2.9.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 259/54

—

megerősíti, hogy a LIFE program már több ízben bizonyította hasznosságát, ezért a program futamidejét ki kellene terjeszteni a következő finanszírozási időszakra is, különös hangsúlyt helyezve a „Biodiverzitás” tematikus területre;

—

kéri, hogy egyszerűsítsék az adminisztrációra vonatkozó szabályokat, növeljék a társfinanszírozás maximális arányát, a projektek sikeres előkészítésének költségeit tegyék jogosulttá a LIFE-finanszírozásra, valamint újra tegyék lehetővé a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy személyzeti költségeiket teljes mértékben saját forrásként kezelhessék;

—

kéri, hogy a jövőbeni LIFE „Biodiverzitás” tematikus területe a biodiverzitás tágabb fogalmát ölelje fel. Ahhoz, hogy a LIFE program fontos szerepet kapjon a Natura 2000 finanszírozásában, lehetővé kellene tennie a rendszeres területkezelési tevékenységek finanszírozását;

—

javasolja, hogy az új LIFE program „Környezetvédelem” tematikus területe továbbra is meghatározó ösztönző legyen a helyi és regionális önkormányzatok számára a hatályba lépő uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való előzetes megfelelést illetően, valamint ahhoz, hogy a jogszabályi követelményeken túlmutató, innovatív környezetvédelmi megoldásokat alkalmazzanak. Ehhez fontos, hogy az ökológiai innovációs projektek az állami szektorban széles körben hasznosíthatók legyenek;

—

a LIFE program hatékonyságának növelése érdekében támogatja az Európai Bizottság átfogóbb, „integrált LIFE projektekre” irányuló javaslatát, amelyek hatékony eszközök a LIFE katalizátorszerepének legjobb kiaknázásához azáltal, hogy strukturált kapcsolatokat létesítenek más uniós alapokkal;

—

hangsúlyozza, hogy az új LIFE program folytatja a kommunikációs és információs projektek támogatását, nagyobb hangsúlyt helyezve az oktatásra és azokra a projektekre, amelyekben helyi és regionális önkormányzatok vesznek részt, és amelyek uniós szinten jelentős hatást fejtenek ki.

Előadó

Daiva MATONIENĖ (LT/EA), Šiauliai városi tanácsának tagja

Referenciaszöveg

Az Európai Bizottság közleménye: A LIFE+ rendelet félidős értékelése COM(2010) 516 végleges

1.

úgy véli, hogy a környezet védelme és a biológiai sokféleség megőrzése az életminőség lényeges előfeltétele Európában, és ezért nemcsak a nemzeti kormányok, helyi és regionális önkormányzatok vagy az uniós intézmények feladata, hanem valamennyi európai polgár gondja;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió egyik célja a fenntartható és nem túlzott növekedés elősegítése az ökológiai célkitűzések figyelembevétele mellett, és hogy a biodiverzitás csökkenése negatív hatással járhat e növekedésre; az Unió azonban maga is egyre nagyobb hatáskörrel rendelkezik a környezetvédelem terén, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Unió környezetvédelemmel kapcsolatos hatáskörét meghatározó 192. cikkében is tükröződik;

3.

elismeri, hogy az 1973/92/EGK rendelettel bevezetett és később több alkalommal frissített LIFE program révén, mely az EU specifikus finanszírozási eszköze a környezetvédelem terén, mindeddig 3 115 ökológiai projekt részesült 2,2 milliárd eurós finanszírozásban, (1) és ezért fontos eszköz az uniós szinten hozzáadott értéket nyújtó helyi és regionális környezeti politikák és projektek finanszírozásának elősegítésében; (2)

4.

mindamellett, hogy teljes mértékben elismeri a LIFE program érdemeit, óva int attól, hogy túlbecsüljék a program lehetőségeit. Az évente a LIFE program rendelkezésére álló mintegy 340 millió euró segítségével egy sor olyan projekt támogatható, amelyek közül számos komoly potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy a kedvező környezetpolitikai megközelítések jó példájaként és ösztönzőjeként szolgálhasson. Ez a pénzügyi forrás, amely az EU éves költségvetésének mintegy 0,2 %-át teszi ki, azonban nem elegendő arra, hogy a más környezetvédelmi programok vagy uniós alapok alulfinanszírozásából adódó összes problémát megoldja;

5.

elismeri, hogy a LIFE+ program nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a környezetgazdálkodási terveket elfogadják és végrehajtsák, értékes élőhelyeket visszaállítsanak, gondoskodjanak fontos fajok populációinak helyreállításáról, és kiépüljön a Natura 2000 hálózat. A LIFE+ ezenkívül segítette partnerségi kapcsolatok létrehozását és ezáltal az együttműködési struktúrák erősítését, ami megkönnyítette az érdekcsoportok és politikai döntéshozók közötti tapasztalat- és információcserét;

6.

a helyi partnerségek fejlesztését kéri, mivel ezek vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a LIFE forrásait ötvözzék más helyi és európai uniós alapokkal;

7.

hangsúlyozza, hogy a környezetvédelem terén fellépő új kihívások, a továbbra is fogyatkozó biológiai sokféleség és az EU fejlődése olyan új feladat elé állítják a környezetvédelmet Európában, amelyre lehetőleg gyorsan kell hatékony, az új pénzügyi terv keretében megvalósítandó megoldást találni;

8.

