52009DC0557

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2009.10.22.

COM(2009)557 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelemről

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló e-kereskedelemről

Bevezetés

1. Amikor a háztartások pénzügyi nehézségektől szenvednek, az európai fogyasztó – a legalacsonyabb ár megtalálásában reménykedve – mind több időt tölt el online kínálatok keresésével és összehasonlításával. A fogyasztó számára a határokon átnyúló online vásárlásnak két fő előnye van: nagyobb termékskálából válogathat, és esetlegesen pénzt takaríthat meg. A távoli területeken lakó fogyasztók szintén élvezhetik annak az előnyét, hogy olcsón tudnak termékekhez hozzájutni. A vállalkozások esetében szintén új piacok és fogyasztók felé tesz lehetővé nyitást, és jutalmazza az innovatív és versenyképes vállalatokat. Az online kiskereskedelmi belső piac potenciálja jelentős.

2. A fennmaradó belső piaci akadályok miatt azonban az európai e-kereskedelem jórészt a nemzeti határok mentén töredezett. A fogyasztónak az esetek nagyobbik részében nincs lehetősége egy másik EU-országban működő online kereskedőtől rendelni. A kiskereskedők pedig nagyon gyakran visszautasítják azt a fogyasztót, aki határokon keresztül kíván vásárolni. A vállalkozások gyakran visszariadnak a határokon átnyúló értékesítéstől, illetve páneurópai vagy több országra kiterjedő terjeszkedésbe fogni.

3. A Bizottság elemezte a határokon átnyúló e-kereskedelmet, és meghatározta a fennmaradó akadályokat[1]. Következő lépésként ez a közlemény a határokon átnyúló e-kereskedelemmel történő áruértékesítést érintő jelenlegi szakpolitikai keret hatását elemzi (a szolgáltatásértékesítésre irányuló e-kereskedelem kívül esik a vizsgálaton). Ezen kívül további bizonyítékokat ad az elmulasztott lehetőségek kiterjedéséről, és cselekvési pontokat is javasol. Az online környezetben számos tényező befolyásolja a fogyasztói bizalmat, például a személyes adatok védelme fölötti aggodalom, a hamisítványok kockázata vagy a tisztességtelen online kereskedelmi gyakorlatok új típusai. Ezek a pontok a teljes online környezetben közösek, így nem tekinthetők úgy, mint amelyek kifejezetten a külföldről vásárló fogyasztó vagy határokon át értékesítő kereskedő útjába gördítenének sajátos akadályokat. A közlemény ezért nem tér ki ezekre.

Széttöredezett online belső piac

4. Miközben nemzeti szinten növekszik az e-kereskedelem, a fogyasztók számára még mindig viszonylag szokatlan, hogy az internetet egy másik tagállamból használják áru beszerzésére használják (a szolgáltatásokról nem is beszélve). A belső piac akadályainak következtében egyre szélesebb lesz a belföldi és a határokon átívelő e-kereskedelem közötti szakadék. 2006 és 2008 között 27%-ról 33%-ra nőtt az EU azon fogyasztóinak az aránya, akik az elmúlt évben legalább egyszer vásároltak valamit az interneten, miközben a határokon átnyúló e-kereskedelem stagnált (6%, illetve 7%)[2].

5. A fogyasztók Európa-szerte felismerik, hogy a határokon átnyúló vásárlás előnyökkel jár, bár egyelőre nem élvezik ezeket. Az uniós polgárok harmada azért fontolná meg egy termék vagy szolgáltatás másik tagállamból történő online megvásárlását, mert az ott olcsóbb vagy jobb minőségű[3]. Hasonló sokan akár egy másik nyelven is hajlandóak vásárolni, a kiskereskedők 59%-a pedig készen áll arra, hogy több nyelven bonyolítson le valamely ügyletet[4].

6. A határokon átnyúló kereskedelem ügyfélbázisuk bővítésére és új piacok elérésére ösztönzi a vállalkozásokat, mégis kevés online bolt készült fel külföldi ügyfelek kiszolgálására. Online értékesítést ugyan az EU-27 kiskereskedőinek 51%-a folytat, határokon átnyúló értékesítést azonban csupán 21%-uk. Ráadásul általában a határokon átívelő kereskedelmet folytató kiskereskedők is nagyon kevés tagállamban értékesítenek: legalább 10 tagállamban az ilyen kiskereskedőknek alig 4%-a van jelen, a legtöbbjük mindössze egy vagy két további tagállamban teszi elérhetővé kínálatát[5].

