52010PC0273

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.5.31.

COM(2010)273 végleges

2010/0147 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS …/…/EU RENDELETE

az Egyesült Nemzetek lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról és a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról

SEC(2010)663 SEC(2010)662

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat okai és céljai

Kifejezetten uniós cselekvésre van szükség „az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményéhez csatolt, a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló jegyzőkönyvnek[1]” (a továbbiakban: ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve vagy UNFP) az uniós (korábban közösségi[2]) jogrendbe történő átültetéséhez.

A Bizottság a robbanóanyagok, gyújtószerkezetek, bombakészítéshez használt felszerelések és lőfegyverek nagyobb biztonságát célzó intézkedésekről szóló 2005. július 18-i közleményében[3] az átfogó átültetési munka részeként[4] kinyilvánította az UNFP 10. cikke végrehajtásának szükségességét és erre irányuló szándékát, ami egyben lehetővé tenné a Bizottság számára azon kötelezettségének teljesítését, hogy az javaslatot tegyen az UNFP Unió nevében történő megkötésére, ami egyben a Bizottság jelenlegi lőfegyverekkel kapcsolatos politikájának egyik fő célja.

A jelen jogalkotási javaslat az UNFP 10. cikkének a „kivitel, behozatal vagy tranzit engedélyezési és felhatalmazási rendszerek általános követelményeiről” szóló vonatkozó rendelkezéseinek átültetésével e munka véglegesítését célozza.

- Háttér-információk

A Tanács felhatalmazása alapján a Bizottság az Európai Közösség nevében tárgyalt az UNFP közösségi hatáskörbe tartozó rendelkezéseiről, és végül 2002. január 16-án aláírta azt az Európai Közösség részéről[5].

A Tanácsnak és a Bizottságnak az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai program végrehajtásáról[6] szóló cselekvési terve az intézkedések között felsorolta az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyvének – az Európai Közösség részéről történő – megkötésére irányuló javaslatot. Az ezt követő, „ a polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európáról ” szóló Stockholmi Program[7] kiemelte, hogy a fegyverkereskedelem az EU belső biztonságára folyamatos veszélyt jelentő illegális tevékenységek egyike, és megerősítette, hogy az Uniónak folytatnia kell a nemzetközi megállapodások (és jegyzőkönyveik) ratifikációjának ösztönzését, különösen azok esetében, amelyek az Egyesült Nemzetek égisze alatt készültek.

A javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke[8]. (közös kereskedelempolitika, amely az EUMSz. 3. cikke értelmében az Unió kizárólagos hatáskörébe esik, és amelybe az UNFP 10. cikkének rendelkezései tartoznak). A javaslat a polgári célú lőfegyverekre, lőfegyverdarabokra, alapvető alkotóelemeikre, és lőszereikre vonatkozik, és nem terjed ki a kifejezetten katonai célú lőfegyverekre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke szerint a közös kereskedelempolitikának egységes elveken kell alapulnia, többek közt a kivitel tekintetében. Ezért közös szabályokat kell bevezetni az Unióból származó kivitelre.

A jelen javaslat csak a harmadik országokba irányuló kereskedelemre/szállításokra terjed ki, és ennek megfelelően nem érinti a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik Közösségen belüli szállítását.

- Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Nincsenek meglévő uniós előírások a javaslat által érintett területen (közös kereskedelempolitika)[9].

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Az UNFP Európai Unió részéről történő megkötése még folyamatban van, és az EU számára nemzetközi kötelezettséget jelent. Az intézkedés összefügg a jelenlegi nemzetközi bűnözés elleni intézkedésekre, a lőfegyverek tiltott kereskedelme elleni harc – ideértve a kiviteli ellenőrzést és a nyomon követést – fokozására, valamint a kézifegyverek világszintű proliferációjának és terjedésének csökkentését célzó intézkedésekre irányuló uniós szakpolitikákkal.

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS A HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

- Konzultáció az érdekeltekkel

A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre

Az érdekelt felekkel a konzultáció kérdőívek, a tagállamokat és magánfeleket (a polgári célú lőfegyver- és lőszergyártók európai szervezeteinek képviselői, a fegyverek polgári célú kereskedelmében érintettek, vadászok, gyűjtők, nem kormányzati szervezetek, kutatóintézmények, stb.) célzó ülésekre szóló meghívások, egy a folyamatos konzultációra szolgáló külön e-mail cím létrehozása (JLS-FIREARMS@ec.europa.eu), és egy a hatásvizsgálat elkészítését elősegítő külső tanulmány útján valósult meg. A Bizottságon belül sor került továbbá egy „szolgálatközi csoport” felállítására.

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

A tagállamok és a nem kormányzati szervezetek egyetértettek abban, hogy a 10. cikk végrehajtása hasznos lenne a lőfegyvereknek a törvényes piacról a fekete piacra való eltérítésének a megakadályozásához. A magánfelek azzal érveltek, hogy a tagállamoknak máris szigorú előírásai vannak e tekintetben, és aggodalmukat fejezték a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt következményekkel kapcsolatban. Sok érdekelt magánfél különösen amiatt aggódott, hogy a tranzitszabályok és a tranzitállamokkal való együttműködés lehetséges hiánya minden eljárást lelassíthatnak. Minden érdekelt magánfél azon a véleményen volt, hogy a lőfegyverek ideiglenes kivitele és behozatala tekintetében egyszerűsített eljárásokat kell alkalmazni. Nem volt egyetértés arról, hogy mely tevékenységekre terjedjenek ki az egyszerűsített eljárások. Egyes tagállamok és nem kormányzati szervezetek szerint az egyszerűsített eljárásoknak csak a vadászokra és sportlövészekre kell vonatkozniuk (míg az UNFP megfontolásra ajánlja az olyan tevékenységeket is, mint a kiállítások és a javítás). A magánfelek és a nem kormányzati szervezetek előnyösnek ítélték a több szállítmányra kiterjedő engedélyezéseket és az engedélykérelmek feldolgozási időtartamának maximálását.

A Bizottság megfontolta az érdekelt köz- és magánfelek által kifejtetteket. A jelen javaslat a biztonság/hatékonyság és hatásosság magasabb fokának megvalósítását célozza. E két szempont kombinálása az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményein is alapul.

- Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudományterületek/szakterületek

Az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyvének 10. cikke egy nemzetközi eszköz része, amelynek rendelkezéseit korábban a Közösség a tárgyalások idején, valamint később a jegyzőkönyv aláírásával jóváhagyta.

