52010PC0072

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 3.3.2010

COM(2010) 72 végleges

2010/0048 (APP)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) előírja, hogy a többéves pénzügyi keretet egyhangúlag elfogadott tanácsi határozat határozza meg. A többéves pénzügyi keret kiadási kategóriánként meghatározza a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok éves felső határát , valamint meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is (312. cikk).

A többéves pénzügyi keret és az intézményközi együttműködésre és a költségvetési fegyelemre vonatkozó rendelkezések elfogadásának gyakorlata több mint 20 évvel ezelőtt kezdődött, az intézményközi megállapodásban[1] rögzített első pénzügyi kerettel. Ez hihetetlen mértékben javította és egyszerűsítette az éves költségvetési eljárást és az intézmények közötti együttműködést, aminek következtében javult a költségvetési fegyelem.

A Szerződés így elismeri a pénzügyi keretnek az Európai Unió költségvetési struktúrájában betöltött, elengedhetetlen szerepét, és végre belefoglalja ezt a sikeres gyakorlatot az Európai Unió jogrendszerébe.

A jelenlegi, 2007-2013-ra vonatkozó többéves pénzügyi keretről 2006 májusában állapodtak meg az intézmények, és a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásban[2] (a továbbiakban: a jelenlegi IKM) rögzítették azt.

A jelenlegi IKM vonatkozó rendelkezéseit bele kell foglalni a többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletbe. Ez a kodifikálás a jelenlegi IKM rendelkezéseinek a Szerződés követelményeivel való összeegyeztetése . Az összeegyeztetésnek azonban figyelembe kell vennie a jogi eszköz változását is: IKM helyett rendelet.

A jelenlegi IKM valamennyi rendelkezését azonban nem lehet átültetni a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe. A jelenlegi IKM az alábbiakra vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket: a pénzügyi keret, a pénzügyi keretbe nem tartozó eszközök, a költségvetés elkészítése, valamint a intézményközi együttműködés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a jelenlegi IKM egyes rendelkezései elavulttá váltak, többet be kell emelni a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe, néhányat pedig a költségvetési rendeletbe.

Azon rendelkezések miatt, amelyek e két rendelet egyikébe sem emelhetők be, továbbra is szükség van egy új IKM-re. Ezt a megközelítést támasztja alá a Szerződés is, amely elismeri a jó intézményközi együttműködés fontosságát, és (a 295. cikkben) előírja, hogy „Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek”. Ez megerősíti és ajánlja az intézményközi együttműködésre vonatkozó rendelkezések IKM-be foglalásának gyakorlatát.

Az uniós költségvetést szabályozó jogi eszközök struktúráját a költségvetési rendelet egészíti ki. A Szerződés értelmében a költségvetési rendelet meghatározza „különösen a költségvetés elkészítésére és végrehajtására […] vonatkozó eljárást” . A szövegezés nem változott a Nizzai Szerződéshez képest, csupán az elfogadási eljárás változott a rendes jogalkotási eljárásra, azaz együttdöntésre.

Figyelembe véve a Szerződés valamennyi releváns rendelkezését és előírását, a jelenlegi IKM rendelkezéseinek a korábbiak helyébe lépő jogi aktusokba történő átültetése a következő logikán alapul:

1. a Lisszaboni Szerződés következtében számos meglévő rendelkezés elavulttá vált:

2. A kötelező és nem kötelező kiadások megkülönböztetéséhez, valamint a növekedés maximális arányához kapcsolódó rendelkezések. Hasonlóképpen elavulttá vált a kiadások csoportosítása (amelyet most a jelenlegi IKM III. melléklete tartalmaz).

3. A költségvetési ágazatban az intézményközi együttműködés jelentős részei elavulttá váltak a költségvetési eljárás Lisszaboni Szerződés által bevezetett változásai miatt (nincs második olvasat, 21 napos egyeztetőbizottság, a Bizottság azon lehetősége, hogy egészen az egyeztetőbizottsági szakaszig módosítsa a költségvetési tervezetet).

4. A pénzügyi kerethez közvetlenül kapcsolódó pontokat, vagyis a pénzügyi keret éves kiigazításához, felülvizsgálatához, bővítés miatti kiigazításához, a keret időtartamához és a keret hiányának következményeihez kapcsolódó valamennyi aspektust beemelték a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe , amelynek I. melléklete a keret minden egyes évére vonatkozóan fejezetek szerinti bontásban megadja a felső korlátokat.

5. A meglévő rendelkezések közül néhányat inkább a költségvetési rendeletbe vagy annak végrehajtási szabályaiba kell belefoglalni, nem pedig a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe vagy az IKM-be (pl. a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó rendelkezéseket a költségvetési rendeletben kell konszolidálni).

6. A fennmaradó rendelkezéseket – többségükben tisztán intézményközi együttműködéshez kapcsolódó, a Szerződés követelményeihez igazított kérdések – az új IKM -be foglalják bele. Ez biztosítja a költségvetési hatóság két ága közötti egyensúlyt, valamint elegendő rugalmasságot ahhoz, hogy a Szerződés előírásainak való megfelelés mellett hozzuk létre az új költségvetési eljárást.

Az integritás kedvéért a Bizottság együtt terjeszti elő a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettervezetet és a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről szóló intézményközi megállapodást (a továbbiakban: az új IKM). E két dokumentum kiegészíti egymást, ezért integrált csomagként kell tárgyalni és elfogadni őket.

