18.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 67/132

—

tekintettel az első alkalommal 2008. április 25-én, Pekingben tartott EU-Kína magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd mechanizmusára (HLM),

—

tekintettel a 2007. november 28-án, Pekingben tartott tizedik Kína–EU csúcstalálkozó következtetéseire,

—

tekintettel a Bizottság „EU – Kína: Szorosabb partnerség, növekvő felelősség” című közleményére (COM (2006)0631) és az azt kísérő, „Az EU és Kína közötti kereskedelemről és befektetésekről szóló szakpolitikai dokumentum – Verseny és partnerség” című bizottsági munkadokumentumra (COM(2006)0632),

—

tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001. november 9–14. között Dohában, Katarban tartott negyedik miniszteri konferenciája által Kína 2001. november 11-i hatállyal és Kínai Tajpej 2002. január 1-jei hatállyal a WTO-ba való felvételéről hozott határozatra,

—

tekintettel a Kínáról szóló állásfoglalásaira, különösen az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló 2006. szeptember 7-i állásfoglalására (1) és az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló 2005. október 13-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a Bizottság 2007. február 15-i„Jövőbeni lehetőségek és kihívások az EU–Kína kereskedelmi és befektetési kapcsolatokban, 2006–2010” című tanulmányára,

—

tekintettel a Kínát a földrengés után és az olimpiai játékok előtt jellemző helyzetről szóló, 2008. július 10-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az Európai Unió kínai kereskedelmi kamarájának „Európai vállalkozások Kínában, 2008/2009-es állásfoglalás” című nyolcadik éves jelentésére,

—

tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0021/2009),

A.

mivel az EU és Kína közötti kereskedelem 2000 óta rendkívül nagy mértékben megnőtt és mivel 2006 óta Európai Unió Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, 2007 óta pedig Kína az Európai Unió második legnagyobb kereskedelmi partnere,

B.

mivel a fokozott fejlődés és a WTO-tagság a számottevő előnyök mellett Kína számára nagyobb felelősséggel jár abban a tekintetben, hogy teljes értékű, pozitív szerepet játsszon a globális gazdasági rendben, beleértve a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbank Csoportot is,

C.

mivel a folyamatos növekedés ellenére a Kína és az EU közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok – amelyek 2007-es mérlege Kína esetében több mint 160 milliárd eurós kereskedelmi deficitet mutatott – továbbra sincsenek egyensúlyban,

D.

mivel a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági válság – amely Kínára is hatással van – hátterében a pénzügyi és makrogazdasági egyensúlyhiány és a belső kereslet, valamint a kivitel visszaesése áll,

E.

mivel a kínai piacra való bejutás az állami vezetésű iparpolitika, a szabadalmak megsértése és az ellentmondásos szabványügyi és megfelelési rendszer miatt nehézkes, ami a kereskedelemben technikai és nem tarifális akadályokat (NTB) jelent az uniós vállalatok számára,

F.

mivel az áruk és szolgáltatások uniós termelői a világpiacokon rendkívül versenyképesek, mivel a kínai piacra való szabad és méltányos bejutás révén az uniós vállalatok növelhetnék kivitelüket és fokozhatnák az említett piacon való jelenlétüket, továbbá javíthatnának a kínai fogyasztók számára biztosított minőségen és szolgáltatásokon,

G.

mivel az EU Kínába irányuló kivitele 2007-ben 18,7%-kal nőtt, 231 milliárd euró értékben,

H.

mivel a hamisított és kalóztermékek Kínán belüli termelésének mértéke továbbra is riasztóan magas és az Európai Unió vámhatóságai által lefoglalt hamisított termékek 60%-át Kínában gyártják; mivel az ilyen áruk előállítása gyakran a rendes piacra is termelő létesítményekben zajlik, és a termelés során figyelmen kívül hagyják mind a munkajogot, mind pedig a munkahelyi egészségügyi és biztonsági követelményeket, és veszélyt jelentenek a fogyasztókra, vegyi anyagok esetében pedig a tágabb környezetre is,

1.

hangsúlyozza, hogy az EU és Kína közötti kereskedelem hatalmas mértékben bővült, és az EU kereskedelmi kapcsolatai számára az egyedüli jelentősebb kihívás;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európa és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatoknak közös értékeinknek megfelelően a viszonosság, a tisztességes verseny és kereskedelem elvén és a WTO-szabályok betartásán kell alapulniuk, de figyelembe kell venniük a fenntartható fejlődést, a környezetvédelmi határértékek tiszteletben tartását és az éghajlatváltozás megelőzése terén a globális célokhoz való hozzájárulást;

3.

