6.4.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 107/64

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról

(COM(2010) 494 végleges – 2010/0257 (COD))

2011/C 107/13

Előadó: Jan SIMONS

2010. október 20-án a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról

COM(2010) 494 végleges – 2010/0257 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2011. február 2-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. február 16–17-én tartott, 469. plenáris ülésén (a február 16-i ülésnapon) 111 szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB az előterjesztett javaslatot logikus lépésnek tartja az integrált tengerpolitika megvalósítása felé, és általánosságban egyetért a benne foglaltakkal.

1.2   A hatáskörmegoszlást illetően az EGSZB megelégedéssel állapítja meg, hogy az Európai Bizottság a javaslatban elismeri, hogy megosztott hatáskörökről van szó, kivéve a tenger biológiai erőforrásaival kapcsolatos kérdéseket, amelyeket illetően az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.

1.3   Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság tisztázza az alkalmazott jogalapokat. Kétségei vannak afelől, hogy az EUMSZ alkalmazott cikkei (74. és 77 cikk), amelyek nem a rendes jogalkotási eljárást követik, összeegyeztethetők-e a többi jogalappal, amelyek pedig a rendes jogalkotási eljárást követik.

1.4   A tengeri tevékenységek ágazatközi és határokon átnyúló jellege, valamint az ágazati politikák közötti szinergiák az EGSZB szerint megfelelően indokolják azt, hogy intézkedéseket hozzanak egy integrált tengerpolitika előmozdítására. Az EGSZB ezért a javaslatot a szubszidiaritás szempontjából megfelelőnek tartja.

1.5   Ugyanez érvényes az EGSZB nézetére a szóban forgó javaslat arányosságával kapcsolatban. Nem áll ugyanis rendelkezésre elegendő pénzügyi eszköz ahhoz, hogy a szükséges lépéseket a fennmaradó időszakban (2011–2013) finanszírozni tudják.

1.6   Az Európai Bizottság által a javaslatba beépített előzetes értékelést az EGSZB meglehetősen gyengének tartja, többek között az EU nehéz pénzügyi helyzete miatt. Szívesen venné, ha az Európai Bizottság meggyőzőbben támasztaná alá szándékát – különösen a konkrét kérdéseket és cselekvéseket illetően.

1.7   Az EGSZB megjegyzi, hogy a javaslatból nem derül ki, milyen jellegű működési támogatásra céloz az 5. cikk (2) bekezdésének első mondata. Hasznos lenne továbbá megemlíteni a preambulumbekezdésekben, hogy nem cél a tengeri infrastruktúra, közte a tengeri kikötők finanszírozásának felvállalása.

1.8   Köztudomású, hogy az EGSZB támogatja a tengeri irányítás ágazatközi megközelítését. Habár a szóban forgó javaslat nem foglalkozik az egyes politikák tartalmával, az EGSZB – korábbi véleményeit követve – a „Részletes megjegyzések” fejezetben mégis utal azokra a kérdésekre, amelyek figyelmet érdemelnek az integrált tengerpolitikában.

2.   Bevezetés

2.1   2010. szeptember 29-én az Európai Bizottság közzétette rendeletjavaslatát az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról (COM(2010) 494 végleges), és az EUMSZ 304. cikkével összhangban kikérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét e tárgyban.

2.2   Az EGSZB szívesen eleget tesz ennek a kérésnek, mivel a javaslatot logikus lépésnek tartja az integrált tengerpolitika kidolgozásában. Ezt a politikát a „kék könyv” néven ismertté vált, 2007. október 10-i európai bizottsági közlemény közzététele alapozta meg.

2.3   A közlemény kifejtette, hogy az óceánokkal, tengerekkel, part menti régiókkal és tengeri ágazatokkal kapcsolatban integrált, egységes és összehangolt döntéshozatal kidolgozására és végrehajtására van szükség.

2.4   Az integrált tengerpolitika alapgondolatát a tengeri irányítás ágazatközi megközelítése jelenti, melynek során a környezetvédelemi, a tengeri közlekedési, az energiaügyi, a kutatási, a halászati és a regionális politika szinergiái kerülnek előtérbe.

2.5   A kék könyvet cselekvési terv egészítette ki, melyben az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt az integrált tengerpolitika tartalommal való megtöltésére.

