27.3.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/27

1.

kedvezően fogadja az Európai Bizottság közleményét a következő tárgyban: „Az európai oktatási és képzési együttműködés aktualizált keretstratégiájáról”. Az RB teljes mértékben egyetért a javasolt általános célkitűzésekkel, vagyis a képességszintek megerősítésével az oktatási és képzési rendszerek javítása által. Ezt a célkitűzést jogosan jellemzik az Európai Unió előtt álló kihívások megválaszolásához szükséges, abszolút prioritásként;

2.

teljes mértékben egyetért az Európai Bizottság általános elemzésével. Az oktatással és képzéssel összefüggő kérdések meghatározó jelentőségűek, mivel lehetővé teszik Európa számára a versenyképes módon történő mobilizációt a szociális védelem és a környezetvédelem magas szintű fenntartása mellett, tekintetbe véve azt, hogy Európa legértékesebb forrását a polgárai jelentik (1). Az RB ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy 2015-ig a munkahelyek 79 %-a magasan vagy közepesen képzett munkaerőt igényel majd (2);

3.

egyetért az Európai Bizottságnak azzal az elképzelésével, amely szerint az oktatási és képzési politikáknak el kell érniük azt, hogy valamennyi polgárnak – életkorától, nemétől és társadalmi-gazdasági profiljától függetlenül – lehetősége legyen egész élete során szakmai kompetenciáit, valamint az aktív polgárság ismereteit elsajátítani, aktualizálni és fejleszteni; ezért ezek a politikák az egyéni önállósodás és a társadalmi integráció lényegi elemeit jelentik;

4.

emlékeztet a helyi és regionális önkormányzatok felelősségeinek fontosságára és Európában betöltött döntő szerepére az oktatás és a képzés területén, és központi szereplőnek tekinti azokat a meghatározott stratégiai célkitűzések elérésére irányuló folyamatban. A nemzeti szabályozások függvényében a helyi és regionális szintek különböző szinteken gyakorolják hatásköreiket, az iskolaelőkészítő képzéstől a felnőttek oktatásáig és képzéséig, melyeket a jelen közlemény mind megemlít. Ezenkívül az oktatás és a képzés területén folytatott európai együttműködés szorosan kapcsolódik a foglalkoztatási és a fenntartható fejlődési stratégiához, a migráció kérdéseihez, beleértve a többnyelvűséget, a demográfiai fejlődéshez, valamint az EU társadalmi beilleszkedéshez, vállalkozásokhoz, kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó politikáihoz. Az említett valamennyi aspektust figyelembe vevő oktatási és képzési politikák hatékony végrehajtása tehát a területi önkormányzatok feladata. Következésképpen a hosszú távú, oktatás és képzés területén folytatott európai együttműködésre választott munkamódszereknek figyelembe kell venniük a területi önkormányzatok felelősségi köreit;

5.

ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a jelen közlemény hosszú távon tekintve fontos témát jelent a Régiók Bizottsága számára. Rövid távú perspektívában a téma kapcsolódik az RB 2009-es prioritásaihoz; (3)

6.

üdvözli, hogy a javasolt intézkedések támogatják és kiegészítik a tagállamok cselekvéseit, és ily módon európai hozzáadott értéket teremtenek a szubszidiaritás és az arányosság elveinek megsértése nélkül;

7.

hangsúlyozza egyébiránt, hogy a bevándorlók gyermekeinek oktatását és képzését illetően, akik a stratégiai tengelyek és prioritások kapcsán is megemlítésre kerültek, a kérdést a harmadik országokból az Európai Unióba bevándorlók beilleszkedése szempontjából is relevánsnak tekinthetjük. Ebben a tekintetben az RB emlékeztet arra, hogy az integrációs intézkedések a bevándorlás területén (az EKSZ 61., 62. és 63. cikke alapján) nem az EU hatáskörébe, hanem a tagállamok közvetlen hatáskörébe tartoznak. Ebből következően az EU mindössze támogató szerepet játszhat ezen a területen, a Lisszaboni Szerződés ratifikációjára várva, amely megerősítené az európai előjogokat ezen a területen;

8.

emlékeztet arra, hogy Európában az egyre nagyobb mértékű bevándorlás kulturális, nyelvi és demográfiai megerősödést jelent, amely inkább esély, mint teher, és ennek következtében az újonnan érkezettek, de a második generációs bevándorlók oktatása és képzése is prioritás kell, hogy legyen, mivel ez a beilleszkedés és a szociális és szakmai életben való eredményes részvétel kulcsa. (4) Az RB felkéri az Európai Bizottságot, hogy kezelje figyelemmel a bevándorlók legsebezhetőbb csoportjait;

