52009PC0453

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 4.9.2009

COM(2009) 453 végleges

2009/0124 (ACC)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Norvég Királyság között létrejött, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás aláírásáról

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

A) INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | 1.1. A javaslat indokai és célkitűzései Az európai GNSS-ben Norvégia technológiai, földrajzi és pénzügyi okokból fontos szerepet játszik. Norvégia a Galileo programban kritikus fontosságú technológia biztosításával vesz részt, valamint a Spitzbergákon és az Antarktiszon található két fontos földi létesítmény működtetésével járul hozzá a rendszer megfelelő működéséhez. E megállapodás célja rögzíteni az együttműködés általános elveit, valamint Norvégia jogait és kötelezettségeit elsősorban olyan kapcsolódó területeken – mint amilyen a biztonság is –, amelyekre a Galileo programmal kapcsolatos hatályos jogszabályok nem vonatkoznak. A megállapodáshoz vezető tárgyalások alapjául a Tanács által 2005. július 8-án elfogadott tárgyalási irányelvek szolgáltak. A megállapodást 2009. július 17-én parafálták. A megállapodást az EGT Vegyes Bizottságának az EGT-megállapodás 31. és 37. jegyzőkönyvét módosító határozatára irányuló javaslat (25100. számú dokumentum, 25099. számú ügy) egészíti ki, amellyel Norvégia az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelethez, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendeletet módosító, 2006. december 12-i 1942/2006/EK tanácsi rendelethez, valamint az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez csatlakozik. Az utóbbi rendelet 4. cikkének (5) és 6. cikkének (4) bekezdése harmadik országok számára is lehetővé teszi, hogy – az EK-Szerződés 300. cikke szerinti megállapodásokban meghatározandó feltételekkel összhangban – további finanszírozással járuljanak hozzá az európai GNSS programokhoz. A megállapodás olyan témakörökre korlátozódik, amelyek a Norvégiával folytatott szoros együttműködés biztosításához szükségesek. Az egész EK-ra kiterjedő Galileo és EGNOS programok felépítése és irányítása érdekében közös megközelítésekre és munkamódszerekre van szükség az EU valamennyi tagállama és egyes Unión kívüli országok (Norvégia és Svájc) között. Az ezekre a témakörökre vonatkozó szabályokat a kormányoknak kell meghatározniuk, és ezeket Európa-szerte koherensen végre kell hajtani. A Közösség részéről a program irányítójaként és a rendszer tulajdonosaként eljáró Bizottságnak minden ésszerű intézkedést meg kell hoznia e koherencia megteremtése érdekében. Ennek hiányában megnőne a biztonsági kockázat, és az EK-nak, valamint tagállamainak több kártérítési igénnyel kellene szembenéznie súlyos incidensek esetén. |

1.2. Háttér-információk A Galileo program indulása óta a nem uniós tagállamok közül Norvégia a legközelebbi együttműködő partnerünk. Norvégia az Európai Űrügynökség tagjaként és az évek során a Galileo programmal kapcsolatos közösségi irányítási struktúrákban vállalt informális részvétele okán politikai, technikai és pénzügyi értelemben a Galileo program valamennyi fázisában szerepet vállalt. Ez a megállapodás, valamint az ezzel párhuzamosan az EGT Vegyes Bizottsága által meghozandó kapcsolódó határozat hivatalos formát ad Norvégia európai GNSS programokba történő bevonásának, és elmélyíti az együttműködést. E megállapodás hiányában Norvégia részvételét továbbra is az EGT-megállapodás keretei határoznák meg. Ez bizonytalanságot idézne elő az olyan területeken folytatandó együttműködés jellegével kapcsolatban, mint amilyen a biztonság, a szabványosítás, a tanúsítás és a rádióspektrumok. Emellett a megállapodással az EK egyrészt meghatározhatja az átfogó elveket, a biztonsági együttműködésre vonatkozó feltételességi záradékot is ideértve. Másrészt a megállapodás Norvégia részéről politikai kötelezettségvállalást is jelentene azt illetően, hogy csatlakozik az európai GNSS védelmére irányuló jövőbeli közösségi politikához. |

