18.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 67/126

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek 1945. június 26-án aláírt Alapokmányára,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i, 1244. számú határozatára (S/RES/1244/1999),

—

tekintettel a kapcsolattartó csoport által 2005. október 7-én elfogadott, Koszovó jogállásának rendezésére vonatkozó irányadó elvekre,

—

tekintettel a Koszovó jövőjéről és az Európai Unió szerepéről szóló 2007. március 29-i állásfoglalására (1),

—

tekintettel a 2006. december 19-én Bukarestben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra (CEFTA),

—

tekintettel az ENSZ-különmegbízott Koszovó jövőbeli jogállásáról szóló végleges jelentésére, és a Koszovó jogállásának rendezésére vonatkozó 2007. március 26-i átfogó javaslatra,

—

tekintettel a Koszovó jogállamiságának megteremtésére irányuló európai uniós misszióra (EULEX KOSOVO) vonatkozó, 2008. február 4-i tanácsi együttes fellépésre (2008/124/KKBP ) (2),

—

tekintettel az Európai Unió különleges koszovói képviselőjének kinevezésére vonatkozó 2008. február 4-i tanácsi együttes fellépésre (2008/123/KKBP) (3),

—

tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2008. február 18-i ülésének következtetéseire,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának Szerbia elnökéhez, valamint Koszovó elnökéhez intézett, az ENSZ Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziójának (UNMIK) átalakításáról szóló 2008. június 12-i leveleire,

—

tekintettel az ENSZ főtitkárának az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett, az ENSZ Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziójáról szóló 2008. június 12-i jelentésére (S/2008/354),

—

tekintettel a koszovói adományozók konferenciájára, amelyre 2008. július 11-én Brüsszelben került sor,

—

tekintettel az eszközök átadásáról szóló, az UNMIK ás az EULEX között létrejött 2008. augusztus 18-i technikai megállapodásra,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2008. október 8-án elfogadott 63/3. határozatra (A/RES/63/3), amelyben úgy határozott, hogy tanácsadói véleményt kér a Nemzetközi Bíróságtól arra vonatkozóan, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása megfelel-e a nemzetközi jognak,

—

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökének 2008. november 26-i nyilatkozatára (S/PRST/2008/44), amelyben a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta Ban-Ki Moon ENSZ-főtitkár jelentését az ENSZ Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziójáról (S/2008/692), ezáltal felhatalmazva az EULEX missziót arra, hogy Koszovó egész területén jelen legyen,

—

tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel 2008. február 17-én a Koszovói Közgyűlés kihirdette Koszovó függetlenségét, és elkötelezte magát a Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott Koszovó jogállására vonatkozó átfogó javaslata (CSP) mellett,

B.

mivel a szerb kormány konstruktív hozzáállást mutat, és valódi tárgyalásokba kezdett a megállapodás érdekében; mivel a negatív körülmények ellenére a szerb kormány megőrizte Európa párti hozzáállását,

C.

mivel a Koszovói Alkotmány és más jogszabályok rögzítik a CSP-t; mivel 25 ország a koszovói vezetők kérésére létrehozott egy nemzetközi irányítócsoportot (ISG), melynek elsődleges célja a CSP maradéktalan végrehajtása; mivel az ISG a CSP-vel összhangban a koszovói nemzetközi polgári hivatal támogatásával kinevezett egy nemzetközi polgári képviselőt (ICR); mivel ez egyúttal azt is jelenti, hogy Koszovó illetékes saját tevékenységei irányítása tekintetében, azonban felügyelik, hogy hogyan hajtja végre többek között a kisebbségi jogok védelmével és előmozdításával kapcsolatos intézkedéseket,

D.

mivel eddig 54, köztük az EU 27 tagállamából 22 ország ismerte el Koszovó függetlenségét,

E.

mivel a 27 uniós tagállam európai uniós különleges képviselőt (EUSR) nevezett ki Koszovóba, Pieter Feith-t, aki egyúttal a nemzetközi polgári képviselő is; mivel a nemzetközi polgári képviselőt felügyeli az országos stratégiai dokumentum maradéktalan végrehajtását, és az EU különleges képviselője felajánlja az Unió támogatását és tanácsadását a koszovói politikai folyamatban,

F.

mivel a nyugat-balkáni régió stabilitását az Európai Unió prioritásként kezeli, ezért elindította az EULEX-missziót; mivel az EULEX már egész Koszovóban elérte a kezdéshez szükséges működési kapacitását, és ennek megfelelően ellátja feladatait – beleértve néhány végrehajtási funkciót is – az igazságszolgáltatás, rendőrség, büntetés-végrehajtási szolgálatok és vámok terén annak érdekében, hogy a szélesebb értelemben vett jogállamisághoz kapcsolódó valamennyi területen felügyelje, képezze és tanácsokkal lássa el az illetékes koszovói intézményeket,

G.

mivel azáltal, hogy az EULEX Koszovó területén az Ibar folyótól északra is jelen van, hozzájárul ahhoz a valamennyi fél által elfogadott célkitűzéshez, hogy megvalósuljon a jogállamiság, egész Koszovóban egységes igazságszolgáltatási rendszer jöjjön létre, és valamennyi állampolgár számára garantálják az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést,

1.

