15.2.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/89

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az átalakuló szomszédság új megközelítése

(COM(2011) 303 végleges)

2012/C 43/20

Előadó: Emmanuelle BUTAUD-STUBBS

2011. július 19-én az Európai Bizottság és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az átalakuló szomszédság új megközelítése

COM(2011) 303 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Külkapcsolatok” szekció 2011. november 22-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2011. december 7–8-án tartott, 476. plenáris ülésén (a december 7-i ülésnapon) 119 szavazattal 3 ellenében elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB üdvözli az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az Európai Bizottság közös közleményét, amely az uniós politika időszerű és sürgős kiigazítása. Teljes körűen támogatja a közleményben foglalt azon célkitűzést, hogy az EU és a partnerországok közötti partnerség elmélyítéséhez új megközelítést kell kialakítani.

1.2   Az EGSZB rámutat, hogy a közlemény mindössze kiindulópontja lehet a jövőbeni partnerségeknek, és arra kéri az uniós intézményeket, hogy dolgozzanak ki hosszabb távú, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi tervek keretén belül végrehajtandó stratégiát, amely magában foglalja a meghatározott prioritásokat, valamint a megerősített partnerségekhez és a különböző uniós politikai ágakhoz kapcsolódó költségvetést.

1.3   Az EGSZB bízik benne, hogy az Unió az Euromed-országokról szóló közleményben (1) leírt megközelítést követve képes lesz megfelelően – azaz határozottan és egységesen – reagálni a valódi és tartós demokráciával még nem rendelkező egyes szomszédos országokban a közelmúltban bekövetkezett eseményekre.

1.4   Az EGSZB egyetért a differenciált megközelítés és a feltételesség elvével, valamint azzal, hogy a partnerországokkal fenntartott kapcsolatokban nagyobb rugalmasságra van szükség. Ezzel egyidejűleg arra kéri az Uniót, gondoskodjon arról, hogy a „kevesebbért kevesebbet”-elv ne érintse hátrányosan egy adott partnerország azon képességét, hogy a reformfolyamatban saját ütemezése és saját felvevőképessége szerint haladjon előre.

1.5   Az EGSZB-nek megelégedésére szolgál az a közleményben újonnan hangsúlyozott szempont, hogy a civil társadalom alapvető szerepet játszik a demokratikus folyamatok megerősítésében, valamint hogy a számos különféle civil társadalmi szervezetek, köztük a szociális partnerek támogatása kiemelt célnak tekintendő.

1.6   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy egy ország kormányzásának értékelésekor kulcsfontosságú kritérium a civil társadalmi tevékenységek, az emberi jogok védelme, valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális jogok, illetve a vallásszabadság számára kedvező környezet megléte.

1.7   Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Demokráciáért Alapítvány (EED) keretében nyújtott uniós támogatást hozzáférhetővé kell tenni, és úgy kell kialakítani, hogy az többféle civil társadalmi szervezet, például a nem bejegyzett ellenzéki pártok váratlan szükségleteinek is megfeleljen. Az Európai Demokráciáért Alapítványnak ki kell egészítenie az olyan, már meglévő eszközöket, mint például a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR) és a stabilitási eszköz.

1.8   Ebben az összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza, hogy fokozott és célzottabb támogatást kell nyújtani a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek, illetve más társadalmi-szakmai csoportok részére, mivel ezek a társadalmi, gazdasági és politikai élet fontos szereplői, amelyek biztosíthatják a stabilitást. Néhányan közülük komoly szerepet játszottak abban, hogy az embereket a demokrácia ügye mellé állították. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Demokráciáért Alapítvány tervezi ezeknek a szereplőknek a támogatását, de bízik benne, hogy erre a célra a civil társadalmi eszközt is igénybe veszik.

1.9   Az EGSZB az uniós finanszírozású projektek hatékonyságának fokozását kéri. Az uniós finanszírozási eljárások bonyolultsága miatt számos nem állami szereplő nem jut forráshoz. A kezdeményezésnek egyebek mellett azt kell céloznia, hogy – például az EU-képviseleteken nyújtott kapacitásépítési képzéssel – segítse a szervezeteket a források megszerzésében.

