52009PC0223

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 20.5.2009

COM(2009) 223 végleges

2009/0070 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai Föld-megfigyelési programról (GMES – Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) és annak kezdeti üzemszerű működéséről (2011–2013) EGT-vonatkozású szöveg

{SEC(2009) 639}{SEC(2009) 640}

INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

1.1. Háttér

A GMES az EU vezetésével folytatott Föld-megfigyelési kezdeményezés. Európa úgy döntött, hogy kifejleszti saját, üzemszerűen működő Föld-megfigyelési kapacitását, mivel az EU-nak egyre nagyobb a felelőssége az európai ügyekben és a világ dolgaiban. Egy ilyen rendszer létrehozása stratégiai döntés, amelynek tartós hatása lesz az EU további politikai, gazdasági, társadalmi és tudományos fejlődésére[1].

A Föld-megfigyelés lehetővé teszi információk gyűjtését a bolygó fizikai, kémiai és biológiai rendszereiről, azaz – általánosabban fogalmazva – a természeti környezet figyelését. Felhasznál mind világűrbe telepített (azaz műholdas), mind nem a világűrbe telepített létesítményeket, ideértve a levegőbe, tengerre és földre telepített (lokális) eszközöket. A műholdakkal és a lokális infrastruktúrával gyűjtött adatok feldolgozás után olyan információs szolgáltatásokként jelennek meg, amelyek lehetővé teszik a környezetgazdálkodás javítását és a lakosság biztonságának növelését. Ez segíti például a természeti erőforrások és a biodiverzitás hatékonyabb kezelését, az óceánok állapotának és a légkör kémiai összetételének figyelést (ez a kettő kulcstényező az éghajlatváltozás tekintetében), a természeti és ember okozta katasztrófákra való reagálást (ideértve például a cunamikat), és az eredményesebb határőrizetet.

Az elmúlt harminc évben az EU, az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) és a tagállamok jelentős kutatási-fejlesztési munkát végeztek a Föld-megfigyelés területén, azzal a céllal, hogy infrastruktúrát és kísérleti üzemű Föld-megfigyelési szolgáltatásokat fejlesszenek ki[2].

Az üzemszerűen működő meteorológia kivételével azonban a meglévő szolgáltatások által szolgáltatott adatok vagy nem fedik le a döntéshozók által igényelt összes paramétert[3], vagy pedig az adatok nem folyamatosan érkeznek, főleg azért, mert a szolgáltatások vagy az ezekhez szükséges infrastruktúra élettartama pénzügyi és/vagy technikai okokból korlátozott. Más szóval az Európában jelenleg meglévő Föld-megfigyelési szolgáltatások az infrastruktúra hiányosságai és a garantált hosszú távú rendelkezésre állás hiánya miatt nem megbízhatóak. Ez problémát jelent az olyan végfelhasználók számára, mint például a hatóságok, de a szakmai felhasználóként működő szolgáltatóknak is, akik nem szívesen ruháznak be jelentősebb összeget kiforratlan, kockázatos piacokba, és nem is tudnának könnyen tőkét szerezni ilyen beruházásokhoz.

A GMES koncepciója az volt, hogy az üzemszerűen működő meteorológia mellett a környezetvédelem és a biztonság területén is üzemszerűen működő Föld-megfigyelést biztosítson. Ennek alapján a GMES általános céljai a következők:

- a felhasználók (köztük a politikai döntéshozók és a magánszemélyek) igényeihez szabott, fenntartható Föld-megfigyelési szolgáltatások lehetőségének megteremtése. A GMES-szolgáltatások különösen az alábbiakban segítik a döntéshozókat:

- nemzeti, európai és nemzetközi környezetvédelmi (ideértve az éghajlatváltozás ügyét is) jogalkotás,

- az ilyen környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának felügyelete,

- hozzáférés biztonsági vonatkozású átfogó és pontos információkhoz (például határőrizet),

- a GMES-szolgáltatásokhoz szükséges megfigyelési infrastruktúra fenntarthatóságának biztosítása. Ez történhet akár az infrastruktúrák tulajdonosaival létesített partnerség keretében, akár új infrastruktúra kifejlesztésével, ha a meglévő nem tudja kielégítően biztosítani a GMES-szolgáltatásokhoz szükséges adatokat,

- lehetőség megteremtése arra, hogy a magánszektor nagyobb mértékben tudja használni az információforrásokat, ezáltal megkönnyítve, hogy hozzáadott értéket teremtő szolgáltatók, köztük sok kis- és középvállalkozás léphessen be a piacra.

1.2. A javaslat indokai és célkitűzései

A GMES fejlesztési tevékenységeket és üzemszerű működést egyaránt tartalmaz. A fejlesztést illetően az EU az ESA GMES-űrkomponensre vonatkozó programjának részeként a hetedik kutatási keretprogramból[4] származó pénzeszközökkel járul hozzá az űrinfrastruktúra fejlesztéséhez, valamint finanszírozza a kísérleti üzemi szakaszban lévő szolgáltatásokat a szárazföldfigyelés, tengerfigyelés, légkörfigyelés, katasztrófaelhárítás, biztonság, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése területén.

A „Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES): a gondolat születésétől a megvalósításig” című bizottsági közleményt[5] és az Űrtanács harmadik ülésének iránymutatásait követve a GMES működésének megvalósítása fokozatosan történik, egyértelműen meghatározott prioritások alapján, három gyorsan rendszerbe állítható szolgáltatással – mégpedig a katasztrófaelhárítási, a szárazföld-figyelési és a tengerfigyelési szolgáltatással – kezdve.

Az első üzemszerűen működő katasztrófaelhárítási és szárazföld-figyelési szolgáltatások finanszírozása előkészítő munkaként[6] történik. 2011-től 2013-ig az üzemszerű GMES-szolgáltatásoknak nagyobb léptékben kellene működniük, a hetedik kutatási keretprogram űrtechnológiai témaköréből finanszírozott fejlesztési tevékenységekre, valamint kormányközi és nemzeti tevékenységekre építve és azokat kiegészítve. A közösségi intézkedés a katasztrófaelhárítás és a szárazföldfigyelés teljes szolgáltatási láncának kiépítésére, az adatokhoz való hozzáférésre és az infrastruktúra működésére fog összpontosulni. Ez a választás a következő konkrét szempontokon alapul:

- megfelelő műszaki kiforrottság,

- folytonosság az előkészítő munkákkal, valamint folyamatban lévő más, a kutatási keretprogramon kívüli tevékenységekkel (mint például a Corine felszínborítás-figyelés),

- a szakmai felhasználóként működő szolgáltatások igazolt fejlődési potenciálja,

- a szolgáltatók gazdasági szereplők és így felhagynának a tevékenységekkel az EU további beavatkozása nélkül, míg a tenger- és a légkörfigyelés területén a szolgáltatásokat főleg olyan közintézmények nyújtják, amelyek a tevékenységeket 2013-ig közösségi támogatás nélkül is folytatni tudják (noha feltehetően kevésbé ambiciózusan), és

- a katasztrófaelhárítási szolgáltatások tekintetében egyértelműen előnyösebb lenne, ha a polgári védelmi hatóságok 2014 helyett már 2011-ben üzemszerűen működő rendszertől kapnák a katasztrófaelhárítási térképeket.

Ezekről a prioritásokról alapos vita folyt a francia elnökség által szervezett lille-i GMES-fórumot követően, beleértve a GMES Tanácsadó Bizottság keretében folytatott konzultációkat is. Az érintettek egyetértettek abban, hogy a 2011–2013 időszakra ki kell egészíteni a kutatási pénzeszközöket, hogy el lehessen indítani a szolgáltatások üzemszerű működését azokon a területeken, ahol fennáll a szolgáltatáskimaradás veszélye. Azt is megállapították, hogy a tengerfigyelési és légkörfigyelési tevékenységek jó úton haladnak. A megvalósításban részt vevő európai szereplők intézményi vagy tudományos jellegének köszönhetően a hetedik kutatási keretprogram ebben a fázisban mind nagyságát, mind a jogi megoldást tekintve elegendőnek tűnik olyan kapacitás létrehozására, amely a tengerfigyelési és légkörfigyelési szolgáltatások terén már nagyon közel lesz az üzemszerű állapothoz.

Teljes üzemértékű GMES-program a következő többéves pénzügyi keret tárgyidőszakában várható (2014-től).

E javaslat célja, hogy megteremtse a GMES-program és a GMES kezdeti üzemszerű működése (2011–2013) közösségi finanszírozásának jogalapját a 2008-as közleményben – amelyet a Tanács is üdvözölt 2008. december 2-i következtetéseiben – ismertetett módon, a következő célokkal:

- olyan nonstop katasztrófaelhárítási szolgáltatások (beleértve katasztrófaelhárítási térképeket és alaptérképeket) lehetőségének megteremtése a 2011–2013 időszakra a polgári védelem, a humanitárius segítségnyújtás és a válságkezelés területén, melyek felhasználói különféle közösségi és tagállami katasztrófaelhárítási szereplők, valamint az ENSZ megfelelő szervezetei, hogy hatékonyabban és eredményesebben tudjanak reagálni katasztrófahelyzetekre és humanitárius katasztrófákra,

- olyan szárazföld-figyelési szolgáltatások (különösen előfeldolgozott adatok, összeurópai felszínborítási termékek, nagyfelbontású várostérképek, talajtérképek és tematikus térképek) lehetőségének megteremtése a 2011–2013 időszakra, melyek felhasználói az európai (többek között környezetvédelmi) hatóságok, hogy jobban el tudják látni döntéshozói, végrehajtói és ellenőrzési feladataikat. A szárazföld-figyelési szolgáltatások segíthetik többek között a talajvédelmi tematikus stratégia[7] megvalósítását és az ökoszisztémák értékelését,

- hozzájárulás a környezetvédelmi információk előállításához és hozzáférhetővé tételéhez, összhangban főleg az århusi egyezmény[8], az INSPIRE-irányelv és a közös környezeti információs rendszer (a továbbiakban: SEIS)[9] elveivel,

- az információhoz jutás költségének csökkentésével a Föld-megfigyelés szakmai felhasználójaként tevékenykedő szektor növekedésének ösztönzése 2011 és 2013 között a foglalkoztatás, az innováció és a nemzetközi versenyképesség tekintetében.