Ez az indokolás mindkét javaslatot lefedi, és ismerteti, hogyan került átültetésre a jelenlegi IKM szövege a fent említett két eszközbe. Az áttekintés teljessé tétele érdekében tartalmazza a jelenlegi IKM azon rendelkezéseit is, amelyeket a költségvetési rendeletbe kell belefoglalni.

A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet

1. cikk

Az 1. cikk szövege megegyezik a jelenlegi IKM 9. pontjának első mondatával, és hivatkozik a pénzügyi keretet rögzítő mellékletre. A pénzügyi keret nem változott, megfelel az európai gazdaságélénkítési terv második szakasza érdekében felülvizsgált, a Tanács és az Európai Parlament által 2009. december 17-én elfogadott pénzügyi keretnek[3]. A második preambulumbekezdés világosan rögzíti, hogy a rendelet magában foglalja a jelenlegi IKM által létrehozott többéves pénzügyi keretet.

A jelenlegi IKM 9. pontjának második mondatát („ A pénzügyi keret képezi az intézmények közötti költségvetési fegyelem hivatkozási alapját ”), valamint 10. pontját elavulttá tette a Szerződés, amely meghatározza a pénzügyi keret célját. A jelenlegi IKM 11. pontjának rendelkezéseit a (3), (5) és (6) preambulumbekezdések tartalmazzák.

2. cikk

A 2. cikk (1) bekezdése megegyezik a jelenlegi IKM 12. pontjának szövegével. Meghatározza az éves felső korlátokat és rögzíti az intézmények azon kötelezettségét, hogy ezeket a felső korlátokat a Szerződés rendelkezéseivel összhangban betartják a költségvetési eljárás során. A 12. pont második mondatának első felét elhagytuk, mivel elavulttá vált. Nincs szükség különös szabályokra azokra az esetekre, amikor a rendeletet módosítják. Az intézményeknek az adott időpontban hatályos felső korlátokat kell betartaniuk.

A második bekezdés lehetővé teszi a felső korlátok szükség esetén történő túllépését, ha a pénzügyi keretben nem szereplő eszközöket mozgósítanak. A sürgősségisegély-tartalékot, a szolidaritási alapot, a rugalmassági eszközt és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot pillanatnyilag a jelenlegi IKM 25–28. pontja határozza meg. Ezek nem szerepelnek a pénzügyi keretben, és annak biztosítására szolgálnak, hogy különleges körülmények között szükség esetén a pénzügyi keret felső korlátain felül is nyújtható legyen finanszírozás. Növelik a pénzügyi keret rugalmasságát, mobilizálásukról a költségvetési hatóság két ága együttesen dönt.

A rugalmasság jelenlegi szintjének, valamint az intézmények ezen eszközök mobilizálásában betöltött szerepének megőrzése érdekében az eszközökre vonatkozó rendelkezéseket belefoglalják az új IKM-be. Ezzel a lehető legnagyobb mértékben megőrizzük a jelenlegi gyakorlatot.

3. cikk

Ez a cikk a jelenlegi IKM 15. pontját veszi át, a jelenlegi IKM 3. pontjában rögzített szavazási szabályokra való hivatkozás kivételével. Minden évre biztosítani kell a saját források felső korlátjának betartását. Amennyiben a kifizetési előirányzatok felső korlátja a saját források felső korlátját meghaladó sajátforrás-lehívást eredményezne, a pénzügyi keret felső korlátait módosítani kell. A cikk tartalmazza a saját források és a kötelezettségvállalási előirányzatok felső korlátját rögzítő 2007/436/EK, Euratom határozatra való hivatkozást.

4. cikk

A jelenlegi IKM 16. pontjának szövegét tartalmazza, és rögzíti a pénzügyi keret éves technikai kiigazításainak szabályait. A szöveg egészében „a költségvetési hatóság két ága” kifejezés helyébe „az Európai Parlament és a Tanács” kerül.

5. cikk

Ez a cikk a jelenlegi IKM 17. pontjának szövegét veszi át. A szövegezés csak kismértékben módosult: a jelenlegi IKM-re való hivatkozás helyébe az azon időszakra való hivatkozás került, amely során a kohéziós politika keretösszegeiről megállapodtak. A kohéziós politika keretösszegeinek kiigazítására a 2011. évre vonatkozó, 2010 áprilisában előterjesztésre kerülő technikai kiigazítás keretében kerül sor.

6. cikk

E cikk a végrehajtáshoz kapcsolódó szabályokat rögzíti, szövegezése pedig a jelenlegi IKM 18. pontjának felel meg, a jelenlegi IKM 3. pontjában rögzített szavazási szabályokra való hivatkozás nélkül.

7. cikk

A túlzott mértékű költségvetési hiánnyal kapcsolatos kiigazítások szabályait rögzítő cikk szövegezése a jelenlegi IKM 20. pontjának felel meg.

8. cikk

E cikk szövegezése a jelenlegi IKM 21–23. pontjának felel meg.