üdvözli, hogy összhangban az ENSZ-főtitkár jelentésével és az ENSZ Biztonsági Tanácsa fent említett 2008. november 26-i elnöki nyilatkozatával az EULEX sikeresen jelen van Koszovó egész területén, beleértve az Ibar folyótól északra eső vidéket;

2.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy a nemzetközi jogot betartsa, és vezető szerepet játsszon Koszovó és a nyugat-balkáni régió egésze stabilitásának biztosításában; emlékeztet arra, hogy kész hozzájárulni Koszovó gazdasági és politikai fejlődésének előmozdításához azáltal, hogy egyértelműen felajánlja számára az uniós tagság lehetőségét, mint ahogyan ezt tette az egész régió tekintetében;

3.

szorgalmazza, hogy Koszovó függetlenségét ismerjék el azok a tagállamok is, amelyek ezt eddig még nem tették meg;

4.

emlékeztet a fent említett, 2007. március 29-i állásfoglalására, amely egyértelműen elveti Koszovó felosztásának lehetőségét;

5.

megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy – az ENSZ-főtitkár UNMIK koszovói különmegbízottja, Lamberto Zannier bejelentésének megfelelően – 2008. december 9. óta az UNMIK nem rendelkezik semmilyen maradék hatáskörrel a rendőrség és vámok terén, és hamarosan átadja az EULEX-nek az igazságszolgáltatás terén fennmaradó hatáskörét, ezáltal biztosítva, hogy Koszovó egységes jogállamiság szerint működjön;

6.

felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy teljes mértékben támogassa az EULEX-et, és segítse elő azt, hogy az EULEX Koszovó egész területén átvegye az UNMIK vámok, rendőrség és igazságszolgáltatás terén fennálló összes feladatát;

7.

elvárja, hogy az EULEX az EU-tól kapott megbízatása szerint működjön azzal a céllal, hogy előmozdítsa Koszovó egyenletes fejlődését, és az ország valamennyi közössége számára biztosítsa a jogállamiságot; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EULEX Koszovó valamennyi etnikai kisebbségének érdekében áll, mivel foglalkozik többek között az etnikai jellegű megkülönböztetésre, zaklatásokra és erőszakra vonatkozó panaszokkal és a rengeteg még megoldatlan ingatlankérdéssel;

8.

üdvözli, hogy a szerb kormány beleegyezett az eddigi legfontosabb EBVP-misszió (Európai Biztonsági és Védelmi Politika), az EULEX jelenlétébe, és készen áll együttműködni vele; arra ösztönzi Szerbiát, hogy továbbra is ilyen konstruktív hozzáállást mutasson, ami összhangban áll az ország azon szándékával is, hogy csatlakozzon az EU-hoz;

9.

üdvözli ebben az összefüggésben az ENSZ és a szerb kormány által az átmeneti intézkedések keretében meghozott döntést, miszerint annak érdekében, hogy a koszovói rendőrségen belül biztosítsák valamennyi kisebbség megfelelő képviseletét, első lépésként kineveznek egy vezető beosztású koszovói szerb rendőrt, aki bár a koszovói rendőrségnél dolgozik, közvetlenül az EULEX-nek tesz jelentést;

10.

úgy véli, hogy az ENSZ és a szerb kormány által megtárgyalt átmeneti intézkedéseket felül kell majd vizsgálni a helyszíni fejlemények tükrében, miután az EULEX a teljes működési kapacitását elérte;

11.

sürgeti az EULEX-et, hogy nemzetközi felügyelet alatt sürgősen foglalkozzon a bírósági ügyek terén tapasztalható lemaradással, és a jogállamiság megszilárdításának elősegítése érdekében kezelje kiemelten az etnikai erőszakra, háborús bűncselekményekre és magas beosztásban elkövetett korrupcióra vonatkozó ügyeket;

12.