úgy véli, hogy a világ növekedésének egyik fő motorjaként Kínának teljes mértékben ki kellene vennie részét azon törekvésből, amely a globális gazdasági rend fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítását célozza;

4.

felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az elkötelezettség és a Kínával való párbeszéd politikáját; üdvözli a Bizottság által Kínának biztosított, kereskedelemmel összefüggő technikai segítségnyújtást; úgy véli, hogy az ilyen segítségnyújtás létfontosságú ahhoz, hogy támogassa Kína sikeres integrációját a világgazdaságba, és különösen ahhoz, hogy eleget tehessen kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak a WTO-ban, valamint javítson a társadalmi és környezetvédelmi feltételeken;

5.

hangsúlyozza, hogy eddig példa nélkül álló együttműködésre van szükség az Európai Unió és Kína között a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság megoldása érdekében; úgy véli, ez nagyszerű lehetőséget nyújt Kína és az Európai Unió számára, hogy közösen bizonyságot tegyenek felelősségérzetükről és kivegyék részüket a válság megoldásából;

6.

úgy véli, hogy a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének párhuzamosan kell haladnia az őszinte, eredményes és hatékony politikai párbeszéddel, amely a témák széles körét öleli fel; úgy véli, hogy az emberi jogoknak az Európai Unió és Kína közötti kapcsolatok alapvető és szerves részét kell képezniük; felhívja a Bizottságot, hogy a Kínával a megújított partnerségi és együttműködési megállapodásról folytatott tárgyalások során ragaszkodjon az emberi jogi záradék megerősítéséhez;

7.

úgy véli, hogy a jelenlegi nyitott kereskedelmi rendszer ösztönözheti a Kína és a fejlődő országok közötti gazdasági kapcsolatokat várhatóan mindkét fél hasznára, továbbá példátlan lehetőséget biztosíthat a gazdasági növekedéshez és a felek világpiaci integrációjához, amennyiben a kereskedelmi politikák összhangban vannak a fejlesztési célkitűzésekkel, a gazdasági növekedés pedig hozzájárul a szegénység csökkentéséhez;

8.

szorgalmazza, hogy a Bizottság továbbra is tanúsítson nyitottságot a Kínával folytatott uniós kereskedelemben; úgy véli, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak továbbra is nyitott, méltányos piacra jutást kell biztosítaniuk a kínai kivitel számára, és számítaniuk kell a Kína által előidézett kihívásra a versenyképesség terén; úgy véli, hogy Kínának viszonzásul meg kellene erősítenie a gazdasági nyitottság és a piaci reform melletti elkötelezettségét;

9.

szorgalmazza, hogy Kína játsszon aktív, gazdasági és kereskedelmi súlyának megfelelő szerepet a WTO-ban, annak érdekében, hogy elősegítse az erős, átlátható szabályozási keret szerint működő globális kereskedelem akadálytalan fejlődését;

10.

üdvözli Kínának a 2008. november 15-én, Washingtonban tartott G-20 találkozón való részvételét, amelynek a gazdasági és pénzügyi világ ügyeiben való határozott részvételéhez kell vezetnie, és amelyet globális szintű, nagyobb felelősségvállalásoknak kell követniük;

11.

hangsúlyozza, hogy a protekcionizmus nem lehet Európa válasza az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokban bekövetkezett növekedésre; úgy véli, hogy az Európai Uniónak és a tagállamoknak sürgősebb erőfeszítésekkel kellene törekedniük arra, hogy a lisszaboni reformmenetrend terén további előrehaladást érjenek el, annak érdekében, hogy kialakítsák és megszilárdítsák a komparatív előnyök területeit a világgazdaságban, és ösztönözzék az innovációt és a szakképzést;

12.

megállapítja, hogy a jelenlegi gazdasági válság kezelése érdekében a növekedésre és a munkahelyekre irányuló, nagyszabású kínai helyreállítási tervet ismertettek; hangsúlyozza, hogy a támogatási intézkedéseknek ideigleneseknek kell lenniük, meg kell felelniük a WTO-szabályoknak és nem torzíthatják a tisztességes versenyt;

13.