1.3. A GMES finanszírozása a kutatás-fejlesztéstől az üzemszerű működésig

A GMES kutatási-fejlesztési vonatkozásainak társfinanszírozása jelenleg és a jövőben is európai, kormányközi és nemzeti szinten történik az ágazat szereplői között létrejött partnerségek alapján. A világűrbe[10] és lokálisan telepített, a GMES-szolgáltatások számára adatokat szolgáltató összes eszköz fejlesztési és működési költségeinek egy részét a tagállamok és kormányközi szervezetek állják, mivel a teljes infrastruktúra összes költségnek közösségi finanszírozása sértené az arányosság és a szubszidiaritás elvét. A Közösség ehelyett azokra a területekre koncentrál, ahol a közösségi fellépés egyértelműen hozzáadott értéket teremt.

Az EU egyrészt koordinálja ezeket a partnerségeket, másrészt kezeli saját GMES-hozzájárulását. Az előkészítő munkaként finanszírozott, a katasztrófaelhárítási és a szárazföld-figyelési szolgáltatások működéséhez való korlátozott hozzájárulás kivételével, ez a hozzájárulás jelenleg főleg a következő kutatási tevékenységeknek a hetedik kutatási keretprogram űrtechnológiai témakörének keretében történő társfinanszírozásából áll:

- űrinfrastruktúra fejlesztése[11] az ESA által, a jelenlegi űrinfrastruktúra hiányosságainak megszüntetése céljából,

- a lokális és a világűrből származó adatok integrálásának kutatása,

- kísérleti üzemű szolgáltatások kifejlesztése.

A kísérleti üzemű szolgáltatások esetében a kutatás célja olyan szolgáltatásláncok kifejlesztése egyedi prototípusok alkalmazásával, amelyeket Európa kiválasztott pontjai felett tesztelnek, hogy valóban kielégítően működnek-e. A finanszírozás főleg az adatfeldolgozó lánc kifejlesztésére, valamint a kifejlesztett koncepciók, technológiák és szolgáltatások hitelesítésére koncentrálódik.

A GMES számára a következő kihívás a 2011–2013 időszakban üzemszerűen működő szolgáltatások megteremtése. Beruházás szükséges ahhoz, hogy a korábbi kutatási fázisban kifejlesztett prototípusok alapján készülő termékek sorozatgyártása elkezdődjék annak érdekében, hogy az igények kielégíthetőek legyenek mind az összeurópai vagy globális teljes lefedéshez szükséges feldolgozandó adatok mennyiségét, mind a stabil nonstop működést illetően, a lehető legrövidebb átfutási időkkel.

A hetedik kutatási keretprogram kutatási-fejlesztési eszköz, és mint ilyennek, nem feladata a GMES kezdeti üzemszerű működését támogatni olyan mértékben, ahogy a tartósabb működés ezt megkívánná. Ugyanakkor a kutatási és fejlesztési tevékenységek folytatódnak, például a termékek hitelesítése területén. Szükséges ezért, hogy ezentúl az üzemszerű működés és a kutatás finanszírozása párhuzamosan történjen úgy, hogy a finanszírozás egyes típusai más-más, de egymást kiegészítő igényeket elégítenek ki. 2011–2013-ra ez azt jelenti, hogy a hetedik kutatási keretprogram űrtechnológiai témakörére már elkülönített pénzeszközöket a javasolt rendelet alapján ki kell egészíteni további, nem kutatási-fejlesztési pénzeszközökkel, amelyek fedezik a GMES kezdeti üzemszerű működését. A GMES irányítási rendszere biztosítja a kutatási tevékenységek és az üzemszerű működés közötti összhangot. A szolgáltatások megtervezésével és műszaki megvalósításával a Bizottság a Közös Kutatóközpontot (JRC) és az Eurostat szolgálatait bízza meg.

1.4. Összhang az Unió más szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A Bizottság biztosítja, hogy javasolt rendelet összhangban legyen a többi közösségi szakpolitikával és kiegészítse azokat, különösen a versenypolitika, az európai GNSS-programok, a személyes adatok védelme, a polgári védelem és humanitárius segítségnyújtás, a kohéziós politika és az agrárpolitika tekintetében. A GMES ezenkívül világviszonylatban is használható fejlesztéssel, humanitárius segítségnyújtással és katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos együttműködésekben, különösen Afrikában.

A GMES-szolgáltatások továbbá nem csak azért tekinthetők alapvető fontosságúaknak, mert a főbb végfelhasználók döntéshozók, hanem azért is, mert serkenti a szakmai felhasználóként működő szektorban az innovációt és a növekedést. A GMES ezért teljes mértékben összhangban van a lisszaboni stratégiával.

A GMES hozzájárul a közös környezeti információs rendszerhez (SEIS) és egyben profitál is abból. Először, a GMES a szolgáltatásain keresztül hozzájárul a vonatkozó adatok/termékek rendelkezésre állásához. Másodszor, az SEIS hozzájárulhat a GMES lokális adatfolyamához azzal, hogy lehetővé teszi az adatok majdnem valós idejű elérését (a környezetvédelmi jogalkotás – aminek támogatása az SEIS elsődleges feladata – alá tartozó adatokkal kezdve). A Bizottság ezenkívül biztosítja a GMES, és az Európai Adatközpontok keretében a környezeti politikához szükséges adatgyűjtés közötti koherenciát, különösen a szárazföldfigyelést illetően.

Mint a 2008-as közleményben szerepel, a GMES-nek meg kell felelnie a INSPIRE-keretnek (Infrastructure for Spatial Information in Europe – európai térinformációs infrastruktúra). Az INSPIRE alapja egy irányelv[12], amely a tagállamok hatóságainak birtokában lévő térinformatikai adatokra vonatkozik. Nem ró a tagállamokra olyan kötelezettséget, hogy új térinformatikai adatokat állítsanak elő, míg a GMES célja üzemszerűen működő Föld-megfigyelési szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása.

2. Az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti üzemszerű működéséről (2011–2013) szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalma

Mint az 1.2. szakaszban is szerepel, a javasolt rendelet konkrét célja, hogy megteremtse a GMES-programnak, valamint a GMES kezdeti üzemszerű működése (2011–2013) közösségi finanszírozásának jogalapját, ami biztosítja a GMES egyes, a fent leírt kritériumok alapján kiválasztott komponenseinek 2011 utáni folytonosságát. A GMES kezdeti üzemszerű működését (2011–2013) a Bizottság irányítja az EU általános GMES-tevékenysége keretében, amely lefedi az EU kutatási tevékenységét és a GMES-partnerek tevékenységét is. Kulcsfontosságú, hogy illeszkedjen a hetedik kutatási keretprogramhoz, kiegészítve azt mind a finanszírozás, mind a szervezési intézkedések tekintetében.

A javasolt GMES-rendelet 1. cikke meghatározza a rendelet tárgyát, azaz: közösségi program (a GMES-program) létrehozása Föld-megfigyelés céljából, valamint a GMES kezdeti üzemszerű működésének (2011–2013) megvalósítására vonatkozó szabályok megállapítása.

A 2. cikk meghatározza a GMES-program általános tartalmát, amelyben van egy szolgáltatási komponens, egy űrkomponens és egy lokális komponens.

A 3. cikk leírja a GMES kezdeti üzemszerű működésének tartalmát, amely a hetedik kutatási keretprogram űrtechnológiai témaköre alapján finanszírozott tevékenységekre és a tagállamok által folytatott tevékenységekre épül és kiegészíti azokat. Az egyes területekre vonatkozó célokat a javaslat melléklete határozza meg. A 2. cikkben felsorolt tevékenységek azzal az elvvel összhangban lettek meghatározva, hogy a GMES-t modulszerűen kell megvalósítani. A fenti 1.2. szakaszban leírt kritériumok alapján a GMES kezdeti üzemszerű működésének (2011–2013) a következő területeket kellene érintenie:

a) katasztrófaelhárítási szolgáltatások,

b) szárazföld-figyelési szolgáltatások,

c) olyan intézkedések, melyek segítik, hogy a felhasználók igénybe vegyék a szolgáltatásokat,

d) hozzáférés az adatokhoz,

e) a GMES űrkomponense.

Az, hogy a katasztrófaelhárítási és a szárazföld-figyelési szolgáltatások kezdeti üzemszerű működése hamarabb indul, mint a többi GMES-szolgáltatásé, nem jelenti azt, hogy EU 2013 után nem fog hozzájárulni más szolgáltatások (ideértve a tengerfigyelési és a légkörfigyelési szolgáltatásokat is) működtetéséhez. Az EU szándéka az, hogy 2013 után a GMES-szolgáltatások teljes skáláját üzemszerűen működés keretében tartsa fenn.

A 4. cikk leírja a GMES kezdeti üzemszerű működésére vonatkozó szervezési intézkedéseket. Kifejezetten meghatározza, hogy a Bizottság nem csak a saját GMES-hozzájárulását fogja kezelni, hanem felelős lesz a GMES-partnerek, azaz a tagországok – amelyeknek tagállami szinten meg kell tenniük a GMES-kezdeményezés hatékony megvalósításához szükséges lépéseket – tevékenységeinek átfogó koordinálásáért is. Mint a 2008-as közleményben szerepel, az átfogó irányítási rendszert meg kell különböztetni a technikai megvalósítás szintjétől, amely utóbbival főleg olyan európai szervezeteket kell megbízni, amelyek együttműködnek a köz- és magánszférával, mint például az Európai Űrügynökség (ESA) és az EU szakosodott ügynökségei[13]. A GMES űrkomponensének műszaki megvalósítására következésképpen az ESA kap megbízást. A 4. cikk ezenkívül előírja, hogy a Bizottságnak biztosítania kell a GMES-program és más közösségi szakpolitikák közötti összhangot.

Az 5. cikk meghatározza a közösségi finanszírozás lehetséges jogi formáit.

A 6. cikk a GMES-programban részt vevő nem európai uniós országokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Tekintve a GMES globális jellegét, alapvetően fontos, hogy nem európai uniós országok is részt vehessenek benne, ha megfelelő megállapodások és eljárások ezt lehetővé teszik. A finanszírozásról szóló 7. cikk meghatározza a GMES kezdeti üzemszerű működésének közösségi finanszírozására szolgáló általános pénzügyi keretet. Az előirányzatokat évente kell engedélyezni, a költségvetési rendeletnek megfelelően. Hasonlóan az európai GNSS-programokhoz, lehetővé kell tenni, hogy a Közösségen kívüli országok és nemzetközi szervezetek megfelelő megállapodások alapján pénzbeli vagy természetbeni formában hozzájárulhassanak a programokhoz.

