(9a)

A tagállamok különböző adózási rendszereinek megfelelő alkalmazása és ellenőrzése érdekében megfelelő tájékoztatásra van szükség a más tagállamokban folytatott adóköteles tevékenységekről. A különböző módszerek közül, az automatikus információcsere tűnik a pontos adózáshoz megkívánt időszerű információ közlésére a leghatékonyabb módszernek, különösen a határokon átnyúló esetekben. Annak érdekében, hogy az ilyen automatikus információcsere hatékony legyen, szükséges meghatározni a kategóriákat és a kötelező alkalmazásának területeit. Ezen kívül lehetőséget kell biztosítani az átadandó információ kategóriáitól és/vagy a mechanizmust beindító mennyiségtől függően egy kettős korlát felállítására is.

(10)

A tagállamok automatikusan cserélnek információt, ha valamely tagállam okkal feltételezi, hogy a másik tagállamban nem vagy feltehetőleg nem tartották be az adójogszabályokat, ha a másik tagállamban fennáll a helytelen adóztatás kockázata, vagy ha a másik tagállamban bármely oknál fogva adókijátszásra vagy adókikerülésre került vagy kerülhet sor, különösen ha különböző tagállamokban tevékenykedő vállalkozások között mesterséges nyereségátvitel van, vagy ha adókedvezmények kihasználása érdekében két különböző tagállamban működő vállalkozás egy harmadik ország közreműködésével bonyolít le ilyen ügyleteket.

(10)

A tagállamok – miközben biztosítják a fogyasztói magánélet védelmét – automatikusan cserélnek információt, ha valamely tagállam okkal feltételezi, hogy a másik tagállamban nem vagy feltehetőleg nem tartották be az adójogszabályokat, ha a másik tagállamban fennáll a helytelen adóztatás kockázata, vagy ha a másik tagállamban bármely oknál fogva adókijátszásra vagy adókikerülésre került vagy kerülhet sor, különösen ha különböző tagállamokban tevékenykedő vállalkozások között mesterséges nyereségátvitel van, vagy ha adókedvezmények kihasználása érdekében két különböző tagállamban működő vállalkozás egy harmadik ország közreműködésével bonyolít le ilyen ügyleteket.

(11a)

Az említett információ védelmét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, (1) valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) értelmében is biztosítania kell. A tagállamoknak és a Bizottságnak tiszteletben kell tartaniuk az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségeket és az érdekelt felekre vonatkozó információt a személyes adatok visszakeresésével együtt járó esetekben. Biztosítani kell a megfelelő szintű védelmet, a korlátozott idejű tárolási időszakot és az adatnyilvántartó intézmény vagy szerv elszámoltathatóságát.

(11b)

A (9), (10) és (11) preambulumbekezdésben említett esetekben a tervezett információcsere nem eredményezhet további nyilatkozattételi kötelezettségeket a személyekre és a vállalkozásokra nézve.

(12)

Fontos, hogy egy tagállam adóhatóságának tisztviselői jelen lehessenek egy másik tagállam területén, és gyakorolhassák a megkeresett tagállam tisztviselőire ruházott vizsgálati hatáskört.

(12)

A tagállamok adóhatóságai közötti együttműködés fellendítése érdekében fontos, hogy egy tagállam adóhatóságának tisztviselői jelen lehessenek egy másik tagállam területén.

(17a)

Az irányelv alkalmazhatóságának és hatékonyságának fokozása érdekében ugyanolyan szintű kötelezettségnek kell vonatkoznia a megkeresett hatóság számára már rendelkezésre álló információ kiadására, mint az ilyen információ megszerzéséhez szükséges közigazgatási vizsgálatok lefolytatására.

(19)

A tagállamok azonban nem tagadhatják meg az információ továbbítását azért, mert nem áll fenn hazai érdek, vagy mert a másik tagállamban illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó információ egy bank, más pénzügyi intézmény, egy meghatalmazott vagy egy ügynökként vagy vagyonkezelőként fellépő személy birtokában van, vagy mert egy személy tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.