1.3. Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A Norvégiával a Galileo program keretében folytatott együttműködést két egymást kiegészítő eszköz szabályozza: az EGT Vegyes Bizottságának a Galileo programmal kapcsolatos jogszabályokra vonatkozó határozata, valamint a mellékletben szereplő vegyes megállapodás, amelynek célja az együttműködés keretének megállapítása, magában foglalja a jövőbeli együttműködés elveit, illetve a biztonság, a szabványosítás és a tanúsítás terén megvalósuló együttműködésre vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket. |

1.4. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A javaslat összhangban van az EK azon stratégiájával, amelynek célja az, hogy Norvégiát az EGT-megállapodás útján bevonják a közösségi programokba. Emellett a javaslat támogatja az atomsorompóval kapcsolatos politikák terén megvalósuló együttműködés közösségi aspektusainak megerősítését célzó bizottsági célkitűzéseket is. |

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL, HATÁSVIZSGÁLAT |

2.1. Konzultáció az érdekeltekkel |

A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre A Galileo biztonsági tanács 2. munkacsoportja a tárgyalási irányelvek kidolgozása és a tárgyalások ideje alatt is konzultációt folytatott a Tanács különbizottságával, a tagállamok és Norvégia biztonságért felelős hatóságaival, valamint kétoldalú tanácskozásokat folytatott a norvég hatóságokkal. A válaszadók köre az uniós tagállamok és Norvégia nemzeti biztonsági hatóságai, külügy-, védelmi és belügyminisztériumai, az Európai Űrügynökség, valamint a nemzeti űrügynökségek műszaki, biztonsági és szállítási szakértőit foglalta magában. |

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése Az említett érdekelt felek támogatták Norvégia közvetlen bevonását a Galileo programmal kapcsolatos biztonsági kérdésekbe, és hangsúlyozták, hogy a megállapodásban fontos olyan témaköröket szerepeltetni, mint amilyen a földi létesítmények biztonsága. |

2.2. Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

Az érintett tudományterületek/szakterületek Űrtechnológia / földi létesítmények, biztonság / ipari és kormányzati biztonság, az információ biztonsága és a nemzetközi jog / kiváltságok és mentességek. |

Alkalmazott módszerek Elsősorban megbeszélések. |

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az EU tagállamainak minisztériumai és űrügynökségei, az EGT Titkársága, az Európai Űrügynökség és az űripar. |

A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel, hogy a javaslat visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat. |

Széles körű volt a konszenzus a megállapodásban foglalt együttműködés elveivel, valamint azzal a célkitűzéssel kapcsolatban, hogy Norvégiát intenzívebben be kell vonni a programba, ideértve a jogokat és az azokkal kapcsolatos kötelezettségeket is. Norvégia védelmi profilja meggyőzte a szakértőket. |

A szakértői vélemények nyilvánosságának biztosítása A biztonsági szakértők következtetéseit nem hozták nyilvánosságra. |

