A meghallgatási tisztviselő zárójelentése a COMP/C-3/37.792 – Microsoft ügyben

(az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat 15. és 16. cikke szerint – HL L 162., 2001.6.19., 21. o.)

(2008/C 138/05)

A határozattervezettel kapcsolatban az ügy során a következő észrevételek merültek fel:

A 24. cikk (1) bekezdése szerinti, a 2004. március 24-i végleges határozaton alapuló eljárás

2004. március 24-én a Bizottság egy az EK-Szerződés 82. cikke szerinti eljárás során elfogadott egy határozatot (COMP/C-3/37.792 ügy), amelynek címzettje a Microsoft Corporation (a továbbiakban: Microsoft) volt. Ebben a határozatban (a továbbiakban: végleges határozat) a Bizottság többek között úgy találta, hogy a Microsoft megsértette az EK-Szerződés 82. cikkét (a továbbiakban: 82. cikk), és az EGT-megállapodás 54. cikkét, amikor 1998. októberétől e határozat napjáig a munkacsoport-szerverekhez készült operációs rendszer termékek forgalmazóitól megtagadta az együttes működtetéshez szükséges (interoperabilitásra vonatkozó) információ megadását, amelynek segítségével azok képesek lennének ilyen termékek fejlesztésére és terjesztésére (1).

2005. november 10-én a Bizottság elfogadott egy az 1/2003/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése szerinti határozatot (a továbbiakban: a 24. cikk (1) bekezdése szerinti határozat). E határozat 1. cikke elrendeli, hogy a „Microsoft Corporation biztosítsa, hogy 2005. december 15-re teljes mértékben megfeleljen a végleges határozat 5. cikke a) és c) pontjában előírt kötelezettségeknek. E megfelelés hiányában attól az időponttól kezdve napi 2 millió EUR kényszerítő bírságot vetnek ki a Microsoft Corporation-ra”.

A 24. cikk (1) bekezdése szerinti határozat két olyan esetet azonosított, amelyben a Microsoft elmulasztotta a végleges határozat 5. cikke a) és c) pontjának való megfelelést. Ezen eljárás tárgya kizárólag az az állítás, hogy a Microsoft elmulasztotta rendelkezésre bocsátani az együttes működtetéshez szükséges információt magában foglaló, a végleges határozat által elrendelt teljes és pontos műszaki dokumentációt.

A Microsoft által tett intézkedések a teljes és pontos műszaki dokumentáció biztosítása érdekében és a Bizottság válasza

2004. december 14-én a Microsoft elküldte a Bizottságnak azt a műszaki dokumentációt (leírások), amelyet a Microsoft készített a vonatkozó jegyzőkönyvekhez (a továbbiakban: műszaki dokumentáció). Az OTR, vagyis a Bizottság külső műszaki szakértői felülvizsgálták ezt a műszaki dokumentációt, és negatív jelentést adtak (a továbbiakban: az első OTR-jelentés) annak teljességét, pontosságát és a célnak való megfelelését illetően. 2005. június 15-én a Bizottság szolgálatai elküldték az első OTR-jelentést a Microsoft részére, hogy tegyék meg észrevételeiket. A Microsoft 2005. július 8-án válaszolt az első OTR-jelentésre.

2005. július 28-i határozatában a Bizottság felügyeleti mechanizmust hozott létre azáltal, hogy rendelkezett egy felügyelő ügygondnok kijelöléséről, funkcióiról és kötelezettségeiről. Az ügygondnok szerepe, hogy segítse a Bizottságot a végleges határozat betartásának ellenőrzésében (2)2005. október 5-én a Bizottság egy a Microsoft által benyújtott négy szakértőt tartalmazó jegyzékből kiválasztott egy személyt felügyelő ügygondnoknak.

Válaszul a műszaki dokumentációban szereplő információról szóló első OTR-jelentésben felvetett aggodalmakra, a Microsoft 2005. augusztus 8-án benyújtotta a műszaki dokumentáció naprakésszé tett változatát a Bizottság szolgálatainak.