Az integrált online belső piac előnyei

Nagyobb valószínűséggel találni olcsóbb ajánlatot

7. Határokon átnyúló vásárlással nagyobb eséllyel takarítható meg pénz, hiszen ugyanaz a termék szélesebb kínálatban található meg. A fogyasztó számára a potenciális megtakarítási lehetőségek skálája csupán a vásárlási folyamat során jelenik meg a termék megkeresésével és a kínálatok összehasonlításával. Egy az egész EU-ra kiterjedő, online boltokra irányuló teszt eredményei képet adhatnak arról a potenciális megtakarításról, amelyet a fogyasztó tényleges, határon átnyúló ügyletekkel érhet el.

8. Az EU 27 országában található tesztelők azt az utasítást kapták, hogy keressék meg egy 100 népszerű terméket tartalmazó lista tételeit az interneten, és jegyezzék fel, mennyit kellene összesen fizetniük az árukért. Ha hazai és határokon átnyúló ajánlatra is találtak, lehetőségük volt – a szállítási díjakkal és költségekkel együtt – összehasonlítani őket. Az 1. ábra jelentős potenciált mutat az ilyen határokon átnyúló megtakarításokban, még akkor is, ha feltesszük, hogy mintegy 10%-os megtakarításra lenne szükség ahhoz, hogy határokon átívelő vásárlásra lehessen ösztönözni a fogyasztókat[6].

1. ábra – Azon keresések aránya, amelyeknél a külföldi ajánlat legalább 10%-kal olcsóbb volt a legjobb belföldi ajánlatnál

[pic]

Forrás: YouGovPsychonomics (2009)

9. A 27-ből 13 tagállamban (Portugália, Olaszország, Szlovénia, Spanyolország, Dánia, Románia, Lettország, Görögország, Észtország, Finnország, Magyarország, Ciprus és Málta) a termékkeresések legalább felénél tudtak a tesztelők olyan határon túli ajánlatot találni, amely legalább 10%-kal olcsóbb volt a legjobb hazai ajánlatnál. Ez az eredmény megerősíti, hogy a határokon átnyúló vásárlással nagyobb esély van arra, hogy azonos termékből (minden költséggel együtt is) olcsóbb ajánlatot lehessen találni[7].

El lehet érni belföldön nem létező termékeket

10. Az egyes országokban számos termék nem található meg online módon. A határokon átnyúló vásárlásnak viszont tagadhatatlan előnye, hogy segítségével a fogyasztó azokat a termékeket is megtalálhatja, amelyeket helyben nem forgalmaznak online módon. A belső piacban ezért hatalmas potenciál rejlik arra, hogy kialakítson egy „hosszú farkat” olyan termékekből, amelyeket – különösen a kisebb tagállamokban – nem lenne gazdaságos nemzeti alapon forgalmazni.

2. ábra – Azon termékkeresések aránya, amelyeknél csak külföldi ajánlatot lehetett találni

[pic]

Forrás: YouGovPsychonomics (2009)

11. Az egész EU-ra kiterjedő, online boltokat vizsgáló teszt feltárta, hogy néhány országban a legtöbb termékre rendkívül nehéz online belföldi ajánlatot találni (2. ábra). Ez különösen a kisebb piacokra érvényes, és azt jelenti, hogy a vásárló egyetlen útja a külföldi ajánlat elfogadása – amennyiben a kiskereskedő készen áll arra, hogy a terméket leszállítsa neki. A tesztelők Cipruson, Máltán és Luxemburgban, valamint Litvániában, Lettországban, Írországban, Belgiumban, Észtországban, Portugáliában és Finnországban a keresett termékek legalább felénél nem találtak belföldi online ajánlatot[8].

Az online belső piac széttöredezettségének mértéke

12. Sajnos – ellentétben azzal, amit az e-kereskedelem határokon átívelő jellegétől várnánk – a fogyasztók nem egyenlő mértékben férnek hozzá a határokon átnyúló ajánlatokhoz: néhány országban meglehetősen valószínűtlen, hogy a fogyasztó talál olyan külföldi boltot, amely kész arra, hogy elfogadja a rendelését. Az ajánlatok technikailag ugyan elérhetők az őket online kereső fogyasztó számára, ám a rendelési folyamat során a weboldal valószínűleg egyszer csak meg fogja szakítani az ügyletet.

