52010PC0132

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.4.9.

COM(2010)132 végleges

2010/0073 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai környezeti-gazdasági számlákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

1.1. A javaslat okai és céljai

Az Európai Számlarendszer (European System of Accounts, ESA) fogalmai többcélúak: az ESA fogalmai számos felhasználási célból elfogadottak, habár egyes esetekben kiegészítést igényelnek. Egyes konkrét adatigények esetében – pl. a környezet és a gazdaság közötti interakció elemzéséhez – külön szatellitszámlák létrehozása a legjobb megoldás.

Az Európai Tanács 2006. júniusi következtetéseiben felkérte az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. A nemzeti számlákat ezért minden tekintetben következetes adatokat szolgáltató, integrált környezeti-gazdasági elszámolással kell kiegészíteni.

A javaslat várhatóan biztosítja a három alábbi célkitűzés elérésének eszközeit:

- Az ESA soron következő felülvizsgálatában a szatellitszámlákról szóló új fejezet környezeti számlákra vonatkozó részében meghatározott elképzelések végrehajtása.

- A statisztikai programbizottság által 2008 novemberében elfogadott, felülvizsgált környezeti számlákra vonatkozó európai stratégia (European Strategy for Environmental Accounting, ESEA 2008) alapján egy alapvető számlacsoport rendszeres előállításának kiemelt kezelése.

- Annak biztosítása, hogy a nemzeti statisztikai intézetek a jelenlegi szinten tartsák, lehetőség szerint pedig kibővítsék a környezeti számlákkal kapcsolatos tevékenységeiket, és fő célkitűzésük összehangolt és időszerű adatok elvárható minőségben történő szolgáltatása legyen.

Mindez hozzájárul annak biztosításához, hogy a nemzeti statisztikai intézetek megfelelő forrásokat biztosíthassanak a környezeti-gazdasági számlák kidolgozásához.

1.2. Háttér-információk

A környezeti és a fenntarthatósági szakpolitika az Amszterdami Szerződés nyomán került a politikai napirendre, a környezeti és a gazdasági döntéshozatal integrálására, továbbá a környezeti szempontok egyéb szakpolitikai területekbe történő integrálására összpontosítva. Az EU szintjén a környezeti számlák tekintetében jelentőséggel bíró fontosabb szakpolitikai kezdeményezés volt a hatodik környezetvédelmi cselekvési program, az EU fenntartható fejlődésre vonatkozó stratégiája, továbbá a cardiffi folyamathoz kapcsolódó több ágazati szakpolitikai kezdeményezés. A legfontosabb területek többek között az éghajlatváltozás, a fenntartható közlekedés, a természet és a biodiverzitás, az egészség és a környezet, a természeti erőforrások és a hulladékgazdálkodás, továbbá a fenntartható fejlődés nemzetközi dimenziója. A lisszaboni célkitűzések megvalósítása során elért eredmények figyelemmel kísérésére kidolgozott strukturális mutatók környezeti mutatókkal egészültek ki.

Mivel a primer statisztikák hiányosak, a környezeti elszámolás hasznos szerepet játszhat, hiszen – pl. nem statisztikai források alapján – keretet és becslési eljárásokat biztosít a hiányzó adatok tekintetében.

A felhasználók kimondottan hangsúlyozzák a környezeti számlák elemzését és alkalmazását a modellkészítés, illetve az előrejelzések / jövőbeli kilátások tekintetében, úgy a szakpolitikai javaslatok elkészítését, mint a szakpolitikák végrehajtásával és a hatásokkal kapcsolatos jelentéseket illetően. Jó példa erre az éghajlatváltozással és az energiafelhasználással kapcsolatos adópolitikák kidolgozása, vagy a nemzetközi kereskedelem által a kibocsátásokra és az erőforrások felhasználására gyakorolt hatások becslése.

A felhasználói igények országonként némileg eltérhetnek, az adott ország természeti erőforrásokkal való ellátottsága, környezeti erőforrásai vagy egyes nemzeti szakpolitikai prioritásai alapján, a környezeti számlák legfontosabb standard összetevői azonban ugyanazok: kiválasztott számlák a természeti erőforrásokkal, illetve a levegőbe történő kibocsátásokkal kapcsolatosan, energiaszámlák, anyagáramlás-számlák, környezeti kiadások, tevékenységek és adók.

1.3. Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen

Az Európai Bizottság 1994-ben meghatározta a főbb cselekvési irányvonalakat egy a nemzeti számlákhoz kapcsolódó szatellitszámlákra alapuló nemzeti zöld elszámolási keret (National Green Accounting framework) kidolgozásához[1]. Ezt követően az Eurostat a tagállami statisztikai hivatalokkal együttműködve, a Környezetvédelmi Főigazgatóság pénzügyi támogatása mellett segítséget nyújtott az európai országoknak a kísérleti vizsgálatok keretében történő adatgyűjtésben.

A környezeti számlákkal kapcsolatos adatokat különféle módon jelentik az Eurostatnak. Kötelező:

- Az iparágak környezeti kiadásaival kapcsolatos bizonyos adatokat a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (Structural Business Statistics, SBS) szóló rendelet alapján gyűjteni[2]

- Az adatokat az Eurostatnak a nemzeti számlák tekintetében az ESA 95 rendelet[3] alapján továbbítani (pl. forrás-felhasználás táblák, input-output táblák, COFOG és adóstatisztikák)

A környezeti számlákkal kapcsolatosan a nemzeti statisztikai intézetek által összeállított adatokat rendszeresen (évente vagy kétévente), szóbeli egyezség (gentlemen’s agreement) alapján továbbítják az Eurostatnak, a következők útján:

- A közös Eurostat/OECD kérdőív (környezetvédelmi kiadások és bevételek)

- Egy külön kérdőív az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlákról

- Egy külön kérdőív a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó számlákról

- Egy külön kérdőív az iparágankénti környezeti adókról

A közösségi statisztikai programról (2008–2012) szóló, 2007. december 11-i 1578/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat kifejezetten megfogalmazza, hogy a környezet területén kiváló minőségű statisztikák és számlák szükségesek. Emellett a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó főbb kezdeményezések értelmében[4] a „jelenleg jogi aktus alá nem tartozó központi környezeti adatgyűjtési területekre adott esetben jogalapokat alakítanak ki.”

1.4. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A Szerződés 3. cikke rendelkezik Európa fenntartható fejlődéséről, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul.

A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program[5] megerősítette, hogy a környezet állapotáról és a legfontosabb tendenciákról, a környezeti változásokat előidéző tényezőkről és mozgatórugókról szóló helytálló információ alapvetően fontos a hatékony szakpolitikához, annak végrehajtásához, általánosabb értelemben pedig a polgárok fokozottabb bevonásához.

Ez a javaslat összhangban van a Bizottság prioritásaival.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

2.1. Konzultáció az érdekeltekkel

A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre

A javaslatot írásbeli konzultációk útján, illetve az érintett munkacsoportok keretében megvitatták az Európai Statisztikai Rendszer és a bizottsági szolgálatok (Környezetvédelmi Főigazgatóság, Közös Kutatóközpont, Európai Környezetvédelmi Ügynökség) adatszolgáltatóival, továbbá a környezeti statisztikáért és számlákért felelős igazgatókkal.

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

Ez a javaslat valamennyi érdekelt felet bevonó intenzív tárgyalások eredménye.