A 8. cikk a GMES-program keretében finanszírozott tevékenységekre vonatkozó adat- és információkezelési politika céljait tartalmazza. A fő cél a teljes és nyílt hozzáférés[14], figyelembe véve azonban, hogy a teljes és nyílt hozzáférés korlátozható, különösen az adatoknak és információknak biztonsági okokból történő megfelelő védelme érdekében.

A 9. cikk a rendelet alapján finanszírozott tevékenységek felügyeletéről rendelkezik, a vonatkozó közösségi szabályoknak és legjobb gyakorlatnak megfelelően. A Bizottság időközi és utólagos értékelő jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára.

A 10. cikk a végrehajtási intézkedésekkel foglalkozik. A végrehajtás részleteiről és az éves munkaprogramokról komitológiai eljárással kell dönteni. Az éves munkaprogram főleg a GMES prioritásaival összhangban lévő tevékenységek részletes leírását fogja tartalmazni. A javasolt rendelet 11. cikkével létrehozandó bizottság segíti a Bizottságot a GMES kezdeti üzemszerű működésének megvalósításában, míg a hetedik kutatási keretprogram programbizottsága űrpolitikai összetételében továbbra is segíti a Bizottságot a hetedik kutatási keretprogramból származó pénzeszközök kezelésében.

A 11. cikk a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak[15] megfelelő komitológiai bizottság felállításáról rendelkezik.

A 12. cikk szabályokat tartalmaz a Közösség pénzügyi érdekeinek védelméről, biztosítandó, hogy megfelelő intézkedések szülessenek a szabálytalanságok és csalások megelőzésére.

3. Konzultáció az érdekeltekkel és hatásvizsgálat

Az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti üzemszerű működéséről szóló rendeletjavaslat széleskörű konzultációkon alapszik és hatásvizsgálat kíséri. 2006-ban a Bizottság felgyorsította a konzultációt az érintettekkel, többek között a következők révén:

- tematikus munkaértekezletek a majdani szolgáltatások igénybevevőivel,

- reprezentatív felhasználókból álló „megvalósítási csoportok” létrehozása. A megvalósítási csoportok ajánlásokat készítettek a szolgáltatások terjedelmét, felépítését és a megvalósítási terveket illetően, beleértve a szükséges infrastruktúrára vonatkozó követelményeket is,

- konzultáció a nemzeti GMES-koordinátorokkal a GMES Tanácsadó Bizottságban,

- rendszeres kétoldalú megbeszélések az Európai Bizottság GMES-Irodája és az ágazati, régiós és más érintett felek között, és

- GMES-ről szóló konferenciák az egymást követő EU-elnökségek szervezésében.

Az érintettekkel folytatott konzultáció egyértelműen igazolta, hogy a felhasználók nem hagyatkozhatnak csupán a kutatási projektekre. Megbízható és pontos, időben rendelkezésre álló adatokra és információkra van szükségük – a katasztrófa-elhárító szolgálatoknak például sürgősséggel. Az érintettek szerint ehhez a következőkre van szükség:

- a szükséges intézkedések megtétele a 2008. évi költségvetésben az üzemszerű működés előkészítésére vonatkozó költségvetési tétel megnöveléséhez, hogy az kiterjedjen a GMES-szolgáltatások kezdeti üzemszerű működtetésére is,

- a tevékenységi körök olyan meghatározása, amely kiegészíti a jelenlegi finanszírozási és programozási rendszereket,

- partnerségek létrehozása a fenntartható, üzemszerűen működő szolgáltatások biztosítása érdekében,

- annak biztosítása, hogy – tekintve, hogy ez egy felhasználóközpontú kezdeményezés – a szolgáltatások specifikációi megfeleljenek a felhasználók igényeinek, és

- a hozzáadott értéket teremtő szolgáltatók (köztük a kis- és középvállalkozások) piacra jutásának megkönnyítése nyílt adat- és információkezelési politikával.

Az alapforgatókönyv (nincs intézkedés) mellett a hatásvizsgálati jelentés a GMES kezdeti üzemszerű működése megvalósításának három alternatíváját elemzi: i. csak nyitott koordinációs együttműködés, ii. szabályozási beavatkozás, és iii. közösségi finanszírozás. A hatásvizsgálat igazolja, hogy a közösségi finanszírozás a legjobb alternatíva, mivel valószínűleg költséghatékonyabb lesz még a többi alternatíva legkedvezőbb forgatókönyvéhez képest is. A közösségi finanszírozás hatásának elemzése igazolta, hogy ez az alternatíva gazdaságilag előnyös és a szakmai felhasználóként működő szektor számára olyan fenntartható alapot nyújt, amelyre építve egyedi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat lehet kifejleszteni.

4. SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Mivel a javaslat nem a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik, érvényesülnie kell a szubszidiaritás elvének.

Összeurópai (vagy akár globális) kiterjedésű szolgáltatások, különösen az összeurópai felszínborítás-figyelési szolgáltatások esetében a javasolt intézkedés céljait tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, mivel a különböző tagállamoktól származó bejövő adatokat európai szinten kell összesíteni. A javaslatban szereplő többi Föld-megfigyelési szolgáltatás (például katasztrófaelhárítási térképek vagy földrajzilag korlátozott tematikus szárazföld-figyelési térképek) közösségi szinten jobban megvalósítható, két okból. Egyrészt a világűrbe telepített és a lokális érzékelőktől bejövő adatok koherens és központosított kezelése nagyobb méretben gazdaságosabb. Másrészt a tagállami vagy regionális szintű koordinálatlan Föld-megfigyelési szolgáltatások párhuzamosságokhoz vezetnének, és megnehezítenék vagy akár lehetetlenné is tennék, hogy a közösségi környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásának felügyelete átlátható és objektív kritériumokra alapuljon. Ha a tagállami szinten előállított információk nem hasonlíthatók össze, akkor a Bizottság nem tudja ellenőrizni, hogy a környezetvédelmi jogszabályokat helyesen alkalmazzák-e minden tagállamban.

A javaslat maradéktalanul megfelel az arányosság elvének, mivel i. a szárazföldfigyelés és a katasztrófaelhárítás területén üzemszerűen működő GMES-szolgáltatások nem a meglévő szolgáltatások helyébe lépnek, hanem kiegészítik azokat, illetve biztosítják azok folytonosságát, és ii. a szolgáltatások közösségi szinten való központosítása csak ott fog megtörténni, ahol elkerülhetetlenül szükséges.

5. A jogi eszköz megválasztása

A Bizottság javaslata szerint az európai Föld-megfigyelési programot (GMES) rendelettel kell létrehozni, azaz általánosan alkalmazandó jogi aktussal, amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Ennek oka, hogy a javasolt alaprendelet nem csak a Bizottság, hanem a tagállamok számára is meghatároz szerepeket és felelősségi köröket. A rendelet tehát az az eszköz, amellyel a kívánt cél a legjobban elérhető.

6. Költségvetési vonzatok

A rendeletjavaslatot kísérő pénzügyi kimutatás költségvetési előirányzatokat határoz meg a GMES kezdeti üzemszerű működésére. A javaslat összeegyeztethető a 2007–2013-ra szóló többéves pénzügyi kerettel.

2009/0070 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai Föld-megfigyelési programról (GMES – Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) és annak kezdeti üzemszerű működéséről (2011–2013) EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 157. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[16],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[17],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[18],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[19],

mivel:

(1) 2001. június 15-16-i göteborgi ülésén az Európai Tanács stratégiát fogadott el a fenntartható fejlődésre vonatkozóan, hogy kölcsönösen erősítse a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szakpolitikákat, és környezeti dimenzióval bővítette a lisszaboni folyamatot.

(2) Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Űrügynökség Tanácsa (az Európai Közösség és az Európai Űrügynökség közötti keretegyezmény[20] 8. cikkének (1) bekezdésével létrehozott „Űrtanács”) negyedik együttes ülésén és a kapcsolódó tárgyalásokon az európai űrpolitikáról 2007. május 21-én miniszteri szinten elfogadott állásfoglalásban[21] a Tanács elismerte az űrtevékenységeknek a növekedésre és foglalkoztatásra irányuló lisszaboni stratégiához történő valódi és esetleges hozzájárulását azáltal, hogy a kialakulóban lévő európai tudásalapú társadalom számára segítő technológiákat és szolgáltatásokat nyújtanak és hozzájárulnak az európai kohézióhoz, és hangsúlyozta, hogy a világűr az európai fenntartható fejlődési stratégia jelentős elemét képezi.

(3) A globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (a továbbiakban: GMES) egy olyan Föld-megfigyelési kezdeményezés, amelyet az Európai Közösség vezet és a tagállamokkal partnerségben valósít meg. Célkitűzése, hogy jobban ki lehessen használni az innovációs, kutatási és technológiai fejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségeket a Föld-megfigyelés területén, és hogy olyan információs szolgáltatások jöjjenek létre, melyek révén a Közösség ellenőrzése alatt és a felhasználók széles körének igényeihez igazítva pontos adatok és információk érhetők el a környezetvédelem és a biztonság területén. A felhasználók közé tartoznak a környezetvédelmi politikát alakító és megvalósító európai, tagállami, regionális és helyi szintű döntéshozók.

(4) Ahhoz, hogy a GMES célja fenntarthatóan valósuljon meg, koordinálni kell a GMES-ben érintett különféle partnerek tevékenységeit, és a felhasználók igényeinek megfelelő szolgáltatási és megfigyelési kapacitást kell kifejleszteni, kiépíteni és működtetni. A GMES kulcsfontosságú eszköz a biodiverzitás támogatása, az ökoszisztémák figyelése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése területén.

(5) A GMES-szolgáltatások ahhoz szükségesek, hogy a magánszektor jobban és folyamatosan tudja használni az információforrásokat, ezáltal megkönnyítve a hozzáadott értéket teremtő szolgáltatók (köztük sok kis- és középvállalkozás) innovációs tevékenységét.

(6) A GMES fejlesztési tevékenységeket és üzemszerű működést egyaránt tartalmaz. Az üzemszerű működtetés tekintetében az Űrtanács harmadik ülésén, 2005. november 28-án elfogadott iránymutatásaiban a Tanács támogatta, hogy a GMES megvalósítása fokozatosan történjék, egyértelműen meghatározott prioritások alapján, három gyorsan rendszerbe állítható szolgáltatással – mégpedig a katasztrófaelhárítási, a szárazföld-figyelési és a tengerfigyelési szolgáltatással – kezdve.