úgy véli, hogy a működőképes tanúvédelmi program létrehozása létfontosságú a jogsértő koszovói vezetők elleni hatékony jogi fellépés érdekében, különös tekintettel a háborús bűncselekményekre;

13.

felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hangolják össze tevékenységüket az Unió egységes külső fellépésének biztosítása és a fent említett 2008/124/KKBP együttes fellépés végrehajtása érdekében; felszólítja ezért az EULEX KOSZOVÓ-misszió vezetőjét, M. Yves de Kermabon-t és az EUSR-t, hogy napi szinten szorosan együttműködve végezzék munkájukat; szorgalmazza továbbá, hogy az EU tagállamok kollektív és összehangolt formában lépjenek fel nagyobb erőfeszítést téve annak érdekében, hogy támogassák a koszovói szerbek részvételét Koszovó politikai, gazdasági és társadalmi életében, és kéri az uniós különmegbízottat, biztosítsa, hogy ebben a tekintetben a koszovói kormány haladéktalanul tegyen konkrét lépéseket, többek között külön intézkedéseket a mitrovicai régió gazdasági fejlesztésére, amint helyreállt a jogállamiság a területen;

14.

felhívja az unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy mutassa ki egyértelmű támogatását az európai Koszovó-misszió iránt (EULEX KOSZOVÓ), és a lehető leghamarabb tegyen látogatást az országban;

15.

üdvözli a Bizottság arra irányuló elkötelezettségét, hogy minden rendelkezésre álló közösségi eszközt – különösen az előcsatlakozási eszközt – bevet Koszovó társadalmi-gazdasági fejlődésének elősegítése, a koszovói kormányon és társadalmon belüli átláthatóság, hatékonyság és demokrácia növelése, továbbá Koszovóban és az egész régióban a béke és stabilitás megteremtése érdekében; üdvözli ebben a tekintetben a Bizottság szándékát, hogy benyújt egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely megvizsgálja, milyen módokon erősíthető Koszovó társadalmi-gazdasági és politikai fejlődése, és bízik abban, hogy a tanulmány alapjául a koszovói hatóságokkal folytatott elmélyült párbeszéd szolgál, és ez a hatóságok részéről párosul a szükséges reformok megvalósítására irányuló, megújuló politikai elkötelezettséggel;

16.

úgy véli, hogy a Bizottságnak nyomatékosan oda kell figyelnie a különböző közösségek közötti megbékélést, valamint az emberek fokozottabb mobilitását elősegítő helyi projektek támogatására;

17.

úgy véli, hogy a koszovói közösségek számára nagy lenne a szimbolikus jelentősége például az olyan projekteknek, amelyek célja a feldúlt temetők helyi szereplők közvetlen bevonásával történő helyreállítása, és e projektek javítanák az etnikumok közötti légkört; felszólítja a Bizottságot és az EUSR-t, biztosítsák, hogy az ilyen jellegű kezdeményezések fontos szerepet játsszanak a koszovói kormány munkatervében;

18.

úgy véli emellett, hogy egy többféle etnikumú európai egyetem megalapítása a már meglévő pristinai és mitrovicai egyetemi központok mellett, valamint a Koszovó központjában élő szerb közösség számára kulturális, szociális és egészségügyi létesítmények létrehozása jelentős mértékben elősegítené a szerb közösség Koszovón belüli integrációját; kéri ezért a Bizottságot, hogy szorosan együttműködve a koszovói kormánnyal azonnal tegyen lépéseket e projekt végrehajtása érdekében;

19.

szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok segítsék a koszovói kormányt a közigazgatás kulcsfontosságú szektoraiban jelentkező akut szakemberhiány problémájának megoldásában, támogassák a köztisztviselők képzését és a kommunikációs infrastruktúra fejlesztését annak érdekében, hogy a közigazgatás zökkenőmentesen működjön és megerősödjön a kapcsolat a hatóságok és a civil társadalom között;

20.

üdvözli a koszovói közbiztonság javulását; támogatja a koszovói rendőrség erőfeszítéseit, hogy szakértelmét és megbízhatóságát magas színvonalra fejlessze; hangsúlyozza ebben a tekintetben, hogy Koszovó valamennyi területén égetően szükség van a többetnikumú rendőrségre; üdvözli ezért, hogy néhány szerb tiszt visszatért a koszovói rendőrség kötelékébe, és szorgalmazza, hogy a koszovói hatóságok támogassák azon tisztek visszailleszkedését, akik még vissza fognak térni;

21.