Alkalmazott módszerek

A tagállamokhoz, magánfelekhez és nem kormányzati szervezetekhez intézett kérdőívek, két külön ülés a tagállamok és magánfelek képviselőivel, kérdőívek egy külső tanulmánnyal kapcsolatban, egy a folyamatos konzultációra szolgáló külön e-mail cím létrehozása (JLS-FIREARMS@ec.europa.eu).

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők

A kérdőívet és az ülésekre szóló meghívásokat az érintett nemzeti hatóságok, a polgári célú lőfegyverek és lőszerek európai szövetségeinek képviselői, a fegyverek polgári célú kereskedelmében érintettek, a vadászok, a gyűjtők, a nem kormányzati szervezetek, a kutatóintézetek és más európai szövetségek (kereskedelmi kamarák, az érintett ágazatok, kézművesek, kis- és középvállalkozások) kapták.

A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása

Az „észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetésében” kifejtettek mellett helyénvaló itt közelebbről részletezni az alábbiakat.

Az egyik, a konzultációk során javasolt megoldás a hallgatólagos beleegyezés alkalmazása lenne a tranzitszabályokkal kapcsolatban, amit a magánfelek támogattak, azonban egyes tagállamok és a nem kormányzati szervezetek elleneztek.

Lényegében egységes volt azon kérdés megítélése, hogy a kért adatok (behozatali engedélyezés, és tranzit esetében az ellenvetés hiányáról szóló közlemény) beszerzésével járó terheket a magánfeleknek kell viselniük.

Javaslatként hangzott el továbbá vadászok/sportlövők esetében az Unión kívüli eseményeknél az európai lőfegyvertartási engedély és egy hivatalos meghívólevél alkalmazásának lehetősége.

A javaslat számításba veszi különösképp az ideiglenes kivitel esetében az egyszerűsített eljárásnak, az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyv által előírt tranzitszabályok lehetséges negatív hatásainak különösen bizonyos feltételek fennállta esetén történő enyhítésének, a több szállítmányra vonatkozó többszörös engedélyezésnek, és az engedély-kiállítási eljárás határideje maximalizálásának szükségességét. A javaslat ugyanakkor figyelembe veszi a tagállamok jelenlegi gyakorlatait is.

A szakértői vélemények nyilvánosságának biztosítása

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat útján.

- Hatásvizsgálat

A javaslatot kísérő hatásvizsgálat négy szakpolitikai lehetőséget tartalmaz.

Az első lehetőség, hogy az EU tartózkodik a cselekvéstől. Ezt részint a jegyzőkönyv aláírása folytán a Közösséget (jelenleg Uniót) terhelő nemzetközi jogi kötelezettség, részint a közös kereskedelempolitikához, mint az Unió kizárólagos hatáskörébe eső területhez tartozó ügyben az egységes elvek hiánya miatt csak elméleti lehetőségként dolgozták ki.

A három másik szakpolitikai lehetőség az alapján került kiválasztásra, hogy a biztonságot vagy a hatékonyságot állították-e a középpontba. Itt hatékonyság alatt annak mértéke értendő, amennyire a célok megvalósíthatóak azonos mennyiségű erőforrás mellett, vagy a lehető legkisebb költség árán. Ebben az esetben a hatékonyság a magánfelek és a nemzeti közigazgatások terheinek minimális szinten tartását jelenti.

A második szakpolitikai lehetőség a biztonság növeléséhez való hozzájárulás céljának optimális megvalósítását célozza, tekintettel a polgári célú lőfegyverek kivitelére, behozatalára és tranzitjára, valamint a törvényes piacról történő eltérítés lehetőségére.

A harmadik szakpolitikai lehetőség az UNFP 10. cikkének hatékony végrehajtását célozza a magánfelek érdekeinek szem előtt tartásával.

A negyedik szakpolitikai lehetőség a nemzeti közigazgatások érdekei szempontjából helyezte a középpontba a hatékonyságot.

A harmadik lehetőség került kiválasztásra, a jelen javaslat ezt tükrözi. Ez tesz a legátfogóbb módon eleget az UNFP 10. cikke végrehajtására vonatkozó célkitűzéseknek, és a legjobb módját képezi – a (polgári célú) termék fajtájához alkalmazkodó – kógens (vagyis kötelező) és a megengedő (vagyis választható) rendelkezések kombinálásának, ami megfelel az érdekelt felek jogos elvárásainak.

Az azonosított fő előnyök és hátrányok alapján a lehető legnagyobb hatékonyság és hatásosság érdekében egyesíti a különböző szakpolitikai lehetőségek eltérő nézőpontjait. Úgy tűnik, hogy a hatásosság/biztonság és a hatékonyság e kombinációja kínálja az érintett érdekcsoportok számára a legnagyobb lehetőséget jelentős előnyök elérésére, ez a kombináció továbbá – egyebek mellett – az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményein alapul.

Az „igazolhatóan törvényes célú” ideiglenes kivitelek, mint a magában az UNFP-ben felsorolt törvényes céloknak az esetében a tervezett egyszerűsített eljárás, és különösen a javasolt tranzitszabályok csökkentik a lehetséges adminisztratív terheket.

Tekintettel a javasolt hallgatólagos belegyezés szabályára, mint külön kérdésre, a szakpolitikai lehetőség szerkezete az eljárás sebességének felgyorsítása (üzlet) és a tartható határidő biztosítása a tranzitállam számára a reagáláshoz (biztonság) érdekeinek kiegyensúlyozását célozza.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javaslat összefoglalása

Az UNFP-nek a „kivitel, behozatal vagy tranzit engedélyezési és felhatalmazási rendszerek általános követelményeiről” szóló 10. cikke előírja, hogy „minden szerződő államnak létre kell hoznia vagy fenn kell tartania a kiviteli és behozatali engedélyezés vagy felhatalmazás hatékony rendszerét, valamint a nemzetközi tranzitra vonatkozó rendelkezéseket a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik esetében” , ami javítja a szállítmányok ellenőrzését és lehetővé teszi a jogszabályok jobb alkalmazását.

Az UNFP 10. cikke azon az elven alapul, hogy nem lehet lőfegyvereket és a hozzájuk tartozó egyéb tárgyakat államok között szállítani az érintett államok tudta és beleegyezése nélkül. Nem lehet lőfegyvereket olyan országokba, vagy olyan országokon át kivinni, amelyek nem engedélyezték a tranzitot. A legális kivitel és behozatal esetében használt dokumentumok tartalmának elégségesnek kell lennie a nyomon követhetőség biztosításához. A fenti „kógens” rendelkezések mellett az UNFP 10. cikke lehetővé teszi a felek számára egyszerűsített eljárások elfogadását kis számú lőfegyverek „igazolhatóan törvényes célú” – mint amilyen a rekreáció, javítás, kiállítás – ideiglenes kivitele, behozatala és tranzitja esetében. Ez utóbbiakra „megengedő” rendelkezésekként utalunk.

