10.11.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 287/1

---

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉVES BESZÁMOLÓJA

2007-ES KÖLTSÉGVETÉSI ÉV

I. kötet

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS ÖSSZEVONT JELENTÉSEK

(2008/C 287/01)

TARTALOM

Az összevont beszámolót kísérő megjegyzés

Fő események és lényeges pontok

Az EU költségvetésének végrehajtása és elszámolása

I. RÉSZ:

Az Európai Közösségek összevont pénzügyi kimutatásai és magyarázó megjegyzések

A.

Mérleg

B.	Gazdasági eredménykimutatás

C.	Cash flow-kimutatás

D.	Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól

E.	Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

II. RÉSZ:

Az Európai Közösségek költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések és magyarázó megjegyzések

A.	A költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések

B.	Magyarázó megjegyzések a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentésekhez

AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS

Az Európai Közösségek 2007. évi összevont éves beszámolója a más intézmények és szervek által a költségvetési rendelet 129. cikkének (2) bekezdése értelmében bemutatott adatok alapján került összeállításra. Kijelentem, hogy a beszámoló az EK költségvetési rendeletének VII. címével, valamint a pénzügyi kimutatások mellékletében rögzített számviteli alapelvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Ezen intézmények és szervek számvitelért felelős tisztviselői valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátottak – és igazolták azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Közösségek eszközeit és forrásait, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint az Európai Bizottság beszámolójának ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Közösségek pénzügyi helyzetéről.

FŐ ESEMÉNYEK ÉS LÉNYEGES PONTOK

Az Európai Közösségek 2007. évi éves beszámolója a harmadik, amelyet az Európai Közösségek által 2005-ben bevezetett eredményelszámolás-szemléletű szabályok szellemében kell összeállítani. 2007-ben emellett frissítették az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletet, amelynek új változata 2007. május 1-jén lépett hatályba.

Mint minden beszámoló esetében, a Bizottság ezúttal is a korábban közzétettek javítására törekedett, különösen arra, hogy érthetőbb és hasznosabb információkkal szolgáljon az olvasók számára.

A 2007. évi beszámoló bemutatására tekintettel az alábbi változásokat emeljük ki:

—	Az EU költségvetésének végrehajtását és elszámolását magyarázó új szakaszt vezettünk be. E szakasz bemutatja a Közösségek finanszírozásának, valamint a források felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának módját.

—	A beszámoló új szakasszal egészült ki annak érdekében, hogy jobban bemutathassuk a jogosulatlan kifizetések visszatérítését, az érintett összegek részleteit is beleértve.

—	A költségvetés végrehajtására vonatkozó táblázatok adatait millió euróban adjuk meg. A költségvetési bevételek és kiadások jobb áttekintése érdekében a beszámoló összefoglaló táblázattal egészült ki.

—	A megjegyzésekben ugyancsak szerepel – első alkalommal – a gazdasági eredménykimutatás összeegyeztetése a költségvetési eredményadatokkal.

Végül meg kell jegyezni, hogy 2006 óta a konszolidálásba bevont egységek köre bővült: jelenleg három közös vállalkozás van a 2006. évi eggyel szemben, valamint 26, a konszolidálásba bevont ügynökség a 2006. évi 24-gyel szemben.

A 2007. ÉVI ÉVES BESZÁMOLÓVAL KAPCSOLATOS FŐBB MEGJEGYZÉSEK

—	A költségvetési többlet tovább csökkent, 1 848 millió EUR-ról 1 529 millió EUR-ra.

—	A tárgyévi gazdasági eredmény a 2006-os 197 millió EUR-s többletről 2007-ben 7 462 millió EUR-s többletre változott.

—

Az eszközök összértéke a 2006-os 67 332 millió EUR-ról 75 386 millió EUR-ra nőtt, míg az összes kötelezettség értéke 131 550 millió EUR-ról 134 006 millió EUR-ra nőtt. Az eszközök és kötelezettségek közötti különbözetet rövid távon a már megszavazott, vagy hosszabb távon a tagállamok által biztosítékkal fedezett költségvetési forrásokból finanszírozzák.

AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA

1.   AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

Az EU költségvetése szakpolitikák és programok széles körét finanszírozza az Unió egész területén. A Bizottság a tagállamok által meghatározott prioritásokkal összhangban egyedi programokat, tevékenységeket és projekteket hajt végre. Ezek a diákok és tanárok mobilitását elősegítő oktatási projektek támogatásától az EU-ban dolgozó munkások jobb munkakörülményeinek megteremtésére irányuló projekteken keresztül a külső határok ellenőrzésének megerősítéséig terjedhetnek.

Az EU költségvetésének 95 %-a szolgálja az ilyen jellegű uniós szakpolitikák és tevékenységek finanszírozását, amelyeket minden tagállam elfogadott. Az éves költségvetés és az uniós szakpolitikák közötti közvetlen kapcsolatot a tevékenységalapú költségvetés-tervezés biztosítja (ABB). A tevékenységalapú költségvetési nómenklatúra, amelyet először a 2004. évi költségvetésben vezettek be, lehetővé teszi az Európai Unió szakpolitikai területeinek és az ezen területek mindegyike számára elkülönített források teljes összegének egyértelmű azonosítását.

A 32 szakpolitikai terület mintegy 200 tevékenységre bontható, amelyből több mint 110 működési költségvetési megnevezéseket tartalmaz, és így a költségvetési nómenklatúrában költségvetési alcímként szerepelnek. E szakpolitikai területek főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó kedvezményezett harmadik fél támogatását célozzák. A többi szakpolitikai terület azonban horizontális jellegű, és a Bizottság zavartalan működését biztosítja, mint például a „Koordinálás és jogi tanácsadás” és a „Költségvetés”. A prioritások meghatározásához, tervezéséhez, költségvetés-tervezéséhez, nyomon követéséhez és beszámolókészítéséhez a tevékenységi struktúra jelenti a közös fogalmi keretet, amelynek fő célja a források hatékony, gazdaságos és eredményes felhasználásának javítása.

A költségvetés-tervezet elfogadásának belső eljárása a tervezet Bizottság általi előkészítésével kezdődik, mielőtt továbbadják a Tanácsnak, aki megteheti az általa szükségesnek vélt módosításokat. Az aktualizált költségvetést ezután elküldik az Európai Parlamentnek, amely maga is javasolhat módosításokat, illetve elfogadhatja vagy elutasíthatja az éppen aktuális tervezetet. Amint valamennyi módosításról és aktualizálásról megállapodnak (szükség esetén a Bizottság által javasolt teljesen új tervezetet is beleértve), a Parlament december közepén elfogadja a költségvetést. A Parlament elnöke elfogadottnak nyilvánítja a költségvetést, amelyet ezt követően végre lehet hajtani.

2.   AZ EK FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA?

Az EK két fő forrással rendelkezik: Saját források és egyéb bevételek.

2.1.   Bevételek a saját forrásokból és követelések

A saját forrásokból származó bevétel automatikusan, a nemzeti hatóságok további határozata nélkül generálódik az EU számára a költségvetés finanszírozásához (2007-ben teljes bevételének 93 %-a). A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A saját források teljes összege nem haladhatja meg az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,24 %-át. A saját forrásokon belül az alábbi kategóriák különböztethetők meg:

1.

Hagyományos saját források (TOR), amely importvámokból, mezőgazdasági vámokból és cukorilletékből áll. E saját forrásokat a tagállamok vetik ki gazdasági műveletekre és szedik be az EU nevében. A tagállamok azonban ennek 25 %-át visszatartják beszedési költségeik kompenzálására. Az import- és a mezőgazdasági vámok a harmadik országokból származó termékeket terhelik, a közös vámtarifának megfelelően. A cukorilletéket a cukortermelők fizetik a cukor export-visszatérítésének finanszírozására. A TOR általában a saját forrásokból származó összbevétel körülbelül 15 %-át teszi ki.

2.

A hozzáadottérték-adó (HÉA) alapú saját forrást a tagállamok e célból a közösségi szabályozásnak megfelelően számított, harmonizált HÉA-alapjára kell vetíteni. A harmonizált alapra valamennyi tagállam esetében azonos kulcs kerül kivetésre. A HÉA-alap azonban egyik tagállam esetében sem haladhatja meg GNI-jének 50 %-át. A HÉA-alapú forrás általában a saját forrásokból származó bevétel körülbelül 15 %-át teszi ki.

3.

A bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrást a költségvetési bevétel és kiadás kiegyensúlyozására használják, vagyis a költségvetés azon részének finanszírozására, amelyet semmilyen más bevételi forrás nem fedez. A közösségi szabályozásnak megfelelően valamennyi tagállam bruttó nemzeti jövedelmére azonos kulcs kerül kivetésre. A GNI-alapú forrás általában a saját forrásokból származó bevétel körülbelül 70 %-át teszi ki.

Ezen összegek kifizetése tekintetében külön számlák tartalmazzák a hagyományos saját forrásokat, amelyeket az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok megállapítottak ugyan, de nem bocsátottak a Közösségek rendelkezésére a beszedés vagy a biztosíték elmaradása miatt, vagy mert kifogással éltek velük szemben. Minden tagállam negyedéves jelentést küld e számlákról a Bizottságnak, a források valamennyi fajtája esetében az alábbi adatokkal:

—	az előző negyedév kintlévőségeinek egyenlege,

—	az adott negyedévben beszedett összegek,

—	az adott negyedévben a számítási alap helyesbítése (korrekciók/megszüntetések),

—	leírt összegek,

—	az adott negyedév végén behajtandó egyenleg.

Amint a hagyományos saját források befolytak a külön számlákról, azokat legkésőbb a beérkezés hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapig a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

A külön számlákon szereplő jogosultságokat le kell írni annak érdekében, hogy tükrözze azt a helyzetet, amikor a tényleges behajtás valószínűtlen. E leírás a tagállamok saját, az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet 6. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban elkészített becslésén alapul, mely rendelet értelmében: „Adott évben a végleges negyedéves kimutatással együtt a tagállamok továbbítják a külön számlában adott év december 31-én szereplő azon jogosultságok teljes becsült összegét, amelyek behajtása valószínűtlenné vált”.

A tagállamok által megküldött becslések alapján a mérleg eszközoldalán a tagállamokkal szembeni követelések tételből leírás került levonásra. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság lemond e kiigazított értékkel fedezett összegek behajtásáról. Még ha a behajtás nagyon valószínűtlennek, vagy akár lehetetlennek is tűnik, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szóban forgó összeg elveszett a bizottsági költségvetés számára hagyományos saját forrásként. A be nem hajtott követelések csak abban az esetben vesznek el, ha az érintett tagállam bizonyítja, hogy a behajtási eljárást az előírt gondossággal hajtotta végre. Amennyiben a tagállam ennek nem tesz eleget, pénzügyi felelősséggel tartozik, és az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban be kell fizetnie a szóban forgó összeget a közösségi költségvetésbe.

2.2.   Egyéb bevételek

Az Európai Közösségek tevékenységeiből származó egyéb bevételek az összbevétel körülbelül 7 %-át teszik ki. Ilyenek például a közösségi projektek igazgatása tekintetében a versenyügyi bírságok, valamint a magán és közjogi adósoknak kiadott beszedési megbízások. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartoznak a Bíróság által azon tagállamokra kiszabott bírságfizetések, amelyek nem teljesítenek egy adott ítéletet. A Bizottság minden évben több százezer projektet igazgat, és évente körülbelül 12 000 beszedési megbízást kell kiadnia. Bármely, az esedékességkor ki nem fizetett adósság késedelmi kamatot von maga után. Amennyiben a tagállamoktól különböző, közösségi harmadik fél adóssága kifizetetlen marad, a fizetésre kötelező bizottsági (és tanácsi) határozatok közvetlenül végrehajthatóak azon terület hatályos polgári eljárásjogi szabályaival összhangban, ahol a végrehajtásra sor kerül. A fennmaradó adósokat a Jogi Szolgálat hajtja fel külső jogi cégek segítségével.

3.   A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉS IGAZGATÁSÁNAK ÉS FELHASZNÁLÁSÁNAK MÓDJA

3.1.   Elsődleges működési kiadások

Az Európai Közösségek működési kiadásai a pénzügyi terv különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A költségvetési rendelettel összhangban a Közösségek az alábbi módszerek alkalmazásával hajtják végre az általános költségvetést:

Közvetlen centralizált irányítás: ennek során a költségvetést közvetlenül a felelős közösségi intézmény vagy szerv hajtja végre.

Közvetett centralizált irányítás: ide tartoznak azok az esetek, amikor a Közösségek a költségvetés egy részének irányítását közösségi vagy tagállami szervre ruházzák.

Decentralizált irányítás: ezekben az esetekben a Közösségek a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait harmadik országokhoz delegálják.

Megosztott irányítás: ezen irányítási módszer esetében a Közösségek a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják.

Közös irányítás: e módszer keretében a Közösségek bizonyos végrehajtási feladatokat nemzetközi szervezetekre ruháznak.

A kiadások többsége, ebben az évben 90 milliárd EUR (2006-ban 91 milliárd EUR) a megosztott irányítás alá tartozik, tehát feladatok tagállamokhoz való delegálásával jár együtt és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és strukturális intézkedések.

3.2.   A különböző pénzügyi szereplők

A biztosok testülete kollektív politikai felelősséget vállal, viszont a költségvetés tekintetében gyakorlatilag nem rendelkezik végrehajtó hatalommal. E feladatokat minden évben egyes köztisztviselőkhöz delegálja, akik a testület felé elszámoltathatók és a személyzeti szabályzat hatálya alá tartoznak. Az érintett személyzet – általában a főigazgató és a szolgálatvezetők – felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőként ismertek. Ők a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokat továbbdelegálhatják a továbbadott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőknek.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől a működési és költségvetési szempontból egyaránt elindított tevékenységek irányításáig, beleértve a jogi kötelezettségvállalások aláírását, a teljesítmény nyomon követését, a kifizetések teljesítését, illetve a források behajtását is, amennyiben szükséges. Az engedélyezésre jogosult tisztviselőknek gondoskodnia kell arról is, hogy értékeléseket végezzenek javaslataik megvalósíthatóságának elemzése érdekében (előzetes értékelés), valamint felmérjék a már folyamatban lévő programok sikerét és költséghatékonyságát (időközi és utólagos értékelés). Ezen értékelések eredményeit a döntéshozatali folyamat javításának, valamint a közösségi fellépés átláthatóságának, elszámoltathatóságának és költséghatékonyságának elősegítésére használják fel.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és a megfelelő elszámoltathatóságot minden főigazgatóságban az (engedélyezésre jogosult tisztviselő által gyakorolt) vezetői ellenőrzésnek a belső ellenőrzéstől és megfelelőség-ellenőrzéstől való elkülönítése, (a COSO nemzetközi normákra támaszkodó) világos belső ellenőrzési normák, az előzetes és utólagos ellenőrzések, a kockázatértékelés alapján történő független belső ellenőrzés, továbbá az egyes biztosoknak tett rendszeres tevékenységi jelentés biztosítja.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők által kiállított kifizetési és beszedési megbízásokat a számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre, és ő felelős a pénztárkezelésért; a számviteli szabályok és módszerek megállapításáért, a számviteli rendszerek érvényesítéséért, az elszámolások vezetéséért és az intézmények éves beszámolóinak elkészítéséért, valamint e beszámolók összevonásáért a többi intézmény beszámolójával. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolókat, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló megbízható és valós képet ad a pénzügyi helyzetről.

A belső könyvvizsgálót – aki szigorúan véve nem pénzügyi szereplő – egy intézmény nevezi ki a költségvetés-végrehajtási rendszerek és eljárások megfelelő működésének ellenőrzése, valamint kockázatkezelési kérdésekben az intézményeknek szóló tanácsadás nyújtása céljából. A belső könyvvizsgáló független véleményt bocsát ki az irányítási és ellenőrzési rendszerek minőségéről, és ajánlásokat nyújt a működési eljárások fejlesztésének, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elősegítésének módjairól.

3.3.   Az uniós költségvetés felhasználásának kötelezettsége

Amint elfogadják a költségvetést, a Költségvetési Főigazgatóság a Bizottság számviteli rendszerén keresztül és az ún. tevékenységalapú költségvetés-tervezési rendszer keretében teszi lehetővé a finanszírozást a különböző bizottsági osztályok, intézmények és egyéb szervek számára, szakpolitikai felelősségükkel összhangban. A Bizottság a környezetvédelemmel kapcsolatos költségvetési tételeket például a Környezetvédelmi Főigazgatóság vezetőjéhez – vagy főigazgatójához – delegálja (aki ebben az összefüggésben az adott költségvetési tétel felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselője lesz).

Az éves költségvetésben szerepelnie kell az adott tevékenységet engedélyező költségvetési tételnek, mielőtt jogi kötelezettséget vállalnak harmadik féllel szemben (például szerződést vagy támogatási megállapodást kötnek). Az adott költségvetési tételnek emellett elegendő forrást kell tartalmaznia a kiadások fedezésére. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, a szükséges forrásokat a számviteli rendszerben tett költségvetési kötelezettségvállaláson keresztül le kell kötni a költségvetésben.

Amint a projektért felelős személy – aki indítványozó tisztviselőként ismert – elindítja a költségvetési kötelezettségvállalást, ennek előre meghatározott eljárást – pénzügyi ügymenetet – kell követnie, ami (az ún. négy szem elve alapján) legalább két embert, az indítványozót és a hitelesítőt magában foglaló, papíralapú és elektronikus eljárást jelent. A lefolytatott pénzügyi ügymenetek pénzügyi és működési ellenőrzéseket foglalnak magukban, mielőtt a felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyja a kötelezettségvállalást.

Semmilyen pénzösszeget nem lehet felhasználni a közösségi költségvetésből, hacsak és amíg a Bizottság vagy egy másik közösségi intézmény és a közösségi pénzösszeg lehetséges címzettje nem köt egymással írásos jogi kötelezettségvállalást. A közvetlen centralizált irányítás értelmében e jogi kötelezettségvállalás szerződővel kötött szerződés vagy kedvezményezettel kötött támogatási megállapodás formájában jön létre.

Jóváhagyás után a költségvetési kötelezettségvállalást rögzítik a költségvetési számviteli rendszerben, az előirányzatokat pedig ennek megfelelően használják fel. Ennek azonban nincs hatása az általános elszámolásokra (vagy általános főkönyvekre), mivel semmilyen teher nem merült még fel. Ennek oka az, hogy az Európai Közösségek számviteli rendszere két önálló, de egymással kapcsolatban lévő elemből áll:

a)	költségvetési számlákból, amelyek részletesen nyilvántartják a költségvetés végrehajtását; valamint

b)	általános számlákból, amelyeket a mérleg készítéséhez és a gazdasági eredmény kiszámításához használnak.

A költségvetési számlák a mintegy 1 150 költségvetési tételen nap mint nap végrehajtott kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket vezetik. E számlák vezetése a módosított pénzforgalmi szemlélet alapján történik, amelynek értelmében a kiadási vagy bevételi tételt csak akkor rögzítik a számlákon, amikor a készpénzt lekötötték, kifizették vagy megkapták. Az ilyen típusú számvitel jellemző a közszférára, amelynek középpontjában hagyományosan a költségvetés és annak végrehajtása áll. Az Európai Parlament – vagyis az az intézmény, amely felé a végrehajtó szerv (a Bizottság) elszámoltatható – természetesen azon van, hogy ellenőrizze: a költségvetés elfogadásakor kifejezett kéréseit teljesítette-e a végrehajtó szerv. A Bizottság minden hónapban részletes adatokat közöl a költségvetés végrehajtásának (kiadások) pillanatnyi állapotáról az Europa honlapon. Az adatokat a pénzügyi keret fejezetei és a szakpolitikai területek szerinti bontásban adják meg.

Az általános számlák (vagy főkönyvek) az összes bevétel és kiadás (ebből következően a gazdasági eredmény) nyilvántartásához, valamint az EK pénzügyi helyzetének az eszközöket és kötelezettségeket tartalmazó, az adott év december 31-ére vonatkozó mérleg formájában történő megállapításához a teljes pénzügyi év során a könyvelés kettős könyvviteli módszerét használják.

3.4.   Kifizetés teljesítése

3.4.1.   Általános szabályok

Semmilyen kifizetést nem lehet teljesíteni, hacsak az adott művelettel foglalkozó engedélyezésre jogosult tisztviselő jóvá nem hagyta a költségvetési kötelezettségvállalást. Kifizetés teljesítésekor a költségvetési kötelezettségvállaláséhoz hasonló kötelező munkafolyamatot kell követni. Ez a számviteli rendszerben történik az ezzel járó papíralapú/elektronikus eljárással együtt. A folyamatot ebben az esetben is az indítványozó tisztviselő indítja el és a továbbadott felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult tisztviselő hagyja végül jóvá. Amint a kifizetést jóváhagyták, a költségvetési és az általános számlák automatikusan frissülnek.