úgy véli, hogy az európai helyi és regionális önkormányzatoknak nélkülözhetetlen szerepet kell játszaniuk az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásában, továbbá az ökológiai innovációk és a bevált gyakorlatok széles körben való ismertté tételében;

9.

azt ajánlja, hogy a biológiai sokféleség megőrzése az EU környezetvédelmi politikájának minden területén elsődleges prioritást kapjon. Mivel a biológiai sokféleség védelme átfogó témának számít, ezenfelül azt is biztosítani kell, hogy minden központi politikai területen figyelembe vegyék;

10.

felhívja a figyelmet arra, hogy az EU környezetvédelmi politikájának tekintettel kell lennie azokra az új kihívásokra, amelyek a géntechnológiával módosított szervezetek gyors fejlődésével és azoknak a honos fajokra gyakorolt, nem eléggé vizsgált hatásaival kapcsolatban jelentkeznek;

11.

elismeri, hogy bizonyos körülmények között konfliktusok merülhetnek fel a biológiai sokféleség fenntartását célzó politikai céljai és a fenntartható fejlődés más elemeinek céljai között. Az ilyen lehetséges célkonfliktusokra való tekintettel ezért nagyon fontos, hogy az új tervezési időszakban gondoskodjanak a fenntartható fejlődés különböző ökológiai célkitűzéseinek rugalmasabb koordinálásáról és biztosítsák a meghozott intézkedések koherenciáját, hogy az egyes területeken alkalmazott szabályok és intézkedések ne vezessenek a helyzet romlásához egy másik területen, vagy akár összességében rosszabb megoldásokhoz;

12.

hangsúlyozza, hogy bár a LIFE-projektek egyértelműen környezetvédelmi célúak, egyben társadalmi-gazdasági hasznot is hozhatnak a helyi közösségek számára, beleértve a LIFE+ „Természet és biodiverzitás” projektjeinek ökoszisztéma-szolgáltatásait. A Régiók Bizottsága üdvözli e lehetséges előnyök ismertetését a LIFE-projektek pályázati adatlapjain, amelyek benyújtása ez év elején vette kezdetét. A továbbiakban az Európai Bizottságtól jelentés készítését várja a LIFE program egészére vonatkozó, társadalmi-gazdasági eredménymutatók átfogó rendszeréről;

13.

úgy véli, hogy a LIFE+ program „Természet és biodiverzitás” tematikus területe jelentős mértékben hozzájárult a madárvédelmemről szóló és az élőhelyekről szóló irányelv megvalósításához, és „A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása 2010-ig – és azon túl” című közleményben meghatározott célok közül legalább néhányat sikerült elérni. A LIFE+ azonban a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvben szereplő intézkedéseknek csak egy részére terjed ki, és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása továbbra is olyan terület, amelyre különös figyelmet kell fordítani;

14.

ezért azt kéri, hogy a LIFE+ támogatási programot a jövőben is az uniós környezetvédelmi politika lényeges elemének tekintsék, melynek „Biodiverzitás” tematikus területe különös figyelmet igényel, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy lehetőleg elérjük a biológiai sokféleség csökkenésének megállítására irányuló, a 2020-ig tartó időszakra kitűzött célokat;

15.

felhívja a figyelmet a legkülső régiók speciális helyzetére. Az egész EU-n belül ezek a régiók járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a biológiai sokféleséghez, és a Natura 2000 hálózaton belül több mint 200 közösségi jelentőségű terület található itt. Ezek a régiók tehát létfontosságúak a biológiai sokféleség csökkenése megállításának céljához;

16.

üdvözli az Európai Bizottságnak a Natura 2000 fontossági sorrendben történő végrehajtási terveinek bevezetésére vonatkozó javaslatát, amelyek regionális vagy nemzeti szintű makrogazdálkodási tervekként a Natura 2000 finanszírozására szolgálnak, egyértelmű és kötelező érvényű keretet nyújtva más uniós alapok és nemzeti támogatások számára a Natura 2000 élőhelyek és egy meghatározott területen élő veszélyeztetett fajok megőrzésének finanszírozásához; (3)

17.

hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság is számos kihívás elé állította a helyi és regionális önkormányzatok terveit a különböző – többek közt a biodiverzitás megőrzését célzó – kezdeményezések társfinanszírozásának területén. Erre tekintettel a Régiók Bizottsága felkéri a nemzeti hatóságokat és az Unió intézményeit, hogy osszák meg és hajtsák végre a bevált gyakorlatokat ezen a területen, például a helyes gyakorlat lengyel modelljét, amelyben a lengyel kormány nemzeti alapot hozott létre, amely társfinanszírozást nyújt a sikeres LIFE projektpályázatok számára; (4)

18.

