26.11.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 321/13

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

2010/C 321/08

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számított hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„QUESO CASÍN”

EK-sz.: ES-PDO-0005-0718-04.09.2008

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés:

„Queso Casín”

2.   Tagállam vagy harmadik ország:

Spanyolország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

3.1.   A termék típusa:

1.3. osztály –

Sajtok

3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

Teljes nyers tehéntejből készült, oltós alvasztású, érlelt, gyúrt, félkemény vagy kemény kövér sajt.

Az oltalom alatt álló sajtok készítéséhez használt tej Asturiana de la Montaña, Casina, Asturiana de los Valles és Frisona fajtájú, vagy ezen fajták keresztezésével előállított egészséges tehenektől származik.

Az érett sajt jellemzői a következők.

Fizikai-kémiai tulajdonságok   szárazanyag-tartalom minimum 57 %   zsírtartalom a szárazanyagban minimum 45 %   fehérjetartalom a szárazanyagban minimum 35 %

Fizikai és érzékszervi jellemzők Típusa és megjelenése: kemény vagy félkemény, közepesen vagy egészen érett sajt. Alakja: szabálytalan lapított henger, melynek egyik felszínén nyomott virágminta, geometrikus minta, szimbólum vagy a gyártó neve szerepel. Átmérője 10–20, magassága 4–7 cm. Tömege: 250–1 000 gramm. Kérge: sima, lágy, szinte nincs is kérge, mivel a sok gyúrás következtében tésztája egyenletesen és kívül-belül egyformán érett, felszíne és belseje tömör, egységes masszát alkot, külseje tiszta, lehet száraz vagy kissé krémes. Színe sötét krémsárga fehéres árnyalatokkal. Felszínébe nyomva látható a termelő bélyege. Állaga: szilárd, de omlós, félkemény vagy kemény, sárgás, lukmentes, legfeljebb apró repedések láthatók. Vágáskor morzsálódik. A szájban krémesen omlik. Textúrája rugalmas és homogén. Aromája: erős, jellegzetes. Íze: a feldolgozás módjától függ, főleg attól, hányszor gyúrták át forgódobon. A sokszor átgyúrt sajtnak fanyar, erős, csípős íze van, ami bizarrnak tűnhet a sajtot nem ismerők számára, és penetráns, rusztikus régi vajaromát áraszt. A kevésszer átgyúrt sajt íze hasonló, de kevésbé intenzív. A sajt íze minden esetben erős, karakteres, csípős és kissé kesernyés, erős utóízzel.

Mikrobiológiai jellemzői: a hatályos szabályozásnak megfelelően alakulnak.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében):

tehéntej, tejélesztő, kalcium-klorid, tejoltó és só

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termék esetében):

A „Queso Casín” sajt gyártásához alapanyagot adó tejelő tehenek tápláléka a földrajzi övezetben található legelők természetes növényzete. A tehenek gyakorlatilag egész évben legelőn vannak, a természetes erőforrásokat fogyasztják, kiegészítésként az azonos gazdaságból származó friss és szárított takarmányt kaphatnak. A legelőket rotációs rendszerben használják. Hagyományos termelést folytató gazdaságokról van szó, ahol kis létszámban tartanak állatokat, és ahol megszokott látványt jelentenek a gyakorlatilag az egész évben legelésző állatok.

A takarmány tehát a meghatározott földrajzi területről származik. Kivételes esetekben, amennyiben egy gazdaságban a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kevés a takarmány, a tehenek táplálkozása kiegészíthető máshonnan származó, kis mennyiségű gabonával, hüvelyessel.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni:

—

3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

Csomagolás: a termék minőségének megóvása érdekében a sajtot szállítás előtt még a termelés vagy az érlelés helyén be kell csomagolni. A sajt a kéreg puhasága, jobban mondva a kéreg hiánya miatt könnyen sérül, ami nemcsak a megjelenését befolyásolhatja, hanem szennyeződésekhez is vezethet.

Az említett okból ez a sajt teljes egészében fogyasztható, ezért mindenképpen be kell csomagolni.

A csomagoláshoz felhasználható anyagok az élelmiszeripari papír, karton, fa vagy műanyag, vagy a szabályozó tanács által erre a célra jóváhagyott más anyag.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A sajtok címkézése mindenkor meg kell feleljen a címkézésre, csomagolásra és reklámra vonatkozó követelményeknek (Norma General de Etiquetado, Presentación y Publicidad). Az oltalmat élvező sajtok a gyártó saját emblémája mellett egyénileg számozott ellenőrző címkét viselnek, ami azonosításukat is lehetővé teszi.