A javaslat I. fejezete a „Tárgy, fogalommeghatározás és hatály” címet viseli. A fogalommeghatározások (2. cikk) figyelembe veszik az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyvének párhuzamos rendelkezéseire ott, ahol ez szükséges, de az egyértelműség érdekében igazodnak a létező uniós jogszabályokhoz, vagy közvetlenül utalnak azokra. Például a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, és alapvető alkotóelemeik és lőszereik meghatározás tükrözi a 91/477 irányelvben foglaltakat, vagy közvetlenül utal a Közösségi Vámkódexre. A 3. cikk felsorolja azokat a kivételeket, amikre a rendelet nem vonatkozik.

A II. fejezet foglalkozik a „kiviteli engedélyezéssel, eljárásokkal és ellenőrzéssel”. A vonatkozó cikkek átültetik az UNFP 10. cikkének kötelező elemeit. A 4. cikk bevezeti a kiviteli engedély beszerzésének általános kötelezettségét, utal a javaslat hatálya alá eső termékek listájára (a javaslat mellékletében), és gondoskodik annak naprakészen tartásáról. A kiviteli engedély kiállításának feltételeiről szóló 5. és 6. cikkek szintén tartalmazzák a konzultáció során az érintett felektől érkezett javaslatokat, például: maximális eljárási határidő, az elektronikus dokumentumok lehetséges használata és a hallgatólagos belegyezés a tranzit esetében. A 11. és 12. cikk az UNFP-nek az engedélyezési eljárás hitelesítéséről szóló 10. cikke (4) és (5) bekezdésének megfelelő rendelkezéseit ülteti át. A 7. cikk az igazolhatóan törvényes célú ideiglenes export esetében az egyszerűsített eljárásokkal foglalkozik, végrehajtva ezzel az UNFP 10. cikke (6) bekezdésének nem kötelező rendelkezéseit. Ez a fejezet tartalmaz továbbá a tagállamok által a kiviteli engedélyre vonatkozó kérelem elbírálásakor figyelembe veendő általános követelményekre (8. és 9. cikk) és az illetékes nemzeti hatóságok hatáskörére (13. cikk) vonatkozó rendelkezéseket, amelyek hasonlóak a kereskedelempolitikai jogszabályokban, konkrétan a „kettős-felhasználású termékekről” szóló rendeletben[10] megfogalmazottakhoz. A 10. cikk a nyilvántartás szükségességével foglalkozik. A 14. cikk megismétli a büntetésekre vonatkozó standard szabályt.

A „vámeljárásokról” szóló III. fejezet (15. és 16. cikk) és a „közigazgatási együttműködésről” szóló IV. fejezet (17. cikk) a kereskedelempolitikai eszközökben szokásos rendelkezéseket tartalmaznak.

Az V. fejezet „általános- és záró rendelkezésekkel” foglalkozik. A koordinációs csoport létrehozása mellett (18. cikk) tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot (19. cikk (3) bekezdés), és a rendelet hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket (20. cikk).

- Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke.

- A szubszidiaritás elve

A javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.

- Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

Az arányosságot biztosítja, hogy a javaslat tartalma az UNFP. 10. cikkének az Unió által korábban, a jegyzőkönyv tárgyalása során jóváhagyott előírásaira korlátozódik. Összességében az irányelv kizárólag a cél eléréséhez szükséges intézkedésekre korlátozódik. Az érdekelt magánfelek aggodalmainak és észrevételeinek figyelembevétele érdekében a szokásos kereskedelempolitikai jellegű rendelkezések mellett a javaslat végrehajtja az UNFP. 10. cikkének „megengedő” rendelkezéseit, valamint egyéb, főképp a tranzitszabályokhoz kapcsolódó, az adminisztratív szabályokból származó terhek csökkentésére irányuló rendelkezéseket.

- A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet.

Más jogi aktus nem felelne meg. A rendelet a 207. cikk (2) bekezdése szerinti kereskedelempolitikai ügyekben használatos jogalkotási eszköz.

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai.

OPCIONÁLIS ELEMEK

- Felülvizsgálatra/módosításra/megszüntetésre vonatkozó rendelkezés

A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

2010/0147 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS …/…/EU RENDELETE

(ÉÉÉÉ. hónap NN.)

Az Egyesült Nemzetek lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkének végrehajtásáról és a lőfegyverek, lőfegyverdarabok , alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezési, behozatali és tranzit szabályainak létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően,

mivel:

1. A nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez csatolt, a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló, 2001. október 16-i 2001/748/EK tanácsi határozatnak[11] megfelelően a Bizottság 2002. január 16-án a Közösség nevében aláírta az említett jegyzőkönyvet[12] (a továbbiakban: ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve vagy UNFP).

2. Az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve – melynek célja a részes államok közötti együttműködés előmozdítása, megkönnyítése és megerősítése annak érdekében, hogy a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártását és kereskedelmét megelőzzék, az ellen küzdjenek és azt kiküszöböljék – 2005. július 3-án lépett hatályba.

3. A lőfegyverek nyomon követésének megkönnyítése, valamint a lőfegyverek, lőfegyverdarabok és a lőszerek tiltott kereskedelme és gyártása elleni hatékony küzdelem elősegítése érdekében javítani kell a tagállamok közötti információcserét.

4. A személyes adatok feldolgozását a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[13], valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[14] megállapított szabályoknak megfelelően kell végezni.

5. A Bizottság a robbanóanyagok, gyújtószerkezetek, bombakészítéshez használt felszerelések és lőfegyverek nagyobb biztonságát célzó intézkedésekről szóló közleményében[15] bejelentette az UNFP 10. cikke végrehajtására vonatkozó szándékát azon intézkedések részeként, melyek szükségesek ahhoz, hogy az Unió megköthesse a jegyzőkönyvet.

6. Az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve különösképp azt írja elő valamennyi részes fél számára, hogy hozzanak létre vagy fejlesszék tovább a lőfegyverek gyártásával, megjelölésével, behozatalával és kivitelével kapcsolatos közigazgatási eljárásokat vagy rendszereket.

