10.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 42/1

1.

felkéri a költségvetési hatóság két ágát, hogy a lehető leggyorsabban jussanak egyetértésre a 2011. évi költségvetésről, ami által lehetővé válna az Európai Unió és a tagállamok által – különösen a Lisszaboni Szerződésben és a 2007–2013-as időszakra vonatkozó pénzügyi tervben – vállalt kötelezettségek teljesítése;

2.

kiemeli az európai költségvetés fellendítő hatásának alapvető jelentőségét az európai gazdaságélénkítési stratégia, valamint a regionális és helyi önkormányzatoknak – akik a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elsődleges megvalósítói az EU-ban – szánt strukturális beruházások finanszírozása szempontjából;

3.

meggyőződése, hogy a 2011. évi költségvetés tárgyalása során felmerült nehézségek nyilvánvalóvá teszik, hogy szükség van a saját források rendszerének megreformálására annak érdekében, hogy a tagállamok hozzájárulásai a héá-ból származó saját források egy vagy több új saját forrással való fokozatos felváltása útján csökkenjenek. Ezzel összefüggésben sürgeti az Európai Bizottságot, hogy folytassa annak mérlegelését, hogy erre a célra a pénzügyi műveletek vagy tevékenységek megadóztatásából, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási kvótáinak eladásából, a légi közlekedésre kivetendő adóból, egy külön, európai héá-ból származó bevételek, vagy az energiaadóból, illetve a társasági adóból származó bevételek egy része szolgáljon;

4.

felkéri mindenekelőtt a költségvetési hatóságot, hogy a 2007–2013-as időszakra szóló többéves programozás utolsó éveiben rendeljen költségvetési forrásokat az „Európa 2020” stratégia megvalósításához szükséges feladatokhoz, különösen tekintettel a kiemelt kezdeményezések finanszírozására, valamint biztosítsa a megfelelő átmenetet a jelenlegi és a 2013-at követő többéves programozási időszak között;

5.

emlékeztet arra, hogy a városok és régiók foglalkoztatást, fenntartható növekedést és szolidaritást támogató stratégiáinak európai társfinanszírozása tagadhatatlan értéktöbbletet hordoz, és az államháztartásokra nehezedő súlyos terhek kapcsán hangsúlyozza, hogy az EU-ban a regionális és helyi szintű költségvetések hajtják végre a közberuházások 2/3-át;

6.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság visszavonta arra irányuló javaslatát, hogy a pénzügyi keret időtartamát 10 évben rögzítsék egy félidei (5 év utáni) felülvizsgálat mellett, és hangsúlyozza, hogy rugalmassági és szinkronizációs mechanizmusokat kell biztosítani az európai költségvetési keret optimális felhasználása érdekében;

7.

üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatait, hogy hozzanak létre (1) egy az Európai Bizottság és az egyes tagállamok közötti fejlesztési és beruházási partnerségi szerződést, amely tükrözné a nemzeti, a regionális és helyi szintű partnerek kötelezettségvállalásait, valamint (2) egy az Európa 2020 célkitűzéseinek megvalósítását célzó uniós politikák összhangjának javítását célzó közös stratégiai keretet. Ezek az elképzelések megfelelnek az RB által javasolt területi paktumok alapját képező megközelítésnek.

8.

az ötödik kohéziós jelentésre adandó reakciójában, továbbá a jövőbeli jogalkotási javaslatok elemzésekor és a közelgő pénzügyi tervezéssel kapcsolatos tárgyalások során fenn fogja tartani azt a politikai nyomást, amelyet egy erős és ambiciózus, az összes európai térség számára elérhető kohéziós politika érdekében fejt ki. Elutasítja ezért e politika – akár részleges – nemzeti hatáskörbe helyezésének, illetve az uniós költségvetés a kohéziós politika kárára történő ágazativá tételének minden formáját;

9.

hangsúlyozza a kohéziós politikának az Európa 2020 stratégia végrehajtásához való hozzájárulását, valamint emlékeztet arra, hogy annak a Szerződés szerinti célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosítása az Unió teljes területén. Szeretné ezért, ha a strukturális alapokat nem csupán e stratégia kiemelt kezdeményezéseit szolgáló egyszerű finanszírozási forrásoknak tekintenék, és kéri a stratégia tisztán területi dimenziójának megerősítését, különösen a területi paktumok végrehajtásával;

10.