Mihelyt a számviteli rendszerben a kifizetést jóváhagyják, a következő lépés a kedvezményezett számlájára történő átutalás végrehajtása. A Bizottság például szinte valamennyi kifizetését a Költségvetési Főigazgatóság pénztárkezelési osztályán keresztül, banki átutalás formájában teljesíti. A Bizottság bankszámlákkal rendelkezik a tagállamok kincstáránál/pénzügyminisztériumánál, valamint központi és kereskedelmi bankjainál.

A Bizottság évente több mint egymillió kifizetést teljesít, és részt vesz a SWIFT-ben (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication). Naponta legalább egy, a Költségvetési Főigazgatóság pénztárkezelési osztályának ellenőrzése alatt elindított kifizetési folyamat során lesz a jóváhagyott kifizetési megbízásból kifizetési utasítás, amelyet automatikusan elküldenek a Bizottság bankjainak annak érdekében, hogy a kifizetést teljesítsék a kijelölt kedvezményezettek felé.

3.4.2.   Előfinanszírozás

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amely pénzelőleget (pénztárkészletet) szándékozik biztosítani a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet vagy felhasználják a megállapodásban meghatározott időszak alatt arra a célra, amire nyújtották, vagy visszafizetik – ha a kedvezményezettnél nem merülnek fel támogatható kiadások, köteles visszafizetni a kapott előleget az Európai Közösségeknek. A kifizetett előfinanszírozás tehát addig nem végleges kiadás, amíg a vonatkozó szerződéses feltételeket nem teljesítették, és ezért az első kifizetéskor eszközként jelenik meg a mérlegben. Az előfinanszírozás összegét a támogatható költségek elfogadása és a visszafizetett összegek (részben vagy egészben) csökkentik. Ha a Közösségek a beérkezett költségigény támogathatóságának elemzését (lásd alább) követően részben vagy egészben elfogadják valamely előfinanszírozási összeget, a támogatható kiadások elfogadott összegét kiveszik a mérlegből és kiadásként az eredménykimutatásban szerepeltetik. Ez részben vagy egészben ellentételezheti az előfinanszírozás összegét.

Az előfinanszírozást becsült visszafizetési összegén értékelik, figyelembe véve az előcsatlakozáshoz mellékelt kapcsolódó garancia meglétét. A várhatóan nem visszafizettethető előfinanszírozást díjként szerepeltetik az eredménykimutatásban és az előfinanszírozás könyv szerinti értékének csökkenéseként a mérlegben. Általában minden kifizetett előfinanszírozáson keletkezik kamat (kivéve a tagállamoknak vagy az előcsatlakozási támogatásként fizetett összegeket). E kamat tulajdonjoga meghatározza a jelenleg létező előfinanszírozás két kategóriáját – az Európai Közösségek, illetve a harmadik fél előfinanszírozása. A két kategória között az a különbség, hogy az Európai Közösségek előfinanszírozási összegei által generált kamat a Közösségek tulajdona marad, ezért azt vissza kell fizetni a Közösségeknek, míg a harmadik felek előfinanszírozásából származó kamatbevétel a kedvezményezett tulajdona.

3.4.3.   Költségigények és a kiadások támogathatósága

Az előleg vagy az előfinanszírozás kifizetése után nem sokkal az illetékes közösségi szerv költségtérítési igényt kap annak igazolása céljából, hogy a szerződéssel összhangban a kedvezményezett hogyan használta fel az előfinanszírozási összeget. Az év során küldött költségtérítési igények ütemezése a finanszírozott intézkedés típusától és a szerződéses feltételektől függően változik, és nem feltétlenül év végén érkeznek meg a Közösségekhez.

A beérkezett költségkimutatásokat a számviteli rendszerben haladéktalanul lekönyvelik folyó kötelezettségként, a támogathatóság ellenőrzésére váró tételekkel szemben (tartozik-oldali összeg). Ez a „Számla: 1. lépés”. Az általános számlákon egy kiadás csak akkor jelenik meg, ha megtörtént az azt kiváltó esemény – nevezetesen amikor a költségigényt jóváhagyják. Az 1. lépésnél tehát még semmilyen kiadás nem jelenik meg. A személyzet felelős tagja ellenőrzi a beérkezett igényt, és amennyiben szükséges, további igazolásokat kérhet, mielőtt a rendszerben és papíron hitelesíti, hogy az igény érvényes és a kifizetést teljesíteni lehet. Amennyiben meggyőződött arról, hogy az igény érvényes, ezt rögzíti a számviteli rendszerben, amelynek révén a támogatható összegek kiadásként átkerülnek a gazdasági eredményszámlára (Számla: 2. lépés). A kinnlévő előfinanszírozási és hitelezői egyenlegeket ugyancsak csökkentik a jóváhagyott összeggel. A költségvetési számlákra ez nincs hatással, mivel a kezdeti kifizetést már rögzítették.

3.4.4.   További összegek kifizetése

Amennyiben a kezdeti kifizetésen felüli összeget igényelnek és hagynak jóvá, vagy a szerződéssel összhangban második vagy végső kifizetést kérnek, úgy a korábban követett szabályok alapján új kifizetési kérelmet indítanak el. A kifizetés teljesítése előtt a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő adja meg a végső jóváhagyást. A támogathatósági kritériumokat az alap jogi aktus, az ajánlattételi felhívás, a támogatások kedvezményezettjeinek szóló egyéb információs anyagok és/vagy a támogatási megállapodások szerződéses záradékai tartalmazzák. Az elemzést követően a támogatható kiadásokat költségként lekönyvelik, a kedvezményezettet pedig értesítik a nem támogatható összegekről. A támogathatóság ellenőrzésére váró tételek így azokat a beérkezett költségigényeket foglalják magukban, amelyek támogathatóságát nem ellenőrizték, tehát amelyeknél a kiadás felmerülését okozó esemény még nem következett be.

3.4.5.   Számviteli kezelés az év végén (elhatárolás)

Tekintettel az év végén kinnlevő előfinanszírozási összegekre, ezeket az eredeti összegen értékelik, amelyből levonják a visszatérített összegeket, az elszámolt támogatható összegeket, a még elszámolatlan támogatható összegek becsült év végi értékét és az értékcsökkenéseket. Az előfinanszírozási összegekkel kapcsolatos kapott garanciákat a mérlegen kívüli kimutatásban függő követelésekként teszik közzé.

Az év végén nem beérkezett költségtérítési igényeket figyelembe veszik az év végi számviteli elhatárolási eljárások során. Vizsgálatra van szükség különösen a közösségi alapok kedvezményezettjeinél felmerült, de a Közösségeknek még nem jelentett támogatható kiadásokat illetően. A tevékenységtípusok és a rendelkezésre álló információk függvényében különböző módszereket használnak annak érdekében, hogy a lehető legjobban meg lehessen becsülni ezeket az összegeket. Ezen elhatárolt tételeknek megfelelően a támogatható tételek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik, míg a becsült nem támogatható részek továbbra is nyitva maradnak a támogathatóság ellenőrzésére váró tételek számláján. Ezen összegeket a rövid lejáratú kötelezettségek alatt tüntetik fel az eszközök és kötelezettségek túlbecslésének elkerülése érdekében.

3.5.   Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

A költségvetésre terhelt kiadások támogathatóságát az illetékes közösségi szolgálatok, megosztott igazgatás esetén pedig a tagállamok ellenőrzik a vonatkozó szabályokban vagy az adott támogatás feltételeiben meghatározott kísérő dokumentumok alapján. A költségek és az ellenőrzési rendszerek előnyei közti összefüggés optimalizálásának céljával a végső kifizetésekre vonatkozó kérelmeket alaposabban ellenőrzik, mint az időközi kifizetésekre vonatkozókat, és így ennek során feltárhatnak olyan hibákat az időközi kifizetésekben, amelyeket a végső kifizetés kiigazítása kijavít. A Közösségeknek, illetve a tagállamnak joga van továbbá ahhoz, hogy a kérelmező üzlethelyiségeiben a finanszírozott tevékenység végrehajtása közben és/vagy utólag ellenőrizze a kísérő dokumentumok hitelességét. A végrehajtási időszak alatt talált hibák a későbbi igények kiigazítása révén javíthatók. Az utólag felfedezett hibákkal kapcsolatban beszedési megbízást bocsátanak ki. Az e területtel kapcsolatos további információkért továbbá lásd az E.6. szakaszt.

4.   ÉV VÉGI JELENTÉS

4.1.   Éves beszámoló

A számvitelért felelős tisztviselő felelőssége az éves beszámoló elkészítése, valamint annak biztosítása, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet adjon az Európai Unió pénzügyi helyzetéről. Az éves beszámoló a pénzügyi kimutatásokból és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekből áll. A beszámolót a Bizottság fogadja el, majd bemutatják ellenőrzésre a Számvevőszéknek, végül pedig mentesítésre a Tanácsnak és a Parlamentnek.

4.2.   Éves tevékenységi jelentések

Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelőssége alá tartozó tevékenységekről. Az éves tevékenységi jelentésben minden engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést tesz a szakpolitikai eredményekről, valamint az azt alátámasztó esetleges biztosítékokról, hogy a jelentésében leírt tevékenységekhez rendelt forrásokat a tervezett célra, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá arról, hogy az érvényben lévő ellenőrzési eljárások megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét.

5.   ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

5.1.   Ellenőrzés

Az Európai Unió éves beszámolóját és forrásokkal való gazdálkodását külső ellenőre, az Európai Számvevőszék felügyeli, amely a Tanács és a Parlament számára éves jelentést állít össze. A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az Európai Közösségek éves beszámolójának külső és független ellenőrzését. Tevékenysége részeként a Számvevőszék a következőket készíti el:

1.	az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységek éves jelentése, amely részletezi az éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit;

2.

ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról; valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről, amely magában foglalja az adóalanyoktól beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket;

3.	az irányítás meghatározott területeit lefedő ellenőrzések eredményeiről szóló különjelentés.

A Számvevőszék jogosult az ellenőrzése során szükséges valamennyi dokumentumhoz való hozzáférésre. A Számvevőszék az Európai Közösségek tevékenységének valamennyi területét ellenőrzi, egészen az egyedi műveletek és kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének megvizsgálásáig. Ellenőrzi továbbá magát az éves beszámolót is, és szükség esetén felülvizsgálja az egyedi mérleget és gazdasági eredménykimutatást, illetve a pénzügyi kimutatások átfogó bemutatását is. A Számvevőszék így nemcsak a bemutatott adatokról, hanem a rendszerről és a lefolytatott ellenőrzésekről is véleményt adhat.

5.2.   Mentesítés

A végső jelentés a költségvetés mentesítése az adott pénzügyi évre. Az Európai Közösségekben a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámolók ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács javaslata, majd a Parlament döntése alapján mentesítik a Bizottságot és más közösségi szerveket a Közösségek költségvetésének végrehajtása alól az előző pénzügyi évre. E határozat alapját a következők képezik: a beszámolók áttekintése és a Számvevőszék éves jelentése (amely hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot tartalmaz), a Bizottság válaszai, valamint kérdések és további tájékoztatáskérések a Bizottság felé.

A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament mentesíti a Bizottságot egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól annak lezárásával. E mentesítési eljárás háromféle eredményre vezethet: a mentesítés megadása, halasztása vagy elutasítása. A mentesítés megadásakor a Parlament kiemelheti az általa fontosnak tartott észrevételeket, és gyakran olyan intézkedéseket ajánl, amelyeket a Bizottságnak ezen ügyek tekintetében meg kell tennie. A Bizottság a meghozott intézkedéseket nyomon követési jelentésben és cselekvési tervben ismerteti, amit továbbít a Parlamentnek és a Tanácsnak is.

I. RÉSZ

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

TARTALOMJEGYZÉK

A.

Mérleg

B.	Gazdasági eredménykimutatás

C.	Cash flow-kimutatás

D.	Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól

E.	Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz:

1.	Lényeges számviteli politikák

2.	Megjegyzések a mérleghez

3.	Megjegyzések a gazdasági eredménykimutatáshoz

4.	Megjegyzések a cash flow-kimutatáshoz

5.	Mérlegen kívüli közzétételek

6.	Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

7.	Pénzügyi kockázatkezelés

8.	Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek

9.	Mérlegfordulónap utáni események

10.	A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek

11.	A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek

A.   MÉRLEG

millió EUR
	Megjegyzés	2007.12.31.	2006.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK:
Immateriális javak	2.1	44	37
Ingatlanok, gépek és berendezések	2.2	4 523	4 586
Hosszú lejáratú befektetések	2.3	1 973	2 157
Kölcsönök	2.4	1 806	2 023
Hosszú lejáratú előfinanszírozás	2.5	14 015	22 425
Hosszú lejáratú követelések	2.6	127	328
		22 488	31 556
FORGÓESZKÖZÖK:
Raktárkészlet	2.7	88	115
Rövid távú befektetések	2.8	1 420	1 426
Rövid lejáratú előfinanszírozás	2.9	20 583	8 055
Rövid lejáratú követelések	2.10	12 051	9 796
Pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök	2.11	18 756	16 384
		52 898	35 776
Eszközök összesen		75 386	67 332
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK:
Munkavállalói juttatások	2.12	(33 480)	(32 200)
Hosszú lejáratú céltartalékok	2.13	(1 079)	(989)
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek	2.14	(1 574)	(1 862)
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	2.15	(1 989)	(2 020)
		(38 122)	(37 071)
FOLYÓ KÖTELEZETTSÉGEK:
Rövid távú céltartalékok	2.16	(369)	(379)
Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek	2.17	(135)	(20)
„Szállítói” kötelezettségek	2.18	(95 380)	(94 080)
		(95 884)	(94 479)
Kötelezettségek összesen		(134 006)	(131 550)
NETTÓ ESZKÖZÖK		(58 620)	(64 218)
Tartalékok	2.19	2 806	2 855
Tagállamoktól lehívandó összegek:	2.20
Munkavállalói juttatások (1)		(33 480)	(32 200)
Egyéb összegek (2)		(27 946)	(34 873)
NETTÓ ESZKÖZÖK		(58 620)	(64 218)

B.   GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2007	2006
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
Bevételek a saját forrásokból és a hozzájárulásokból	3.1	112 084	105 118
Egyéb működési bevételek	3.2	9 080	8 368
		121 164	113 486
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK
Igazgatási kiadások	3.3	(7 120)	(6 619)
Működési kiadások	3.4	(104 682)	(106 803)
		(111 802)	(113 422)
TÖBBLET A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL		9 362	64
Pénzügyi bevétel	3.5	674	621
Pénzügyi kiadások	3.6	(354)	(331)
Változások a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben	2.12	(2 207)	108
Társult vállalkozások és közös vállalkozások nettó többletéből (hiányából) való részesedés	3.7	(13)	(265)
A KÖLTSÉGVETÉSI ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		7 462	197

C.   CASH FLOW-KIMUTATÁS

millió EUR
	Megjegyzés	2007	2006
A költségvetési év gazdasági eredménye		7 462	197
Működési tevékenységek	4.2
Értékcsökkenési leírás		11	11
Értékcsökkenés		329	306
A befektetések értékvesztése miatti veszteségek (visszaírása)		(3)	(3)
Kölcsönök (növekedése)/csökkenése		217	374
A hosszú lejáratú előfinanszírozás (növekedése)/csökkenése		8 410	307
A hosszú lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése		201	(84)
Leltárkészlet (növekedése)/csökkenése		27	11
A rövid lejáratú előfinanszírozás (növekedése)/csökkenése		(12 528)	(1 422)
A rövid lejáratú követelések (növekedése)/csökkenése		(2 255)	(2 558)
Hosszú lejáratú céltartalékok növekedése/(csökkenése)		90	(108)
Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(288)	(58)
Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(31)	167
Rövid lejáratú céltartalékok növekedése/(csökkenése)		(10)	104
Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		115	(2)
Szállítók növekedése/(csökkenése)		1 300	11 552
Nem készpénzes bevételként vett előző évi költségvetési többlet		(1 848)	(2 410)
Egyéb nem készpénzes mozgások		(15)	140
Növekedés/(csökkenés) a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben		1 280	(956)
Befektetési tevékenységek	4.3
Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések (növekedése)/csökkenése		(284)	(772)
A hosszú lejáratú befektetések (növekedése)/csökkenése		(5)	(156)
A rövid lejáratú befektetések (növekedése)/csökkenése		6	14
NETTÓ CASH FLOW		2 181	4 654
PÉNZESZKÖZÖK ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ ESZKÖZÖK NETTÓ NÖVEKEDÉSE (3)		2 181	4 654
PÉNZESZKÖZÖK ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ ESZKÖZÖK AZ ÉV KEZDETÉN (3)	2.11	16 824	12 170
PÉNZESZKÖZÖK ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ ESZKÖZÖK AZ ÉV VÉGÉN  (3)	2.11	19 005	16 824

D.   KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

millió EUR
	Tartalékok (A)		A tagállamoktól lehívandó összegek (B)		Nettó eszközállomány = (A)+(B)
	Valós érték tartalék	Egyéb tartalékok	Felhalmozott többlet/(hiány)	A költségvetési év gazdasági eredménye
2005. DECEMBER 31-I EGYENLEG	81	2 727	(57 141)	(7 812)	(62 145)
A Garanciaalap tartalékának változása		22	(22)		0
Valós érték változások	(77)				(77)
Egyéb		72	145		217
A 2005. évi gazdasági eredmény allokációja		30	(7 842)	7 812	0
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2005. évi költségvetési eredmény			(2 410)		(2 410)
A költségvetési év gazdasági eredménye				197	197
2006. DECEMBER 31-I EGYENLEG	4	2 851	(67 270)	197	(64 218)
A Garanciaalap tartalékának változása		(135)	135		0
Valós érték változások	3		(26)		(23)
Egyéb		60	(53)		7
A 2006. évi gazdasági eredmény allokációja		23	174	(197)	0
Tagállami hozzájárulásként elszámolt, 2006. évi költségvetési eredmény			(1 848)		(1 848)
A költségvetési év gazdasági eredménye				7 462	7 462
2007. DECEMBER 31-I EGYENLEG	7	2 799	(68 888)	7 462	(58 620)

E.   MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1.	Lényeges számviteli politikák

2.	Megjegyzések a mérleghez

3.	Megjegyzések a gazdasági eredménykimutatáshoz

4.	Megjegyzések a cash flow-kimutatáshoz

5.	Mérlegen kívüli közzétételek

6.	Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

7.	Pénzügyi kockázatkezelés

8.	Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek

9.	Mérlegfordulónap utáni események

10.	A konszolidálásba bevont gazdálkodó egységek

11.	A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek

1.   LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.   JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET

A számlák vezetése a legutóbb a 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 390., 2006.12.30.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.), valamint a legutóbb 2007. március 28-án módosított, az e költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel összhangban történik.

A költségvetési rendelet 133. cikke értelmében a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője elfogadja azokat a számviteli szabályokat és módszereket, amelyeket valamennyi intézménynél és szervnél alkalmazni kell. Ennek megfelelően 2004. december 28-án elfogadta a Közösségek jelenlegi számviteli szabályait. Ezek az eredményszemléletű számviteli politikák a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardokon (IPSAS), vagy azok hiányában a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokon (IFRS) alapulnak, amelyeket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSASB), illetve a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) bocsát ki. Ezeket a szabályokat a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadta el a szakmai iránymutatást nyújtó „számviteli standardok szakértői tanácsadó csoport” állásfoglalásának kikérése után. A számviteli szabályokat rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén aktualizálják.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott értékelési és elszámolási szabályokat a konszolidációs körbe bevont valamennyi európai intézménynél és szervnél alkalmazzák, hogy a pénzügyi kimutatások összeállítását és a konszolidáció menetének összehangolását illetően az elszámolásra, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozóan egységes szabálykészlet kerüljön kidolgozásra.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének a követő év március 31-ig kell benyújtania az előzetes összevont éves beszámolót a Számvevőszéknek ellenőrzésre. A Bizottságnak július 31-ig kell elfogadnia a végleges összevont beszámolót, amelyet ezután a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozatával együtt november 15-ig közzétesznek a Hivatalos Lapban. Az előzetes és végleges éves beszámolók egyaránt az alábbiak szerint épülnek fel: az I. kötet tartalmazza az összevont beszámolókat, a II. kötet a Bizottság beszámolóit.

1.2.   SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash-flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. A közszférában tevékeny gazdálkodó egységek esetében, mint például az Európai Közösségek, a cél konkrétabban a döntéshozatalhoz jól felhasználható információk nyújtása, valamint annak igazolása, hogy az adott szervezet a rábízott eszközökkel hatékonyan és felelősségteljesen gazdálkodott.