2.2. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudományterületek/szakterületek

Az Eurostat „anyagáramlás-számlák” munkacsoportjának, továbbá környezeti számlákkal, illetve környezeti kiadásokra vonatkozó statisztikával foglalkozó munkacsoportjainak az ülésein és a környezeti statisztikákkal és számlákkal foglalkozó igazgatói ülésen (Director's Meeting on „Environmental Statistics and Accounts”, DIMESA) részt vevő nemzeti és bizottsági (Környezetvédelmi Főigazgatóság, Közös Kutatóközpont, Európai Környezetvédelmi Ügynökség) képviselők mindannyian szakértők, akik ismerik a hatályos jogszabályokat, a környezeti számlák és statisztika gyűjtése és összeállítása során alkalmazandó nemzeti rendszereket, illetve a környezeti elszámolás kidolgozásának újabb tendenciáit.

Alkalmazott módszerek

A szakértők az előkészítő folyamat során részt vettek a munkacsoportok és a DIMESA ülésein és az írásbeli konzultációkban.

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők

A legfontosabb szakértők a nemzeti statisztikai intézeteket, a környezetvédelmi minisztériumokat és hivatalokat, továbbá a Környezetvédelmi Főigazgatóság, a Közös Kutatóközpont és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség képviselték.

A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása

A válaszadók igen kedvezően és támogatóan reagáltak. Nem említették visszafordíthatatlan következményekkel fenyegető, potenciálisan súlyos kockázatok fennállását.

A szakértői vélemények nyilvánosságának biztosítása

A munkacsoportok és a DIMESA üléseinek munkadokumentumai és jegyzőkönyvei a CIRCA-n elérhetők.

2.3. A hatások és a következmények elemzése

Két lehetőséget határoztak meg:

- 1. lehetőség: a jelenlegi helyzetnek megfelelően továbbra is a szóbeli egyezség szerinti működés

- 2. lehetőség: jogalap létrehozása a környezeti-gazdasági számlákkal kapcsolatos adatgyűjtés támogatására.

2.3.1. 1. lehetőség: a jelenlegi helyzetnek megfelelően a szóbeli egyezség szerinti működés.

A polgárokat és a háztartásokat érintő hatások és következmények

Közvetlen hatás vagy következmény nem várható. Közvetetten hatással lehet a politikai döntéshozók részéről továbbra is szórványos és hiányos tájékoztatás, mivel ez munkájukat széttöredezettebbé teszi, és kevésbé sikerül azt összehangolni a gazdaságra és a társadalomra vonatkozó információkkal.

A vállalkozásokat érintő hatások és következmények

Közvetlen hatás vagy következmény nem várható. Közvetetten hatással lehet a politikai döntéshozók részéről továbbra is szórványos és hiányos tájékoztatás és az erre alapuló döntések.

A tagállamokat érintő hatások és következmények

A jelenlegi helyzetben – melynek alapja egy szóbeli egyezség, jogalap nélkül – a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása esetén az adatok minősége és hozzáférhetősége továbbra is a jelenlegi, elégtelen szinten marad, sőt még valószínűbb, hogy az adatok hozzáférhetősége csökken. A Bizottság által 2007-ben elvégzett, „Környezeti számlák – A legutóbb elvégzett munka helyzete” (Environmental Accounts in Europe – State of play of recent work) című tanulmány elkészítése során több ország is jelezte, hogy a prioritásokat úgy állapította meg, hogy szinte kizárólag a törvényben előírt jelentéstételre összpontosítsanak, és hogy jogszabályi kötelezettség hiányában a szóbeli egyezség alapján összeállított és jelentett adatokat a továbbiakban nem fogja összeállítani. Ugyanez költségvetési megfontolásokból a környezeti elszámolások területén rég bevezetett statisztikákkal is megtörténhet.

Hatások és következmények az Európai Unió szintjén

Fokozódik az igény a környezettel kapcsolatos információknak a gazdaságra vonatkozó információkkal való összekapcsolására. Számos uniós cselekvési terv és stratégia hív fel integrált értékelésekre. A környezeti stratégiák értékelései csak megbízható adatok rendelkezésre állása esetén hajthatók végre. A jelenlegi, szóbeli egyezségen alapuló helyzet nem garantál kielégítő minőségű, kellő időben szolgáltatott és a szükséges lefedettséget biztosító adatokat az értékelés megfelelő végrehajtásához.

Ha megmarad a szóbeli egyezség, felmerül annak kockázata, hogy a hiányzó adatokat ad hoc alapon máshol becsülik meg és gyűjtik össze, ha a szakpolitika a gazdaság és a környezet összefüggéseiről igényel információkat. Vagyis a jelenlegi helyzetben a szakpolitika igényeit kielégítő tudásbázis és megfelelő adatok kialakításának lehetőségei korlátozottak.

2.3.2. 2. lehetőség: jogalap létrehozása a környezeti-gazdasági számlákkal kapcsolatos adatgyűjtés támogatására

A polgárokat és a háztartásokat érintő hatások és következmények

Közvetlen hatás vagy következmény nem várható. Közvetetten hatással lehet a döntéshozók rendelkezésére bocsátott adatok minőségének javulása, illetve az ezen alapuló döntések.

A vállalkozásokat érintő hatások és következmények

Egyes esetekben bizalmas információkat kell majd kezelni.

A környezeti elszámolás lényege a meglévő adatok átstrukturálása, nem pedig újabb statisztikák gyűjtése a vállalkozásoktól.

Az ebben a rendeletben előirányzott három modulnál – vagyis a levegőbe történő kibocsátás moduljánál, a környezetvédelmi vonatkozású adók gazdasági tevékenységenkénti moduljánál és az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák moduljánál – a szükséges adatokat a már meglévő jelentéstételi kötelezettségek alapján állítják össze. Például a levegőbe történő kibocsátás modulja azokra az adatokra támaszkodik, amelyeket (az I. mellékletben említett UNFCCC és CLRTAP szerinti) kibocsátási leltárok számára állítottak elő. A második modul (a környezetvédelmi vonatkozású adók gazdasági tevékenységenkénti modulja) adatai az adóstatisztikából és a kormányzati pénzügyi statisztikából, valamint a nemzeti számlák adóadataiból származnak. Végül az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák moduljához szükséges adatok a mezőgazdasági statisztikából, az ipari termelési statisztikából és a kereskedelmi statisztikából származnak.

Ennek a rendeletnek az elfogadásával tehát nem jön létre jelentős új jelentéstételi kötelezettség a vállalkozásokra nézve.

A tagállamokat érintő hatások és következmények

A környezeti számlák esetében általában nem újabb adatgyűjtésre van szükség, hanem a nemzeti számlák adatait újabb módon használják fel (pl. forrás-felhasználás táblák, input-output táblák), környezeti statisztikák, továbbá más statisztikai területek céljaira. A nemzeti számlák mellett a szükséges elsődleges adatok a környezettel, az energiával, a közlekedéssel, az erdészettel, a halászattal, a levegőbe történő kibocsátás leltáraival és más statisztikákkal, továbbá a minisztériumok, szakosodott intézmények és környezetvédelmi hivatalok rendelkezésére álló egyéb adatokkal kapcsolatosak.