tekintettel arra, hogy jelenleg is folynak a tárgyalások a strukturális alapok odaítélésének és a növekedési és stabilitási paktum tagállamok általi betartásának összekapcsolásáról, komoly aggodalmának ad hangot a helyi és regionális szinten a javaslat szerint alkalmazandó feltételek kapcsán. A helyi és regionális önkormányzatok nem vonhatók felelősségre és nem büntethetők amiatt, hogy a nemzeti hivatalok nem képesek makrogazdasági követelményeknek megfelelni, vagy nem tudják helyesen végrehajtani az uniós szabályokat;

11.

megismétli elkötelezettségét amellett, hogy a területi kohézió elve kézzelfogható valósággá váljon, többek között annak érdekében, hogy jobb egyensúly alakuljon ki a vidéki területek és a városi agglomerációk kapcsolatában, és hogy jobban figyelembe vegyék az EU ágazati politikájának területi dimenzióját. Sajnálja ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság még mindig nem reagált arra a kérésre, hogy készítsen egy a területi kohézióról szóló fehér könyvet;

12.

elvár egy bizonyos szintű rugalmasságot a strukturális alapok 2013 utáni előirányzásának megvalósításában;

13.

támogatja egy ambiciózus, megfelelő finanszírozási forrásokkal ellátott területi együttműködési célkitűzés fenntartását;

14.

megismétli, hogy a válságból való kilábalást célzó stratégiának egy új típusú növekedésre kellene összpontosítania, és figyelembe kellene vennie „A GDP-n innen és túl” címmel folyó vitát. Ezzel kapcsolatban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság munkaprogramja nem tükrözi az RB arra irányuló felhívását, hogy az uniós politikákról szóló döntések és a politikák értékelése során olyan, kiegészítő mutatókat is alkalmazzon, amelyekkel pontosabban mérhetők a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi célkitűzések fenntartható elérése terén megvalósított előrelépések;

15.

meglepetését fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság munkaprogramjában nem találja az EGTC-ről szóló 1082/2006/EK rendelet alkalmazását tárgyaló jelentést. A maga részéről vállalja, hogy az RB által a témában meghirdetett konzultáció, valamint egy különálló vélemény következtetései alapján aktívan részt vesz az említett rendelet megreformálásában, többek között azáltal, hogy interaktív hálózatba szervezi a témában erőfeszítést kifejtő területi önkormányzatokat.

16.

a korai előrejelző rendszer kapcsán fejleszteni akarja és szorosabbra kívánja fűzni a nemzeti és regionális parlamentekkel és kormányzatokkal folytatott együttműködését;

17.

2011 tavaszán közzéteszi a szubszidiaritásról szóló első éves jelentését, amellyel hozzá kíván járulni az Európai Bizottságnak a szubszidiaritásról és az arányosságról szóló éves jelentéséhez;

18.

a szabályozási környezet javítása érdekében a területi szempontokat jobban tekintetbe vevő uniós hatásvizsgálatok készítését szorgalmazza, és felajánlja hozzájárulását az Európai Bizottság hatásvizsgálataihoz. Emellett olyan mechanizmusok kidolgozását is tervezi, amelyekkel hozzájárulhat a meglévő jogszabályok utólagos értékeléséhez, mindenekelőtt az uniós jogszabályok helyi és regionális szintű végrehajtásának vizsgálatával;

19.

üdvözli az uniós polgárság megerősítését az európai polgári kezdeményezés révén, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a polgárok jobban magukénak érezzék az Európai Uniót, és jobban azonosuljanak vele. Készséggel hozzájárul a kezdeményezés intézményének a gyakorlatba való átültetéséhez azáltal, hogy azt ismertebbé teszi, ösztönzi a folyamatban lévő vagy eredményes kezdeményezésekről folytatott vitákat, és támogatja az RB, illetve a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából legfontosabb kezdeményezéseket;

20.

folytatni kívánja a többszintű kormányzás európai kultúrájának fejlesztését, és figyelemmel fogja kísérni a témáról szóló fehér könyv sorsát, értékelve annak végrehajtását, és nyomon követve a többszintű kormányzás helyzetét az Európai Unióban.

21.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy megerősítse az EU gazdasági kormányzását, és javítsa a gazdaságpolitikák és a költségvetési politikák koordinációját. Határozottan ellenez azonban minden olyan javaslatot, amely azt eredményezné, hogy ha egy tagállam nem tartja be a stabilitási és növekedési paktum előírásait, akkor leállítanák a kohéziós politika keretében nyújtott finanszírozást;

22.