A megbízható és valós kép bemutatása érdekében nem elég, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges információkat nyújtanak az adott intézmény, illetve ügynökség tevékenységeinek természetéről és köréről, finanszírozásának módjáról, működéséről; a pénzügyi kimutatásoknak világosnak és érthetőnek kell lenniük, lehetővé téve a költségvetési évek közötti összehasonlítást. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

Az európai intézmények és ügynökségek számviteli rendszere költségvetési számvitelre és általános (pénzügyi) számvitelre tagolódik. Mindkét rendszer számláit euróban vezetik, az elszámolási időszak a naptári év. A költségvetési számlák részletes képet nyújtanak a költségvetés végrehajtásáról. E számlák vezetése a módosított pénzforgalmi szemlélet alapján történik. Az általános számlák lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások összeállítását, mivel az eredményszemléletű számviteli szabályok alapján tartalmazzák a költségvetési év eredményszemléletű számviteli szabályokon alapuló valamennyi bevételét és kiadását, és úgy kerültek kialakításra, hogy december 31-vel mérleg formájában megállapítható legyen belőlük a pénzügyi helyzet.

A költségvetési rendelet 124. cikke meghatározza a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli alapelveket:

—	folyamatosság,

—	óvatosság,

—	a számviteli módszerek stabilitása,

—	összehasonlíthatóság,

—	részletesség,

—	bruttó elszámolás,

—	valódiság,

—	időbeli elhatárolás.

1.3.   KONSZOLIDÁLÁS

Az Európai Közösségek konszolidációs körébe 36 ellenőrzött gazdálkodó egység, egy társult és három közös vállalkozás tartozik. A konszolidált gazdálkodó egységek teljes jegyzékét az E.10. megjegyzés tartalmazza. 2006-hoz képest a konszolidálásba bevont egységek köre két ügynökséggel és két közös vállalkozással bővült. E bővülésnek nem volt lényeges hatása az összevont pénzügyi kimutatásokra.

Ellenőrzött gazdálkodó egységek

Az ellenőrzött gazdálkodó egységek olyan gazdálkodó egységek, amelyek pénzügyi és működési politikáinak irányítására az Európai Közösségek jogosult, hogy előnye származhasson e gazdálkodó egységek tevékenységeiből. E hatáskörnek azonnal gyakorolhatónak kell lennie. A szavazati jogok többségének birtoklása, mint az ellenőrzés leginkább elterjedt mutatója, a legtöbb esetben nem alkalmazható az Európai Közösségek esetében, mivel a gazdálkodó egységeket rendszerint nem fűzik egymáshoz gazdasági szálak.

A konszolidálásba bevont európai intézményeket a megfelelő alapszerződésekkel hozták létre. Ezek az intézmények képezik az Európai Közösségek szervezeti felépítését, és vitathatatlanul hozzájárulnak az Európai Közösségek célkitűzéseihez. Emiatt úgy tekinthető, hogy ezek az intézmények az Európai Közösségek kizárólagos ellenőrzése alatt állnak.

Ugyanezen megfontolás szerint úgy lehet tekinteni, hogy a másodlagos jogi aktussal létrehozott közösségi szervek és végrehajtó ügynökségek az Európai Közösségek kizárólagos ellenőrzése alatt állnak, emiatt bekerülnek a konszolidációs körbe. Meg kell jegyezni, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Alicante) és a Közösségi Növényfajta-hivatal (Angers) nem kap támogatást a Közösségek általános költségvetéséből. A konszolidálásba ugyanakkor bevontak az Európai Unió harmadik pillérébe tartozó két ügynökséget is, amelyek támogatást kaptak az Európai Közösségek általános költségvetéséből (lásd az E.10. szakaszt is). Ezenkívül a felszámolás alatt álló Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) szintén ellenőrzött gazdálkodó egységnek tekintendő.

Az ellenőrzött gazdálkodó egységek konszolidációja a teljes konszolidáció módszerével történik. Az Európai Közösségek által ellenőrzött gazdálkodó egységek egymással szemben fennálló egyenlegei, valamint a közöttük létrejött tranzakciók kiszűrésre kerültek. A gazdálkodó egységeken belüli tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért nem került kiszűrésre.

Társult vállalkozások

A társult vállalkozások felett az Európai Közösségek jelentős befolyással bír, ellenőrzéssel viszont nem, és általában a szavazati jogok 20–50 %-át birtokolja. A társult vállalkozásokban lévő befektetéseket a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik.

Az Európai Közösségeknek a társult vállalkozások akvizíció utáni nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését a gazdasági eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok akvizíciót követő változásaiból való részesedése a tartalékokban kerül kimutatásra. A befektetés könyv szerinti értékét az akvizíció utáni halmozott változásokkal módosítják. A társult vállalkozástól kapott osztalék csökkenti a befektetés könyv szerinti értékét.

Az Európai Közösségek és társult vállalkozása közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre.

A társult vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az Európai Közösségek által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól. A társult vállalkozások tőkemódszer alkalmazásakor felhasznált pénzügyi kimutatásait gyakorlati okok miatt nem korrigálták.

Az Európai Közösségek nem törekszenek jelentős befolyás gyakorlására olyan esetekben, amikor legalább 20 %-os részesedéssel rendelkeznek egy kockázati tőkealapban. Az ilyen alapokat emiatt értékesíthető pénzügyi eszközökként kezelik, a tőkemódszer pedig nem kerül alkalmazásra.

Közös vállalkozások

A közös vállalkozás olyan szerződéses megállapodás, amellyel az Európai Közösségek és egy vagy több fél (a „vállalkozók”) közös ellenőrzés alatt álló gazdasági tevékenységbe kezd. A közös ellenőrzés a gazdasági tevékenység feletti ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása. A közös ellenőrzésű gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségeket a tőkemódszerrel veszik figyelembe a konszolidáció során, kezdeti elszámolásuk bekerülési értéken történik.

Az Európai Közösségeknek a közös ellenőrzésű gazdálkodó egységeik nyereségéből vagy veszteségéből való részesedését a gazdasági eredménykimutatás tartalmazza, míg a tartalékok változásaiból való részesedése a tartalékokban kerül kimutatásra. A befektetés könyv szerinti értékét a halmozott változásokkal módosítják.

Az Európai Közösségek és közös irányítású gazdálkodó egysége közötti tranzakciók nem realizált nyeresége/vesztesége nem jelentős, ezért az nem került kiszűrésre.

A közös vállalkozások számviteli politikái eltérhetnek az Európai Közösségek által a hasonló tranzakciókra és hasonló körülményekkel jellemezhető eseményekre vonatkozóan elfogadott számviteli politikáktól. A közös vállalkozások tőkemódszer alkalmazásakor felhasznált pénzügyi kimutatásait gyakorlati okok miatt nem korrigálták.

A konszolidálásba be nem vont gazdálkodó egységek

Az Európai Közösségek nem ellenőrzi, így beszámolójába sem vonták be azokat az alapokat, amelyeket a Közösségek az Európai Közösségek személyzetének közös betegbiztosítási rendszere, valamint az Európai Fejlesztési Alap megbízásából kezel. 2007. december 31-én e kettő összes eszközállománya 287 millió EUR, illetve 1 350 millió EUR volt – lásd az E.11. megjegyzést.

1.4.   AZ ELKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.4.1.   Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Funkcionális pénznem és a beszámolókészítés pénzneme

A pénzügyi kimutatások millió euróban készülnek, ami az Európai Közösségek funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Műveletek és egyenlegek

A külföldi pénznemen alapuló ügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik.

A külföldi pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint a külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

A pénzügyi eszközök és kötelezettségek külföldi pénznemben meghatározott év végi egyenlegeit a december 31-én érvényes árfolyamon számítják át euróra:

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem	2007.12.31.	2006.12.31.
BGN	1,9558	1,9558
CYP	0,5853	0,5782
CZK	26,6280	27,4850
DKK	7,4583	7,4560
EEK	15,6466	15,6466
GBP	0,73335	0,6715
HUF	253,7300	251,7700
LVL	0,6964	0,6972
LTL	3,4528	3,4528
MTL	0,4293	0,4293
PLN	3,5935	3,8310
RON	3,6077	3,3835
SKK	33,5830	34,4350
SEK	9,4415	9,0404
JPY	164,9300	156,9300
USD	1,4721	1,3170

Az alábbi tételekre eltérő átváltási módszerek vonatkoznak:

—	az ingatlanok, gépek, berendezések és az immateriális javak értékelése beszerzési értékükön történik, euróra való átváltásuk a beszerzés napján érvényes árfolyamon történik, valamint

—	az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap keretében fizetett előfinanszírozások euróra való átváltása a kifizetés hónapját követő hónap 10. napján érvényes átváltási árfolyamon történik.

A külföldi pénznemben meghatározott és értékesíthetőként besorolt monetáris értékpapírok valós értékének átváltási különbözethez kapcsolódó változásait a gazdasági eredménykimutatásban mutatják ki. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken nyilvántartott nem monetáris pénzügyi eszközök és kötelezettségek átváltási különbözeteit a gazdasági eredménykimutatásban mutatják ki. Az értékesíthetőként besorolt nem monetáris pénzügyi eszközök átváltási különbözetei a valós érték tartalékban szerepelnek.

1.4.2.   Becslések alkalmazása

A nemzetközi költségvetési számviteli standardokkal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukba foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a menedzsment a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például – a teljesség igénye nélkül – a következők: munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, céltartalékok, leltárkészletekkel és követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, elhatárolt bevételek és kiadások, függő követelések és kötelezettségek, valamint az állóeszközök és ingatlanok, gépek, berendezések értékvesztésének mértéke. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkezett változásokat ismertté válásuk időszakában veszik figyelembe.

1.5.   MÉRLEG

1.5.1.   Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a felhalmozott értékcsökkenéssel és az értékvesztés miatti veszteségekkel csökkentett bekerülési értéken mutatják ki. Az eszközök amortizációja a becsült hasznos élettartam (4 év) alatt lineárisan történik. A saját előállítású immateriális javak elszámolása a gazdasági eredménykimutatásban történik ráfordításként.

A számítógépes szoftverek fejlesztését és karbantartását kiadásként számolják el felmerülésükkor, mint tudományos kutatás-fejlesztési költségeket.

1.5.2.   Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása az értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket valószínűsíthetően az Európai Közösségek élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költség a gazdasági eredménykimutatásban kerül elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerült. Mivel az Európai Közösségek nem vesz fel hitelt az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez, az ilyen beszerzésekhez kapcsolódóan nem merül fel hitelfelvételi költség.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Értékcsökkenési kulcsok

Eszköztípus	Lineáris értékcsökkenési kulcsok
Épületek	4 %
Üzemek, gépek és berendezések	10–25 %
Egyéb berendezések	10–25 %
Beépített és mozdítható berendezési tárgyak	10–33 %
Közlekedési eszközök	25 %
Számítástechnikai berendezések	25 %
Egyéb tárgyi eszközök	10–33 %

Az eszközök elidegenítésének nyeresége illetve vesztesége az értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett bevétel és az elidegenített eszköz könyv szerinti értékének különbözetéből adódik. Ez a gazdasági eredménykimutatásban szerepel.

Lízingek

Pénzügyi lízingként kerülnek besorolásra azok a tárgyi eszköz lízingek, amelyeknél a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően az Európai Közösségek visel. A pénzügyi lízingek aktiválása a lízing kezdő időpontjában a lízingbe vett eszköz valós értéke és a minimális lízingfizetések jelenértéke közül az alacsonyabbik értéken történik. Minden egyes lízingfizetést úgy osztanak meg a kötelezettség és a finanszírozási költségek között, hogy a még rendezetlen finanszírozási egyenleg kamatlába állandó legyen. A bérleti kötelezettségek (a finanszírozási költségek nélkül) az egyéb (hosszú és rövid lejáratú) kötelezettségek között szerepelnek. A finanszírozási költség kamattartalmát a lízingidőszak során a gazdasági eredménykimutatásban számolják el, hogy a kötelezettség fennmaradó összegére nézve mindegyik időszakban állandó időszaki kamatláb adódjon. A pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök értékcsökkenési leírását az eszköz hasznos élettartama és a lízing időtartama közül a rövidebbik időszak során számolják el.

Operatív lízingnek minősülnek azok a lízingek, amelyeknél a tulajdonjogban rejlő kockázatok és előnyök jelentős hányada a lízingbeadónál marad. Az operatív lízing keretében tett kifizetéseket a lízing időtartama alatt lineáris módszerrel számolják el a gazdasági eredménykimutatásban.

1.5.3.   Nem pénzügyi eszközök értékvesztése

A határozatlan hasznos élettartammal rendelkező eszközökre nem számolnak el értékcsökkenési leírást, az értékvesztés szükségességét pedig évente vizsgálják meg. Az értékcsökkenési leírás tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, amikor bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabbik.

Az immateriális javak és az ingatlanok, gépek és berendezések maradványértékét és hasznos élettartamát mindegyik mérlegfordulónapon felülvizsgálják és szükség esetén módosítják. Az eszköz könyv szerinti értékét azonnal a megtérülő értékére írják le, ha az eszköz könyv szerinti értéke meghaladja annak becsült megtérülő értékét.

1.5.4.   Beruházások

Társult vállalkozásokban lévő befektetések és közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek

A társult vállalkozásokban lévő befektetések és közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek elszámolása a tőkemódszer használatával történik.

Kockázati tőkealapokban lévő befektetések

Besorolás és értékelés

A kockázati tőkealapokban lévő befektetéseket értékesíthető eszközökként sorolják be, ennek megfelelően valós értéken tartják nyilván, a valós érték változásaiból eredő nyereségeket és veszteségeket (az átváltási különbözeteket is) pedig a valós érték tartalékban kell megjeleníteni.

A valós értékkel kapcsolatos megfontolások

Mivel a kockázati tőkealapokban lévő befektetéseknek nincsen aktív piacon jegyzett piaci ára, és hiányoznak a megbízható értékelési technikák, értékelésük egyenként, a következő két érték közül a kisebbiken történik: bekerülési érték vagy az alapkezelő által a mérleg fordulónapjáig jelentett elszámolható nettó eszközérték (net asset value, NAV), kizárva így azt az esetleges nem realizált hozzárendelhető nyereséget, amely a mögöttes befektetési portfólióban megjelenhet. A mérleg fordulónapján kevesebb mint két éve fennálló kockázati tőkealapokban lévő befektetések értékelése ugyanezen elvek alapján történik, kivéve azt az esetet, amikor a nem realizált veszteségeket csak az igazgatási kiadások okozzák, ekkor ugyanis a mögöttes befektetési portfólió korai életszakaszára tekintettel nem veszik figyelembe ezeket a nem realizált veszteségeket.

A kockázati tőkealapokban lévő befektetések valós értékét e módszer szerint az aggregált nettó eszközérték módszer alkalmazásával kapják meg, amely magában foglalja azt a feltételezést, hogy amennyiben az egyes alapok nettó eszközértéke az IAS 39-cel összhangban levőnek tekinthető, úgy az összes alap aggregált nettó eszközértéke is összhangban van az IAS 39-cel.

E módszerrel összhangban az alapok három kategóriába sorolhatók:

—	I. kategória – alapok, amelyek már alkalmazzák az IAS 39 valós értékkel kapcsolatos előírásait.

—	II. kategória – alapok, amelyek az IAS 39-cel összhangban levőnek tekinthető egyéb értékelési iránymutatásokat (pl. AFIC, BVCA és EVCA értékelési iránymutatások) vagy standardokat alkalmaznak.

—	III. kategória – alapok, amelyek nem az IAS 39 valós értékkel kapcsolatos előírásait vagy az IAS 39-cel összhangban lévő egyéb értékelési iránymutatást alkalmaznak.

Az I. és II. kategóriánál a valós értéken történő értékelésből eredő nem realizált nyereségeket a tartalékokban számolják el, a nem realizált veszteségeket pedig értékvesztési szempontból megvizsgálják annak meghatározására, hogy a gazdasági eredménykimutatásban értékvesztésként, vagy a valós érték tartalék változásaiként számolják-e el őket.

A valós értéken kifejezett elszámolható nettó eszközérték meghatározása vagy az Európai Közösségek alapban meglévő tulajdonjoga százalékos arányának és a legfrissebb beszámolóban szereplő nettó eszközérték szorzataként, vagy pedig – amennyiben az rendelkezésre áll – a részesedés ugyanazon időpontban érvényes (az adott alapkezelő által ismertetett) pontos értékének alkalmazásával történik.

A III. kategóriába tartozó befektetések értékelése az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken történik (bár jelenleg nincs ilyen befektetés).

Pénzügyi eszközök

Osztályozás

Az Európai Közösségek a következő kategóriákba sorolja be befektetéseit: a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök; kölcsönök és követelések; lejáratig tartandó befektetések; valamint értékesíthető pénzügyi eszközök. A befektetések besorolását a kezdeti megjelenítéskor határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

i.   A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

E kategória két alkategóriára oszlik: kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök és a keletkezésükkor a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként megjelölt pénzügyi eszközök. Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha az Európai Közösségek akként jelöli meg. A származékos termékek is kereskedési céllal tartottnak minősülnek, amennyiben nem jönnek szóba fedezeti elszámolásra. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszközöknek minősülnek, ha várhatóan a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül értékesítik őket.

ii.   Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor a Közösségek az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árukat vagy szolgáltatásokat biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek.

iii.   Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített fizetési összegű vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származékos pénzügyi eszközök, amelyeket az Európai Közösségek határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E költségvetési évben az Európai Közösségek nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetésekkel.

iv.   Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származékos eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Azon befektetések kivételével, amelyeket a Közösségek a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül szándékozik elidegeníteni, ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök, a lejáratig tartandó és az értékesíthető eszközök beszerzésének és értékesítésének megjelenítése az üzletkötés időpontjában történik, tehát azon a napon, amikor az Európai Közösségek kötelezettséget vállal az adott eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A kölcsönök megjelenítése abban az időpontban történik, amikor a kölcsönvevőnek megelőlegezik a pénzt. A befektetések kezdeti megjelenítése az ügylet során felmerülő költségekkel növelt valós értéken történik minden olyan pénzügyi eszköz esetében, amelynek nyilvántartása nem a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt összegen történik. A nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékeltként nyilvántartott pénzügyi eszközök kezdeti megjelenítése valós értéken történik, az ügyleti költségeket pedig a gazdasági eredménykimutatásban ráfordításként számolják el.

A pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke rendszerint az ügyleti ár (azaz a kapott ellenérték valós értéke). Amikor azonban a hosszú lejáratú kölcsön után nem számítanak fel kamatot, vagy a kamat a piaci feltételeknél kedvezőbb, a pénzügyi eszköz valós értéke megbecsülhető mint az összes jövőbeni pénzbevétel jelenértéke, ahol az alkalmazott diszkont-kamatláb egy hasonló hitelminősítésű kibocsátó hasonló instrumentumára vonatkozó piaci kamatláb.

A felszámolás alatt álló ESZAK által tisztviselőknek nyújtott kölcsönök esetében a keletkezéskori valós értékként – gyakorlati okok miatt és lényegességi megfontolások alapján – az ügyleti árat alkalmazzák, függetlenül az esetlegesen biztosított kedvezményes kamatlábtól.

A pénzügyi eszközök kivezetésre kerülnek, ha a befektetések pénzáramaihoz való jogok lejártak vagy azokat átadták, és az Európai Közösségek a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt alapvetően átadta.

Későbbi értékelés

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket és a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken mutatják ki. A „nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” kategória valós értéke változásaiból eredő nyereségek és veszteségek a gazdasági eredménykimutatásban szerepelnek abban az időszakban, amelyben felmerültek.

A külföldi pénznemben meghatározott és értékesíthetőként besorolt monetáris pénzügyi eszközök valós értékének az átváltási különbözethez kapcsolódó változásait a gazdasági eredménykimutatásban mutatják ki. Az értékesíthető besorolású nem monetáris pénzügyi eszközök valós értékének változásait a valós érték tartalékban mutatják ki. Az értékesíthetőként besorolt pénzügyi eszközök értékesítésekor vagy értékvesztésekor a korábban a valós érték tartalékban megjelenített valós érték kiigazítások kumulált összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök tényleges kamatláb módszerrel számított kamatát a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. Az értékesíthető tőkeinstrumentumok utáni osztalék megjelenítésére akkor kerül sor, amikor megállapítják az Európai Közösségek osztalékfizetéshez való jogát.

Az aktív piacokon jegyzett befektetések valós értékei az aktuális vételi áron alapulnak. Az Európai Közösségek a nem aktív piacú pénzügyi eszközök (és a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok) esetében értékelési technika alkalmazásával állapítja meg a valós értéket. Ilyen technika a szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított legutóbbi ügyletek felhasználása, a lényegében megegyező egyéb instrumentumok alapul vétele, a diszkontált cash flow-elemzés, az opciós árazási modellek és a piaci résztvevők által általában alkalmazott egyéb értékelési technikák.