13. A probléma nagyságrendjét az online boltok egész EU-ra kiterjedő tesztje jelzi. Összesen 10 964 határokon átnyúló próbára került sor. Átlagosan az esetek alig 39%-ában volt elméleti lehetőség arra, hogy egy olyan online boltból lehessen rendelni, amely nem ugyanabban az országban található, mint a fogyasztó. Az összes rendelés 61%-a sikertelenül zárult vagy azért, mert a kereskedő elutasította a fogyasztó országának kiszolgálását, vagy más ok miatt (például műszaki nehézségek vagy nem lehetett az adott fizetési módot használni)[9].

3. ábra – A fogyasztók számára technikailag elérhető, határokon átnyúló azon ajánlatok aránya, amelyeknél a megrendelési folyamat sikertelenül zárult

[pic]

Forrás: YouGovPsychonomics (2009)

14. Számos online bolt nem áll készen arra, hogy bármely EU-országból származó fogyasztó számára értékesítsen. A legnagyobb ilyen elutasítási rátát a belga, bolgár, lett, máltai és román vásárlók tapasztalták (lásd 3. ábra). Sok bolt különbséget tesz a fogyasztók között lakóhelyük alapján. Például nagyszámú tesztelő nem tudta az ügylet érdekében regisztrálni magát a weboldalon, sok weboldal visszautasította, hogy a vásárló országába szállítson, illetve nem álltak rendelkezésre a határokon átnyúló ügyletekhez szükséges fizetési módok[10].

A határokon átnyúló e-kereskedelem szabályozási akadályainak kezelése

15. Az EU szabályozási figyelme évek óta kiterjed a határokon átnyúló e-kereskedelem akadályaira, azonban sok még a tennivaló az integrált kiskereskedelmi belső piac eléréséig. A Bizottság 2009. márciusi jelentése[11] átfogóan elemzi a fogyasztókat és a vállalkozókat korlátozó akadályokat.

16. Az európai kiskereskedők számára a határokon átnyúló e-kereskedelem fő akadályai a széttöredezett fogyasztóvédelmi szabályokból, illetve a többi héa-, újrahasznosításidíj- és jogdíjszabályból erednek. E szabályok végrehajtásának módja tagállamról tagállamra markánsan különbözik, ami a határokon átívelő értékesítést fontolgató vállalkozásoknak bonyolult, költséges és kiszámíthatatlan üzleti környezethez vezet. Központi jelentőségű tehát az ilyen akadályok kezelésére irányuló javaslatok elfogadása a kiskereskedők magatartásának megváltozása, ennek eredményeként pedig a fogyasztók lehetőségeinek javulása szempontjából.

17. A fogyasztó számos problémával szembesül, amikor egy másik országban próbál online vásárolni. Az esetek többségében a külföldi kereskedő visszautasítja, hogy egy másik tagállamban élő fogyasztótól fogadjon el rendelést. A fogyasztó szintén bizonytalan abban, mit tehet vagy kihez fordulhat, ha problémát tapasztal, különösen ha egy külföldi kereskedővel kell egy panaszt rendeznie.

18. A problémák összetett és egymással kölcsönösen összefüggő jellegéből kifolyólag több szálon futó stratégiára van szükség. A következő szakasz a fennmaradó főbb kihívások elemzése nyomán kialakult prioritási sorrendben mutatja be a cselekvési pontokat. Bár egyenként is fontosak, az e-kereskedelemben rejlő potenciál felszabadításához valamennyi pontban haladást kell elérni.

A fogyasztóvédelmi szabályok széttöredezettségének kezelése

19. A szerződésekre vonatkozó széttöredezett fogyasztóvédelmi szabályok hatása a kollíziós szabályokkal együtt jelentős megfelelési többletköltséget jelent a több tagállamban értékesíteni kívánó kereskedőnek. A kiskereskedelmi belső piac létrehozásának ezt az akadályát fogja kezelni a fogyasztói jogi irányelv tervezete. A javaslat[12] négy meglévő fogyasztóvédelmi irányelvet kísérel meg egyetlen eszközzé összeolvasztani, hogy ezzel egyszerűsítse és frissítse a jelenlegi szabályokat, eltávolítsa a belső piac akadályait és elkerülje a számos különböző szabályrendszer alkalmazását.

20. A javaslat ezért a megcélzott területen egyetlen, teljes mértékben harmonizált szabályrendszer fog létrehozni, amely magas szintű közös fogyasztóvédelmet biztosít Közösség-szerte, és lehetővé teszi a kereskedőknek, hogy mind a 27 tagállamban ugyanúgy – például ugyanazon általános szerződési feltételek és tájékoztató anyagok felhasználásával – értékesíthessenek, mint hazai piacukon. A javaslat ezáltal jelentősen csökkenteni fogja a kereskedők megfelelési költségeit, miközben magas szintű védelmet nyújt a fogyasztónak.