hangsúlyozza a decentralizált kormányzás szükségességét, amint azt az országos stratégiai dokumentum is kimondja; kiemeli, hogy a decentralizáció nem a szerb közösség egyedi érdeke, hanem valamennyi koszovói polgár javát fogja szolgálni, mivel átláthatóbbá teszi a közigazgatást és közelebb hozza azt a polgárokhoz;

22.

ismételten kijelenti, hogy szükség van az erős civil társadalomra, amely Koszovóban erősítené a koszovói kormányzás alapjául szolgáló demokratikus elveket; szorgalmazza, hogy a koszovói kormány e tekintetben támogassa a polgárok békés mozgalmait és a politikai befolyástól mentes, szabad média kialakulását;

23.

hangsúlyozza, hogy végre kell hajtani a koszovói alkotmányban foglalt kisebbségvédelmi rendelkezéseket, és úgy véli, hogy a kisebbségi jogok maradéktalan végrehajtása alapvetően fontos Koszovó és az egész régió stabilitása szempontjából;

24.

sürgeti a koszovói kormányt, hogy továbbra is tegyen eleget az arra vonatkozó kötelezettségének, hogy a koszovói közösségekben, nevezetesen a szerb, a roma, az askali, az egyiptomi, a gorani, a török és a bosnyák közösségben előmozdítja a béke, a tolerancia, a kultúrák és a vallások közötti párbeszéd szellemiségét, illetve megteremti a menekültek Koszovóba való visszatéréséhez szükséges feltételeket, többek között a koszovói kormány munkahely-teremtési, infrastrukturális és az érintett területeken az alapvető szolgáltatásokat biztosító beruházásai révén, továbbá hogy biztosítja azt, hogy a fenti intézkedések a kisebbségek javát szolgálják;

25.

aggodalmának ad hangot az ENSZ-főtitkár fent említett UNMIK jelentésében megfogalmazott kritika miatt, amely a visszatérési támogatásra való jogosultság kiválasztási kritériumainak a közösségekkel és a visszatérőkkel foglalkozó koszovói minisztérium által javasolt felülvizsgálatára vonatkozik; emlékezteti a koszovói kormányt, hogy a visszatérések számának meredek csökkenése tükrében, a rendelkezésre álló szűkös forrásokat kizárólag a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Koszovóba történő visszatérésének megkönnyítésére kell fordítani;

26.

sürgeti, hogy a nemzetközi és helyi hatóságok rendezzék a Koszovóban élő hontalan roma, askali és egyiptomi személyek jogi státuszát, beleértve a tulajdonhoz való jogukat is; felszólítja a hatóságokat, hogy javítsanak e közösségek helyzetén oly módon, hogy biztosítják egyenlő hozzáférésüket a minőségi és általánosan hozzáférhető, ahol lehetséges, anyanyelven zajló oktatáshoz, a munkaerőpiachoz és az egészségügyi ellátáshoz, megfelelő egészségügyi és lakáskörülményekhez, valamint a társadalmi és politikai életben való részvételhez;

27.

mély aggodalmának ad hangot az Osterodéban és Cesmin Lugban lévő menekülttáborokban élő roma családok rossz egészségi állapota miatt; úgy véli, hogy ez közvetlenül összefügg azzal, hogy a táborok helyét a Trepça ólombányák rendkívül mérgező bányahulladékkal borított meddőhányóján rosszul választották meg; üdvözli a Bizottság részéről a koszovói kormány irányába tett kezdeti diplomáciai lépéseket, és szorgalmazza, hogy a Bizottság folytassa az erőfeszítéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett családokat a lehető leghamarabb máshová helyezzék;

28.

kéri a tagállamokat, hogy megfontoltan és megértően kezeljék az etnikai kisebbségek, elsősorban a már évek óta Nyugat-Európában élő koszovói szerbek és romák közé tartozók kényszer-visszatelepítésének kérdését, és hajtsanak végre ugyanakkor az érintett személyek társadalmi-gazdasági integrációját elősegítő intézkedéseket;

29.

kiemeli, hogy a kulturális sokszínűség tiszteletben tartása az Európa-projekt egyik alapköve; hangsúlyozza, hogy a vallási és kulturális örökség többetnikumú vonatkozásainak megértése a régió békéjének és stabilitásának szükséges feltétele; sürget ezért minden érintett felet, hogy kezdeményezzenek technikai párbeszédet a kulturális és vallási örökség és a kulturális identitás koszovói megőrzéséről, rehabilitációjáról és előmozdításáról;

30.