2.3. Hatásvizsgálat A fellépés célja, hogy biztosítsa Norvégia közvetlenebb bevonását a Galileo és az EGNOS programok kivitelezési és üzemeltetési szakaszába. Ez a két kezdeményezés jelentős ipari, gazdasági és stratégiai elemeket tartalmaz. Az európai GNSS programok irányítását a 683/2008/EK rendelet megreformálta, ennek értelmében a köz- és magánszféra partnerségéről eltolódik a hangsúly a Közösség által irányított programok és a Közösség tulajdonában álló rendszerek felé. Ez a fejlemény, valamint a biztonsági vetülettel is rendelkező együttműködés tartalma hivatalos szabályozási intézkedéseket tesz szükségessé. Következésképpen e cél elérése érdekében három lehetőséget mérlegeltek: Az első lehetőség szerint Norvégia a Galileo programban érdekelt valamennyi harmadik országot tömörítő nemzetközi együttműködési testületen – a Nemzetközi Galileo Tanácson – keresztül társulna a programhoz. Miután azonban az említett testületről hosszas megbeszéléseket folytattak Norvégiával és más harmadik országokkal, ezt a lehetőséget elvetették. Norvégia álláspontja szerint nem lett volna méltányos, ha azonos elbánásban részesült volna olyan jóval kisebb mértékben bevont, Európán kívüli harmadik országokkal, amelyek pénzügyi értelemben nem járultak hozzá a programhoz. A második lehetőség értelmében az együttműködés hivatalos keretét kizárólag az EGT biztosította volna. Ezt a lehetőséget alapos vizsgálatnak vetették alá, ideértve azokat a jogi értelemben vett lehetőségeket is, amelyekkel lefedhető volna a kívánt együttműködés valamennyi alkalmazási területe. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a Galileo programmal kapcsolatos hatályos EK-jogszabályok érvényesítésének legjobb fóruma az EGT. Ez a következőket jelenti: bizottságok, szavazati jog nélküli határozat-előkészítés, tulajdonjogokra vonatkozó szabályok, beszerzés, pénzügyi hozzájárulás stb. Ugyanakkor az EGT szerepét elégtelennek ítélték bizonyos ágazatokban, ideértve a biztonságot, a rádióspektrum kérdését és a szabványosítást. Az EK szemszögéből pedig nem volt ésszerű olyan elvek és feltételességi rendelkezések bevezetése, amelyek a Galileo programra vonatkozó jogszabályokból hiányoznak. A harmadik lehetőség az EGT Vegyes Bizottság határozatának és a mellékelt vegyes megállapodásnak egyfajta ötvözete. E két szöveg kombinációjával lehetővé vált a tényleges különbségtétel Norvégia és Izland (az EGT tagjai) között, a további kötelezettségvállalások/kötelezettségek bevezetése Norvégia számára, a biztonsággal kapcsolatos rendelkezések megerősítése, illetve olyan elvek és üzenetek kerültek előtérbe, amelyek megnyitották az utat egy kölcsönösen előnyös, hosszú távú, együttműködésen alapuló partnerség előtt. |

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

3.1. A javaslat összefoglalása A Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy adjon felhatalmazást az EK és tagállamai, valamint a Norvég Királyság között létrejött, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás aláírására és ideiglenes alkalmazására. Az ideiglenes alkalmazásra a norvég területeken található Galileo földi létesítmények biztonságát érintő rendelkezések alkalmazásának felgyorsítása érdekében van szükség. |

3.2. Jogalap Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 133. és 170. cikke, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával. |

3.3. A szubszidiaritás elve Mivel a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következők miatt nem tudják kielégítően megvalósítani: |

A Galileo program, amelynek becsült költsége eléri a több milliárd eurót, olyan európai kezdeményezés, amelyet egyetlen állam sem lenne képes egymaga finanszírozni. A javasolt megállapodás tartalma egyetlen tagállamra vagy tagállamok egyetlen csoportjára sem korlátozódhat, hanem az EU egészére vonatkozik, sőt, bizonyos szempontból (pl. a földi állomások) globális jelentőséggel bír. |

Az űriparra vonatkozó ipari és technikai (többek között biztonsági) ismeretek számos európai országban – így Norvégiában is – elterjedtek, ezeket az ismereteket azonban egyetlen állam sem képes egymaga kezelni. Koordinált erőfeszítések és az információ megosztása hiányában nagyobb a valószínűsége annak, hogy a Norvégiával létrejövő megállapodás csak szuboptimális megoldásokat tartalmazzon. A biztonság területén felmerülő hibák veszélyeztetnék az exportellenőrzésen átesett, elsősorban az Egyesült Államokból érkező alkatrészeknek az európai GNSS számára történő szállítását. Ez megnövelné a programok költségeit. |