21. A javaslat elfogadása ráadásul erősíteni fogja a fogyasztóvédelmet és a határokon átnyúló e-kereskedelmi szerződések végrehajtását, és könnyebbé fogja tenni a mediátor által végzett, bíróságon kívüli vitarendezést. A Bizottság felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy adja meg a javaslatnak a kellő prioritást.

Biztosítani a szolgáltatási irányelv 20. cikkének eredményes végrehajtását

22. A szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése innovatív módon kísérli meg kezelni a határokon átívelő kereskedelem egyik legfőbb akadályát: előírja a tagállamoknak, hogy szüntessék meg a kereskedők azon diszkriminatív gyakorlatát, hogy állampolgárságuk vagy lakóhelyük alapján nem értékesítenek egyes fogyasztóknak vagy másként bánnak velük[13].

23. A hátrányos megkülönböztetést ugyan tiltja, ám megengedi a kereskedőknek „az igénybevételi feltételek különbözőségének lehetőségét, amennyiben azt objektív kritériumok közvetlenül indokolják”, ami bizonyos esetekben szabályozási akadályokat is tartalmazhat. Az ebben a közleményben meghatározott ilyen akadályok kiküszöbölése ezért ki fogja egészíteni a 20. cikk (2) bekezdését azzal, hogy csökkenti a kereskedők lehetséges terét az ilyen kritériumok alkalmazására.

24. Mivel a 20. cikk (2) bekezdése rendkívül fontos a határokon átnyúló e-kereskedelem szempontjából, teljes megvalósítása és eredményes végrehajtása kiemelkedő prioritás a Bizottság számára. A Bizottság ezért a 2009 végére történő megvalósítás biztosítása érdekében útmutatót ad a tagállamoknak, később pedig aktívan figyelemmel kívánja kísérni a nemzeti hatóságok és bíróságok általi végrehajtást.

A határokon átnyúló végrehajtás hatékonyságának fokozása

25. A fogyasztó jobban fog bízni a külföldi kereskedőben, ha tudja, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságok figyelemmel kísérik a kereskedő üzleti gyakorlatát. A fogyasztóvédelmi együttműködési rendelet[14] keretében végzett rendszeres, összehangolt, több fogyasztóvédelmi végrehajtó hatóság által elvégzett piacfelügyeleti akciók („sweep”, söprés) lehetővé teszik a nemzeti hatóságoknak, hogy kivizsgálják a szabálytalanságokat, és biztosítsák a fogyasztóvédelmi jogszabályok betartását.

26. A 2009 májusában az elektronikus berendezések online értékesítésével kapcsolatban elvégzett, szabályok érvényre juttatását vizsgáló akció a weboldalak 55%-ánál tárt fel szabálytalanságot. A leghétköznapibb feltárt problémák félrevezető, hiányzó vagy nem teljes fogyasztói jogokra, teljes költségekre és kapcsolattartási adatokra vonatkozó információkkal voltak kapcsolatban, ami azt mutatja, hogy szükség van az e-kereskedelmi irányelv rendelkezéseinek és a fogyasztóvédelmi szabályoknak a jobb végrehajtására. Az ezt követő végrehajtási szakaszban a tagállamok más tagállamok hatóságainak vizsgálati és végrehajtási segítségét igényelve fogják kezelni a határokon átnyúló szabálytalanságokat[15].

27. Az akadályok eltávolítása, az információk átláthatóságának elősegítése és az online ajánlatok és kereskedők megbízhatóságába vetett fogyasztói bizalom erősítése érdekében a tagállamoknak eredményesebben kell végrehajtaniuk a meglévő szabályokat. Ennek eléréséről a Bizottság nemrég egy sor konkrét ajánlással állt elő[16].

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése

28. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, 2005/29/EK irányelv[17] az egész EU-ra egységes szabályrendszert határoz meg a vállalkozások fogyasztókkal szembeni törvényes és tiltott gyakorlataira. Biztosítandó, hogy az online kiskereskedők egyszerűsített és kiszámítható szabályozási környezetben kereskedhessenek és hirdethessenek, a fogyasztók pedig megbízhassanak az általuk látott online ajánlatokban, fontos, hogy a nemzeti végrehajtók az irányelv egységes alkalmazásáról gondoskodjanak.