üdvözli a pénzügyi szabályozás terén eddig elért előrelépéseket, és üdvözli az Európai Bizottságnak a reform teljes megvalósítására vonatkozó távlati terveit, különösen a hitelminősítő intézetekről szóló rendelet módosításának vezérelvét, melynek célja, hogy kiigazítsa a pénzügyi szervezetek, a befektetők, a hitelfelvevők és a közintézmények hitelminősítéstől való túlzott függőségét, és hogy orvosolja a hitelminősítő intézetek közötti verseny hiányát. Sajnálatát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy az Európai Bizottság nem adott választ az Európai Parlament azon felkérésére, (1) hogy készítsen megvalósíthatósági és hatástanulmányt egy közintézetként működő, független európai hitelminősítő intézet létrehozásáról.

23.

meg van győződve arról, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében tett előrelépések folytatásához az EU-nak az Európa 2020 stratégiát a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben kell végrehajtania;

24.

ezért azt javasolja, hogy valamennyi uniós tagállamban területi paktumokat kellene létrehozni, mivel ez segítene abban, hogy országos, regionális és helyi szinten a politika jobban magáénak érezze az Európa 2020 stratégiát. A területi paktumoknak egyfajta támogató mechanizmusként kell szolgálniuk a nemzeti reformprogramok, illetve az Európa 2020 stratégia szerinti hét kiemelt kezdeményezés kidolgozásakor és végrehajtásakor;

25.

vállalja, hogy minden évben, az éves növekedési felmérés megjelenése előtt jelentést ad ki arról, hogy az Európa 2020 stratégiát az Unió helyi és regionális önkormányzatainak szempontjából miként hajtották végre;

26.

kiemeli, hogy a digitális menetrend végrehajtásában a helyi és regionális önkormányzatok a téma természeténél fogva elsődleges szerepet játszanak. Szívesen vállalna aktív szerepet a teljesítményértékelési keretből levezetett fő teljesítménycélok elérésében, és várakozással tekint az e-kormányzáshoz, az e-egészségügyhöz, a szélessávú hozzáféréshez, a társadalmi befogadáshoz, a vidéki és távoli területek hálózatba való bekapcsolásához, az adatvédelemhez és a kulturális művek digitalizációjához kapcsolódó, a menetrend részét képező további kezdeményezések elé;

27.

Hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják egy Innovatív Unió megteremtésébe és a globalizáció korszakának következetes iparpolitikájába, és arra készül, hogy a közeljövőben konkrét javaslatokat terjesszen elő;

28.

meglepetését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió 2013 utáni kutatásfinanszírozást célzó 8. keretprogramjára vonatkozó jogalkotási javaslat nem szerepelt az Európai Bizottság 2011-es stratégiai kezdeményezései között. Megerősíti, hogy kész hozzájárulni az Európai Bizottság 8. keretprogramot előkészítő irányadó dokumentumához;

29.

hangsúlyozza, hogy az összes kormányzati szint között összehangolt intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a kkv-kat támogassák az alap- és az alkalmazott kutatás közötti szorosabb kapcsolatok kiépítésében. Üdvözli a kreativitási és innovációs kezdeményezések elindítását és támogatását szolgáló intézkedéseket;

30.

hangsúlyozza, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés célkitűzéseit csak a helyi és regionális önkormányzatokkal, illetve az ifjúsági szervezetekkel és szövetségekkel partnerségben lehet elérni;

31.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy új, átfogóbb felsőoktatási menetrendet készít, és kéri, hogy javítsák a felső szintű szakképzés és tréning, illetve a felsőoktatás közötti kapcsolódásokat;

32.

alapvetően fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság javaslatot tegyen egy, az új kompetenciákra vonatkozó kezdeményezésre, emellett foglalkozzon az iskolából kimaradókat érintő problémákkal, valamint a nem formális és az informális tanulás validálásának kérdésével; várakozással tekint az „új munkahelyekhez szükséges új készségek” menetrendjének vizsgálata elé, és kiemeli, hogy a várható változásokra felkészülve, egyben a munkaadók igényeinek kielégítése érdekében adaptálni kell a dolgozóktól elvárt készségeket és tanulmányaik programját;

33.

aktív szerepet kíván játszani a szegénység elleni európai platformban, és biztosítani kívánja a helyi és regionális önkormányzatok bevonását annak érdekében, hogy az európai év folytatásaként integrált és területi alapokon nyugvó megközelítést dolgozzanak ki a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén;