2.6   2007. december 14-i ülésén az Európai Tanács támogatásáról biztosította az integrált uniós tengerpolitika elképzelését. Ezt követően az Európai Bizottság 2009. október 15-én jelentést fogadott el az elért haladásról.

2.7   A jelentés ismerteti, hogy a 2007-ben meghatározott cselekvési terv intézkedései közül melyek valósultak meg, és kijelöli a következő végrehajtási szakasz irányát.

2.8   2009. november 16-i következtetéseiben az Általános Ügyek Tanácsa felhívta a figyelmet az integrált tengerpolitika továbbfejlesztéséhez és végrehajtásához nyújtott pénzügyi támogatás garantálásának jelentőségére, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy terjessze elő az integrált tengerpolitikai intézkedéseknek a jelenlegi pénzügyi kereten belül történő finanszírozására vonatkozó szükséges javaslatokat annak érdekében, hogy azok 2011-ben hatályba léphessenek.

2.9   Az Európai Bizottság most arra a következtetésre jutott, hogy az integrált tengerpolitika továbbfejlesztése és végrehajtása veszélybe került, mivel a fennmaradó időszakban (2011–2013) nem áll rendelkezésre elegendő eszköz a szükséges intézkedések finanszírozására. Pedig az Európai Bizottság szerint pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy meg lehessen valósítani a kék könyvben meghatározott, majd az Általános Ügyek Tanácsának 2009. november 16-i következtetései által jóváhagyott célkitűzéseket.

2.10   Mivel nem lehet az integrált tengerpolitika összes prioritását és célkitűzését más uniós alapokhoz sorolni, programot kell kidolgozni az integrált tengerpolitika továbbfejlesztésének támogatására.

2.11   Az Európai Bizottság szerint a program végrehajtásának harmadik országokban is elő kell segítenie az illető ország fejlesztési célkitűzéseit, és ennek összhangban kell állnia az EU egyéb együttműködési eszközeivel, valamint a kapcsolódó uniós szakpolitikák célkitűzéseivel és prioritásaival.

2.12   Az Európai Bizottság szerint az előterjesztett rendeletjavaslat célkitűzései – a program keretében finanszírozandó intézkedések léptéke és hatásai miatt – nem valósíthatók meg kielégítően kizárólag tagállami fellépés által. Jobb uniós szinten megvalósítani őket olyan intézkedések elfogadásával, amelyek megfelelnek a szubszidiaritás elvének, ahogy azt az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikke kimondja.

2.13   Ami az arányosság elvét illeti: az EGSZB szerint a rendeletjavaslat nem terjed ki többre, mint amire a szóban forgó célok eléréséhez szükség van.

2.14   Az előterjesztett rendeletjavaslat célja, hogy támogató programot hozzon létre az integrált tengerpolitika továbbfejlesztésére.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Korábbi véleményeiben (1) az EGSZB kedvezően ítélte meg az Európai Bizottság megközelítését egy integrált tengerpolitika kialakítására. A szóban forgó javaslat logikus lépés ebben a folyamatban.

3.2   A javasolt rendelet ugyanis meghatározza többek között a program általános és konkrét célkitűzéseit, a pénzügyileg támogatható tevékenységeket és a lehetséges finanszírozási módokat. A javaslat ezen túlmenően értékelést írt elő, amelyre legkésőbb 2014 végéig sort kell keríteni, és tanácsadó bizottság felállítását javasolja, amely segíti az Európai Bizottság munkáját az éves munkaprogramok kialakításában. A 2011–2013 időszakra szóló program végrehajtásához az Európai Bizottság szerint 50 millió eurós összegre van szükség. Mindezt az EGSZB is szükségesnek tartja.

3.3   Az európai bizottsági javaslatot technikai eszközöket tartalmazó keretjavaslatnak, és semmi esetre sem politikai eszközökkel ellátott javaslatnak kell tekinteni. Nem cél az sem, hogy lehetővé tegye a tengeri infrastruktúra, közte a kikötők finanszírozását. Az EGSZB szerint ezt ajánlatos magában a javaslatban, például a preambulumbekezdésekben is megemlíteni.