29. A Bizottság ezért 2009 végéig ki fog adni egy iránymutatást, amely többek között az irányelv által bevezetett új fogalmakra fog kiterjedni, hogy elősegítse az egységes értelmezést és alkalmazást. Ez könnyebbé fogja tenni a komoly kereskedőknek, hogy – különösen online módon – határokon átívelő tevékenységbe fogjanak. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó jogszabályok hatékonyabb végrehajtása nagy előnnyel fog járni mind a fogyasztói bizalomra, mind pedig a jóhiszemű kereskedőkre nézve, hiszen csökkenti a szélhámos kereskedők által támasztott tisztességtelen versenyt.

Az alternatív vitarendezési programok és a határokon átnyúló kis értékű követelések esetén alkalmazható eljárás előmozdítása

30. A folyamatban lévő végrehajtási intézkedéseken túlmenően az eredményes közvetítési intézkedések elősegítésére is létrejöttek közösségi szintű mechanizmusok: a határokon átnyúló kis értékű követelések 2009-től hatályos eljárása egyszerűsíti és gyorsítja a legfeljebb 2000 € értékű követelések rendezését, illetve csökkenti ezek költségeit; a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló irányelv pedig erősíti a mediációt[18].

31. A határokon átnyúló online vitákban a Bizottság a nem bírósági eljárásokhoz is megkönnyíti a fogyasztói hozzáférést az európai fogyasztói központok hálózatán (ECC-Net) keresztül, amely több mint 400 alternatív vitarendező testületet kapcsol össze a fogyasztókkal az Unióban[19]. A Bizottság továbbra is támogatni fogja ezeket a mechanizmusokat: kiad egy polgároknak szóló útmutatót a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásról, létrehoz egy európai uniós e-igazságszolgáltatási portált és további erőfeszítéseket tesz az ECC-Net előmozdítására.

A távértékesítéssel foglalkozók héa-bevallási kötelezettségeinek egyszerűsítése

32. Jelenleg az online kereskedőnek regisztráltatnia kell magát a héához minden egyes olyan országban, amelyben éves eladásai meghaladnak egy bizonyos küszöbértéket, ráadásul a küszöbök és a héa-kulcsok országról országra változnak.

33. A Bizottság egy egyablakos rendszer bevezetését javasolta a nem letelepedett adóalanyok számára, hogy a kereskedők saját tagállamukban teljesíthessék héa-kötelezettségeiket, például a regisztrációt és a héa-bevallást, valamint javasolta a távértékesítés szabályainak egyszerűsítését egy, az egész EU-ban egységes, 150 000 eurós küszöb meghatározásával[20].

34. Ezen kívül a távértékesítéssel foglalkozóknak jelenleg mindig teljes héás számlát kell kiállítaniuk, még akkor is, ha egy ugyanazon ügyfél számára ugyanazon árut értékesítő belföldi szállítónak nem kötelessége ezt megtenni. A Bizottság egy „egyszerűsített számla” bevezetését javasolta, amelyet bizonyos körülmények között a távértékesítéssel foglalkozók használhatnának[21].

35. Mindkét javaslat jelentősen megkönnyítené a határokon átnyúló távértékesítéssel foglalkozók számára héa-kötelezettségeik teljesítését. A Bizottság következésképpen felhívja a Tanácsot, hogy adja meg ezeknek a javaslatoknak a kellő prioritást.

Az online vállalkozások elektromos és elektronikus berendezések hulladékával kapcsolatos adminisztrációs terhének csökkentése

36. Az elektronikus termékek (amelyek iránt az egyik legnagyobb az online kereslet) határokon átívelő értékelését további szabályozási akadályok hátráltatják. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékára vonatkozó szabályok (WEEE-irányelv) nemzeti végrehajtásában a harmonizáció jelenlegi hiánya azt eredményezi, hogy az elektromos és elektronikus berendezések bejegyzésnél és bejelentésnél az online kiskereskedőnek különböző szintű díjakat és küszöbértékeket kell figyelembe vennie, ami nagymértékben korlátozhatja a határokon átnyúló kereskedelmet.

37. Legutóbbi javaslatában a Bizottság jelentős lépéseket tett a végrehajtás harmonizációja felé, amennyiben pontosította az irányelv egyes rendelkezéseit, többek között a hatályát. A 16. cikk – a gyártók regisztereinek tagállamok közötti interoperábilissá tételével – a gyártók bejegyeztetésének és jelentésének harmonizálását javasolja az EU-ban. Ez lehetővé tenné a gyártóknak, hogy egyetlen tagállamban bejegyeztetve magukat az egész EU-ban tevékenykedhessenek, ahelyett hogy minden egyes tagállamban külön kellene bejegyeztetni magukat[22].