A javaslat célkitűzései közösségi fellépéssel a következők miatt valósíthatók meg jobban: |

Az európai GNSS infrastruktúráját világszerte alkalmazzák, így annak biztonsága nagymértékben függ attól, hogy e kritikus infrastruktúrának otthont adó tagállamok és EU-n kívüli országok koherens védelmi intézkedéseket alkalmaznak-e . |

Az európai GNSS mérete és összetettsége miatt központosított és egyszerű irányítási szerkezetre és egyértelmű kapcsolódási pontokra van szükség az EU és a harmadik országok között. Ha Norvégiával kétoldalú kapcsolatok kiterjedt hálózata jön létre, nagy volna a kockázata a hatékonyság hiányának, a késedelemnek és az ellentmondásoknak, ami egy ipari projekt esetében könnyen költségnövekedést eredményezhet a közösségi költségvetés terhére. Az önállóan fellépő tagállamok rosszabb eséllyel állapíthatnának meg elveket és feltételeket Norvégia számára, mint ha együtt lépnek fel. |

A megállapodás hatálya az együttműködés közös elvei és az együttműködési kötelezettségvállalások mellett olyan konkrét kérdésekre korlátozódik, amelyek az EK tulajdonában levő GNSS részét képező földi infrastruktúrára vonatkoznak. A megállapodás legtöbb rendelkezésének végrehajtása a tagállamok meglévő kapacitására (pl. exportellenőrzés, szenzitív információk megosztása) támaszkodik. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

3.4. Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt: |

A megállapodás célkitűzéseket és elveket határoz meg, de tartalmaz egy olyan záradékot is, amely a tagállami szakértőkkel és Norvégiával együttműködésben kidolgozott és a fellépések részleteit megállapító külön megállapodásokra utal. |

A megállapodás a nemzetközi kapcsolatok jól ismert, hagyományos eszköze, amelyet a meglévő szakértői munkacsoportokkal együttműködésben dolgoznak ki, és a meglévő döntéshozatali struktúrák hagynak jóvá. Nem hoz létre új igazgatási struktúrákat. |

3.5. A jogi aktus típusának megválasztása |

A nemzetközi megállapodás az egyetlen olyan eszköz, amely a műholdas navigáció területén EU-szerte biztosíthatja a Norvégiával fenntartott kapcsolatok koherenciáját. A megállapodás egységes alkalmazása különösen fontos a megállapodás egyik legfontosabb eleme, a biztonság tekintetében. Ugyanakkor a megállapodás rugalmasságot biztosít a végrehajtó intézkedések terén, ideértve különösen a szabványosítást és a tanúsítást, ahol a tagállamok a nemzetközi szervezetekben kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok szabályozására a Szerződés más reális lehetőségről nem rendelkezik. |

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

A javaslatnak nincsenek a közösségi költségvetést érintő vonzatai. |

5. KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK |

A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz. |

B) JAVASLAT

A Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés (133. és 170. cikke) alapján, összefüggésben 300. cikke (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával azt javasolja a Tanácsnak, hogy adjon felhatalmazást az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Norvég Királyság között létrejött, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás aláírására és ideiglenes alkalmazására.

2009/0124 (ACC)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Norvég Királyság között létrejött, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás aláírásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. és 170. cikkére, összefüggésben a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

mivel:

(1) A Bizottság tárgyalásokat folytatott a Norvég Királysággal egy megállapodás aláírásáról,

(2) A megállapodást 2009. július 17-én parafálták.

(3) A megállapodást 12. cikkének (3) bekezdésével összhangban hatálybalépésének időpontjáig a felek ideiglenesen alkalmazzák.