Az OTR a műszaki dokumentációnak ezt a változatát is felülvizsgálta. Az OTR frissített jelentést készített a műszaki dokumentáció teljességére és pontosságára vonatkozóan, amelyben fenntartotta negatív véleményét.

A végleges határozat 5. cikkének c) pontja értelmében vett kötelezettségek teljesítése érdekében a Microsoft értékelési megállapodást bocsátott az érdekelt vállalkozások rendelkezésére. Ezidáig négy vállalat (a Novell, az IBM, az Oracle és a Sun) kötött három napos értékelési megállapodást a Microsoft-tal. A Bizottság arra kérte ezeket a vállalatokat, hogy nyújtsanak be egyrészt részletes leírást arra vonatkozóan, hogy hogyan zajlott a helyszíni értékelés, másrészt minősítést arra vonatkozóan, hogy az értékelés folyamán megvizsgált műszaki dokumentáció teljes és pontos leírásokat biztosít-e a határozat hatálya alá tartozó jegyzőkönyvekhez, továbbá osszák meg véleményüket a műszaki dokumentációban nyilvánosságra hozott technológia értékét illetően.

Válaszul a Bizottság (2005. szeptemberi/októberi, majd egy másik 2006. márciusi) kérésére a Novell, az IBM, az Oracle és a Sun kritikus megjegyzéseket fűzött az átadott műszaki dokumentáció megfelelő és kielégítő voltára vonatkozóan.

2005. november 11-én és 23-án a Microsoft felülvizsgált műszaki dokumentációt nyújtott be (a továbbiakban: a 2005. novemberi műszaki dokumentáció). 2005. november 30-án az ügygondnok benyújtott egy a Microsoft felülvizsgált műszaki dokumentációjáról szóló előzetes jelentést, amelyet elküldtek a Microsoft részére. 2005. december 15-én az ügygondnok benyújtotta a 2005. novemberi műszaki dokumentációról szóló zárójelentését.

2005. december 15-én a Microsoft benyújtotta válaszát az ügygondnok előzetes jelentésére és bejelentette, hogy egy újabb, átdolgozott műszaki dokumentáció (a továbbiakban: a 2005. december 15-i műszaki dokumentáció) hozzáférhető Redmondban. A műszaki dokumentációnak e harmadik változatát, amelyet a Bizottság csak 2005. december 26-án kapott kézhez, az ügygondnok 2006. március 3-i jelentésében véleményezte.

A kifogásközlés

2005. december 21-én a Bizottság benyújtotta kifogásközlését a Microsoftnak, amelyben kifejezte előzetes véleményét, mely szerint a 2005. november 11-én és 23-án benyújtott felülvizsgált műszaki dokumentáció még mindig nem felel meg a végleges határozat 5. cikke a) és c) pontjának. A kifogásközlésben a műszaki dokumentáció harmadik változatára is történik utalás: megállapítják, hogy a műszaki dokumentáció 2005. december 15-i változatának változásai alapvetően csak a formázásra korlátozódtak. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a műszaki dokumentáció 2005. december 15-i változata nem orvosolta az előző változatokban azonosított hiányosságokat. Az ügygondnok jelentéseit mellékletként megjelentették a kifogásközlésben.

A Microsoftot felkérték, hogy 2006. január 31-ig adjon választ. A Microsoft kérésére ezt a határidőt 2006. február 15-ig meghosszabbítottam, különösen azért, hogy lehetővé tegyem a Microsoft külső szakértőinek, hogy kidolgozzák indoklással ellátott véleményüket a Bizottság által kifejtett kritikára vonatkozóan. A cég betartotta a meghosszabbított határidőt.

A szóbeli meghallgatás alkalmával és írásos válaszában a Microsoft azt állította, hogy a kifogásközlés alapvetően téves volt, mert nem vette megfelelő mértékben figyelembe a Microsoft által 2005. december 15-én közzétett műszaki dokumentációt. A Microsoft tájékoztatta a Bizottságot, hogy a műszaki dokumentáció december 15-től kezdve készen állt az ellenőrzésre, a Bizottságnak meg kellett volna várnia, hogy a műszaki dokumentáció egy példánya Brüsszelbe érkezzen, mielőtt kibocsátotta kifogásközlését.