38. A Bizottság javaslata nagyban hozzájárulna a jelenlegi rendszerben meglévő gyakorlati nehézségek csillapításához. A Bizottság felhívja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy adja meg a javaslatnak a kellő prioritást.

Gyakorlati megoldások a szerzői jogdíjak kezelésére

39. Nemzeti és európai szinten 2006 óta tárgyalnak az érdekelt felek arról, milyen megoldást lehetne találni az üres médiumok és felvevőeszközök eladására kivetett szerzői jogdíjak határokon átnyúló kezelésével kapcsolatos gyakorlati kérdésekre. Jelenleg a határokon átívelő módon kereskedőkkel előfordulhat, hogy ugyanazokra az árukra számos országban kell befizetniük és bevallaniuk a szerzői jogdíjakat.

40. Az érdekelt felek többsége egyetért abban, hogy a jogdíjak bevallásának, befizetésének és visszatérítésének jelenlegi rendszere akadályozza a határokon átnyúló e-kereskedelmet. Eleddig nem sikerül olyan gyakorlati megoldásban megállapodni, ami a meglévő nemzeti jogdíjrendszereket használhatóbbá tenné. Az érdekelteknek megkettőzött erőfeszítéssel kellene gyorsan megoldásokat találniuk annak érdekében, hogy a vállalatok végre áramvonalasíthassák határokon átnyúló logisztikájukat.

Hozzájárulás az online értékesítés akadályainak csökkentéséhez a vertikális korlátozások összefüggésében

41. A vertikális korlátozásokról szóló versenyszabályok nagyban hozzájárulnak a forgalmazási megállapodásokban az e-kereskedelem indokolatlan korlátozásainak eltávolításához, mert tiltják a határokon átnyúló internetes forgalmazás és értékesítés versenyellenes korlátozásait[23]. A jelenlegi csoportmentességi rendelet 2010. május 31-én lejár. A szabályok pontosítása és egyszerűsítése érdekében a Bizottság jelenleg vizsgálja a rendelet eddigi alkalmazásának módját. A Bizottság azon is gondolkodik, hogy az internetes kereskedelem esetében a folyamatban lévő felülvizsgálat hogyan járulhat hozzá az akadályok csökkentéséhez és a hatékonyság fokozásához a fogyasztók javára[24].

42. A kizárólagos forgalmazás esetében a folyamatban lévő felülvizsgálat tovább fogja finomítani az aktív és passzív eladások közötti különbségtételhez használt kritériumokat azzal a céllal, hogy azonosítani lehessen a passzív eladás korlátozásának tekintett legelterjedtebb gyakorlatokat, amelyek valószínűleg sértik a versenyszabályokat. Ilyen feltételezett jogellenes viselkedés lehet például az a gyakorlat, amikor egy kizárólagos forgalmazónak előírják, hogy weboldala bizonyos módon automatikusan irányítsa át az ügyfelet a gyártó vagy egy másik kizárólagos forgalmazó weboldalára. Egy másik példa az, amikor az interneten megszakad a fogyasztó tranzakciós folyamata, miután a hitelkártyáján lévő adatok a megcélzott kizárólagos területen kívüli címre utalnak.

43. A szelektív forgalmazás esetében a jelenlegi felülvizsgálat fel fogja tárni, hogy a kereskedők kiválasztására használt kritériumok (például hogy a kereskedő rendelkezzék hagyományos üzlethelyiséggel is) igazolhatók-e a fogyasztói jóléttel, és nem korlátozzák-e indokolatlanul az online és határokon átnyúló ügyleteket. A vertikális felülvizsgálat azt is ki fogja mutatni, hogy a szelektív forgalmazási hálózatokon belül a gyártók nem beszélik-e le a kinevezett kereskedőket az internet használatáról.

44. A vertikális korlátozásokról szóló versenyszabályok jelenleg zajló felülvizsgálatának az online forgalmazás lesz az egyik fő területe. Ebben a tekintetben a Bizottság közelről meg fogja vizsgálni, hogy a meglévő szabályokat szükséges-e a határokon átnyúló online kereskedelem támogatása érdekében tovább alakítani.