üdvözli a LIFE+ programban bevezetett indikatív nemzeti forráselosztások rendszerét, különösen akkor, ha ezt az intézkedést ideiglenes jelleggel, az új uniós tagállamok elfogadott pályázatai számának növelése céljából alkalmazzák. Ugyanakkor szükségesnek tartja az említett intézkedés ideiglenes jellegének egyértelmű jelzését, és sürgeti az Európai Bizottságot, hogy továbbra is nyújtson képzési támogatást a nemzeti kapcsolattartók és a programot kisebb mértékben igénybe vevő tagállamok számára, valamint szólítsa fel a tagállamokat arra, hogy fokozzák nemzeti és regionális kapcsolattartóik képességét arra vonatkozóan, hogy tevőleges támogatást tudjanak nyújtani a pályázóknak;

19.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az e rendelet által majdan érintett helyi és regionális önkormányzatok érdekei elegendő figyelmet kapjanak, hogy a fontossági sorrendben történő végrehajtási tervek kialakítása kellő rugalmassággal történjen, valamint hogy a helyi hatóságoknak alkalmuk nyíljon felelősséget vállalni a fontossági sorrendben történő végrehajtási tervek programjaiért, és ezáltal élvezhessék az említett új intézkedés előnyeit;

20.

kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is javítsa a LIFE+ „Környezetvédelem és irányítás” tematikus területének hozzájárulását a következő projektek finanszírozásához: megfelelőséget elősegítő projektek (amelyek a jogalkotási folyamat előkészítő szakaszában kijelölik az új uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges forrásokat), zöld közbeszerzési eljárások kísérleti projektjei (amelyek a városok és régiók nagy volumenű, zöld közbeszerzési programjainak megvalósíthatóságát tesztelik), valamint demonstrációs projektek az erőforrás-hatékonyság, a zöld növekedés és a fenntartható termelés területén;

21.

hangsúlyozza, hogy további lehetőségeket kellene teremteni arra, hogy a környezetvédelem terén tevékenykedő NGO-k kezdeményezései finanszírozást kapjanak, és így biztosítva legyen a civil társadalom hatékony közreműködése az uniós környezetvédelmi előírások megvalósításában, a közvélemény környezetvédelem iránti figyelme fokozódjon, és nagyobb mértékben vegyen részt az új célok kitűzésében, valamint bevált gyakorlatok példái és szakismeretek gyűjtésében;

22.

felhívja a figyelmet arra, hogy az eddig a „Természet és biodiverzitás” tematikus területen végrehajtott projektek nagy része kizárólag néhány kihalással fenyegetett fajra irányult, amelyekről részletesen tájékoztatták a nyilvánosságot (pl. barnamedve – Ursus arctos, vöröshasú unka – Bombina bombina, lápi tarkalepke – Euphydryas aurinia). Számos más veszélyeztetett faj viszont egyáltalán nem kapott figyelmet. A LIFE+ program fejlesztése esetén azt is ösztönözni kellene, hogy a programot más, esetleg kevésbé ismert fajok védelme érdekében alkalmazzák;

23.

emlékeztet arra, hogy a „Természet” tematikus terület projektjeinek a jelenlegi követelmények szerint példaértékűnek és/vagy innovatívnak kell lenniük. A biológiai sokféleség védelme azonban számos esetben nem innovációt, hanem a már megkezdett munka folytatását, valamint a kialakított bevált gyakorlatok összegyűjtését és terjesztését követeli meg. Ezért e terület projektjei számára igen fontos annak a lehetőségnek a biztosítása is, hogy a példaértékű és innovatív jelleg követelményének kisebb jelentőséget tulajdoníthassanak, viszont nagyobb mértékben vegyék figyelembe a Natura 2000 területek egyedi szükségleteit és egy bizonyos földrajzi terület biodiverzitásának fenntartásával kapcsolatos kérdéseket. Elegendőnek kellene tekinteni azt, ha példaértékű eljárásmódokra támaszkodnak, és ezeket szeretnék más régiókra alkalmazni;

24.

kiemeli, hogy azokat a kihívásokat tekintve, amelyekkel az új tagállamok helyi és regionális önkormányzatai, valamint társadalmai szembesülnek az uniós tagság feltételeihez való alkalmazkodás során, fontos a LIFE+ program és más speciális programok ezen országokban való megvalósításának aktívabb támogatása;

25.

hangsúlyozza, hogy a maximális szinergia eléréséhez még az EU jelenlegi finanszírozási időszakának vége előtt el kell érni, hogy a LIFE+ program lehetőleg átfogó módon össze legyen hangolva más olyan uniós programokkal, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak a környezetvédelemhez, például a 7. kutatási keretprogrammal, a versenyképességi és innovációs keretprogrammal, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA), a strukturális alapokkal és a Kohéziós Alappal;

26.

felhívja a figyelmet a magánszektor részvételének előnyeire a biológiai sokféleség védelmét célzó kezdeményezésekben, valamint arra a meggyőződésre, hogy a LIFE+ program céljai elősegítik a fenntartható és társadalmilag felelős gazdasági fejlődést;

27.

felhívja a figyelmet a felsőoktatásnak a LIFE program tevékenységeibe való fokozottabb bevonásával járó előnyökre, bátorítva előbbi együttműködését a program fő kedvezményezettjeivel; a kutatók ugyanis a legújabb tudományos felismerésekkel új perspektívát nyitnak a közös kihívásokra;