1.10   Az EGSZB sürgeti az EU-t, hogy bizonyos óvintézkedéseket és a jó kormányzásra vonatkozó alapelveket határozzon meg a partnerországok olyan kormányai számára, amelyek igénybe kívánják venni a civil társadalmi eszköz 3. alkotóelemét, amely lehetővé teszi számukra, hogy kapacitásépítő projekteket hozzanak létre a civil szervezetek megerősítése és ezek belső szakpolitikákba és döntéshozatali folyamatokba való bevonásának ösztönzése céljából.

1.11   Ami a kereskedelmi kapcsolatokat illeti, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás (DCFTA) végső célja az Unió és a partnerországok közötti magas szintű gazdasági integráció megvalósítása. Az EGSZB felkéri az Európai Uniót, hogy mérlegelje a DCFTA-vívmányok differenciált csomagjainak alkalmazását, amelyek azt tükröznék, hogy a partnerországok különböző mértékben és eltérő ütemterv szerint kívánnak részt venni az európai gazdasági integrációban. A mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodással és más szerződésekkel kapcsolatos tárgyalások és a végrehajtási folyamat során fontos és elengedhetetlen gondoskodni a civil társadalom részvételéről, valamint állandó párbeszédet kialakítani azzal. A fenntarthatóságról szóló hatástanulmányok keretében szintén konzultálni kell a civil társadalommal.

1.12   Ugyancsak döntő jelentőségű a szólásszabadságnak, a vallásszabadságnak és a média szabadságának az egyetemes szabadságjogok keretében történő ösztönzése, valamint az internethez és a közösségi hálózatokhoz való akadálytalan hozzáférés biztosítása, mivel ez javítja az átláthatóságot és előmozdítja a demokratizálódás folyamatát. Ez a szempont tehát kiemelt figyelmet érdemel, és célzott fellépést kíván.

1.13   Noha sikerről csak meglehetősen relatív értelemben beszélhetnünk, az EGSZB üdvözli, hogy az Unió elkötelezte magát a legközelebbi szomszédait érintő konfliktusok megelőzése mellett, és felkéri az EU-t, hogy ezen a területen dolgozzon ki átfogó stratégiákat.

1.14   Az EGSZB szorgalmazza a szomszédos országokból származó személyek – elsősorban a fiatalok és a diákok, művészek, kutatók, tudósok és üzletemberek – mobilitásának megkönnyítését az emberek közötti kapcsolatok gyarapítása érdekében, ami egyaránt szolgálja a partnerországok és az Unió javát.

1.15   Az EGSZB a civil társadalom uniós szintű képviselőjeként kész aktív szerepet vállalni és megosztani szakértelmét a szomszédos országok társadalmaival való együttműködés hatékonyabb európai keretének kialakítása érdekében, (2) különösen a következők révén:

—	a civil szervezetek feltérképezéséhez és a régióban zajló civil társadalmi tevékenységek helyzetének dokumentálásához való hozzájárulás a szereplők széles körével folytatott nyílt és inkluzív párbeszéd révén;

—

szakértelmének megosztása (beleértve az EU keleti szomszédjaival folytatott együttműködés tapasztalatait is) olyan konkrét kritériumok és eljárások meghatározása során, amelyek alapján a partnerországokon belüli politikai döntéshozatal során a civil társadalommal folytatott konzultáció valódi képviselőiként működő szervezetek hozhatók létre;

—

a független és reprezentatív civil szervezetek – nevezetesen azok, amelyek aktív szerepet játszottak a nem demokratikus rendszerekkel való szembenállásban – támogatása kapacitásépítési törekvéseikben, illetve szakértelmének megosztása révén számos olyan területen, mint például a társadalmi párbeszéd (ágazati szinten is) vagy a gazdasági és szociális jogok;

—	bevált gyakorlatok megosztása olyan területeken, mint például a társadalmi párbeszéd, a nemek közötti egyenlőség, a vállalkozói tevékenység és a vállalati társadalmi felelősségvállalás;

—	részvétel a társadalmi-gazdasági szervezetek megszilárdítását célzó uniós eszközök, cselekvési tervek és programok kidolgozásában és végrehajtásuk nyomon követésében;

—	tevékeny közreműködés a civil társadalmi eszköz és az Európai Demokráciáért Alapítvány részletes működési szabályainak meghatározásában.