A fizetési rendszerek javítása és a műszaki akadályok kezelése

45. A fizetési rendszerek szintén a középpontjában állnak az EU fellépéseinek, amelyek célja a fokozott interoperabilitás és a teljesen zavartalanul működő határokon átnyúló piac elérése vagy jogszabályokkal (pénzforgalmi szolgáltatási irányelv)[25] vagy az ágazat vezette kezdeményezések támogatásával (az egységes eurofizetési térség). A fogyasztók és a kereskedők (különösen a kkv-k) számára EU-szerte még mindig kihívást jelent a határokon átnyúló online fizetések feladása és fogadása, ami a határokon átnyúló kereskedelem egyik legfőbb elrettentő ereje.

46. A postai ágazat reformja új lendületet kapott a harmadik postai irányelv 2008-as elfogadásával, amellyel a tagállamok elkötelezték magukat postai piacuk teljes megnyitása iránt. A teljes piacnyitással létrejön a belső piac, a postai szereplők más tagállamokban is felállíthatnak leányvállalatokat, és teljes hálózatukon belül szállíthatnak küldeményeket, vagy választhatnak, hogy egy-egy tagállamban melyik postai szereplőt kívánják igénybe venni a Közösségen belüli küldeményekhez. A fogyasztók és a kereskedők pedig élvezni fogják a határokon átnyúló, jobb logisztikát[26].

47. A Bizottság továbbra is biztosítani fogja, hogy ki legyenek küszöbölve a belső piaci árukereskedelem indokolatlan akadályai, újak pedig ne keletkezzenek.

Kiegészítő intézkedések a határokon átnyúló e-kereskedelem nem szabályozási jellegű akadályainak kiküszöbölésére

Az ágazattal folytatott együttműködés a páneurópai online kiskereskedelmi piac előmozdítása érdekében

48. Az online lehetőségek fogyasztók általi érzékelése részben azoknak az üzleti modelleknek az eredménye, amelyek az online belső piacot mindezidáig a nemzeti piacok mellérendelésének tekintették.

49. A Bizottság felhívja a fő online keresőoldalakat és az online szereplőket, hogy fokozottan tudatosítsák a fogyasztókban a határokon átívelő lehetőségeket. Az online vállalkozásoknak tanácsos lenne használniuk az Európai Unió egységes legfelső szintű doménjét (top-level domain), a .eu-t, hogy egy adott tagállam doménneve alapján ne tekintsék őket csupán az adott országhoz tartozónak. Ezen kívül – mivel a .eu végződésű doménnevet regisztráló cégnek meg kell felelnie az európai szabályoknak – a .eu doménnév egyfajta alapvédelmet is biztosít az fogyasztónak, a magas normáknak megfelelő európai cégek pedig ezzel meg tudják magukat különböztetni a többiektől. A kereskedőknek több országra kiterjedő, vagy akár páneurópai weboldalakat kellene alkotniuk.

50. Az interneten ugyan lehet külföldi ajánlatokat találni, ám több időt és energiát igényel, mint a hazai közönségre célzott belföldi ajánlatok megtalálása. A főbb keresőoldalaknak és ár-összehasonlító weboldalaknak szisztematikusabban kellene kül- és belföldi ajánlatokat egyaránt tartalmazó keresési rangsorokat vagy ár-összehasonlításokat kínálniuk, illetve több nyelven is rendelkezésre kellene állniuk[27]. A légiközlekedési ágazat tapasztalatai alapján a többnyelvű, áttekinthető weboldalak a legjobb módjai a határokon átnyúló online ügyletek előmozdításának[28]. A Bizottság továbbra is meg fogja vitatni a piaci szereplőkkel, hogyan segíthetik elő a határokon átnyúl e-kereskedelmet.

A fogyasztók és a kereskedők tájékoztatása

51. A határokon átnyúló vásárlás gyümölcseit leginkább az a fogyasztó élvezheti, aki ismeri jogait, valamint képes felismerni és jelenteni a jogsértéseket. Evégett a Bizottság ki fogja bővíteni és fel fogja frissíteni a 2009 májusában közzé tett „eYou Guide to your Rights Online” weboldalt[29], valamint folytatja az európai fogyasztói központok hálózatának (ECC-Net) támogatását, amely információval és tanáccsal látja el a határokon keresztül vásárlókat. Az Enterprise Europe Networkön keresztül a kereskedők fognak információhoz jutni kötelezettségeikről és lehetőségeikről.