28.

hangsúlyozza, hogy az új finanszírozási időszakban megfelelő eszközöket kell rendelkezésre bocsátani az európai környezetvédelmi kezdeményezésekhez, hogy biztosíthassuk a biológiai sokféleség védelmét, színvonalas életkörülményeket biztosíthassunk az európai polgárok számára, és az egész világon növelhessük az emberek környezettudatosságát;

29.

emlékeztet arra, hogy a gyakorlatban a végtelen számú környezeti kihívás megoldására általában szűkös erőforrások állnak rendelkezésre. Ezért a környezet és a biológiai sokféleség védelmére irányuló valamennyi eszköznek különösen hatékonynak kell lennie. A mottójához hűen „a sokféleségben egységes” Európa hatékonyságának egyik legfontosabb feltétele az alkalmazott támogatási eszközök rugalmassága, hogy a különböző európai államokban és régiókban a szereplők a helyi körülmények figyelembevételével biztosítani tudják az EU finanszírozási tevékenységének maximális hozzáadott értékét;

30.

megerősíti, hogy az európai polgárok sokszínű környezetének és minőségi életterének biztosítása során lényeges szerepet töltenek be a helyi és regionális önkormányzatok, és ez a jövőben is így lesz. Ezért elsősorban arról kell gondoskodni, hogy a régiók és települések fel is használják a különböző környezetvédelmi eszközöket, és lehetőleg átfogóan részt tudjanak venni azok alakításában vagy tökéletesítésében;

31.

megerősíti, hogy az 1992-ben bevezetett LIFE program már több ízben bizonyította hasznosságát. Ezért a program futamidejét a jelenlegi finanszírozási időszakban szerzett pozitív és negatív tapasztalatok minél átfogóbb felhasználása mellett ki kellene terjeszteni a következő finanszírozási időszakra is;

32.

tudomásul veszi a LIFE program jövőjéről folytatott hatásértékelő konzultáció eredményeit, (5) melyek szerint a helyi és regionális önkormányzatok a helyi környezetvédelmi politika és végrehajtása javításának két leghatékonyabb módjaként a közfigyelem környezetvédelmi problémák iránti felkeltését és annak tudatosítását, hogy a különböző szereplőknek közösen kell megoldást találniuk, valamint a jobb környezetgazdálkodást elősegítő technológiai újításoknak különösen az illetékes hatóságok részéről történő támogatását határozták meg; ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a LIFE reformjával kapcsolatban továbbra is mindenképpen a helyi és regionális önkormányzatok adminisztratív kapacitásainak erősítését és a közfigyelem felkeltését tekintse a legfőbb prioritásnak;

33.

szilárd meggyőződése, hogy az új tervezési időszakban is a LIFE programnak kell a természet, illetve a biológiai sokféleség védelmére szolgáló fő pénzügyi eszköznek maradnia, melynek jellemzői a költséghatékonyság, valamint a projektek és programok jó minősége. Ezért a program bármilyen fejlesztése során a pályázati és adminisztrációs eljárások egyszerűsítésére, valamint a támogatható pályázók széles köre előtti megnyitására kell összpontosítani;

34.

sürgeti, hogy a LIFE program helyi és regionális önkormányzatok által történő még hatékonyabb kiaknázása érdekében tegyék újra lehetővé számukra, valamint az egyéb közjogi szervezetek számára, hogy személyi költségeiket teljes mértékben saját forrásként kezelhessék;

35.

kiemeli, hogy a LIFE program célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítását valószínűleg a lassú adminisztratív eljárások és a társfinanszírozás alacsony összege (általában 50 %, esetleges kivételek a LIFE+ „Természet” tematikus területen) is akadályozza. Ezért a programban meg kell találni annak a módját, hogy hogyan lehet egyszerűsíteni az adminisztrációra vonatkozó részletes szabályokat (a pályázat beadása, a végrehajtás, a kisebb projektek támogathatósága), valamint növelni kell az uniós társfinanszírozás maximális összegét;

36.

emlékeztet a régi és új tagállamok között az informáltság szintje és a pénzügyi lehetőségek terén továbbra is fennálló különbségekre, és ezért a program elérhetőségének biztosítása érdekében olyan mechanizmusok kidolgozását ajánlja, amelyek kiemelten támogatják az új tagállamok pályázóit és kedvezményezettjeit. Ennek a segítségnyújtásnak a projektjavaslatok kidolgozására és adminisztratív kérdésekre kell irányulnia, és a nemzeti kapcsolattartók rendszerének erősítésével, illetve – ahol még nem léteznek – regionális kapcsolattartó pontok létrehozásával volna megszervezhető;

37.

javasolja, hogy a pályázati eljárások során vegyék figyelembe a fenntarthatósági aggályokat, továbbá hogy használják ki a rendelkezésre álló számítástechnikai lehetőségeket, azaz online eljárásokat kell kidolgozni a projektek pályázatának benyújtása, az értékelés, az ügyvezető szerv és a pályázók közötti kommunikációs eljárások vonatkozásában, beleértve egy online pályázati regisztrációs és adatszolgáltatási rendszert;