34.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a bejelentését, hogy 2011-ben fehér könyvet bocsát ki a nyugdíjakról, ami lehetővé teszi majd a tagállamok közötti további együttműködést. Sürgeti, hogy minden, e területen születő javaslatot a helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt hatások megfelelő vizsgálata kísérjen, mivel Európában a közszféra dolgozóinak nagy részét az önkormányzatok foglalkoztatják, amelyek munkatársaik számára kiegészítő nyugdíjrendszereket tartanak fenn;

35.

támogatja az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy 2011 folyamán új javaslatot nyújt be a munkaidő szervezéséről szóló irányelvre vonatkozóan, ami kiterjed mind az egyéni „opt-out”, mind pedig az „ügyeleti idő” kérdésére. A helyi és regionális önkormányzatoknak közszolgálati munkáltatói minőségükben különösen szükségük van arra, hogy felmérhessék, hogy az emberi erőforrás kezelése terén a tervezett uniós jogszabály milyen középtávú hatásokkal jár;

36.

üdvözli az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy 2011 folyamán jogalkotási javaslatot nyújtson be a munkavállalók kiküldetéséről, hogy módosítsa a 96/71/EK irányelvet, és ezáltal biztosítsa a kiküldött munkavállalók jogainak valódi tiszteletben tartását, a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmódot a munkahelyeken, illetve a vállalkozások egyenlőként történő kezelését, továbbá egyértelművé tegye a nemzeti, regionális és helyi hatóságok és vállalatok kötelezettségeit;

37.

szükségesnek tartja, hogy az Európa 2020 stratégiába egészségügyi célkitűzéseket is beépítsenek, hogy intelligens és kiegyensúlyozott fejlődés valósulhasson meg, amely segíthet a társadalmi kirekesztés leküzdésében;

38.

úgy véli, hogy több befektetéssel kellene támogatni az önkormányzatok azon erőfeszítéseit, hogy csökkentsék az egészségügy terén Európában tapasztalható egyenlőtlenségeket. Az RB javasolja, hogy alkalmazzanak „az egészséges életre vonatkozó mutatókat” vagy olyan megközelítéseket, amelyek elismerik az egészséges életmód fontosságát;

39.

üdvözli az Európai Bizottságnak a fogyasztóvédelem csoportos keresetek („class actions”) révén történő erősítésére irányuló javaslatát, és támogatja a fogyasztóvédelmi szabályok tényleges tiszteletben tartásának fokozására irányuló kezdeményezéseket;

40.

reméli, hogy az EU 2020 stratégiában foglalt „erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezés révén ágazati politikákat dolgoznak majd ki egy olyan hosszú távú fenntarthatósági kereten belül, melynek célja, hogy egyrészt szétválassza egymástól a gazdasági növekedést, illetve az erőforrás-felhasználást és annak környezeti hatását, másrészt pedig hogy az öko-innováció előmozdításával fokozza Európa versenyképességét;

41.

határozottan folytatja az EU 2011–2020-as időszakra szóló energiastratégiájának helyi és regionális vetületével kapcsolatban már megkezdett politikai munkáját;

42.

vállalja, hogy a megújult politikai elkötelezettség támogatásával hozzájárul az ENSZ Rio+20 Föld csúcstalálkozójának uniós előkészületeihez;

43.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az ágazati politikákban vegye figyelembe a biodiverzitással kapcsolatos szempontokat, és foglalkozzon azzal a kérdéssel is, hogy a strukturális alapok ezen a téren alulfinanszírozottak. Vállalja, hogy nyomon követi a Biológiai Sokféleség Egyezményének COP 10 konferenciáján elhangzottakat, méghozzá úgy, hogy támogatja a „Szubnacionális hatóságok, városok és más helyi önkormányzatok a biológiai sokféleségért (2011–2020)” című cselekvési tervről ott hozott határozatnak az új, 2010 utáni uniós biodiverzitás-politika és -stratégia keretében történő végrehajtását;

44.

teljes mértékben támogatja az EU egységes fellépését és azt, hogy az EU vezető szerepet vállaljon az éghajlatváltozással kapcsolatos világszintű tárgyalásokon, melyek célja, hogy nemzetközileg kötelező érvényű és számszerűsíthető célokat rögzítsenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra. Ennek kapcsán támogatja az Európai Parlament által a cancúni éghajlat-változási konferenciáról (COP16) 2010. november 25-én kiadott állásfoglalásában foglalt felhívást, miszerint az Európai Unió jövőbeli fenntartható növekedése érdekében el kell fogadni az Unió számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó – 2020-ra az 1990-es szinthez képest 30 %-os csökkentést előíró – célkitűzést; (2)