9.

tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a nyitott koordinációs módszer fokozottabb használatára irányuló törekvéseit, melyeket a jelenlegi, párokban történő tanulás „peer review” típusú értékelésekkel való kiegészítése által kíván megvalósítani; következésképpen annak figyelembevételére kéri az Európai Bizottságot, hogy a területi önkormányzatok számára –, amelyek az oktatás és képzés területéért jelentős mértékben felelősek –, a nyitott koordinációs módszer erősítése a pénzügyi és adminisztratív terhek növekedésével jár;

10.

emlékeztet rá, hogy kimondottan az oktatás és a szakképzés területére érvényes az, hogy a nyitott koordinációs módszer csak a szubnacionális szintek közvetlen bevonásával működik; A tagállamok teljesítőképessége, amely régióik és településeik teljesítőképességének összegéből adódik, elsősorban együttműködésük fejlettségén kell, hogy alapuljon a szolidaritás fenntartására irányuló erőfeszítés által;

11.

nagy figyelemmel van a férfiak és nők egyenlőtlenségével kapcsolatos problémákra, amit már több véleményben is megemlített (5). Az RB emiatt arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet erre a nemeken alapuló folyamatos egyensúlyhiányra;

12.

felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy koruktól függetlenül meg kell könnyíteni a fogyatékkal élő személyek számára az oktatás és képzés hagyományos körforgásába való bekapcsolódást. Ez az eljárás nagymértékben megkönnyíti társadalmi beilleszkedésüket és foglalkoztathatóságukat;

13.

üdvözli, hogy jelentőséget tulajdonítanak a felnőttképzésnek, amely lényeges a foglalkoztathatóság, a mobilitás, a társadalmi beilleszkedés és a személyes fejlődés szempontjából. Ezzel kapcsolatban az RB emlékeztet arra, hogy már kinyilvánította abbéli akaratát, hogy aktív szerepet játsszon az egész életen át tartó oktatás és képzés ösztönzésében, amely terület igen nagy mértékben érinti a helyi és regionális önkormányzatokat; (6)

14.

nem érti, miért hiányoznak a tárgyalt közleményből az „elit” képzésére és megőrzésére vonatkozó hivatkozások, hiszen a kérdés kulcsfontosságú lehet a legtöbb európai ország számára a tudásalapú gazdaság létrehozásának keretében, mind az „agyelszívás” kérdése, mind a magas tudásszintű személyzet kiképzésének szükségessége miatt valamennyi tudományterületen. Az RB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a kérdéssel, azonban anélkül, hogy mindenképpen újabb mutatókat kelljen bevezetnie, ami káros hatással járhat az általános koherenciára és a meghatározott célkitűzésekre;

15.

felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy számára alapvető fontosságúnak tűnik az EU-hoz való csatlakozás folyamatában lévő harmadik országok bevonása, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg ennek különböző lehetőségeit;

16.

elfogadja az Európai Bizottság által javasolt négy stratégiai tengelyt és a 2009–2010-ben vizsgálandó fő kérdéseket;

17.

megjegyzi, hogy az említett stratégiai tengelyek és a rövidtávú prioritások illeszkednek az „Oktatás és képzés 2010” program keretében már elvégzett munka keretébe;

18.

üdvözli, hogy a stratégiai kihívások nem korlátozódnak a munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdésekre és különösen azzal ért egyet, amely az esélyegyenlőség és az aktív polgárság támogatását tűzte ki célul. a politikával való első közvetlen kapcsolat és az aktív polgárság megvalósulása a mindennapokban egyébiránt nemzeti szint alatti szinten történik;

19.

emlékeztet arra, hogy ragaszkodik a mobilitáshoz, amely a kulturális és szakmai fejlődés lényeges tényezője azáltal, hogy segít a gazdasági és kulturális akadályok leküzdésében. Az RB ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a mobilitásnak valamennyi tanuló számára normává kell válnia;

20.

hangsúlyozza a területi önkormányzatoknak a tanulók mobilitásában játszott alapvető szerepét, mind a tájékoztatás, mind a koordinációs és nyomon követési intézkedések bevezetésén keresztül nyújtott mobilitási támogatás terén, amelyek az európai programokat egészítik ki (7). Az RB következésképpen felkéri az Európai Bizottságot, hogy vegye nagyobb mértékben figyelembe ezt a szerepet, és vonja be a régiókat a programok kidolgozásába, továbbá adjon több felelősséget e programok megvalósítása során az arra igényt tartóknak;