Azokban az esetekben, amikor az aktív piacon jegyzett piaci árral nem rendelkező tőkeinstrumentumokban lévő befektetések valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni, akkor e befektetéseket az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

A kölcsönök és követelések, valamint a lejáratig tartandó befektetések kimutatása amortizált bekerülési értéken történik a tényleges kamatláb módszerének alkalmazásával. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy a tényleges kamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre külön alkalmazni. Az Európai Közösségeknél felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése

Az Európai Közösségek minden egyes mérlegfordulónapkor megvizsgálja, hogy egy adott pénzügyi eszköz értékvesztését indokolják-e objektív tények. A pénzügyi eszközre nézve akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el értékvesztési veszteség, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek, és a veszteséggel járó esemény(ek) hatással van(nak) a pénzügyi eszköz becsült jövőbeli pénzáramaira, amelyeket megbízhatóan lehet becsülni.

i.   Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök

Ha a kölcsönök és követelések vagy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott lejáratig tartandó befektetések értékvesztésének bekövetkeztére nézve objektív bizonyítékok vannak, a veszteség összege az eszköz könyv szerinti értéke és a pénzügyi eszköz eredeti tényleges kamatlábával diszkontált becsült jövőbeni pénzáramok (amelyek nem foglalják magukban a jövőbeni hitelveszteségeket) jelenértéke közötti különbségnek felel meg. Az eszköz könyv szerinti értékét csökkentik, a veszteség összegét pedig a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. Ha a kölcsön vagy a lejáratig tartandó befektetés változó kamatlábú, az esetleges értékvesztések értékelésének diszkont kamatlába a szerződés szerint meghatározott folyó tényleges kamatlábnak felel meg.

A biztosítékkal fedezett pénzügyi eszköz becsült jövőbeli pénzáramai jelenértékének számítása a biztosíték érvényesítéséből keletkezhető, a biztosíték megszerzésével és értékesítésével kapcsolatos költségekkel csökkentett pénzáramokat veszi figyelembe, függetlenül attól, hogy valószínű-e vagy sem a biztosíték érvényesítése.

Ha az értékvesztés összege egy későbbi időszakban csökken, és a csökkenést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, a korábban elszámolt értékvesztést a gazdasági eredménykimutatásban visszaírják.

ii.   Valós értéken nyilvántartott eszközök

Az értékesíthetőként besorolt tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén az értékvesztés megállapításakor azt vizsgálják, hogy az értékpapír valós értéke jelentős mértékben, illetve tartósan a bekerülési értéke alá csökkent-e. Ha az értékesíthető pénzügyi eszközöknél bizonyíték van ez utóbbira nézve, a halmozott veszteséget – amely a beszerzési költség és a gazdasági eredménykimutatásban az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztéssel csökkentett aktuális valós érték különbségének felel meg – kivezetik a tartalékokból és a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A gazdasági eredménykimutatásban a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatban megjelenített értékvesztések sztornírozása nem a gazdasági eredménykimutatáson keresztül történik. Ha egy későbbi időszakban az értékesíthetőként besorolt adósságinstrumentum valós értéke emelkedik, és a növekedést objektíven olyan eseményhez lehet kötni, amely az értékvesztés megjelenítése után következett be, az értékvesztést a gazdasági eredménykimutatáson keresztül sztornírozzák.

1.5.5.   Raktárkészlet

A raktárkészletet a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki. A bekerülési érték meghatározása a FIFO módszerrel történik. A késztermékek, valamint a befejezetlen termelés és félkész termékek bekerülési értéke a nyersanyag-ráfordítást, a közvetlen munkaerőköltségeket, az egyéb közvetlen költségeket és a termeléshez kapcsolódó (a szokásos működési kapacitáson alapuló) általános költségeket foglalja magában. A nettó realizálható érték a befejezéssel és értékesítéssel kapcsolatos kiadásokkal csökkentett becsült értékesítési ár (szokásos üzletmenet során).

Amennyiben a raktárkészletet azzal a céllal tartják, hogy azokhoz a nagyközönség díjmentesen vagy jelképes díj ellenében juthasson, értékelésük a bekerülési érték és a folyóáras pótlási költség közül a kisebbiken történik. A folyóáras pótlási költség az a költség, amely az Európai Közösségek számára merülne fel az eszköz beszámolókészítési időpontban való beszerzésekor.

1.5.6.   Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amely pénzelőleget (pénztárkészletet) szándékozik biztosítani a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. A pénztárkészlet vagy az előleg visszafizetésére, illetve felhasználására (arra a célra, amelyre azt biztosították) a megállapodásban meghatározott időszakban kerül sor. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel támogatható kiadások, köteles az előfinanszírozási előleget visszafizetni az Európai Közösségeknek. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott támogatható költségek és a visszatérített összegek.

A kinnlevő előfinanszírozási összegek év végi értékelése az eredeti összegen történik, amelyből levonják a visszatérített összegeket, az elszámolt támogatható összegeket, a még elszámolatlan támogatható összegek becsült év végi értékét és az értékcsökkenéseket.

Az előfinanszírozás utáni kamat megjelenítése a megfelelő megállapodás rendelkezéseivel összhangban a kamat realizálásakor történik. Év végén a legmegbízhatóbb információra alapozva becslést készítenek a halmozott kamatbevételről és azt szerepeltetik a mérlegben. Az előfinanszírozási összegekhez kapcsolódó garanciák a mérlegen kívüli tételek között szerepelnek függő követelésként.

1.5.7.   Követelések

A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy az Európai Közösségek nem fogja tudni beszedni a követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a visszanyerhető összeg közötti különbözetnek felel meg, ez utóbbi a jövőbeni várható pénzáramoknak a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozó piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. A leírás összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. Az egyedi leírásban még nem részesített kinnlevő beszedési megbízások után évente 20 %-os általános leírás megjelenítésére is sor kerül.

Lásd a későbbiekben az 1.5.13. megjegyzést, amely az év végén elszámolt elhatárolt jövedelem kezelésére vonatkozik.

1.5.8.   Pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök

A pénzeszközök és az azzal egyenértékű eszközök rövid lejáratú aktíváknak minősülnek. Ide tartoznak a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések és a folyószámlahitelek. A folyószámlahitelek a folyó kötelezettségek alatti pénzügyi kötelezettségek között szerepelnek a mérlegben.

1.5.9.   Munkavállalói juttatások

Nyugdíjkötelezettségek

Az Európai Közösségek meghatározott nyugdíjjuttatási programokat működtet. A meghatározott juttatási program olyan nyugdíjprogram, amely általában meghatározza a nyugdíjjuttatás azon összegét, amelyet a munkavállaló nyugdíjba vonulás után kap, és amely rendszerint olyan tényezőktől függ, mint az életkor, a munkaviszonyban eltöltött évek száma, valamint a fizetés és az egyéb juttatások mértéke. A munkavállalók fizetéséből levont hozzájárulás e juttatások becsült költségeinek egyharmadát teszi ki – a kötelezettséget azonban nem finanszírozzák.

A meghatározott nyugdíjjuttatási programokkal kapcsolatos kötelezettség mérlegben kimutatott értéke a meghatározott juttatási kötelem mérlegfordulónapi – a programeszközök valós értékével csökkentett – jelenértékével egyenlő. A meghatározott juttatási kötelem értékét független biztosítási matematikusok számítják ki a halmozott jogosultságok módszer alkalmazásával. A meghatározott juttatási kötelem jelenértékét a becsült jövőbeli pénzkiáramlások diszkontálásával határozzák meg, ahol a diszkont tényező a juttatások kifizetésére használt pénznemben meghatározott, jó minőségű vállalati kötvények kamatlábainak felel meg, amely kötvények lejárati feltételei megközelítik a szóban forgó nyugdíjkötelezettség feltételeit.

A tapasztalati módosításokból és a biztosításmatematikai feltételezések változásaiból adódó biztosításmatematikai nyereségeket és veszteségeket közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A múltbeli szolgálat költségeit közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásokban mutatják ki, kivéve, ha a nyugdíjprogram változtatásait ahhoz kötik, hogy az alkalmazottak egy meghatározott ideig szolgálatban maradjanak (megszolgálási időszak). Ebben az esetben a múltbeli szolgálat költségeinek amortizációja a megszolgálási időszakban lineárisan történik.

Az alkalmazást követő betegbiztosítási juttatások

Az Európai Közösségek munkavállalóinak az egészségügyi kiadások visszatérítése révén nyújt egészségügyi juttatásokat. A napi igazgatás ellátására különálló alapot (közös betegségbiztosítási rendszer, RCAM) hoztak létre. A rendszer által nyújtott szolgáltatások igénybevételére a jelenlegi és a már nyugdíjazott munkavállalók, az özvegyek, valamint azok kedvezményezettjei jogosultak.

Az „inaktív” személyeknek (nyugdíjasok, árvák stb.) nyújtott juttatásokat a „Foglalkoztatás utáni munkavállalói juttatások” közé sorolják. Tekintve e juttatások jellegét, biztosításmatematikai számításokra van szükség. A mérlegben szereplő kötelezettség meghatározásának alapja a nyugdíjfizetési kötelezettség számításához használthoz hasonló (lásd fentebb).

1.5.10.   Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként az Európai Közösségeknek meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme állt fenn, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. A jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges várható kiadások beszámolókészítési időpontban tett legjobb becslésével egyenlő. Ha a céltartalék nagyszámú tételt érint, akkor a kötelem becslése az összes lehetséges kimenetelnek a kapcsolódó valószínűségekkel történő súlyozásával történik („várható érték” módszer).

Amennyiben a pénz időértékének hatása jelentős, úgy a céltartalék összege a kötelezettség rendezéséhez várhatóan szükséges kiadások jelenértékével egyenlő. Az alkalmazott diszkontráta az a ráta, amely tükrözi a pénz időértékének folyó piaci értékeléseit és a kötelezettségre jellemző kockázatokat, de nem tükrözi azokat a kockázatokat, amelyekre nézve a jövőbeni pénzáramokra vonatkozó becsléseket kiigazították.

1.5.11.   Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják a felvett hiteleket és a kereskedési céllal tartott kötelezettségeket. A felvett hitelek a hitelintézetektől felvett hitelekből és igazolásokkal alátámasztott adósságokból állnak. A felvett hitelek kezdeti megjelenítése valós értéken történik, amely a felmerült ügyleti költségekkel csökkentett kibocsátásból származó bevételnek (a kapott ellenérték valós értéke) felel meg, a későbbi nyilvántartás pedig amortizált bekerülési értéken a tényleges kamatláb-módszer használatával történik; az ügyleti költségekkel csökkentett bevételek és a visszafizetési érték közötti esetleges különbözeteket a felvett hitelek futamideje alatt a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg a tényleges kamatláb-módszer használatával. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek a kötelezettségek a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek. Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy a tényleges kamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre külön alkalmazni. Az Európai Közösségeknél felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

A kereskedési céllal tartott kötelezettségek magukban foglalják azokat a származékos termékeket, amelyek nem jönnek szóba fedezeti elszámolásra akkor, amikor valós értékük negatív. Számviteli elszámolásuk ugyanúgy történik, mint a kereskedési céllal tartott eszközök elszámolása, lásd az 1.5.4. megjegyzést.

1.5.12.   „Szállítói” kötelezettségek

A Közösségek „szállítói” kötelezettségeinek jelentős összege nem áru- illetve szolgáltatás-beszerzéssel, hanem a támogatások, illetve egyéb közösségi finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igénylésével kapcsolatos. A költségtérítési igénylés beérkezésekor az igényelt összeget „szállítói” kötelezettségként számolják el, majd az ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak támogathatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és támogatható összegen történik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező „szállítói” kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik, a megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és Európai Közösségek általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.5.13.   Passzív és aktív időbeli elhatárolások

Az eredményszemléletű elszámolás egyik központi eleme azt biztosítani, hogy az ügyleteket abban az elszámolási időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Ezt nevezik elhatárolásnak. Vizsgálatra van szükség különösen a közösségi alapok kedvezményezettjeinél felmerült, de a Közösségeknek még nem jelentett támogatható kiadásokat (elhatárolt kiadások) illetően. A tevékenységtípusok és a rendelkezésre álló információk függvényében különböző módszereket használnak annak érdekében, hogy a lehető legjobban meg lehessen becsülni ezeket az összegeket. Egyes kifizetéseket ugyanakkor a folyó évben teljesítenek, holott azok későbbi időszakokhoz kapcsolódnak (halasztott kiadások): ezeket azonosítani kell, és a megfelelő időszakban kell feltüntetni.

Az Európai Közösségek számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatással összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtanak.

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve a készleteket a Bizottság már leszállította, vagy érvényben van egy (EK-Szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban.

Az év végén továbbá ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.6.   GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.6.1.   Bevételek

Nem értékesítésből származó bevételek

Ez alkotja a Közösségek bevételeinek túlnyomó részét, elsősorban a közvetlen és követett adókat, valamint a saját forrásokat foglalja magában. Az Európai Közösségek az adókon kívül más felektől származó fizetéseket is kaphat, ilyenek például a vámok, a pénzbírságok és az adományok.

HÉA- és GNI-alapú saját források

A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor az Európai Közösségek felszólítja a tagállamokat hozzájárulásuk megtételére. Értékelésük „lehívott összegen” történik. Mivel a HÉA- és a GNI-alapú források az érintett költségvetési év adatainak becslésén alapulnak, e források korrekciók tárgyát képezhetik, ugyanis a végső adatok tagállamok általi közzétételéig változásokra kerülhet sor. A változás becslésben okozott hatását azon időszak nettó többletének/hiányának megállapításakor veszik figyelembe, amelyben a változásra sor került.

Hagyományos saját források

A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor a megfelelő havi „A” kimutatások (ideértve a beszedett vámokat, valamint a garantált és nem vitatott esedékes összegeket is) megérkeznek a tagállamoktól. A beszámolókészítés időpontjában az időszak vonatkozásában a tagállamok által beszedett, de az Európai Közösségeknek még meg nem fizetett bevételeket meg kell becsülni, és elhatárolt bevételekként kell kimutatni. A tagállamoktól kapott negyedéves „B” kimutatásokat (ideértve a be nem szedett és nem is garantált vámokat, valamint az adós által vitatott garantált összegeket is) azon beszedési költségekkel (25 %) csökkentett bevételekként jelenítik meg, amelyekre a tagállamok jogosultak. A becsült be nem szedett összegre nézve emellett értékcsökkenést is elszámolnak a gazdasági eredménykimutatásban.

Pénzbírságok

A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró közösségi határozatot, és arról hivatalosan értesítették a címzettet. Amennyiben a vállalkozás fizetőképességét illetően kételyek merülnek fel, a követelés után értékcsökkenést számolnak el. A pénzbírságot előíró határozatot követően az adósnak az értesítés napjától számítva két hónapja van az alábbiak egyikére:

—	elfogadja a határozatot, ebben az esetben az előírt határidőn belül ki kell fizetnie a pénzbírságot, és az összeget a Közösségek véglegesen behajtja,

—	vagy nem fogadja el a határozatot, amely esetben a közösségi jognak megfelelően fellebbezést nyújt be.

Mindazonáltal a bírság tőkerészét az előírt három hónapos határidőn belül meg kell fizetni, mivel a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya (az EK-Szerződés 242. cikke). Az adós két lehetőség közül választhat: vagy bankgaranciát biztosít, vagy átmenetileg kifizeti a bírságot.

Ha a vállalkozás megfellebbezi a határozatot és átmenetileg már kifizette a pénzbírságot, az összeg függő kötelezettségként jelenik meg. Mivel azonban a címzett közösségi határozattal szembeni fellebbezése nem halasztó hatályú, a beérkezett pénzeszközt a követeléssel szemben számolják el. Amennyiben fizetés helyett a címzett garanciát biztosít, a bírságot továbbra is a követelések között tartják nyilván, míg a garancia függő követelésként jelenik meg.

Amennyiben valószínűnek látszik, hogy az Elsőfokú Bíróság nem a Közösségek javára dönt, e kockázat fedezésére céltartalékot számolnak el. Ha átmeneti fizetés helyett garanciát adtak, a fennálló követelés a szükséges mértékben leírásra kerül. A beérkezett fizetések elhelyezésére szolgáló bankszámlák után az Európai Közösségek kamatot kap: ezt a felhalmozott kamatot bevételként számolják el, és az esetleges függő kötelezettség értékét ennek megfelelően növelik.

Kiadások visszafizettetése

A korábban az uniós költségvetés által a végső kedvezményezett, harmadik ország vagy tagállam felé kifizetett kiadások visszafizettetésére okot adó műveletekre beszedési megbízásokat bocsátanak ki és vezetnek be a könyvekbe a következők szerint:

—

Kiadások visszafizettetése: A beszedés fenti típusai esetében a számviteli szabályok megkövetelik, hogy amennyiben a beszedési megbízás az eredeti kifizetés évében kerül kibocsátásra, akkor azt a fogadónak az adott év kiadásainak csökkentésével szemben követelésként kell lekönyvelnie,. Ha azonban a beszedési megbízás ettől eltérő évben kerül kiállításra, a követelés az adott év gazdasági eredménykimutatásának„kiadások beszedése” fejezetében bevételként szerepel; vagy

—	Az előfinanszírozás visszafizettetéséből származó összegek: ebben az esetben az összeget az előfinanszírozásról szóló fejezetben kerül kimutatásra.

Értékesítési bevételek

Az áruértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra.

A szolgáltatásnyújtással járó ügyletek bevételeit az ügylet (beszámolókészítési időpontban való) lebonyolítottsága fokának függvényében jelenítik meg.

Kamatbevételek és kamatkiadások

A kamatbevételeket és kamatkiadásokat a tényleges kamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. Ezzel a módszerrel számítják ki a pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értékét, valamint ezzel a módszerrel osztják fel a kamatbevételeket, illetve kamatkiadásokat a megfelelő időszakban. A tényleges kamatláb az a kamatláb, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a pénzügyi eszköz várható élettartamára (vagy szükség esetén egy rövidebb időszakra) vetítve diszkontáljuk, pontosan a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség nettó könyv szerinti értékét kapjuk. A tényleges kamatláb számításakor az Európai Közösségek megbecsüli a pénzáramokat, ami során figyelembe veszi a pénzügyi eszköz valamennyi szerződéses feltételét (például előtörlesztési opciók), de nem veszi figyelembe a jövőbeli várható hitelveszteségeket. A számítás figyelembe veszi a szerződéses felek közötti, a tényleges kamatláb szerves részét képező valamennyi fizetett, illetve kapott díjat és kamatot, az ügyleti költségeket, valamint minden egyéb kedvezményt és felárat.

Lényegességi megfontolások alapján a felvett hitelekre nyújtott kölcsönök esetén előfordulhat, hogy a tényleges kamatláb-módszert nem lehet a kölcsönökre és felvett hitelekre külön alkalmazni. Az Európai Közösségeknél felmerülő, majd a kölcsön kedvezményezettjére továbbterhelt ügyleti költségeket közvetlenül a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

Amint megtörtént a pénzügyi eszköz vagy a hasonló pénzügyi eszközök csoportjának értékvesztés miatti leírása, a kamatbevételek megjelenítése az értékvesztés mérése céljából a jövőbeli pénzáramok diszkontálására használt kamatláb alkalmazásával történik.

Osztalékbevételek

Az osztalékok elszámolása akkor történik, amikor a kifizetéshez való jog keletkezik.

1.6.2.   Kiadások

Az áru- és szolgáltatásvásárlásból származó adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és Európai Közösségek általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik.

A nem áruvásárlással kapcsolatos kiadások az Európai Közösségekre jellemző kiadások, kiadásainak többsége ezekből áll. A kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatosak és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben a transzfer természetét rendelet engedélyezi (költségvetési rendelet, személyzeti szabályzat vagy egyéb rendelet), vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségigénylés érkezik be, és az teljesíti az elszámolási kritériumokat, úgy azt kiadásként számolják el a támogatható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült támogatható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

1.7.   FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Függő követelések

A függő követelés olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges eszköz, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Közösségek ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés közzétételére kerül sor akkor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

A függő követeléseket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelni kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelően tükrözzék a fejleményeket. Amennyiben gyakorlatilag biztossá vált, hogy a gazdasági hasznok, illetve a szolgáltatáspotenciál beáramlására sor kerül, és az eszköz értékét megbízhatóan mérni lehet, úgy az eszközt és a kapcsolódó bevételeket azon időszak pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolni, amelyben a változásra sor kerül.

Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az Európai Közösségek ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy potenciális szolgáltatásra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

A függő kötelezettségeket közzéteszik, kivéve ha csekély a gazdasági hasznokat megtestesítő forrás vagy szolgáltatáspotenciál kiáramlásának valószínűsége. Mivel az Európai Közösségek napi tevékenységeinek (például az uniós jogszabályok és normák végrehajtása és betartatása) természete miatt kockázatoknak van kitéve, és mint sok közjogi szerv esetében, e kockázatok némelyike önbiztosított, semmilyen függő kötelezettséget nem mutatnak ki addig, amíg egy meghatározott esemény be nem következik, mivel addig az erőforrások kiáramlásának lehetősége csekély.