(4) A megállapodást a Közösség nevében alá kell írni, és ahhoz ideiglenes alkalmazásról szóló határozatot kell csatolni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A megállapodás egy későbbi időpontban történő lehetséges megkötésére figyelemmel a Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje az Európai Közösség és tagállamai, valamint a Norvég Királyság között létrejött, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás Európai Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A megállapodást hatálybalépésének időpontjáig ideiglenesen alkalmazni kell. Az ideiglenes alkalmazás az azt a napot követő hónap első napjától veszi kezdetét, amelyen a felek értesítik egymást az ehhez szükséges eljárások befejezéséről. Ezt az időpontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, VALAMINT A NORVÉG KIRÁLYSÁG KÖZÖTT A MŰHOLDAS NAVIGÁCIÓRÓL

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerződő felei, a továbbiakban: tagállamok, egyrészről,

valamint

A NORVÉG KIRÁLYSÁG, a továbbiakban: Norvégia, másrészről,

a továbbiakban együttesen: a szerződő felek

FELISMERVE Norvégia jelentős szerepvállalását a Galileo és az EGNOS programokban azok meghatározási szakasza óta,

TUDATÁBAN az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló, 2004. július 12-i 1321/2004/EK tanácsi rendelet, annak módosításai, valamint az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az európai GNSS programok irányítása, tulajdonlása és finanszírozása terén végbement fejleményeknek,

FIGYELEMBE VÉVE azokat az előnyöket, amelyeket az európai GNSS és azok szolgáltatásainak a felek területén biztosított egyenértékű védelme jelentene,

ELISMERVE Norvégia abbéli szándékát, hogy saját joghatóságán belül kellő időben elfogad és végrehajt olyan intézkedéseket, amelyek az Európai Unióban érvényes védelmi és biztonsági intézkedésekkel egyenértékűek,

ELISMERVE a felek nemzetközi jog szerinti jogait és kötelezettségeit,

ELISMERVE Norvégia érdeklődését a Galileo valamennyi szolgáltatása iránt, a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásokat (PRS) is ideértve,

ELISMERVE az Európai Unió és a Norvég Királyság között a minősített információk cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról létrejött megállapodást,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az európai GNSS programok terén hivatalosan egy minden szempontból szoros együttműködést alakítskanak ki,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás megfelelő jogi és intézményi alapot nyújt a műholdas navigáció terén megvalósuló együttműködés kidolgozásához az Európai Közösség és Norvégia között,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az EGT-megállapodás rendelkezéseit a műholdas navigációról szóló kétoldalú megállapodásokkal egészítsék ki a Norvégia, a Közösség és annak tagállamai szempontjából különös fontossággal bíró kérdésekben,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

A megállapodás célja

A megállapodás fő célja az, hogy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás műholdas navigációra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítésével tovább erősítse a felek közötti együttműködést.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

Az „európai globális navigációs műholdrendszerek (GNSS)” a Galileo rendszert és az Európai Geostacionárius Navigációs Átfedési Szolgáltatást (EGNOS) foglalják magukban.

„Pontosságnövelés”: olyan regionális mechanizmus, mint amilyen az Európai Geostacionárius Navigációs Átfedési Szolgáltatás (EGNOS). Ezek a mechanizmusok a GNSS rendszer felhasználói számára fokozottabb teljesítményt, pl. nagyobb pontosságot, hozzáférhetőséget, integritást és megbízhatóságot tesznek lehetővé.

„Galileo”: polgári irányítás alatt álló önálló európai polgári globális műholdas navigációs és időmérő rendszer, amelyet a Közösség és annak tagállamai a GNSS-szolgáltatások nyújtására terveztek és dolgoztak ki. A Galileo működtetése magánfélre is átruházható.

A Galileo nyílt hozzáférésű, kereskedelmi célú, életbiztonsági, kutatási és mentési szolgáltatásokat nyújt, valamint egy korlátozott hozzáférésű, a közszféra engedélyezett felhasználóinak szükségleteit szem előtt tartó szabályozott közszolgáltatást (PRS) foglal magában.

„Szabályozási intézkedés”: egy fél bármely törvénye, rendelete, stratégiája, szabálya, eljárása, határozata vagy hasonló közigazgatási intézkedése.