A pénzügyi keret felülvizsgált változatai ugyanazon szabályok alapján kerülnek elfogadásra, mint maga a rendelet. Annak érdekében, hogy a pénzügyi keret jelenlegi rugalmasságát a GNI 0,03 %-át meg nem haladó felülvizsgálatok esetében is megőrizzék, a (3) bekezdés előírja, hogy a pénzügyi keret szükség esetén és a 0,03 %-os küszöbértéken belül az éves költségvetési eljárás keretében módosítható. Ez nem módosítja a jelenlegi gyakorlatot, amely során az ugyanezen küszöbérték alatti felülvizsgálatokról az EP és a Tanács közösen határoz, a Tanács minősített többségével.

9. cikk

A Szerződés felülvizsgálata miatti kiigazítások szabályait rögzítő cikk szövegezése a jelenlegi IKM 4. pontjának felel meg.

10. cikk

E cikk a bővítéshez kapcsolódó kiigazítások szabályait rögzíti, szövegezése pedig a jelenlegi IKM 29. pontjának felel meg, a jelenlegi IKM 3. pontjában rögzített szavazási szabályokra való hivatkozás nélkül.

11. cikk

A Szerződés 312. cikke (3) bekezdésének második albekezdése előírja, hogy a „pénzügyi keret meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is”. A 11. cikk rögzíti a költségvetési eljárás során megvalósított intézményközi együttműködés általános alapelveit.

Az intézmények költségvetési eljárás során történő együttműködésének részleteit az új IKM a Szerződés 295. cikke alapján tartalmazza, így biztosítva az új költségvetési eljárás lefolytatásához szükséges rugalmasságot.

12. cikk

A közös kül- és biztonságpolitika finanszírozása különleges helyet foglal el a költségvetési eljárásban. A jelenlegi egyensúly fenntartása és a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásának elősegítése érdekében az alapvető szabályokat (az egy költségvetési alcímbe bevitt összeg a valós előrejelezhető szükségleteket fedezi, nem különítenek el tartalékot) és a KKBP finanszírozására megállapított összeget (változtatás nélkül) belefoglalták a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe.

A cikk szövegezése megegyezik a jelenlegi IKM 42. pontja második bekezdésének egy részével és utolsó bekezdésének első mondatával. A jelenlegi IKM 42. és 43. pontjának minden egyéb rendelkezése az új IKM 18. és 19. pontjába kerül. A KKBP területén a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő felelős a költségvetési tervezethez szükséges előrejelzések összeállításáért. A szöveget módosították azon változás érvényesítése érdekében, hogy a Tanács vagy a Tanács elnökségének jelenlegi IKM-ben rögzített szerepét a főképviselő veszi át.

13. cikk

A 13. cikk szövege a jelenlegi IKM 30., a pénzügyi keret időtartamáról és a keret hiányának következményeiről szóló pontjának felel meg. A Bizottság azon kötelezettsége, hogy 2011 júliusa előtt előterjessze az új pénzügyi keretet, továbbra is fennmarad. A 30. pont második bekezdésének szövegezése kismértékben módosult, hogy megfeleljen a Szerződés 312. cikke (4) bekezdése szövegének.

14. cikk

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet utolsó cikke meghatározza a rendelet hatálybalépésének dátumát. Az új IKM ugyanazon a napon lép hatályba. Mindkét eszköz a 2007–2013 közötti időszakot fedi le. A rendelet hatálybalépése előtti éveket a két eszköz azért foglalja magában, mert a javaslatok célja a jelenlegi IKM összehangolása az új Szerződés követelményeivel.

Intézményközi megállapodás a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről

A költségvetési kérdésekben történő együttműködésről szóló intézményközimegállapodás-tervezet (a továbbiakban: az új IKM) a költségvetési fegyelemről és hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (a továbbiakban: a jelenlegi IKM) minden olyan rendelkezését tartalmazza, amelyek:

a) nem kapcsolódnak közvetlenül a pénzügyi kerethez, így nem szerepelnek a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben;

b) nem váltak elavulttá a Szerződés révén;

c) esetében nem javasolták a költségvetési rendeletbe történő beemelést.

Az alapvető logika a jelenleg érvényben lévő és mindeddig hatékonynak bizonyult szabályok lehető legnagyobb mértékben történő fenntartása, valamint az intézmények költségvetési eljárásbeli hatalmi egyensúlyának és részvételének megőrzése.

Bevezetés – az új IKM 1-6. pontja

Az új IKM bevezető része a jelenlegi IKM 1-8. pontjának szövegét ismétli meg, kivéve a 4. pontot, amelyet a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletbe ültettek át (11. cikk), valamint a 7. pontot, amely elavulttá vált.

Az 1. pont kiegészült a Szerződés 295. cikkére mint az intézményközi megállapodás jogalapjára történő hivatkozással.

A 3. pont kiegészült a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre és a költségvetési rendeletre való hivatkozással. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 272. cikkének (9) bekezdésére való hivatkozás elavult, így törlésre került. A döntéshozatali eljárások IKM-ben rögzített szavazási szabályai nem változtak (azaz minősített többség a Tanács esetében, az EP esetében pedig tagjainak többsége és a leadott szavatok háromötöde).

Az IKM három részből álló szerkezete megmaradt, az 5. pont írja le. Az első rész néhány, a pénzügyi keretre vonatkozó kiegészítő rendelkezést, valamint többségében a pénzügyi kereten kívüli eszközökre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A II. rész, amelyhez a melléklet kapcsolódik, tartalmazza az új költségvetési eljáráshoz igazított intézményközi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket. Ugyancsak tartalmazza az összeg jogalkotási aktusokban történő szerepeltetésére vonatkozó szabályokat, a KKBP finanszírozására vonatkozó, valamint a halászati megállapodásokról szóló rendelkezéseket. A III. rész átveszi a jelenlegi IKM valamennyi érvényben maradó rendelkezését.