A függő kötelezettségeket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelik annak megállapítására, hogy valószínűvé vált-e a gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlása. Ha valószínűvé válik, hogy egy függő kötelezettségként kezelt tétel esetében gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, céltartalék képzésére kerül sor azon időszak pénzügyi kimutatásaiban, amelyben a valószínűség változása bekövetkezik.

Kötelezettségvállalás jövőbeli finanszírozásra

A jövőbeli finanszírozásra irányuló kötelezettségvállalás olyan jogi vagy vélelmezett – rendszerint szerződéses – kötelezettségvállalás, amelyet az Európai Közösségek vállalt, és amely források jövőbeli kiáramlását igényelheti.

Garanciák

A garanciák olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelések vagy kötelezettségek, amelyek meglétét csak a garancia tárgyát képező esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. A garanciák így függő követelésnek, illetve függő kötelezettségnek minősülnek. A garancia rendeződik, ha annak tárgya már nem áll fenn. Ez akkor kristályosodik ki, amikor a kezes általi fizetés lehívásának feltételei teljesülnek.

2.   MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1.   IMMATERIÁLIS JAVAK

millió EUR
	Összeg
Bruttó könyv szerinti érték 2006. december 31-én	82
Növekedés	22
Értékesítés	(2)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	13
Egyéb változások	(10)
Bruttó könyv szerinti érték 2007. december 31-én	105
Kumulált értékcsökkenés 2006. december 31-én	45
Éves értékcsökkenési leírás	11
Értékesítés	(2)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	8
Egyéb változások	(1)
Kumulált értékcsökkenés 2007. december 31-én	61
NETTÓ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2007. DECEMBER 31-ÉN	44
Nettó könyv szerinti érték 2006. december 31-én	37

Az immateriális javak azonosítható, nem tárgyiasult nem pénzügyi eszközök. Ahhoz, hogy eszközként lehessen elszámolni őket, az intézmények tulajdonában kell lenniük és az Európai Közösségek számára jövőbeni gazdasági hasznot kell megtestesíteniük. Az összegek elsősorban a számítógépes szoftverekhez kapcsolódnak.

2.2.   INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

2.2.1.   Ingatlanok

Néhány országban a telek értékét nem lehet megkülönböztetni az épület értékétől, mivel a kettőt együtt, egy egészként vásárolták. A telek értékét – amelyre értékcsökkenés nem számolható el – külön csak szükség esetén értékelik, például később felmerülő kiadások esetében, úgymint új ingatlan építése vagy részleges eladás.

2.2.2.   Befejezetlen beruházások

2007. február 1-jén a Tanács szerződést írt alá a LEX épület 260 millió EUR végleges áron történő megvásárlásáról. A 2006. december 31-én a befejezetlen beruházások között szereplő 224 millió EUR-s kapcsolódó értéket 2007-ben átcsoportosították az „Ingatlanok” sorba. 2004. októberében a Parlament pénzügyi lízingszerződést kötött vételi opcióval egy brüsszeli épületkomplexumra, amelynek építési munkálatai 2004-ben kezdődtek meg. 2004. novemberében került sor az első, 40 millió EUR összegű előleg kifizetésre. Az előzetes jóváhagyási jelentés aláírásáig a Parlamentnek joga van pótlólagos előlegfizetésre, amely a következőképpen alakult: 2007. december 31-ig az addigi munkák elvégzésének megfelelően 318 millió EUR került kifizetésre (2006. december 31-ig 253 millió EUR).

INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

millió EUR
	Telek és épületek	Gépek és berendezések	Egyéb berendezések és járművek	Számítástechnikai berendezések	Egyéb tárgyi eszközök	Pénzügyi lízingek	Befejezetlen beruházások	Összesen
Bruttó könyv szerinti érték 2006. december 31-én	3 580	331	181	427	110	1 926	483	7 038
Növekedés	54	34	10	64	15	16	76	269
Értékesítés	(2)	(8)	(6)	(38)	(10)	0	(1)	(65)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás	227	(10)	3	(9)	3	0	(227)	(13)
Egyéb változások	1	3	6	2	(3)	1	1	11
Bruttó könyv szerinti érték 2007. december 31-én	3 860	350	194	446	115	1 943	332	7 240
Kumulált értékvesztés 2006. december 31-én	1 354	265	130	314	77	312		2 452
Éves értékcsökkenési leírás	154	28	14	61	9	63		329
Értékesítés	(2)	(8)	(5)	(36)	(9)	0		(60)
Eszközkategóriák közötti átcsoportosítás		(7)	2	(7)	4	0		(8)
Egyéb változások		3	1	1	0	(1)		4
Kumulált értékcsökkenés 2007. december 31-én	1 506	281	142	333	81	374		2 717
NETTÓ KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK 2007. DECEMBER 31-ÉN	2 354	69	52	113	34	1 569	332	4 523
Nettó könyv szerinti érték 2006. december 31-én	2 226	66	51	113	33	1 614	483	4 586

A pénzügyi lízingek és hasonló jogosultságok kapcsán még fizetendő összegek a mérlegben a hosszú lejáratú és rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra (lásd az E.2.15. és E.2.18.1. megjegyzést is). Ezek a következőképpen oszlanak meg:

PÉNZÜGYI LÍZINGEK

millió EUR
Leírás	Kumulált díjak (A)	A jövőben fizetendő összegek				Érték összesen	Később felmerülő eszközköltségek	Eszközérték	Értékcsökkenés	Nettó könyv szerinti érték
		1 éven belül	1 éven túl	5 éven túl	Összes kötelezettség (B)	A+B	(C)	A+B+C	(E)	A+B+C+E
Ingatlanok	328	28	159	1 349	1 536	1 864	61	1 925	(372)	1 553
Egyéb tárgyi eszközök	3	4	11	0	15	18	0	18	(2)	16
Összesen 2007.12.31-én	331	32	170	1 349	1 551	1 882	61	1 943	(374)	1 569
Összesen 2006.12.31-én	304	28	143	1 391	1 562	1 866	60	1 926	(312)	1 614

2.3.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ BEFEKTETÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Befektetések társult vállalkozásokban	2.3.1	246	208
Érdekeltségek közös vállalkozásokban	2.3.2	32	62
Garanciaalap	2.3.3	1 149	1 371
Értékesíthető eszközök	2.3.4	533	495
Kereskedési céllal tartott eszközök	2.3.4	13	21
Befektetések összesen		1 973	2 157

A befektetett eszközök között olyan befektetések szerepelnek, amelyek célja tartós kapcsolatok kiépítése és az Európai Közösségek tevékenységeinek elősegítése. Tartalmazza a Garanciaalap nettó eszközeit is.

2.3.1.   Befektetések társult vállalkozásokban: EBA

millió EUR
	Összeg
Összeg 2006. december 31-én	208
Részesedésszerzés	31
Részesedés a nettó többletből/(hiányból)	13
Egyéb tőkemozgások (osztalék)	(6)
Összeg 2007. december 31-én	246

Az Európai Befektetési Alap (EBA) az Európai Unió kockázati tőkére, valamint a KKV-knak nyújtott garanciákra specializálódott pénzügyi intézménye. Az 1994. június 6-i tanácsi határozatnak megfelelően – a Bizottság által képviselt – Európai Közösségek 600 millió EUR-t jegyeztek az EBA tőkéjéből, ami 600 részvényt, vagyis az EBA tőkéjének 30 %-át jelenti. A Bizottság 2006. december 31-ével a teljes lehívott tőkét befizette, amely az akkori tőke 20 %-át tette ki, miközben a nem lehívott tőkéből (80 %) való részesedése 480 millió EUR volt.

A 2007. április 19-i 2007/247/EK tanácsi határozat döntött az EBA tőkeemelésében való közösségi részvételről. A határozatot követően így 2007 folyamán a Bizottság az összesen kibocsátott 770 részvényből 91 részvényt jegyzett. Az Európai Közösség összesen 91 millió EUR névleges összeget jegyzett, amelynek 20 %-át (18 millió EUR) és összesen 12 millió EUR részvényázsiót befizettek. A részvényázsiót a 2006. december 31-i részvényenkénti nettó eszközértéken alapuló új részvényár meghatározása révén alakították ki. 2007. december 31-én a Bizottság összesen 691 millió EUR-t jegyzett az EBA (2 770 millió EUR-s) jegyzett tőkéjéből. Ez az EBA összes jegyzett tőkéjének 24,95 %-át teszi ki. A Bizottság 20 %-ot fizetett be, a fennmaradó le nem hívott összeg 2007. december 31-én 553 millió EUR-t tett ki.

A Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) között 2005-ben aláírt megállapodás értelmében a Bizottságnak bármikor jogában áll eladnia részvényeit az EBB-nek, az EBA értékelésének megfelelő, a kibocsátott részvények teljes számával osztott áron. Az eladási opció értéke nullához közelít, mivel a részvények eladási árának meghatározásához használt képlet hasonlít az EBA nettó saját tőkéjének meghatározásához használtra.

Az Európai Közösségek számviteli szabályaival összhangban a Közösségek EBA-részesedésének értékeléséhez az equity-módszert használják. A részesedés értéke ennek megfelelően az EBA nettó eszközállományának 24,95 %-a, amely 2007. december 31-én 246 millió EUR-t tett ki (2006-ban 208 millió EUR-t), melyből 13 millió EUR érinti a 2007. évi eredményt. 2007-ben 6 millió EUR-nyi, a 2006-os költségvetési évhez kapcsolódó osztalék került kifizetésre.

2.3.2.   Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek

millió EUR
	Galileo	SESAR	ITER	Összesen
Összeg 2006. december 31-én	62	0	0	62
Részesedésszerzés	0	10	39	49
Értékesítés és csökkenés	(53)	0	0	(53)
Részesedés a nettó többletből/(hiányból)	(9)	0	(17)	(26)
Összeg 2007. december 31-én	0	10	22	32

Galileo

A Galileo program fejlesztési szakaszának végrehajtására a 876/2002/EK tanácsi rendelettel négyéves időtartamra (2002 és 2006 között) közös vállalkozást hoztak létre az EK-Szerződés 171. cikke értelmében. E jogi személyiség célja a Galileo-program fejlesztése során az igazgatás és a pénzügyi ellenőrzés egységességének biztosítása, valamint a programhoz rendelt pénzügyi eszközök mobilizálása ennek érdekében. Az alapító tagok a Bizottság által képviselt Európai Közösségek, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) voltak. A Bizottság a transzeurópai hálózatok (TEN) költségvetéséből nyújtott támogatásokkal a Galileo közös vállalkozás (GJU) számára elérhetővé tette a fejlesztési szakaszhoz kapcsolódó tevékenységekhez szükséges pénzügyi eszközöket.

A 2004-ben létrehozott közösségi ügynökség, az Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság hivatalosan 2007. január 1-jén vette át a GJU-t, mivel a GJU-t felszámolás alá helyezték. Noha az új szerv feladata eredetileg a köz- és magánszféra közötti partnerség működtetése volt, a Tanács 2007. novemberi határozatát követően a Galileo programot most már a közösségi költségvetésből finanszírozzák. 2007 végén az Európai Űrügynökség – az érdekelt felek (GJU, Európai Űrügynökség, Európai GNSS Ellenőrzési Hatóság) által aláírt megállapodás ellenére – nem adta át teljesen a projekt eszközeinek tulajdonjogát az Európai Közösségeknek. Mivel némi bizonytalanság és késedelem még tapasztalható az eszközök átadása kapcsán, az óvatosság okán az Európai Közösségek nem tünteti fel a program eszközeit a mérlegben. Amint az átadási kérdéseket megoldják, az eszközöket fel fogják tüntetni.

A felszámolás alatt álló GJU nettó eszközállománya az év végén 0 millió EUR volt. A Galileo vállalkozás értékelését a tőkemódszerrel hajtják végre. 2007-ben a Bizottság részesedése a közös vállalkozás veszteségéből 9 millió EUR volt. A befektetés értéke 2007. december 31-én 0 millió EUR volt, ami a 585 millió EUR-s befektetésből és a halmozott veszteségben való 585 millió EUR-s részesedésből adódik össze. A befizetett tőkéből 2007-ben 53 millió EUR-t visszatérítettek az Európai Közösségek számára.

SESAR

A közös vállalkozás célja, hogy az európai légiforgalmi szolgáltatás rendszerét valamennyi kapcsolódó kutatási és fejlesztési erőfeszítés uniós összehangolása és egyesítése révén korszerűsítse. A SESAR közös vállalkozás e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napján alakult meg és 8 évvel az európai légiszolgáltatási főterv (az ATM főterv) Tanács általi jóváhagyását követően szűnik meg.

A SESAR közös vállalkozás alapító tagjai:

—	az Európai Bizottság által képviselt Európai Közösségek,

—	az Európai Szervezet a Légi Közlekedés Biztonságáért (Eurocontrol), amelyet hivatala képvisel.

A tagok saját hozzájárulásukkal összhangban rendelkeznek szavazati joggal. Mindkét alapító tag ugyanakkora költségvetési hozzájárulást tett, így ugyanannyi szavazati joggal rendelkezik, ami kizárja az egyik fél általi ellenőrzést.

A program 2007 végén indult, a Bizottság pedig 2007. december 31-én 10 millió EUR-s kezdeti befektetést hajtott végre. A 2007. évre vonatkozó pénzügyi kimutatások hiányában a befektetést bekerülési értéken számolták el.

ITER

Az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet (ITER) magában foglalja az Európai Közösségeket, valamint egyéb vállalkozókat Kínából, Indiából, Oroszországból, Koreából, Japánból és az Amerikai Egyesült Államokból. Az ITER-t a következő célok érdekében hozták létre:

a)	az ITER műszaki tervezéséről szóló zárójelentésben bemutatott műszaki célkitűzésekkel és általános tervvel összhangban megépíti, üzemelteti, hasznosítja és deaktiválja az ITER létesítményeit;

b)	a tagok fúziós energiára vonatkozó kutatási és fejlesztési programjaiban részt vevő laboratóriumok, egyéb intézmények és magánszemélyek körében bátorítja az ITER létesítményeinek kiaknázását;

c)	elősegíti, hogy a közvélemény megértse és elfogadja a fúziós energiát; valamint

d)	a vállalkozók megállapodásával összhangban egyéb, célja eléréséhez szükséges tevékenységeket végez.

Az ITER fő szerve a tanács, amely a tagok képviselőiből áll. A tanácsba a tagok egyenként legfeljebb négy képviselőt küldenek. A fő stratégiai döntéseket egyhangú szavazással hozzák meg. A tagok szavazati súlyait az ITER-nek nyújtott hozzájárulásaik alapján határozzák meg. A Közösségek ITER-be történő közvetlen beruházása 2007. december 31-én 39 millió EUR volt.

2.3.3.   Garanciaalap

A GARANCIAALAP NETTÓ ESZKÖZEI (4)

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Rövid távú befektetések: Értékesíthető pénzügyi eszközök	901	932
Pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök	249	440
Forgóeszközök	1 150	1 372
Rövid lejáratú kötelezettségek	(1)	(1)
Nettó eszközök	1 149	1 371

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap magában foglalja a tanácsi határozat eredményeként a Közösségek által garantált hiteleket, különösen az Európai Beruházási Bank (EBB) Európai Unión kívüli hitelnyújtási műveleteit, a makroszintű pénzügyi támogatások keretében nyújtott hiteleket, valamint az Európai Unión kívüli Euratom-hiteleket. Az alapot a Közösségek általános költségvetésből a műveletek tőkeértékének 9 %-ával megegyező összegben nyújtott kifizetésekből, az alap eszközeivel végrehajtott befektetéseken realizált kamatokból, valamint a fizetési kötelezettségüknek eleget nem tevő azon adósoktól behajtott összegekből finanszírozzák, akik miatt az alap garanciáit lehívták. Bármilyen felmerülő éves többletet az Európai Közösségek általános költségvetésében a bevétel-kimutatás külön megnevezésébe kell visszafizetni.

Az Európai Közösségek köteles költségvetését a harmadik országok számára nyújtott hitelek fedezésére szolgáló, a hitelgaranciához kapcsolódó tartalékkal kiegészíteni. E tartalék a garanciaalap szükségleteinek, és – amennyiben szükséges – az alapban rendelkezésre álló összeget meghaladó lehívott garanciák fedezésére szolgál, amelyek így könyvelésre kerülhetnek a költségvetésben.

Az 1 118 millió EUR összegű tartalék megfelel a 2007. december 31-i kinnlévő hitelek 9 %-os célösszegének. Az alap nettó eszközállománya 2007. december 31-én összesen 1 152 millió EUR (a makroszintű pénzügyi támogatások kötvénykibocsátásának levonása előtt). A nettó eszközállomány és a céltartalék összege közötti különbözet a költségvetésbe visszafizetendő többlet, vagyis 34 millió EUR.

A garanciaalap egy 3 millió EUR összegű, az Európai Közösségek által kibocsátott változó kamatozású kötvénnyel (makroszintű pénzügyi támogatások) rendelkezik, így mind az eszközöket (garanciaalap), mind a kötelezettségeket (makroszintű pénzügyi támogatások) ki kell szűrni az Európai Közösségek beszámolójából. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból álló AFS-portfólió valós értékének változását a 2007. évi saját tőkében 19 millió EUR összegben számolták el (2006-ban 32 millió EUR).

A garanciaalap pénzügyi kockázatkezelési politikáit az E.7. szakasz mutatja be.

2.3.4.   Egyéb befektetések

2.3.4.1.   Értékesíthető pénzügyi eszközök

Itt azok a befektetések és részesedések jelennek meg, amelyek megvásárlásával a cél a kedvezményezettek gazdasági tevékenységei fejlesztésének elősegítése volt.

Hosszú lejáratú értékesíthető eszközök

millió EUR
	EBRD	Kockázati tőkeműveletek	ETF Startup eszköz	EFSE	Egyéb	Összesen
Összegek 2006.12.31-én	157	211	74	49	4	495
Részesedésszerzés	0	27	38	3	1	69
Értékesítés és csökkenés	0	(16)	(13)	0	0	(29)
Újraértékelési tőketöbblet/(hiány)	0	(2)	12	3	0	13
Értékvesztés miatti veszteség	0	(2)	(13)	0	0	(15)
Összegek 2007.12.31-én	157	218	98	55	5	533

Befektetés az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankba (EBRD)

A Bizottság az EBRD 20 milliárd EUR-s teljes tőkéjének 3 %-át jegyezte. A mérlegfordulónapkor a lehívott összeg 157 millió EUR volt, amelyből 154 millió EUR-t fizettek ki. A lehívott tőkével kapcsolatos fennálló kifizetések (3 millió EUR) a hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepelnek, amortizált bekerülési értéken. A még le nem hívott tőkéhez kapcsolódó fennálló fizetési kötelezettség 443 millió EUR-t tesz ki, és a mérlegen kívüli tételek között, a függő kötelezettségeknél szerepel. Mivel az EBRD-t egyetlen tőzsdén sem jegyzik, valamint tekintettel az EBRD alapító okiratában rögzített, többek között az egyéb részesedések eladására vonatkozó, azt a beszerzési költségen maximáló és kizárólag a meglévő részvénytulajdonosoknak engedélyező szerződéses korlátozásokra, a Bizottság részesedését az értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékelik.

Kockázati tőkeműveletek

A kockázati tőkeműveletek keretében tőkebefektetések finanszírozásához nyújtanak összegeket a pénzügyi közvetítőknek. Noha e szerződések némelyike rendelkezik a kölcsönök jellemzőivel, e finanszírozási szerződések nagy része mégsem rendelkezik a kölcsönök alapvető és lényegi jellemzőivel (mivel sem fix visszafizetési ütemterv, sem megállapodott kamatláb nincsen a nyújtott tőkeösszegre), ezért az egész portfóliót közvetett tőkebefektetésként kezelik. Értékvesztésre képzett céltartalékkal csökkentett történeti értéken tartják nyilván őket, mivel nem állnak rendelkezésre aktív piacon jegyzett piaci árak, és valós értékük nem mérhető megbízható módon.

Egyéb befektetések

Az EBA vagyonkezelésében lévő két legjelentősebb eszköz, a vállalkozási tevékenység megkezdésének megkönnyítését szolgáló program (Growth & Employment) és a MAP-program, amelyek a KKV-k létrehozásának és finanszírozásának kezdeti szakaszát támogatják a megfelelő specializált kockázati tőketársaságokba való befektetés révén (98 millió EUR). Emellett itt szerepel a Délkelet-Európáért Európai Alaphoz (EFSE) – amely szerkezetileg változó alaptőkéjű vállalkozás (SICAV) – kapcsolódó 55 millió EUR is. Az EFSE általános célja a gazdasági fejlődés és növekedés előmozdítása Délkelet-Európában helyi pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtott pótlólagos fejlesztési források folyamatos rendelkezésre bocsátása révén. A Közösségek jelenlegi szavazati joga 16 %-ot tesz ki.