45.

azt kéri, hogy az EU költségvetését és annak többéves pénzügyi keretét úgy alakítsák ki, hogy annak segítségével egyrészt jobban ki lehessen aknázni az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése terén tett helyi és regionális erőfeszítésekben rejlő lehetőségeket, másrészt pedig hogy növelni lehessen az energia-megtakarítással és energiahatékonysággal kapcsolatos helyi és regionális projektekbe történő közép- és hosszú távú beruházásokra adott támogatásokat, külön figyelmet szentelve a Polgármesterek Szövetsége keretében megvalósuló projekteknek.

46.

üdvözli az egységes piacról szóló jogszabályt, melynek célja a szociális piacgazdaság megteremtése. Külön üdvözli, hogy hangsúlyt kapott az egységes piac polgári és szociális vetülete;

47.

elismeri, hogy olyan horizontális szociális záradékot kell bevezetni, amely garantálja, hogy az egységes piaccal kapcsolatos jogszabályok egyrészt figyelembe veszik az alábbiakkal kapcsolatos követelményeket: a magas szintű foglalkoztatás előmozdítása, megfelelő szociális védelem biztosítása, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, magas szintű oktatás és képzés, illetve az emberi egészség védelme, másrészt pedig semmilyen módon nem korlátozza a tagállamok által és az uniós Szerződésekben elismert alapjogok gyakorlását;

48.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság eltökélte, hogy adminisztratív és adóügyi korlátok felszámolásával, illetve az elektronikus személyazonosítás és hitelesítés EU-szerte történő kölcsönös elismerésével támogatja a vállalatok határokon átnyúló tevékenységét és javítja az online-termékekhez és -szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

49.

örömmel tekint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra és az állami támogatásokra vonatkozó rendszer frissítése elé, amely többek között bővíti az állami támogatások bejelentési kötelezettsége alóli mentességek körét az általános érdekű szociális szolgáltatások terén. Egyúttal reméli, hogy a frissített rendszer megfelel majd az EUMSz. 26. jegyzőkönyvében rögzített helyi autonómia és szubszidiaritás követelményeinek. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a szóban forgó frissítés és az általános érdekű szolgáltatások minőségi keretének témájában bejelentett közlemény közötti összhangot, és ennek érdekében arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra a közlemény kiadásának 2011-re történő előrehozását;

50.

ennek kapcsán arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus menetrendet az európai szociális lakásügy témájában, melynek köszönhetően a téma hangsúlyosabban jelenne meg a társadalmi befogadással kapcsolatos politikákban a strukturális alapok új generációjában, és ezzel erősítse meg, hogy a szociális lakásügy közszolgálati feladatait tagállami szinten kell meghatározni;

51.

aktívan részt fog venni a közlekedés jövőjéről szóló fehér könyv által életre hívott vitában. Támogatja a közlekedési ágazat ökológiai szemléletű átalakítását. Üdvözli a TEN-T-iránymutatások felülvizsgálatát, és kéri, hogy a 2013 utáni pénzügyi tervben biztosítsanak elegendő forrást ennek a területnek;

52.

emlékeztet arra, hogy elkötelezte magát az európai városokban megvalósítandó mobilitás javítása mellett, és azt kéri, hogy az EU nyújtson pénzügyi támogatást a városi mobilitás cselekvési tervének végrehajtásához.

53.

egyértelmű, hosszú távú irányvonalakon nyugvó és a szükséges pénzügyi eszközökkel ellátott közös agrárpolitikát (KAP) kér;

54.

kéri a vidékfejlesztési politika költségvetési megerősítését és a kohéziós politikával való összehangolását annak érdekében, hogy biztosítsák az egy adott területen végrehajtandó, hasonló jellegű intézkedések összhangját, és megfeleljenek a kohézió célkitűzéseinek;

55.

úgy véli, hogy a 2013 utáni KAP újra egyensúlyba kell, hogy hozza a foglalkoztatás, valamint a mezőgazdaságnak az érzékeny területeken történő megőrzése érdekében nyújtott támogatásokat. Az új alapokra helyezett agrárpolitikának el kell hagynia mindenfajta egyenlőtlen bánásmódot az egyes termelési területek és támogatási módozatok között. Ajánlja ezért a történelmi referenciák elhagyását, de ellenez minden olyan szélsőséges reformra irányuló kísérletet, amely a jövedelemtámogatások végét és a piaci intervenciós intézkedések többségének megszüntetését jelentené;

56.

