52009PC0439

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 1.9.2009

COM(2009) 439 végleges

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2010. évre történő meghatározásáról

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

110

- A javaslat célkitűzései

E javaslat célja, hogy a kereskedelmi szempontból legfontosabb balti-tengeri halállományok tekintetében a 2010. évre meghatározza a tagállamok halászati lehetőségeit.

120

- Általános háttér

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban a közös halászati politika arra törekszik, hogy az élő vízi erőforrások kiaknázása fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel történjék. E tekintetben fontos eszköz a halászati lehetőségek éves meghatározása a teljes kifogható mennyiségek (TAC), kvóták és halászatierőkifejtés-korlátozások formájában.

A teljes kifogható mennyiségekre és kvótákra vonatkozó éves döntések egyszerűsítése és áttekinthetősége érdekében a balti-tengeri halászati lehetőségek meghatározása 2006 óta külön rendelettel történik; az első ilyen rendelet a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról szóló, 2005. december 22-i 52/2006/EK tanácsi rendelet volt.

A 2010-es balti-tengeri halászati lehetőségeket illetően a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) 2009 májusában, a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) pedig 2009 júniusában bocsátott ki tudományos szakvéleményt.

A javaslat a balti-tengeri halászat 2010. évi szabályozását illetően három fontos szakaszra tagolódik: a teljes kifogható mennyiségek és a kvóták meghatározására vonatkozó szakaszra, a halászati erőkifejtés korlátozására vonatkozó szakaszra, valamint a kapcsolódó műszaki intézkedéseket megállapító szakaszra.

- Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A halászati lehetőségek és a tagállamok közötti elosztásuk módja évente kerül meghatározásra. A legutóbbi ilyen rendelet a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. november 28-i 1322/2008/EK tanácsi rendelet.

A balti-tengeri halászati gazdálkodás tekintetében fontos még a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről, az 1434/98/EK rendelet módosításáról és a 88/98/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet.

A balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és a 779/97/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet körvonalazza a szóban forgó tőkehalállományok helyreállítására irányuló ellenőrző és nyomon követő intézkedéseket. Az említett rendelet ezenkívül a nyugati és a keleti tőkehalállományok tekintetében előírja a teljes kifogható mennyiségek megállapításának szabályait és a kapcsolódó halászatierőkifejtés-korlátozásokat.

- Összhang az EU egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A javasolt intézkedések a közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban kerültek kidolgozásra, és azok összeegyeztethetők a Közösség fenntartható fejlődési politikájával.

2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT

- Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők

A konzultációba bevont tudományos szervezetek a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB).

A Közösség az ICES-től és a HTMGB-től minden évben tudományos szakvéleményt kér a fontos halállományok állapotáról. A kapott szakvélemény kiterjed minden olyan balti-tengeri állományra, amelynek tekintetében teljes kifogható mennyiséget javasolnak; ez alól kivételt képez a 31-es jelű alkörzetben található sima lepényhal és hering, amelyeket illetően az idén nem jelenik meg szakvéleményt. A javasolt teljes kifogható mennyiségek a szakvéleményen alapulnak, de az abban foglaltakat nem mindig követik szó szerint. Mivel a Bizottság a halászati erőforrások fenntartható felhasználását stabil halászati lehetőségek mellett kívánja biztosítani, a teljes kifogható mennyiségek évenkénti ingadozása nem haladhatja meg a 15 %-ot, hacsak az állomány állapota nem indokol szigorúbb intézkedéseket. Amennyiben az állomány gazdálkodási terv hatálya alá tartozik, a javasolt teljes kifogható mennyiségek összhangban vannak a tervvel.

A tőkehalállományok tekintetében a javasolt teljes kifogható mennyiségek a balti-tengeri tőkehalállományokra és a rájuk irányuló halászatra vonatkozó többéves tervben alkalmazott fokozatos megközelítést tükrözik. A terv központi eleme a halászati erőkifejtés hosszú távon fenntartható szintekre való fokozatos csökkentése, ami biztosítja az állományok helyreállását, valamint nagy és stabil hozamokat tesz lehetővé.

