20.5.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 131/6

---

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2010/C 131/04

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszál szitaszövetek behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2010. április 6-án nyújtotta be a Saint-Gobain Vertex s.r.o., a Tolnatext Fonalfeldolgozó, a Valmieras „Stikla Skiedra” AS és a Vitrulan Technical Textiles GmbH (a továbbiakban: panaszosok) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes üvegszál szitaszövetek teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgálat tárgyát képező termék az üvegszálakból készült szitaszövet, amelynek szemnagysága több, mint 1,8 mm hosszában és szélességében, fajlagos tömege pedig több mint 35 g/m2 (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás  (2)

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 7019 40 00, ex 7019 51 00, ex 7019 59 00, ex 7019 90 91 és ex 7019 90 99 KN-kód alá tartozó, vizsgált termék. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései szerint – az érintett ország nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, a panaszosok az érintett országból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, jelen esetben az Amerikai Egyesült Államok árai alapján állapították meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így kiszámított rendes értéknek és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportáraknak az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet az érintett exportáló ország tekintetében jelentős.

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy a vizsgált termék behozatala az érintett országból mind abszolút értékben, mind pedig a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszosok által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált behozott termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által eladott mennyiségre és kialakított árszintre, valamint az ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és pénzügyi helyzetét.

5.   Az eljárás

Mivel a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ez utóbbit támasztják alá, a vizsgálat annak megállapítására irányul majd, hogy az Uniónak érdekében áll-e intézkedések bevezetése.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országbeli exportáló gyártóit (3), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett exportáló gyártók esetlegesen nagy számára az érintett országban, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó exportáló gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozhatja egy minta kiválasztásával (ezt „mintavételnek” is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a 2009. április 1.-je és 2010. március 31. közötti vizsgálati időszakban az Unióba irányuló exportra értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége négyzetméterben, a 27 tagállamra (4) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a 2009. április 1.-je és 2010. március 31. közötti vizsgálati időszakban a belföldi piacon értékesített vizsgált termék forgalma helyi valutában és mennyisége négyzetméterben,

—	a vállalat pontos tevékenysége világszerte a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (5) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az exportáló gyártóknak azt is jelezniük kell, hogy – amenynyiben nem kerülnek be a mintába – szeretnének-e kapni kérdőívet illetve egyéb igénylőlapot, melyet kitöltve egyéni dömpingkülönbözetet igényelhetnek az alábbi b) szakasszal összhangban.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő exportáló gyártók esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba lép az érintett ország hatóságaival, és felveheti a kapcsolatot az exportáló gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fent kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók az Unióba irányuló kivitel azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választhatók ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert exportáló gyártót, az érintett ország hatóságait és az exportáló gyártók szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába kiválasztott valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kitöltött kérdőívet kell benyújtania.

A mintába való esetleges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivethető dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintában szereplő exportáló gyártókra megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát.

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság állapítsa meg egyéni dömpingkülönbözetüket (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet). Az egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó exportáló gyártóknak a fenti a) szakasszal összhangban kérdőívet illetve egyéb igénylőlapot kell igényelniük, melyet az alábbiakban megállapított határidőkön belül kell megfelelően kitöltve benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívet – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtani. Hangsúlyozni kell, hogy ahhoz, hogy a Bizottság a nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira egyéni dömpingkülönbözetet állapíthasson meg, bizonyítani kell, hogy eleget tesznek az alábbi 5.1.2.2. szakaszban meghatározott, a piacgazdasági elbánáshoz („market economy treatment”, MET) vagy legalább az egyéni elbánáshoz („individual treatment”, IT) szükséges feltételeknek.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet számukra, például ha az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és akadályozná a vizsgálat időben történő lezárását.