Az oltalom alá tartozó sajtok címkéjén feltűnő módon kell szerepeltetni a „Denominación de Origen Protegida »Queso Casín« ” feliratot, valamint a minden gazdasági szereplő esetében egységes, de 4 különböző színben használható logót. A négy színváltozat a következő:

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

Az oltalom alatt álló „Queso Casín” sajt alapanyagul szolgáló tej előállításának, a sajt elkészítésének, érlelésének és csomagolásának körülhatárolt földrajzi területe Asturias déli részén, keleti-középső vidékein található. A földrajzi területbe tartozó települések: Caso, Sobrescobio és Piloña.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

Asztúria közép-nyugati hegyvonulatához tartozik, amelyre a nagy sziklás peremekkel elválasztott szűk völgyek jellemzők. A terület hegyvidéki jellege miatt a felszín nagy részét meredek lejtők alkotják. A jelentős magasságú területek egy középső medencében vagy síkságon találkoznak, amely a parttal párhuzamos medence észak-nyugati tájolású szegmense. A Piloña és az Alto Nalón folyók szelik keresztül, ezek a terület fő vízfolyásai.

A legmagasabb pontokat leszámítva a terület éghajlata mérsékelt óceáni, melyet csendes, de egész évben gyakori esőzés és mérsékelt hőingás jellemez.

A hegyekkel körülölelt folyóvölgyekben vagy medencékben rendszeresen megül a köd. Az említettek miatt a terület napos óráinak száma igen alacsony.

A növénytakarót egynyári növényekből álló kaszálórétek és legelők, valamint erdők és a meredekebb hegyoldalakon jellemző, kövekkel tarkított bokrosok alkotják.

A rétek és legelők fő növényzetét a pázsitfűfélék és a hüvelyesek alkotják.

Ezen körülmények között alakul ki a „Queso Casín” készítési módja. Az enyhe hőmérsékletek és az esős-ködös napok túlsúlya miatt a levegő páratartalma ezen a területen általában magas, ezért a tej alvasztásával nyert aludttej nehezen szárad, ráadásul fontos szempont a tartósítás, a jó eltarthatóság.

Így alakult ki az alvadék gyúrásának szinte csak itt megfigyelhető hagyománya, amellyel több kis darab egyesíthető. A többszöri átgyúrás hatására tömörebb és szárazabb sajttészta keletkezik, aminek következtében a termék tartósabb. A gyúrás a só és az élesztőbaktériumok egyenletes eloszlásának is kedvez, így megfelelőbb az érés, és a termék sajátos érzékszervi jellemzőket kap.

A gyúrást sokáig kézzel végezték, amíg ki nem alakult erre egy célszerszám. A „máquina de rabilar”, vagyis forgódob egy, a pékek által használt hasonló eszköz, a „bregadora” átalakításával jött létre. Egész közösségek használták gyúrásra, egyrészt mert így kifizetődőbb volt, másrészt mert ez megkönnyítette a sajtkészítés nehéz munkáját.

A félig erjedt alvadékdarabokat („gorollu”) és sajtokat több sajtkészítő egyszerre kezelte a szerkezettel, így a darabokat meg kellett különböztetni. Ezt úgy oldották meg, hogy a darabokra az egyes termelőket azonosító egyedi jelzést nyomtak. Az alvadék esetében egy henger vagy orsó alakú fadarabot („ochavau”) használtak, aminek szélein egyszerű minták voltak. Ezzel nyomták meg a „gorollu”-t minden átgyúrás után. A kész sajtot a nagyobb és bonyolultabban díszített, szintén fából készült „marcu” vagy „cuñu” segítségével jelölték meg. Itt már változatosabb minták, díszek azonosítják a készítőt. A manapság használt mintanyomók általában a termelő nevének kezdőbetűit (is) tartalmazzák.

A gyártás módja, különösen a gyúrás, kizárólag erre a sajtfélére jellemző, talán bonyolultsága miatt. A készítési mód fennmaradása a régió asszonyainak köszönhető, akik házi fogyasztásra készítik e sajtot. Jelenleg egyetlen termelő foglalkozik – igen lelkesen – a termék népszerűsítésével és forgalmazásával Asturias és Spanyolország területén. A helyi vidékfejlesztési összefogás is hozzájárult e sajt fennmaradásához.

5.2.   A termék sajátosságai:

A termék megjelenése alapján jól azonosítható: sajátos külsőt kölcsönöz a gyártó nevének kezdőbetűit viselő minta, amelyet fával ütnek a sajthenger felső lapjára, és amely azt teljesen elfoglalja.