üdvözli Kína szuverén állami vagyonalapjából és az állami tulajdonú vállalkozásoktól származó uniós befektetéseket, amelyek hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, valamint a kölcsönös előnyökhöz és a befektetési mozgások egyensúlyához; emlékeztet azonban a kínai pénzügyi piacok átláthatatlanságára, és hangsúlyozza legalább egy magatartási kódex bevezetésének fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy az uniós piacot célzó kínai befektetési műveletek átláthatóak legyenek, továbbá felhívja az Európai Uniót és Kínát, hogy piacaik továbbra is legyenek nyitottak a befektetések számára, ugyanakkor vezessenek be az átláthatóságot célzó rendelkezéseket;

14.

üdvözli a tényt, hogy Kínában a WTO-hoz való csatlakozás óta egyre nagyobb számban nyitottak meg iparágakat a külföldi befektetők előtt; ugyanakkor aggódik amiatt, hogy ezzel egy időben néhány ágazatban korlátozott vagy nem lehetséges a külföldi befektetés, valamint hogy megkülönböztető intézkedéseket vezettek be a külföldi cégek ellen, különösen a határokon átnyúló egyesülésekre és felvásárlásokra vonatkozóan;

15.

úgy véli, hogy Kínában a protekcionista gyakorlatok, a túlzott bürokrácia, a renminbi alulértékelése, a különféle formákban történő támogatások, valamint a szellemi tulajdonjogok megfelelő és elfogadott szintű érvényesítésének hiánya sok uniós vállalatot meggátol a teljes körű piacra jutásban;

16.

felhívja Kínát, hogy még nagyobb mértékben nyissa meg áru- és szolgáltatási piacait, és folytassa a gazdasági reformokat, hogy stabil, kiszámítható, átlátható jogi keretet alakítson ki az uniós vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy tárgyalja meg a kínai postatörvény-tervezetet a kínai kormánnyal, mindaddig, amíg ez a tervezet olyan rendelkezést tartalmaz, amely veszélyeztetné a külföldi expressz postai szolgáltatásokat; úgy véli, hogy a postai és expressz postai szolgáltatásokra vonatkozóan kiegyensúlyozott szabályozási keretre van szükség annak érdekében, hogy folytatni lehessen a külföldi befektetések és a tisztességes verseny támogatására irányuló kínai politikát az expressz kézbesítési ágazatban;

18.

elismeri a kínai hatóságok által a közigazgatási terhek országos szintű csökkentése érdekében megtett lépéseket és az e-kormányzat terén tett előrehaladást, annak érdekében, hogy a jogszabályok a nyilvánosság számára hozzáférhetővé váljanak, ugyanakkor megjegyzi, hogy további előrehaladásra van szükség ahhoz, hogy a külföldi vállalatok számára biztosítsák a kínai piacokra való szabad és egyenlő feltételekkel történő bejutást;

19.

hangsúlyozza, hogy a kínai piacra való bejutás vonatkozásában a további nyitás az uniós vállalatok számára számos területen fog lehetőségeket kínálni, így például a gépgyártás, a vegyi anyagok, az autóipar, a gyógyszergyártás, az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a tiszta fejlesztési mechanizmusokkal (CDM) kapcsolatos projektek, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a pénzügyi, biztosítási, távközlési és kiskereskedelmi szolgáltatások területén;

20.

megjegyzi, hogy a nem tarifális akadályok komoly akadályt jelentenek a Kínában jelen lévő uniós vállalatok, valamint az Európai Unióban jelen lévő kínai és nem uniós vállalatok, különösen a kkv-k számára;

21.

felhívja Kínát, hogy fogadjon el nemzetközi szabványokat a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan, annak érdekében, hogy ezzel ösztönözze a Kína és más országok közötti további kereskedelmet; üdvözli a tényt, hogy Kína fokozza részvételét a nemzetközi szabványügyi testületekben, és úgy véli, hogy ezt bátorítani kell, valamint viszonozni a kínai szabványügyi testületekben való uniós részvétellel; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kínai behozatal megfeleljen az élelmiszerekre és a nem élelmiszer jellegű termékekre vonatkozó európai előírásoknak;

22.