(7) Az első üzemszerűen működő katasztrófaelhárítási és szárazföld-figyelési szolgáltatások finanszírozása előkészítő tevékenységként történt, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[22] (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 49. cikke (6) bekezdésének b) pontja alapján.

(8) Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik kutatási keretprogramjáról (2007–2013) (a továbbiakban: hetedik kutatási keretprogram) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[23] szereplő űrtechnológiai témakör alapján finanszírozott fejlesztési tevékenységek mellett további közösségi fellépés szükséges a 2011–2013 időszakban, hogy folytatódjanak az előkészítő munkák és tartósabb alapokon nyugvó szolgáltatások jöjjenek létre azokon a területeken, melyek műszaki kiforrottsága megfelelő, és amelyeken a szakmai felhasználóként működő szolgáltatások igazoltan nagy fejlődési potenciállal rendelkeznek, ideértve a katasztrófaelhárítást és a szárazföldfigyelést is. A tengerfigyelési és légkörfigyelési szolgáltatásokat továbbra is párhuzamosan kell fejleszteni a katasztrófaelhárítási és szárazföld-figyelési szolgáltatásokkal, felhasználva a hetedik kutatási keretprogramból származó kutatási-fejlesztési pénzeszközöket, ideértve kísérleti üzemi kapacitás 2013 előtti kiépítését is.

(9) „Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES): Teszünk bolygónk biztonságáért!” című közleményében[24] a Bizottság ismertette elképzeléseit a GMES irányításáról és finanszírozásáról, és jelezte azt a szándékát, hogy a GMES műszaki megvalósításával szakosodott szervezeteket bíz meg, az űrkomponens esetében például az ESA-t, tekintve annak egyedi helyzetét és szaktudását.

(10) A katasztrófaelhárítás és a humanitárius segítségnyújtás területén üzemszerűen működő szolgáltatások szükségesek ahhoz, hogy a Közösség és a tagállamok meglévő kapacitásait úgy lehessen koordinálni, hogy természeti és ember okozta katasztrófák esetén – melyeknek gyakran van negatív környezeti hatásuk is – jobb legyen a felkészültség, és hatékonyabb a reagálás és a helyreállítás. Mivel az éghajlatváltozás a katasztrófák fokozódásával járhat, a GMES alapvetően fontos lesz az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás területén. A GMES-szolgáltatásoknak ezért térinformatikai adatokat is kell szolgáltatniuk a katasztrófaelhárítás és humanitárius segítségnyújtás területén tevékenykedő különféle szereplők segítése céljából.

(11) A szárazföld-figyelési szolgáltatások kulcsfontosságúak a biodiverzitás és az ökoszisztémák figyelése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése, és sok erőforrás és szakpolitika kezelése szempontjából – ez utóbbiak többsége a természeti környezettel kapcsolatos: talaj, víz, mezőgazdaság, erdészet, energiaügy és közművek, beépített területek, üdülőhelyek, infrastruktúra és közlekedés. Üzemszerűen működő szárazföld-figyelési szolgáltatások szükségesek mind európai, mind globális szinten, amelyeket a tagállamokkal, európai harmadik országokkal és Európán kívüli partnerekkel, valamint az ENSZ-szel együttműködve kell kifejleszteni.

(12) A rendelet alapján finanszírozandó üzemszerűen működő szolgáltatások az űrinfrastruktúrán, valamint a levegőbe, tengerre és földre telepített létesítményeken (lokális infrastruktúra) és felmérési programokon keresztül gyűjtött adatokhoz való hozzáféréstől függenek. Biztosítani kell ezért az ilyen adatokhoz való hozzáférést, és adott esetben támogatni kell a közösségi és tagállami tevékenységeket kiegészítő lokális adatgyűjtést is. Ez különösen fontos, ha az ilyen adatgyűjtést nem írja elő közösségi vagy tagállami jogszabály. Végül biztosítani kell a megfigyeléshez használt lokális infrastruktúra és űrinfrastruktúra folyamatos rendelkezésre állását, beleértve az ESA GMES-űrkomponensre vonatkozó programjának keretében kifejezetten a GMES-hez kifejlesztett űrinfrastruktúrát is (a Sentinel űrprogramok). Az első Sentinel műholdak 2011-től kezdenek üzemszerűen működni.

(13) A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a hetedik kutatási keretprogram szerinti GMES-vonatkozású kutatási-fejlesztési tevékenységek, az EK hozzájárulása a GMES kezdeti üzemszerű működéséhez, a GMES-partnerek és a már meglévő struktúrák (mint például az Európai Adatközpontok) tevékenysége kölcsönösen kiegészítsék egymást.

(14) A GMES kezdeti üzemszerű működését más vonatkozó közösségi politikákkal, eszközökkel és fellépésekkel összhangban kell megvalósítani, külön tekintettel a versenyképességre és innovációra, a kohéziós, a kutatási és a közlekedési politikára, a versenypolitikára, a globális navigációs műholdrendszerre (GNSS) és a személyes adatok védelmére. A GMES-nek továbbá támogatnia kell az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[25] szerint kialakított közösségi térinformációs infrastruktúra fejlesztését. A GMES-nek ezenkívül ki kell egészítenie a közös környezeti információs rendszert (a továbbiakban: SEIS)[26] és a katasztrófaelhárítás területén végzett közösségi tevékenységeket is.

(15) Az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodás, valamint a tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országokkal kötött keretmegállapodások rendelkeznek ezen országok közösségi programokban való részvételéről. Ilyen értelmű nemzetközi megállapodások megkötésével más nem európai uniós országok és nemzetközi szervezetek részvételét is lehetővé kell tenni.

(16) A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[27] 37. pontja értelmében vett elsődleges hivatkozási alapot képező 107 millió eurós pénzügyi keretet kell létrehozni a GMES kezdeti üzemszerű működésének teljes időtartamára. Ezt a pénzügyi keretet terv szerint kiegészíti egy 43 millió eurós összeg a hetedik kutatási keretprogram űrtechnológiai témaköréből a GMES kezdeti üzemszerű működéséhez kapcsolódó kutatási munkákra.

(17) A költségvetési rendelettel összhangban lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok, Közösségen kívüli országok és nemzetközi szervezetek megfelelő megállapodások alapján hozzájárulhassanak a programokhoz.

(18) A GMES-szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek teljesnek és nyíltnak kell lennie. Ez szükséges ahhoz, hogy az SEIS, az INSPIRE és a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerének (GEOSS) elveinek szellemében a Föld-megfigyelési adatok és információk használata és megosztása fokozódjék.

(19) Az e rendelet alapján finanszírozott fellépést az esetleges későbbi korrekciók céljából felügyelni és értékelni kell.

(20) A rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[28] összhangban kell elfogadni.

(21) A Bizottságnak különösen arra kell felhatalmazással rendelkeznie, hogy a mellékletet a tudomány fejlődéséhez igazítsa. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(22) Megfelelő intézkedéseket kell hozni a szabálytalanságok és a csalás megelőzésére, és meg kell tenni a szükséges lépéseket az eltűnt, alaptalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszaszerzésére az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet[29], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet[30] és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[31] értelmében.

(23) Mivel a rendelet célja, nevezetesen a GMES-program létrehozása és kezdeti üzemszerű működésének megvalósítása tagállami szinten nem valósítható meg kielégítően, mert a GMES kezdeti üzemszerű működéséhez összeurópai kapacitás szükséges és olyan szolgáltatásoktól függ, melyeket a tagállamokban globálisan kell koordinálni és így a koordinációnak közösségi szintűnek kell lennie, továbbá a fellépés – nagyságrendjénél fogva – közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az ugyanebben cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk Tárgy

A rendelet létrehozza az európai Föld-megfigyelési programot (a továbbiakban: GMES-program) és megállapítja a GMES kezdeti üzemszerű működésének megvalósítására vonatkozó szabályokat.

2. cikkA GMES-program

(1) A GMES-program az 1982/2006/EK határozat (a továbbiakban: a hetedik kutatási keretprogram) és az Európai Űrügynökség GMES-űrkomponensre vonatkozó programjának keretében végzett kutatási tevékenységekre épül.

(2) A GMES-program a következőket tartalmazza:

a) az alábbi tematikus területekre vonatkozó információkhoz való hozzáférést biztosító szolgáltatási komponens:

– szárazföld-figyelés,

– katasztrófaelhárítás

– biztonság,

– a tengeri környezet figyelése,

– légkörfigyelés,

– az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése,

b) az a) pontban említett tematikus területekhez űrtechnológián alapuló, fenntartható megfigyelést biztosító űrkomponens,

c) az a) pontban említett tematikus területekhez levegőbe, tengerre és földre telepített eszközökön alapuló megfigyelést biztosító lokális komponens,

3. cikk A GMES kezdeti üzemszerű működése (2011–2013)

(1) A GMES kezdeti üzemszerű működése a 2011–2013 időszakra vonatkozik és a következő területeket illetően tartalmaz intézkedéseket:

1) katasztrófaelhárítási szolgáltatások,

2) szárazföld-figyelési szolgáltatások,

3) intézkedések a szolgáltatások felhasználók általi igénybevételének támogatására,

4) hozzáférés adatokhoz, beleértve a lokális adatgyűjtés támogatását is,

5) a GMES űrkomponense.

(2) A (1) bekezdésben felsorolt intézkedések konkrét céljait a melléklet határozza meg.

A Bizottság a mellékletet a műszaki és tudományos fejlődéséhez igazíthatja.

Az ilyen intézkedéseket, melyek a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. cikkSzervezési intézkedések

(1) A GMES-program és a nemzeti, közösségi és nemzetközi szintű tevékenységek közötti koordinációt a Bizottság biztosítja.

(2) Az Európai Bizottság kezeli az e rendelet alapján a tevékenységekre biztosított pénzeszközöket az 1605/2002/EK, Euratom rendeletnek (a továbbiakban: költségevetési rendelet) megfelelően és biztosítja, hogy a GMES-program megvalósítása más vonatkozó közösségi politikákkal, eszközökkel és fellépésekkel összhangban és azokat kiegészítve történjék, különös tekintettel a versenyképességre és innovációra, a kohéziós, a kutatási és a közlekedési politikára, a versenypolitikára, az európai globális navigációs műholdrendszerre (GNSS), a személyes adatok védelmére, a 2007/2/EK irányelvre (INSPIRE), a közös környezeti információs rendszerre (SEIS) és a katasztrófaelhárítás területén folytatott közösségi tevékenységekre.

