6.6.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 140/10

(1)

A 2000. tavaszi lisszaboni Európai Tanács következtetéseiben (1) Európa oktatási és képzési rendszereinek korszerűsítésére hívott fel, válaszként a tudásalapú gazdaság által támasztott követelményekre, valamint az Uniót a globalizált világban egyre nagyobb mértékben érintő társadalmi-gazdasági és demográfiai kihívásokra.

(2)

A 2002. tavaszi barcelonai Európai Tanács következtetéseiben (2) arra szólította fel a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy valamennyi polgár szerezzen alapfokú képesítést, valamint hogy az idősebb munkavállalók számára növeljék a munkaerőpiacon maradás esélyeit, különösen az egész életen át tartó tanulás programjához való valódi hozzáférés biztosításával.

(3)

Az egész életen át tartó tanulásról szóló, 2002. június 27-i tanácsi állásfoglalás (3) hangsúlyozta, hogy az egész életen át tartó tanulásnak magában kell foglalnia az óvodáskortól a nyugdíjba vonulás utáni évekig tartó tanulást, beleértve a formális, nem formális és informális tanulás teljes spektrumát.

(4)

A szakoktatás és szakképzés területén való fokozott együttműködésről szóló, 2002. december 19-i tanácsi állásfoglalás (4) megállapította, hogy a felnőttek, köztük az idősebb munkavállalók alkalmazkodóképessége és foglalkoztathatósága nagyban függ attól, hogy a munkában töltött évek alatt van-e lehetőségük készségeik folyamatos frissítésére és új készségek elsajátítására.

(5)

Az egész életen át tartó orientáció politikáinak, rendszereinek és gyakorlatainak megerősítéséről szóló, 2004. május 28-i tanácsi állásfoglalás (5) hangsúlyozta, hogy valamennyi európai polgárnak valamennyi életszakaszban hozzá kell férnie a pályaorientációs szolgáltatásokhoz, és külön figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett egyénekre és csoportokra.

(6)

A nem formális és informális tanulás megállapítására és elismerésére vonatkozó közös európai elvekről szóló, 2004. május 28-i tanácsi következtetések (6), amelyek a 2002. novemberi koppenhágai nyilatkozatra válaszul születtek, a nem formális és informális tanulás elismerésére szolgáló európai eszközök kidolgozására és terjesztésére hívtak fel.

(7)

Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (7) célja többek között annak biztosítása, hogy a felnőttek egész életük során képesek legyenek készségeik fejlesztésére és frissítésére, valamint hogy megfelelő infrastruktúra álljon rendelkezésre a felnőttek folyamatos oktatására és képzésére.

(8)

Az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladás nyomon követésére szolgáló mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszeréről (8) szóló, 2007. május 25-i tanácsi következtetések a felnőttek készségeire vonatkozó mutatók kidolgozásának folytatására szólítottak fel.

(9)

Az Európai Képesítési Keretrendszer létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (9) azt a megközelítést támogatja, miszerint a képesítések leírásakor a tanulási eredményeket kell alapul venni, függetlenül attól, hogy azok hol és milyen módon születtek.

(10)

Az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló, 2008. évi közös tanácsi és bizottsági időközi jelentés kiemeli, hogy az idősebb munkavállalók és az alacsony képzettségűek felnőttkori tanulásban való alacsony részvételi aránya továbbra is jelentős problémát jelent.

(11)

„A felnőttkori tanulás: tanulni sohasem késő” című, 2008. január 16-i európai parlamenti állásfoglalás (10) arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az ismeretszerzést és teremtsék meg az egész életen át tartó tanulás kultúráját, különösen azáltal, hogy a felnőttoktatás vonzerejének, hozzáférhetőségének és eredményességének növelésének céljával hajtják végre a nemek közötti esélyegyenlőséggel kapcsolatos politikákat,

1.

növelni kell a még mindig jelentős számú alacsonyan képzett munkavállaló készségszintjét annak érdekében, hogy valamennyi polgár képessé váljon a technológiai változásokhoz és a jövőbeli készségigényekhez való alkalmazkodásra, és mindez hozzájáruljon az általános gazdasági teljesítmény javulásához;