úgy véli, hogy a régiók már nem elégedhetnek meg csupán a társfinanszírozói szerepkörrel anélkül, hogy részt vennének a végrehajtás és az irányítás irányvonalainak és módozatainak kiválasztásában;

57.

támogatja az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az integrált tengerpolitika szerves részeként új közös halászati politikát vezessen be, amely mind a halállományok fenntarthatóságát, mind pedig az európai part menti közösségek megélhetését garantálja. Örömmel fogadja, hogy támogatásra talált az RB azon javaslata, hogy minden, a halászatnak, az akvakultúrának és az integrált tengerpolitikának szánt forrást egyetlen eszköz alatt egyesítsenek.

58.

úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsfontosságú szerepük van a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv megvalósításában, és kéri, hogy az alapvető jogok képezzék ezen a téren minden intézkedés és jogszabály irányelvét;

59.

elkötelezett amellett, hogy együttműködjön a többi uniós intézménnyel és ügynökséggel, a tagállamokkal és a helyi és regionális önkormányzatokkal annak érdekében, hogy gyakorlati jelentőséget kölcsönözzön az uniós polgárságnak és előmozdítsa az európai identitástudat erősítését, nem csupán Európa gazdag kulturális és nyelvi sokszínűségének, regionális kulturális örökségének és hagyományainak hangsúlyozása útján, hanem az uniós polgároknak a gyökereiket jelentő régiók és területek életében való aktívabb és teljesebb demokratikus részvétele révén is;

60.

határozottan hisz egy a világ felé nyitott EU-ban, és ezért támogatja egy átfogó, az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásán alapuló, az illegális bevándorlás kérdésére választ adó és a szolidaritást hangsúlyozó európai bevándorlás- és menekültügyi politika kialakításának folytatására irányuló erőfeszítéseket. Kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a migrációs áramlások kezelésében és a bevándorlók integrációjának biztosításában;

61.

támogatja egy szilárd polgári és büntetőjogi keret továbbfejlesztését mind az anyagi, mind pedig az eljárásjog szintjén.

62.

elismeri, hogy az európai szomszédságpolitika nagyban hozzájárul a partnerországok politikai stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez. Elkötelezett a szomszédságpolitika szubnacionális vetületének megerősítése mellett, különösen a 2011-ben esedékes politikai felülvizsgálat fényében. Megismétli, hogy el kell mélyíteni a határokon átnyúló, régióközi és területi együttműködést, illetve a helyi és regionális szintű intézményi kapacitásbővítést a partnerországokban;

63.

úgy véli, hogy az Unió a Mediterrán Térségért sikere nagyban függ a régiók és városok bevonásától, ezért szorgalmazza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) kapjon nagyobb szerepet a bevált gyakorlatok cseréjében, illetve új együttműködési projektek elindításában;

64.

megismétli, hogy támogatja a keleti partnerség területi és szubnacionális vonulatának fejlesztését, és ezért bejelenti, hogy 2011 első félévében megrendezi az EU és a keleti partnerségben részt vevő helyi és regionális önkormányzatok konferenciáját;

65.

továbbra is nyomon követi az EU bővítési folyamatát, és a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok helyi és regionális önkormányzatainak helyzetére összpontosít. A speciális munkacsoportok és konzultatív vegyes bizottságok tovább folytatják e téren végzett munkájukat, és Montenegró, Albánia vagy Szerbia esetében a tagjelölt státusz elnyerése után konzultatív vegyes bizottságok létrehozását lehetne fontolóra venni;

66.

megismétli, hogy támogatja a millenniumi fejlesztési célokat. Kéri, hogy az európai fejlesztési politika felülvizsgálata és az európai konszenzus is szerepeljen a „Helyi hatóságok: a fejlesztés tevékeny szereplői” című közleményben már lefektetett irányvonalakban. Maga a közlemény kiemeli, hogy ezeken a területeken és ezekben a politikákban milyen szerepet játszanak, illetve milyen hozzáadott értékkel bírnak a szóban forgó hatóságok. A tapasztalatcsere és annak érdekében, hogy fórumot biztosítson a helyi és regionális önkormányzatoknak a fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos politikai véleménynyilvánításra, az RB az Európai Bizottsággal együttműködve meg fogja rendezni a decentralizált együttműködés második kongresszusát, és útjára indítja a decentralizált együttműködés portálját.