A balti-tengeri lazacállományok esetében további gazdálkodási intézkedésekre van szükség a tengeren és a belvizeken annak érdekében, hogy – ahol szükséges – elő lehessen segíteni az állományok hatékony helyreállását. A lazacgazdálkodási terv kidolgozás alatt áll.

- Konzultáció az érdekeltekkel

A javaslatnak a halászati erőkifejtés korlátozására és a kapcsolódó technikai intézkedések megállapítására vonatkozó szakaszai összhangban vannak azokkal a döntésekkel, amelyeket a Tanács 2006 decemberében hozott meg az egyes halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2007. évre történő meghatározásáról szóló, 2006. december 11-i 1941/2006/EK tanácsi rendelettel, illetve a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelettel összefüggésben. Mindkét rendelet esetében konzultációt folytattunk az érdekelt felekkel, azaz a halászati ágazattal, a halászati kérdésekkel foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel, valamint a 2005-ben és 2006-ban érintett tagállamokkal.

A „Konzultáció a 2010. évi halászati lehetőségekről” című bizottsági közleményben foglaltak alapján 2009 júniusában konzultáltunk a balti-tengeri regionális tanácsadó testülettel (BSRAC) a testület tengerfenéki és nyílt tengeri halászattal foglalkozó munkacsoportjának ülésein, illetve végrehajtó bizottságának ülésén. A javaslat tudományos alapját az ICES és a HTMGB szolgáltatta. A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság a politikai nyilatkozat alapján előterjesztette azokat a szabályokat, amelyeket a 2010. évi teljes kifogható mennyiségek és kvóták megállapításakor követni fog. A javaslat kidolgozásakor kellően figyelembe vettük az említett üléseken kifejtett előzetes álláspontokat és az érintett halállományokra vonatkozó későbbi írásbeli ajánlásokat.

A BSRAC támogatja a tőkehalra vonatkozó többéves terv alkalmazását, azonban vitatja a TAC-értékeknek a hosszú távon fenntartható szintekre való csökkentését, mivel a BSRAC véleménye szerint az állomány állapota stabil, illetve az érintett állomány vagy más állományok halászata potenciálisan csak akkor lehet nyereséges, ha a TAC-értékeket szinten tartjuk, illetve ha azokat a „Konzultáció a 2010. évi halászati lehetőségekről” című bizottsági közleményben meghatározott lehalászási szabályok alkalmazásából eredő szintekhez képest megnöveljük.

- Hatásvizsgálat

Amennyiben a javasolt intézkedések végrehajtásra kerülnek, a közösségi hajók fogásmennyiségben kifejezett balti-tengeri halászati lehetőségei valamennyi érintett faj esetében hozzávetőleg 10 %-kal csökkennek. Több hering- és sprattállomány esetében a csökkentést az egyre kisebb állománypótlódási arány indokolja, valamint az, hogy az állományok helyzetét nem ismerjük pontosan. A legnagyobb gazdasági hatással a nyugat-balti heringállományra vonatkozó TAC csökkentése fog járni, amelyre az állomány túlhalászása, valamint az elmúlt években tapasztalt alacsony pótlódási arány következtében várható gyors állapotromlás miatt van szükség. A többéves terv értelmében növeltük a Balti-tenger nyugati és keleti részében élő tőkehal teljes kifogható mennyiségét.

A javaslat nem csupán a rövid távú megfontolásokat tükrözi, hanem egyúttal egy hosszabb távú megközelítés részét is képezi, amely révén a halászat mértéke fokozatosan a hosszú távon fenntartható szintekre csökken.

A javaslatban alkalmazott megközelítés ezért közép- és hosszú távon kisebb halászati erőkifejtést, hosszú távon azonban stabil vagy növekvő kvótákat fog eredményezni. A megközelítés hosszú távú következményei várhatóan a következők lesznek: a halászati erőkifejtés csökkenése nyomán kisebb hatás éri a környezetet, a halfogási ágazatban csökken a hajók száma és/vagy a hajónkénti átlagos halászati erőkifejtés, és a kirakodások mennyisége változatlan marad vagy növekszik. A halászati tevékenység fenntarthatósága hosszú távon fokozódni fog.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- Jogalap

E javaslat jogalapja a 2371/2002/EK tanácsi rendelet és különösen annak 20. cikke, a 847/1996/EK tanácsi rendelet és különösen annak 2. cikke, valamint az 1098/2007/EK tanácsi rendelet és különösen annak 5. cikke és 8. cikkének (3) bekezdése.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslat nincs hatással a Közösség költségvetésére.