3.3.1   A javaslat 5. cikk (2) bekezdésének első mondata lehetőséget ad arra, hogy a program keretén belül az intézkedésekhez nyújtott támogatás mellett működési támogatást is odaítéljenek. Az EGSZB megjegyzi, hogy – habár a javaslathoz csatolt pénzügyi kimutatás alapján következtetni lehet a program keretére – magából a javaslatból nem derül ki pontosan, milyen jellegű működési támogatásokról van szó.

3.3.2   Az EGSZB javasolja, hogy ezt is ismertessék a javaslatban, nehogy maga az Európai Bizottság sértse meg a szerződésben foglalt versenyszabályok szellemét most, amikor a tengert érintő ügyekben tágabb értelemben szinte mindig határokon átnyúló versennyel van dolgunk. Figyelembe kellene venni azt is, hogy továbbra is lehetőséget kell biztosítani a hajózás tagállamok általi támogatására.

3.4   Az EGSZB örömmel állapítja meg, hogy megosztott hatáskörökön alapuló javaslatról van szó, kivéve a tenger biológiai erőforrásainak megőrzésével kapcsolatos kérdéseket, amelyeket illetően az Európai Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.

3.5   Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság tisztázza, miért a megadott jogalapokat választotta. Az EUMSZ 74. és 77 cikke nem a rendes jogalkotási eljárást követi. Az EGSZB-nek kétségei vannak afelől, hogy az Európai Bizottság által alkalmazott cikkek összeegyeztethetők-e a többi jogalappal, amelyek pedig a rendes jogalkotási eljárást követik. Ezzel összefüggésben azt is szem előtt kell tartani, hogy a 74. és 77. cikkben lefektetett eljárások az EUMSZ 289. cikke értelmében nem jogalkotási eljárások.

3.6   Az EGSZB szerint a tengerrel kapcsolatos tevékenységek határokon átnyúló jellege és az ágazati szakpolitikák közötti szinergiák indokolják, hogy az integrált tengerpolitikát illetően – például a kutatással, a kísérleti projektekhez való hozzájárulással, illetve a tagállami integrált tengerpolitika ösztönzésével és támogatásával kapcsolatban – uniós szinten hozzanak intézkedéseket.

3.7   Az előzetes értékelés Európai Bizottság általi indoklása az EGSZB szerint nem tekinthető a javaslat legjobb részének. A 2. lehetőség (mérsékelt uniós pénzügyi hozzájárulás azzal a céllal, hogy tovább vizsgálják a lehetőségeket, és folyamatosan végrehajtsák az integrált tengerpolitikát) előnyben részesítésének indoklása – többek között a többi lehetőség fényében – igen gyenge. Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság meggyőzőbb indoklást fogalmazzon meg, különösen a konkrét kérdések és cselekvések megválasztását illetően.

3.8   Az Európai Bizottság által a javaslat 4. cikkében felsorolt tevékenységek az EGSZB szerint nem tükrözik megfelelő erővel az azt megelőzően megfogalmazott célkitűzéseket. Ott, ahol több összehangolásra, illetve a felelősségek és hatáskörök világosabb megállapítására van szükség, az Európai Bizottság – a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett – egyértelműbb irányvonalakat javasolhatna.

3.9   Az Európai Bizottság javasolja, hogy legkésőbb 2014. december 31-én utólagos értékelő jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé. Az EGSZB támogatja ezt a szándékot, de ismét felhívja a figyelmet egy hathatósabb előzetes értékelés jelentőségére annak érdekében, hogy utólagosan majd a kitűzött célok eléréséről lehessen beszámolni.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   Köztudomású, hogy az EGSZB támogatja a tengeri irányítás ágazatközi megközelítését. Következésképpen véleménye szerint minden érintett szereplő közreműködése fontos. Az EGSZB a siker kulcsát abban látja, hogy az érdekeltek tevékenyen részt vegyenek a tervezett cselekvésekben. A célkitűzések eléréséhez alapvetően fontos, hogy részvételre szólítsák az érintetteket, és az integrált tengerpolitika eredményeiről megfelelő legyen a tájékoztatás mind a tagállamokon belül, mind pedig közöttük.