„Minősített információ”: a jogosulatlan hozzáférés ellen védelmet igénylő, bármilyen formájú információ, amelynek ismertté válása a felek vagy az egyes tagállamok alapvető érdekeit – a nemzetbiztonságot is ideértve – bármilyen mértékben sértheti. Az információ minősítését a minősítési jelölés jelzi. Az ilyen információkat a felek a vonatkozó törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően minősítik, és azokat bizalmas jellegük és integritásuk elvesztésével és nyilvánosságra kerülésükkel szemben védeni kell.

3. cikk

Az együttműködés alapelvei

1. A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési tevékenységek tekintetében a következő alapelveket alkalmazzák:

2. A felek között a műholdas navigáció terén megvalósuló együttműködés alapja az EGT-megállapodás.

3. A felek területén érvényesül a műholdas navigációs szolgáltatások nyújtásának szabadsága.

4. Valamennyi Galileo- és EGNOS-szolgáltatás – ideértve a PRS-t – szabad használata érvényesül az e szolgáltatások használatát szabályozó feltételek teljesítése esetén.

5. GNSS biztonsági kérdésekben szoros együttműködés kerül kialakításra az EU-ban és Norvégiában egyenértékű GNSS biztonsági intézkedések elfogadásán és végrehajtásán keresztül.

6. Az európai GNSS földi létesítményeinek tekintetében a felek tiszteletben tartják a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeiket.

7. E megállapodás nem érinti az Európai Közösség jogszabályai által a Galileo program működtetése céljából létrehozott intézményi struktúrát. A megállapodás nem érinti továbbá az atomsorompóval kapcsolatos kötelezettségvállalásoknak és az exportellenőrzésnek a végrehajtására alkalmazandó szabályozási intézkedéseket, a technológiák nem tárgyias formában történő átadásának ellenőrzését, sem pedig a nemzetbiztonsági intézkedéseket.

4. cikk

Rádióspektrum

8. A felek megállapodnak abban, hogy az európai műholdas navigációs rendszerekkel kapcsolatos rádióspektrumokat illetően a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) keretén belül folytatnak együttműködést, a 2004. november 5-én aláírt, a Galileo műholdas rádiónavigációs rendszer ITU-frekvenciaigényeinek kezeléséről szóló egyetértési megállapodást is figyelembe véve.

9. Ebben az összefüggésben a felek megvédik az európai műholdas navigációs rendszerek számára juttatott megfelelő frekvenciaelosztást, biztosítva a felhasználók számára az e rendszerek által nyújtott szolgáltatások elérhetőségét.

10. Emellett a felek elismerik a rádiónavigációs spektrum megszakítás és zavarás elleni védelmének fontosságát. E célból a feleknek fel kell kutatniuk az intereferencia forrásait, és kölcsönösen elfogadható megoldásokat kell találniuk az ilyen zavarok megszüntetésére.

11. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az a Nemzetközi Távközlési Unió alkalmazandó rendelkezéseitől – ideértve a Nemzetközi Távközlési Unió Rádiószabályzatát is – eltérne.

5. cikk

Az európai GNSS földi létesítményei

12. Norvégiának a joghatósága alatt álló területeken minden olyan ésszerű intézkedést meg kell hoznia, amely megkönnyíti az európai GNSS földi létesítményeinek (a továbbiakban: földi létesítmények) telepítését, karbantartását és helyettesítését.

13. Norvégiának minden ésszerű intézkedést meg kell hoznia a területén található földi létesítmények védelme, valamint azok folyamatos és zavartalan működésének biztosítása érdekében, adott esetben bűnüldöző hatóságainak mozgósításával is. Norvégiának minden ésszerű intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a létesítményeket megvédje a helyi rádiózavaroktól, feltörésektől és lehallgatási kísérletektől.