21.

emlékeztet arra, hogy a regionális és helyi szintnek elsőrendű szerepet kell játszania az „anyanyelv + 2” célkitűzés megvalósításában, főként az oktatási programok végrehajtása tekintetében (8);

22.

emlékeztet arra, hogy fejleszteni kell a nyelvtanítást az általános és középiskolákban. Az oktatási folyamat során növelni kell a legalább egy idegen nyelven történő beszélgetés lehetőségeit az általános iskolákban (9);

23.

emlékeztet arra, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség a nyelvtanítás hasznával kapcsolatos tudatosság növelésére; (10)

24.

egyetért azzal, hogy fejleszteni kell az oktatók alapképzését, valamint az oktatással és tanácsadással foglalkozók folyamatos szakmai továbbképzésének lehetőségeit;

25.

úgy véli, hogy az oktatással és képzéssel kapcsolatos tervezési folyamatban figyelembe kell venni a képesítések iránti várható igényt. Ezt gyakran helyi és regionális szinten ismerik fel legelőször;

26.

úgy véli, hogy a fenntartható fejlődésre való nevelés, és különösen az éghajlatváltozás problémáira, a fajok védelmére és valamennyi természetes erőforrás (talaj, víz, levegő, ásványkincsek stb.) megőrzésére történő figyelemfelkeltés, továbbá a médiaműveltség fejlesztése az aktív polgárság alapvető és elengedhetetlen elemei, olyan megközelítések, amelyek azon legfőbb prioritások részét képezhetnék, amelyekkel 2009–2010-ben foglalkozni kell;

27.

ehhez kapcsolódóan emlékeztet arra, hogy az aktív polgárság, valamint a fenntartható fejlődés kihívásainak megértése az európai polgár kulcskompetenciáinak része, ahogy az Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák – Európai referenciakeret című ajánlásban (1) meg van adva;

28.

úgy véli, hogy a korai, iskolaelőkészítő és általános iskolai oktatás fontos szerepet játszik az alapvető kompetenciák fejlesztése és megszerzése szempontjából, amelyek lehetővé teszik polgáraink számára, hogy sikeresek legyenek magánéletükben és szakmájuk területén (11);

29.

egyetért a bevándorló gyermekek oktatásával kapcsolatos legjobb gyakorlatokat érintő kölcsönös tanulás előtérbe helyezésével. Ez a kölcsönös tanulás döntő jelentőségű a sikeres integrációs folyamat és az európai polgárság népszerűsítésének szempontjából;

30.

szeretné hangsúlyozni az anyanyelvi oktatás jelentőségét a bevándorló gyermekek számára, mivel ennek révén javul az a képességük, hogy egyrészt elsajátítsák a befogadó ország nyelvét, másrészt pedig hogy más idegen nyelveket is megtanuljanak. Az állami támogatás esetében azonban egyértelműen a befogadó ország nyelvének megtanulása és annak biztos használata kell, hogy prioritást jelentsen.

31.

kiemeli a területi önkormányzatok alapvető szerepét az innovatív környezetek kifejlesztése szempontjából (11).;

32.

úgy véli, hogy a környezeti problémákhoz (víz, energia, éghajlat, biodiverzitás, környezetszennyezés) kapcsolódó társadalmi kihívásokat különösen figyelembe kellene venni az „innováció és a kreativitás ösztönzése” tengely vonatkozásában. Tágabb értelemben ezeknek a kihívásoknak az a célja, hogy alapvetően megváltoztassanak számos foglalkozást, valamint hogy számos újat hozzanak létre; így ezeket figyelembe kell venni az egész életen át tartó tanulás során, különösen megfelelő képzések létrehozásán keresztül;

33.

egyetért az oktatási és képzési intézmények és szervezetek, vállalkozások, kutatóintézetek, kulturális szereplők és kreatív ágazatok közötti partnerségek létrehozására irányuló javaslattal. Az ilyen jellegű tevékenységek folytatása hatékonynak bizonyult az innováció szempontjából;

34.