5.1.2.   Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó eljárás

5.1.2.1.   A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

Az alábbi 5.1.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint – a Kínai Népköztársaságból származó behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik országban alkalmazott ár vagy számtanilag képzett érték alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen az Amerikai Egyesült Államokat választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

5.1.2.2.   Az érintett, nem piacgazdasági berendezkedésű ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban azok az érintett országbeli egyéni exportáló gyártók, melyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek vonatkoznak rájuk, megfelelően indokolt kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: MET-kérelem). Piacgazdasági elbánásban (MET) akkor részesülhetnek, ha a MET-kérelem elbírálása azt mutatja, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított feltételek teljesülnek (6). A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét – a lehetséges mértékben és az alaprendelet 18. cikke alapján rendelkezésre álló tények felhasználásának sérelme nélkül – a saját rendes értékük és exportáraik felhasználásával számítják ki, az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban.

Az érintett országbeli egyes exportáló gyártók egyéni elbánást (IT) is igényelhetnek – alternatívaként is. Az egyéni elbánás elnyerése érdekében az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésében szereplő valamennyi kritériumnak megfelelnek (7). Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték a fentiekben ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra megállapított értékeken alapul.

a)   Piacgazdasági elbánás (MET)

A Bizottság MET-igénylőlapokat küld minden olyan, a mintába való felvételre kiválasztott, érintett országbeli, valamint a mintába fel nem vett, együttműködő exportáló gyártónak, mely egyéni dömpingkülönbözetet kíván igényelni, valamint az exportáló gyártók ismert szövetségeinek, továbbá az érintett ország hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a MET-et igénylő valamennyi exportáló gyártónak a mintába való felvételről, illetve a mintába való felvétel elutasításáról szóló értesítéstől számított 15 napon belül kitöltött MET-igénylőlapot kell benyújtania.

b)   Egyéni elbánás (IT)

Az egyéni elbánás igényléséhez a mintába való felvételre kiválasztott, érintett országbeli exportáló gyártóknak, valamint a mintába fel nem vett, együttműködő exportáló gyártóknak, melyek egyéni dömpingkülönbözetet kívánnak igényelni – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 15 napon belül kell az egyéni elbánás szempontjából fontos szakaszokat tartalmazó, megfelelően kitöltött MET-igénylőlapot benyújtaniuk.

5.1.3.   A független importőrökre vonatkozó vizsgálat  (8)  (9)

Tekintettel az eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálni kívánt független importőrök számát minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt „mintavételnek” is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és a vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	az érintett országból származó importált vizsgált termék 2009. április 1.-je és 2010. március 31. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalának, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásának mennyisége négyzetméterben és értéke euróban,

—	a vizsgált termék gyártásában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (10) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék (helyszíni ellenőrzés). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő importőrök esetében a Bizottság megállapításainak alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba léphet az importőrök ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben kért információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőröket az Unióban realizált értékesítések olyan legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, mely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és importőrszövetséget is értesít arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és valamennyi ismert importőrszövetségnek is. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítés napjától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék értékesítéseire vonatkozóan tartalmaz információt.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatnak okozott jelentős kár vagy ezzel való fenyegetés, illetve az uniós gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kármegállapítás egyértelmű bizonyítékokon alapul és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, a dömpingelt behozatalnak az importáló ország áraira gyakorolt hatásának, valamint a szóban forgó behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos meghatározását. Annak megállapítására, hogy érte-e jelentős kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

5.2.1.   Az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak az előírt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt „mintavételnek” is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkével összhangban kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi uniós gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és a vállalatukról vagy vállalataikról az alábbi információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége világszerte a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a vizsgált termék uniós piacon történő értékesítésének értéke euróban a 2009. április 1.-je és 2010. március 31. közötti időszakban,

—	a vizsgált termék uniós piacon történő értékesítésének mennyisége négyzetméterben a 2009. április 1.-je és 2010. március 31. közötti időszakban,

—	a vizsgált terméknek a 2009. április 1.-je és 2010. március 31. közötti időszakban előállított mennyisége négyzetméterben,

—	az érintett országban előállított vizsgált termék 2009. április 1.-je2010. március 31. között az Unióba behozott mennyisége négyzetméterben, ha alkalmazható,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (11) neve és tevékenységének pontos leírása (akár az Unióban, akár az érintett országban gyártották a terméket),

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat beleegyezik a mintába való esetleges felvételébe. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő uniós gyártókra vonatkozó bizottsági megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebbnek bizonyulhat a fél számára, mintha együttműködött volna.