tudomásul veszi a koszovói alkotmányt, amely egyértelműen elismeri a nők és a férfiak egyenrangúságát, ugyanakkor megjegyzi, hogy a nők nem vesznek részt kellőképpen Koszovó politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésében és hátrányt szenvednek az oktatási és foglalkoztatási lehetőségek tekintetében; felszólítja ezért a koszovói kormányt, hogy a Bizottság támogatásával olyan intézkedéseket kezdeményezzen és hajtson végre, amelyek célja az egyenlő esélyek biztosítása a nők számára, a koszovói intézményeken belüli megfelelő arányuk elősegítése és részvételük biztosítása az ország gazdasági, társadalmi és politikai életében; felhívja továbbá a koszovói kormányt, hogy hatékonyan lépjen fel a nők ellen irányuló családon belüli erőszakkal szemben;

31.

hangsúlyozza, hogy olyan programok segítségével, mint az Erasmus Mundus, támogatni és segíteni kell a tudományos csereprogramokat annak érdekében, hogy ösztönözzék a koszovói polgárokat az EU-n belüli szakképesítés és tapasztalatok megszerzésére, remélve, hogy a tág kitekintést nyújtó oktatás segíti őket abban, hogy hozzájáruljanak az ország demokratikus fejlődéséhez;

32.

sürgeti Koszovót és Szerbiát, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet a mindkettőjüket érintő kérdésekben, és járuljanak hozzá a regionális együttműködéshez;

33.

hangsúlyozza, hogy a privatizációs eljárás során elszántságra és az átláthatóság biztosítására van szükség a részrehajlás és a korrupció benyomásának elkerülése érdekében;

34.

aggasztónak ítéli a koszovói gazdasági helyzetet, illetve a reformok lassúsága, az elterjedt korrupció és a szervezett bűnözés gazdaságra és a koszovói intézmények hitelességére gyakorolt negatív hatását; hangsúlyozza, hogy a koszovói kormánynak valódi erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa a fokozottabb átláthatóságot és elszámoltathatóságot, valamint hogy megerősítse a politikai szint és a civil társadalom közötti kapcsolatot; felszólítja a koszovói kormányt, hogy átlátható és elszámoltatható módon használja fel az állami és nemzetközi adományozók pénzét, és szorgalmazza, hogy a Bizottság nyújtson segítséget Koszovónak, hogy jobban meg tudja közelíteni az európai normákat az állami szektor elszámoltathatósága és a gazdasági átláthatóság terén; ezt létfontosságúnak tekinti a beruházásbarát környezet létrehozása és a gazdaság fejlesztése érdekében;

35.

emlékezteti a koszovói hatóságokat a teljes körű regionális gazdasági együttműködés fontosságára és arra vonatkozó kötelezettségükre, hogy tiszteletben tartják és maradéktalanul végrehajtják a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban foglaltakat; kiemeli a teljes körű regionális gazdasági együttműködés fontosságára és arra vonatkozó kötelezettséget, hogy tiszteletben tartják és maradéktalanul végrehajtják a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásban foglaltakat;

36.

azt tanácsolja a koszovói hatóságoknak, hogy fektessenek be a megújuló energiákba, és ezen a területen törekedjenek a regionális együttműködés kialakítására;

37.

komoly aggodalmának ad hangot a koszovói energiahiány miatt, és megérti, hogy ezt a problémát kezelni kell; ennek ellenére aggódik, amiért a kormány egy sűrűn lakott területen egyetlen, nagy méretű, széntüzelésű erőmű építését tervezi; sürgeti a koszovói kormányt, hogy vegye figyelembe az új szénerőmű környezeti, közegészségügyi, illetve a korlátozott erőforrások felhasználására, például a földterületre és a vizekre gyakorolt hatásait, valamint hogy tartsa be az európai környezetvédelmi normákat és az európai éghajlatváltozási politikát;

38.

kéri a nemzetközi polgári képviselőt, hogy kövesse nyomon a koszovói védelmi alakulatok feloszlatását és a koszovói biztonsági erő KFOR felügyelete alatt történő létrehozását; sürgeti a koszovói kormányt, hogy gondoskodjon a koszovói biztonsági erő teljes körű civil társadalmi ellenőrzéséről; úgy véli, hogy a NATO és a szerb kormány közötti kumanovói megállapodás felülvizsgálatára nem kerülhet sor addig, amíg nem garantálható a teljes stabilitás és biztonság, valamint nem tisztázódik Szerbia és Koszovó viszonya;

39.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Koszovó kormányának, Szerbia kormányának, az UNMIK vezetőjének, az EULEX KOSZOVÓ misszó vezetőjének, az Európai Unió különleges megbízottjának, a nemzetközi irányító testület tagjainak és az ENSZ Biztonsági Tanácsának.