2.3.4.2.   Kereskedési céllal tartott eszközök

A felszámolás alatt álló ESZAK (ESZAK) az alábbi swap-megállapodásokat kötötte: egy kamatswap megállapodást, valamint egy kamatswap és egy keresztdevizás kamatswap-ügylet kombinációját tartalmazó megállapodást. E kamatswap ügyletek valós értékét a nettó fix pénzáramlások mérlegfordulónapi nem kamatozó swap-rátákkal történő leszámítolásával kapták meg. A mérlegfordulónap utáni egy évnél hosszabb végső lejáratú swapügyletek valós értéke (a halmozott kamatokkal együtt) 13 millió EUR (2006: 21 millió EUR).

2.4.   KÖLCSÖNÖK

Ez a fejezet az Európai Közösségek egy éven túli lejáratú követeléseit tartalmazza.

2.4.1.   Az Európai Közösségek költségvetéséből, valamint a felszámolás alatt álló ESZAK által nyújtott kölcsönök

millió EUR
	Különleges feltételek mellett nyújtott hitelek	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2006.12.31-én	161	39	200
Visszafizetések	(18)	(8)	(26)
A könyv szerinti érték változásai	12	3	15
Összesen 2007.12.31-én	155	34	189

Különleges feltételekkel nyújtott hitelek

A különleges feltételekkel nyújtott hitelek a tagsággal nem rendelkező országokkal való együttműködés részeként nyújtott kedvezményes kamatozású kölcsönök. E hitelek tényleges kamatlába 7,39 % és 12,36 % között mozog.

A felszámolás alatt álló ESZAK lakáshitelei

A lakáshitelek az ESZAK által az ESZAK-Szerződés 54. és 54.2. cikkével összhangban saját forrásaiból nyújtott kölcsönök. E kölcsönöket 1 %-os fix kamattal nyújtják, ezért azok kedvezményes kölcsönnek minősülnek. E hitelek tényleges kamatlába 2,806 % és 22,643 % között mozog.

2.4.2.   Felvett hitelből nyújtott hitelek

millió EUR
	Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	Euratom-kölcsönök	Felszámolás alatt álló ESZAK	Összesen
Összesen 2006.12.31-én	977	442	499	1 918
Új kölcsönök	0	39	88	127
Visszafizetések	(183)	(1)	(71)	(255)
Árfolyamkülönbözetek	0	0	(34)	(34)
A könyv szerinti érték változásai	1	2	(4)	(1)
Összesen 2007.12.31-én	795	482	478	1 755
1 éven belül esedékes összeg	63	0	75	138
1 éven túl esedékes összeg	732	482	403	1 617

Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében nyújtott kölcsönök

Az MFA szakpolitikai alapú pénzügyi eszköz, amelynek keretében feltétel nélküli és célhoz nem rendelt fizetésimérleg- és/vagy költségvetési támogatást nyújtanak az EU területéhez földrajzilag közel fekvő harmadik partnerországoknak. A támogatás közép- vagy hosszú lejáratú kölcsönök vagy támogatások, illetve ezek megfelelő kombinációjának formáját ölti, és általában valamely IMF által támogatott kiigazítási és reformprogram keretében nyújtott finanszírozást egészíti ki.

Lényegességi megfontolásból a tényleges kamatláb-módszert nem alkalmazzák külön a kölcsönnyújtásra és a hitelfelvételre. A tranzakciós költségeket közvetlenül kiadásként szerepeltetik az eredménykimutatásban.

Euratom-kölcsönök

Az Euratom az Európai Bizottság által képviselt Európai Unió különálló jogi személyisége. Ezen intézmény célkitűzése a tagállamoknak és tagsággal nem rendelkező országoknak történő kölcsönnyújtás az alábbiak szerint:

—	A tagállamoknak nyújtott Euratom-kölcsönök célja a villamosenergia atomerőművekben történő ipari előállításához és az üzemanyagciklussal kapcsolatos ipari létesítményekhez kapcsolódó beruházási projektek finanszírozása.

—	A tagsággal nem rendelkező országoknak nyújtott Euratom-kölcsönök az üzemelő vagy épülő atomerőművek és nukleáris üzemanyag-ciklussal kapcsolatos létesítmények biztonsági szintjének és hatékonyságának javítását szolgálják.

Lényegességi megfontolásból a tényleges kamatláb-módszert nem alkalmazzák külön a kölcsönnyújtásra és a hitelfelvételre. A tranzakciós költségeket közvetlenül kiadásként szerepeltetik az eredménykimutatásban.

A felszámolás alatt álló ESZAK kölcsönei

Ide elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK által az ESZAK-Szerződés 54. és 56. cikkével összhangban a hitelfelvételből nyújtott kölcsönök, valamint két, az Európai Beruházási Bank (EBB) által egy fizetésképtelenné vált adós helyettesítéseként kibocsátott, nem jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tartozik. E hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat végső lejáratukig (2017 és 2019) tartják, a kapcsolódó hitelfelvétel szolgáltatásainak fedezése érdekében. A könyv szerinti érték változása megfelel a felhalmozott kamatokban bekövetkezett változásnak, valamint a prémiumfizetési év értékcsökkenésének és a felmerült, a tényleges kamatláb módszernek megfelelően számított kezdeti tranzakciós költségnek.

A tényleges kamatlábak (amelyeket a kamatlábak intervallumaként adnak meg) az alábbiak:

Hitelek	2007.12.31.	2006.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	3,82 % — 4,822 %	3,222 % — 4,54 %
Euratom	4,446 % — 5,76 %	3,372 % — 5,76 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	4,375 % — 12,077 % (5)	3,064 % — 12,077 % (5)

2.5.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

millió EUR
Irányítás típusa	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Az Európai Közösségek előfinanszírozása:
Közvetlen centralizált irányítás	382	300
Közvetett centralizált irányítás	315	549
Decentralizált irányítás	31	50
Egyéb	11	21
Összesen	739	920
Harmadik felek előfinanszírozása:
Közvetlen centralizált irányítás	41	57
Közvetett centralizált irányítás	3	30
Decentralizált irányítás	33	224
Megosztott irányítás	12 875	20 744
Közös irányítás	324	450
Összesen	13 276	21 505
Hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek összesen	14 015	22 425

A hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek közül a legjelentősebbek a strukturális alapok intézkedéseihez kapcsolódnak. Mivel e projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra. A megosztott irányítású előfinanszírozási összegekben bekövetkezett jelentős csökkenés a strukturális alapokból származik, ahol a 2000–2006 közötti programokhoz kapcsolódó ügyleteket a rövid távú előfinanszírozás alá minősítették át (lásd az E.2.9. megjegyzést). Ennek oka, hogy e programok olyan intézkedésekhez kapcsolódnak, amelyeket 2008 év végéig hajtanak végre. A kapcsolódó előfinanszírozási összegeket ezért vagy 2008 folyamán, vagy az év végi számviteli zárás részeként rendezik.

2.6.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Tagállamoktól esedékes	93	272
ESZAK személyzeti kölcsönök	15	17
Egyéb	13	34
Garanciák és betétek	6	5
Összesen	127	328

A tagállamoktól esedékes összegek sor a felszámolás alatt álló ESZAK-nak a korábbi csatlakozásra váró országokkal szembeni követeléseit tartalmazza. A teljes hozzájárulás (Bulgáriát és Romániát is beleértve) 212 millió EUR, amelyet négy részletben, 2012-ig kell befizetni. E hozzájárulások nettó jelenértéke év végén 144 millió EUR volt (2006: 138 millió EUR), amelyből a hosszú lejáratú követelések 93 millió EUR-t tettek ki (2006: 104 millió EUR), a rövid lejáratú követelések pedig 51 millió EUR-t (2006: 34 millió EUR). 2006. december 31-én itt szerepelt továbbá egy 168 millió EUR-s, a tagállamoktól esedékes összeg, amely egy 2005. évi, az ERFA által az egyik tagállamnak nyújtott támogatás összegét csökkentő bizottsági határozathoz kapcsolódik. Ezen összeg jelenleg a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel, mivel 2008-ban esedékes.

FORGÓESZKÖZÖK

2.7.   KÉSZLETEK

millió EUR
Leírás	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Tudományos berendezések:
Tudományos anyagok	9	11
Fűtőanyagok és nehézvíz	19	30
Továbbeladásra szánt tudományos anyagok	45	60
Oltóanyagok	8	7
Termelési alapanyagok	7	7
Továbbeladásra szánt kiadványok és anyagok	0	0
Összesen	88	115

A nem díjmentes kiadványok Kiadóhivatal által tartott és/vagy kezelt készletét a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon mutatják ki, amely megközelítőleg nulla. A díjmentes kiadványokat továbbá teljesen leírták, mivel nettó realizálható értékük nulla. E leírások összesen 18 millió EUR-t tettek ki, és eredményükképpen a fenti kiadványok esetében a könyv szerinti érték nulla.

2.8.   RÖVID LEJÁRATÚ BEFEKTETÉSEK

A rövid lejáratú befektetések olyan értékesíthető értékpapírokból állnak, amelyeket befektetési hozamukért vagy megtérülésükért vásároltak, vagy bizonyos eszköz-struktúra kialakítása érdekében vagy másodlagos likviditási forrásként tartanak, és ezért likviditási szükséglet kielégítése érdekében, vagy a kamatlábak változása miatt értékesítésre kerülhetnek.

2.8.1.   Rövid lejáratú értékesíthető eszközök

millió EUR
	Felszámolás alatt álló ESZAK	Egyéb	Összesen
Összegek 2006.12.31-én	1 401	25	1 426
Részesedésszerzés	593	0	593
Értékesítés és csökkenés	(542)	(22)	(564)
Hozzáigazítás az amortizált bekerülési értékhez	(18)	0	(18)
A könyv szerinti érték változásai	3	0	3
Újraértékelési tőketöbblet/(hiány)	(20)	0	(20)
Összegek 2007.12.31-én	1 417	3	1 420

Felszámolás alatt álló ESZAK

Minden befektetés változó kamatozású, euróban denominált és aktív piacokon jegyzett kötvény. A befektetési portfólió minősítés és a kibocsátó típusa szerinti megoszlását az E.7. szakasz tartalmazza. A (valós értéken kifejezett) hitelviszonyt megtestesítő azon értékpapírok összege, amelyek végső lejárata 2008 során van, 2007. december 31-én 146 millió EUR-t tesz ki (2006: 135 millió EUR).

2.9.   RÖVID LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

A fennálló összegek irányítási típusok közötti megoszlása tükrözi a 2005 óta teljesített előfinanszírozási kifizetéseket. A fel nem osztott előfinanszírozási összegek azok, amelyeket először felvettek a 2005-ös nyitómérlegbe és külön, egyetlen soron szerepelnek, mivel 2004. december 31. előtt nem állt rendelkezésre információ a költségvetési irányítási típusok szerinti megoszlásról.

Az elhatárolt díjak a támogatható költségek azon összegét jelentik, amely a becslés szerint felmerült az év végén fennálló előfinanszírozási összegek kedvezményezettjeinél, de amelyet még nem jelentettek a Közösségeknek. Ezen összegek kiadásként szerepelnek az eredménykimutatásban.

A 2006-hoz képest bekövetkezett jelentős növekedés elsősorban a strukturális alapok összegeinek hosszú távról rövid távra való átcsoportosítása miatt történt (lásd a fenti E.2.5. megjegyzést). Noha ezek az összegek a megosztott irányításhoz kapcsolódnak, a felhasználatlan összegek során szerepelnek mivel ezeket az előfinanszírozási kifizetéseket 2004. december 31. előtt hajtották végre (lásd fenn).

RÖVID LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁSI ÖSSZEGEK

millió EUR
Irányítás típusa		Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Az Európai Közösségek előfinanszírozásának bruttó összegei:
Közvetlen centralizált irányítás	Cselekvési támogatások	9 715	8 850
	Működési támogatások	142	167
Közvetett centralizált irányítás	Nemzeti ügynökségek	1 736	778
	Pénzügyi tevékenységek	3	12
	Egyéb	497	6
Decentralizált irányítás		545	381
Egyéb		615	686
Intézmények és ügynökségek által végrehajtott előfinanszírozás		189	8
Fel nem osztott előfinanszírozási egyenlegek		2 126	3 577
Bruttó előfinanszírozási összegek összesen		15 568	14 465
Mínusz elhatárolt díjak:
Közvetlen centralizált irányítás		(9 234)	(8 189)
Közvetett centralizált irányítás		(1 973)	(1 135)
Decentralizált irányítás		(595)	(232)
Egyéb		(336)	(75)
Az Európai Közösségek előfinanszírozása összesen		3 430	4 834
Harmadik felek előfinanszírozása:
Közvetlen centralizált irányítás	Beszerzés	638	545
	Működési	457	470
Közvetett centralizált irányítás		29	3
Decentralizált irányítás		735	599
Megosztott irányítás		3 229	937
Közös irányítás		1 135	578
Intézmények és ügynökségek által végrehajtott előfinanszírozás		15	177
Fel nem osztott előfinanszírozási egyenlegek		19 278	2 930
Bruttó előfinanszírozási összegek összesen		25 516	6 239
Mínusz elhatárolt díjak:
Közvetlen centralizált irányítás		(1 235)	(1 532)
Decentralizált irányítás		(699)	(468)
Megosztott irányítás		(5 579)	(906)
Közös irányítás		(798)	(79)
Egyéb		(52)	(33)
Harmadik felek előfinanszírozása összesen:		17 153	3 221
Rövid lejáratú előfinanszírozási összegek összesen		20 583	8 055

2.10.   RÖVID LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú követelések	160	119
Folyó követelések	5 441	4 193
Egyéb követelések	27	26
Aktív időbeli elhatárolások	6 423	5 458
Összesen	12 051	9 796

2.10.1.   Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú követelések

Ezen összegek elsősorban olyan hiteleket érintenek, amelyeknek a fennmaradó végső lejárata a mérlegfordulónap után kevesebb mint 12 hónap (138 millió EUR, további részletekért lásd a fenti 2.4. pontot).

2.10.2.   Folyó követelések

millió EUR
Számlacsoport	2007.12.31-én			2006.12.31-én
	Bruttó összeg	Leírás	Nettó érték	Bruttó összeg	Leírás	Nettó érték
Vevők	3 897	(171)	3 726	2 865	(169)	2 696
Tagállamok	2 873	(1 256)	1 617	2 724	(1 257)	1 467
Egyéb	111	(13)	98	42	(12)	30
Összesen	6 881	(1 440)	5 441	5 631	(1 438)	4 193

2.10.2.1.   Vevők

Ide azon beszedési megbízások tartoznak, amelyeket 2007. december 31-ével behajtandó, és a mérleg eszközoldalán más megnevezés alatt még nem szereplő megállapított kintlévőségként könyveltek le. Ezen egyenleg legnagyobb része a Bizottság által kiszabott bírságokhoz kapcsolódik, amelyek bruttó összege 3 650 millió EUR. E követelések jóval magasabbak a 2006. évi összegnél, amikor összesen 2 687 millió EUR-t tettek ki.

2.10.2.2.   Tagállamokkal szembeni követelések

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
EMGA-követelések
EMGA-követelések	902	1 009
Leírás	(483)	(477)
Összesen	419	532
Befizetett, a tagállamoktól behajtandó HÉA	24	22
Saját források
Az A számlán megállapított függő visszatérítés	75	79
Külön számlán megállapított függő visszatérítés	1 333	1 347
Leírás	(773)	(779)
Egyéb	38	0
Összesen	673	647
Egyéb követelések a tagállamokkal szemben	501	266
Összesen	1 617	1 467

EMGA garanciakövetelések

Ide tartoznak az EMGA kedvezményezettjeivel szembeni, a tagállamok által 2007. október 15-ig bejelentett és igazolt, 2007. december 31-én fennálló követelések – levonva a tagállamok által az igazgatási költségek fedezésére megtartható 20 %-ot. Az említett nyilatkozat időpontját követően 2007. december 31-ig még felmerült követelésekről szintén becslést kellett készíteni. A Bizottság továbbá megbecsüli a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan kötelezettségek leírását, amelyek visszatérítése nem valószínű. E kiigazítások könyvelése nem jelenti azt, hogy a Bizottság lemondana ezen összegek jövőbeni behajtásáról.

Saját források

Meg kell említeni, hogy a tagállamok beszedési költségeik fedezésére visszatarthatják a hagyományos saját források 25 %-át, a fenti adatokból így ez már levonásra került. A tagállamok által küldött becslésekre alapozva 773 millió EUR-s leírás került levonásra a tagállamokkal szembeni követelésekből. Mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság lemond e kiigazított értékkel fedezett összegek behajtásáról.

Egyéb követelések a tagállamokkal szemben

A tagállamokkal szembeni egyéb követelések tartalmaznak 19 millió EUR behajtandó kiadást, valamint 227 millió EUR EMGA-előlegfizetést. Ez a tétel tartalmazza az ahhoz a 2005. évi bizottsági határozathoz kapcsolódó 168 millió EUR-s összeget, amely az ERFA által az egyik tagállamnak nyújtott támogatás összegét csökkentette.

2.10.3.   Aktív időbeli elhatárolások

Az e megnevezésben szereplő fő összeg 6 129 millió EUR elhatárolt bevétel. A legjelentősebb elhatárolt bevételek a hagyományos saját forrásokhoz (mezőgazdasági vámok, cukorilletékek és vámok) kapcsolódnak. Ez az összeg 2007. december 31-én 2,7 milliárd EUR-t tett ki. Az egyéb jelentős összegek a következők: a 2007. november-decemberére esedékes célhoz kötött mezőgazdasági bevételek 1,3 milliárd EUR összegben; a cukorágazat átmeneti szerkezetátalakítására fordított 1,5 milliárd EUR; az EMGA-ra vonatkozó, korrekciót eredményező végre nem hajtott megfelelőségi határozatokhoz kapcsolódó 350 millió EUR; valamint a strukturális alap 1994–1999-es halászati programjának előrelátható kiadás-visszanyeréséhez kapcsolódó 82 millió EUR. Az elhatárolt bevételekhez sorolt összegek között szerepel továbbá a késedelmi kamatbevétel, az elhatárolt banki kamatok, valamint az előfinanszírozás összegeinek elhatárolt kamata.

Ugyancsak itt szerepel összesen 243 millió EUR jövőbeni kötelezettségekre képzett aktív időbeli elhatárolás, ezek között a főbb összegek a következők: 49 millió EUR előre fizetett irodabérleti díj, 24 millió EUR iroda-átalakítási díj és a harmadik országokkal kötött kétoldalú halászati megállapodásokra fizetett 57 millió EUR.

2.11.   PÉNZESZKÖZÖK ÉS AZZAL EGYENÉRTÉKŰ ESZKÖZÖK

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Korlátlan felhasználású pénzeszköz:
A kincstárak és központi bankok számlái	11 313	11 467
Folyószámlák	956	933
Költségelőleg-számlák	81	82
Átutalások (úton lévő pénzeszköz)	2	3
Rövid lejáratú betétek és egyéb pénzzel egyenértékű eszközök	1 367	975
Összesen	13 719	13 460
Korlátozott felhasználású pénzeszközök	5 037	2 924
Összesen	18 756	16 384

2.11.1.   Korlátlan felhasználású pénzeszközök

A korlátlan felhasználású pénzeszközök magukban foglalják a Bizottság valamennyi, tagállamok és EFTA-országok (államkincstárai és központi bankjai) által vezetett számláin, valamint a folyószámlákon, előlegszámlákon és készpénz formájában meglévő pénzeszközeit.

A kincstárak és központi bankok által vezetett számlák viszonylag magas egyenlege annak a következménye, hogy az év végi módosító költségvetés következtében 5 889 millió EUR-t vissza kellett fizetni a tagállamoknak, amelyre a 2008-as év első munkanapján került sor. Az ezzel kapcsolatos kötelezettség a folyó kötelezettségek között szerepel (lásd még a 2.18.2. pontot alább).

2.11.2.   Korlátozott felhasználású pénzeszközök

A korlátozott felhasználású pénzeszközök között szerepelnek a Bizottság által – még le nem zárt ügyekben – kirótt büntetésekkel kapcsolatban kapott összegek. Ezt más célra nem használt, elkülönített letéti számlán tartják.

A pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök a cash flow kimutatás alkalmazásában magukban foglalják az alábbiakat:

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök	18 756	16 384
Pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök – Garanciaalapok (lásd a 2.3.3. pontot)	249	440
Összesen	19 005	16 824

HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.12.   MUNKAVÁLLALÓI JUTTATÁSOK

millió EUR
	Összeg 2006.12.31-én	A céltartalék változása	Felhasznált összeg	Összeg 2007.12.31-én
Nyugdíjak – Személyzet	29 204	1 844	(836)	30 212
Nyugdíjak – Egyéb	225	267	(11)	481
Közös Betegségbiztosítási Rendszer	2 771	96	(80)	2 787
Összesen	32 200	2 207	(927)	33 480

2.12.1.   Nyugdíjak – Személyzet

2007. december 31-én az európai tisztviselők nyugdíjrendszerére (PSEO) vonatkozó szabályokat az Európai Közösségek tisztviselői személyzeti szabályzatának legújabb, 2004. május 1-jétől érvényben lévő változata határozza meg. A személyzeti nyugdíjakra vonatkozó szabályok valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandók. A rendszer a nyugdíjak és támogatások különböző típusait (öregségi, rokkantsági, túlélő hozzátartozói nyugdíj) fedi le.

A nyugdíjrendszer keretében fizetendő ellátásokat – a személyzeti szabályzat 83. cikkével összhangban – a közösségi költségvetés finanszírozza. E kötelezettségek finanszírozására nem képeznek külön alapot, azonban a tagállamok az e kiadások finanszírozásához megállapított kulcsok alapján biztosítják az ellátások kifizetését. Ezenfelül a tisztviselők a rendszer hosszú távú finanszírozásához egyharmad részben járulnak hozzá kötelező járulék formájában.

A nyugdíjrendszer kötelezettségeit a 2007. december 31-i taglétszám és a személyzeti szabályzat ezen időpontban hatályos szabályai alapján értékelték. Ez az értékelés kiterjedt a szolgálati időhöz és a rokkantsághoz kapcsolódó, valamint a túlélő hozzátartozókat megillető ellátásra (különböző nyugdíjtípusok és a rokkantsági ellátás). Az értékelés az IAS 19. standardban meghatározott módszertannal összhangban került végrehajtásra. Ez a számviteli standard előírja a munkáltató számára, hogy biztosításmatematikai kötelezettségeit folyamatos alapon határozza meg, figyelembe véve a munkavállaló munkában töltött élete során ígért ellátást, valamint az előrelátható jövedelemnövekedést.

Az e kötelezettség kiszámításához használt biztosításmatematikai értékelési módszer az úgynevezett halmozott jogosultságok módszere („projected unit credit” módszer). Az értékelés során a következő alapvető biztosításmatematikai feltételezéseket veszik alapul:

1.

A névleges leszámítolási kamatláb az euroövezet 2007. decemberi, a rendszerhez hasonló időtartamú (19 év) államkötvényein alapul, az azonos időtartamú, 2007. decemberi nem kamatozó euro-hozamgörbe becsléseként, amely 4,7 %. Az IAS 19 standard értelmében az inflációs rátát a nyugdíjrendszer teljes időtartamára érvényes várható inflációs rátaként kell meghatározni: ezt követően projekciót kell alkalmazni, ezért az európai pénzügyi piacok indexált kötvényei által kifejezett jövőbeli értékeket vették alapul. A várható hosszú távú inflációs ráta 2,3 %, így a reál diszkontráta 2,4 % volt.

2.	A halálozási táblázatok ugyanazok, mint amelyeket a kötelezettségek 2004-es értékelésekor használtak. („EU-2004 halálozási táblázat”).

3.

Az általános bérnövekedés (GSG), amely megegyezik a nyugdíjak általános újraértékelésével, az 1996 és 2007 közötti időszak fizetéseinek és nyugdíjainak értékhelyesbítési statisztikáira alkalmazott 12 éves mozgó átlagon alapul, és 0,4 %-ot tesz ki; Az általános bérnövekedés mértékén túli egyedi béralakulást a 2007. évi előmenetelek figyelembevétele érdekében frissítették. Ez a tábla ismerteti az alkalmazotti besorolási osztályok és fizetési fokozatok szerinti egyedi béralakulási rátát, valamint a nyugdíjbavonulás várható évét 2008-től 2052-ig.

4.

Az aktív tisztviselők nyugdíjba vonulásakor alkalmazott, családi állapotra vonatkozó együttható meghatározásakor a tisztviselők teljes népességének statisztikáit vették alapul, így az férfiaknál 90 %, nők esetében pedig 60 % – a valamikori tisztviselők (nyugdíjasok és fogyatékosok) esetében a tényleges családi állapotot vették figyelembe.

5.	A nyugdíjbavonulás feltételezett időpontja az, amikor a tisztviselő teljes ellátásra jogosult, figyelembe véve a korengedményes nyugdíjazás miatti csökkenést, valamint a késői, legkésőbb 65 éves korban történő nyugdíjba vonulás úgynevezett „Barcelona-bónuszát”.

A kötelezettségek a korábban meghatározott jogokat az alábbi személyekre fedik le:

1.	Az európai tisztviselők nyugdíjrendszerében részt vevő valamennyi intézménynél és hivatalnál 2007. december 31-én aktív foglalkoztatásban lévő személyzet;

2.	Késleltetett helyzetben lévő személyzet, azaz akik átmeneti jelleggel vagy véglegesen elhagyták az intézményeket, nyugdíjjogaikat az európai tisztviselők nyugdíjrendszerében hagyva (kizárólag azok, akik legalább 10 év szolgálati időt felhalmoztak);

3.	Öregségi nyugdíjban részesülő korábbi tisztviselők és egyéb alkalmazottak;

4.	Rokkantsági nyugdíjban részesülő korábbi tisztviselők és egyéb alkalmazottak;

5.	Rokkantsági járulékban részesülő korábbi tisztviselők és egyéb alkalmazottak;

6.	A túlélő hozzátartozói nyugdíjban részesülők (özvegyek, árvák, eltartottak).

Az európai tisztviselők nyugdíjrendszerének 2007. december 31-i népesség-adatait a Bizottság adatbázisából nyerték. Az e tanulmány keretében kapott eredmények összehasonlításra kerültek az előző, 2006. december 31-i biztosításmatematikai értékelés becsléseivel.

A legfontosabb pontok a következők:

—	2007. december 31-én a biztosításmatematikai kötelezettséget 34 567 millió EUR-ra értékelték.

—

A reál diszkontkamatláb a 2006. évi 1,9 %-ról 2007-ben 2,4 %-ra növekedett; ha figyelembe vesszük az általános bérnövekedés hatását is (0,5 % 2006-ban és 0,4 % 2007-ben), a nettó diszkont kamatláb a 2006. évi 1,4 %-ról 2007-ben 2,0 %-ra nőtt. Ez az egyik fő oka a kötelezettségek összességén belüli csökkenésének.

—	A 2007. évi szolgáltatási költségeket 1 300 millió EUR-ra értékelték, a kamatköltséget pedig 1 313 millió EUR-ra.

—	A biztosításmatematikai nyereség becsült összege az év során 1 943 millió EUR volt.

—	A személyzeti nyugdíjrendszer tagjainak száma 3 317 fővel növekedett.

—	A bruttó nyugdíjak és családi támogatások számítása a személyzeti szabályzaton alapul.

—

A nettó kötelezettségek kiszámításához a bruttó kötelezettségekből levonják a kedvezményezettek által fizetendő adókat, és az így kapott összeget a mérlegben együtt szerepeltetik e jövőben teljesítendő kifizetésekkel (mivel a nyugdíjkifizetéseknél adólevonást érvényesítenek, amelyet a nyugdíjfolyósítás évében a Bizottság bevételei között tartanak nyilván).

2.12.2.   Nyugdíjak – Egyéb

Ez magában foglalja a Bizottság tagjaival és korábbi tagjaival, valamint a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság intézményeivel, a Számvevőszékkel, a Tanács Főtitkárságával, az ombudsmannal, az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékével szembeni nyugdíjkötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségeket. E fejezet első alkalommal a Parlament bizonyos tagjainak nyugdíjához kapcsolódó kötelezettséget is tartalmazza.

2.12.3.   Közös Betegségbiztosítási Rendszer

A becsült kötelezettségekre vonatkozó értékelés is készült, amelyet a Közösségek a nyugdíjas személyzettel kapcsolatban a Közös Betegségbiztosítási Rendszerbe fizetendő hozzájárulásokkal összefüggésben visel.

2.13.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	Összeg 2006.12.31-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt összegek	Felhasznált összegek	Átsorolás a rövid lejáratúak közé	Jelenérték-leszámítolás	Összeg 2007.12.31-én
Jogi ügyek	75	226	(3)	(1)	0	0	297
Nukleáris létesítmények leszerelése	806	0	0	0	(42)	(20)	744
Pénzügyi	105	0	(50)	0	(44)	3	14
Állat-egészségügyi sürgősségi alap	0	21	0	0	0	0	21
Egyéb	3	1		(1)	0	0	3
Összesen	989	248	(53)	(2)	(86)	(17)	1 079

Jogi ügyek

Ez a 2008 után a folyamatban lévő jogi ügyekkel kapcsolatban valószínűleg fizetendő összegek becslése. Ennek legnagyobb része – 277 millió EUR – az EMGA Garanciarészlege kiadásainak pénzügyi korrekciójával kapcsolatos, 2007. december 31-én függőben lévő bírósági ügyeket, valamint a mezőgazdasági kiadásokra vonatkozó egyéb bírósági ügyeket érinti.

Nukleáris létesítmények leszerelése

2002-ben egy független szakértőkből álló konzorcium vizsgálatot végzett a KKK nukleáris létesítményeinek leállításához és a hulladékgazdálkodási programhoz kapcsolódó becsült költségekről. A pénzügyi kimutatásba beállítandó céltartalék alapjául az 1 145 millió EUR-s becslésük szolgál (amely tartalmazza a „zöldmezős” lehetőség megvalósításához, vagyis valamennyi épület teljes eltávolításához szükséges, 76 millió EUR-sra becsült költséget is). A Közösségek számviteli szabályaival összhangban ezt a céltartalékot indexálták az infláció miatt (2,5 %-os kulccsal), majd (a kamatmentes euro-swap görbét használva) nettó jelenértékre diszkontálták. 2007. december 31-én az így kiszámított céltartalék összege 960 millió EUR-t tesz ki, amelyből levonva az eddig az időpontig felmerült 138 millió EUR-s költségeket, 822 millió EUR-t eredményez, amely a várhatóan 2008-ban (78 millió EUR), illetve azután (744 millió EUR) felhasználásra kerülő összegekre oszlik.

Tekintettel a program becsült időtartamára (mintegy 30 év), hangsúlyozni kell, hogy e becsléssel kapcsolatban fennáll bizonyos fokú bizonytalanság, és a végleges költség különbözhet a jelenleg beállított összegektől.

Pénzügyi céltartalékok

Az 1998-as és a 2001-es KKV garanciakeret keretében az Európai Beruházási Alap (EBA) jogosult saját nevében, de a Közösségek megbízásából és kockázatára garanciákat kibocsátani. A lehívott és a le nem hívott garanciákhoz kapcsolódó pénzügyi kockázat azonban értékhatárhoz kötött. A mérlegkészítés napján a pénzügyi céltartalék mindkét eszköz pénzügyi közvetítőkkel szembeni kifizetési kötelezettségeinek felel meg, levonva az adott időpontig benyújtott nettó kifizetési igényeket. A hosszú lejáratú pénzügyi céltartalékokat (a kamatmentes euro-swap görbe segítségével) nettó jelenértékükre diszkontálják.

Az állat-egészségügyi sürgősségi alapra képzett céltartalékok

E céltartalék a Közösségek által az állat-egészségügyi sürgősségi alap keretében egyes állatbetegségek kitörése esetében a különböző tagállamoknak fizetett hozzájárulások becslését tartalmazza, és összesen 42 millió EUR-t tesz ki (2006: 35 millió EUR), amely a várhatóan 2008-ban (21 millió EUR), illetve azután (21 millió EUR) felhasználásra kerülő összegekre oszlik. Azon 9 millió EUR, amelynek kifizetéséről már megállapodás született, a tagállamokkal szembeni kötelezettségek között szerepel.

2.14.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

2.14.1.   Hitelek

millió EUR
Megnevezés	Egyenleg 2006.12.31-én	Új hitelfelvétel	Visszafizetések	Árfolyam- különbözetek	A könyv szerinti érték változásai	Egyenleg 2007.12.31-én
MFA	969	0	(177)	0	0	792
Euratom	442	39	(1)	0	2	482
Felszámolás alatt álló ESZAK	463	0	(2)	(37)	0	424
Összesen	1 874	39	(180)	(37)	2	1 698

A hitelfelvétel megoszlása rövid és hosszú lejárat szerint

millió EUR
Hitelek	1 éven belüli lejárat	1 éven túli lejárat	Összesen 2007.12.31-én
MFA	60	732	792
Euratom	0	482	482
Felszámolás alatt álló ESZAK	71	353	424
Összesen	131	1 567	1 698

Ez a megnevezés az Európai Közösségek egy éven túli lejáratú hitelfelvételeit tartalmazza (az adatok nem tartalmazzák a garanciaalap összegeit). A hitelfelvételek magukban foglalják a tanúsítvánnyal alátámasztott adósságokat is, amelyek (kiszűrés után) 1 344 millió EUR-t tesznek ki (2006: 1 502 millió EUR). A könyv szerinti érték változása megfelel az elhatárolt kamatokban bekövetkezett változásnak, valamint – a felszámolás alatt álló ESZAK hitelfelvételei esetében – a felmerült kezdeti tranzakciós költség éves értékcsökkenésének, és a tényleges kamatláb módszernek megfelelően kerül kiszámításra. A tényleges kamatlábak (amelyeket a kamatlábak intervallumaként adnak meg) az alábbiak:

Hitelek	2007.12.31.	2006.12.31.
Makroszintű pénzügyi támogatás (MFA)	3,816 % — 4,822 %	3,222 % — 4,54 %
Euratom	4,366 % — 5,6775 %	3,292 % — 5,6775 %
Felszámolás alatt álló ESZAK	4,375 % — 11,875 %  (6)	3,0 % — 11,875 %  (6)

2.14.2.   Kereskedési céllal tartott kötelezettségek

millió EUR
A felszámolás alatt álló ESZAK swap-ügyletei	Egyenleg 2007.12-31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Hosszú lejáratú	7	8
Rövid lejáratú	4	0
Összesen	11	8

További részleteket lásd a kereskedési céllal tartott eszközöknél, a fenti 2.3.4.2. pontban.

2.15.   EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Pénzügyi lízing kötelezettségek	1 519	1 534
Részletekben kifizetett épületek	427	425
Egyéb	43	61
Összesen	1 989	2 020

Ide tartoznak az egy éven túl esedékes lízingkötelezettségek (lásd a fenti 2.2. pontot), és a Bizottság által vásárolt bizonyos épületekhez kapcsolódó összegek, ahol a vételár részletekben kerül kifizetésre. Ez nem jelent lízingszerződést, mivel a tulajdonjog azonnal átszállt a Bizottságra.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.16.   RÖVID TÁVÚ CÉLTARTALÉKOK

millió EUR
	Összeg 2006.12.31-én	Pótlólagos céltartalékok	Fel nem használt összegek	Felhasznált összegek	Átvezetések más megnevezésekből/-be	Jelenérték-leszámítolás	Összeg 2007.12.31-én
Jogi ügyek	72	19	(16)	(47)	0	0	28
Nukleáris létesítmények leszerelése	64	0	0	(30)	42	2	78
Állat-egészségügyi sürgősségi alap	35	1	(8)	(7)	0	0	21
Pénzügyi céltartalékok	173	57	(2)	(41)	44	2	233
Egyéb	35	0	(4)	0	(22)	0	9
Összesen	379	77	(30)	(125)	64	4	369

Ide a céltartalékok egy éven belül esedékessé váló része tartozik.

2.17.   RÖVID LEJÁRATÚ PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

E megnevezés a mérlegfordulónap után 12 hónapon belül esedékes hitelfelvételek és egyéb kötelezettségek 131 millió EUR-s összegét (2.14.1. megjegyzés), valamint a kereskedési céllal tartott kötelezettségekhez kapcsolódó 4 millió EUR-t (2.14.2. megjegyzés) tartalmazza.

2.18.   „SZÁLLÍTÓI” KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek	65	60
Folyó kötelezettségek	13 939	24 723
Egyéb kötelezettségek	189	220
Passzív időbeli elhatárolások	81 187	69 077
Összesen	95 380	94 080

2.18.1.   Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Pénzügyi lízing kötelezettségek	32	28
Egyéb	33	32
Összesen	65	60

2.18.2.   Folyó kötelezettségek

millió EUR
Típus	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Tagállamok	12 328	22 943
Szállítók és egyéb	2 244	2 888
A támogathatóság ellenőrzésére váró tételek	(633)	(1 108)
Összesen	13 939	24 723

A folyó kötelezettségek közé főként a Bizottság által a támogatási tevékenységek keretében kapott költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ha a másik fél tagállam, ennek megfelelően sorolják be. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében.

Az érintett költségtérítési igényeket figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során (lásd a lenti 2.18.3. megjegyzést). Ezen elhatárolt tételeknek megfelelően a támogatható tételek becsült összegét elhatárolt költségként kell könyvelni, míg a nem támogatható részek továbbra is nyitva maradnak a támogathatóság ellenőrzésére váró tételek számláján. Annak érdekében, hogy ne becsüljék felül az eszközöket és kötelezettségeket, úgy határoztak, a folyó kötelezettségek alatt a fizetendő nettó összegeket szerepeltetik.

Az e megnevezésben szereplő nagy csökkenés oka elsősorban a folyó kötelezettségek és az elhatárolt kiadások megnevezései közötti összegek mozgása. Ez a számviteli rendszer év végi korai lezárása miatt merült fel, ami az előző évhez képest alacsonyabb, kötelezettségként rögzített összeget eredményezett. Ez azt is jelentette, hogy az elhatárolt költségek 2006-hoz képest magasabbak voltak, mivel a korábban kötelezettségként rögzített összegeket az elhatárolt költségeknél kellett rögzíteni.

Tagállamok

Az itt szereplő összegek a strukturális alapok intézkedéseihez kapcsolódó, még ki nem fizetett 6 287 millió EUR-s költségtérítési igényekkel kapcsolatosak, valamint tartalmaznak 5 889 millió EUR-t, amely a tagállamok felé esedékes a 2007 végén készített költségvetés-módosítás következtében (2006: 7 415 millió).

Szállítók és egyéb

E fejezetben szerepelnek a támogatási tevékenységekhez kapcsolódó összegek mellett azok a kötelezettségek is, amelyek a közbeszerzési eljárások következtében keletkeztek. Ez a fejezet foglalja magában számos közszervezettel (egyetemekkel, intézetekkel, kereskedelmi kamarákkal, az ENSZ-szel, az EBB-vel, stb.) és nem konszolidált intézménnyel, beleértve az EFA-t is, szembeni kötelezettségeket is.

A támogathatóság ellenőrzésére váró tételek

A kötelezettségek 633 millió EUR-val csökkentek, amely a beérkezett, de még nem ellenőrzött visszatérítési igények azon része, amelyeket nem ítéltek támogathatónak. A legfontosabb tételek a következő főigazgatóságokat érintik: DG REGIO (229 millió EUR), DG EMPL (194 millió EUR), DG AGRI (109 millió EUR), DG ENV (20 millió EUR), valamint DG FISH (21 millió EUR).

Elsősorban a közbeszerzési tevékenységgel összefüggésben 18 milliós EUR-s egyenleg marad nyitva ellenőrzésére váró számlaként. Ez azon beérkezett számlákhoz és visszatérítési igényekhez kapcsolódik, amelyek esetében a számlákat még egyeztetni kell a leszállított árukkal, szolgáltatásokkal, valamint az előfinanszírozási igényekkel.

2.18.3.   Passzív időbeli elhatárolások

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Elhatárolt költségek	80 937	68 937
Halasztott bevételek	47	26
Egyéb	203	114
Összesen	81 187	69 077

Az elhatárolt költségek legjelentősebb tételei az EMGA kiadásaihoz kapcsolódnak. Ez 2007. december 31-én 45,5 milliárd EUR-t tett ki, szemben az előző évi 45,2 milliárd EUR-val. A főbb összegek a következők voltak: 28,6 milliárd EUR (2006-ban 26,6 milliárd EUR) a 2007. október 16. és december 31. között felmerült kiadások fedezésére, amelyet a tagállamok 2008. januárjában és februárjában közöltek és fizettek be; 13,8 milliárd EUR (2006-ban 16,7 milliárd EUR) a közvetlen támogatások fedezésére (ez olyan 2007-ben felmerült jogosultságokat tartalmaz, amelynek pénzügyi vonzata 2008-ban jelentkezik); 3,1 milliárd EUR a cukorágazat átmeneti szerkezetátalakításához kapcsolódóan.