A piacmonitoring erősítése

52. A Bizottság azon szándékának részeként, hogy jobban figyelemmel kísérje a belső piac kiskereskedelmi oldalát, a határokon átnyúló e-kereskedelem folyamatos monitorozására is szükség lesz, biztosítandó, hogy a politikaalkotók, a végrehajtók és a polgárok tudatában legyenek a piac alakulásának. Az Eurostat meglévő felmérésein túlmenően a Bizottság folytatni fogja a munkát az Európai Központi Bankkal és a fő hitelkártya-társaságokkal, hogy – a magánélethez való jog és az adatvédelmi jogszabályok teljes tiszteletben tartásával – a határokon átnyúló értékesítésről a hitelkártya-tranzakciók alapján lehessen összeállítani statisztikát.

Következtetés

53. Ez a közlemény lerakja egy stratégia alapját a határokon átnyúló e-kereskedelem jobb működéséhez. Ennek a célnak az elérése egyaránt hasznos lenne a fogyasztóknak, a vállalkozásoknak és az EU gazdasági versenyképességének. A kérdésekben elért haladást a jövőben is a fogyasztói piaci eredménytáblán (Consumer Market Scoreboard) lehet nyomon követni.

[1] Commission staff working document: report on cross-border e-commerce in the EU, SEC(2009) 283 végleges, 2009. március 5., letölthető: http://ec.europa.eu/consumers/strategy/facts_en.htm#E-commerce.

[2] Special Eurobarometer 298: ‘Consumer protection in the internal market’ (2008).

[3] Special Eurobarometer 254, ‘Internal Market — Opinions and experiences of Citizens in EU-25’ (2006).

[4] Special Eurobarometer 298 (2008); Flash Eurobarometer 224: ‘Business attitudes towards cross-border sales and consumer protection’ (2008).

[5] Flash Eurobarometer 224 (2008).

[6] Mystery shopping evaluation of cross-border e-commerce in the EU, YouGovPsychonomics Intézet, az Európai Bizottság számára gyűjtött adatok, 2009.

[7] YouGovPsychonomics (2009). Ciprus és Málta esetében óvatosan kell értelmezni az eredményeket, mert az összehasonlításhoz rendkívül kevés belföldi ajánlat állt rendelkezésre (lásd 1. ábra).

[8] YouGovPsychonomics (2009).

[9] YouGovPsychonomics (2009). A rendelés lehetőségét az utolsó megerősítő weboldalig vizsgálták; tényleges vásárlásra nem került sor.

[10] YouGovPsychonomics (2009).

[11] Commission staff working document: report on cross-border e-commerce in the EU, SEC(2009) 283 végleges, 2009. március 5.

[12] Irányelvjavaslat a fogyasztók jogairól (COM(2008) 614 végleges).

[13] 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról.

[14] 2006/2004/EK rendelet (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről.

[15] Lásd: http://ec.europa.eu/consumers/enforcement/sweep/electronic_goods/

[16] Közlemény a fogyasztóvédelmi közösségi vívmányok végrehajtásáról (COM(2009) 330 végleges, 2009. július 2.).

[17] 2005/29/EK irányelv (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól.

[18] 861/2007/EK rendelet a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről; 2008/52/EK irányelv a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól.

[19] Lásd: http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/

[20] Tanácsi irányelvjavaslat a hozzáadottértékadó-kötelezettségek egyszerűsítése végett a 77/388/EGK irányelv megváltoztatásáról (COM(2004) 728 végleges).

[21] Tanácsi irányelvjavaslat a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a számlázás szabályai tekintetében történő módosításáról (COM(2009) 21).

[22] Európai parlamenti és tanácsi irányelvjavaslat az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (átdolgozás), COM(2008) 810 végleges.

[23] A Bizottság 2790/1999/EK rendelete (1999. december 22.) a Szerződés 81. cikke (3) bekezdésének a vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról (csoportmentességi rendelet); a Bizottság közleménye. A vertikális korlátozásokról szóló iránymutatás (2000/C 291/01).

[24] Lásd: Online Commerce Roundtable: Opportunities and Barriers to Online Retailing, elérhető: http://ec.europa.eu/competition/consultations/2009_online_commerce/roundtable_report_en.pdf.

[25] 2007/64/EK irányelv a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról.

[26] A 2002/39/EK irányelvvel és a 2008/6/EK irányelvvel módosított 97/67/EK irányelv, az ún. postai irányelv.

[27] Ahogy azt a Többnyelvűség: európai tőke és közös elkötelezettség című bizottsági közlemény (COM(2008) 566 végleges) is ajánlja.

[28] Mégpedig a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás) elfogadása óta.

[29] Lásd: http://ec.europa.eu/information_society/eyouguide/