A sajt sajátos jellegét most írták le először: alakja szabálytalan lapított henger, kérge olyan vékony és puha, mintha nem is volna, egységet alkot a sajt belsejével, tésztáját gyúrják, íze és aromája erős és átható, annál erősebb, minél többször gyúrták át forgódobon, összetétele miatt pedig az egyik legmagasabb fehérjetartalmú sajt Spanyolországban és a világon is, és egyben az egyik legszárazabb sajtféle.

Ez a sajt gyökeresen különbözik más fajtáktól, még a környéken előállított más sajtoktól is. Ebben az összefüggésben fontos megemlíteni Caso és Ponga települések határát, amit egy hegylánc alkot. Ez egyben két tipikus asztúriai sajtféle, a Casín és a Beyos előállításának választóvonala.

A „Queso Casín” jelentőségéről történelmi bizonyítékokkal rendelkezünk.

Enric Canut „En el país de los 100 quesos” (A száz sajt országában) című műve (Barcelona, 2000) szerint a Casín mind előállítási módja, mind az előállításához használt rusztikus eszközök miatt az egyik legrégebbi spanyol sajt lehet.

A vidék településeiről származó írásos emlékek már a XIV. században megemlékeznek erről a sajtról. Doña Gontrodo apátsága idején 1328-ban hat évre bérbe adták San Salvador de Sobrecastiello egyházbirtokot. Ára évente 70 maravedí, amely minden év szeptember 1-jén fizetendő, valamint 12 sütni való sajt, melyet minden év novemberében, Márton-napkor kell leadni.

1341-ben is említést tesznek 12 darab jóféle sütni való sajtról.

A sajtra való utalások szerepelnek Jovellanos írásaiban (XVIII. sz.); egy a XIX. század elején szerkesztett földrajzi szótárban (Diccionario Geográfico de Madoz) és a XIX. század végén kiadott mezőgazdasági ismeretterjesztő műben (Dionisio Martín Ayuso: Curso de Agricultura Elemental).

O. Bellmut és Fermin Canella „Asturias” című műve (Gijón, 1900) a Casín sajtot a leghíresebb, Asztúrián kívül is ismertek között említi. Ugyanígy tesz F. Requejo és M. Tortosa a „Los Elementos de Agricultura y Técnica Agrícola e Industrial” (A mezőgazdaság, valamint a mezőgazdasági és ipari technikák alapjai) című kiadványban (Madrid, 1903)

Eduardo Méndez Riestra „Comer en Asturias” (Enni Asztúriában) című könyve (Madrid, 1980) megemlíti az asztúriai sajtok között a Casínt, akárcsak Carlos Mero González „Guía Práctica de los quesos de España” (A spanyol sajtok gyakorlati kalauza) című (Madrid, 1983) és Simone Ortega „Tabla de quesos españoles” (A spanyol sajtok tárlata) című (Madrid, 1983) könyve is.

J. A. Fidalgo Sánchez vegyész és író „El Gran Libro de la Cocina Asturiana” (Az asztúriai konyha nagykönyve) című műve (Gijón, 1986) állítja, hogy a Queso Casín a legjellemzőbb dél-közép-asztúriai sajt.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

A terület felszínének tagoltsága meghatározó tényező volt abban, hogy a felesleges tejet sajtnak dolgozták fel. A közlekedési lehetőségek szűkössége miatt azt csak sajt vagy vaj formájában lehetett hasznosítani.

A természetes körülmények összessége nagy befolyással volt e sajtféle kialakulására. Egyrészről a domborzati adottságok miatt síkvidéki mezők és hegyi legelők alakultak ki, melyek növényzete kiemelkedően gazdag. Ezeket a növényeket fogyasztják a hagyományos módon tartott tejelő tehenek.

Másfelől a terület éghajlata, az egész évben jellemző, gyakori és csendes esőzés, a kevés napsütéses óra és a mérsékelt hőmérséklet igen kedvez a takarmánynövények helyben termesztésének, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az állatok egész évben legeltethetők.

A Queso Casín készítéséhez használt tej a terület legelőin egész évben kint lévő tehenektől származik.

A sajt első gyártói a hajdani állattartók voltak. Ők alakították ki ezt feldolgozási módot, amely a terület éghajlati adottságai miatt a legalkalmasabb volt egy romlandó termék minél jobb eltarthatósága eléréséhez. Olyan egyedülálló sajtfélét alkottak, amely kétségkívül a természeti adottságoknak és a különös készítési módnak köszönheti sajátos jellemzőit.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

(az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://www.asturias.es/Asturias/descargas/PDF_TEMAS/Agricultura/pliego_condiciones_dop_queso_casin.pdf

---

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

---