helyteleníti a kínai kormány által a kivitelre vonatkozóan folyamatosan alkalmazott kereskedelemtorzító korlátozásokat, például a nyersanyagokra kivetett exportadókat; felhívja a Bizottságot, hogy a Kínával folytatott valamennyi kétoldalú tárgyalása során ragaszkodjon az összes meglévő exportkorlátozás megszüntetéséhez; hangsúlyozza, hogy ezen exportkorlátozások megszüntetése az Európai Unió és Kína közötti tisztességes kereskedelem létfontosságú elemét képezi; hangsúlyozza, hogy a Kínával kötendő valamennyi jövőbeli kereskedelmi megállapodást értékelni fogja ebben a vonatkozásban;

23.

aggodalmát fejezi ki az iparpolitikába való folyamatos állami beavatkozás és a kifejezetten megkülönböztető jellegű korlátozások miatt, mint például az exportfinanszírozás korlátlan állami támogatása és a külföldi tulajdon mértékének korlátozása bizonyos ágazatokban, amelyek torzítják a kínai piacot az uniós vállalatok számára;

24.

felhívja Kínát, hogy – 2001-ben tett kötelezettségvállalásának megfelelően – csatlakozzon a közbeszerzésről szóló megállapodáshoz (GPA), és építő módon vegyen részt a közbeszerzési piacainak megnyitásáról szóló tárgyalásokban, és – e tárgyalások sikeres kimeneteléig – alkalmazzon átlátható, kiszámítható és tisztességes eljárásokat a közbeszerzési szerződések odaítélésekor, hogy a külföldi vállalatok egyenlő feltételek mellett tudjanak versenyezni; felhívja Kínát, hogy biztosítson azonnali piacra jutást a Kínában letelepedett és ott működő uniós vállalatok számára;

25.

üdvözli a 2008-ban renminbi értékének az idei évben tapasztalt bizonyos mértékű emelkedését; szorgalmazza, hogy Kína hagyja tovább emelkedni a renminbi értékét, annak érdekében, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokon mért értéke – különösen az euróhoz viszonyítva – jobban tükrözze Kína gazdasági helyzetét; sürgeti Kínát, hogy devizatartalékainak nagyobb hányadát tartsa euróban;

26.

üdvözli a kkv-kat segíteni hivatott pekingi uniós központ létrehozásában és a központ jövőjének biztosítása érdekében az annak finanszírozására szolgáló állandó költségvetési tétel terén történt előrelépést; hangsúlyozza a központ egyértelmű megbízatásának szükségességét, amely ezáltal nem eredményez kettős struktúrákat és az uniós tagállamok meglévő állami és magánintézményeivel kialakuló szinergiákhoz vezet; üdvözli a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban a kkv-ket segítő ügyfélszolgálat által végzett munkát, melynek során tájékoztatást és képzést biztosítanak az EU kkv-k számára a szellemi tulajdonjogok Kínában történő védelme és érvényesítése vonatkozásában;

27.

hangsúlyozza, hogy különösen a kkv-k támogatása fontos a piacra jutás akadályainak leküzdése érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a piacra jutást segítő uniós csoportok sikeres működését Kínában;

28.

felhívja az Európai Uniót és Kínát, hogy tegyenek lépéseket a környezetbarát áruk és szolgáltatások kereskedelmének, a fenntartható projektekbe és az infrastruktúrába történő befektetések növelésének elősegítésére, valamint az ipar fejlesztésének ösztönzésére a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében;

29.

hangsúlyozza a megújuló energiaforrások ágazatában működő európai vállalatok számára a feltörekvő kínai ágazatban rejlő lehetőségeket; felhívja Kínát, hogy javítsa a piacra jutást ezen a téren;

30.

felszólít az Európai Unió és Kína közötti fokozott együttműködésre annak érdekében, hogy előmozdítsák az alacsony szénfelhasználású technológiák, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások átvételét; hangsúlyozza a szénmegkötés és -tárolás fejlesztésének és kiaknázásának alapvető jelentőségét Kínában, tekintettel a szén gazdaságban betöltött fontos szerepére; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban bevált gyakorlatok Kínával történő cseréjének további támogatási módjait;

31.

kifejezi amiatti aggodalmát, hogy Kínában még mindig korlátozzák vannak az uniós vállalatok befektetései, különösen a bank- és biztosítási ágazatban, a súlyos és megkülönböztető engedélyezési költségek és a kínai cégekkel közös üzleti vállalkozásokat előíró szabályok miatt; felszólítja Kínát, hogy sürgősen foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel;

32.