4.2   Habár a szóban forgó javaslat nem foglalkozik az egyes politikák tartalmával, az EGSZB – korábbi véleményeit követve – az alábbiakban ismételten utal azokra a kérdésekre, amelyek figyelmet érdemelnek az integrált tengerpolitikában.

4.2.1   Egyensúlyt kell teremteni az EU part menti területeinek környezetvédelmi aggályai és a nemzetközi kereskedelem iránti, a tengeri szállítás növekedésében tükröződő igény között.

4.2.2   A sajtóban jelentős visszhangot kiváltó két nagy hajószerencsétlenség (1999-ben az Erika, 2002-ben a Prestige) kapcsán az EGSZB szerint ki kellene dolgozni egy forgatókönyvet a legrosszabb esetekre. A mintegy tizenöt új rendeletet és irányelvet tartalmazó, részletes jogalkotási csomag ellenére azonban az eddigi tagállami erőfeszítéseket illetően két fontos területen elmaradás tapasztalható:

—	megfelelően felszerelt fáradtolajgyűjtők létesítése a kikötőkben. Ezek hiányában még mindig előfordul, hogy az olajt a tengerbe öntik,

—	elegendő „menedékkikötő” létesítése vészhelyzetben lévő hajók számára. Megjegyzendő még, hogy katasztrófa esetén nincsenek egyértelmű válaszok a felelősségi és a hatásköri kérdésekre.

Az e hiányosságok kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket fel kellene venni a támogatható célok listájára.

4.2.3   Nemcsak az a fontos, hogy ratifikálják az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményét (UNCLOS) (ezt időközben minden uniós tagállam megtette), de az is, hogy felügyeljék az egyezmény végrehajtását. Az EGSZB szerint az EU-val közös tenger partján fekvő harmadik országokat is meg kellene kérni az ENSZ Tengerjogi Egyezményének ratifikálására és végrehajtására, közülük is különösen azokat, amelyek társulási egyezményt kötöttek vagy csatlakozási tárgyalásokat folytatnak az EU-val, hiszen az egyezmény a közösségi vívmányok részét képezi.

4.2.4   Annak érdekében, hogy a folyamat megfelelően haladjon, az EGSZB javasolja, hogy az Unió a Mediterrán Térségért illetékes miniszterei évente legalább egyszer megbeszélést tartsanak az integrált tengerpolitikáról. Az EGSZB reméli, hogy a közeljövőben más tengeri medencék, például a Balti-, az Északi- és a Fekete-tenger, illetve az Atlanti-óceán térsége is követik ezt a példát.

4.2.5   Az integrált tengerpolitika nemzetközi dimenziójának megerősítése érdekében az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak több figyelmet kellene fordítania a tengeren dolgozók munkakörülményeinek javítására, valamint a hajók biztonságára és környezeti teljesítményére.

4.2.6   Az EGSZB megjegyzi, hogy egy valóban integrált tengerpiac érdekében szükség van arra, hogy a nemzeti felügyeleti szervek, a parti őrség és a tagállami flották jobban együttműködjenek egymással – leginkább az Európai Tengerbiztonsági Ügynökségen keresztül.

4.2.7   Ehhez nélkülözhetetlen, hogy egy integrált tengerfelügyeleti rendszer keretében közös tengerügyi adatcsere-struktúrát hozzanak létre. Ezzel kapcsolatos véleményében (2) az EGSZB megjegyzi: ezt a rendszert úgy kell kiépíteni, hogy fenntartható módon pontos, aktuális, minőségi és költséghatékony adatokat bocsásson rendelkezésre.

4.2.8   Az EGSZB utal rá, hogy egyik korábbi véleményében (3) már felhívta a figyelmet arra a szerepre, amelyet a tengerpolitika megvalósításában – ezen belül a területrendezést illető intézkedésekben is – játszhat. Az EGSZB e helyen ismételten ki szeretné fejezni ez irányú elkötelezettségét.

---

(1)  Hl C 44., 2011.2.11., 173. o.

HL C 255., 2010.9.22., 103. o.

HL C 306., 2009.12.16., 46. o.

HL C 277., 2009.11.17., 20. o.

HL C 211., 2008.8.19., 31. o.

HL C 168., 2007.7.20., 50. o.

(2)  HL C 44., 2011.2.11., 173. o.

(3)  HL C 211., 2008.8.19., 31. o.

---