Én nem osztom a Microsoft véleményét, amely szerint a kifogásközlés téves volt. Amint a joggyakorlat megállapítja, a kifogásközlés egy előzetes megállapításokat tartalmazó dokumentum. Egy határozat elfogadásáig a Bizottság megváltoztathatja, vagy kiegészítheti az abban kifejtett álláspontját, amennyiben biztosítja az érintett vállalkozások számára a lehetőséget arra vonatkozó saját álláspontjuk ismertetésére (3). A 2006. március 10-én kibocsátott, a tényállást közlő levélben (lásd lent) a Microsoft megfelelő tájékoztatást kapott az általa benyújtott műszaki dokumentáció harmadik változatának bizottsági értékeléséről, és elegendő idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy véleményét kifejtse. Ennek megfelelően véleményem szerint a Microsoft nem állíthatja, hogy a kifogásközlés kiadása tekintetében jogait megsértették.

A Microsoft további beadványai és a tényállást közlő levél

2006. január 25-én a Microsoft felajánlotta a műszaki dokumentáció engedélyeseinek a Windows forráskódhoz forráskód referencia-engedély keretében történő hozzáférést.

2006. január 30-án a Microsoft átadta a műszaki dokumentáció negyedik változatát az illetékes bizottsági szolgálatoknak.

2006. március 10-én a Bizottság egy okmányt (a továbbiakban: a tényállást közlő levél) nyújtott be a Microsoftnak, amelyben kifejtette, hogy a műszaki dokumentáció 2005. december 15-i változatát nem tekintették elégségesnek a végleges határozat teljesítéséhez. Továbbá tájékoztatták a Microsoftot, hogy a közzétett forráskódot nem tekintik tárgyhoz tartozónak a Microsoftnak a végleges határozat 5. cikke a) és c) pontja szerinti kötelezettségei szempontjából. Mellékelték az ügygondnok által a műszaki dokumentáció harmadik változatáról készített jelentést és a TAEUS által a műszaki dokumentáció negyedik változatáról készített jelentést, bár az csak az egyik jegyzőkönyv leírásait vizsgálta.

A Microsoft lehetőséget kapott arra, hogy két héten belül véleményezze a tényállást közlő levelet.

2006. március 14-i levelében a Microsoft úgy ítélte meg, hogy a tényállást közlő levél új állításokat tartalmazott, ezért az kiegészítő kifogásközlésnek tekintendő, amelynek megválaszolására négyhetes határidőt kell biztosítani. Nevezetesen a Microsoft úgy vélte, hogy a tényállást közlő levélben szereplő azon állítás, amely szerint a műszaki dokumentáció harmadik változata nem felelt meg a 2004. március 24-i bizottsági határozat 5. cikke a) és c) pontjának, új megállapítást jelent.

2006. március 17-i válaszomban kijelentettem, hogy nem osztom a Microsoft véleményét, amely szerint a Bizottság tényállást közlő levele olyan kifogásokat sorolt fel, amelyek nem szerepeltek a Bizottság kifogásközlésében. Véleményem szerint a műszaki dokumentáció 2005. december 15-i változatának részletesebb vizsgálata nem jelentette azt, hogy újabb kifogásokat emeltek a Microsoft ellen, hanem inkább újabb tények fényében fenntartották a korábbi kifogásokat. Ennek megfelelően nem egyeztem bele a Microsoft kérésébe. Ugyanakkor, különösen annak érdekében, hogy lehetővé tegyem a Microsoft számára, hogy a következő napokban mind a kifogásközlés, mind a tényállást közlő levél tekintetében felkészüljön a szóbeli meghallgatásra, nem írtam elő, hogy a Microsoft a szóbeli meghallgatást megelőzően írásbeli beadványt készítsen a tényállást közlő levére vonatkozóan és engedélyeztem a Microsoftnak, hogy a szóbeli meghallgatás utáni két héten belül, vagyis 2006. április 14-ig benyújtsa írásos véleményét a tényállást közlő levélre vonatkozóan. A cég betartotta a határidőt.