5. KIEGÉSZÍTő INFORMÁCIÓK

- Részletes magyarázat

A javaslat 2010-re meghatározza a Balti-tengeren halászatot folytató tagállamok számára a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó halászati lehetőségeket és a kapcsolódó feltételeket.

A teljes kifogható mennyiségeket és a tagállamok között elosztott kvótákat az I. melléklet tartalmazza. A javaslatban szereplő számadatok tükrözik a tudományos szakvéleményben foglaltakat, a BSRAC testülettel folytatott konzultáció eredményét, valamint a teljes kifogható mennyiségek és kvóták meghatározásának keretét, amelyet a „Konzultáció a 2010. évi halászati lehetőségekről” című bizottsági közlemény körvonalaz. A két tőkehalállományra vonatkozó teljes kifogható mennyiségek és kvóták szorosan kapcsolódnak a II. mellékletben megállapított halászatierőkifejtés-korlátozáshoz. A III. mellékletben szereplő technikai intézkedések az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatát szabályozó átmeneti intézkedések.

Az érték szerinti szelektálás tilos valamennyi olyan faj esetében, amelyre kvóta vonatkozik. Az érték szerinti szelektálásra vonatkozó tilalom célja a visszadobás gyakorlatának visszaszorítása. A szóban forgó szelektálás egyúttal a közösségi halászati jogszabályok értelmében jogszerűen kifogható, kvóta hatálya alá tartozó fajok visszadobásának tilalmát is jelenti.

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2010. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendeletre[3] és különösen annak 5. cikkére, valamint 8. cikkének (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a Tanácsnak – a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) által összeállított jelentés, valamint a balti-tengeri regionális tanácsadó testület (BSRAC) szakvéleményének figyelembevételével – meg kell hoznia a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható végzésének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(2) A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata a halászati lehetőségek korlátozásainak halászatonkénti vagy halászati csoportonkénti meghatározása és e lehetőségek tagállamok közötti elosztása.

(3) A halászati lehetőségekkel való hatékony gazdálkodás biztosítására szükséges megállapítani a halászati műveletek végzésének különös feltételeit.

(4) A halászati gazdálkodásra vonatkozó elveket és egyes eljárásokat indokolt közösségi szinten megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását.

(5) A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztása szempontjából lényeges fogalommeghatározásokat.

(6) A 847/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkével összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre a szóban forgó cikkben említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(7) A halászati lehetőségeket a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban és különösen a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelet[4], a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelet[5], a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet[6], a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelet[7], a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelet[8], az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendelet[9], a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet[10], a balti-tengeri tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. szeptember 18-i 1098/2007/EK tanácsi rendelet[11] , valamint a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendelet[12] előírásainak megfelelően kell felhasználni.

(8) Annak biztosítására, hogy az éves halászati lehetőségek az erőforrások környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható kiaknázásával arányos szinten kerüljenek meghatározásra, figyelembe vettük a teljes kifogható mennyiségek megállapítására irányadó elveket, amelyeket a „Konzultáció a 2010. évi halászati lehetőségekről” című bizottsági közlemény[13] 4., 5. és 7–9. pontja ismertet.

(9) A visszadobás gyakorlatának visszaszorítása érdekében indokolt bevezetni az érték szerinti szelektálás tilalmát valamennyi, kvóta hatálya alá tartozó faj tekintetében, ami egyúttal a közösségi halászati jogszabályok értelmében jogszerűen kifogható, kvóta hatálya alá tartozó fajok visszadobásának tilalmát is jelentené.

(10) A halállományok védelmének előmozdítása érdekében 2010-ben indokolt végrehajtani bizonyos, a halászat műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket.