úgy véli, hogy a stabil, tőkeerős, nyílt, átlátható és megfelelően szabályozott pénzügyi piacok serkenthetik a gazdasági növekedést, és úgy véli, hogy a kínai értékpapír-, bank- és biztosítási ágazat nem eléggé fejlett, és arra ösztönzi Kínát, hogy teljes mértékben vegyen részt a pénzügyi piacokat szabályozó és felügyelő hálózat bevezetéséről folytatott átfogó vitában;

33.

hangsúlyozza Kína bevonásának és a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködésnek a fontosságát a szuverén állami vagyonalapokra vonatkozó világszintű magatartási kódex kidolgozása tekintetében, amely várhatóan fokozza az átláthatóságot;

34.

felhívja a Bizottságot, hogy amint lehetséges, értékelje a pénzügyi és gazdasági válságnak azon érintett európai ipari és szolgáltatási ágazatokra gyakorolt hatását, amelyek meghatározó szerepet töltenek be az Európai Unió és Kína közötti export-import kapcsolat meghatározásában; kéri, hogy amint egyértelmű tendencia ismerhető fel, ezt az értékelést a Parlamentnek küldjék meg;

35.

úgy véli, hogy a kereskedelmi hatóságok közötti állandó párbeszéd segíthet a kereskedelmi viták megelőzésében és azok rendezésében; mindazonáltal megállapítja, hogy a kereskedelmi védelmi eszközök hatékony és eredményes felhasználása hozzájárul a tisztességes feltételek biztosításához a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelemben, tekintve a kínai termelők ellen benyújtott dömpingellenes ügyek számának emelkedését;

36.

úgy véli, hogy Kína gazdasága sok területen még mindig nem teljesíti azokat a kritériumokat, amelyek alapján piacgazdaságnak lehetne tekinteni, és felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a kínai kormánnyal a piacgazdasági státusz előtt álló akadályok leküzdésében, és csak akkor adja meg Kínának ezt a státuszt, amikor teljesíti a kritériumokat;

37.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy bár Kínában történt előrelépés a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok összehangolása terén, a szellemi tulajdonjogok hatékony végrehajtása és érvényesítése továbbra is rendkívül bizonytalan;

38.

felszólítja Kínát, hogy fokozott erőfeszítésekkel próbálja kezelni a szellemi tulajdonjogok végrehajtásának és érvényesítésének hiányát; hangsúlyozza a központi és a regionális kereskedelempolitika és szabályozás harmonizációjának fontosságát Kínában, és annak egységes végrehajtását az ország egész területén;

39.

aggódik a hamisított és kalóztermékek Kínán belüli előállításának mértéke miatt, mivel ez továbbra is riasztóan magas szinten van; felszólítja a Bizottságot, hogy az országos és regionális szintű kínai hatóságokkal együttműködésben folytassa a hamisítás elleni küzdelmét;

40.

mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Kínában nő az olyan használati minták és mintaoltalmak száma, amelyek gyakran már létező európai technológia másolatai vagy apróbb módosításai, és amelyek nem járulnak hozzá a tényleges innovációhoz;

41.

úgy véli, hogy ahogy Kína egyre innovatívabbá válik, saját jól felfogott érdekében áll a szellemi tulajdonjogok védelme; mindazonáltal úgy véli, hogy az olyan szabályozás, amely megköveteli az újítások kizárólag Kínában történő bejegyzését, súlyosan korlátozná az üzleti tevékenységeket, megakadályozná, hogy Kínának haszna származzon az innovációból, és leértékelné a „Made in China” védjegyet;

42.