A Microsoft további beadványai és a Bizottság második tényállást közlő levele

2006. április 11-én a Microsoft benyújtotta a műszaki dokumentáció újabb felülvizsgált változatát.

Az ügygondnok, a Microsoft képviselői és a Bizottság 2006. április 7-i és 8-i találkozóját, valamint a versenyügyekért felelős biztosnak a Microsoft főigazgatójához írt 2006. április 13-i levelét követően a Microsoft 2006. április 22-én munkatervet nyújtott be az ügygondnok részére a teljes és pontos műszaki dokumentáció beszolgáltatására vonatkozóan. Ez a munkaterv rendelkezik arról, hogy 2006. június 30-ig szolgáltassanak be egy felülvizsgált műszaki dokumentációt az abban leírt jegyzőkönyvek jelentős részére vonatkozóan, valamint hogy az abban leírt fennmaradó jegyzőkönyvek műszaki dokumentációját 2006. július 18-ig szolgáltassák be.

2006. május 15-én az ügygondnok két jelentést nyújtott be: az egyik a Microsoft műszaki szakértőinek a jelentésekre vonatkozó megjegyzéseit tartalmazta, amelyet a Microsoft 2006. április 14-i leveléhez csatoltak, a másik pedig a Microsoft 2006. április 11-én benyújtott műszaki dokumentációjának teljességét és pontosságát értékelte.

2006. május 15-én a TAEUS benyújtott egy e dokumentáció teljességére és pontosságára vonatkozó jelentést, amelyben közölte a Microsoft szakértőinek jelentéseire vonatkozó észrevételeit is. Ezt a jelentést 2006. május 19-én juttatták el a Microsofthoz az ügygondnok 2006. május 15-i jelentésével, valamint az ügygondnoknak a Microsoft által 2006. április 11-én benyújtott műszaki dokumentációról szóló jelentésével együtt. Ugyanabban a levélben a Bizottság tájékoztatta a Microsoftot arról a megállapításáról, hogy a 2005. december 21-én a műszaki dokumentáció teljességével és pontosságával kapcsolatban emelt kifogásokat nem orvosolták, így azok továbbra is érvényben maradtak. A Bizottság felkérte a Microsoftot, hogy a levél kézhezvételét követő két héten belül nyújtsa be észrevételeit.

2006. május 23-án a Microsoft kérte a Bizottság 2006. május 19-i levelére vonatkozó válaszadási határidő két héttel történő meghosszabbítását.

2006. május 30-án jóváhagytam a Microsoftnak a Bizottság 2006. május 19-i levelére vonatkozó válaszadási határidejének 2006. június 9-ig történő meghosszabbítását.

2006. június 9-én a Microsoft válaszolt a 2006. május 19-i levélre. Ez a válasz a Microsoft műszaki szakértőinek két további jelentését tartalmazta.

Az ügyiratokhoz való hozzáférés

A kifogásközlés kibocsátását követően 2005. december 23-án biztosították a Microsoftnak az ügyiratokhoz való hozzáférést. 2005. december 24-i és 2006. január 2-i levelében, valamint egy a meghallgatási tisztviselő irodájában zajló 2006. január 6-i találkozón a Microsoft további hozzáférést kért a bizottsági iratokhoz. Ez az iratokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelem kiterjedt a Bizottságnak az OTR-rel és a felügyelő ügygondnokkal folytatott levelezésére is.

2006. január 13-i levelemben nem egyeztem bele a Microsoftnak az OTR-rel és a felügyelő ügygondnokkal folytatott levelezéshez való hozzáférésére irányuló kérésébe. A Microsofttal a kérdésről folytatott részletekbe menő levelezés nyomán ezt a levelezést belső levelezésnek tekintettem. Ugyanakkor alaposan megvizsgáltam, hogy vajon a levelezés egyes részleteihez való hozzáférés szükséges lehet-e a módszertan megértéséhez, vagy az ügygondnok jelentésének megfelelő műszaki ellenőrzéséhez, vagy másként elengedhetetlen-e a Microsoft védelméhez. Mivel ezt egy, a felülvizsgáló ügygondnok által végzett „megfelelőségi vizsgálat” esetében nem lehetett kizárni, úgy döntöttem, hogy megadom a hozzáférést ehhez a dokumentumhoz. Továbbá, hogy lehetővé tegyem a Microsoft számára, hogy ellenőrizze a Bizottság szolgálatai által kiválasztott hozzáférhető dokumentumokat, biztosítottam, hogy a Microsoft rendelkezésére bocsássanak egy ismertető jegyzéket minden olyan még nyilvánosságra nem hozott dokumentumról, amely a kifogásközlést érintheti.