Az uniós gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kapcsolatba léphet az uniós gyártók ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban a fentiekben felsorolt információk kivételével bármilyen más releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az uniós gyártókat az Unióban realizált értékesítések azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján lehet kiválasztani, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit is arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szövetségének is. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan tartalmaz információt.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, az importőröket és reprezentatív szövetségeiket, a reprezentatív felhasználókat, valamint a reprezentatív fogyasztói szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére arról, hogy az Unió érdekében áll-e az intézkedések bevezetése. Az információ tetszőleges formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. Mindazonáltal a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri valamennyi érdekelt felet, hogy ismertesse álláspontját, szolgáltasson információkat, és állításait támassza alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezen információknak és az állításokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szervezeti egységek előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti, hogy a Bizottság vizsgálattal foglalkozó szervezeti egységei meghallgassák. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására, valamint a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó eljárás

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – például a minta kiválasztásához benyújtott információkat, a kitöltött, piacgazdasági elbánásra irányuló igénylőlapokat, a kitöltött kérdőíveket, illetve azok naprakész változatait – írásban, akár papíron, akár elektronikus formátumban kell benyújtaniuk, amelyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben az érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja beadványait és kérelmeit elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (12) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információt benyújtó érdekelt feleknek az ilyen információról az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerinti nem bizalmas jellegű összefoglalót kell készíteniük, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellő részletességűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N-105 04/92

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezt az információt figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szervezeti egységei között. A meghallgató tisztviselő áttekinti az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyéni meghallgatást tarthat valamely érdekelt féllel, és közbenjárhat az érdekelt fél jogai teljes mértékű védelmének biztosítása érdekében.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol a felek előadhatják különböző álláspontjukat és ütköztethetik érveiket, többek között a dömping, a kár, az okozati összefüggés vagy az uniós érdek kérdésében. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások nyilvánosságra hozatalát követő negyedik hét végén kerülhet sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kezelik (13).

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes érték általában a „hasonló” termék összehasonlítható ára az exportáló ország belföldi piacán. A „hasonló termék” kifejezés azt a terméket jelöli, amely az érintett termékkel minden tekintetben megegyezik, vagy ilyen termék hiányában azt a terméket, amely az érintett termékkel szoros hasonlóságot mutat.

(3)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja és az Unió piacára exportálja, akár közvetlenül, akár egy harmadik félen keresztül, beleértve a vele kapcsolatban álló vállalatokat is, amelyek az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vesznek. A nem termelő exportőrök rendszerint nem jogosultak egyedi vámtételre.

(4)  Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(5)  A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikkével összhangban a személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) azok egyike közvetve vagy közvetlenül ellenőrzést gyakorol a másik tevékenysége felett; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny; vii. sógor és sógornő (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(6)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. az üzleti döntéseket és költségeket a piaci feltételek szerint alakítják ki, jelentős állami beavatkozás nélkül; ii. a vállalat egyetlen átlátható számviteli nyilvántartást vezet, amelyet a nemzetközi számviteli szabványoknak megfelelően független pénzügyi ellenőrzés alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből eredő jelentős torzulások; iv. a csődre és tulajdonra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást garantálnak; és v. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

(7)  Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalkozás vagy vegyes vállalat esetén az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik; és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, hogy lehetővé tenné az intézkedések kijátszását olyan esetben, ha egyedi exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(8)  Kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló, független importőrök vehetők fel a mintába. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. A kapcsolatban álló fél meghatározását lásd az 5. lábjegyzetben.

(9)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásától eltérő vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(10)  Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

(11)  Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd az 5. lábjegyzetet.

(12)  Ez a dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke értelmében bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(13)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---