(3) A tagállamok megteszik a GMES tagállami szintű megvalósításához, és a vonatkozó nemzeti, közösségi és nemzetközi kezdeményezések potenciális szinergiáinak kihasználásához szükséges lépéseket.

Az Európai Űrügynökség kap megbízást a GMES űrkomponensének megvalósításával, adott esetben igénybe véve a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) segítségét is.

5. cikkA közösségi finanszírozás formái

(1) A közösségi finanszírozás jogi formái főleg az alábbiak lehetnek:

1) támogatás,

2) közbeszerzési szerződés.

(2) Közösségi támogatás konkrét formában adható, mint például partnerségi keretmegállapodás, működési társfinanszírozás vagy tevékenységi támogatás formájában. Az általános európai érdekű célkitűzéseket szolgáló szervezetek számára nyújtott működési támogatás felmentést élvezhet a költségvetési rendelet fokozatos csökkentésre vonatkozó rendelkezései alól. Támogatás esetében a társfinanszírozás megengedett legnagyobb arányát a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárással kell elfogadni.

6. cikkHarmadik országok részvétele

A következő országok vehetnek részt a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt tevékenységekben:

1) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei is, az EGT-megállapodásban rögzített feltételekkel,

2) a tagjelölt országok, valamint azok a potenciálisan tagjelölt országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük kötött keretmegállapodásban vagy társulási megállapodás jegyzőkönyvében a közösségi programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott általános elveknek megfelelően,

3) a Svájci Államszövetség, az 1) és 2) pontban nem említett más harmadik országok és nemzetközi szervezetek, az Európai Közösség által ilyen harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az EK-Szerződés 300. cikke alapján kötött megállapodás alapján, amely megállapodásnak meg kell határozniuk a részvétel feltételeit és részletes szabályait.

7. cikkFinanszírozás

(1) A rendelet végrehajtásához biztosított pénzügyi keret 107 millió EUR.

(2) Az előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi évente a többéves pénzügyi keret által rögzített határokon belül.

(3) Harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek szintén nyújthatnak kiegészítő finanszírozást a GMES-programhoz.

Az első albekezdésben említett kiegészítő finanszírozás a költségvetési rendelet 18. cikke szerint célhoz kötött bevételnek minősül.

8. cikkGMES-vonatkozású adat- és információkezelési politika

(1) A GMES-program keretében finanszírozott tevékenységekre vonatkozó adat- és információkezelési politika céljai a következők:

a) a GMES-adatok és -információk használatának és megosztásának segítése,

b) teljes és nyílt hozzáférés a GMES-szolgáltatások által előállított információkhoz és a GMES-infrastruktúrával gyűjtött adatokhoz, adott esetben azonban biztonsági célú korlátozással,

c) az európai Föld-megfigyelési piacok, különösen a szakmai felhasználóként működő szektor erősítése, a növekedés és munkahelyteremtés segítésének céljával,

d) hozzájárulás a GMES-adatok és -információk szolgáltatásának fenntarthatóságához,

e) az európai kutatási közösségek támogatása.

(2) A Bizottság a szolgáltatási komponensre, az űrkomponensre és a lokális komponensre vonatkozóan a GMES-vonatkozású adat- és információkezelési politika céljait elsősorban úgy valósítja meg, hogy biztosítja, hogy a GMES-szolgáltatókkal, a GMES-infrastruktúra üzemeltetőivel és az adatszolgáltatókkal kötött támogatási megállapodások, beszerzési szerződések és feladatátruházási megállapodások összhangban legyenek a fenti (1) bekezdésben ismertetett célokkal.

9. cikkFelügyelet és értékelés

(1) A Bizottság felügyeli és értékeli a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt tevékenységek végrehajtását.

(2) A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának 2012. december 31-ig időközi értékelő jelentést, majd egy utólagos értékelő jelentést nyújt be.

10. cikkVégrehajtási intézkedések

(1) A Bizottság a költségvetési rendelet 110. cikke és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet[32] 90. és 166. cikke szerinti éves munkaprogramot fogad el a 11. cikk (3) bekezdésében említett eljárással.

(2) A GMES-program pénzügyi kerete fedezheti a GMES-program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, felügyeleti, ellenőrzési, pénzügyi vizsgálati és értékelő tevékenységhez kapcsolódó költségeket is, különösen a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és publikációs tevékenységek kiadásait, továbbá minden olyan technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást, amely a Bizottságnál felmerül a GMES-program irányítása során.

11. cikkBizottság

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság (a továbbiakban: a GMES-bizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikk rendelkezéseit is figyelembe véve.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikk rendelkezéseit is figyelembe véve.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam két hónap.

12. cikkA Közösség pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e rendelet keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekei védelmet élvezzenek a csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazása és hatékony ellenőrzések, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszaszerzése, és – ha szabálytalanságra derül fény – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén, a 2988/95/EK, Euratom rendeletnek, a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek, valamint az 1073/1999/EK rendeletnek megfelelően.

(2) Az e rendelet alapján finanszírozott közösségi intézkedések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely szerződéses kötelezettségnek egy gazdasági szereplő általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként a Közösségek általános költségvetése indokolatlan kiadási tétel miatt kárt szenved vagy szenvedne.

(3) Az e rendelet alapján kötött megállapodásoknak, beleértve a részt vevő harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokat is, rendelkezniük kell a Bizottság vagy bármely általa felhatalmazott képviselő által ellátott felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekről, amelyekre szükség esetén a helyszínen kerül sor.

13. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

A GMES kezdeti üzemszerű működésének (2011–2013) céljai

A 2. cikk (1) bekezdésében ismertetett tevékenységek céljai a következők:

1) a katasztrófaelhárítási szolgáltatásoknak, a jelenlegi európai tevékenységek alapján, biztosítaniuk kell, hogy a Föld-megfigyelési adatok és a származékos termékek a katasztrófaelhárításban érintett nemzetközi, európai, nemzeti és regionális szereplők rendelkezésére álljanak, akik felhasználhatják azokat a különböző típusú katasztrófák, mint például meteorológiai katasztrófák (vihar, tűz, árvíz), geofizikai katasztrófák (földrengés, cunami, vulkánkitörés, fölcsuszamlás), ember által szándékosan vagy véletlenül okozott katasztrófák, és más humanitárius katasztrófák esetén. Mivel az éghajlatváltozás a katasztrófák fokozódásával járhat, a GMES katasztrófaelhárítási szolgáltatása létfontosságú lesz az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz szükséges intézkedések támogatásában ezen a területen, az európai megelőzési, felkészültségi, katasztrófaelhárítási és helyreállítási tevékenységek részeként,

2) a szárazföld-figyelési szolgáltatásoknak biztosítaniuk kell, hogy Föld-megfigyelési adatok és származékos termékek álljanak rendelkezésre, hogy azokat a biodiverzitás, talaj, víz, erdő és nemzeti erőforrások környezetvédelmi felügyeletéért felelős európai, nemzeti és regionális hatóságok használni tudják, valamint hogy használhatóak legyenek a környezetvédelmi politikák végrehajtásában, a földrajzi információk gyűjtése, a mezőgazdaság, az energiaügy, a várostervezés, az infrastruktúra és a közlekedés területén. A szárazföld-figyelési szolgáltatások tartalmazniuk kell az éghajlat-változási paraméterek figyelését is,

3) a szolgáltatásoknak a felhasználók általi igénybevételét segítő intézkedések közé tartozik olyan műszaki kapcsolódási pontok megvalósítása is, amelyek kifejezetten az adott felhasználói környezetnek megfelelően vannak kialakítva, továbbá az oktatás, a kommunikáció és a fejlesztés a szakmai felhasználóként működő szektorban,

4) az adatokhoz való hozzáférésnek, beleértve a lokális adatgyűjtés támogatását is, biztosítania kell, hogy Föld-megfigyelési adatok gyűjtése és rendelkezésre bocsátása európai űrprogramok és más infrastruktúratípusok széles köréből – ideértve a lokális infrastruktúrákat is – történjék, hogy teljesüljenek a GMES, és különösen a katasztrófaelhárítási és szárazföld-figyelési szolgáltatások céljai,

5) A GMES kezdeti üzemszerű működésének a GMES űrkomponensének működését kell biztosítania, amely világűrbe telepített földmegfigyelő infrastruktúrából áll és célja a Föld alrendszereinek megfigyelése (beleértve a földfelszínt, a légkört és az óceánokat is). A működésnek meglévő vagy tervezett nemzeti és európai űrinfrastruktúrára, és a GMES űrkomponensére vonatkozó program keretében kifejlesztett űrinfrastruktúrára kell alapulnia.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az európai Föld-megfigyelési programról (GMES) és annak kezdeti üzemszerű működéséről (2011–2013)

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Az érintett ágazat(ok): Vállalkozáspolitika

Tevékenység/Tevékenységek: Versenyképesség, iparpolitika, innováció és vállalkozókészség

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban: BA-tételek]), beleértve a következő megnevezéseket:

Új költségvetési tétel: 02.02.15

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

2011–2013 a kötelezettségvállalásokra és 2011–2016 a kifizetésekre.

3.3. Költségvetési jellemzők ( a táblázat szükség szerint további sorokkal bővíthető ):

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi keret fejezete |

02.02.15.XX | Kötelező | Diff.[33] | IGEN | IGEN | IGEN | 1a |

02.01.04.05 | Kötelező/ Nem kötelező | Diff. | IGEN | IGEN | IGEN | 1a |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány teljes létszáma | 18 | 22 | 24 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

Mint azt a javaslat indokolásának 1. fejezete ismerteti, a GMES egy Föld-megfigyelési kezdeményezés. Felhasznál mind világűrbe telepített (azaz műhold), mind nem a világűrbe telepített eszközöket, ideértve a levegőbe, a tengerre és a földre telepített (lokális) létesítményeket. A műholdakkal és a lokális infrastruktúrával gyűjtött adatok feldolgozás után információs szolgáltatásként hasznosulnak a szárazföldfigyelés, tengerfigyelés, légkörfigyelés, katasztrófaelhárítás, biztonság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és hatásainak enyhítése területein.