A 2007-ben az Eurostat által elvégzett, „Környezeti számlák – A legutóbb elvégzett munka helyzete” című tanulmányra reagálva több európai ország is kijelentette, hogy – a követelmény teljesítéséhez szükséges erőforrások iránti igényhez törvényes jogot biztosító – európai jogalap nélkül nem dolgoz ki környezeti számlákat, illetve a meglévőket sem folytatja.

Hatások és következmények az Európai Unió szintjén

Az európai környezetvédelmi politikának és tematikus stratégiáinak értékelése érdemben csak akkor hajtható végre, ha megbízható adatok állnak rendelkezésre. A természeti erőforrások fenntartható felhasználására vonatkozó tematikus stratégia esetében egyértelműen szükség van a gazdasági növekedésnek a természetre nehezedő nyomástól való függetlenítésére vonatkozó mutatók, továbbá a környezeti hatásra vonatkozó mutatók kidolgozására. Ezek a mutatók olyan adatokra alapulnak, amelyeket jelenleg szóbeli egyezség útján gyűjtenek. A környezeti számlák előírt konzisztens és rendszeres összeállítása és bejelentése javíthatja a statisztikák minőségét. A strukturális mutatók egyikéhez, illetve három fenntartható fejlődéssel kapcsolatos mutatóhoz használt adatok mostanáig nem az országok által jelentett adatok voltak, hanem azokat nemzetközi adatbázisokból (pl. a FAO és az ENSZ adatbázisaiból) nyerték ki. A mutatókkal kapcsolatos jelentéshez használt adatok első alkalommal 2009-ben voltak az országok által bejelentett adatok, amelyeket a jelenlegi szóbeli adatgyűjtési egyezség értelmében szolgáltattak.

Egyéb uniós szakpolitikák (pl. a hulladék-újrahasznosítást és a hulladéktermelődés megakadályozását, a levegőbe történő kibocsátást és az éghajlatváltozást, a fenntartható fogyasztást és termelést) ugyanakkor sokkal jobban ellenőrizhetők a környezetet és a gazdaságot összekapcsoló, jó minőségű adatok megléte esetén. Ezeket az adatokat a környezeti számlák keretében lehet összegyűjteni, szükséges azonban valamennyi ország részvétele és a teljes körű összehangolás garantálása. Ezeknek a követelményeknek az adatgyűjtésre vonatkozó megfelelő jogalappal eleget lehet tenni.

A következő előnyökre is számítani lehet: adatgyűjtés fontos uniós területen, a környezeti számlák mint a környezeti és gazdasági adatok lehetséges összefüggéseit ellenőrző szakpolitikai eszköz fokozottabb láthatósága, az SNA/ESA jelenlegi felülvizsgálatának lehetséges kiaknázása, adatgyűjtési szinergiák megvalósítása.

2.3.3. A jelenlegi helyzet megtartásával kapcsolatos kockázatok összefoglalása

A 2. lehetőség végre nem hajtása esetén az alábbi kockázatok állapítható meg:

- Annak kockázata, hogy nem megfelelő az adatgyűjtés az uniós szintű becslésekhez, és nem áll rendelkezésre végleges, teljes adatkészlet a környezeti számlák vonatkozásában. Ezzel a környezet és a gazdaság összefüggésére vonatkozóan az információk hiányosak lesznek.

- Annak kockázata, hogy az elvégzett elemzés nem hivatalos adatokon alapul. Ez annak kockázatával jár, hogy más szereplők csak becsléseket készítenek a környezet és a gazdaság összefüggését illetően, és azt teszik, amit az Eurostat és az Európai Statisztikai Rendszer szisztematikusabb és összehangoltabb módon el tudna végezni.

- Annak kockázata, hogy az EU globális vezető szerepét nem ismerik el a környezeti számlák területén. Fennáll annak a kockázata, hogy a mostanáig tett erőfeszítések bizonyítható eredmény nélkül hiábavalónak bizonyulnak.

2.3.4. Az előnyben részesített lehetőség

Ha dönteni kell a környezeti számlákkal kapcsolatos adatgyűjtésnek a szóbeli egyezség alkalmazásával történő folytatása, illetve az uniós jogi aktussal történő szabályozása között, akkor egyértelműen a második lehetőség kecsegtet a legjobb eredményekkel.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1. A javaslat összefoglalása

A rendelet célja, hogy közös keretet hozzon létre az európai környezet—gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére.

3.2. Jogalap

Az európai statisztikák jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 338. cikke. Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően intézkedéseket fogadhat el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges. Ez a cikk a közösségi statisztikák előállítására vonatkozó követelményeket fogalmazza meg, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése normáinak való megfelelést.

3.3. A szubszidiaritás elve

Mivel az EU a javaslatot illetően nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel, a szubszidiaritás elve alkalmazandó.

A javasolt fellépés célkitűzéseit – nevezetesen az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtését, összeállítását, továbbítását és értékelését – tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, és ezért ezeket a célkitűzéseket közösségi jogi aktus alapján könnyebben meg lehet valósítani az Unió szintjén, hiszen kizárólag a Bizottság képes a statisztikai információk szükséges harmonizációját közösségi szinten koordinálni, míg az adatgyűjtést, illetve az összehasonlítható környezeti-gazdasági számlák összeállítását a tagállamok is meg tudják szervezni. A Közösség ezért a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat.

3.4 Az arányosság elve

A javaslat a következő ok(ok) miatt megfelel az arányosság elvének:

Az arányosság elvével összhangban e rendelet a célja eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lép túl azon. Nem írja elő a tagállamok számára az adatgyűjtési mechanizmusokat, csupán a továbbítandó adatokat határozza meg a harmonizált struktúra és ütemezés biztosítása érdekében.

A legtöbb területen nem kötelezik a tagállamokat arra, hogy változtassanak a környezeti-gazdasági számlák összeállításának rendszerén. Egyes területeken sor kerülhet olyan változásokra a felmérésekkel kapcsolatos jelentéstétel során, amelyek a vállalkozásokat is érinthetik. Azonban a környezeti elszámolás lényege a meglévő adatok átstrukturálása, nem pedig újabb statisztikák gyűjtése a vállalkozásoktól. A környezeti számlák esetében tulajdonképpen általában nem újabb adatgyűjtésre van szükség, hanem a nemzeti számlák adatait újabb módon használják fel (pl. forrás-felhasználás táblák, input-output táblák), környezeti statisztikák, továbbá más statisztikai területek céljaira.

3.5. A jogi aktus típusának megválasztása

Javasolt aktus: rendelet

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt:

A megfelelő eszköz kiválasztása a jogalkotási céltól függ. Az európai szintű információszükséglet miatt a közösségi statisztikák alapjogszabályként irányelvek helyett egyre inkább rendeleteket alkalmaznak. A rendelet azért élvez előnyt, mivel az EU egészére nézve állapítja meg ugyanazt a jogszabályt, és biztosítja annak pontos és átfogó alkalmazását a tagállamokban. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy nincs szükség a nemzeti jogba történő átültetésre. Ezzel ellentétben az irányelvek, amelyek célja a nemzeti jogszabályok összehangolása, célkitűzéseiket tekintve kötelezők a tagállamokra nézve, ugyanakkor a nemzeti hatóságoknak lehetőségük nyílik a célkitűzés megvalósításához alkalmazandó forma és módszerek kiválasztására. Emellett ezeket át kell ültetni a nemzeti jogba. A rendelet alkalmazása összhangban áll más, 1997 óta elfogadott, statisztikai jogi aktusokkal is.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az adatgyűjtésnek nincsenek a közösségi költségvetést érintő vonzatai.