38.

kéri, hogy fordítsanak alapos figyelmet a projektpályázatok értékelési eljárására, amely jelenleg kb. másfél évet vesz igénybe az ajánlati felhívás és a projekt indulása között. Ebben a tekintetben fel lehetne használni a legsikeresebb területi együttműködési programok közös technikai titkárságainak bevált irányítási példáit;

39.

rámutat arra, hogy a jelentkezési eljárás megkönnyítése és a területi együttműködési programok gyakorlatainak követése mellett a projekt előkészítésének költségeit – amennyiben a projektet elfogadják – LIFE-finanszírozásra jogosulttá kell tenni, vagy átalányösszeggel kell megtéríteni (pl. a projekt teljes költségvetésének függvényében);

40.

megjegyzi, hogy az új LIFE+ program végrehajtási folyamatait lehetőleg egyszerűsíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy a program révén finanszírozott projektekben ne a jelentések készítése, hanem a célirányos környezetvédelmi és információs tevékenység álljon a figyelem középpontjában;

41.

emlékeztet arra, hogy a szervezett civil társadalom a jövőben sem fog kevésbé fontos szerepet játszani a környezet és a biológiai sokféleség védelmére irányuló kezdeményezésekben. Az új LIFE+ programnak ezért olyan elemeket is tartalmaznia kellene, amelyek erősen a nem kormányzati szervezetekre és a közvélemény tájékoztatására irányulnak. Ugyanakkor biztosítani kellene, hogy kis helyi NGO-k és a kutatók is profitálhassanak ebből a programból;

42.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a LIFE+ program bármilyen módosításai során tekintetbe vegyék a biológiai sokféleség védelmére irányuló intézkedések és a kézzelfogható eredmények közötti nagy ellentmondást: a projektek gyakran rövid időszakra szólnak, míg az eredmények csak hosszabb idő után láthatók. Ezért megfelelő értékelési módszert kell alkalmazni a kérelmekre vonatkozóan;

43.

kéri, hogy a LIFE+ programot könnyebben azonosítható és elérhető célok alapján határozzák meg. Ehhez a hangsúlyt inkább az eredményekre kell helyezni ahelyett, hogy a sikert a kiadások szabályszerűsége alapján értékelnénk;

44.

javasolja, hogy mivel a program hosszú távú célokra irányul, a pályázókat ösztönözni kell azon tevékenységek elvégzésére és/vagy finanszírozására, amelyek a projekt befejezése után szükségesek a hatékony nyomon követés biztosításához – így a projekt hosszú távú hatásainak megfigyelésére. Ilyen ösztönzésként további értékelési pontokat lehetne adni azon pályázók számára, akik pályázatukban felvázolják a nyomon követés rendszerét, és vállalják annak saját forrásokból való fenntartását;

45.

rámutat, hogy az új LIFE+ programnak tartalmaznia kell azon projektek meghatározását is, amelyek összhangban állnak a regionális – pl. a balti-tengeri – stratégiák célkitűzéseivel;

46.

gyakorlati tapasztalatok alapján meggyőződése, hogy a helyi és regionális önkormányzatok környezetvédelmi politikai tevékenységeinek és beruházásainak támogatása érdekében továbbra is a projektfinanszírozás (projektek támogatása) a leghatékonyabb mechanizmus, és annak kell a LIFE-támogatás fő eszközének maradnia. Innovatív finanszírozási eszközök alkalmazását is vizsgálni lehetne, elsősorban a LIFE program környezetvédelmi területén, azonban ezeket az eszközöket – ha egyáltalán – csak kiegészítő jelleggel, és nem a közvetlen projektfinanszírozás helyett kellene alkalmazni;

47.

úgy véli, hogy bebizonyosodott a LIFE program jelenlegi központosított irányításának hatékonysága, amely a programokra szánt forrásoknak aránylag kis részét fordítja adminisztrációs költségekre, ezért a Régiók Bizottsága, megismételve az eszköz „ismételt nemzeti keretek közé terelésével” szemben már kifejezett ellenállását, (6) azt ajánlja, hogy a LIFE program továbbra is az Európai Bizottság által vezetett központosított irányítás mellett működjön;

48.

rámutat, hogy mivel egy projekt végrehajtása folyamán igen nehéz lehet konkrét eredményeket felmutatni egy ökoszisztémára vonatkozóan, az új uniós finanszírozási időszakban a LIFE+ program keretében megvalósított projektek értékelését is erre való tekintettel kellene elvégezni. A legnagyobb figyelmet azonban nem a jelentés tárgyát képező időszak során elérhető eredményekre kellene fordítani, hanem a tervezett intézkedésekre, azok hatókörére és a projektek esetleges hosszú távú hatásaira;

49.

szorgalmazza, hogy az új LIFE+ programot tegyék kellően rugalmassá, és hangolják össze más támogatási eszközökkel is, amelyeknek nem kell közvetlenül összefüggeniük a környezetvédelemmel, de ökológiai elemekkel is kell rendelkezniük;

50.