7. Az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyvének való megfeleléshez a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereikkel tiltott kereskedelmét bűncselekménynek kell minősíteni, és a szabályozásnak lehetővé kell tennie elkobzásukat.

8. A jelen rendelet hatálya nem terjed ki a kifejezetten katonai célú lőfegyverekre, lőfegyverdarabokra, alapvető alkotóelemeikre vagy lőszereikre. Az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve 10. cikkében előírt követelményeknek való megfelelés igényének úgy kell eleget tenni, hogy a polgári célú lőfegyverek esetében egyszerűsített eljárást lehessen alkalmazni. Következésképpen biztosítani kell bizonyos könnyítéseket a több szállítmányra kiterjedő engedélyezés, a tranzitszabályok, és a törvényes célú ideiglenes kivitelek tekintetében.

9. A jelen rendelet nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkének alkalmazását, és nincs hatással az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009/43/EK irányelvére[16]. Az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyve és következésképpen a jelen rendelet nem vonatkozik továbbá az államok közötti tranzakciókra, vagy azokra az állami szállításokra, ahol a jegyzőkönyv alkalmazása kizárná valamely állam azon jogát, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban nemzetbiztonsági érdekből járjon el.

10. A fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 1991. június 18-i 91/477/EGK tanácsi irányelv[17] a polgári célú lőfegyverek Unión belüli szállítására vonatkozik, míg a jelen rendelet az Európai Unió területéről a harmadik országokba, vagy harmadik országokon át történő szállítással kapcsolatos szabályozást tartalmaz.

11. Amennyiben a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és a lőszereik harmadik országból kerülnek behozatalra, az uniós jogszabályok, és ennek megfelelően a 91/477/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak.

12. Biztosítani kell a nyilvántartásra vonatkozó jelenleg hatályos uniós szabályokkal való összhangot.

13. E rendelet helyes alkalmazása érdekében valamennyi tagállam intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy az illetékes hatóságokat megfelelő hatáskörrel ruházza fel.

14. Takarékossági okokból a Bizottságot fel kell hatalmazni azon lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik listájának fenntartására, amelyek a jelen rendelet alapján engedélykötelesek, továbbá arra, hogy a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének bármely módosítása esetén módosíthassa a listát[18].

15. Az Unió vámszabályokat fogadott el, melyeket a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet[19], valamint az annak végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet[20] tartalmaznak. Figyelembe kell venni a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Modernizált Vámkódex) szóló, 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[21] is, melynek rendelkezéseit saját 188. cikke értelmében különböző szakaszokban alkalmazni kell. E rendelet nem korlátozza a Közösségi Vámkódexen és annak végrehajtási rendelkezésein alapuló, vagy azokkal összhangban levő felhatalmazásokat.

16. A tagállamoknak szabályokat kell alkotniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra, és biztosítaniuk kell e szankciók érvényesítését. A szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

17. A jelen rendeletet nem érinti a 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet által létrehozott, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó uniós ellenőrzési rendszert[22].

18. A Bizottságnak és a tagállamoknak értesíteniük kell egymást az e rendelet alapján hozott intézkedésekről, valamint az e rendelettel kapcsolatban rendelkezésükre álló egyéb lényeges információkról.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

CÉL, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS HATÁLY

1. cikk

A jelen rendelet megállapítja a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik kiviteli engedélyezésére, behozatal és tranzit szabályaira vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményhez csatolt, a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik tiltott gyártásáról és kereskedelméről szóló ENSZ-jegyzőkönyv (a továbbiakban: ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyv) 10. cikke végrehajtása céljából.

2. cikk

Ezen előírás alkalmazásában:

19. „lőfegyver”: minden olyan hordozható csöves tűzfegyver, amely egy gyúlékony hajtóanyag segítségével egy vagy több töltényt, golyót vagy lövedéket lő ki, azt ennek kilövésére tervezték vagy átalakítható erre a célra.

Egy tárgy gyúlékony hajtóanyag segítségével töltény, golyó vagy lövedék kilövésére alkalmassá átalakíthatónak minősül, ha:

– megjelenésében egy lőfegyverre hasonlít, és

– kivitelezése vagy alapanyaga miatt ilyenné átalakítható;

20. „részek és alapvető alkotóelemek”: a kifejezetten lőfegyverhez tervezett és annak működéséhez elengedhetetlen darabok vagy cserealkatrészek, beleértve a fegyvercsövet, a tokszerkezetet vagy a vázat, a szánt vagy a forgódobot, a zárszerkezetet vagy a zárat, valamint minden olyan eszközt, amelyet a lőfegyver lövése által keltett zaj csökkentése érdekében terveztek vagy alakítottak át.

„alapvető alkotóelem”: a zárszerkezet, a lőfegyver töltényűrje és csöve, amelyek - mivel különálló tárgyak - abba a lőfegyver-kategóriába tartoznak, amelyekre felszerelik vagy fel kívánják szerelni azokat;

21. „lőszer” a teljes lőszertár vagy annak alkotóelemei, beleértve a töltényhüvelyt, a csappantyút, a lőport, a lőfegyverben használandó golyókat és lövedékeket, feltéve hogy ezek az alkotóelemek az adott tagállamban maguk is engedélykötelesek;

22. „hatástalanított lőfegyverek”: olyan, a lőfegyver meghatározásának megfelelő tárgyak, amelyeket használatra tartósan alkalmatlanná tettek olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a lőfegyver minden lényeges része használatra tartósan alkalmatlanná, és eltávolítása, kicserélése vagy reaktiválást célzó módosítása lehetetlenné vált;

23. „kivitel”:

i. a 2913/92/EGK rendelet 161. cikke szerinti kiviteli eljárás;

ii. újrakivitel a 2913/92/EGK rendelet 182. cikke szerint, kivéve a tranzit alatt álló termékeket;

24. „exportőr”: bármely természetes vagy jogi személy, akinek nevében a kiviteli nyilatkozatot teszik, vagyis az a személy, aki a nyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult a terméknek az Unió vámterületén kívüli kiszállítására. Amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést, vagy a szerződés birtokosa nem saját nevében jár el, akkor az exportőr az a személy, aki az árunak az Unió vámterületén kívüli kiküldésére szóló jogosultsággal rendelkezik;

Ha a lőfegyverek, lőfegyverdarabok és alapvető alkotóelemeik, vagy a lőszer feletti rendelkezési jog a kivitel alapját képező szerződésnek megfelelően egy, az Unión kívüli székhelyű személyé, akkor az exportőr Unión belüli székhelyű szerződő félnek minősül;