(11) A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy a halászat 2010. január 1-jén megkezdődhessen. Az ügy sürgősségére való tekintettel elengedhetetlen, hogy az eljárás mentesüljön az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. szakaszának 4. pontjában meghatározott nyolchetes időszak alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet az egyes balti-tengeri halállományok és halállománycsoportok tekintetében megállapítja a 2010. évi halászati lehetőségeket, valamint azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek mellett e halászati lehetőségek felhasználhatók.

2. cikk Hatály

Ez a rendelet a Balti-tengeren tevékenységet folytató közösségi halászhajókra (a továbbiakban: közösségi hajókra) vonatkozik.

3. cikk Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

a) az ICES-övezetek (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) a 2187/2005/EK rendeletben meghatározott övezetek,

b) „Balti-tenger”: az ICES 22–32 alkörzet;

c) „teljes kifogható mennyiség (TAC)”: az egyes állományokból évente kifogható mennyiség,

d) „kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek a Közösség, valamely tagállam vagy egy harmadik ország részére kiosztott hányada,

e) „kikötőn kívül töltött nap”: az a folyamatos 24 órás időszak vagy annak egy része, amely során a hajó kikötőn kívül tartózkodik.

II. FEJEZETHalászati lehetőségek és a kapcsolódó feltételek

4. cikk Fogási korlátozások és a kifogható mennyiségek elosztása

Az engedélyezett fogásmennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását, valamint a 847/96/EK rendelet 2. cikke szerinti további feltételeket e rendelet I. melléklete tartalmazza.

5. cikk Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A fogási korlátozások tagállamok közötti, az I. mellékletben meghatározott módon történő elosztása nem érinti:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cseréket;

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztásokat;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodásokat;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségeket;

e) a 2371/2002/EK rendelet 23. cikkének (4) bekezdése és a 338/2008/EK rendelet 2. cikke szerinti levonásokat.

(2) A 2011-re átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából – a 847/96/EK rendelettől eltérve – az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alkalmazható valamennyi, analitikai TAC alá tartozó állomány esetében.

6. cikk A fogásokra és járulékos fogásokra vonatkozó feltételek

(1) A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tarthatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói halászták és e kvóta még nem merült ki; vagy

b) a heringtől és a sprattól eltérő fajok más fajokkal keverednek, a fogásokat 32 mm-nél kisebb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel ejtették, és a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatták szét.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fogások kivételével minden kirakodást a kvóta terhére vagy – ha a közösségi részesedést nem osztották szét kvótánként a tagállamok között – a közösségi részesedés terhére kell elszámolni.

(3) Amennyiben valamely tagállam heringkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületen működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a szét nem válogatott, illetve heringet tartalmazó fogásokat.

(4) Amennyiben valamely tagállam sprattkvótája kimerül, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületen működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, nem rakodhatják ki a sprattot tartalmazó, szét nem válogatott fogásokat.

7. cikk Az érték szerinti szelektálás tilalma

A halászati műveletek során kifogott bármely, kvóta hatálya alá tartozó faj egyedeit a hajó fedélzetére kell vinni és ezt követően ki kell rakodni, kivéve, ha ez ellentétes a technikai, ellenőrzési és védelmi intézkedéseket megállapító közösségi halászati jogszabályokban és különösen az e rendeletben, valamint a 2187/2005/EK, a 2847/1993/EGK és a 2371/2002/EK rendeletben előírt kötelezettségekkel.

8. cikk A halászati erőkifejtés korlátozásai

(1) A halászati erőkifejtés korlátozásait a II. melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben említett korlátozások az ICES 27 és 28.2 alkörzetre vonatkoznak, amennyiben a Bizottság az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (2) bekezdése értelmében nem hozott döntést ezen alkörzeteknek az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, 8. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében, valamint 13. cikkében előírt korlátozások alóli mentesítéséről.

(3) Az (1) bekezdés szerinti korlátozások nem vonatkoznak az ICES 28.1 alkörzetre, amennyiben a Bizottság az 1098/2007/EK rendelet 29. cikkének (4) bekezdése alapján nem hozott olyan döntést, amely szerint az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 8. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében előírt korlátozások alkalmazandók lennének az adott alkörzetre.