úgy véli, hogy a természetvédelmet és a vidékfejlesztést összeegyeztető közös, összehangolt stratégiát kell indítani, mindenekelőtt a Natura 2000 hálózat azon területein, ahol mezőgazdasági tevékenység folyik, és hangsúlyozza, hogy tényleges koordinációra kell törekedni az előreláthatólag a környezetvédelmi versenyképességet is zászlójára tűző KAP jövőbeli eszközeivel;

51.

üdvözli azt az elképzelést, amely szerint a regionális hatóságok legyenek felelősek a fontossági sorrendben történő végrehajtási tervekért, és hangsúlyozza, hogy elegendő mozgásteret kell biztosítani e tervek prioritásainak utólagos megváltoztatásához;

52.

egyetért a Tanáccsal, amely kiemelte a LIFE program „valamennyi elemének szükségességét”, és a LIFE megjelenítésének fontosságát a jövőbeni uniós pénzügyi keretben, „nem feledve más uniós pénzügyi eszközökkel létesített szinergiáit, amelyek hozzájárulnak az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek megvalósításához”;  (7)

53.

azt kéri, hogy a LIFE program legalább formálisan kapcsolódjon az új közös stratégiai kerethez;

54.

javasolja, hogy a jövőbeni LIFE program is a jelenlegihez hasonló struktúrával rendelkezzen, amely három elemet foglalna magában: LIFE „Biodiverzitás” (benne a jelenlegi LIFE+ „Természet és biodiverzitás” tematikus területtel), LIFE „Környezetvédelem” és a LIFE „Irányítás” (benne a jelenlegi „Információ és kommunikáció” elnevezésű tematikus területtel);

55.

kéri, hogy a jövőbeni LIFE „Biodiverzitás” tematikus terület ne korlátozódjon a Natura 2000-re, hanem a biodiverzitás tágabb fogalmát ölelje fel. A biodiverzitás tágabb értelmet nyert, így olyan szempontokra is kiterjed, mint az ökoszisztéma-szolgáltatások, zöld infrastruktúrák, invazív idegen fajok stb. Habár e szempontok közül sokkal a Natura 2000 keretében is lehet foglalkozni – és továbbra is ennek kell a program alapját képeznie –, más szempontokról nem, vagy csak részben esik szó benne, ami azt mutatja, hogy szükség van a biodiverzitás fogalmának tágabb értelmezésére;

56.

rámutat, hogy ahhoz, hogy a LIFE program fontos szerepet kapjon a Natura 2000 finanszírozásában, a LIFE-nak lehetővé kellene tennie a rendszeres területkezelési tevékenységek finanszírozását, nem kizárólag a bevált gyakorlatra vagy az innovatív projektekre kellene összpontosítania, ahogy a LIFE+ rendelet 3. cikkében szerepel; a támogatott projektek és tevékenységek magas színvonalának biztosítása érdekében a LIFE programnak ugyanakkor minimumnormákat kellene tartalmaznia a projektjavaslatok, ezek felügyelete és a nyilvánosságnak az eredményekről való tájékoztatása tekintetében;

57.

javasolja, hogy az új LIFE program „Környezetvédelem” tematikus területe legyen továbbra is meghatározó ösztönző az olyan helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyek a jogszabályi követelményeken túlmutató innovatív technológiákat és környezetvédelmi megoldásokat kívánnak alkalmazni. Ez a tematikus terület magában foglalhatná az előzetes beruházást, lehetővé téve a hosszú távú előnyök megteremtését; (8)

58.

emlékeztet arra, hogy mivel a források végesek, a LIFE-támogatások csak korlátozott számú helyi és regionális önkormányzatnál folytatódhatnak, miközben a közösségi joganyag végrehajtása a helyi önkormányzatok és régiók többsége számára kihívást jelent. Ezért a jövőbeni LIFE-projekteknek az állami szektorban széles körben hasznosítható ökológiai innovációs területekre kell irányulniuk, (9) míg a LIFE „Környezetvédelem” tematikus területe ismertségének növelését is a prioritások között kell szerepeltetni;

59.

hangsúlyozza, hogy a LIFE „Környezetvédelem” tematikus területének a jövőben nem csupán néhány tematikus kérdésre kell majd összpontosítania, (10) ezáltal nyitottságot mutatva a támogatandó területek egyedi kihívásai és lehetőségei iránt. Az odaítélés feltételeit a program stratégiai célkitűzéseinek, illetve a szóba jöhető kedvezményezettek helyi prioritásának együttes figyelembevételével kell megállapítani. Annak érdekében, hogy továbbra is fenntartható legyen, a LIFE – kapcsolódva az Unió prioritásaihoz – minden tematikus terület esetében kétéves prioritásokat állíthatna fel;

60.

szorgalmazza, hogy a LIFE „Környezetvédelem” tematikus területe támogassa a helyi és regionális önkormányzatok integrált környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó projektjeit, valamint a hatályba lépő uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való előzetes megfelelést célzó projekteket;

61.