25. „az Unió vámterülete”: a 2913/92/EGK rendelet 3. cikkében említett területek;

26. „kiviteli nyilatkozat”: az az okirat, amelyben egy személy meghatározott formában és módon kinyilvánítja szándékát, hogy lőfegyvereket, lőfegyverdarabokat, alapvető alkotóelemeiket és lőszereket kíván kiviteli eljárás alá vonni;

27. „ideiglenes kivitel”: a lőfegyverek uniós vámterület elhagyásával járó, az újrabehozatal szándékával történő szállítása;

28. „tranzit”: az áruknak az Unió vámterületének elhagyásával és egy vagy több harmadik ország területén keresztülhaladva egy ezektől különböző harmadik országba történő szállításának művelete;

29. „átrakodás” olyan tranzit, amelynek részét képezi az áruknak a behozatali eszközből történő kirakodásával járó fizikai művelet, amit rendszerint szintén valamely szállítóeszközbe történő új berakodás követ;

30. „kiviteli engedély”: egy meghatározott exportőrnek valamely harmadik országban lévő egyetlen végfelhasználó vagy címzett tekintetében egy vagy több lőfegyverre, lőfegyverdarabokra, alkotóelemeikre, és a lőszerre adott engedély;

31. „többszörös kiviteli engedély”: egy meghatározott exportőrnek valamely harmadik országban lévő egyetlen végfelhasználónak vagy címzettnek küldött több szállítmány tekintetében, egy vagy több lőfegyverre, lőfegyverdarabokra, alkotóelemeikre, és a lőszerre adott engedély;

32. „tiltott kereskedelem”: lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik behozatala, kivitele, eladása, szállítása, mozgása vagy átszállítása egy tagállam területéről, vagy ez utóbbin keresztül egy harmadik ország területére, ha:

i. azt az érintett tagállam az ezen rendeletben foglalt rendelkezésekkel összhangban nem engedélyezi, vagy

ii. a lőfegyverek nincsenek megjelölve a 91/477/EGK irányelv 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően, vagy

iii. a behozott lőfegyverek a behozatal idején nincsenek megjelölve legalább az első Európai Unión belüli behozatali ország azonosítását lehetővé tevő egyszerű jelöléssel, vagy ilyen jelzés hiányában a behozott lőfegyverek azonosítását lehetővé tevő egyedi jelzéssel;

33. „nyomon követés”: a lőfegyverek és amennyiben lehetséges, a lőfegyverdarabok, az alapvető alkotóelemeik és a lőszereik rendszeres nyomon követése a gyártótól a vásárlóig, a tagállamok illetékes hatóságainak a tiltott gyártás és a tiltott kereskedelem felderítésében, kivizsgálásában és elemzésében való segítségnyújtás céljából.

3. cikk

34. Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbiakra:

35. államok egymásközti tranzakciói vagy állami szállítások;

36. kifejezetten katonai célú lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik, valamint minden esetben a teljesen automata lőfegyverek;

37. a tagállami fegyveres erőknek, rendőrségeknek, illetve hatóságoknak szánt lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik;

38. lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik kulturális és történelmi vonatkozásaival foglalkozó gyűjtők és testületek, melyeket ilyenként ismert el az a tagállam, melynek területén létrehozták őket, feltéve, hogy a nyomon követés biztosított;

39. hatástalanított lőfegyverek;

40. a nemzeti jogszabályok alapján antik lőfegyvernek és ezek másolatainak minősülő antik lőfegyverek és másolataik, feltéve, hogy az 1899 után gyártott lőfegyverek nem tartoznak az antik lőfegyverek közé;

41. a tengeri és a harmadik országok kikötőjén keresztül áthaladó szállítmányok, feltéve, hogy nem kerül sor átrakodásra vagy a szállítási eszköz cseréjére.

42. A jelen rendelet nem érinti a 2913/92/EGK tanácsi rendeletben (Közösségi Vámkódex), a 2454/93/EGK bizottsági rendeletben (a Közösségi Vámkódex végrehajtási rendelkezései), és a „modernizált Vámkódexet” megállapító 2008. április 23-i 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő vámszabályokat, valamint a 428/2009/EK tanácsi rendelet (kettős felhasználású termékekről szóló rendelet) által létrehozott, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó szabályozást.

II. FEJEZET

KIVITELI ENGEDÉLYEZÉS, ELJÁRÁSOK ÉS ELLENőRZÉSEK

4. cikk

Az I. mellékletben felsorolt lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik kiviteléhez kiviteli engedély vagy többszörös kiviteli engedély szükséges. Ilyen engedélyt azon tagállam illetékes hatóságai adhatnak, ahol az exportőrnek telephelye, illetve tartózkodási helye van.

A Bizottság módosítja az I. mellékletet a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításai alapján.

5. cikk

43. A lőfegyverekre, lőfegyverdarabokra, alapvető alkotóelemeikre és lőszereikre vonatkozó kiviteli engedély vagy többszörös kiviteli engedély kiállítása előtt az érintett tagállam megvizsgálja, hogy:

44. a behozatali harmadik ország kiállította a szükséges behozatali engedélyt, és

45. a tranzittal érintett harmadik országok, ha van ilyen, írásban – és legkésőbb a szállíáts megkezdése előtt – nyilatkoztak arról, hogy nem ellenzik a tranzitot.

46. Amennyiben az exportőrnek a kifogás hiányára vonatkozó nyilatkozat érdekében benyújtott írásos kérelmének beérkezésétől számított 20 munkanapon belül nem érkezik a tranzitot kifogásoló nyilatkozat, a megkérdezett harmadik országot úgy kell tekinteni, mint amelynek nincs kifogása, és mint amely hallgatólagos beleegyezését adta a tranzithoz.

47. Az exportőr benyújtja a kiviteli engedély vagy többszörös engedély kiállításáért felelős tagállam illetékes hatóságához a szükséges okiratokat, melyek bizonyítják, hogy a behozatali harmadik ország engedélyezte a behozatalt, és hogy a harmadik tranzitországnak nincs kifogása a tranzit ellen, vagy hallgatólagos beleegyezését adta ahhoz.

48. A tagállamok a kiviteli engedély vagy többszörös kiviteli engedély iránti kérelmeket nemzeti jogukban vagy joggyakorlatukban meghatározott időtartam alatt bírálják el, amely semmilyen esetben sem haladhatja meg a kilencven munkanapot.