A GMES társfinanszírozása jelenleg európai, kormányközi és nemzeti szinten történik, a különböző szereplők közötti partnerségek alapján. Az előkészítő munkaként[38] finanszírozott, főleg a katasztrófaelhárítási és szárazföld-figyelési szolgáltatások működéséhez való korlátozott hozzájárulás kivételével ez a hozzájárulás jelenleg lényegében a hetedik kutatási keretprogram kutatási és fejlesztési tevékenységeit jelenti.

2011-től 2013-ig a hetedik kutatási keretprogramból rendelkezésre álló keretet a következő igények miatt többletforrásokkal kell kiegészíteni. Először, a GMES-szolgáltatások kezdeti üzemszerű működésének nagyobb léptékűnek kell lennie, hogy kikövezze az utat a következő többéves pénzügyi keretben (2014-től) létrehozandó teljes üzemértékű GMES-programhoz. Másodszor, a hetedik kutatási keretprogramból finanszírozott kísérleti üzemű szolgáltatási projektek közül néhány, különösen a katasztrófaelhárítási és a szárazföld-figyelési szolgáltatások, olyan készültségi fokot értek el, amely már a következő többéves pénzügyi keret tárgyidőszaka előtt lehetővé teszi az átállást az üzemszerű (azaz nem kutatási jellegű) működésre.

Meg kell szervezni, hogy a katasztrófaelhárítási térképekhez való hozzáférés a lehető leghamarabb üzemszerű legyen, hogy a tagállamok polgári védelmi halóságai eredményesebben kezelhessék az ember okozta vagy természeti katasztrófákat, és hogy határokon átnyúló katasztrófák esetén szorosabbá váljék a koordináció az érintett országok között. A polgári védelem eredményes kiszolgálásának egyáltalán nem elhanyagolható gazdasági hatása is van, mivel létfontosságú nem csak az emberek testi épségének védelme, hanem a kritikus gazdasági infrastruktúra megóvása tekintetében is.

A szárazföld-figyelési szolgáltatások segítik a döntéshozókat (ideértve a környezetvédelmi hatóságokat is) a földhasználattal, felszínborítási változásokkal és városgazdálkodással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó intézkedések megfogalmazásában, végrehajtásában és a jogkövetés ellenőrzésében.

Mind a katasztrófaelhárítási, mind a szárazföld-figyelési szolgáltatások olyan háttértevékenységektől függenek, mint például az adatokhoz való hozzáférés. A szolgáltatásokhoz beszerzett adatállományoknak újrafelhasználhatóaknak kell lenniük, hogy a felhasználók tovább tudjanak dolgozni velük, azaz a költségvetés által megengedett határokon belül többfelhasználós licencek beszerzése szükséges. Ráadásul az adatok gyűjtéséhez szükséges infrastruktúrát is működtetni kell.

A javaslat Föld-megfigyelésen alapuló szolgáltatásokat nyújtó köz- és magánszervezeteket és vállalkozásokat céloz meg.

5.2. A közösségi részvételből adódó hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

Mint a javaslat indokolása bemutatta, a fenti igények kielégítéséhez szükséges beavatkozás legalkalmasabb formája a közösségi finanszírozás.

Összeurópai termék esetében a javasolt intézkedés céljait tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani, mivel a különböző tagállamoktól származó bejövő adatokat európai szinten kell összesíteni. A többi szolgáltatás (például katasztrófaelhárítási térképek vagy földrajzilag korlátozott tematikus szárazföld-figyelési térképek) közösségi szinten jobban megvalósítható, két okból. Először, a világűrbe telepített és a lokális érzékelőktől bejövő adatok koherens és központosított kezelése nagyobb méretben gazdaságosabb. Másodszor, a tagállami szintű koordinálatlan Föld-megfigyelési szolgáltatások párhuzamosságokhoz vezetnének, és megnehezítenék vagy akár lehetetlenné is tennék, hogy a közösségi környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásának felügyelete átlátható és objektív kritériumokra alapuljon.

Annak biztosításával, hogy ezeket a szolgáltatásokat az EU-ban a potenciális felhasználók egyre szélesebb köre egyre nagyobb mértékben veszi igénybe, a Közösség is hozzájárulhat az ilyen szolgáltatások hozzáadottérték-teremtésének maximalizálásához és a szakmai felhasználóként működő piacok erőteljes fejlődéséből – ami a magánszektorban új munkahelyek létrehozását és új innovatív szolgáltatások megjelenését eredményezi – származó gazdasági és társadalmi előnyök maradéktalan kihasználásához.

Jelenleg nincs más olyan pénzügyi eszköz, amely kifejezetten a javaslat által tárgyalt igényekre koncentrálna. Lesz azonban kapcsolat a GMES-program megvalósításához szükséges tevékenységek és az EK kutatási keretprogramjaiból ezeken a területeken finanszírozott kutatási tevékenységek között. Ezek a kapcsolatok nagyon is kívánatosak, mivel ezek igazolják a kutatási szakasz sikeres bejeződését és a fokozatos átállást az üzemszerű működésre, amely ebből a programból kaphat támogatást.

A Bizottság biztosítja, hogy a javasolt rendelet összhangban legyen más közösségi szakpolitikákkal és kiegészítse azokat, különösen a versenypolitika, a közlekedési politika, az európai GNSS-programok, a személyes adatok védelme, a kohéziós politika[39], az INSPIRE és az SEIS tekintetében. A GMES ezenkívül világviszonylatban is használható fejlesztéssel, humanitárius segítségnyújtással és katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos együttműködésekben, különösen Afrikában.

A GMES-szolgáltatások továbbá nem csak azért tekinthetők alapvető fontosságúaknak, mert a főbb végfelhasználók döntéshozók, hanem azért is, mert serkentik a szakmai felhasználóként működő szektorban az innovációt és a növekedést. A GMES ezért teljes mértékben összhangban van a lisszaboni stratégiával.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A javaslat kapcsolódik a Közösség versenyképességi, ipari, innovációs és vállalkozási politikájához, és céljai a következők:

1) a felhasználók (ideértve a politikai döntéshozókat és a magánszemélyeket is) igényeihez szabott GMES-szolgáltatások kezdeti üzemszerű működésének lehetővé tétele,

2) hozzájárulás a GMES-szolgáltatásokhoz szükséges megfigyelési infrastruktúra fenntarthatóságához,

3) lehetőség megteremtése arra, hogy a magánszektor nagyobb mértékben tudja használni az információforrásokat, ezáltal megkönnyítve a hozzáadott értéket teremtő szolgáltatók innovációs tevékenységét.

A Föld-megfigyelésre alapuló szolgáltatások fejlesztésének különösen fontos szerepe van a versenyképesség és az innováció elősegítésében ebben a szektorban és a szakmai felhasználóként működő piacokon. A Föld-megfigyeléssel kapcsolatos szolgáltatások tartós fenntartása Európában továbbra is következetes közhatalmi beavatkozást igényel. Nem csak azért, mert a piacok nem tudnak reagálni a sokféle közérdekre, hanem azért is, mert a szakmai felhasználóként működő piac még kialakulatlan, és jelentős mértékben közfinanszírozásra támaszkodik, fejlődését pedig mindmáig lényegesen korlátozzák az alapszolgáltatások és az ezek alapját képező adatok tartós rendelkezésre állása és elfogadható ára körüli bizonytalanságok. A fent ismertetett konkrét célok elérése ezért hozzájárul a növekedéshez és munkahelyteremtéshez egy innovatív szektorban, amelynek a szakmai felhasználói szegmensét főleg kis- és középvállalkozások teszik ki. Ezek a szolgáltatások megkönnyítik a helyi és regionális szintű politika alakításához szükséges kulcsfontosságú adatokhoz való hozzáférést olyan területeken, mint például a mezőgazdaság, ideértve az erdő- és vízgazdálkodást is. Hozzájárulhatnak például az úthálózatok jobb tervezéséhez és karbantartásához is. Végül pedig mindez hatással lesz az éghajlatváltozás megbízhatóbb értékelésére is.

A katasztrófaelhárítási komponens várhatóan azt eredményezi, hogy a polgári védelmi szolgálatok eredményesebben működhetnek, aminek köszönhetően életeket lehet megmenteni és enyhíteni lehet a kritikus gazdasági infrastruktúrát érő károkat, azzal, hogy lehetséges lesz jobb előrejelzést adni a környezeti kockázatnak kitett területekről, katasztrófák alatt időben hozzá lehet férni pontos térképészeti szolgáltatáshoz, és hatékonyabb lehet a válságkezelés az esemény bekövetkezte után. Az alábbi táblázat összefoglalja a működési célokat, teljesítéseket, eredményeket és a vonatkozó mutatókat.

Működési célkitűzés | Teljesítés | Teljesítés mutatója | Eredmények | Eredmény-mutató | Hatás | Hatásmutató |

1. Katasztrófaelhárítási szolgáltatások lehetőségének megteremtése | 1.1. Európai térképészeti szolgáltatás katasztrófaelhárításhoz | Európai szintű térképezés megkezdése kérésre | A térképszolgáltatás jobb és gyorsabb elérhetősége | A kérés teljesítése a rendelkezésre álló költségvetésen belül | Az intézkedésnek köszönhetően előállított adatok és információk gyorsabb és megbízhatóbb elérhetősége | Az érintett felhasználók elégedettségének foka |

1.2. Termékintegrálás katasztrófaelhárításhoz | Speciális térképezés megkezdése kérésre | Speciális regionális térképészeti szolgáltatás jobb elérhetősége |

2. Szárazföld-figyelési szolgáltatások lehetőségének megteremtése | 2.1. Időszakos felszínborítási térképezési szolgáltatás | Összeurópai felszínborítási térképezés és kritikus felszínborítási pontok térképezése | A térképészeti szolgáltatás jobb elérhetősége Folyamatos adatáramlás | A kérés teljesítése a rendelkezésre álló költségvetésen belül |

2.2. Dinamikus szárazföld-figyelési tevékenységek | Alapvető éghajlat-paraméterek előállítása napi szinten |

3. A szolgáltatások felhasználók általi igénybevételének támogatása | 3. Intézkedések az üzemszerűen működő szolgáltatások felhasználók általi igénybevételének támogatására | Kísérő intézkedések (ideértve a kapcsolódási pontokat és az oktatást) annak ösztönzésére, hogy a felhasználók használják az információkat | Működő műszaki kapcsolódási pontok és a felhasználóknak tudomása van a szolgáltatásokról | A felhasználók jól ismerik a szolgáltatásokat és használják azokat |

4. A GMES-űrkomponens működésének pénzügyi támogatása | 4. A Sentinel 1A, 2A és 3A[40] rutinszerű működése és az adatok hozzáférhetőségével kapcsolatos földi szegmens működése | A Sentinel űrprogramok működését segítő támogatások | A három Sentinel űrprogram rutinszerűen működik | Nincs üzemszünet | A rutinszerű működés biztosított a fellépés teljes ideje alatt |

5. Adatok beszerzése és szolgáltatása | 5. A szolgáltatások működéséhez szükséges adatok beszerzése | Adatbeszerzési/adathozzáférési szerződések | Többfelhasználós licencek az adatokra | Az adatok jobb elérhetősége |

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a fellépés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[41].