2.   Tanuljunk a múltból

2.1   Az Európai Unió eddigi tevékenységének kritikai elemzése

2.1.1   A demokratikus környezet – néhány kivételtől eltekintve – teljes hiánya arra késztette az EU-t, hogy politikáit pragmatikus alapokra helyezze, és olyan személyiségeket fogadjon el tárgyalópartnerként, akiket semmiképpen sem lehetett népük demokratikus képviselőinek nevezni.

2.1.2   Például a teljes barcelonai folyamat során az EU, valamint a kormányok által el nem ismert civil szervezetek, szakszervezetek és emberi jogi szervezetek között elégtelen mértékű volt a kommunikáció és az együttműködés, így az EU elszalasztotta annak a lehetőségét, hogy befolyást gyakorolhasson a politikai és társadalmi fejleményekre.

2.1.3   A tapasztalatok – különösen az euromediterrán térségben – azt mutatják, hogy a civil társadalom számára rendelkezésre álló forrásokat a nem demokratikus országokban e szervezetek gyengeségéből adódóan a legtöbb esetben nem használják ki.

2.1.4   Vannak azonban követendő gyakorlatok is a civil társadalom bevonására, például a keleti partnerség keretében kidolgozott tematikus platformok, munkacsoportok és bizottságok létrehozása, amelyeket a déli helyzetre vonatkozóan át lehetne ültetni, és ott is sikerrel alkalmazni.

3.   Az új megközelítés fő elemei

3.1   A differenciált megközelítés és a feltételesség elvének alkalmazása

3.1.1   Az EGSZB teljes körűen egyetért azzal, hogy a közlemény hangsúlyt helyez erre a két elvre, és saját munkájában is ezek megerősített alkalmazására törekszik, például a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények euromediterrán csúcstalálkozóján való részvételre, valamint a külföldi misszióinak szervezésére vonatkozó kritériumok tekintetében.

3.1.2   Az Uniónak a „többért többet” kínáló megközelítése keretében figyelembe kell vennie az egyes régiók és országok különböző előtörténetét, fejlettségük szintjét, az Unióval kialakított kapcsolataik eltérő állapotát, valamint egyedi szükségleteiket és problémáikat. Ez a megközelítés egyben javítja az uniós pénzügyi források felhasználásának hatékonyságát is, ami az Európai Unió alapvető kötelessége az európai adófizetőkkel szemben.

3.1.3   Ezzel egyidejűleg úgy véljük, fontos annak biztosítása, hogy a „kevesebbért kevesebbet”-elv alkalmazása ne érintse hátrányosan a lassabban haladó partnerországok fejlődési képességét.

3.2   A „mélyreható” és fenntartható demokráciát célzó törekvések

3.2.1   Az Unió helyesen rámutatott, hogy támogatni kell a „mélyreható” demokrácia megvalósítását a civil társadalom megerősítése révén, valamint a demokratizálódási folyamatban, valamint a jó kormányzási normáknak az európai szomszédságpolitika térségében való elterjesztésében játszott szerepének kibővítése révén.

3.2.2   Az EGSZB üdvözli a demokratikus eredmények megszilárdításra szolgáló célzott eszközök bevezetését. Ezzel összefüggésben az EGSZB kész részt venni a konkrétan az Európai Demokráciáért Alapítvány és a civil társadalmi eszköz részletes működési szabályainak meghatározását célzó munkában. Ezeknek az eszközöknek rugalmasnak és a változó igényekhez igazodóaknak kell lenniük, valamint célzott intézkedéseket kell tartalmazniuk, hogy támogathassák az Unióval szomszédos térségben zajló demokratikus folyamatokat, többek között a politikai pártok létrehozásának és a tömegtájékoztatás szabadságának előmozdítása, illetve a civil társadalomnak a demokratikus folyamatokba való fokozott bevonása révén.

3.2.3   Noha a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), a stabilitási eszköz, az Európai Demokráciáért Alapítvány és a civil társadalmi eszköz pénzügyi, működési és irányítási jellemzői különbözőek, meg kell teremteni és meg kell erősíteni az ezek közötti egységességet és szinergiákat.