5. Kiegészítő információk

A javasolt aktus érinti az Európai Gazdasági Térséget, ezért arra is ki kell terjeszteni.

2010/0073 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai környezeti-gazdasági számlákról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a javaslat nemzeti parlamenteknek való továbbítása után,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke úgy rendelkezik, hogy az Unió „Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul”.

2. A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program[6] megerősítette, hogy a környezet állapotáról és a legfontosabb tendenciákról, a környezeti változásokat előidéző tényezőkről és mozgatórugókról szóló helytálló információ alapvetően fontos a hatékony szakpolitikához, annak végrehajtásához, általánosabb értelemben pedig a polgárok fokozottabb bevonásához.

3. A közösségi statisztikai programról (2008–2012) szóló, 2007. december 11-i 1578/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[7] egyértelműen megállapítja, hogy a környezet terén jó minőségű statisztikákra és számlákra van szükség. A 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozó fő kezdeményezések kapcsán továbbá kijelenti, hogy adott esetben jogalapokat kell kialakítani a jelenleg jogi aktus hatálya alá nem tartozó legfontosabb környezeti adatgyűjtési területekre.

4. „A GDP-n innen és túl” című, 2009. augusztusi bizottsági közlemény (COM(2009) 433) felismerte, hogy a következetesebb és átfogóbb politikai döntéshozatal érdekében szükség van arra, hogy a már meglévő mutatókat a környezeti és társadalmi vonatkozásokra is kiterjedő adatokkal egészítsük ki. E cél érdekében a környezeti számlák révén figyelemmel kísérhető a gazdaság által a környezetre gyakorolt nyomás és megvizsgálható, hogy hogyan lehetne enyhíteni azt. Tekintettel a fenntartható fejlődés alapelveire és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításának célkitűzésére, amely a lisszaboni stratégiában és számos jelentős kezdeményezésben is szerepel, egyre fontosabbá válik egy olyan adatkeret kidolgozása, amely a gazdasági kérdések mellett a környezeti kérdéseket is következetesen magában foglalja.

5. Az EU gazdasági statisztikái és számos gazdasági mutató (ideértve a GDP-t is) elkészítésénél a fő eszközt az Európai Számlarendszer (European System of Accounts, ESA), amelyet a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet[8] (a továbbiakban „ESA 95”) hozott létre, és amely megfelel az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága által 1993 februárjában elfogadott Nemzeti Számlák Rendszerének (System of National Accounts, SNA). Az ESA kerete a gazdaság számos vonatkozásának (pl. a struktúrájának, egyes részeinek, időbeli fejlődésének stb.) elemzésére és értékelésére felhasználható, egyes speciális adatigények esetén – pl. ami a környezet és a gazdaság kölcsönhatásának elemzését illeti – a legjobb megoldás azonban külön szatellitszámlák készítése.

6. Az Európai Tanács 2006. júniusi következtetéseiben felkérte az Európai Uniót és tagállamait, hogy a nemzeti számlák körébe vonják be a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú vonatkozásait is. A nemzeti számlákat ezért minden tekintetben következetes adatokat szolgáltató, integrált környezeti-gazdasági elszámolással kell kiegészíteni.

7. A szatellitszámlák lehetővé teszik, hogy a nemzeti számlák analitikus kapacitását rugalmas módon, a központi rendszer túlterhelése vagy működésének megszakítása nélkül terjesszék ki olyan, a társadalomban aggodalmat keltő kiválasztott területekre, mint amilyen az emberi tevékenység folytán a környezetre nehezedő nyomás.

8. Az integrált környezeti-gazdasági számlák rendszere (System of Integrated Environmental Economic Accounts, SEEA), amelyet az ENSZ, az Európai Bizottság, az IMF, az OECD és a Világbank közösen dolgoztak ki, az SNA szatellitrendszere. Közös keretbe foglalja a gazdasági és környezeti információkat a környezet által a gazdaságban játszott szerep, illetve a gazdaság által a környezetre gyakorolt hatás mérése érdekében. Mutatókat és leíró statisztikákat biztosít a politikai döntéshozók számára e kölcsönhatások figyelemmel kísérésére, és adatbázist nyújt a stratégiai tervezéshez és a szakpolitikai elemzéshez a fejlődés fenntarthatóbb útjainak azonosítása érdekében.

9. Az SEEA a lehető legnagyobb mértékben szintetizálja és integrálja a környezeti számlák különböző kategóriáit. Általában véve mindezek a kategóriák kiszélesítik a költség, a felhalmozás és a tőkekészlet SNA-ban meglévő fogalmát azáltal, hogy fizikai értelemben további adatokkal egészítik ki ezeket, ezáltal lefedve a környezeti költségeket és a természeti értékek termelés során történő felhasználását, vagy e hatások szerepeltetésével pénzügyi értelemben módosítják a fogalmakat. Ezen az általános irányultságon belül a számos meglévő kategória jelentősen eltér egymástól a módszertan és a lefedett környezeti problémák terén.

10. A Bizottság 1994-ben ismertette a „zöld elszámolással” kapcsolatos első stratégiáját[9]. Az azóta eltelt időben a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok olyan mértékű előrelépést értek el az elszámolási módszerek kifejlesztésében és tesztelésében, hogy több tagállam ma már rendszeresen szolgáltat környezetvédelmi elszámolásokat. Az elszámolások a leggyakrabban a levegőbe kibocsátott gázok (köztük az üvegházhatást okozó gázok) áramlásának fizikai elszámolásai, továbbá az anyagfogyasztásról készített, illetve a környezetvédelmi kiadásokról és adókról szóló monetáris elszámolások.

11. A közösségi statisztikai program (2008–2012) által lefedett programidőszakra vonatkozó egyik célkitűzés az, hogy kezdeményezzék, hogy a közösségi statisztikák rendszeres előállításának egyes – erre kellően érett – területein a megállapodásokat európai jogszabály váltsa fel.

12. Az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[10] az európai környezeti-gazdasági számlák referenciakerete. A rendelet megköveteli különösen a szakmai függetlenség, a pártatlanság, a tárgyilagosság, a megbízhatóság, a statisztikai adatok bizalmas kezelése és a költséghatékonyság elvének való megfelelést.

13. Mivel a környezeti-gazdasági számlák egyes csoportjai kidolgozás alatt állnak, érettségi szintjük pedig eltér, megfelelő rugalmasságot biztosító moduláris struktúrát kell bevezetni.

14. Kísérleti tanulmányi programot kell létrehozni a jelentéstétel és az adatok minőségének javítása, a módszerek fejlesztése és a további fejleményekre való felkészülés érdekében.

15. A Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy eltéréseket engedélyezzen a tagállamok számára, ha azok nemzeti statisztikai rendszere jelentős módosításokat igényel.

16. Mivel e rendelet célját – nevezetesen az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére szolgáló közös jogi keret létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ez uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

17. Az e rendelet végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[11] összhangban kell elfogadni.

18. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a modulok környezeti, gazdasági és technikai fejleményekhez való igazítása és módszertani útmutatás nyújtása céljából.