2006. január 17-i levelében a Microsoft hozzáférést kért minden olyan dokumentumhoz, amely a Bizottság és a Bizottság piaci vizsgálatára válaszoló négy vállalat (a Novell, az IBM, az Oracle és a Sun), illetve valamennyi egyéb harmadik fél közötti kapcsolathoz fűződött, amellyel a Bizottság ebben az összefüggésben foglalkozott. Bár e harmadik felek beadványait első lépésben bizalmasnak minősítették, minden információszolgáltató lemondott a bizalmas kezeléshez való jogáról a Microsoft rendelkezésére bocsátott jegyzékben szereplő dokumentumait illetően. Ennek megfelelően a dokumentumokat hozzáférhetővé tették. Mivel néhány esetben a bizalmas kezeléshez való jogról történő lemondást kifejezetten ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a Microsoft az információkat a Microsoft tanácsadóján, illetve az üggyel közvetlen kapcsolatban álló személyzetén kívül másnak nem adja tovább, ennek megfelelően tájékoztattam a Microsoftot. Ezt követően néhány adatszolgáltató nehezményezte, hogy a Microsoft jogszerűtlenül a folyamatban lévő eljárásban való védelmétől eltérő célokra használta az adatokat, különösen azáltal, hogy szerepeltette az információt a Microsoft honlapján. A Microsoft lehetőséget kapott arra, hogy véleményezze ezeket a panaszokat. Végül, hozzáférést biztosítottam az OTR és a felügyelő ügygondnok, valamint harmadik felek közötti levelezés egy részéhez.

2006. március 2-án hozzám írott levelében a Microsoft hozzáférést kért minden olyan anyaghoz, amelyet az információszolgáltatók, nevezetesen a Sun, az IBM és az Oracle nyújtott be közvetlenül az ügygondnoknak és az OTR-nek. Bár ezeket a dokumentumokat a Bizottság dokumentációja nem tartalmazta a Microsoft kérelme keletkezésének idején, az érintett bizottsági szolgálatok beleegyeztek, hogy az ügygondnoktól megkérjék ezt a levelezést (miután az OTR tájékoztatta a Bizottságot, hogy harmadik felekkel nem történt írásbeli információcsere). Néhány dokumentumtól eltekintve, amelyeket bizalmasnak és az ügyhöz nem kapcsolódónak tekintettek, a Microsoft megkapta ezeket az adatokat.

2006. március 22-i levelében a Microsoft hozzáférést kért olyan válaszokhoz, amelyeket a Bizottság szolgálatai a 18. cikk szerinti információkérésre kaptak válaszul harmadik vállalatoktól. Biztosítottam a hozzáférést, amint a harmadik felek bizalmas kezelésre vonatkozó kérelmét megvizsgálták. Ugyanabban a levélben a Microsoft hozzáférést kért a Bizottság és annak új szakértője, a TAEUS közötti levelezéshez. Mivel ezt a levelezést belső levelezésnek tekintettem, nem egyeztem bele a Microsoft kérésébe. Ugyanakkor ellenőriztem, hogy a levelezés részletei nem voltak-e elengedhetetlenek a TAEUS által készített jelentések műszaki pontosságának ellenőrzéséhez, vagy az alkalmazott módszertan megértéséhez. A Microsoft azt is feltételezte, hogy további levelezés zajlott a bizottsági szolgálatok és az érdekelt harmadik felek között. Tájékoztattam a Microsoftot, hogy ez nem így van.