úgy véli, hogy a tagállamok közötti együttműködés folytatása elsőrendű fontosságú a közös kihívásoknak való megfelelés szempontjából, amelyek dinamikus, tudásalapú társadalom kialakulásához vezetnek; úgy ítéli meg, hogy a helyi és regionális önkormányzatok közötti együttműködés szintén ezt a célt szolgálja, és ezért ösztönözni kell;

35.

azt kéri, hogy készítsenek összehasonlító áttekintést a tagállamokban meglévő oktatási és képzési rendszerekről, valamint a közeljövőben tervezett reformokról, és azt az Unió összes hivatalos nyelvén tegyék közzé az interneten. Ezáltal a települési és regionális oktatási szakértők, a települési önkormányzatok és az iskolai közösségek hozzájuthatnának a más országok tapasztalataival kapcsolatos szükséges információkhoz, és egyenrangú partnerekként vehetnének részt a központi döntéshozatali szinten az oktatás és képzés további átalakításáról szóló vitákban;

36.

egyetért a referenciakritériumoknak a nyitott koordinációs módszer keretében történő alkalmazásával; viszont ezeknek a kritériumoknak nem szabad az egyes tagállami rendszerek rejtett harmonizációjához vezetniük;

37.

egyetért az Európai Bizottság abbéli szándékával, hogy mennyiségi (referenciakritériumok, statisztikák) és minőségi (információk és legjobb gyakorlatok cseréje) intézkedéseket szeretne alkalmazni. (12) Ezeknek az intézkedéseknek elsősorban a meglévőkre kell támaszkodniuk, összehasonlítható adatokon kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük az eltérő tagállami helyzeteket. Az egyes tagállamoknak inkább meg kellene vizsgálniuk, hogy a változó gazdasági és szociális feltételek, valamint nemzeti prioritásaik figyelembevétele mellett hogyan és milyen mértékben járulhatnak hozzá a célok közös megvalósításához;

38.

hangsúlyozza, hogy a régióknak és településeknek gondolkodniuk kell azon, milyen eszközök segítségével lehetne kezelni az esetleges adminisztratív és pénzügyi többletköltségeket, amelyek az új mutatók bevezetésekor keletkeznek;

39.

megjegyzi ugyanakkor, hogy a 2003-ban elfogadott öt referenciakritériumból négynek a célkitűzése nem fog teljesülni 2010-ig. Másrészt a párokban történő tanulással kapcsolatos tevékenységek, valamint az információk és legjobb gyakorlatok cseréjének hatása továbbra is bizonytalan. Ezek miatt a tényezők miatt a meghatározott célkitűzések és/vagy a munkamódszerek hatékonyságának ellenőrzésére lehet szükség;

40.

javasolja az Európai Bizottságnak, a tagállamoknak és a helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy vizsgálják meg, milyen okok miatt nem teljesültek az említett négy referenciakritérium célkitűzései;

41.

egyetért az Európai Bizottság kívánságával, mely szerint a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételének arányát 12,5 %-ról 15 %-ra kellene növelni. Az arány növelése kiemelten fontos a válság időszakában, mivel számos munkavállaló szakmai át- és továbbképzésére van szükség;

42.

támogatja a mobilitási kritérium megteremtésére irányuló javaslatot, amely azért lényeges, mert erősíti a foglalkoztathatóságot, lehetővé teszi az európai polgári szerepvállalás fejlődését, bár e mutató meghatározását az Európai Bizottságnak még pontosítania kell. anélkül, hogy megkérdőjelezné a felsőoktatásban tanulók érdekében tett erőfeszítéseket, amelyeket folytatni kell, az RB úgy véli, hogy a hangsúlyt az ipari tanuló és a szakmai képzésben résztvevő fiatalok mobilitására kell helyezni, egy olyan területre, amelyben számos régió vállal aktív szerepet;

43.

egyetért az alapvető képességek elégtelen elsajátításával kapcsolatos referenciakritérium megteremtésére irányuló kívánsággal, amely kritériumot kibővítettek a matematika és a természettudományok területére. Kiemeli azonban, hogy elsősorban az olvasás és az írás elsajátítására kell összpontosítani. Mindazonáltal emlékeztet arra, hogy az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos ismeretek, valamint az idegen nyelvek ismerete fontos a tudás elsajátítása és a folyamatos képzésre és az egész életen át tartó tanulásra irányuló célkitűzések megvalósítása szempontjából. A gyermekeknek különösen fontos, hogy korai életkorban sajátíthassák el az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos ismereteket. (12) az RB felhívja a figyelmet a technológiákhoz való hozzáférés során jelentkező társadalmi egyenlőtlenségekre, amelyekre megfelelő válaszokat kell találni a nemzeti, regionális, helyi és európai intézményeknél, lehetővé téve ezáltal a helyi és regionális önkormányzatok számára, hogy támaszkodjanak a meglévő uniós programokra és az Európai Bizottság új programjaira, valamint hogy beépítsék a funkcionális analfabetizmus elleni küzdelmet a felülvizsgált lisszaboni stratégiába. Ezzel egyidejűleg ezeknek a struktúráknak figyelembe kell venniük annak jelentőségét, hogy a bevándorlók ismerjék a fogadó ország nyelvét, annak érdekében, hogy ösztönözzék társadalmi beilleszkedésüket és foglalkoztathatóságukat.