9. cikk Átmeneti technikai intézkedések

Az átmeneti technikai intézkedéseket a III. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZETZáró rendelkezések

10. cikk Adatküldés

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak elküldik a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

11. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt az irányelvet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

Engedélyezett fogásmennyiségek és kapcsolódó feltételek az olyan területeken lévő közösségi hajókra alkalmazandó engedélyezett fogásmennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, amelyek tekintetében fajonkénti és területenkénti fogási korlátozások vannak érvényben

A következő táblázatok állományonként állapítják meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat (élősúlytonnában, kivéve, ahol ezt másként határozzák meg), a tagállamok számára történő elosztásukat, és a kvóták éves kezelésére vonatkozó kapcsolódó feltételeket.

A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. Az alábbi táblázatokban a különféle fajokat a következő kódok jelölik:

Tudományos név | Alpha-3 kód | Közhasználatú név |

Clupea harengus | HER | Hering |

Gadus morhua | COD | Közönséges tőkehal |

Platichthys flesus | FLX | Érdes lepényhal |

Pleuronectes platessa | PLE | Sima lepényhal |

Psetta maxima | TUR | Nagy rombuszhal |

Salmo salar | SAL | Lazac |

Sprattus sprattus | SPR | Spratt |

Faj: | Hering | Övezet: | 30–31 alkörzet |

Clupea harengus | HER/3D30.; HER/3D31. |

Finnország | 84 721 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Svédország | 18 615 |

EK | 103 336 |

TAC | 103 336 |

Faj: | Hering | Övezet: | 22–24 alkörzet |

Clupea harengus | HER/3B23.; HER/3C22.; HER/3D24. |

Dánia | 3 009 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 11 845 |

Finnország | 2 |

Lengyelország | 2 793 |

Svédország | 3 820 |

EK | 21 469 |

TAC | 21 469 |

Faj: | Hering | Övezet: | 25–27, 28.2, 29 és 32 alkörzet |

Clupea harengus | HER/3D25.; HER/3D26.; HER/3D27.; HER/3D28.; HER/3D29.; HER/3D32. |

Dánia | 2 685 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 712 |

Észtország | 13 714 |

Finnország | 26 769 |

Lettország | 3 384 |

Litvánia | 3 564 |

Lengyelország | 30 412 |

Svédország | 40 828 |

EK | 122 068 |

TAC | Nem releváns |

Faj: | Hering | Övezet: | 28.1 alterület |

Clupea harengus | HER/03D.RG |

Észtország | 16 809 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Lettország | 19 591 |

EK | 36 400 |

TAC | 36 400 |

Faj: | Közönséges tőkehal | Övezet: | A 25–32 alkörzet közösségi vizei |

Gadus morhua | COD/3D25.; COD/3D26.; COD/3D27.; COD/3D28.; COD/3D29.; COD/3D30.; COD/3D31.; COD/3D32. |

Dánia | 11 777 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 4 685 |

Észtország | 1 148 |

Finnország | 901 |

Lettország | 4 379 |

Litvánia | 2 885 |

Lengyelország | 13 561 |

Svédország | 11 932 |

EK | 51 267 |

TAC | Nem releváns |

Faj: | Közönséges tőkehal | Övezet: | A 22–24 alkörzet közösségi vizei |

Gadus morhua | COD/3B23.; COD/3C22.; COD/3D24. |

Dánia | 7 726 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 3 777 |

Észtország | 171 |

Finnország | 152 |

Lettország | 639 |

Litvánia | 415 |

Lengyelország | 2 067 |

Svédország | 2 753 |

EK | 17 700 |

TAC | 17 700 |

Faj: | Sima lepényhal | Övezet: | A 22–32 alkörzet közösségi vizei |

Pleuronectes platessa | PLE/3B23.; PLE/3C22.; PLE/3D24.; PLE/3D25.; PLE/3D26.; PLE/3D27.; PLE/3D28.; PLE/3D29.; PLE/3D30.; PLE/3D31.; PLE/3D32. |

Dánia | 2 179 | Elővigyázatossági TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 242 |