2006. május 23-i levelében a Microsoft hozzáférést kért az egyfelől a Bizottság, másfelől az ügygondnok, illetve a TAEUS közötti levelezéshez és hozzáférést kért a Bizottság és a harmadik felek közti közlések naprakész jegyzékéhez, valamint e közlések nem bizalmas változatának másolataihoz.

2006. június 2-i válaszomban újra megerősítettem álláspontomat, hogy a Microsoft nem jogosult egyfelől a Bizottság, másfelől az ügygondnok és a TAEUS közötti belső levelezéshez való hozzáféréshez. Ugyanakkor alaposan megvizsgáltam, hogy a levelezés nem tartalmaz-e olyan információkat, amelyek elengedhetetlenek a Microsoft védelméhez. Továbbá biztosítottam, hogy a Microsoft megkapja a Bizottság és a harmadik felek közti közlések naprakész jegyzékét azoknak a közléseknek a teljes másolatával együtt, amelyek nem voltak bizalmas jellegűek, de kapcsolódtak a Microsoft ellen ezen eljárásokban emelt kifogásokhoz.

A szóbeli meghallgatás

2006. február 15-i beadványában a Microsoft nyilvános szóbeli meghallgatást kért. 2006. február 23-i levelemben rámutattam, hogy a 773/2004/EK rendelet 14. cikkének (6) bekezdése értelmében a szóbeli meghallgatások nem lehetnek nyilvánosak. Mivel ez a rendelkezés nemcsak a Microsoft érdekeit szolgálta, hanem a meghallgatás más résztvevői, valamint az eljárás érdekeit is (többek között a vita higgadtságának fenntartását), azt az álláspontot képviseltem, hogy a Microsoft kérése nem teszi lehetővé számomra, hogy eltérjek attól a régóta fennálló szabálytól, amely az elmúlt 40 év során biztosította, hogy a szóbeli meghallgatások konstruktív és produktív légkörben mehessenek végbe.

Mivel elutasítottam a Microsoft halasztási kérelmét, a szóbeli meghallgatásra 2006. március 30-án és 31-én került sor.

A Microsofton kívül kilenc érdekelt harmadik fél vett részt a meghallgatáson és tartott előadást.

Nem alkalmaztak megszorításokat a Microsofttal szemben a szóbeli meghallgatáson általa előterjeszteni kívánt anyagok terjedelmét illetően. Azonkívül, gyakorlatilag megkapták a teljes kívánt felszólalási időt. Az érintett harmadik felek nagy száma miatt némelyiknek csökkentenie kellett eredeti felszólalási idő-kérelmét. Összességében egyensúly volt a Microsoft és a harmadik felek között A Microsoft a meghallgatás végső szakaszában válaszolhatott a harmadik felek észrevételeire.

A szóbeli meghallgatást alapjában véve a Microsoft által 2005. december 26-án biztosított információk (a műszaki dokumentáció harmadik változata) alapján tartották meg. Ugyanakkor nem avatkoztam közbe, amikor a Microsoft műszaki dokumentációjának negyedik, 2006. január 30-án benyújtott változata került szóba, mivel ez volt a Bizottság 2006. március 10-i tényállást közlő leveléhez csatolt TAEUS jelentés tárgya.

A végső határozattervezetet

Véleményem szerint a végső határozattervezet nem tartalmaz olyan jogi elemeket, amelyeket ne tettek volna közzé a kifogásközlésben, sem olyan tényeket, amelyek a kifogásközlésben vagy a tényállást közlő levélben nem tettek közzé.

A fentiek alapján megállapítom, hogy ebben az ügyben tiszteletben tartották a Microsoft és a harmadik felek meghallgatáshoz való jogát.

(1)  A végleges határozat rendelkező része 5. cikkének szövege a következő:

„A 2. cikk a) pontjában említett visszaélésre vonatkozóan:

(2)  Vö: a határozat 7. cikkével és az ügygondnokról szóló határozat 3. cikkével.

(3)  Az Elsőfokú Bíróságnak a T-191/98, és a T-212/98 – T-214/98 sz. Atlantic Container Line egyesített ügyekben 2003. szeptember 30-án hozott ítélete, (115) bekezdés.