3.2.4   Az EGSZB annak érdekében, hogy felhívja a szervezetek figyelmét ezekre a pénzügyi eszközökre, és javítsa azok igénybevételére való képességüket, felkéri az Európai Bizottságot, hogy állítson össze egyszerű és felhasználóbarát magyarázatokat.

3.2.5   Az EGSZB úgy véli, hogy mind a vallásszabadság, mind pedig a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása alapvető emberi jog, amelyet egy vallási és politikai sokszínűség által jellemzett régióban feltétlenül védeni kell. Felkéri azokat az országokat, amelyek mindeddig nem ratifikálták a politikai, polgári és kulturális szabadságokkal, valamint a gazdasági és szociális jogokkal kapcsolatosan már meglévő, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatán alapuló egyetemes és regionális egyezményeket és megállapodásokat, hogy ezt haladéktalanul tegyék meg.

3.2.6   Az euromediterrán térségben a médiának kulcsfontosságú szerepe van a folyamatban lévő átalakulások eredményének közvetítésében és alakításában. Az uniós támogatásnak a meglévő tömegtájékoztatási eszközök professzionalizmusának és függetlenségének javítását célzó kezdeményezésekre kell koncentrálnia, valamint javítania kell a média sokszínűségét és szabadságát elősegítő körülményeket.

3.3   Fokozott uniós szerepvállalás a konfliktusok rendezésében

3.3.1   Az Unióval szomszédos – déli és keleti – területeken zajló elhúzódó konfliktusok jelentős kihívással állítják szembe mind az EU-t, mind pedig magukat a partnerországokat. Az Unió elismerte, hogy intézkedései ez idáig kevés eredménnyel jártak. A Lisszaboni Szerződés új béketeremtő feladatkörrel ruházta fel az Uniót, és ennek támogatásához olyan új struktúrát írt elő számára, amely valódi lehetőséget kínál a szemléletváltásra.

3.3.2   Az EGSZB felszólítja az Európai Uniót, hogy dolgozzon ki átfogó konfliktusmegelőzési és béketeremtési stratégiát, különösen a vele közvetlenül szomszédos területekre vonatkozóan, és fordítson kiemelt figyelmet a számos vonatkozó uniós program és szakpolitika közötti fokozott következetesség biztosítására.

3.3.3   Az EGSZB ezenfelül kéri, hogy valamennyi béketeremtő projekt népszerűsítse és foglalja magában a demokratikus elveket, illetve hogy a nyomonkövetési rendszerek, ideértve a civil társadalmi szervezeteket is, értékeljék a reformok megvalósítása terén elért haladást. Fokozottabb figyelmet kellene fordítani azokra, akik jelentősen befolyásolják a béke megteremtését, ám a hangjukat csak ritkán hallhatjuk. Ilyenek a nők és a fiatalok csoportjai, a szakszervezetek és a helyi vállalkozások. Támogatást érdemel továbbá a konfliktus sújtotta övezetekben zajló folyamatos üzleti tevékenységre mint az alkalmazkodóképesség jelére való összpontosítás, valamint a szakszervezeti tevékenységek, például a béke- és szolidaritási tüntetések. A legkiszolgáltatottabb csoportokra, például a nőkre, a gyermekekre és a konfliktusok áldozataira kiemelt figyelmet kell fordítani, és célzott programokat kell kidolgozni számukra.

4.   Megerősített kereskedelmi kapcsolatok

4.1   A kereskedelmi kapcsolatok előmozdításán kívül a mélyreható és átfogó térségről szóló szabadkereskedelmi megállapodás (DCFTA) legfontosabb célja az Unió és a partnerországok közötti magas szintű gazdasági integráció megvalósítása. A DCFTA végrehajtásához és előírásainak betartásához a partnerországoknak gyökeresen át kell alakítaniuk jogi és gazdasági keretrendszerüket. Ez számottevő mennyiségű további uniós támogatást kíván, amely segítheti őket a követelmények teljesítéséhez szükséges fejlettségi szint elérésében.