19. Konzultációt folytattak az európai statisztikai rendszer bizottságával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet közös keretet hoz létre az európai környezeti-gazdasági számlák összegyűjtésére, összeállítására, továbbítására és értékelésére abból a célból, hogy az „ESA 95” szatellitszámláiként környezeti-gazdasági számlákat hozzon létre a környezeti-gazdasági számlák összeállítására használandó módszertan, közös szabványok, fogalommeghatározások, osztályozások és elszámolási szabályok biztosításával.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(1) „levegőbe történő kibocsátás”: gáz halmazállapotú vagy szemcsés anyagok fizikai áramlása a gazdasági rendszerből (előállítási vagy fogyasztási folyamatok) a légkörbe, amely a környezeti rendszer része;

(2) „környezetvédelmi vonatkozású adó”: olyan adó, amelynek alapja a környezetre bizonyított, konkrét negatív hatást gyakorló dolog fizikai egysége vagy annak helyettesítője, azonban csak a nemzeti számlák által adóként azonosított tranzakciók értendőek ide;

(3) „az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák” (economy-wide material flow accounts, EW-MFA): a nemzetgazdaságokba bevitt összes anyagra, a gazdaságon belül az anyagkészletek változására és a más gazdaságokba vagy a környezetbe kibocsátott anyagokra kiterjedő összeegyeztethető összeállítások.

3. cikk

Modulok

(1) Az 1. cikkben említett közös kereten belül összeállítandó környezeti számlákat a következő modulok szerint csoportosítják:

a) a levegőbe történő kibocsátás modulja, az I. mellékletben meghatározottak szerint;

b) a környezetvédelmi vonatkozású adók gazdasági tevékenységenkénti modulja, a II. mellékletben meghatározottak szerint;

c) az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák modulja, a III. mellékletben meghatározottak szerint.

(2) Minden modul a következő adatokat tartalmazza:

a) a számlamodulok összeállításával elérendő célok;

b) a számlák lefedettsége;

c) azon mutatók listája, amelyekre vonatkozóan az adatokat összeállítják és továbbítják;

d) az első referenciaév, a számlák összeállításának gyakorisága és a továbbítás határideje;

e) adatszolgáltatási táblázatok;

f) a 8. cikkben említett átmeneti időszakok – amelyek alatt a Bizottság eltéréseket engedélyezhet – maximális hossza.

(3) A 9. cikknek megfelelően a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a modulok környezeti, gazdasági és technikai fejleményekhez való igazítása és módszertani útmutatás nyújtása céljából.

4. cikk

Kísérleti tanulmányok

(1) A Bizottság a tagállamok által önkéntes alapon végrehajtandó, kísérleti tanulmányokra vonatkozó programot dolgoz ki a jelentéstétel és az adatok minőségének javítása, hosszú távú sorozatok létrehozása és módszertan kialakítása céljából.

(2) A Bizottság értékeli és közzéteszi a kísérleti tanulmányok eredményeit, figyelembe véve az adatok rendelkezésre állásának az adatgyűjtés költségeihez és az adatszolgáltatás jelentette teherhez viszonyított előnyeit. A kísérleti tanulmányok következtetései alapján a Bizottság a 9. cikknek megfelelően elfogadja a szükséges felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.

5. cikk

Adatgyűjtés

(1) A tagállamok összegyűjtik a moduloknak a 3. cikk (2) bekezdésében említett mutatói megfigyeléséhez szükséges adatokat.

(2) A tagállamok a szükséges adatokat különböző, az alábbiakban meghatározott források kombinációjának felhasználásával gyűjtik, a közigazgatás egyszerűsítésének elvét alkalmazva:

a) felmérések;

b) statisztikai becslési eljárások, vagyis egyes mutatókat nem figyelnek meg minden egységnél;

c) adminisztratív források.

(3) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, és részleteket közölnek a használt módszerekről és a (2) bekezdésben felsorolt forrásokból származó adatok minőségéről.

6. cikk

Továbbítás a Bizottság (Eurostat) részére

(1) A tagállamok a mellékletekben meghatározott adatokat, ideértve a bizalmas adatokat is, az ott meghatározott határidőn belül továbbítják a Bizottság (Eurostat) részére.

(2) Az adatokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban meghatározott, megfelelő technikai formátumban továbbítják.

7. cikk

Minőségértékelés

(1) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a 223/2009/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésében említett minőségi követelmények alkalmazandók.

(2) A tagállamok a továbbított adatok minőségéről jelentést tesznek a Bizottságnak (Eurostat).

(3) Az (1) bekezdésben említett minőségi követelmények e rendelet hatálya alá tartozó adatokra történő alkalmazása során a minőségi jelentések módozatait, szerkezetét és gyakoriságát a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban kell meghatározni.

(4) A Bizottság (Eurostat) értékeli a továbbított adatok minőségét.

8. cikk

Eltérések

(1) A mellékletekben említett átmeneti időszakok alatt a Bizottság a 12. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási eljárással összhangban eltéréseket engedélyezhet a tagállamok számára, amennyiben a nemzeti statisztikai rendszerek jelentős módosításokat igényelnek.

(2) Ebből a célból az érintett tagállam megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottsághoz legkésőbb e rendelet hatályba lépésétől számított három hónapon belül.

9. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság felhatalmazást kap a 3. cikk (3) bekezdésében és a 4. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. E felhatalmazás határozatlan időre szól.

(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról egyidejűleg az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 10. és 11. cikk határozza meg.

10. cikk

A felhatalmazás visszavonása

(1) Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 3. cikk (3) bekezdésében és a 4. cikk (2) bekezdésében megállapított felhatalmazást.

(2) Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, legkésőbb a végső határozat meghozatala előtt egy hónappal tájékoztatja arról a másik jogalkotót és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás indokait.

(3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

11. cikk

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások

(1) Az Európai Parlament és a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben a bejelentés időpontjától kezdődő két hónapos határidőn belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidő egy hónappal meghosszabbodik.

(2) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az annak rendelkezéseiben megállapított időpontban hatályba lép, amennyiben a fenti határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács ezt az időpontot megelőzően egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást.

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait.

12. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

A határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

A LEVEGŐBE TÖRTÉNŐ KIBOCSÁTÁSRA VONATKOZÓ SZÁMLÁK MODULJA

1. SZAKASZ

Célkitűzések

A levegőbe történő kibocsátásra vonatkozó számlák a nemzeti számlákkal összeegyeztethető módon rögzítik és ismertetik a levegőbe történő kibocsátásra vonatkozó adatokat. A nemzetgazdaságok levegőbe történő kibocsátásait az ESA 95-ben vázolt módon a kibocsátó gazdasági tevékenységek szerinti bontásban rögzítik. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják az iparágankénti termelési tevékenységet és a magánháztartások tevékenységét is.

Ez a melléklet meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a tagállamoknak a levegőbe történő kibocsátásra vonatkozó számlák kapcsán gyűjteniük, összeállítaniuk, továbbítaniuk és értékelniük kell. Ezeket az adatokat olyan módon dolgozzák fel, amely összeköti az iparágak és háztartások közvetlen kibocsátásait ezekkel a gazdasági előállítási és fogyasztási tevékenységekkel. Az e rendelet szerint jelentett közvetlen kibocsátási adatokat összekapcsolják a gazdasági input-output táblákkal, a forrás-felhasználás táblákkal és a Bizottságnak (Eurostat) az ESA 95 keretében történő jelentéstétel részeként már jelentett háztartási fogyasztási adatokkal.