felhívja a figyelmet arra a jelenleg is zajló vitára, hogy van-e értelme két külön eszközt fenntartani az ökológiai innováció finanszírozására, (11) főleg, hogy mindkettő a Környezetvédelmi Főigazgatóság alatt működik. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ezt a szempontot a jövőbeni LIFE programról szóló hatásvizsgálatában annak figyelembevételével értékelje, hogy a két eszköz jelenleg különböző célokat szolgál, és a kedvezményezettek köre is eltérő. (12) Ezért bármilyen döntés szülessen is az említett vitában, azt mindenképpen biztosítani kell, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a kedvezményezettek között maradjanak, hiszen – mivel szoros kapcsolatban állnak a nyilvánossággal – nélkülözhetetlen szerepet játszanak a bevált környezetvédelmi gyakorlatok széles körű ismertté tételében, ezért képesek a tudatosság fokozására és magatartásbeli változások ösztönzésére;

62.

szorgalmazza, hogy a jövőbeni LIFE Irányítás tematikus területe foglalja magába az uniós környezetvédelmi szabályozás végrehajtásáról és érvényesítéséről szóló ismeretek megosztásának elősegítését olyan hálózatok, képzés és a bevált gyakorlatokat megosztó projektek támogatásával európai szinten, mint az IMPEL, vagy a „biodiverzitás európai fővárosainak” LIFE+ elnevezésű projektje; (13)

63.

szorgalmazza a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek finanszírozásának felülvizsgálatát a LIFE Irányítás tematikus területe keretében, hogy szerepük, amelyet az érdekcsoportoknak az uniós politikai folyamatban való kiegyensúlyozott részvétele érdekében fejtenek ki, hatékonyabb támogatásban részesüljön. Ez magában foglalja az évente nyújtott működési támogatásokról a többévesekre való átállást, valamint az egyedi projektekben részt vevő tagállamok számának növelését, hogy ezáltal a hálózatépítés és a helyszíni munka során szerzett szükséges tapasztalatok is érvényesülhessenek;

64.

ismételten felkéri az Európai Bizottságot, hogy „vizsgálja meg, vajon a Polgármesterek Szövetségének koncepciója kiterjeszthető-e az uniós környezetvédelmi politika más kulcsfontosságú területeire, például a biológiai sokféleség, a hulladék- és vízgazdálkodás, valamint a zaj- és a levegőszennyezés, továbbá a fölhasználat területére”, (14) vagyis a jövőbeni LIFE program finanszírozná azt, hogy a Polgármesterek Szövetsége az „energiahatékony városok” helyett az „erőforrás-hatékony és környezetbarát városokat” tömörítené;

65.

támogatja a LIFE program hatékonyságának növelése és az adminisztratív költségek csökkentése érdekében az Európai Bizottság átfogóbb, „integrált LIFE-projektekre” vagy „LIFE cselekvési programokra”, a LIFE-projektek egy új kategóriájának létrehozására irányuló javaslatát. Az ilyen típusú projektek egy sor probléma kezelésére alkalmazhatók, különösen az édesvíz-gazdálkodás, a természet és a biodiverzitás megőrzése, valamint a fenntartható erőforrás-felhasználás és a hulladékgazdálkodás területén. (15) Azonban fenn kell tartani a hagyományosan önálló LIFE-projekteket, mivel ezeknek a kisebb helyi nem kormányzati szervezetek, az érdekcsoportok és a hatóságok is kedvezményezettjei lehetnek;

66.

úgy véli, hogy az integrált projektek révén egy-egy konkrét témakör, illetve egy tagállam vagy régió területének nagyobb hányada is támogatásban részesülhetne (pl. egy vízgyűjtő vizes élőhelyeinek helyreállítási projektje, egy veszélyeztetett faj védelme a vándorlási útvonala mentén, kezelési terv kidolgozása és megvalósítása egy régió összes, vagy hasonló Natura 2000 területei számára, egy Natura 2000 fontossági sorrendben történő végrehajtási terv részeként);

67.

javasolja, hogy az integrált projektekben használják fel az egyedi LIFE- és egyéb projektek keretrendszerét és útmutatásait, beleértve egy olyan tervet, amely megvilágítja, hogyan lehetséges egyéb uniós, nemzeti, regionális, helyi és magánforrások ötvözése a javasolt tevékenységek finanszírozására; ezek a projektek arra is szolgálhatnak, hogy különféle országok teamjeiből állandó munkacsoportok jöjjenek létre abból a célból, hogy elemezzék már megvalósított LIFE-projektek keretében szerzett hasonló tapasztalatok közép- és hosszú távú eredményeit, mégpedig olyan módon, hogy ülések, konferenciák, virtuális platformok és más kommunikációs formák segítségével hálózatokat alakítanak ki;

68.

kéri, hogy közhivatalok, nem kormányzati szervezetek és regionális vagy helyi szinten működő más érdekcsoportok, illetve ezen csoportok partnerségei is támogathatók legyenek az integrált projektek kedvezményezettjeiként. Ezek a projektek hosszabb távúak (pl. 5–10 évre szólóak) is lehetnek, amelyek során sor kerülhet az egyéni LIFE-projektek kidolgozására és végrehajtására;

69.