49. A kiviteli engedély vagy többszörös kiviteli engedély érvényességi idejét a tagállamok állapítják meg, de az nem lehet kevesebb tizenkét hónapnál.

50. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy elektronikus dokumentumokat használnak az engedélykérelmek elbírálása céljából.

6. cikk

51. A nyomon követés céljából a kiviteli engedély, a többszörös kiviteli engedély, a behozatali engedély és a kísérő dokumentumok együttesen tartalmazzák az alábbi információkat:

52. az engedélyek kiállításának napját, és az érvényességi időt;

53. az engedélyek kiállításának helyét;

54. a kiviteli országot;

55. a behozatali országot;

56. a harmadik tranzitországokat, amennyiben ez releváns;

57. a címzettet;

58. a végső vevőt, amennyiben ismert a szállítás idején;

59. a lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alkotóelemeik és lőszereik leírását és mennyiségét, ideértve a lőfegyvereken használt jelzést.

60. Az (1) bekezdés szerinti információkat, amennyiben azokat a behozatali engedély tartalmazza, legkésőbb a szállítást megelőzően az exportőr bocsátja a harmadik tranzitországok rendelkezésére.

7. cikk

61. A (2), (3) és (4) bekezdés szerinti egyszerűsített eljárások az igazolhatóan törvényes célra szolgáló ideiglenes kivitelre vonatkoznak, ideértendő a vadászat, a sportlövészet, a kiértékelés, a kiállítások és a javítás.

62. Az ezen rendelet által bevezetett tranzitszabályok nem vonatkoznak az ideiglenes kivitelre.

63. Egy vagy több lőfegyver harmadik országba utazással kapcsolatos ideiglenes kivitele esetén a vadászok és sportlövők bemutathatják a 91/477/EGK irányelv 1. és 12. cikke szerinti európai lőfegyvertartási igazolványukat, nemzeti vadászengedélyüket, vagy a tartózkodási helyük szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított más érvényes nemzeti iratot, ha a tartózkodási helyük szerinti tagállam külső határán lévő határátkelőhelyen hagyják el az Unió vámterületét.

64. Egy vagy több lőfegyver harmadik országba utazással kapcsolatos ideiglenes kivitele esetén a vadászok és sportlövők bemutathatják a 91/477/EGK irányelv 1. és 12. cikke szerinti érvényes európai lőfegyvertartási igazolványukat, melyet a tartózkodási helyük szerinti tagállam illetékes hatósága állított ki, ha nem a tartózkodási helyük szerinti tagállam külső határán lévő határátkelőhelyen hagyják el az Unió vámterületét.

Az Unió külső határán lévő határátkelőhely szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti a vadász vagy sportlövő tartózkodási helye szerinti tagállamnak az európai lőfegyvertartási engedélyt kiállító illetékes hatóságát az ideiglenes kivitel napjáról, az ideiglenesen kivitt lőfegyverek mennyiségéről, és a visszatérés várható napjáról a vadásznak vagy sportlövőnek az ideiglenes kivitelkor tett nyilatkozata alapján.

65. Azoknak a vadászoknak és sportlövőknek, akik igénybe kívánják venni a jelen cikk (3) és (4) bekezdése szerinti egyszerűsített eljárást, alá kell támasztaniuk utazásuk okát, így különösen a meghívásukat vagy a harmadik célországbeli vadász és céllövő tevékenységek más bizonyítékát kell bemutatniuk.

8. cikk

66. Az ezen rendelet szerinti kiviteli engedély vagy többszörös kiviteli engedély kiállításáról vagy megtagadásáról való határozathozatal során a tagállamok figyelembe vesznek minden lényeges szempontot, adott esetben ideértve:

67. azokat a kötelezettségeket és vállalásokat, amelyeket a vonatkozó nemzetközi kivitel-ellenőrzési megállapodások tagjaként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével elfogadott;

68. a Tanács által elfogadott határozatokban megállapított szankciókból, vagy a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) valamely határozatából, vagy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának különösen a fegyverembargókra vonatkozó kötelező határozatából következő kötelezettségeiket;

69. a nemzeti külügyi és biztonságpolitikai megfontolásokat, ideértve azokat is, melyekre kiterjed a Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontja[23];

70. a tervezett végfelhasználással, a címzettel, és az eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolásokat.

71. Az (1) bekezdésben megállapított szempontok mellett a többszörös kiviteli engedély iránt benyújtott kérelem elbírálása során a tagállam figyelembe veszi, hogy az exportőr arányos és megfelelő eszközöket és eljárásokat alkalmaz-e a rendelet rendelkezéseinek és célkitűzéseinek, valamint az engedély kikötéseinek és feltételeinek való megfelelés biztosítása érdekében.

9. cikk

72. A tagállamok:

73. megtagadják a kiviteli engedély vagy többszörös kiviteli engedély kiállítását, ha az engedélyt kérelmező természetes vagy jogi személy szerepel bármely bűnügyi nyilvántartásban lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik tiltott kereskedelme, vagy más súlyos bűncselekmények miatt;

74. érvénytelenítik, felfüggesztik, módosítják vagy visszavonják a kiviteli engedélyt vagy többszörös kiviteli engedélyt, ha már nem állnak fenn a kiállítás feltételei.

75. A tagállamok a kiviteli engedély vagy a többszörös kiviteli engedély kiállításának megtagadása, vagy ezek érvénytelenítése, felfüggesztése vagy visszavonása esetén értesítik a többi tagállam illetékes hatóságait, és megosztják velük a releváns információkat. Ha valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai felfüggesztettek egy kiviteli engedélyt, a felfüggesztés időtartamának lejártakor a végső értékelésről tájékoztatják a többi tagállamot és a Bizottságot.

76. A tagállamok ezen rendelet alapján eljáró hatóságai kiviteli engedély vagy többszörös kiviteli engedély kiállítása előtt megvizsgálják az e rendelet alapján visszautasított azon kérelmeket, melyekről értesítést kaptak, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a másik tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságai egy lényegében hasonló tranzakció esetében elutasítottak-e kérelmeket (vagyis a tárgy lényegében azonos paraméterekkel vagy technikai tulajdonságokkal bír, és azonos az importőr vagy a címzett). Először konzultálniuk kell annak a tagállamnak vagy tagállamoknak a hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyek ezen elutasító határozatot (határozatokat) az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően meghozták. Ha az ilyen konzultációt követően a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai az engedély megadásáról határoznak, úgy erről értesítik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait, és átadnak a döntésük indokolásául szolgáló minden szükséges információt.