2. SZAKASZ

Lefedettség

A levegőbe történő kibocsátásra vonatkozó számlák rendszerhatára ugyanaz, mint az ESA 95 esetében, és szintén az illetőségi elven alapul.

Az ESA 95-nek megfelelően az illetőség fogalma a következő elven alapul: egy egység akkor tekinthető egy ország rezidens egységének, ha gazdasági érdekeltségének központja az adott ország gazdasági területén van – azaz ha hosszabb ideig (legalább egy évig) gazdasági tevékenységet folytat az adott ország területén.

A levegőbe történő kibocsátásra vonatkozó számlák az összes rezidens egység tevékenységéből eredő kibocsátást rögzítik, tekintet nélkül arra, hogy a kibocsátásokra földrajzilag ténylegesen hol kerül sor.

A levegőbe történő kibocsátásra vonatkozó számlák a nemzetgazdaságból származó, a légkörbe áramló gáz halmazállapotú és szemcsés maradványanyagok áramlását rögzítik. E rendelet alkalmazásában a „ légkör ” kifejezés a környezeti rendszer egyik alkotóelemére vonatkozik. A rendszerhatár a nemzetgazdaság (mint a gazdasági rendszer része) és a légkör (mint a környezeti rendszer része) közötti határvonalra vonatkozik. E rendszerhatár átlépése után a kibocsátott anyagok kívül esnek minden emberi ellenőrzésen, a természetes anyagkörforgás részévé válnak, és súlyos környezeti hatásokat idézhetnek elő.

3. SZAKASZ

Mutatók jegyzéke

A tagállamoknak a következő légszennyező anyagok kibocsátásáról kell statisztikákat készíteniük:

Kód | Légszennyező anyag megnevezése | Légszennyező anyag képlete | Az adatszolgáltatás egysége |

Szén-dioxid a biomasszából származó kibocsátás nélkül | CO2 | 1000 tonna (Gg) |

Szén-dioxid biomasszából | Biomassza CO2 | 1000 tonna (Gg) |

Nitrogén-dioxid | N2O | tonna (Mg) |

Metán | CH4 | tonna (Mg) |

Perfluor-szénhidrogének | PFC-k | tonna (Mg) CO2-egyenérték |

Hidrofluor-szénhidrogének | HFC-k | tonna (Mg) CO2-egyenérték |

Kén-hexafluorid | SF6 | tonna (Mg) CO2-egyenérték |

Nitrogén-oxidok | NOX | tonna (Mg) NO2-egyenérték |

Nem metán illékony szerves vegyületek | NMVOC-k | tonna (Mg) |

Szén-monoxid | CO | tonna (Mg) |

Szemcsés anyag < 10 µ | PM10 | tonna (Mg) |

Szemcsés anyag < 2,5 µ | PM2.5 | tonna (Mg) |

Kén-dioxid | SO2 | tonna (Mg) |

Ammónia | NH3 | tonna (Mg) |

Minden adatot egy tizedesjegy pontossággal kell szolgáltatni.

4. SZAKASZ

Első referenciaév, gyakoriság és továbbítási határidők

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Az első referenciaév a rendelet hatályba lépésének éve.

4. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak 2008-tól az első referenciaévig terjedően éves adatokat is közölniük kell.

5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak éves adatokat kell szolgáltatniuk az n-4., n-3., n-2., n-1. és n. évekről, ahol n a referenciaévet jelenti.

5. SZAKASZ

Adatszolgáltatási táblázatok

1. Az adatokat a 3. szakaszban említett minden mutatóra a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozásával kell szolgáltatni, a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint a nemzeti és regionális számlákra vonatkozóan), az ESA 95-tel teljes mértékben összeegyeztethetően. Ezen túlmenően adatokat kell szolgáltatni a következőkről:

- A háztartások levegőbe történő kibocsátásai

- Összekötő elemek. Összekötő elemeken olyan adatszolgáltatási elemeket értenek, amelyek egyértelműen kiegyenlítik az e rendelet szerint adatot szolgáltató, levegőbe történő kibocsátásra vonatkozó számlák és a hivatalos nemzeti kibocsátás-nyilvántartási jegyzékekben szolgáltatott adatok közti különbségeket.

2. Az (1) bekezdésben említett hierarchikus osztályozás a következő:

Levegőbe történő kibocsátás iparáganként – NACE Rev.2 (A*64) |

A háztartások levegőbe történő kibocsátásai |

- Közlekedés |

- Fűtés/hűtés |

- Egyéb |

Összekötő elemek |

Összes levegőbe történő kibocsátás a NAMEA szerint (ipar + háztartások) |

A külföldön lévő alábbi nemzeti rezidensek nélkül: |

- Külföldön működtetett nemzeti halászhajók |

- Szárazföldi közlekedés |

- Vízi közlekedés |

- Légi közlekedés |

A területen lévő alábbi nem rezidensekkel együtt: |

+ Szárazföldi közlekedés |

+ Vízi közlekedés |

+ Légi közlekedés |

(+ vagy -) Egyéb kiigazítások és statisztikai eltérések |

= Az X szennyezőanyag teljes kibocsátása, az UNFCCC[12]/CLRTAP[13] történt bejelentés szerint |

6. SZAKASZ

Az átmeneti időszakok maximális hossza

Átmeneti időszak nem engedélyezhető.

II. MELLÉKLET

KÖRNYEZETVÉDELMI VONATKOZÁSÚ ADÓK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGENKÉNT

1. SZAKASZ

Célkitűzések

A környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételek a nemzeti számlákkal összeegyeztethető módon rögzítik és mutatják be az ilyen adókra vonatkozó adatokat. A nemzetgazdaságok környezetvédelmi vonatkozású adókból származó bevételeit az ESA 95-ben vázolt módon gazdasági tevékenységek szerinti bontásban rögzítik. A gazdasági tevékenységek magukban foglalják az iparágak előállítási tevékenységét és a magánháztartások tevékenységét is.

Ez a melléklet meghatározza azokat az adatokat, amelyeket a környezetvédelmi vonatkozású adókból származó iparágankénti bevételekre vonatkozóan a tagállamoknak gyűjteniük, összeállítaniuk, továbbítaniuk és értékelniük kell.

A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák közvetlenül felhasználhatják az adókra vonatkozó és a kormányzati pénzügyi statisztikákat, de megvannak az előnyei annak, ha adott esetben a nemzeti számlák adókra vonatkozó adatait használják.

A környezetvédelmi vonatkozású adókkal kapcsolatos statisztikák alapját az adókivetéssel vagy -bevallással megállapított összegek vagy időkülönbözettel korrigált készpénzbevételek képezik, ezzel biztosítható a nemzeti számlákkal való összhang és javítható a nemzetközi összehasonlíthatóság.

A nemzeti számlák arról is tartalmaznak adatokat, hogy az adókat mely iparágak vagy szektorok fizetik. A nemzeti számlákból származó, az adókra vonatkozó információk a kormány intézményi számláiban, a forrás-felhasználás táblákban és a jövedelem keletkezésére vonatkozó számlában találhatók.

2. SZAKASZ

Lefedettség

A környezetvédelmi vonatkozású adók rendszerhatárai ugyanazok, mint az ESA 95 esetében, és ezek az adók kötelező, viszonzatlan, készpénzben vagy természetben teljesítendő befizetésekből állnak, amelyeket a kormányzat vagy az Európai Unió intézményei vetnek ki.