X Centralizált irányítás

X Közvetlenül a Bizottság által

X Közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( Végrehajtó ügynökségek

X a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

X tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

X Nemzetközi szervezetek

Megosztott vagy decentralizált irányítás

a tagállamokkal

harmadik országokkal

X Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (Európai Űrügynökség)

A különféle intézkedéseket közvetlenül a Bizottság hajtja végre, a következő eszközökkel:

- támogatások odaítélése nyílt ajánlattételi felhívás alapján,

- támogatások odaítélése az éves munkaprogramban kijelölt kedvezményezetteknek,

- ajánlattételi eljárások.

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Felügyeleti rendszer biztosítja, hogy a teljesítések a legjobb minőségűek legyenek és a forrásokat a leghatékonyabban használják fel. A felügyelet a program teljes időtartamára kiterjed. Alapja az intézményi felhasználóktól és kedvezményezettektől a programról kapott visszajelzés lesz, beleértve az adatok célzott felmérésekkel történő gyűjtését és értékelését.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

Előzetes értékelési követelményeket is magában foglaló, széles körű hatásvizsgálat készült. A lehetséges szakpolitikai alternatívák összehasonlító értékelése után megtörtént a preferált alternatíva kiválasztása és hatásainak, kockázatainak, előfeltételeinek és költséghatékonyságának értékelése. A javaslat teljes mértékben összhangban áll a hatásvizsgálat következtetéseivel.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A javaslat a GMES mint kutatási kezdeményezés keretében az elmúlt tíz évben végzett fejlesztési munka során szerzett tapasztalatokra épül. Ezek igazolják, hogy míg a kutatás finanszírozása továbbra is szükséges a GMES fejlesztésének folytatásához, az is szükségessé vált, hogy néhány kulcsfontosságú Föld-megfigyelési szolgáltatás működése is támogatást kapjon, hogy az eddigi beruházások eredményeit maradéktalanul ki lehessen használni, és reagálni lehessen a fent ismertetett igényekre.

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

Tizennyolc hónappal a program elindítása után külső időközi értékelésre kerül sor az elért eredmények és a program végrehajtásának minőségi szempontjai tekintetében. Két évvel a program lezárultát követően külső utólagos értékelés készül a program eredményeiről és hatásairól.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

A szerződések, támogatások és a kapcsolódó kifizetések adminisztratív felügyelete a Bizottság központi szolgálatainak és/vagy a kedvezményezett országokban lévő EK-küldöttségek feladata lesz.

Külön figyelmet kell fordítani a ráfordítások jellegére (jogosultság), a költségvetés betartására (tényleges költségek) és az igazoló dokumentumok és a vonatkozó dokumentációk ellenőrzésére.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

(Fel kell tüntetni a célkitűzésekre, a fellépésekre és a teljesítésekre vonatkozó megnevezéseket) | Teljesítés típusa | Átlagos költség | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |

2011 | 2012 | 2013 | n+3. év | n+4. év | n+5. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[42] (XX 01 01.) | A*/AD | 11 | 12 | 12 |

B*, C*/AST | 6 | 8 | 9 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott[43] állomány | 1 | 2 | 3 |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[44] | 0 | 0 | 0 |

ÖSSZESEN | 18 | 22 | 24 |

A Főigazgatóság nagyobb szinergia elérésével igyekszik ésszerűsíteni a szervezeti felépítést és a majdani körülmények tükrében, különösen a Bizottságnál folyamatban lévő munkaügyi átvilágítás eredményeit figyelembe véve újból meg fogja vizsgálni a létszámigényeket. Várható, hogy ezek révén belső átcsoportosítások segítségével biztosítani lehet a kezdeményezéshez szükséges létszám nagy részét. Ha a szükséges teljes létszám nem biztosítható a fentiekkel, akkor a felhasználóként szereplő főigazgatóságok kérhetik a hiányzó állományt a vonatkozó éves politikai stratégia keretében.

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

- Szakpolitikai döntéshozók (AD/kihelyezett tagállami szakértő): a programra vonatkozó szakpolitika kialakításáért és az általános koordinációért felelősek

- Programigazgatók (AD): a program végrehajtásáért, felügyeletéért és értékeléséért felelősek

- Programigazgató melletti asszisztensek (AST): a programigazgatókat segítik feladataik ellátásában

- Pénzügyi és szerződéskezelési asszisztensek (AST/szerződéses alkalmazottak): a támogatások és szerződések kezeléséért felelősek

- Adminisztratív asszisztensek (AST): az adminisztratív és titkársági támogatásért felelősek

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

X A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

X Az érintett főigazgatóság állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott álláshelyek

Az emberi és igazgatási erőforrások iránti igényt az irányító főigazgatóságnak az éves eljárás keretében juttatható összegből kell kielégíteni, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2011 | 2012 | 2013 | n+3. év | n+4. és későbbi évek | ÖSSZESEN |

1. Technikai és igazgatási segítségnyújtás (beleértve a kapcsolódó személyi költségeket) |

Végrehajtó ügynökségek[45] |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

- belső |

- külső[46] | 1 | 2 | 2 |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen | 1 | 2 | 2 |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2011 | 2012 | 2013 | n+3. év | n+4. év | n+5. és későbbi évek |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) | 2.1 | 2,4 | 2,6 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) | 0.06 | 0,14 | 0,2 |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 2,1 | 2,5 | 2,8 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben hivatkozni kell a 8.2.1. pontra.

évente 122 000 EUR tisztviselőnként

évente 73 000 EUR kihelyezett tagállami szakértőnként

évente 64 000 EUR szerződéses alkalmazottanként

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

2011 – 1 szerződéses alkalmazott

2012 – 1 szerződéses alkalmazott + 1 kihelyezett tagállami szakértő

2013 – 2 szerződéses alkalmazott + 1 kihelyezett tagállami szakértő

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig)

2011 | 2012 | 2013 | n+3. év | n+4. év | n+5. és későbbi évek | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések | 0,023 | 0,025 | 0,030 | 0,078 |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | 0,208 | 0,208 | 0,208 | 0,624 |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[47] | 0,139 | 0,139 | 0,139 | 0,417 |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) | 0,350 | 0,352 | 0,357 | 1,059 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | 0,350 | 0,352 | 0,357 | 1,059 |

Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

Évente legfeljebb 20 kétnapos kiküldetés napi 750 EUR átlagköltséggel = 30 000 EUR

Hat kétnapos ülés átlagosan 30 résztvevővel, fejenként 1044 EUR költséggel (860 EUR utazási költség + 92 EUR napidíj * 2 nap) = 187 920 EUR

Három bizottsági ülés: 860 EUR résztvevőnként * 54 résztvevő (évente) = 139 320 EUR

A szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat az irányító főigazgatóság számára az éves eljárás keretében juttatható összegből kell biztosítani, figyelembe véve a költségvetési korlátokat.

8.2.7. Megvalósítás – emberi erőforrások

A fellépéshez szükséges emberi erőforrásokra vonatkozó számítások a következő elemzéseken alapulnak:

- a különféle teljesítések megvalósítási mechanizmusainak meghatározása,

- a megvalósítási mechanizmusokhoz szükséges feladatok általános kategóriáinak meghatározása,

- annak meghatározása, hányszor ismétlődik a feladat a fellépés időtartama alatt,

- a létszámigény megbecsülése évente és feladatonként, teljes munkaidős egyenértékben.

A megvalósítási mechanizmusok összegzése

Működési cél | Teljesítés | Megvalósítási mechanizmus |

1. Katasztrófaelhárítási szolgáltatások lehetőségének megteremtése | 1.1. Európai térképészeti szolgáltatás katasztrófaelhárításhoz | Beszerzések kérésre indított térképészeti gyorsszolgáltatás létrehozásához; kérésre indított további térképészeti szolgáltatások a katasztrófaelhárítás különböző szakaszaiban; alaptérképek készítése; térképhitelesítés és -ellenőrzés; adatarchiválási, hivatkozásszerkesztési és terjesztési funkciók. A beszerzési ciklus irányítása. A szolgáltatás felügyelete. Koordináció más érintett szolgáltatókkal. |

1.2. Termékintegrálás katasztrófaelhárításhoz | Ajánlattételi felhívás az ezen a területen tevékenykedő szervezeteknek szánt támogatásokra, főleg a közösségi szinten szolgáltatott adatokra épülő, kifejezetten regionális szintű végfelhasználóknak szánt információk tekintetében. A ajánlattételi ciklus irányítása. A támogatások felhasználásának nyomon követése. Koordináció a különböző polgári védelmi szervezetek közötti. |

2. Szárazföld-figyelési szolgáltatások lehetőségének megteremtése | 2.1. Időszakos felszínborítási térképészeti szolgáltatás | Európai szintű tevékenységek: A következő szolgáltatások európai szintű létrehozásához szükséges beszerzések: képek előfeldolgozása; hozzáférés referenciaadatokhoz; felszínborításra és felszínborítás-változásra vonatkozó összetett termékek; térképhitelesítés és -ellenőrzés; adatarchiválási, hivatkozásszerkesztési és terjesztési funkciók. A beszerzési ciklus irányítása. A szolgáltatás nyomon követése. Koordináció más érintett szolgáltatókkal. Regionális szintű tevékenységek: Ajánlattételi felhívás az ezen a területen tevékenykedő szervezeteknek szánt támogatásokra, azzal a céllal, hogy a tagállamokban meglévő adatállományok összesítéséből közös célorientált modellel európai termékeket készítsenek. A támogatások felhasználásának nyomon követése. Koordináció a különböző érintett szervezetek között. |