77. Az ezen cikk rendelkezései szerint történő minden információmegosztásának összhangban kell állnia a 17. cikk (2) bekezdésének az ilyen információk bizalmas jellegére vonatkozó rendelkezéseivel.

10. cikk

A tagállamok hatályos nemzeti jogukkal vagy joggyakorlatukkal összhangban legalább húsz évig nyilvántartják a lőfegyverekkel, és ahol ez szükséges és megvalósítható, a lőfegyverdarabokkal, alapvető alkotóelemeikkel és lőszereikkel kapcsolatos minden olyan információt, amely szükséges e lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik nyomon követéséhez, valamint e termékek tiltott kereskedelmének megelőzéséhez és felderítéséhez. Ilyen információ a kiviteli engedély kiállításának helye, ideje, az érvényességi idő; a kiviteli ország; a behozatali ország; a harmadik tranzitország, amennyiben ez releváns; a címzett; a végső vevő, amennyiben ismert a szállítás idején; valamint az áruk leírása és mennyisége, ideértve a rajtuk lévő jelzéseket.

Ez a cikk nem vonatkozik a 7. cikk szerinti vadászok és sportlövők általi végzett ideiglenes kivitelre.

11. cikk

78. A tagállamok kérelmezhetik a behozatali harmadik országtól, hogy erősítsék meg az útnak indított lőfegyver-, rész-, alapvető alkotórész- és lőszerszállítmány megérkezését.

79. A tagállamok kérelemre értesítik a kiviteli harmadik országot az útnak indított lőfegyver-, rész-, alapvető alkotórész- és lőszerszállítmány megérkezéséről az Unió vámterületére. A megerősítés elviekben a szükséges vámbehozatali okiratok bemutatásával történik.

Az első albekezdést csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a kérelmező harmadik kiviteli ország már az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyvének részes állama volt az Unióba történő kivitel idején.

80. A tagállamok hatályos nemzeti jogszabályaikkal vagy joggyakorlatukkal összhangban eleget tesznek az (1) és (2) bekezdésnek. A harmadik országokba irányuló kivitel esetében a tagállamok illetékes hatóságai különösképp határozhatnak úgy, hogy közvetlenül felveszik a kapcsolatot az exportőrrel vagy a behozatali harmadik országgal.

12. cikk

A tagállamok a lehetséges mértékben megteszik a szükséges intézkedéseket az engedélyezési eljárások biztonsága és az engedélyezési dokumentumok eredetisége igazolhatóságának vagy megerősíthetőségének biztosítása érdekében.

Az igazolásra és a megerősítésre adott esetben diplomáciai úton is sor kerülhet.

13. cikk

A rendelet megfelelő alkalmazása érdekében az egyes tagállamok szükséges és arányos intézkedéseket tesznek, hogy hatáskörrel rendelkező hatóságaikat felhatalmazzák:

81. a lőfegyverekkel, lőfegyverdarabokkal, alapvető alkotóelemeikkel és lőszereikkel kapcsolatos bármely rendeléssel vagy tranzakcióval kapcsolatos információgyűjtésre;

82. arra, hogy meggyőződhessenek a kivitel ellenőrzési intézkedések megfelelő alkalmazásáról, ami kiterjedhet különösen a kiviteli ügyletben érdekelt személyek telephelyére történő belépési jogosultságra.

14. cikk

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint minden szükséges intézkedést meghoznak azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

III. FEJEZET

VÁMELJÁRÁS

15. cikk

83. A lőfegyverek, lőfegyverdarabok és alapvető alkotóelemeik, vagy a lőszer kivitelével kapcsolatos vámeljárás során a kiviteli nyilatkozatot kezelő vámhivatalnál az exportőrnek igazolnia kell, hogy beszerezte a szükséges kiviteli engedélyt.

84. Az exportőrtől bekérhető a bizonyítékként szolgáltatott bármely okmánynak azon tagállam hivatalos nyelvére történő fordítása, ahol a kiviteli nyilatkozatot benyújtották.

85. A 2913/92/EGK rendelet alapján és az annak értelmében ráruházott jogkör sérelme nélkül a tagállam tíz munkanapot meg nem haladó időszakra is felfüggesztheti a területéről történő kivitellel kapcsolatos eljárást, vagy – szükség esetén – más módon is megakadályozhatja azt, hogy az érvényes kiviteli engedéllyel rendelkező lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik, vagy lőszereik a területén keresztül elhagyják az Uniót, amennyiben alapos okkal feltételezheti, hogy:

86. az engedély megadásakor valamely vonatkozó információt nem vettek figyelembe; vagy

87. az engedély megadása óta a körülmények jelentős mértékben megváltoztak.

88. A (3) bekezdésben említett időtartam alatt a tagállam vagy engedélyezi a lőszerek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik vagy lőszereik kivitelét, vagy ezen rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint jár el.

16. cikk

89. A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a lőfegyverek, lőfegyverdarabok és alapvető alkotóelemeik, vagy a lőszer kivitelére vonatkozó vámkezelést csak az arra felhatal mazott vámhivatalok végezhetik.

90. Azok a tagállamok, amelyek élnek az (1) bekezdésben biztosított választási lehetőséggel, tájékoztatni kötelesek a Bizottságot a megfelelő felhatalmazással rendelkező vámhivatalokról, illetve ezek változásairól. A Bizottság ezeket az információkat az Európai Unió Hivatalos Lapja C sorozatában évente kihirdeti és frissíti.

IV. FEJEZET

KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

17. cikk

91. A tagállamok a Bizottsággal együttműködve a jelen rendelet által bevezetett intézkedések hatékonyságának növelése céljából minden szükséges intézkedést megtesznek a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása érdekében. Az információk az alábbiakra terjedhetnek ki:

92. Azon exportőrök adatai, akiknek a kérelmét visszautasították, vagy akikre a tagállamok 9. cikk alapján hozott határozata vonatkozik;

93. a címzettekre vagy a gyanús beszerzési tevékenységben részt vevő egyéb szereplőkre, és adott esetben a használt útvonalakra vonatkozó adatok.

94. Az 1997. március 13-i 515/97/EK tanácsi rendelet[24], és különösen e rendeletnek az adatok titkosságára vonatkozó rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók, a jelen rendelet 18. cikkének sérelme nélkül.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

95. A Bizottság képviselőjének elnökletével lőfegyverek kivitelével foglalkozó koordinációs csoportot kell létrehozni. Minden egyes tagállam egy képviselőt küld ebbe a csoportba.