A 6. pont rögzíti az új IKM hatálybalépésének dátumát, ami megegyezik a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet hatálybalépésével. Az új IKM abban a pillanatban a jelenlegi IKM helyébe lép majd.

I. rész – a pénzügyi kerethez, valamint a pénzügyi kereten kívüli speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések

A. A pénzügyi kerethez kapcsolódó rendelkezések

Az új IKM 7. pontjának szövege megegyezik a jelenlegi IKM 11. pontjának utolsó bekezdésével. A költségvetésben nem szereplő műveletekre (pl. az Európai Fejlesztési Alapra), valamint a saját források egyes kategóriáinak alakulására vonatkozó információkról szól. Ez a rendelkezés nem kapcsolódik közvetlenül a pénzügyi kerethez, és mint ilyen nem tartozik a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet hatálya alá.

Továbbra is fennmarad ezen információ nyújtásának gyakorlata, de a javaslat értelmében a továbbiakban nem a pénzügyi keret technikai kiigazításával együtt kerülne előterjesztésre, hanem a költségvetési tervezet kísérő dokumentumaival, ahova logikusabban tartozik. Az előterjesztés ütemezése gyakorlatilag változatlan marad (április vége/május eleje).

Az új IKM 8. pontja a felső korlátok alatt fennmaradó mozgástérre vonatkozik. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet minden egyes fejezet esetében meghatározza a felső korlátokat, amelyeket (a Szerződésben előírtaknak megfelelően) minden egyes éves költségvetési eljárás során be kell tartani. Mindazonáltal meg kell őrizni azt a gyakorlatot, amely a lehetőség szerint elegendő mozgástér biztosítására törekszik. A gyakorlat az intézményközi együttműködés és az intézmények költségvetési eljárás során tanúsított jóhiszeműségének részét képezi, és mint ilyen, az IKM-hez tartozik. A rendelkezést változatlan formában vették át.

Az új IKM 9. pontja a jelenlegi IKM 19. pontjának szövegét veszi át a kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések 2013 utáni aktualizálásáról. Mivel ez sem befolyásolja közvetlenül a jelenlegi pénzügyi keretet, helyénvaló az új IKM-ben megtartani.

B. A pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések

A pénzügyi keretben nem szereplő meglévő eszközök (a sürgősségisegély-tartalék, a szolidaritási alap, a rugalmassági eszköz és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap) az IKM-ben marad. A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2. cikke tartalmazza a lehetőséget, hogy szükség esetén ezeket az eszközöket a pénzügyi keretben meghatározott felső korlátokon felül is igénybe vegyék.

Az eszközök céljára és célkitűzéseire vonatkozó rendelkezések, valamint az összegek, illetve az egyes intézmények által az eszközök mobilizálásában betöltött szerep (azaz az intézmények közös határozata a 3. pontban előírt szavazási szabályoknak megfelelően) nem változik a jelenlegi IKM-ben szereplőhöz képest.

A pénzügyi keretben nem szereplő eszközökre vonatkozó rendelkezések javasolt megosztásának célja a jelenlegi gyakorlat megőrzése. Maga a gyakorlat azonban elavulttá tett néhány, az ezen eszközök mobilizálására vonatkozó rendelkezést. A jelenlegi IKM minden egyes alkalommal, amikor a Bizottság ezen eszközök egyikének mobilizálására tesz javaslatot, háromoldalú eljárás megindítását írja elő. Valójában gyakran nem kerül sor a háromoldalú eljárásra, mivel a költségvetési hatóság két ága általában a hivatalos háromoldalú eljárás nélkül képes egyetérteni a Bizottság javaslatával. Ezért a Bizottság a szövegnek a tényleges gyakorlathoz igazítását javasolja. Annak a kötelezettségnek, hogy a háromoldalú eljárást minden egyes alkalommal meg kell indítani, amikor az eszközök mobilizálására javaslatot tesznek, a helyébe a háromoldalú eljárás egyet nem értés esetén történő megindításának kötelezettsége lép.

A rugalmassági eszköz mobilizálására vonatkozó javaslat előterjesztését illetően módosítást javasol a Bizottság. A jelenlegi, „költségvetési eszközökkel” való kapcsolat, valamint az [előzetes] költségvetési tervezettel együtt történő előterjesztésre vonatkozó kötelezettség (lásd a jelenlegi IKM 27. pontjának negyedik bekezdését) nem szükséges, és ellenkező hatást válthat ki (a jövőben például közvetlenül az egyeztetés során is előterjeszthető lenne). Az egyszerűbb megfogalmazás lehetővé tenné, hogy a rugalmassági eszköz felhasználására vonatkozó javaslatot az egyeztetőbizottság működése során terjesszék elő, ami elősegítené kompromisszumos megoldás találását az éves költségvetéshez. Újabban már ezt a gyakorlatot követték.