2.2. Dinamikus szárazföld-figyelési tevékenységek | Biológiai és geofizikai paraméterek napi szintű valós idejű és globális előállítására szolgáló szolgáltatás létrehozásához szükséges beszerzések. A beszerzési ciklus irányítása. A szolgáltatás nyomon követése. Koordináció más érintett szolgáltatókkal. |

3. A szolgáltatások felhasználók általi igénybevételének támogatása | 3. Intézkedések az üzemszerűen működő szolgáltatások felhasználók általi igénybevételének támogatására | Olyan szolgáltatáshoz szükséges beszerzések, melynek célja az adatok és információk végfelhasználók általi használatának ösztönzése és a GMES-szolgáltatások bekapcsolása a felhasználóspecifikus környezetbe és információáramlásba. A beszerzési ciklus irányítása. A szolgáltatás nyomon követése. Koordináció más érintett szolgáltatókkal. |

4. és 5. A GMES űrkomponensének és adatokhoz való hozzáférés pénzügyi támogatása | A Sentinel 1A, 2A és 3A[1] rutinszerű működése, az adatok hozzáférhetőségével kapcsolatos földi szegmens működése, és adathozzáférési megállapodások adattulajdonosokkal | Az ESA által végzett tevékenységek finanszírozása, lehetőleg közös irányítással A közös irányításról szóló megállapodás kezelése. Lokális adatok beszerzése és a beszerzési ciklus irányítása. A vonatkozó tevékenységek nyomon követése. |

Teljesítésenként és feladatonként szükséges emberi erőforrások

Teljesítés | Általános kategóriájú feladat | Feladatok száma | 2011 (Teljes munkaidős egyenérték) | 2012 (Teljes munkaidős egyenérték) | 2013 (Teljes munkaidős egyenérték) |

1.1. Európai térképészeti szolgáltatás katasztrófaelhárításhoz | a) Beszerzés megtervezése, közzététel, elbírálás és szerződéskötés | 1 | 1 |

b) A szerződéses térképészeti szolgáltatás nyomon követése | 2 | 0,5 | 0,5 |

c) Az európai térképészeti tevékenység koordinálása | 3 | 0,25 | 0,5 | 1 |

d) A tevékenység pénzügyi kezelése és adminisztratív szempontú nyomon követése | 3 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

1.1. összesen: | 1,75 | 1,5 | 2 |

1.2. Termékintegrálás katasztrófaelhárításhoz | a) Támogatások – ajánlattételi felhívás megtervezése, közzététele, elbírálás és szerződéskötés | 3 | 0,75 | 0,5 | 0,5 |

b) Speciális térképészeti tevékenységekre adott támogatások nyomon követése | 15 | 0,25 | 1 | 1 |

c) Az érintett szereplők európai szintű koordinálása | 3 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

d) A tevékenység pénzügyi kezelése és adminisztratív szempontú nyomon követése | 15 | 1 | 1,5 | 1,5 |

1.2. összesen: | 2,5 | 3,5 | 3,5 |

1. célkitűzés összesen: | 4,25 | 5 | 5,5 |

2.1. Időszakos felszínborítási térképezési szolgáltatás | a) Beszerzés megtervezése, közzététel, elbírálás és szerződéskötés | 3 | 1 |

b) A szerződéses szolgáltatások nyomon követése | 9 | 0,5 | 1 | 2 |

c) Támogatások – ajánlattételi felhívás megtervezése, közzététele, elbírálás és szerződéskötés | 3 | 0,25 | 0,5 | 0,5 |

d) A támogatások nyomon követése | 9 | 0 | 0,5 | 0,5 |

e) Az érintett szereplők európai szintű koordinálása | 3 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

f) A tevékenység pénzügyi kezelése és adminisztratív szempontú nyomon követése | 18 | 1,5 | 2,5 | 3 |

2.1. összesen: | 3,75 | 5 | 6,5 |

2.2. Dinamikus szárazföld-figyelési tevékenységek | a) Beszerzés megtervezése, közzététel, elbírálás és szerződéskötés | 1 | 0,75 |

b) A szerződéses szolgáltatások nyomon követése | 2 | 0,25 | 0,5 | 0,5 |

c) Terjesztés és kísérő intézkedések | 3 | 0,75 | 0,75 |

d) A tevékenység pénzügyi kezelése és adminisztratív szempontú nyomon követése | 3 | 0,75 | 0,75 | 0,75 |

2.2. összesen: | 1,75 | 2 | 2 |

2. célkitűzés összesen: | 5,5 | 7 | 8,5 |

3. Az üzemszerűen működő szolgáltatások igénybevétele | a) Beszerzés megtervezése, közzététel, elbírálás és szerződéskötés | 1 | 1 |

b) A szerződéses szolgáltatások nyomon követése | 2 | 0,5 | 0,5 |

c) Koordinációs tevékenységek | 2 | 0,5 | 0,5 |

d) A tevékenység pénzügyi kezelése és adminisztratív szempontú nyomon követése | 2 | 0,25 | 0,5 | 0,5 |

3. célkitűzés összesen: | 1,25 | 1,5 | 1,5 |

4. és 5. A GMES űrkomponensének működése és adatokhoz való hozzáférés | a) Az ESA-val közös irányításról szóló megállapodás elkészítése | 1 | 1 |

b) A megállapodás operatív felügyelete | 3 | 1 | 1 |

c) Koordináció nemzeti/tagállami szinten | 3 | 0,5 | 0,5 |

d) A tevékenység pénzügyi kezelése és adminisztratív szempontú felügyelete | 3 | 0,5 | 0,5 |

4. és 5. célkitűzés összesen: | 1 | 2 | 2 |

Irányítás, külső szakértők és általános költségek | a) Irányítás – osztályvezető | 3 | 1 | 1 | 1 |

b) Pénzügyi koordináció | 3 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

c) Jogtanácsos | 3 | 0,5 | 1 | 1 |

d) Űrtechnológiai szakember | 3 | 1 | 1 | 1 |

e) Felhasználói kapcsolódási pontok – kapcsolattartó | 3 | 1 | 1 | 1 |

f) Titkárság | 3 | 2 | 2 | 2 |

Általános költségek összesen: | 6 | 6,5 | 6,5 |

Emberi erőforrások összesen: | 18 | 22 | 24 |

[1] Lásd a Bizottság „Globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES): Teszünk bolygónk biztonságáért!” című közleményét – COM(2008) 748, 2008.11.12. (a továbbiakban: a 2008-as közlemény).

[2] A 6. kutatási keretprogramban az EU 100 millió eurót költött GMES-projektekre, míg az ESA további 100 millió eurót ruházott be GMES-szolgáltatások elemeit érintő projektekbe. A hetedik keretprogram „Együttműködés” című programjának űrtechnológiai témaköre keretében az EU 2007 és 2013 között 430 millió eurót szán GMES-szolgáltatásokat érintő projektekre és az e szolgáltatásokhoz beszerzendő adatokra. Az EU a 7. kutatási keretprogram űrtechnológiai témaköréből további 624 millió euróval járul hozzá az ESA GMES-űrkomponensre vonatkozó programjához, ami mindösszesen 2246 millió eurót (2008-as állapot) tesz ki (beleértve az ESA-tagállamoktól származó pénzeszközöket is).

[3] Jelenleg különösen az európai szinten vagy globálisan összegyűjtött, megfelelő minőségű adatok hiányoznak az európai döntéshozóknak.

[4] Lásd az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot.

[5] COM(2005) 565, 2005.11.10.

[6] Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 49. cikke (6) bekezdésének b) pontjával összhangban (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.)

[7] COM(2006) 231, 2006.9.22.

[8] A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló 1998. június 25-i århusi egyezmény mindenkinek jogot ad arra, hogy hozzájusson a hatóságok birtokában lévő, környezettel kapcsolatos információkhoz („hozzáférés környezeti információkhoz”), részt vegyen a környezetet érintő döntéshozásban, és betekintsen eljárásokba, hogy adott esetben vitathasson olyan hatósági döntéseket, melyeket a fent említett két jog vagy általában véve környezetvédelmi jogszabály figyelmen kívül hagyásával hoztak („igazságszolgáltatáshoz való jog”)

[9] Lásd még az 1.4. szakaszt.

[10] Jelenleg a GMES számára adatokat szolgáltató űrprogramok közé tartoznak a következők: Spot, TerraSAR-X, EUMETSAT műholdak, CosmoSkymed, DMC Deimos, Ikonos, GeoEye, Quickbird és ENVISAT.

[11] Az ESA jelenleg öt Sentinel („őrszem”) űrprogram fejlesztésén dolgozik a GMES-űrkomponensre vonatkozó programjának keretében.

[12] HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

[13] Többek között az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA), az Európai Unió Műholdközpontja (EUSC), az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) és a Külső Határokon Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX).

[14] Mint a 2008-as közlemény is ismertette, a Bizottság továbbra is vizsgálja, hogy a piaci lehetőségek megnyílása és a költségalapú díjfelszámítás esetleg lehetővé tenné-e 2014 után a közpénzfelhasználás arányának csökkentését.

[15] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[16] HL C […], […], […] o.

[17] HL C […], […], […] o.

[18] HL C […], […], […] o.

[19] HL C […], […], […] o.

[20] HL L 261., 2004.8.6., 64. o.

[21] HL C 136., 2007.6.20., 1. o.

[22] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[23] HL L 400., 2006.12.30., 1. o.

[24] COM(2008) 748, 2008.11.12.

[25] HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

[26] COM(2008) 46 végleges.

[27] HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

[28] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[29] HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

[30] HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

[31] HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

[32] HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

[33] Differenciált előirányzatok.

[34] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az xx. cím xx 01. alcíme alá.

[35] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[36] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[37] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[38] A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének b) pontjával összhangban.

[39] A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló közösségi kohéziós stratégiai iránymutatások 1.1.2. szakasz hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a környezetvédelem és a növekedés között, és kifejezetten hivatkozik a GMES-re.

[40] A Sentinel űrprogramok az EU társfinanszírozásával folyó önkéntes ESA-program keretében működő programok.

[41] Több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg e pont „Megjegyzések” rovatában a további részleteket.

[42] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[43] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[44] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[45] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó ügynökség(ek)re vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[46] A támogatások tagállami szintű koordinálásával kapcsolatos technikai és adminisztratív támogatás az 1. tevékenység és a szárazföldfigyelés esetében.

[47] Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.