44.

A nyitott koordináció módszerének alkalmazásakor az új oktatási és képzési mutatók, referenciaértékek kidolgozására irányuló munka során az olvasási-szövegértési készségek vizsgálatát ki kell terjeszteni a médiaszövegekre vonatkozó képességek felderítésére is, mivel a szövegek ma már elektronikus vagy digitális környezetben, írott, képi és mozgóképi textusok összekapcsolt kontextusaként jelennek meg.

45.

fenntartja, hogy az olvasás, az írás, a matematika, a természettudományok és az információs és kommunikációs technológiák területén végzett erőfeszítések egyáltalán nem összeegyeztethetetlenek más tantárgyak oktatásával, amelyek mind hozzájárulnak az olyan képességek kifejlesztéséhez, mint a kreativitás, az önbecsülés vagy a szociális készségek. (9)

46.

egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy növelni kell a két idegen nyelv korai elsajátításának területén elért haladást, következésképpen támogatja a nyelvi referenciakritériumot.

47.

igen óvatosnak mutatkozik a felsőoktatásba történő beruházás területére vonatkozó referenciakritérium bevezetésével kapcsolatban. Az arra irányuló voluntarista megközelítés, hogy a felsőoktatásba történő beruházás érje el a GDP 2 %-át, már önmagában is pozitív, de ez a mind a köz-, mind a magánszférát érintő célkitűzés nem szabad, hogy egyrészt elvegye a tagállamok felelősségét, másrészt pedig hogy ahhoz vezessen, hogy a háztartásoknak a felsőoktatás finanszírozásában nagyobb részt kelljen vállalniuk, ami – főként válsághelyzetben – megkérdőjelezné mindenekelőtt az esélyegyenlőség célkitűzését;

48.

egyetért a felsőoktatási végzettséggel rendelkezőket érintő referenciakritériummal, valamint azzal, hogy a matematika, a természet- és a műszaki tudományok terén elért célkitűzéssel nem kell tovább foglalkozni, és értékeli a nemek között e téren megmutatkozó különbségekre irányuló figyelmet. Ezzel kapcsolatban emlékeztet az RB következő Európai Bizottsági közleménnyel kapcsolatos véleményére: Úton a nemek közötti egyenlőség közösségi keretstratégiája felé  (13);

49.

fenntartással viszonyul az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatához, hogy hozzanak létre referenciakritériumot a foglalkoztathatóság témájában. Egyetért az iskolai végzettség szintje és a munkaerő-piacra való belépés képessége közötti korreláció keresésére irányuló erőfeszítéssel. Mindazonáltal fontos más változók bevonása is, főként a gazdaság állapotával kapcsolatban. Az eljárást így pontosabbá is lehetne tenni;

50.

elfogadja az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy hozzanak létre referenciakritériumot az iskolaelőkészítő oktatás témájában, mivel a koragyermekkori tanulás új fejlődési lehetőségeket teremt, és az egész életen át tartó tanulás fontos része;

51.

csatlakozik ahhoz a törekvéshez, hogy meg kell tartani a korai iskolaelhagyó fiatalokkal kapcsolatos kritériumot, és úgy véli, hogy különböző módszereket kellene hangsúlyozni ennek a célkitűzésnek az elérése érdekében;

52.

az eddig szerzett ismeretek alapján némi óvatossággal kezeli az innovációval és kreativitással kapcsolatos valódi referenciakritérium bevezetésére irányuló javaslatot. A Régiók Bizottsága amellett száll síkra, hogy a tagállamok vizsgálják meg olyan mutatók kidolgozásának lehetőségeit, amelyek hozzájárulhatnak az innovációt és kreativitást szolgáló tagállami erőfeszítések támogatásához;

53.

javasolja, hogy az innováció és kreativitás, valamint a foglalkoztathatóság referenciakritériumokkal kapcsolatban gondolkodjanak el azon, hogyan ösztönözhető az információk és a legjobb gyakorlatok cseréje a tagállamok között. Ebbe a folyamatba szorosan be kell vonni a régiókat;

54.

egyetért az oktatás területén folytatott hatékony és nagyra törő politikák megőrzésére és kibővítésére irányuló szándékkal. a jelenlegi gazdasági válság nem szabad, hogy eltérítsen ettől a célkitűzéstől, hanem épp ellenkezőleg, ahhoz kell vezetnie.