felhívja a figyelmet az említett integrált projektek hozzáadott értékére, különösen azért, mert kulcsszerepet szánnak a regionális hatóságoknak mint olyan lehetséges fő kedvezményezetteknek, amelyek gyakran egyúttal a vidékfejlesztési támogatásokért, a strukturális alapok működési programjaiért, és a majdani Natura 2000 fontossági sorrendben történő végrehajtási tervekért felelős illetékes hatóságok is. Az ilyen projektek továbbá hatékony eszközök a komplementaritás kihasználásához, és a következőképpen képesek a legjobban kiaknázni a LIFE katalizátorszerepét: strukturált kapcsolatokat létesítenek más uniós alapokkal és projektcsatornákat dolgoznak ki hozzájuk, ezzel segítve elő saját, környezetvédelmi célkitűzések elérésére fordítható sokkal jelentősebb forrásaik mozgósítását. Ez megoldhatja az strukturális alapoknak a biológiai sokféleség és a környezetvédelem területén tapasztalható elégtelen felhasználásával kapcsolatos problémát, amelyre a Régiók Bizottsága korábbi véleményeiben is felhívta a figyelmet; (16)

70.

kéri, hogy az új LIFE+ programban vegyék figyelembe a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos kihívásoknak az EU külső határain átnyúló jellegét is. Ezért biztosítani kellene azt, hogy egyes tevékenységeket az EU-val közvetlenül szomszédos országokban is folytathassanak;

71.

kielégítőnek ítéli a LIFE+ félidős értékelésének eredményeit, amelyek alapján mindhárom LIFE+ terület leggyakoribb kedvezményezettjei a hatóságok és fejlesztési ügynökségek voltak (2007-ben és 2008-ban a fő kedvezményezettek 42 %-a, míg a „Természet és Biodiverzitás” területen ezek a mutatók elérték az 51 %-ot), (17) és továbbra is hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a helyi és regionális önkormányzatok részvételét a környezetvédelemben és a biodiverzitás megőrzésében;

72.

szorgalmazza a nemzeti szintű információs politikák javítását annak érdekében, hogy a potenciális résztvevők több ismerettel rendelkezzenek a LIFE+ támogatási program nyújtotta lehetőségekről. E célból – a szubszidiaritás elvének figyelembevétele mellett és az egyes tagállamok közötti természetes különbségekre tekintettel – az információs politikát nemzeti információs központok kiépítésével kellene decentralizálni, és egyes esetekben regionális szinten is támogatni kellene a programról szóló információs kampányokat;

73.

szorgalmazza, hogy a LIFE program a jövőben nyújtson működési támogatásokat a helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyek tevékenyen részt vesznek a LIFE népszerűsítésében az önkormányzatok és a régiók körében; (18)

74.

hangsúlyozza, hogy az új LIFE program folytatja a kommunikációs és információs projektek támogatását, nagyobb hangsúlyt helyezve az oktatásra és azokra a projektekre, amelyekben helyi és regionális önkormányzatok vesznek részt, és amelyek uniós szinten jelentős hatást fejtenek ki;

75.

megjegyzi, hogy amennyiben a program további hozzáadott értéket kíván elérni a kommunikáció terén, úgy az egyes LIFE-projektekben nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a célzott és ezért hatékonyabb kommunikációs megoldásokra. E tevékenységeknek a közvélemény brosúrákkal vagy információs táblákkal való tájékoztatása helyett elsősorban a kapacitásnövelésre, illetve a fő érdekcsoportok képzésére és bevonására kellene irányulniuk;

76.

emlékeztet arra, hogy a nem kormányzati szervezetek LIFE+ programmal kapcsolatos információk terjesztését célzó kezdeményezései mindeddig csupán a brüsszeli székhelyű európai NGO-k finanszírozására irányultak. 2007-ben az EU egészében 30 nem kormányzati szervezetet finanszíroztak ezen a módon, 2008-ban 33-at, a következő évben 32-t. Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy ezek legtöbbje hálózati struktúrával rendelkezik, ez nyilvánvalóan nem elegendő. Ezért nagyon fontos a tagállamokban, különösen helyi szinten tevékenykedő szervezetek erősebb támogatása, mivel általában ezek a szervezetek ismerik legjobban a helyi igényeket;

77.

azt ajánlja, hogy annak biztosításához, hogy az NGO-k által folytatott információs kampányok ki tudják fejteni hatásukat, ezeknek a szervezeteknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy teljes mértékben a környezetvédelem terén végzett tulajdonképpeni munkájukra és információs tevékenységükre összpontosítsanak, ahelyett, hogy kérvényezéssel és beszámolókkal kelljen fáradozniuk. Ésszerű lenne továbbá elérni, hogy az Európai Bizottság legalább két-három évre szóló hosszú távú megállapodásokat kössön;

78.

kötelezettséget vállal arra, hogy a jövőben is tájékoztatást nyújt a LIFE+ program által kínált lehetőségekről, támogatja a helyi kérelmezőknek a programban való részvételét, továbbra is összegyűjti az európai települések és régiók véleményét, és gyakorlati tapasztalatokon alapuló ajánlásokat ad az Európai Bizottságnak arról, hogy hogyan tökéletesíthető tovább ez a program, valamint az EU lehetőségeiről arra, hogy kiegészítő eszközt dolgozzon ki a természet és a biodiverzitás tárgyában, mely az új LIFE eszközzel párhuzamosan működne;