üdvözli egy szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos közös vámügyi végrehajtási cselekvési terv aláírását, amelynek célja a hamisított áruk lefoglalásával kapcsolatos vámügyi együttműködés javítása, valamint a hamisított áruk értékesítésének csökkentését célzó konkrét intézkedések végrehajtása; felszólítja a Bizottságot, hogy tárgyaljon Kínával a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásban (ACTA) való részvétellel kapcsolatos feltételeiről;

43.

felkéri a Bizottságot, hogy a kereskedelem megkönnyítése érdekében fokozza a vám-együttműködési megállapodás keretében történő együttműködést a kínai hatóságokkal;

44.

felkéri a Bizottságot, hogy a textiltermékekről szóló 2005. évi egyetértési megállapodást követően folytassa tovább a tárgyalásokat az EU–Kína textilkereskedelmi párbeszédben és a magas szintű gazdasági és kereskedelmi párbeszéd mechanizmusában történt fejleményekről; felhívja a Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel a Kínából származó textilbehozatalt;

45.

súlyos aggodalmának ad hangot a kínai ipar által okozott szennyezés magas szintje és a természeti erőforrások növekvő fogyasztása miatt, különös tekintettel a nem fenntartható forrásokból nyert erőforrásokra; tudatában van annak, hogy a kialakult helyzetért Európa is felelős, mivel a kínai ipari termelés nagy hányadát európai cégek adják, vagy azt európai cégek és kiskereskedők rendelik meg Európában történő fogyasztás céljára;

46.

megállapítja, hogy az elmúlt évek erőteljes kínai gazdasági növekedésének előnyeiből nem részesült a kínai lakosság összes rétege, és a gazdagok és a szegények közötti társadalmi szakadék soha nem volt annyira jelentős, mint most;

47.

üdvözli Kína környezetvédelem területén folytatott tevékenységét a 2008-as olimpiai játékokra való felkészülés keretében; felszólítja a kínai kormányt, hogy járuljon hozzá aktívan az ENSZ 2009. november 30. és december 11. között Koppenhágában tartandó éghajlati konferenciájának (COP 15) sikeréhez, oly módon, hogy ösztönzi a pénzügyi szektort egy nemzetközi kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetésére való felkészülésre;

48.

szorgalmazza, hogy Kína vegyen részt a COP 15-ön, és fogadja el felelősségét azáltal, hogy vállalja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében és az éghajlatváltozás elleni küzdelemben világszinten rá jutó részt;

49.

szorgalmazza, hogy a kínai hatóságok tegyenek konkrét lépéseket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére szolgáló technológiák és gyakorlatok használatának elfogadása és ösztönzése érdekében; megállapítja, hogy a környezetbarát üzleti technológiák ösztönzése nélkülözhetetlen lesz, ha a kínai kormány fenn kívánja tartani a gazdasági növekedést, és ezzel egyidejűleg védeni kívánja a környezetet; elismeri, hogy Kínától nem várható el, hogy arra kérje lakosságát, hogy nyugati intézkedések nélkül, egyedül viselje az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása korlátozásának terhét;

50.

aggódik a Kínában zajló gyermekmunka miatt; felkéri a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és felkéri a kínai kormányt, hogy tegyen maximális erőfeszítéseket a kiváltó okok megszüntetésére e jelenség felszámolása érdekében;

51.

szorgalmazza, hogy Kína ratifikálja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfontosabb egyezményeit, különösen az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. egyezményt, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, amelyet Kína aláírt, de még nem erősített meg;

52.

üdvözli, hogy Kína átülteti nemzeti jogába a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS); ösztönzi Kínát, hogy folytassa az IFRS elfogadását és biztosítsa gyakorlati végrehajtását; felhívja a Bizottságot, hogy gondosan kísérje figyelemmel az IFRS elfogadását és végrehajtását Kínában;

53.

felszólítja a Kínában működő európai vállalkozásokat, hogy a vállalati társadalmi felelősség terén alkalmazzák a legmagasabb szintű nemzetközi normákat és legjobb gyakorlatokat a munkavállalók és a környezet tekintetében;

54.

aggodalmát fejezi ki a Kínában fennálló munkakörülményekkel és a munkavállalók jogaival kapcsolatban; felhívja Kínát, hogy javítsa a munkakörülményeket annak érdekében, hogy azok szintje elérje az ILO legfontosabb normáit;

55.

felhívja az Európai Uniót és Kínát a gépkocsikra, a tehergépkocsikra, a nehézgépjárművekre, a légi közlekedésre és a hajózásra vonatkozó szabványokkal kapcsolatos együttműködésre az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és a szabványok környezetbarátabbá tétele érdekében;

56.

felszólít az Európai Unió és Kína közötti együttműködésre a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozás, érékelés és engedélyezés (REACH) terén;

57.

riasztónak találja a nem biztonságos kínai termékekkel kapcsolatos közelmúltbeli számos közelmúltbeli eseményt, és különösen a gyermekjátékokat, élelmiszereket és gyógyszereket érintő eseteket; üdvözli a kínai kormány határozott szándékát e probléma megoldására; felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg a kínai hatóságoknak nyújtott támogatást és a velük való együttműködést ezen a téren;

58.

határozottan elítéli a kínai hatóságok által az anyatej-helyettesítő tápszerek melaminnal való fertőzésében részt vevő egyes személyekkel szemben kirótt halálbüntetést;

59.