A környezetvédelmi vonatkozású adók a következő ESA 95 kategóriákba tartoznak:

- termelési és importadók (D.2)

- folyó jövedelem-, vagyon- stb. adók (D5)

- tőkeadók (D91)

3. SZAKASZ

Mutatók jegyzéke

A tagállamoknak a környezetvédelmi vonatkozású adókról a következő mutatók szerint kell statisztikákat készíteniük:

20. energiaadók

21. közlekedési adók

22. szennyezési adók

23. forrásadók

Minden adatot nemzeti pénznemben, millió egységben kell megadni.

4. SZAKASZ

Első referenciaév, gyakoriság és továbbítási határidők

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 21 hónapon belül kell továbbítani.

3. Az első referenciaév a rendelet hatályba lépésének éve.

4. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak 2008-tól az első referenciaévig terjedően éves adatokat is közölniük kell.

5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak éves adatokat kell szolgáltatniuk az n-4., n-3., n-2., n-1. és n. évekről, ahol n a referenciaévet jelenti.

5. SZAKASZ

Adatszolgáltatási táblázatok

Az adatokat a 3. szakaszban említett minden mutatóra az adókat fizető intézményi szektoronként kell szolgáltatni.

Az államháztartási és vállalati szektorra vonatkozóan a megkívánt bontás a gazdasági tevékenységek hierarchikus osztályozása a NACE Rev.2 alkalmazásával (A*64 aggregációs szint a nemzeti és regionális számlákra vonatkozóan), az ESA 95-tel teljes mértékben összeegyeztethetően. Ezen túlmenően a 3. szakaszban említett 1. és 2. mutató vonatkozásában adatokat kell szolgáltatni a következőkről:

- háztartások

- nem rezidensek

- nem kiosztott

6. SZAKASZ

Az átmeneti időszakok maximális hossza

Átmeneti időszak nem engedélyezhető.

III. MELLÉKLET

AZ EGÉSZ GAZDASÁGRA VETÍTETT ANYAGÁRAMLÁSI SZÁMLÁK MODULJA

1. SZAKASZ

Célkitűzések

Az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák a levegő és a víz áramlásai kivételével minden szilárd, gáz halmazállapotú és folyékony anyagot lefednek, és ezeket évente tömegegységgel mérik. A nemzeti számlák rendszeréhez hasonlóan az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák két fő célt szolgálnak. A részletezett anyagáramlások számos elemző tanulmány számára jelentenek gazdag empirikus adatbázist. Ezeket emellett különböző, egész gazdaságra vetített anyagáramlási mutatók összeállítására is használják a nemzetgazdaságok számára.

Ez a melléklet azokat az adatokat határozza meg, amelyeket az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák kapcsán a tagállamoknak gyűjteniük, összeállítaniuk, továbbítaniuk és értékelniük kell.

2. SZAKASZ

Lefedettség

Az állományok és a folyamatok megkülönböztetése az anyagáramlási rendszer fontos alapelve. A folyamat általában véve olyan változó, amely mennyiséget mér időegységenként, míg az állomány olyan változó, amely egy bizonyos időpontban méri a mennyiséget. Az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák a folyamat elvét követik. Ezek a számlák az anyaginput és -output áramlását és az állomány változását mérik a gazdaságban, évi tömegegységgel.

Az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák megfelelnek a nemzeti számlák rendszere (ESA 95) elveinek, köztük az illetőségi elvnek. Lefedik a nemzetgazdaság összes rezidens egységének tevékenységéhez kapcsolódó anyagáramlásokat, az egységek földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül. Az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák vonatkozásában a rendszerhatárokon átnyúló anyagáramlás két típusa bír jelentőséggel:

1. Anyagáramlások a nemzetgazdaság és természetes környezete között: ezeket az anyagoknak (nyers, finomítatlan vagy szűz) a természetes környezetből való kitermelése és a (gyakran maradványnak hívott) anyagoknak az oda való kiürítése alkotja.

2. Anyagáramlások a nemzetgazdaság és a világgazdaság többi része között. Ez az importokat és exportokat foglalja magában.

Az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlákba csak az e rendszerhatárokon átlépő áramlások tartoznak bele. A gazdaságon belüli anyagáramlások nem jelennek meg. Ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdaságot az egész gazdaságra vetített anyagáramlási számlák terén fekete dobozként kezelik, és nem írják le pl. a termékek iparágak közti átadását. Szintén nem tartoznak ide a természetes környezetbe irányuló, azon belüli vagy abból eredő természetes áramlások.

A belföldi kitermelés (a levegő és a víz kivételével) a szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú anyagok azon éves mennyiségét jelenti, amelyet a gazdaságba történő bevitel céljából a természetes környezetből kitermelnek.

A fizikai importok és fizikai exportok az összes importált vagy exportált árut jelentik tömegegységben. A kereskedelmi forgalomba került árukat a feldolgozás minden szintjén álló termékek alkotják, a nyers termékektől a kész termékekig.

3. SZAKASZ

Mutatók jegyzéke

A tagállamoknak az 5. szakaszban felsorolt mutatókra vonatkozóan kell statisztikákat készíteniük.

4. SZAKASZ

Első referenciaév, gyakoriság és továbbítási határidők

1. A statisztikákat évente kell összeállítani és továbbítani.

2. A statisztikákat a referenciaév végétől számított 24 hónapon belül kell továbbítani.

3. Az első referenciaév a rendelet hatályba lépésének éve.

4. Az adatok első továbbításakor a tagállamoknak 2008-tól az első referenciaévig terjedően éves adatokat is közölniük kell.

5. Az adatoknak a Bizottság részére történő minden következő továbbításakor a tagállamoknak éves adatokat kell szolgáltatniuk az n-4., n-3., n-2., n-1. és n. évekről, ahol n a referenciaévet jelenti.

5. SZAKASZ

Adatszolgáltatási táblázatok

Az adatokat tömegegységben, a következő táblázatokban felsorolt mutatókra vonatkozóan kell szolgáltatni.