4.2   Az EGSZB kéri továbbá, hogy az EU és partnerei között tárgyalás alatt álló valamennyi kereskedelmi megállapodásba illesszenek be egy fejezetet a fenntartható fejlődésről, és úgy véli, hogy a tárgyalások elindítását megelőzően a fenntarthatósági hatásvizsgálatok keretében ki kell kérni a civil társadalom véleményét is. Ennek a közreműködésnek köszönhetően a nyilvánosság jobban megismeri a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás rövid és hosszú távon várható előnyeit, és elősegíti a folyamatban való lakossági szerepvállalás megerősítését. (3)

4.3   E célból a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló későbbi megállapodásoknak, valamint a többinek is rendelkezniük kell a civil társadalommal folytatott konzultációt szolgáló mechanizmusokról – például közös egyeztető bizottságokról – annak hatékony nyomon követése érdekében, hogy hogyan hajtják végre a fenntartható fejlődésről szóló fejezethez kapcsolódó rendelkezéseket.

4.4   Ami a társadalmi normákat és a munkaügyi kapcsolatokat illeti, az EGSZB hangsúlyozza, hogy a vonatkozó ILO-egyezményeket ratifikálni kell, és megfelelően végre kell hajtani.

5.   A hatékony regionális partnerségek felé

5.1   Az Uniónak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt és szinergiák kialakítására kell törekednie a partnerországokkal fenntartott kapcsolatok kétoldalú és regionális dimenziója között.

5.2   Elismert tény, hogy a keleti és a déli regionális partnerség hozzájárult az Unió és szomszédai közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. A keleti partnerség és az Unió a Mediterrán Térségért kezdeményezés, amelyek az euromediterrán együttműködést egészítették ki, ugyanakkor a jelek szerint számos hiányossággal bírnak.

5.3   Az Unió a Mediterrán Térségért (UMT), amelynek feladata, hogy kiegészítse az Unió és partnerországai közötti kétoldalú kapcsolatokat, mindeddig nem tudta megvalósítani a tőle várt eredményeket. Ennélfogva szerepét és céljait alapjaiban újra kell gondolni. Ezenkívül állandó mechanizmusokat kell biztosítania a civil társadalomnak a kezdeményezésbe történő bevonására. Az EGSZB kéri, hogy hozzanak azonnali döntést az Unió a Mediterrán Térségért szerepéről, küldetéséről, szervezéséről és finanszírozásáról. Ezenfelül úgy véli, hogy az UMT működését jobban összhangba kell hozni a régióra irányuló átfogó uniós stratégiával. (4)

5.4   Általában véve valamennyi partnerország javította és szorosabbra fűzte kapcsolatait az Unióval a csatlakozási megállapodásokról, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről (DCFTA), a vízumliberalizációról és a mobilitási partnerségekről, az energiaellátás biztonságával kapcsolatos együttműködésről és egyéb kérdésekről folytatott párbeszéd keretében. Fehéroroszországban sajnálatos módon jelentős visszalépés történt az Unióval kialakított kapcsolatok terén, és a demokratikus szabadságjogokat, valamint a civil társadalmi tevékenységek számára biztosított környezetet illetően a helyzet más partnerországokban, többek között Ukrajnában is romlott.

5.5   A politikai helyzet alakulását az Unióval szomszédos országokban továbbra is alaposan figyelemmel kellene kísérni, a gazdasági integráció és a kereskedelmi kapcsolatok szintjének pedig a fenntartható demokrácia kiépítése és az emberi jogok tiszteletben tartása iránti elköteleződés fokát kellene tükröznie.

5.6   Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a mobilitás, különösen a szomszédos országokból származó fiatalok és diákok fokozott mobilitásának előmozdítása a partnerországok javára válik, és többek között az emberek közötti kapcsolatok gyarapodásához vezet. Ugyanez igaz a művészekre, tudósokra, kutatókra és utazó üzletemberekre is. Ennek kiegészítéseképpen vízumkönnyítő programokat, a vízumdíjak eltörlését és a többszöri belépésre jogosító vízumok megszerzésének lehetőségét kell biztosítani, valamint továbbra is törekedni kell az integrált határigazgatás megteremtésére, a bevándorlás megfelelő kezelésére, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, valamint menekültügyi jogszabályok és a menekülteknek szánt humanitárius segítségnyújtás kidolgozására.