üdvözli a Bizottság által e téren tett erőfeszítéseket, amelyek a forrásuknál azonosított, a Rapex-Kína rendszerben jelzett veszélyes árukkal összefüggő kínai végrehajtási intézkedésekről szóló új, negyedéves jelentéstételi rendszernek köszönhetően növelik az európai fogyasztók biztonságát;

60.

hangsúlyozza a Bizottság, az USA és Kína illetékes hivatalai közötti háromoldalú kapcsolatok fontosságát, amelyek célja a termékbiztonság globális irányításának javítása; úgy ítéli meg, hogy e téren különösen hasznos lenne, ha a lehető legrövidebb időn belül konkrét formába öntenék a Bizottság által tett, a Transzatlanti Gazdasági Tanács keretei között közös termék- és importbiztonsági munkacsoport létrehozására irányuló javaslatot;

61.

megállapítja, hogy a kínai társadalom az elmúlt 30 év során sokat változott, és hogy tartós fejlődés csak lassan következhet be; úgy véli, hogy a demokráciához hatékony civil társadalomra van szükség, amelyet másrészt erősítenek az Európai Unióval folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok is; éppen ezért úgy véli, hogy a „voir caractere avantkereskedelem révén bekövetkező változás”voir caractere avant lehetőség Kína nyílt és demokratikus, minden társadalmi réteg számára előnyöket nyújtó társadalommá válásának támogatására; miközben sajnálkozásának ad hangot amiatt, hogy az EU és a Kína közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkülésével párhuzamosan nem következett be lényeges előrelépés az emberi jogi párbeszéd terén, úgy véli, hogy – különösen a környezetvédelem és a szociális ügyek területén – további reformokra van szükség az általános és tartós előrehaladás biztosításához;

62.

sajnálja, hogy Kína a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság miatt elhalasztotta az EU–Kína csúcstalálkozót, amelyre 2008. december 1-jén Lyonban került volna sor, és hangsúlyozza az éghajlatváltozással kapcsolatban folytatandó konstruktív párbeszéd rendkívüli fontosságát és a világgazdaságnak ebben a kritikus pillanatában a főbb kereskedelmi kérdésekkel kapcsolatos kölcsönös megértést; reméli, hogy erre a csúcstalálkozóra a lehető leghamarabb sor kerül;

63.

felszólítja Kínát, hogy továbbra is teljes mértékben járuljon hozzá a dohai fejlesztési menetrend szerinti tárgyalások felgyorsítását célzó erőfeszítésekhez;

64.

hangsúlyozza, hogy az EU és Kína közötti új partnerségi és együttműködési megállapodásnak a szabad és tisztességes kereskedelem létrehozására kell irányulnia, amely az emberi jogi, környezetvédelmi, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos és a szociális kérdésekre vonatkozó záradékok végrehajtásán alapul;

65.

üdvözli a HLM mint az EU és Kína közötti kapcsolatok stratégiai szintű továbbfejlesztésére szolgáló fórum létrehozását, és úgy véli, hogy ennek a folyamatnak fontos eleme, hogy a párbeszéd a kereskedelmet veszélyeztető tényezők terén kielégítő megoldáshoz vezessen; felszólítja a Bizottságot, hogy legyen célra törőbb e párbeszéddel kapcsolatban azáltal, hogy a 2009-ben újonnan megalakuló Bizottság egyik alelnökét a HLM-küldöttséget vezető, koordináló biztosnak jelöli ki;

66.

felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a Kínával már létező kutatási-fejlesztési (K+F) megállapodások hatékony végrehajtását a kutatási-fejlesztési együttműködés elősegítésére; javasolja, hogy az EU és Kína közös kutatási-fejlesztési törekvéseit tervszerűbben és megfelelőbben összpontosítsák a technológiai áttörésekre, a társadalmi szükségletekre, a környezeti katasztrófákra és a jövőbeli gazdasági fejlesztésekre; felszólítja mindkét felet a technológiai és technikai ismeretek átadásának elősegítésére a kutatók és akadémikusok csereprogramjainak előmozdítása révén;

67.