Lengyelország | 456 |

Svédország | 164 |

EK | 3 041 |

TAC | 3 041 |

Faj: | Lazac | Övezet: | A 22–31 alkörzet közösségi vizei |

Salmo salar | SAL/3B23.; SAL/3C22.; SAL/3D24.; SAL/3D25.; SAL/3D26.; SAL/3D27.; SAL/3D28.; SAL/3D29.; SAL/3D30.; SAL/3D31. |

Dánia | 54 556 | (1) | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 6 070 | (1) |

Észtország | 5 545 | (1) |

Finnország | 68 028 | (1) |

Lettország | 34 700 | (1) |

Litvánia | 4 079 | (1) |

Lengyelország | 16 550 | (1) |

Svédország | 73 745 | (1) |

EK | 263 273 | (1) |

TAC | Nem releváns |

__________ |

(1) A halegyedek számában kifejezve. |

Faj: | Lazac | Övezet: | A 32 alkörzet közösségi vizei |

Salmo salar | SAL/3D32. |

Észtország | 1 581 | (1) | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Finnország | 13 838 | (1) |

EK | 15 419 | (1) |

TAC | Nem releváns |

_________ |

(1) A halegyedek számában kifejezve. |

Faj: | Spratt | Övezet: | A 22–32 alkörzet közösségi vizei |

Sprattus sprattus | SPR/3B23.; SPR/3C22.; SPR/3D24.; SPR/3D25.; SPR/3D26.; SPR/3D27.; SPR/3D28.; SPR/3D29.; SPR/3D30.; SPR/3D31.; SPR/3D32. |

Dánia | 33 535 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. |

Németország | 21 245 |

Észtország | 38 941 |

Finnország | 17 555 |

Lettország | 47 032 |

Litvánia | 17 013 |

Lengyelország | 99 810 |

Svédország | 64 829 |

EK | 339 960 |

TAC | Nem releváns |

II. MELLÉKLET

A halászati erőkifejtés korlátozásai

1. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára a 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, fenéken rögzített horogsorral, sodortatott horogsortól eltérő horogsorral, kézi horogsorral és orsós felszereléssel folytatott halászatot legfeljebb:

a) 181 kikötőn kívül töltött napig engedélyezik a 22–24 alkörzetben az április 1. és 30. közötti időszak kivételével, amikor az 1098/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó; és

b) 160 kikötőn kívül töltött napig engedélyezik a 25–28 alkörzetben a július 1. és augusztus 31. közötti időszak kivételével, amikor az 1098/2007/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja alkalmazandó.

III. MELLÉKLET Átmeneti technikai intézkedések

Az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal halászatára vonatkozó korlátozások

1. Tilos az alábbi földrajzi területeken, az alábbi időszakokban kifogott következő halfajok fedélzeten tartása:

Faj | Földrajzi terület | Időszak |

Érdes lepényhal (Platichthys flesus) | 26, 27, 28 és 29 alkörzet az é. sz. 59°30’-től délre 32 alkörzet | február 15-től május 15-ig február 15-től május 31-ig |

Nagy rombuszhal (Psetta maxima) | 25, 26 és 28 alkörzet az é. sz. 56°50’-től délre | június 1-jétől július 31-ig |

2. Az 1. ponttól eltérve, a 105 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve a 100 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű kopoltyúhálóval, állítóhálóval vagy tükörhálóval történő halászat során az érdes lepényhal és a nagy rombuszhal járulékos fogásai – az 1. pontban említett tilalmi időszakokban a fedélzeten tartott és kirakodott teljes fogás élőtömegének 10 %-áig – a fedélzeten tarthatók és kirakodhatók.

[…]

[1] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[2] HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

[3] HL L 248., 2007.9.22., 1. o.

[4] HL L 132., 1987.5.21., 9. o.

[5] HL L 276., 1983.10.10., 1. o.

[6] HL L 261., 1993.10.20., 1. o.

[7] HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

[8] HL L 274., 1986.9.25., 1. o.

[9] HL L 365., 1991.12.31., 1. o.

[10] HL L 16., 2005.1.20., 184. o.

[11] HL L 248., 2007.9.22., 1. o.

[12] HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

[13] COM(2009) 224