II. rész – A költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés javítása

A. Az intézményközi együttműködési eljárás

Az intézményközi együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket jelentős mértékben módosították annak érdekében, hogy megfeleljenek a Szerződés által bevezetett új költségvetési eljárásnak. Míg a jelenlegi IKM ezeket a rendelkezéseket a törzsszöveg és a II. melléklet között megosztva tartalmazta, a javaslat szerint az intézményközi együttműködésről szóló valamennyi rendelkezést ugyanazon mellékletbe kell beemelni. Az új melléklet magában foglalja a jelenlegi eljárás továbbra is érvényben maradó rendelkezéseit (lásd a jelenlegi IKM 32. és 33. pontjának szövegét, amely az új IKM mellékletének 3–6. pontjába kerül), valamint bevezeti az új költségvetési eljárás és az egyeztetőbizottság működéséhez szükséges új szabályokat. Az együttműködési alapelvek leírása kitér a pragmatikus menetrendre is. Ugyancsak szerepelnek a három intézmény 2009. novemberi, az átmeneti intézkedésekről szóló nyilatkozatában foglalt, a költségvetés-módosításokról egyeztetett rendelkezések. Ennek megfelelően az új melléklet a pragmatikus menetrendre és a költségvetés-módosításokra vonatkozó átmeneti intézkedésekről szóló nyilatkozat helyébe lép.

B. Pénzügyi rendelkezések jogi aktusokba foglalása

A jelenlegi IKM 37. és 38. pontjának szövegét az új IKM lényegi változtatások nélkül veszi át a 15. és 16. pontba. Az egyetlen változás, hogy az együttdöntési eljárásra való hivatkozás helyébe a rendes jogalkotási eljárásra való hivatkozás, illetve az EK-Szerződésre való hivatkozás helyébe az Európai Unió működéséről szóló szerződésre való hivatkozás lép.

C. A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások

A javaslat értelmében a jelenlegi IKM halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokról szóló rendelkezéseit össze kell hangolni az új költségvetési szabályokkal. A szövegezés javasolt módosítása a meglévő szöveg továbbra is releváns részeit tükrözi, amelyek kizárólag a jó együttműködéshez és az intézmények fejleményekről való folyamatos tájékoztatásához kapcsolódnak. Az új szövegezés az új IKM törzsszövegében szerepel, és a jelenlegi IKM IV. mellékletének helyébe lép.

D. A közös kül- és biztonságpolitika finanszírozása

A jelenlegi IKM 42. és 43. pontjának valamennyi rendelkezése (kivéve azokat, amelyek a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 12. cikkében szerepelnek) megtalálható az új IKM-ben is (18. és 19. pont). A Tanács elnöksége vagy a Tanács helyébe a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, a tanácsi második olvasat helyébe pedig az egyeztetőbizottság lép.

III. rész – Az uniós források hatékony és eredményes kezelése

Ez a rész a jelenlegi IKM ugyanezen részét veszi át, az elavulttá vált 45. és 47. pont kivételével. A 44. pont rendelkezéseit a költségvetési rendeletbe, valamint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap tekintetében a vonatkozó alap-jogiaktusokba kell foglalni.

A. Pénzügyi programozás

A pénzügyi programozásra vonatkozó rendelkezések megfelelnek a jelenlegi IKM 46. pontja szövegezésének, csupán két apróbb változtatással: törölték az „előzetes” költségvetési tervezetre való hivatkozást, valamint a kísérleti projektek és előkészületi intézkedések II. melléklet D. részében rögzített felső korlátaira való hivatkozás helyébe a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 32. cikkére való hivatkozás lépett.

B. Ügynökségek és Európai Iskolák

Az első rész megegyezik a jelenlegi IKM 47. pontjával, a második rész esetében azonban a Bizottság a három intézmény által 2009. november 12-én közösen elfogadott, az ezen eljárás végrehajtásáról szóló rendelkezések beemelését javasolja, hogy ebben az IKM-ben egyetlen, a költségvetés terén történő együttműködésre vonatkozó szabályrendszer maradjon fenn.

C. Új pénzügyi eszközök

Az új pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések (a jelenlegi IKM 49. pontja) egyetlen változtatással kerülnek átvételre: kimarad az „előzetes” költségvetési tervezetre történő hivatkozás.

Költségvetési rendelet

A jelenlegi IKM egyes rendelkezései már szerepelnek a költségvetési rendeletben vagy annak végrehajtási szabályaiban, vagy logikusabb volna, ha oda átkerülnének.

Ez a jelenlegi IKM következő rendelkezéseit érinti:

- A jelenlegi IKM 14. pontját belefoglalják a költségvetési rendeletbe (új 47b. cikk), mivel mind a költségvetést, mind a többéves pénzügyi keretet érinti. Nem szerepel viszont a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben, mivel az EUMSz. 310. cikke már tartalmaz a többéves pénzügyi keret vonatkozásában ilyen, a költségvetési fegyelemről szóló rendelkezéseket. Ezért fontos, hogy megőrizzük a jelenlegi IKM esetében is fennálló kapcsolatot a költségvetéssel.

- A pénzügyi kimutatásokra vonatkozó rendelkezésekkel (39. pont) a költségvetési rendelet 28. cikke és a végrehajtási szabályok 22. cikke foglalkozik.

- A 40. pont második része („a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy betartja a strukturális intézkedésekre, a vidékfejlesztésre és az Európai Halászati Alapra vonatkozó alapvető jogi aktusokban meghatározott kötelezettségvállalási előirányzatok elosztását”) új, kifejezetten a strukturális műveletekkel, vidékfejlesztéssel és az Európai Halászati Alappal foglalkozó 155a. cikként kerül beillesztésre a költségvetési rendeletbe (a II. részbe, a különös rendelkezések közé).