Üdvözli a Kína és Tajvan közötti közeledést; Tajvant, az EU negyedik legnagyobb ázsiai kereskedelmi partnerét gazdasági és kereskedelmi egységnek tekinti; támogatja, hogy Tajvan megfigyelőként vegyen részt azokban a megfelelő nemzetközi szervezetekben, amelyekben ez nem kíván meg államiságot, pl. az ILO-ban;

68.

megerősített együttműködést kér az európai és kínai egyetemek között, valamint az EU és Kína között a tudósok, kutatók és egyetemi hallgatók fokozott mobilitását;

69.

támogatja az Európa és Kína közötti együttműködés folyamatos javítását az űrtudomány, az alkalmazások és a technológia terén; úgy véli, hogy a Compass- és a Galileo-program párhuzamos létezéséhez elengedhetetlen a szoros együttműködés, különösen a globális felhasználók érdekében történő összeegyeztethetőségük biztosítása miatt;

70.

szorgalmazza, hogy a Bizottság és a kínai kormány együtt keressenek módot arra, hogy a HLM működéséhez alakítsanak ki parlamenti dimenziót, azzal a megbízatással, hogy keressék meg az érdekelt felek tágabb körét és adjanak hangot az aggályaiknak;

71.

támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című közlemény (COM(2008)0394) elfogadása révén a kkv-knak kedvező üzleti környezetet alakítson ki, és e tekintetben üdvözli a „Gateway to China” („kapu Kína felé”) program elindítására irányuló szándékot, amelynek központi eleme különösen egy vezetőképzési program beindítása Kínában annak érdekében, hogy előmozdítsa az európai kkv-k bejutását a kínai piacra 2010-ig;

72.

felszólítja Kínát, hogy mozdítsa elő a kínai egyetemek és az európai kkv-k közötti együttműködést a kkv-k kínai fejlesztésének erősítése érdekében, ezáltal elősegítve a munkahelyteremtést és növelve a kereskedelmi és gazdasági teljesítményt; továbbá felszólítja Kínát, hogy mozdítsa elő a két fél közötti együttműködést a környezetbarát technológiák fejlesztése és erősítése, valamint a Kínában működő európai kkv-k által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok mennyiségének minimalizálása érdekében;

73.

felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő a vállalkozások közötti együttműködést, hívja fel a figyelmet a piacra jutást előmozdító adatbázis weboldalára, és javítsa a vitarendezési mechanizmusokat;

74.

ösztönzi a Kína és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére irányuló programokat, például a vezetőképzési programot; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a Kínának nyújtott technikai segítséget az egészségügyi és biztonsági előírások végrehajtása, illetve a vámügyi együttműködés javítása érdekében;

75.

úgy véli, hogy az Európai Unió és Kína egyre inkább függnek egymástól, és hogy az EU és Kína közötti kapcsolatok összetettsége és jelentősége miatt több koordinációra van szükség a tagállamok között, illetve a Bizottsággal; emlékezteti Kínát arra, hogy tegyen eleget nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeinek, és várja, hogy a globális kihívásokkal kapcsolatban hatékony és eredményorientált párbeszédet folytathasson Kínával; támogatja az EU és Kína közötti stratégiai partnerséget; sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az átláthatóságot az Európai Unió és Kína közötti partnerségi és együttműködési megállapodás tárgyalása során;

76.

úgy ítéli meg, hogy a 2010-es sanghaji világkiállítás nagyszerű lehetőséget teremt az európai uniós vállalkozások számára ahhoz, hogy bemutatkozzanak a kínai közvéleménynek és kapcsolatokat teremtsenek a kínai vállalkozásokkal; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai uniós vállalkozásoknak standjuk legyen a 2010-es világkiállításon;

77.

felszólítja a Bizottságot, hogy az USA–EU Üzleti Tanácshoz hasonlóan támogassa a Kína–EU Üzleti Tanács létrehozását is;

78.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és a Kínai Nemzeti Népi Kongresszusnak.