14. A földi létesítményekre vonatkozó szerződéses kapcsolatok az EK és a tulajdonjogok jogosultja között jönnek létre. A norvég hatóságok maradéktalanul tiszteletben tartják a földi létesítmények különleges jogállását, és a földi létesítményeket érintő bármely intézkedés meghozatala előtt lehetőség szerint előzetes megállapodás megkötésére törekszenek az EK-val.

15. Norvégia folyamatos és akadálymentes hozzáférést biztosít a földi létesítményekhez az Európai Közösség által kijelölt vagy más módon felhatalmazott valamennyi személy számára. Ebből a célból Norvégia olyan kapcsolattartó pontot jelöl ki, amely tájékoztatást kap a földi létesítményekhez utazó személyekről, és e személyek mozgását, valamint az általuk végzett gyakorlati műveleteket megkönnyíti.

16. A földi létesítmények archívuma és felszerelése, valamint a továbbítás alatt álló, hivatali pecséttel vagy jelöléssel ellátott dokumentumok – azok formájától függetlenül – nem vonhatók vámügyi, illetve rendőrségi ellenőrzés alá.

17. A földi létesítmények biztonságát vagy működését érintő fenyegetés vagy veszély esetén Norvégia és az Európai Bizottság az eseményről haladéktalanul értesítik egymást, és megteszik a szükséges lépéseket a helyzet orvoslása érdekében. Ezen információ tekintetében az Európai Bizottság más megbízható szervet is kijelölhet a Norvégiával való kapcsolattartás ellátására.

18. A felek a fenti (1)–(6) bekezdésekben foglalt kérdésekkel kapcsolatban egy külön megállapodásban részletesebb eljárásokat dolgoznak ki. Ezek az eljárások többek között tartalmazzák a vizsgálatokkal kapcsolatos pontosításokat, a kapcsolattartó pontok feladatkörét, illetve a futárokra, valamint a helyi rádiófrekvencia-zavarok és ellenséges támadások elleni intézkedésekre vonatkozó követelményeket.

6. cikk

Biztonság

19. A felek meggyőződése, hogy a globális navigációs műholdrendszert meg kell védeni az olyan fenyegetések ellen, mint amilyen a visszaélés, a zavarás, a megszakítás és az ellenséges tevékenység. Következésképpen a felek minden ésszerű intézkedést megtesznek – ideértve adott esetben a külön megállapodások megkötését is – a műholdas navigációs rendszerek és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra folytonosságának és biztonságának garantálása érdekében.Az Európai Bizottság szándéka továbbá, hogy intézkedéseket dolgozzon ki az európai GNSS programok szenzitív eszközeinek, információinak és technológiáinak védelmére, ellenőrzésére és kezelésére az ilyen fenyegetések és azok nemkívánatos terjesztése ellen.

20. Ebben az összefüggésben Norvégia megerősíti abbéli szándékát, hogy saját joghatóságán belül kellő időben elfogad és végrehajt olyan intézkedéseket, amelyek az Európai Unióban érvényes védelmi és biztonsági intézkedések szintjével egyenértékű szintet biztosítanak.Ezt felismerve a felek a GNSS biztonságát érintő témakörökkel, köztük az akkreditációval is az európai GNSS irányítási struktúráival foglalkozó megfelelő bizottságok ülésein foglalkoznak. A részletes gyakorlati intézkedéseket és eljárásokat a megfelelő bizottságok eljárási szabályzatában kell megállapítani az EGT-megállapodásban meghatározott keret figyelembevételével.

21. Amennyiben olyan esemény adódik, amelynek során a megfelelő védelmi és biztonsági szint nem biztosítható, a felek a helyzet orvoslása érdekében konzultációkat tartanak. Adott esetben az e területen megvalósuló együttműködési tevékenységek köre kiigazítható.

7. cikk

A minősített információk megosztása

22. Az EU minősített információk cseréjét és védelmét a Norvégia és az Európai Unió között a minősített információk cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló megállapodással (a továbbiakban: a biztonsági megállapodás), valamint a biztonsági megállapodás végrehajtó rendelkezéseivel összhangban kell végezni.