- A kísérleti projekteknek és előkészítő intézkedéseknek a jelenlegi IKM II. melléklet D. részében rögzített felső korlátai nem szerepelnek az új IKM-ben, mivel a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak 32. cikkében már rögzítették azokat.

- A tagállamoknak a költségvetés végrehajtása kapcsán felmerülő ellenőrzési kötelezettségeire vonatkozó, az EUMSz. 317. cikkében bevezetett új rendelkezések a jelenlegi IKM 44. pontjával együtt részletes elemzést igényelnek, ezért a Bizottság az azokra vonatkozó javaslatot a költségvetési rendelet hároméves felülvizsgálatával együtt terjeszti majd elő.

- A jelenlegi IKM 45., a költségvetési rendelet felülvizsgálatának szabályait rögzítő pontja elavult. A költségvetési rendelet elfogadásának szabályairól a Szerződés rendelkezik.

2010/0048 (APP)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 312. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[4],

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[5],

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

7. 1988 óta a többéves pénzügyi keret és a kapcsolódó rendelkezések intézményközi megállapodásban kerülnek rögzítésre. A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[6] hozta létre. Ezt a gyakorlatot figyelembe véve, a Szerződés 312. cikke előírja, hogy a többéves pénzügyi keretet rendelet formájában kell rögzíteni. Ezért a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás vonatkozó rendelkezéseit rendeletbe kell foglalni.

8. A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás által létrehozott többéves pénzügyi keretet szintén ebbe a rendeletbe kell belefoglalni.

9. A pénzügyi keret meghatározza a kötelezettségvállalások és a kifizetések felső korlátját. E felső korlátoknak tiszteletben kell tartaniuk a kötelezettségvállalásoknak és a saját forrásoknak az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatban[7] rögzített felső korlátját. A 2007–2013 közötti időszak minden egyes évére fejezetenként vagy alfejezetenként kell megállapítani a kiadások összegét kötelezettségvállalási előirányzatok formájában kifejezve. Az éves összkiadásokat kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok formájában is meghatározzák.

10. Speciális eszközökre (a sürgősségisegély-tartalékra, a szolidaritási alapra, a rugalmassági eszközre és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra) van szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon az Unió számára a speciális, előre nem látott körülményekre való reagálás vagy azon, világosan meghatározott kiadások finanszírozása, amelyek nem finanszírozhatók a pénzügyi keretben rögzített, egy vagy több fejezet számára rendelkezésre álló felső korlát határain belül. Ezért lehetőséget kell biztosítani arra, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésben a pénzügyi keretben meghatározott felső korlátokon felül is szerepelhessenek kötelezettségvállalási előirányzatok.

11. A pénzügyi keret 2004-es árakon kerül meghatározásra. Ugyancsak meg kell határozni a pénzügyi keret technikai kiigazítására vonatkozó szabályokat, amelyek célja a felső korlátok és a fennmaradó mozgásterek folyó árakon való újraszámolása.

12. A pénzügyi keret nem veszi figyelembe az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelet[8] 18. cikke szerinti címzett bevételből finanszírozott költségvetési jogcímeket.

13. Az 1b. fejezet (Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért) kötelezettségvállalási előirányzatainak felső korlátjáról, valamint az országkeretek létrehozásának módszertanáról az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén született megállapodás. A bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) országkeretek meghatározásához használt becsült értékei a 2005 áprilisában közzétett statisztikai adatokon alapultak, amint azt az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén elfogadott következtetésekhez csatolt, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretről szóló végleges elnökségi javaslat 41. pontja rögzíti. E dokumentum 42. pontja előírja, hogy a kereteket 2010-ben ki kell igazítani, ha a 2007–2009-re vonatkozó tényleges kumulált GDP több mint +/- 5 %-kal eltér a 2005-ben használt előrejelzéstől.

14. Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek a pénzügyi keret kiigazítását tehetik szükségessé. Ezek a kiigazítások kapcsolódhatnak a költségvetés végrehajtásához, a túlzott mértékű költségvetési hiányhoz, a Szerződés felülvizsgálatához, vagy a bővítésekhez.

15. Rendelkezni kell a pénzügyi keret felülvizsgálatáról azokra az előre nem látható esetekre, amelyek nem finanszírozhatók a pénzügyi keret megállapított felső korlátain belül. A Bizottság a felülvizsgálatra vonatkozó minden javaslatában megvizsgálja a fejezeteken belüli vagy fejezetek közötti átcsoportosítás, illetve az egyik fejezet felső korlátja emelésének egy másik fejezet korlátjának csökkentésével történő ellentételezés lehetőségét. A pénzügyi keret előre nem látható körülményekre való reagáláshoz szükséges rugalmasságának biztosítása azon lehetőség bevezetésével történik, mely szerint a pénzügyi keret az előre nem látható kiadásokra fenntartott mozgástéren belül az Unió bruttó nemzeti jövedelmének maximum 0,03 %-ával módosítható a költségvetési eljárás során.

16. Létre kell hozni a költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait.

17. A költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásának elősegítése érdekében meg kell határozni a közös kül- és biztonságpolitikai kiadások költségvetésben szerepeltetésének alapvető szabályait, és rögzíteni kell a pénzügyi keret által lefedett időszakra vonatkozó általános összegeket.

18. A költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködés, valamint a közös kül- és biztonságpolitikai kiadások költségvetésben szerepeltetésének részletes szabályait az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési ügyekben történő együttműködésről szóló, 2010. […]-i intézményközi megállapodás[9] rögzíti.

19. A Bizottság 2011 júliusa előtt terjeszti elő az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatát, lehetővé téve ezzel az intézmények számára, hogy a következő pénzügyi keret kezdetét megelőzően, kellő időben elfogadhassák azt. Amennyiben az e rendeletben rögzített pénzügyi keret hatályának végéig nem kerül sor az új keret elfogadására, az e rendeletben rögzített pénzügyi keret alkalmazandó tovább.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Többéves pénzügyi keret

A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (a továbbiakban: a pénzügyi keret) a melléklet rögzíti.

2. cikk A pénzügyi keret felső korlátainak betartása

20. A pénzügyi keretben szereplő valamennyi, abszolút értékben meghatározott összeg a kiadásoknak az Európai Unió általános költségvetése szerinti éves felső korlátját jelenti. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság minden egyes költségvetési eljárás, valamint az adott évre vonatkozó költségvetés végrehajtása során betartja a pénzügyi keretben rögzített éves kiadási korlátokat.

21. A költségvetésben szerepeltethetők a vonatkozó fejezetek pénzügyi keretben rögzített felső korlátját meghaladó kötelezettségvállalási előirányzatok, amennyiben a 2012/2002/EK tanácsi rendelettel[10], az 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[11], valamint a 2010. […]-i intézményközi megállapodással összhangban szükség van a sürgősségisegély-tartalék, a szolidaritási alap, a rugalmassági eszköz vagy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap forrásainak igénybevételére.

3. cikk A saját források felső korlátainak betartása

22. A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítás, valamint minden egyéb kiigazítás vagy változtatás figyelembevétele után a pénzügyi keret egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladná a saját forrásokra vonatkozó, a 2007/436/EK, Euratom határozatban rögzített felső korlátokat.

23. Szükség esetén a pénzügyi keretben rögzített felső korlátokat csökkenteni kell a saját források 2007/436/EK, Euratom határozatban rögzített korlátai betartásának biztosítása érdekében.

4. cikk Technikai kiigazítások

24. A Bizottság minden évben az alábbi technikai kiigazításokat hajtja végre a pénzügyi kereten az n+1. év költségvetési eljárásának keretében:

a) n+1. évi árakon újraértékeli a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok felső korlátját és teljes összegét;

b) kiszámítja a saját források 2007/436/EK, Euratom határozatban rögzített felső korlátja alatt rendelkezésre álló mozgásteret.

25. Az első bekezdésben említett technikai kiigazításokat a Bizottság rögzített, évi 2 %-os deflátor alapján hajtja végre.

26. Az első bekezdésben említett technikai kiigazítások eredményét, valamint az azok alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéseket a Bizottság közli az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

27. Az érintett évre vonatkozóan nem tehető további technikai kiigazítás sem a pénzügyi év során, sem utólagos kiigazításként a következő években.

5. cikk A kohéziós politika keretösszegeinek kiigazítása

28. Ha a 2011-es évre vonatkozó technikai kiigazítás során megállapításra kerül, hogy valamely tagállam 2007–2009 közötti időszakra vonatkozó kumulált GDP-je +/- 5 %-nál nagyobb mértékben tért el a kohéziós politikai keretösszegeknek a tagállamok számára a 2007–2013 közötti időszakra történő megállapításához 2005-ben becsült kumulált GDP-től, a Bizottság az érintett tagállam esetében a szóban forgó időszakra kiigazítja a kohézió támogatására szolgáló alapokból allokált összegeket.

29. E kiigazítások teljes nettó hatása – az előjeltől függetlenül – nem haladhatja meg a 3 milliárd EUR-t. Amennyiben a nettó hatás pozitív, az összes pótlólagos forrást az 1b. alfejezet 2007–2010 közötti felső korlátaihoz viszonyított alulköltekezés szintjére kell korlátozni.

A szükséges kiigazításokat egyenletesen osztják el a 2011–2013 közötti időszakban, és a pénzügyi keret érintett korlátait ennek megfelelően kiigazítják.

6. cikk A végrehajtáshoz kapcsolódó kiigazítások

A pénzügyi keret technikai kiigazításáról szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a kifizetési előirányzatok összegének kiigazítására irányuló javaslatait, amelyeket a végrehajtás figyelembevételével szükségesnek tart annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok viszonylatában biztosítsa rendezett alakulásukat. E javaslatokról az n. év május 1-je előtt határoznak.

7. cikk A túlzott mértékű költségvetési hiánnyal kapcsolatos kiigazítások

Abban az esetben, ha megszüntetik a Kohéziós Alap túlzott mértékű költségvetési hiány esetén követendő eljárással összefüggésben érintett költségvetési előirányzatainak felfüggesztését, a Tanács a Bizottság javaslatára és az alap-jogiaktussal összhangban határoz a felfüggesztett előirányzatok következő évekre történő átviteléről. Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem vihetők át az n+2. évnél későbbi költségvetésbe.

8. cikk A pénzügyi keret felülvizsgálata

30. Előre nem látott körülmények esetén a pénzügyi keret a Bizottság javaslatára a saját források 2007/436/EK, Euratom határozatban rögzített felső korlátaival összhangban felülvizsgálható.

31. Általános szabályként az első bekezdés szerinti felülvizsgálati indítványokat az adott évre, illetve az érintett évek közül az elsőre vonatkozó költségvetési eljárás kezdete előtt kell benyújtani és elfogadni.

32. A pénzügyi keret bármely, az Unió bruttó nemzeti jövedelmének maximum 0,03 %-át kitevő, az előre nem látható kiadásokra fenntartott mozgástéren belüli módosítását az Európai Parlament és a Tanács közösen fogadhatja el, a költségvetési eljárás keretében.

33. A pénzügyi keret felülvizsgálatára vonatkozó minden javaslat megvizsgálja a felülvizsgálattal érintett fejezet alá tartozó programok kiadásainak átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előreláthatólag felhasználásra nem kerülő előirányzatokra. Ahol ez megvalósítható, ott az a cél, hogy az érintett fejezetre meghatározott felső korláton belül abszolút értékben, illetve a tervezett új kiadás százalékában is jelentős összeg álljon rendelkezésre.

34. A pénzügyi keret felülvizsgálatára vonatkozó minden javaslat megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az egyik fejezet felső korlátjának növelését egy másik fejezet felső korlátjának csökkentése ellentételezze.

35. Minden felülvizsgálatnak biztosítania kell a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti megfelelő viszony fenntartását.

9. cikk A pénzügyi keret kiigazítása a Szerződés felülvizsgálata esetén

Amennyiben a pénzügyi keret ideje alatt a Szerződés költségvetési hatással járó felülvizsgálatára kerül sor, annak megfelelően megteszik a pénzügyi keret szükséges kiigazításait.

10. cikk A pénzügyi keret kiigazítása bővítés esetén

Amennyiben az Unióhoz új tagállamok csatlakoznak a pénzügyi keret által lefedett időszak alatt, a keretet a Bizottság javaslatára kiigazítják annak érdekében, hogy figyelembe vegye a csatlakozási tárgyalások kimeneteléből eredő kiadási követelményeket.

11. cikk Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) megtesznek minden intézkedést az éves költségvetési eljárás megkönnyítése érdekében.

Az intézmények az eljárás során jóhiszeműen együttműködnek álláspontjuk összehangolása érdekében. Az intézmények megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül együttműködnek a munka előrehaladtának figyelemmel kísérése, valamint a konvergencia fokának az eljárás valamennyi szakaszában történő elemzése érdekében.

Az intézmények biztosítják munkamenetrendjük lehető legnagyobb mértékű összehangolását annak érdekében, hogy az eljárások lefolytatása koherens és konvergens módon történjen és a költségvetés végleges elfogadásához vezessen.

Az eljárás bármely szakaszában és – a várt vita jellegétől függően – a képviselet különböző szintjein tartható háromoldalú egyeztetés. Minden intézmény (saját eljárási szabályzatával összhangban) kijelöli az egyes ülések résztvevőit, meghatározza a tárgyalásokra vonatkozó mandátumukat, és kellő időben tájékoztatja a többi intézményt az ülésekhez kapcsolódó intézkedésekről.

12. cikk A közös kül- és biztonságpolitika finanszírozása

A közös kül- és biztonságpolitika (a továbbiakban: KKBP) működési kiadásainak teljes összegét egyetlen, KKBP elnevezésű költségvetési alcímben kell szerepeltetni. Ezen összeg a valós előrejelezhető igények fedezésére szolgál, amelyeket a költségvetési tervezet összeállítása során határoznak meg a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő által évente készített előrejelzések és az előre nem látható eseményekre képzett ésszerű mozgástér alapján. Tartalékra nem képezhető forrás.

A 2007–2013 közötti időszakban legalább 1 740 millió EUR-t kell a KKBP rendelkezésére bocsátani.

13. cikk A pénzügyi keret hiányának következményei

A Bizottság 2011. július 1. előtt javaslatot tesz az új többéves pénzügyi keretre.

Amennyiben 2013. december 31-ig nem kerül elfogadásra az új többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló tanácsi rendelet, a meglévő pénzügyi keret utolsó évének felső korlátai és e rendelet egyéb rendelkezései alkalmazandók az új pénzügyi keretet létrehozó rendelet elfogadásáig.

Amennyiben 2013 után új tagállam csatlakozik az Európai Unióhoz, és szükség esetén, a meghosszabbított pénzügyi keretet a csatlakozási tárgyalások kimenetelének figyelembevétele érdekében ki kell igazítani.

14. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

[pic]

[1] A Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 1988. június 29-i intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról (HL L 185., 1988.7.15., 33. o.).

[2] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról (HL C 139., 2006.6.14., 1. o.).

[3] Az Európai Parlament és a Tanács határozata (2009. december 17.) a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló 2006. május 17-i intézményközi megállapodásnak a többéves pénzügyi keret tekintetében történő módosításáról: energiaágazatbeli projektek finanszírozása az európai gazdaságélénkítési terv keretében (HL L 347., 2009.12.24., 26. o.).

[4] HL C […], […], […] o.

[5] HL C […], […], […] o.

[6] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[7] HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

[8] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[9] HL C ...

[10] HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

[11] HL L 406., 2006.12.30., 1. o.