(19)

A tagállamok azonban nem tagadhatják meg az információ továbbítását azért, mert nem áll fenn hazai érdek, vagy mert az információ bank, más pénzügyi intézmény, meghatalmazott vagy ügynökként vagy vagyonkezelőként fellépő személy birtokában van, vagy mert egy személy tulajdoni érdekeltségére vonatkozik.

(20)

Egyértelművé kell tenni, hogy ha valamely tagállam az ebben az irányelvben előírtnál szélesebb együttműködést biztosít egy harmadik tagállamnak, nem utasíthatja el ugyanilyen mértékű együttműködés biztosítását a többi tagállam számára sem.

(20)

Egyértelművé kell tenni, hogy ha valamely tagállam az ebben az irányelvben előírtnál szélesebb együttműködést biztosít egy harmadik tagállamnak, nem utasíthatja el ugyanilyen mértékű együttműködés biztosítását a többi tagállam számára sem. Személyes adatok harmadik országnak történő bármely átadására a 95/46/EK irányelvvel összhangban kell, hogy sor kerüljön.

(22)

Értékelni kell a közigazgatási együttműködés hatékonyságát, különösen statisztikák alapján.

(22)

A közigazgatási együttműködés megerősítése és mélyítése érdekében értékelni kell a jelen irányelv alkalmazásának hatékonyságát, különösen statisztikák alapján. Ugyanakkor nyomon kell követni azokat az eseteket, amelyekben a tagállamok megtagadták az információátadást vagy a közigazgatási vizsgálat lefolytatását.

(23a)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az automatikus információcsere hatálya alá tartozó jövedelmi és tőkekategóriák, valamint azon jövedelem- és tőkeküszöbök technikai fejlesztésére vonatkozóan, amelyek felett az információcsere kötelező. Az igazgatási együttműködés sajátos jellegére való tekintettel, a felhatalmazásnak határozatlan időre kell szólnia.

d)

bármely jogi konstrukció, beleértve a partnerségeket és trösztöket, amelyek jövedelmére vagy tőkéjére az ezen irányelv hatálya alá tartozó adók vonatkoznak;

d)

bármely egyéb jogi eszköz vagy konstrukció, függetlenül jellegétől vagy formájától, és attól, hogy rendelkezik-e vagy sem jogi személyiséggel, amelynek olyan eszközök lehetnek a tulajdonában és kezelésében, beleértve az azokból származó jövedelmet is, amelyekre vonatkozik az ezen irányelv hatálya alá tartozó adók bármelyike;

8.

„ elektronikus úton”: adatok elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása, a digitális tömörítést is beleértve, és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;

8.

„ elektronikus úton”: adatok elektronikus berendezések segítségével történő feldolgozása, a digitális tömörítést is beleértve, és tárolása vezetékes vagy rádión keresztül történő továbbítás, optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával, amennyiben e megoldások alkalmazása során biztosítani lehet az információ biztonságos védelmét;

a)

munkából származó jövedelmek;

b)

igazgatói illetmények;

c)

osztalékok;

d)

tőkenyereségek;

e)

jogdíjak;

f)

olyan életbiztosítási termékek, amelyekre az információcseréről szóló egyéb uniós jogi eszközök és más hasonló intézkedések nem vonatkoznak;

g)

nyugdíjak;

h)

ingatlantulajdon és az ebből származó jövedelem.

a)

az alkalmazási körbe bevonandó jövedelem- és tőkekategóriákat;

a)

tisztázzák az (1) bekezdésben említett kategóriákon belüli bármely konkrét feltételt vagy korlátozást;

b)

a kicserélendő információ típusát;;

b)

minden egyes jövedelem- és vagyonkategória esetén meghatározzák azt a küszöbértéket, amely felett az információcsere kötelező.

c)

az a) pontban említett kategóriákon belül bármely különös feltételt vagy korlátozást;

d)

az információcsere gyakoriságát;

e)

az információcserével kapcsolatos gyakorlati intézkedéseket.