6.   A civil társadalom támogatása az Unióval szomszédos térségben a civil társadalmi eszköz és az Európai Demokráciáért Alapítvány keretében

6.1   A civil szervezeteknek nyújtott támogatásnak átfogónak, hitelesnek és sokoldalúnak kell lennie, valamint igazodnia kell e szervezetek igényeihez. Az EGSZB több éve szorgalmazza, hogy a civil társadalmat vonják be az európai szomszédságpolitika kidolgozásába és végrehajtásának nyomon követésébe, illetve hogy hozzanak létre a kifejezetten a civil társadalom kapacitásépítését célzó programokat, továbbá kiáll amellett, hogy javítani kell az Unióval szomszédos országok kormánya és civil társadalma közötti párbeszédet. (5) Az EGSZB ezért támogatja a civil társadalmi eszköz három alkotóelemét.

6.2   Ezen alkotóelemek végrehajtásához a „civil szervezet” fogalmát átfogó és belefoglaló jelleggel kell meghatározni, amint azt a konzultáció minimális követelményeiről szóló bizottsági közlemény (6) is javasolja. Következésképpen ezen alkotóelemek végrehajtása szempontjából döntő jelentőséggel bír a civil társadalom feltérképezése. Az EGSZB különböző hálózataival felkészült arra, hogy további támogatást nyújtson az újonnan megjelenő nem állami szereplők felméréséhez, valamint folytassa a regionális szintű hálózatépítést a nem kormányzati szervezetekkel. Az Európai Bizottság, a Külügyi Szolgálat és az uniós küldöttségek e területen végzett munkája között könnyedén kialakíthatók szinergiák.

6.3   Ezenfelül a kapacitásépítési programok kidolgozásakor az európai civil szervezetek tapasztalatait is fel lehet használni. Az uniós nem kormányzati szervezetek széles körén túl a főbb európai gazdasági és társadalmi szereplőket is be kell vonni. Ők megoszthatják szakértelmüket partnerországbeli kollégáikkal, átadva ezáltal az európai politikákkal kapcsolatos ismereteiket és támogatva a szomszédos országok civil társadalmát a szakpolitikai elemzés, az érdekképviselet és az uniós politikáknak való megfelelés nyomon követése terén.

6.4   Különösen üdvözlendő a civil szervezeteknek az Unió és partnerországai között folyó ágazati politikai párbeszédbe történő fokozott bevonására irányuló javaslat, mivel ezen a területen ezt korábban sajnálatos módon gyakran elhanyagolták. Ami a gazdasági és szociális szereplőket illeti, különös figyelmet kell fordítani a kedvezményezett országokban megvalósuló ágazati társadalmi párbeszédet támogató programokra. Az EGSZB kész elősegíteni a társadalmi párbeszéd megerősítését, és ezzel összefüggésben az ILO – véleménye szerint nélkülözhetetlen – közreműködésére, valamint az Európai Képzési Alapítvány bevonására szólít fel, amely képzést biztosíthatna az ágazati párbeszédről a szomszédos országok szociális partnerei számára.

6.5   A civil társadalmi eszköz 3. alkotóeleme olyan országok szerinti kétoldalú projektek támogatását irányozza elő, amelyek a partnerkormányokat a civil szervezetek kapacitásának megerősítésére, valamint azoknak a belső szakpolitikákba és döntéshozatali folyamatokba való bevonására ösztönzik. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy égető szükség van a civil társadalommal folytatott konzultáció intézményes mechanizmusára, és hogy ez a párbeszéd a leghatékonyabban a gazdasági és szociális tanácsok keretében valósítható meg. Ugyanakkor az ilyen támogatást igénybe venni kívánó kormányok esetében bizonyos óvintézkedésekre van szükség, illetve a jó kormányzásra vonatkozó alapelveket kell előírni számukra. Az EGSZB kész olyan alapelveket meghatározni, amelyeket a reprezentatív szociális és gazdasági tanácsok és hasonló intézmények létrehozásához be kell tartani.