23. Norvégia a Galileóval kapcsolatos nemzeti minősítési jelöléssel ellátott minősített információkat azon uniós tagállamokkal cserélheti ki, amelyekkel e célból kétoldalú megállapodást kötött.

24. A felek olyan átfogó és koherens jogi keret felállítására törekszenek, amely lehetővé teszi a Galileo programmal kapcsolatos minősített információk e megállapodást aláíró felek közötti cseréjét.

8. cikk

Exportellenőrzés

25. Annak biztosítása érdekében, hogy a felek a Galileo programmal kapcsolatban egységes módon hajtsák végre az exportellenőrzésre és az atomsorompóra vonatkozó stratégiát, Norvégia megerősíti abbéli szándékát, hogy joghatóságán belül kellő időben elfogadja és végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyek a Galileo programmal kapcsolatos technológiák, adatok és áruk exportellenőrzésére és jogszerűtlen terjedésének megakadályozására vonatkozóan az Európai Közösségben és tagállamaiban érvényes intézkedések szintjével egyenértékű szintet biztosítanak.

26. Amennyiben olyan esemény adódik, amelynek során a megfelelő export-ellenőrzési és az atomsorompóval kapcsolatos szint nem érhető el, a felek a helyzet orvoslása érdekében konzultációkat tartanak. Adott esetben az e területen megvalósuló együttműködési tevékenységek köre kiigazítható.

9. cikk

Kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás

Norvégia hangot adott érdeklődésének a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatása iránt (PRS), mivel úgy ítéli meg, hogy ez az európai GNSS programokban való részvételének fontos eleme. A felek megállapodnak abban, hogy erről a kérdésről a PRS-hez való hozzáférést szabályozó stratégiák és működési szabályok meghatározása után folytatnak megbeszéléseket.

10. cikk

Nemzetközi együttműködés

27. A felek elismerik a globális műholdas navigációs szolgáltatásokat érintő összehangolt megközelítés értékét a szabványosítás és a tanúsítás nemzetközi fórumain. A felek közösen támogatják a Galileo-szabványok kidolgozását, és előmozdítják azok világszerte történő alkalmazását, miközben hangsúlyt fektetnek a más globális navigációs műholdrendszerekkel való együttműködtethetőségre is.

28. Ennek következtében a felek e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása és végrehajtása érdekében együttműködnek különösen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben és a Nemzetközi Távközlési Unióban felmerülő, a GNSS-t érintő valamennyi kérdésben.

11. cikk

Konzultáció és vitarendezés

A felek bármelyik fél kérésére haladéktalanul konzultálnak minden olyan kérdésről, amely e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül. Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat a felek konzultációk útján rendezik.

12. cikk

Hatálybalépés és felmondás

29. E megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek értesítést küldenek az ehhez szükséges eljárásaik befejezéséről. Az értesítést az Európai Unió Tanácsához, a megállapodás letéteményeséhez kell benyújtani.

30. E megállapodás lejárta vagy felmondása nem érinti az ennek keretében kötött bármely megállapodás érvényességét vagy időtartamát vagy a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban felmerült egyedi jogokat és kötelezettségeket.

31. E megállapodás a felek kölcsönös megállapodásával írásban módosítható. Ez a módosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a másik felet az utolsó diplomáciai jegyzék formájában értesítették arról, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásoknak eleget tettek.

32. Az (1) bekezdés ellenére a felek e megállapodást ideiglenesen alkalmazzák az azt a napot követő hónap első napjától, amikor a értesítik egymást a szükséges eljárások lezárultáról.

33. A megállapodást a másik félhez intézett írásos bejelentéssel hat hónapos felmondási idő mellett bármely fél felmondhatja.

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lett, litván, magyar, máltai, német, lengyel, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint norvég nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

[1] HL C , , . o.