A lőfegyverek kivitelével foglalkozó koordinációs csoport e rendelet alkalmazásával kapcsolatos minden olyan kérdést megvizsgál, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel. A csoportra vonatkoznak az 515/97/EK tanácsi rendeletben megfogalmazott titoktartási szabályok.

96. A lőfegyverek kivitelével foglalkozó koordinációs csoport elnöke vagy a koordinációs csoport – bármikor, amikor azt szükségesnek tartja – konzultációt folytat a rendelet által érintett bármely érdekelttel.

19. cikk

97. Minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot a rendelet végrehajtása érdekében alkalmazott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, beleértve a 14. cikkben említett intézkedéseket is.

98. Ezen rendelet hatálybalépésének napjáig minden tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot az 5., 7., 9. és 15. cikk végrehajtására illetékes nemzeti hatóságról. A tagállamok által szolgáltatott információk alapján a Bizottság közzéteszi és évente frissíti e hatóságok listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

99. A Bizottság ötévenként áttekinti a rendelet végrehajtását, és jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé annak alkalmazásáról, amely tartalmazhatja a rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat is. A tagállamok a jelentés elkészítéséhez minden megfelelő információt megadnak a Bizottságnak.

20. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő százhuszadik napon lép hatályba.

E rendelet 10. cikkének (2) bekezdése attól a naptól alkalmazandó, amikor az Európai Unió az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyvének részes felévé válik, annak a Szerződés 218. cikke szerinti megkötését követően.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET [25]

A 2. cikk (1) bekezdése és a 4. cikk (1) bekezdése szerinti lőfegyverek, lőfegyverdarabok, alapvető alkotóelemeik és lőszereik listája

Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszám és leírás

KN-kód | Árumegnevezés |

A: Lőfegyverek |

9302 00 00 | Revolver és pisztoly, a 9303 és a 9304 vtsz. alá tartozó kivételével |

9303 | Más robbanótöltettel működő lőfegyver és hasonló szerkezet. |

9303 20 | Más sörétes fegyver sporthoz, vadászathoz vagy céllövéshez, a sörétes és a golyós puska kombinációja is: |

9303 20 10 | − Egycsövű, sima furatú |

9303 20 95 | – Más |

9303 30 00 | Más golyós puskák sporthoz, vadászathoz vagy céllövéshez. |

9303 90 00 | Egyéb. |

9304 00 00 | Más fegyver (pl. rugós, lég- vagy gázpuska és -pisztoly, gumibot) |

B: Részek és alapvető alkotóelemek |

9305 | A 9301–9304 vtsz. alá tartozó fegyverek alkatrésze és tartozéka: |

9305 10 00 | − Revolverhez vagy pisztolyhoz |

− A 9303 vtsz. alá tartozó golyós vagy sörétes fegyverhez: |

9305 21 00 | − − Sörétes fegyvercső |

9305 29 00 | – Más |

9305 99 00 | – Más |

C: Lőszerek |

9306 | töltény és más lőszer és lövedék, valamint ezek alkatrésze, beleértve a töltény- és lövedéktömítő anyagokat is: |

− Töltény és ezek részei sörétes fegyverhez; |

9306 21 00 | – – Töltény sörétes fegyverhez |

9306 29 | – – Más: |

9306 29 40 | – – – Töltény |

9306 29 70 | – – – Más |

9306 30 | − Más töltény és ezek részei: |

9306 30 10 | – – a 9302 vtsz. alá tartozó revolverekhez és pisztolyokhoz |

– – – Más: |

9306 30 91 | – – – – Központi gyújtású töltény |

9306 30 93 | – – – – Peremgyújtású töltény |

9306 30 97 | – – – – Más |

9306 90 | – Más: |

9306 90 90 | – – Más |

[pic][pic][pic]

[1] http://treaties.un.org/Pages/ViewDetails.aspx?src=TREATY&mtdsg_no=XVIII-12-c&chapter=18&lang=en

[2] Ahol történelmi hivatkozás szerepel az „Európai Közösségre”, az olvasónak tisztában kell lennie azzal, hogy 2009. december 1–jén az Európai Unióról szóló szerződés (HL C 115, 2008. május 9., 13. o.) 1. cikkének (3) bekezdése szerint a „Lisszaboni Szerződés” hatálybalépése napján, 2009. december 1-jén az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett és jogutódjává vált.

[3] COM(2005) 329 végleges.

[4] A munka részét képezte a 2008/51/EK irányelv által módosított, a lőfegyverek megszerzéséről és tartásáról szóló 91/477/EGK irányelv frissítése, amelynek során az UNFP más részeivel a belső piac nézőpontjából foglalkoztak.

[5] A Tanács 2001. október 16-i 2001/748/EK határozata (HL L 280., 2001. október 24.).

[6] HL C 198., 2005.8.12., 4.2 pont, Nemzetközi jogrend, p) pont, 20. o.

[7] EU tanácsi dokumentum 17024/09, CO EUR-PREP 3 JAI 896 POLGEN 229, 2009. december 2.

[8] HL C 115., 2008. május 9., 47. o.

[9] A belső piac szempontjából a 91/477 irányelv az EU-n belüli átszállításokra vonatkozik (lásd még a 4. lábjegyzetet).

[10] HL L 134., 2009.5.29., 1. o.

[11] HL L 280., 2001.10.24., 5. o.

[12] Az Európai Unió az Európai Közösség helyébe lépett és jogutódjává vált 2009. december 1–jén, az Európai Unióról szóló szerződés hatálybalépése napján, e szerződés 1. cikkének (3) bekezdése értelmében (HL C 155., 2008.5.9., 13. o.).

[13] HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[14] HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

[15] COM (2005) 329 végleges. A közlemény bejelentette továbbá a 91/477 irányelv technikai módosítását, amely az ENSZ-jegyzőkönyvben az irányelv által érintett Közösségen belüli fegyverszállítmányok tekintetében megkövetelt megfelelő rendelkezések integrálására irányult. Az irányelvet végül a HL L 179., 2008.7.8., 5. o. számában kihirdetett 2008/51/EK irányelv módosította.

[16] HL L 146., 2009.6.10., o.

[17] HL L 256., 1991.9.13., 51. o.

[18] HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

[19] HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

[20] HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

[21] HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

[22] HL L 134., 2009.5.29., 1. o.

[23] HL L 335., 2008.12.13., 99. o.

[24] HL L 82., 1997.3.22., 1. o.

[25] A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet által megállapított Kombinált Nómenklatúra alapján.