6.6   A szomszédos országokban már léteznek a civil társadalmi szervezetek regionális fórumai: ilyen a keleti partnerség civil társadalmi fóruma és a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények euromediterrán szövetsége, amely egy EGSZB-kezdeményezés eredményeként jött létre. Az EGSZB a mediterrán térség déli részében fekvő számos országban kulcsszerepet játszott a gazdasági és szociális tanácsok felállításában. E folyamat során az EGSZB minden esetben kiállt amellett, hogy ezekben a tanácsokban a különböző nem állami szereplők a lehető legszélesebb körben képviseltessék magukat. A gazdasági és szociális tanácsoknak mint a civil társadalom politikai döntéshozatalban való konzultációját képviselő intézményeknek a létrehozása során az EGSZB szakértelme és az általa nyújtott támogatás hasznos kiegészítője lehet a civil társadalmi eszköz keretében kínált együttműködési lehetőségeknek.

6.7   Az uniós finanszírozási eljárások bonyolultsága miatt gyakran számos olyan nem állami szereplő nem jut forráshoz, amely a legjelentősebb potenciállal bír, de kevés a tapasztalata arról, hogyan kell uniós támogatásra pályázni. Ez az uniós együttműködési támogatásban részesülő valamennyi országban és régióban visszatérő probléma. Egyebek mellett az is lehet a célja ennek az eszköznek, hogy – például olyan, az uniós képviseletek által szervezett képzéssel, amely megmutatja, hogyan kell támogatási kérelmet összeállítani – segítse az effajta szervezeteket.

6.8   Az EGSZB kész részt venni az Európai Demokráciáért Alapítvány részletes működési szabályainak meghatározását célzó munkában. Úgy véli, hogy ennek az eszköznek rugalmasnak kell lennie, és meg kell felelnie a váratlan szükségleteknek. Célzott intézkedések alkalmazásával támogatnia kell az Unióval szomszédos térségben zajló demokratikus folyamatokat, többek között politikai pártok és független szakszervezetek létrehozásának, valamint a tömegtájékoztatás szabadságának előmozdítása, illetve a civil társadalomnak a demokratikus folyamatokba való fokozott bevonása révén.

6.9   Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Demokráciáért Alapítványnak egy igényorientált, projektek helyett a kapacitásépítést célzó, rugalmas és átlátható eszköznek kell lennie. Mindenekelőtt olyan szervezeteket kell támogatni, amelyek más uniós finanszírozáshoz – például a civil társadalmi eszközhöz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszközéhez (EIDHR) vagy a „nem állami szereplők és helyi hatóságok” programhoz – nem férnek hozzá. Az eszköz irányítását nemzeti szinten kell végezni minimális adminisztratív és jelentéstételi követelményeket előírva, és hatékony eredményértékelő mechanizmussal kell alátámasztani. A más donorokkal közösen megvalósított fellépés lehetőségét is biztosítani kell.

---

(1)  Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel című közlemény – COM(2011) 200 végleges.

(2)  Lásd az EGSZB-nek a következő, közelmúltbeli véleményeiben szereplő konkrét ajánlásait: A civil társadalom hozzájárulása a keleti partnerséghez – HL C 248., 2011.8.25., 37–42. o.; Az Euromed-térség reprezentatív civil társadalmainak támogatása –, HL C 376., 2011.12.22., 32-37. o.; .

(3)  Az EGSZB véleménye: A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos hatásvizsgálatok és az Európai Unió kereskedelempolitikája. HL C 218., 2011.7.23., 14–18. o.

(4)  COM(2011) 200 végleges.

(5)  Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A civil társadalom részvétele a keleti partnerségben – HL C 277., 2009.11.17., 30–36. o.; az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A civil társadalom részvétele az európai szomszédságpolitika keretében a dél-kaukázusi térség országai (Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia) számára kidolgozott cselekvési tervek végrehajtásában – HL C 277., 2009.11.17., 37–41. o.

(6)  A Bizottság közleménye – A konzultáció és a párbeszéd magasabb kultúrája felé – Az érdekelt felek Európai Bizottság által történő megkérdezésének általános elvei és minimális követelményei. COM(2002) 704 végleges, 2002.12.11., 6. o.

---