2.

meg kell oldani a korai iskolaelhagyók tartósan magas számának problémáját, úgy, hogy a felnőttkorba belépő, képesítéssel nem rendelkező fiatalok kapnak egy második esélyt, célzottan az olyan különösen fontos területeken, mint például az alapszintű olvasási és számolási készség, az informatikai készségek és a nyelvtanulás;

3.

küzdeni kell az alacsony alapképzettségi szint, a munkanélküliség és a vidék elszigetelődése okozta társadalmi kirekesztődés ellen, és emellett – tekintettel a jelenlegi demográfiai és migrációs tendenciákra – nagyobb figyelmet kell fordítani az egész életen át tartó tanulás és képzés terén az idősebb munkavállalókkal és a migránsokkal szemben támasztott követelményekre;

4.

biztosítani kell a felnőttkori tanulás hatékonyságát, eredményességét és színvonalát, azzal a céllal, hogy az ilyen tanulásban való aktív részvétel – különösen a hátrányos helyzetű csoportok körében – nőjön, elegendő köz- és magánberuházás áramoljon a területre, valamint hogy mindez a magánszektort arra ösztönözze, hogy a felnőttkori tanulást a munkahelyi és vállalkozásfejlesztés alapvető elemének tekintse.

1.

a felnőttkori tanulást nemzeti szinten hangsúlyosabbá kellene tenni és hatékonyabban kellene támogatni, az egész életen át tartó tanulás kultúrájának megteremtésére irányuló általános erőfeszítések részeként;

2.

az ezen következtetések mellékletében foglalt konkrét intézkedések koherens keretet adhatnak az „Oktatás és Képzés 2010” munkaprogram keretében e téren teendő jövőbeli fellépés számára;

3.

az ilyen intézkedések továbbfejlesztése és végrehajtása során maradéktalanul tiszteletben kell tartani, hogy az oktatás tartalma, valamint az oktatási és képzési rendszerek megszervezése a tagállamok feladata, továbbá a nyitott koordinációs módszert kell alkalmazni;

4.

a felnőttkori tanulás fejlődésének és nyomon követésének összhangban kell állnia a Tanács által 2007 májusában elfogadott mutatók és teljesítménymérők koherens keretével, és bele kell foglalni az „Oktatás és képzés” munkaprogrammal kapcsolatos, az elért eredményekről szóló jövőbeli együttes jelentésekbe;

5.

a felnőttkori tanulás ágazatközi jellege, sokszínűsége, összetettsége és gazdagsága felveti az igényt egy olyan integrált megközelítés kialakítására, amely valamennyi érdekelt felet bevonja, beleértve a helyi és regionális szinten érdekelt feleket, a szociális partnereket és a nemkormányzati szervezeteket.

—

például az e következtetések mellékletében foglalt intézkedések alkalmazása révén nyújtson támogatást a tagállamoknak a felnőttoktatás továbbfejlesztéséhez és javításához, nemcsak a lehetőségek növelése, a szélesebb körű hozzáférés és a nagyobb mértékű részvétel tekintetében, hanem a megfelelőbb tanulási eredmények és az eredményorientált tanulás szempontjából is,

—

biztosítsa a kiegészítő jelleget és a koherenciát az ilyen intézkedések nyomon követése, valamint a bolognai és koppenhágai folyamatok végrehajtása között, amennyiben ezek a felnőtt korú tanulókhoz kapcsolódnak,

—

erősítse és használja ki a meglévő kutatási struktúrákat a felnőttoktatás igényeihez,

—

folytassa és mélyítse el az együttműködést az e területen működő nemzetközi szervezetekkel és érintett nemkormányzati szervekkel, továbbá építsen ki kapcsolatokat az olyan regionális kezdeményezésekkel, mint az Európa és Ázsia közötti együttműködés, valamint az olyan világméretű kezdeményezésekkel, mint az „Oktatást mindenkinek” kezdeményezés és a millenniumi fejlesztési célok.