A. táblázat – Belföldi kitermelés

1 Biomassza |

1.1 Termények (a takarmánycélú növények kivételével) |

1.1.1 Gabonafélék |

1.1.2 Gyökerek és gumók |

1.1.3 Cukortartalmú növények |

1.1.4 Hüvelyesek |

1.1.5 Diófélék |

1.1.6 Olajnövények |

1.1.7 Zöldségek |

1.1.8 Gyümölcsök |

1.1.9 Rostok |

1.1.10 Máshova nem sorolt, egyéb termények |

1.2 Növényi maradékok (felhasznált), takarmánycélú növények és legelt biomassza |

1.2.1 Növényi maradékok (felhasznált) |

1.2.1.1 Szalma |

1.2.1.2 Egyéb növényi maradékok (cukor- és takarmányrépa levele, egyéb) |

1.2.2 Takarmánycélú növények és legelt biomassza |

1.2.2.1 Takarmánycélú növények (ideértve a legelőről betakarított biomasszát) |

1.2.2.2 Legelt biomassza |

1.3 Fa (*) |

1.3.1 Faanyag (ipari gömbfa) |

1.3.2 Tűzifa és egyéb kitermelt anyag |

1.4 Vadon élő halak kifogása, vízinövények/víziállatok, vadászat és gyűjtögetés |

1.4.1 Vadon élő halak kifogása |

1.4.2 Minden egyéb víziállat és vízinövény |

1.4.3 Vadászat és gyűjtögetés |

2 Fémtartalmú ércek |

2.1 Vas |

2.2 Egyéb fém |

2.2.1 Réz (**) |

2.2.2 Nikkel (**) |

2.2.3 Ólom (**) |

2.2.4 Cink (**) |

2.2.5 Ón (**) |

2.2.6 Arany, ezüst, platina és más nemesfémek |

2.2.7 Bauxit és egyéb alumínium |

2.2.8 Urán és tórium |

2.2.9 Máshova nem sorolt, egyéb |

3 Nemfém ásványok |

3.1 Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével) |

3.2 Kréta és dolomit |

3.3 Pala |

3.4 Vegyiásványok |

3.5 Só |

3.6 Mészkő és gipsz |

3.7 Agyag és kaolin |

3.8 Homok és kavics |

3.9 Máshova nem sorolt, egyéb |

3.10 Kiásott földes anyagok (a talajt ideértve), csak ha felhasználják (***) |

4 Fosszilis energiaforrások/-hordozók |

4.1 Szén és egyéb szilárd energiaforrások/-hordozók |

4.1.1 Lignit (barnaszén) |

4.1.2 Feketeszén |

4.1.3 Olajpala és olajhomok |

4.1.4 Tőzeg |

4.2 Folyékony és gáz halmazállapotú energiaforrások/-hordozók |

4.2.1 Nyersolaj, kondenzátumok és földgázból származó folyadékok (NGL) |

4.2.2 Földgáz |

(*) Ezenkívül a fakészlet nettó növekményének fakultatív jelentése.

(**) Ezenkívül a fémtartalom fakultatív jelentése.

(***) Fakultatív jelentés.

B. (Importok – Összkereskedelem), C. (Importok – Unión kívüli kereskedelem), D. (Exportok – Összkereskedelem), E. (Exportok – Unión kívüli kereskedelem) táblázat

1 Biomassza és biomassza-termékek |

1.1 Nyers és feldolgozott termények |

1.1.1 Nyers és feldolgozott gabonafélék |

1.1.2 Nyers és feldolgozott gyökerek, gumók |

1.1.3 Nyers és feldolgozott cukortartalmú növények |

1.1.4 Nyers és feldolgozott hüvelyesek |

1.1.5 Nyers és feldolgozott diófélék |

1.1.6 Nyers és feldolgozott olajnövények |

1.1.7 Nyers és feldolgozott zöldségek |

1.1.8 Nyers és feldolgozott gyümölcsök |

1.1.9 Nyers és feldolgozott rostok |

1.1.10 Nyers és feldolgozott, máshová nem sorolt, egyéb termények |

1.2 Növényi maradékok, takarmánycélú növények és legelt biomassza |

1.2.1 Nyers és feldolgozott növényi maradékok (felhasznált) |

1.2.1.1 Szalma |

1.2.2.2 Egyéb növényi maradékok |

1.2.2 Takarmánycélú növények és legelt biomassza |

1.2.2.1 Takarmánycélú növények |

1.3 Fa és fatermékek |

1.3.1 Nyers és feldolgozott faanyag |

1.3.2 Nyers és feldolgozott tűzifa és egyéb kitermelt anyag |

1.4 Nyers és feldolgozott, kifogott hal és egyéb víziállatok és vízinövények |

1.4.1 Kifogott hal |

1.4.2 Minden egyéb víziállat és vízinövény |

1.5 Az 1.4 ponton kívüli élőállatok és állati termékek |

1.5.1 Az 1.4 ponton kívüli élőállatok |

1.5.2 Hús és húskészítmények |

1.5.3 Tejtermékek, madártojás és méz |

1.5.4 Egyéb állati eredetű termékek (állati rostok, állatbőrök, bundák, bőr stb.) |

1.6 Főként biomassza eredetű termékek |

2 Nyers és feldolgozott fémércek és dúsítmányaik |

2.1 Nyers és feldolgozott vasérc és dúsítmányai, vas és acél |

2.2 Nyers és feldolgozott egyéb fémérc és dúsítmányai |

2.2.1 Réz |

2.2.2 Nikkel |

2.2.3 Ólom |

2.2.4 Cink |

2.2.5 Ón |

2.2.6 Arany, ezüst, platina és más nemesfémek |

2.2.7 Bauxit és egyéb alumínium |

2.2.8 Urán és tórium |

2.2.9 Máshova nem sorolt, egyéb |

2.3 Főként fém eredetű termékek |

3 Nyers és feldolgozott nemfém ásványok |

3.1 Márvány, gránit, homokkő, porfír, bazalt, egyéb építőkő vagy díszítőkő (a pala kivételével) |

3.2 Kréta és dolomit |

3.3 Pala |

3.4 Vegyiásványok |

3.5 Só |

3.6 Mészkő és gipsz |

3.7 Agyag és kaolin |

3.8 Homok és kavics |

3.9 Máshova nem sorolt, egyéb |

3.10 Kiásott földes anyagok (a talajt ideértve), csak ha felhasználják (*) |

3.11 Főként nemfémásvány-eredetű termékek |

4 Nyers és feldolgozott fosszilis energiaforrások/-hordozók |

4.1 Nyers és feldolgozott szén és egyéb szilárd energiatermékek |

4.1.1 Lignit (barnaszén) |

4.1.2 Feketeszén |

4.1.3 Olajpala és olajhomok |

4.1.4 Tőzeg |

4.2 Nyers és feldolgozott, folyékony és gáz halmazállapotú energiatermékek |

4.2.1 Nyersolaj, kondenzátumok és földgázból származó folyadékok (NGL) |

4.2.2 Földgáz |

4.3 Főként fosszilisenergia-termékekből származó termékek |

5 Egyéb termékek |

6 Végső kezelés és ártalmatlanítás céljából importált (B. és C. táblázat) / exportált (D. és E. táblázat) hulladék |

(*) Fakultatív jelentés

A B. és D. táblázatokban az illetőségi elv alábbi kiigazításait kell szerepeltetni:

Rezidens egységek által külföldön tárolt üzemanyag (hozzáadódik az importokhoz, B. táblázat) és nem rezidens egységek által a nemzeti területen tárolt üzemanyag (hozzáadódik az exportokhoz, D. táblázat) |

1 Szárazföldi közlekedési üzemanyag |

2 Vízi közlekedési üzemanyag |

3 Légi közlekedési üzemanyag |

6. SZAKASZ

Az átmeneti időszakok maximális hossza

E melléklet rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozóan az átmeneti időszak maximális hossza az első referenciaév után két évvel jár le.

[1] COM(1994) 670. Iránymutatások az EU számára a környezeti mutatókról és a nemzeti zöld elszámolásokról – A környezeti és a gazdasági információs rendszerek integrálása.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 295/2008/EK rendelete (2008. március 11.) a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról (HL L 97., 2008.4.9., 13. o.)

[3] A Tanács 2223/96/EK rendelete (1996. június 25.) a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.5., 1. o.)

[4] HL L 344., 2007.12.28., 15. o.

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-i 1600/2002/EK határozata a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.)

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 22-i 1600/2002/EK határozata a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról (HL L 242., 2002.9.10., 1. o.)

[7] HL L 344., 2007.12.28., 15. o.

[8] HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

[9] COM(1994) 670

[10] HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

[11] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[12] Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye

[13] Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről