Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52010IP0437

Az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló 26. éves jelentés (2008) Az Európai Parlament 2010. november 25-i állásfoglalása az európai uniós jogszabályok alkalmazásának nyomon követéséről szóló 26. éves jelentésről (2008) (2010/2076(INI))

HL C 99E., 2012.4.3, p. 46–50 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

3.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 99/46


2010. november 25., csütörtök
Az európai uniós jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló 26. éves jelentés (2008)

P7_TA(2010)0437

Az Európai Parlament 2010. november 25-i állásfoglalása az európai uniós jogszabályok alkalmazásának nyomon követéséről szóló 26. éves jelentésről (2008) (2010/2076(INI))

2012/C 99 E/10

Az Európai Parlament,

tekintettel a Bizottság „Az EU pilot értékelő jelentése” című dokumentumára (COM(2010)0070),

tekintettel „A Bizottság 25. éves jelentése a közösségi jog alkalmazásának ellenőrzéséről (2007)” című dokumentumra (COM(2008)0777),

tekintettel a bizottsági belső munkadokumentumokra (SEC(2009)1683, SEC(2009)1684, SEC(2009)1685 és SEC(2010)0182),

tekintettel „Az eredmények Európája – a közösségi jog alkalmazása” című, 2007. szeptember 5-i bizottsági közleményre (COM(2007)0502),

tekintettel a közösségi jog megsértése tekintetében a panaszossal való viszonyról szóló, 2002. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2002)0141),

tekintettel a közösségi jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló 23. éves bizottsági jelentésről (2005) szóló 2008. február 21-i állásfoglalására (1),

tekintettel a nemzeti bíráknak az európai igazságügyi rendszerben betöltött szerepéről szóló, 2008. július 9-i állásfoglalására (2),

tekintettel eljárási szabályzata 119. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság illetve a Petíciós Bizottság véleményére (A7–0291/2010),

1.

sajnálatát fejezi ki, amiért a Bizottság nem adott választ a Parlament előző állásfoglalásaiban, különös tekintettel a fent említett 2008. február 21-i állásfoglalásában felvetett kérdéseire; megjegyzi, hogy nem következett be javulás az átláthatóság kérdésében az „EU pilot” elnevezésű projekt és az emberi erőforrások tekintetében;

2.

megjegyzi, hogy az „EU pilot” elnevezésű projekten keresztül a Bizottság célja a Bizottság és a tagállamok közötti „elkötelezettség, együttműködés és partnerség” növelése (3), és azt vizsgálja a nemzeti közigazgatásokkal szoros együttműködésben, hogy miként lehetne az európai jogszabályok alkalmazását kezelni; úgy véli, hogy ez a kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés elfogadását követően a jól működő, polgárközpontú Uniót szolgáló, az Unió valamennyi intézményére kiterjedő együttműködés iránt újabban felmerülő igényt elégíti ki; hangsúlyozza a Bizottságnak az EUSz 17. cikkében meghatározott azon kötelezettségét, hogy „gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról”;

3.

megjegyzi, hogy egyrészt a polgárok úgy vannak feltüntetve, mint akiknek helyi szinten kulcsszerepük van az EU jogszabályainak való megfelelésben (4), másrészt viszont – az „EU pilot” projektben – még jobban ki vannak zárva bármely elkövetkező eljárásból; úgy véli, hogy mindez nincs összhangban a Szerződések ünnepélyes nyilatkozataival, melyek szerint „a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg.” (EUSz. 1. cikke) és hogy „az Unió intézményei […] munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el” (EUMSz 15. cikke), valamint „[A]z Unió minden tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárai közötti egyenlőség elvét; az Unió intézményei, szervei és hivatalai valamennyi uniós polgárt egyenlő figyelemben részesítik” (EUSz 9. cikke);

4.

megjegyzi, hogy az „EU pilot” projekt elindításához a Bizottság a szolgálatai és a tagállamok hatóságai közötti kommunikáció céljából „bizalmas online adatbázist” hozott létre (5); felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a Parlament számára az adatbázishoz való ésszerű mértékű hozzáférést annak érdekében, hogy a Parlament gyakorolni tudja a Bizottságnak a Szerződések őreként betöltendő szerepe feletti ellenőrzési jogát;

5.

rámutat, hogy az Európai Unióról szóló szerződés egyértelműen fogalmaz az európai uniós polgárok aktív szerepét, és különösen az európai polgároktól jövő kezdeményezéseket illetően; annak a lehetőségét, hogy a jogalkotási menetrendbe a polgároknak közvetlen beleszólásuk legyen, az uniós jog megfelelő alkalmazása és betartása, valamint a kapcsolódó eljárások átláthatósága és megbízhatósága biztosításában a polgárok által betöltendő konkrét és fontos szerep egyik közvetlen formájának tartja;

6.

megjegyzi, hogy a közösségi jogszabályok alkalmazásának ellenőrzéséről szóló bizottsági összefoglalóban nagyobb hangsúlyt kap az átültetés, mint a tényleges alkalmazás; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelően ismerje el a petícióknak a közösségi jogszabályok tényleges alkalmazásában játszott szerepét; a petíciók gyakran az első mutatói annak, hogy az átültetésen túl a tagállamok késlekednek a jogi intézkedések végrehajtásával;

7.

úgy véli, hogy jelenlegi formájukban a Bizottság éves jelentései „az Európai Uniós jog alkalmazásáról” nem tájékoztatják kellőképp a polgárokat, sem a többi intézményt az uniós jog alkalmazásának valós állapotáról, mivel a Bizottság csak az olyan tagállamok ellen induló hivatalos eljárásokra hivatkozik, amelyek nem ültették át az uniós jogot saját nemzeti jogrendszerükbe; mindazonáltal úgy véli, hogy az is kétségtelenül a polgárok és a Parlament érdekében állna, hogy tájékoztassák őket arról, ha a Bizottság eljárást indít az uniós jog helytelen vagy rossz átültetése miatt, méghozzá a szabálysértések részleteivel egyetemben;

8.

biztosítani kívánja, hogy a Bizottság továbbra is részletes adatokat gyűjtsön valamennyi jogsértéstípusról, és hogy lehetővé tegye a Parlament számára az adatokhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy a Bizottságnak a Szerződések őreként betöltendő szerepe feletti ellenőrzési jogát a Parlament gyakorolni tudja; rámutat, hogy az adatok összesítésének és kategorizálásának az előző évi jelentésekben foglaltakkal összevethetőnek kell lenniük annak érdekében, hogy a Parlament valósághűen értékelni tudja a Bizottság által elért haladást, tekintet nélkül arra, hogy a jogsértést az „EU Pilot”-on, vagy az eredeti jogsértési eljáráson keresztül vizsgálták;

9.

rámutat, hogy az európai uniós jog megfelelő alkalmazásában, átültetésében és betartatásában bekövetkező késedelmek közvetlen hatással vannak a polgárok és vállalkozások mindennapi életére és jogaik érvényesíthetőségére és a jogbiztonság hiányát, valamint azt eredményezik, hogy nem élvezhetik teljes mértékben a belső piac nyújtotta előnyöket; felhívja a figyelmet az uniós jog alkalmazásának és betartásának elmaradásából, valamint az uniós intézményekbe vetett bizalom ebből következő csorbulásából származó költségek magas mértékére;

10.

kifogásolja, hogy néhány tagállam alábecsüli az uniós jog korrekt és megfelelő időben történő alkalmazásának értékét; szorgalmazza, hogy a késedelmek elkerülése érdekében e tagállamok megfelelő prioritással kezeljék az átültetés és az alkalmazás kérdését;

11.

felszólítja a Bizottságot, hogy az EUMSz 198. cikke által biztosított jogalap hatálya alá tartozó rendelet formájában tegyen javaslatot „eljárási kódexre”, amely meghatározza a szabálysértési eljárás különböző szempontjait, köztük az értesítéseket, a határidőket, a meghallgatáshoz való jogot, az indokolási kötelezettséget stb., a polgárok jogai és az átláthatóság megerősítése végett; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy 2002-es közleménye fontos hivatkozási pont egy ilyen „eljárási kódex” megfogalmazásában;

12.

emlékeztet arra, hogy a Jogi Bizottság nemrégiben az uniós közigazgatási joggal foglalkozó munkacsoportot állított fel azzal a céllal, hogy megvizsgálja, az uniós közigazgatási jog egységes szerkezetbe foglalása lehetséges-e, és hogy egy ilyen projektnek mik lennének a gyakorlati vonzatai; úgy véli, hogy a munkacsoport következtetéseit az uniós közigazgatási kódexről szóló párbeszéd során figyelembe kellene venni;

13.

emlékeztet arra, hogy a Jogi Bizottság a közelmúltban egyhangúlag elfogadott egy levelet, amely támogatta egy petícióbenyújtó nézeteit, és amely szabványos adminisztratív eljárást sürget az EU-jog felügyeletére és betartatására, amely a Bizottság az eljárás kezdeményezésének idejére és alanyára vonatkozó mérlegelési jogkörének tiszteletben tartása mellett e jogot a jó igazgatási gyakorlat keretei közé szorítaná (6);

14.

emlékeztet arra, hogy a Bizottság elsőrendű szerepe a Szerződések betartásának, valamint az európai uniós jog tagállamok általi helyes és megfelelő időben történő alkalmazásának biztosítása; ösztönzi a Bizottságot, hogy éljen a szerződésekben, és különösen az EUMSz. 260. cikkének új, az irányelvek átültetését szolgáló nemzeti intézkedések bejelentésének elmaradásáról szóló rendelkezéseiben rá ruházott összes rendelkezésére álló jogkörével;

15.

emlékeztet a Parlamentnek a következő jogalkotási ciklusra vonatkozó, az Európai Parlament és a Bizottság közötti felülvizsgált keretmegállapodásról, 2010. február 9-i állásfoglalására (7), amelyben sürgeti, hogy „a Bizottságnak már a felszólító levéltől fogva összefoglaló tájékoztatást kell adnia a Parlamentnek valamennyi jogsértési eljárásról, valamint a Parlament kérésére […] be kell számolnia a jogsértési eljárásban érintett kérdésekről” (8);

16.

úgy véli, hogy az uniós polgároknak a Bizottságtól azonos szintű átláthatóságot kellene elvárniuk függetlenül attól, hogy hivatalos formában tesznek panaszt, vagy a Szerződésben biztosított petíciós jogukat gyakorolják; kéri ezért, hogy a Petíciós Bizottság kapjon egyértelmű tájékoztatást a nyílt petícióval párhuzamosan lefolytatott jogsértési eljárások különböző fázisairól; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy a Petíciós Bizottság és a nyilvánosság számára tegye egyértelművé a megkeresések és panaszok tekintetében követendő eljárásokat;

17.

támogatja a Bizottság által 2009-re és azon túlra tervezett, a tagállamok európai jogszabályoknak való megfelelését biztosító intézkedéseket, és kéri a jogsértési eljárásokba történő bevonását a függőben lévő – például a hulladékról szóló jogszabályokkal kapcsolatban Campaniából és a vízgazdálkodásról szóló jogszabályokkal kapcsolatban Spanyolországból érkező – petíciók esetében;

18.

felszólítja a Bizottságot, hogy lássa el a Parlamentet megfelelő adatokkal, hogy meg lehessen vizsgálni, hogy az „EU pilot” projekt milyen hozzáadott értékeket biztosít a szabálysértési ügyek kezelésére vonatkozó jelenlegi eljárásához képest, ami igazolná a projekt további bővítését; úgy véli, hogy ennek az adatnak például lehetővé kellene tennie a Parlament számára, hogy ellenőrizze, hogy a tagállamok számára egy adott konkrét eset megoldására biztosított 10 hét nem késleltette-e a szabálysértési eljárás kezdeményezését, amely már így is rendkívül hosszadalmas és határozatlan;

19.

nagy érdeklődéssel fogja nyomon követni a Bizottságnak azt az ígéretét, hogy a tagállamok által a panaszokra adott válaszokról rendszeres értékelést készít; felhívja a Bizottságot, hogy az értékeléseket a legmesszemenőbb alapossággal, az egyes ügyek elemzését azonnal elvégezve készítse; felszólít a panaszos által az értékelési folyamatban betöltött szerep egyértelműsítésére;

20.

felkéri a Bizottságot, hogy különítsen el elegendő forrást az EU-jog végrehajtásának teljes körű nyomon követésére, kezdeményezzen saját eseteket és alakítsa ki a határozottabb és szisztematikus fellépések prioritásait; felszólítja a Bizottságot, hogy – ahogy azt már több ízben kérte – bocsásson a Parlament rendelkezésére egyértelmű és kimerítő adatokat a különböző főigazgatóságokon a Szerződés megszegésére vonatkozó esetek feldolgozására elkülönített forrásokról és az „EU pilot” projekt számára elkülönített forrásokról; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a Parlament elkötelezte magát a Bizottság támogatására a megnövelt források számára biztosított megnövelt költségvetési előirányzatok révén;

21.

kéri a Bizottságot, hogy az uniós jog hatékonyabb alkalmazásának biztosítása érdekében mérlegelje az olyan innovatív mechanizmusokat, mint például a szolgáltatási irányelvben felvetett kölcsönös értékelési eljárás;

22.

üdvözli a tanácsot vagy jogorvoslatot kereső, illetve panaszt benyújtó állampolgárok számára a „Your Europe” – „Az Ön Európája” weboldallal kialakulóban lévő egyablakos ügyintézési rendszert (9). Hatványozottan nőtt a magyarázat és útmutatás szüksége azzal párhuzamosan, hogy a széles körben népszerűsített „Polgári kezdeményezés” (EUSz. 11. cikk (4) bekezdés) bekerült a polgári részvétel eszközei közé. Az Európai Parlament a polgárok számára nyújtott jobb útmutatást célzó saját terveivel való összhang biztosítása érdekében szeretne részt venni ennek a weboldalnak a fejlesztésében;

23.

emlékeztet a Tanács azon ígéretére, hogy ösztönözni fogja a tagállamokat az irányelvek és a nemzeti jogba való átültetésre irányuló intézkedések közötti megfelelést szemléltető táblázatok elkészítésére és közzétételére; hangsúlyozza, hogy ezek a táblázatok alapvető fontosságúak annak érdekében, hogy a Bizottság valamennyi tagállamban hatékonyan felügyelhesse a végrehajtási intézkedéseket;

24.

sürgeti, hogy a Parlament szerepét erősítsék meg az egységes piacra vonatkozó szabályok alkalmazásának, érvényesítésének és ellenőrzésének területén; támogatja az éves egységes piaci fórum gondolatát.

25.

hangsúlyozza a belső piaci eredménytábla és a fogyasztói piaci eredménytábla kulcsszerepét a nyomon követést és összevetést elősegítő eszközök hatékonyabb alkalmazásának összefüggésében, amely eszközök fontos, közvetett fegyelmi mechanizmust jelentenek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő finanszírozási és személyi feltételeket biztosítsanak ahhoz, hogy a fogyasztói piaci eredménytáblát tovább lehessen fejleszteni;

26.

megjegyzi, hogy a nemzeti bíróságoknak kulcsfontosságú szerepük van az uniós jog alkalmazásában, és teljes mértékben támogatja az EU azon törekvéseit, hogy a nemzeti bírák, a gyakorló jogászok és a közigazgatási tisztviselők és köztisztviselők számára kibővíti és összehangolja az igazságügyi képzéseket;

27.

úgy véli, hogy amikor a Bizottság jogsértés miatti eljárást kezdeményez egy tagállam ellen, közleményben kellene tájékoztatnia a tagállam polgárait arról, hogy az uniós jogot sértő cselekményt az érintettek nemzeti bíróságaik előtt is megtámadhatják;

28.

emlékeztet az igazságügyi képzésről szóló, 2010. június 17-i állásfoglalására; alapvető jelentőségűnek ítéli, hogy az igazságügyi képzést a Stockholmi Program végrehajtására vonatkozó cselekvési terv keretében is előmozdítsák;

29.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, az európai ombudsmannak és a tagállamok parlamentjeinek.


(1)  HL C 184. E, 2009.8.6., 63. o.

(2)  HL C 294. E, 2009.12.3., 27. o.

(3)  Az EU pilot értékelő jelentése, 2. o.

(4)  A Bizottság 2002-es közleménye, 5. o.: „a Bizottság rendszeresen elismerte a panasztevőnek a közösségi jogszabályok megsértésének felfedezésében elfoglalt rendkívüli jelentőségét”.

(5)  „Az EU pilot értékelő jelentése” című bizottsági jelentés (COM(2010)0070), 2. o.

(6)  „A mérlegelési jogkör a modern kormányzatban szükséges rossz; az átláthatóság teljes hiányával párosuló teljes körű mérlegelési jogkör azonban alapvetően ellentétes a jogállamisággal” – Frassoni-jelentés (2005/2150(INI)) a Bizottság közösségi jog alkalmazásának nyomon követéséről szóló 21. és 22. éves jelentéséről (2003 és 2004), az indokolás 17. oldala.

(7)  Az adott napon elfogadott szöveg, P7_TA(2010)0009.

(8)  Mint fent, (3) bekezdés e) pont, 5. pont

(9)  http://ec.europa.eu/youreurope/


Top