Ugyancsak jelentős összeget képviselnek a strukturális alapokkal kapcsolatban elhatárolt költségek (ez a programműködtetőknél, illetve a kifizető hatóságoknál 2007. december 31-ig felmerült olyan támogatható kiadásokból áll, amelyekre a Közösségekhez még nem érkezett kifizetési kérelem). A főbb összegek a következők voltak: az EMVA esetében 6,7 milliárd EUR, az ERFA 2000–2006, ISPA innovációs intézkedések esetében 16,9 milliárd EUR (2006: 12,2 milliárd EUR), az ESZA esetében 7,8 milliárd EUR (2006: 5,6 milliárd EUR). A fennmaradó 3,9 milliárd EUR-s összeg egyéb szakpolitikákkal kapcsolatban elhatárolt kiadásokat foglal magában, amiből a kutatás teszi ki a legjelentősebb részt (mintegy 1,2 milliárd EUR elhatárolva).

Amint a fenti 2.18.2. megjegyzésben említésre került, ezen összegek 2006-hoz viszonyított növekedése a számviteli rendszer év végi korábbi lezárásának tudható be.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.19.   TARTALÉKOK

millió EUR
	Egyenleg 2007.12.31-én	Egyenleg 2006.12.31-én
Valós érték tartalék	7	4
Egyéb tartalékok:
Garanciaalap	1 118	1 253
Újraértékelési tartalék	57	57
Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek	1 525	1 459
Egyéb	99	82
Összesen	2 799	2 851
Összesen	2 806	2 855

2.19.1.   Valós érték tartalék

A számviteli szabályokkal összhangban az értékesíthető eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós érték tartalékon keresztül történik.

2.19.2.   Egyéb tartalékok

Garanciaalap

A garanciaalap működésére vonatkozóan lásd még a 2.3.3. megjegyzést. Ez a tartalék az alap által garantált kintlévő összeg 9 %-os előirányzott összegét foglalja magában, amelyet eszközként kell tartani. Amint azt korábban már kifejtettük, az alap e 9 %-os célösszegen felüli valamennyi eszköztöbblete visszafizetésre kerül a költségvetésbe.

Újraértékelési tartalék

Az újraértékelési alap az ingatlanok, gépek és berendezések újraértékelését tartalmazza. Az év végi 57 millió EUR-s egyenleg a Bizottság ingatlanainak értékhelyesbítéséhez kapcsolódik, amelyre már az új számviteli szabályokra való áttérés előtt sor került.

Hitelfelvételi és -nyújtási műveletek tartaléka

Ezen összegek a Közösségek hitelfelvételi és -nyújtási műveleteihez kapcsolódó tartalékokat foglalják magukban. A legnagyobb összeg elsősorban a felszámolás alatt álló ESZAK tartalékaihoz kapcsolódik, amelyek közül a legnagyobb a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközeinek tartaléka. E tartalékot az ESZAK felszámolásával összefüggésben hozták létre, és 2007. december 31-én összesen 1 169 millió EUR-t tett ki.

2.20.   A TAGÁLLAMOKTÓL LEHÍVANDÓ ÖSSZEGEK

millió EUR
	Összeg
A tagállamoktól lehívandó összegek 2006. december 31-én	67 073
A 2006-os költségvetési többlet visszafizetése a tagállamoknak	1 848
A Garanciaalap tartalékának változása	(135)
Egyéb tartalékalap-változások	79
Felszámolás alatt álló ESZAK: a 2006-os eredmény allokációja	23
A költségvetési év gazdasági eredménye (többlete)	(7 462)
A tagállamoktól lehívandó összegek összesen 2007. december 31-én	61 426

Ez az összeg a kiadások azon részét tartalmazza, amely 2007. december 31-ig már felmerült a Közösségeknél, és amelyet jövőbeli költségvetésekből kell finanszírozni. Az eredményelszámolás szemléletű számviteli szabályok értelmében igen sok kiadás kerül lekönyvelésre az N. évben, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak az N + 1. évben, az N + 1. év költségvetéséből kerül sor. Az e kötelezettségek számláin (jogcímeken) való szerepeltetés és az a tény, hogy a megfelelő összegek a jövőbeli költségvetésekből kerülnek finanszírozásra, együttesen azt eredményezik, hogy év végén a kötelezettségek jelentősen meghaladják az eszközöket. A legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységeihez kapcsolódnak. A tagállamok felé esedékes összeg a 2007. október 16. és december 31. közötti időszakra 28,6 milliárd EUR volt. A lehívandó összegek többségét valójában a tagállamok a költségvetési év végét követő kevesebb mint 12 hónapon belül kifizetik, a következő év költségvetésének részeként.

Lényegében egyedül a Közösség által a személyzetnek nyújtott munkavállalói juttatási kötelezettségek jelentenek olyan összeget, amelyet hosszabb időszak alatt fizetnek ki, és amelyek finanszírozását a tagállamok éves költségvetési hozzájárulásaiból biztosítják. Az alábbiakban csupán tájékoztatási céllal szerepel a jövőbeli munkavállalói juttatások kifizetéseinek becslése:

millió EUR
	Összeg
Rövid táv: 2008-ban fizetendő összegek	981
Hosszú táv: 2008 után fizetendő összegek	32 499
Munkavállalói juttatási kötelezettségek összesen 2007.12.31-én	33 480

Azt is meg kell jegyezni, hogy a fentiek nincsenek hatással a költségvetési eredményre – a költségvetés bevételei minden esetben megegyeznek a költségvetési kiadásokkal, vagy meghaladják azokat, és minden többletbevételt vissza kell fizetni a tagállamoknak.

3.   MEGJEGYZÉSEK A GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1.   BEVÉTELEK A SAJÁT FORRÁSOKBÓL ÉS A HOZZÁJÁRULÁSOKBÓL

millió EUR
	Megjegyzés	2007	2006
Bevétel saját forrásokból:	3.1.1
GNI-alapú források		73 922	70 134
HÉA-alapú források		19 442	17 207
Hagyományos saját források:
Mezőgazdasági vámok		1 429	1 300
Vámok		15 288	13 764
Cukorilleték		(36)	183
Hagyományos saját források összesen		16 681	15 247
Költségvetési kiigazítások	3.1.2	1 892	2 395
Harmadik országok hozzájárulásai (beleértve az EFTA-országokat)		147	135
Összesen		112 084	105 118

Az Európai Közösségek működési bevételeinek fő eleme a saját forrásokból származó bevétel. A kiadások túlnyomó részét így a saját források finanszírozzák, mivel az egyéb bevételek a teljes finanszírozásnak csupán kis részét teszik ki.

3.1.1.   Bevétel saját forrásokból

A saját források három csoportra oszthatók: hagyományos saját források, HÉA-alapú források és GNI-alapú források. A hagyományos saját forrásokon belül megkülönböztethetünk mezőgazdasági vámokat, cukorilletéket és vámokat. A költségvetési egyensúlyhiány megszüntetésére szolgáló mechanizmus (az Egyesült Királyságnak fizetett visszatérítés) is része a saját források rendszerének. A tagállamok beszedési költségként a hagyományos saját források 25 %-át tartják vissza, a fenti összegek ezt a csökkentést már tartalmazzák.

A HÉA-alapú saját források egy egységes kulcsnak a – valamennyi tagállam esetében a GNI maximum 50 %-ában meghatározott – harmonizált HÉA-alapra történő alkalmazásából erednek. A GNI-alapú forrás változó bevétel, amelynek feladata, hogy az adott évben fedezze a befolyt hagyományos saját források, HÉA-alapú források és egyéb bevételek együttes összegét meghaladó kiadásokat. A bevétel kiszámítása során egységes kulcsot alkalmaznak valamennyi tagállam aggregált GNI-jére.

E bevételek növekedése közvetlenül a 2006-hoz képest megemelkedett 2007-es költségvetési bevételhez köthető (6 milliárd EUR emelkedés). Konkrétabban, a vámok esetében az import értékének emelkedése, az átlagos vámtarifa emelkedése, valamint Bulgária és Románia csatlakozása eredményezett magasabb bevételeket. A HÉA-bevételek a HÉA-alap emelkedését követően növekedtek, amit az egységes kulcs enyhe csökkenése ellensúlyozott. Mivel a fennmaradó bevételi igényeket a GNI-alapú források fedezik, e források a megnövekedett költségvetési kiadásoknak megfelelően emelkedtek.

3.1.2.   Költségvetési kiigazítások

A költségvetési kiigazítások magukban foglalják a 2006. évi költségvetési többletet (1 848 millió EUR), amelyet a következő évben a Közösségnek saját forrásokból fizetendő összegből való levonás révén közvetlenül térítenek vissza a tagállamoknak – így bevételt jelent 2007-re. Az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2000/597/EK, Euratom tanácsi határozat szerint az Egyesült Királyság korrekcióban részesül a költségvetési egyensúlyhiányok tekintetében. Mivel ezt az összeget a többi tagállam finanszírozza, így az nem befolyásolja a költségvetési és a gazdasági eredményt. E fejezetben azonban 57 millió EUR-s összeget számoltak el, ami a költségvetési célokra használt euroárfolyam és az EMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható (lásd az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 10. cikkének (3) bekezdését).

3.2.   EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió EUR
	Megjegyzés	2007	2006
Pénzbírságok	3.2.1	3 339	2 217
Mezőgazdasági illetékek	3.2.2	2 634	1 695
Kiadások visszafizettetése:	3.2.3
Közvetlen centralizált irányítás		93	50
Közvetett centralizált irányítás		10	(22)
Decentralizált irányítás		133	8
Megosztott irányítás		577	1 244
Közös irányítás		1	16
Összesen		814	1 296
Igazgatási tevékenységből származó bevételek:	3.2.4
Személyzet		908	856
Ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó bevételek		26	23
Egyéb igazgatási bevételek		181	103
Összesen		1 115	982
Egyéb működési bevételek:	3.2.5
Kiigazítások/céltartalékok		23	43
Árfolyamnyereség		276	111
Egyéb		879	2 024
Összesen		1 178	2 178
Összesen		9 080	8 368

3.2.1.   Pénzbírságok

E bevételek a Bizottság által a versenypolitikai szabályok megsértése miatt kiszabott pénzbírságokhoz kapcsolódnak. A követelések és a kapcsolódó bevételek kimutatása akkor történik, amikor meghozták a pénzbírságot előíró bizottsági határozatot és arról hivatalosan értesítették a címzettet. A fentiek nem tartalmaznak egy 899 millió EUR-s pénzbírságot, amelyről az Európai Bizottság 2008. februárjában értesített egy szoftvergyártó vállalkozást folyamatos versenyellenes magatartása miatt. Ugyanezen vállalkozás, amelyet 2006-ban 280 millió EUR-ra, 2004. márciusában pedig 497 millió EUR-ra büntettek meg, fellebbezett e legutóbbi pénzbírság ellen.

3.2.2.   Mezőgazdasági illetékek

Ide tartozik a 232 millió EUR-t kitevő tejilleték (2006: 436 millió EUR), valamint a cukorilleték 2 402 millió EUR értékben (2006: 1 259 millió EUR). A tejilleték lényegében olyan piacirányítási eszköz, amelynek célja a referenciamennyiségüket túllépő tejtermelők megbüntetése. Mivel nem kapcsolódik a Bizottság előzetes kifizetéseihez, valójában meghatározott rendeltetésű bevételnek tekinthető. A cukorilleték a cukorágazat szerkezetátalakítási alapjához kapcsolódik, amely alapján a cukorágazat reformja csökkentette a cukor belső piaci árát, hogy csökkenjen az uniós ár és a nemzetközi ár közötti különbség. Annak érdekében, hogy a kevésbé versenyképes cukortermelőket a piac elhagyására ösztönözzék, önfinanszírozó szerkezetátalakítási alapot hoztak létre, amelyet a cukortermelőkre kivetett átmeneti adóból származó, célhoz kötöttnek minősülő bevételből finanszíroznak. A rendszer négy évig működik. Meghatározott rendeltetésű bevételnek tekintendő.

3.2.3.   Kiadások visszafizettetése

Ez a fejezet egyrészt az ellenőrzések, befejezett auditok vagy támogathatósági elemzések alapján kibocsátott és a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt beszedési megbízásokat fedi le, melyek az általános költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják, másrészt a tagállamok által az EMGA-ból kifizetett összegek kedvezményezettjei számára kibocsátott beszedési megbízásokat. Emellett tartalmazza az elhatárolt jövedelmek előző és a jelenlegi év végi becslései közötti eltérést. Nem tartalmazza azonban a közösségi kiadásokkal kapcsolatos összes visszafizettetést, különösképpen nem a jelentős kiadási területnek minősülő strukturális intézkedések területén, ahol olyan egyedi mechanizmusok biztosítják a nem támogatható összegekre kifizetett kiadások visszafizettetését, melyek többsége nem igényli beszedési megbízás kibocsátását. A közösségi számviteli szabályokkal összhangban az előfinanszírozási összegek visszafizettetése szintén nem bevételként szerepel. A jogosulatlan kifizetések visszafizettetésével kapcsolatos további információkat lásd az E.6. szakaszban.

Kiadások visszafizettetése: Megosztott irányítás

Az ezen alfejezet alatt nyilvántartott 577 millió EUR-s összeg két részből áll: 500 millió EUR az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) részére, valamint 77 millió EUR a strukturális alapok intézkedéseire.

a)   Mezőgazdaság, EMGA

A mezőgazdaságon belül az e fejezetben éves bevételként rögzített összegek 500 millió EUR-t tesznek ki a következő megoszlásban:

—	az év folyamán meghozott megfelelőségi korrekciók 532 millió EUR értékben, amelyből levonásra kerül az elhatárolt bevételek év végi 172 millió EUR-s csökkenése,

—	a tagállamok által bevallott és az év folyamán visszafizetett, csalásokból és szabálytalanságokból származó visszafizettetések 247 millió EUR összegben,

—	107 millió EUR a csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos, a tagállamok által bevallott és az év végén visszafizetendő kinnlévő összegek csökkenéséből (2007 végén 902 millió EUR, a 2006. év végi 1 009 millió EUR-hoz képest) – lásd az E.2.10.2.2. megjegyzést is.

2007. december 31-én az EMGA-ból kifizetett olyan összegek, amelyek még be nem fejezett ellenőrzéseket követően jövőbeli korrekciók tárgyát képezik, 1,5 milliárd EUR-t tettek ki. Ez az összeg a mérlegen kívüli tételek között szerepel függő követelésként (lásd az E.5.4.1. megjegyzést).

b)   Strukturális intézkedések

Az e fejezetben található strukturális intézkedések alatt szereplő kiadások visszafizettetéséből származó összeg 77 millió EUR-t tett ki. Ugyanez az összeg 2006-ban 483 millió EUR-val magasabb volt az ez évinél – ez elsősorban annak a bizottsági határozatnak tudható be, amely az ERFA-ból egy tagállamnak nyújtott támogatást csökkentette, ennek következtében 2006-ban 418 millió EUR-t bevételként könyveltek el.

Ezen alfejezet tartalmazza az előző évben kifizetett jogosulatlan kiadások visszafizettetését célzó, Bizottság által kibocsátott beszedési megbízásokat 113 millió EUR összegben, a Szolidaritási Alaphoz kapcsolódó 6 millió EUR-s beszedési megbízást, valamint az elhatárolt bevételek év végi eltérését (42) millió EUR összegben. Beszedési megbízásokat csak a következő esetekben bocsátanak ki:

—	a tagállamok által kérvényezett összegekben talált szabálytalan kiadások felfedezését követő formális pénzügyi korrekciós bizottsági határozatok,

—

egy program lezárását követő olyan módosítások során, amelyek az uniós hozzájárulás csökkenéséhez vezetnek olyan esetekben, amikor egy tagállam nem nyújtott be az összes kifizetett előfinanszírozást és időközi kifizetést lefedő, elegendő támogatható kiadást bizonyító iratot; a tagállam egyetértésével az ilyen művelet formális bizottsági határozat nélkül is végrehajtható,

—	a program lezárását követően beszedett összegek visszafizetése során, olyan bírósági eljárás lezárása után, amely a programzárás időpontjában még folyamatban volt.

A kiadások visszafizettetésére 2007-ben összesen 119 millió EUR összegben kibocsátott beszedési megbízásokat a következőképpen lehet felosztani: 6 millió EUR a Szolidaritási Alap számára, 6 millió EUR a 2006-ban elfogadott pénzügyi korrekciókra, 18 millió EUR a 2007-ben elfogadott pénzügyi korrekciókra, valamint 89 millió EUR a nem pénzügyi korrekcióként besorolt beszedési megbízásokra. A strukturális intézkedések keretében kibocsátott egyéb beszedési megbízások az előfinanszírozások visszafizetését érintik (35 millió EUR), amelyből 20 millió EUR-t tettek ki a 2007-ben elfogadott pénzügyi korrekciók. Ezen összegek nem bevételként szerepelnek, hanem a mérleg előfinanszírozási fejezetében számolják el őket.

A folyamatban lévő, tagállamoktól visszatérítendő lehetséges pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódó 2,9 milliárd EUR-s összeget függő követelésként tüntették fel (lásd az E.5.4.1. megjegyzést).

Kiadások visszafizettetése: Egyéb irányítási típusok

Ezen alfejezet tartalmazza az előző évben kifizetett jogosulatlan kiadások visszafizettetését célzó, Bizottság által kibocsátott beszedési megbízásokat 194 millió EUR összegben, valamint az elhatárolt bevételek év végi eltérését (52 millió EUR összegben). Az egyéb irányítási típusoknál szereplő egyéb visszafizettetések az előfinanszírozások visszafizetését érintik (162 millió EUR). Ezen összegek nem bevételként szerepelnek, hanem a mérleg előfinanszírozási fejezetében számolják el őket.

3.2.4.   Az igazgatási tevékenységből származó bevételek

Ezek a bevételek a személyzet fizetéséből történt levonásokból keletkeznek, és alapvetően két csoportra oszthatók – nyugdíjjárulékra és jövedelemadóra.

3.2.5.   Egyéb működési bevételek

E címen belül 296 millió EUR (2006: 358 millió EUR) a csatlakozásra váró országoktól kapott összegekhez kapcsolódik. A tavalyi évhez képest az egyéb működési bevételekben tapasztalt csökkenés egyik fő oka, hogy az az előző évben tartalmazott egy 397 millió EUR összegű, az EMGA-követelésekben bekövetkezett értékcsökkenés csökkenéséhez kapcsolódó bevételt. Emellett a tavalyi év folyamán első alkalommal a mérleg tartalmazott egy 778 millió EUR összegű előfinanszírozást is, melynek ellentételezése szintén ebben a fejezetben jelenik meg – az összeg legnagyobb része, 652 millió EUR, a schengeni eszköz keretében került kifizetésre. 2007-ben ugyanez az adat 33 millió EUR.

E fejezet tartalmazza az árfolyamnyereségeket is, kivéve a 3.5. megjegyzésben tárgyalt, pénzügyi tevékenységhez kapcsolódókat. Ezek az eurótól eltérő valutában lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint a beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és lehetnek realizált vagy nem realizált árfolyamnyereségek.

3.3.   IGAZGATÁSI KIADÁSOK

millió EUR
	2007	2006
Személyzeti kiadások	4 289	3 998
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	343	348
Egyéb igazgatási kiadások	2 488	2 273
Összesen	7 120	6 619

Ezek az igazgatási kiadások a Közösségek tevékenységeinek részeként keletkeztek, és közéjük tartoznak a személyzeti, illetve az immateriális javakkal, valamint az ingatlanokkal, gépekkel és berendezésekkel kapcsolatos költségek (pl. értékcsökkenés, karbantartási költségek).

3.4.   MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

millió EUR
	Megjegyzés	2007	2006
Elsődleges működési költségek:	3.4.1
Közvetlen centralizált irányítás		9 504	12 273
Közvetett centralizált irányítás		1 185	677
Decentralizált irányítás		1 978	1 809
Megosztott irányítás		89 778	90 828
Közös irányítás		949	34
Összesen		103 394	105 621
Egyéb működési kiadások:	3.4.2
Kiigazítások/céltartalékok		260	116
Árfolyamveszteségek		399	126
Egyéb		629	940
Összesen		1 288	1 182
Összesen		104 682	106 803

3.4.1.   Elsődleges működési költségek

Az Európai Közösségek működési kiadásai a pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A kiadások többsége (87 %) a megosztott irányítás alá tartozik, tehát feladatok tagállamokhoz való delegálásával jár együtt, és olyan területeket foglal magában, mint az EMGA-kiadások és strukturális intézkedések.

A működési kiadásoknál tapasztalt csökkenés nagy része annak a ténynek tulajdonítható, hogy 2006 óta néhány finanszírozott projekt megszűnés alatt állt, míg más projektek esetében a 2006-ban tervezetthez képest sokkal kisebb előrehaladást értek el. Főleg a fent említett okoknak köszönhetően a megosztott irányítás terén 4,5 milliárd EUR csökkenés következett be a strukturális intézkedések – elsősorban az ERFA – tekintetében. E csökkenést részben ellensúlyozta egy 3,3 milliárd EUR-s emelkedés a mezőgazdasági kiadásokban, az új vidékfejlesztési alap – az EMVA – bevezetése következtében.

A közvetlen centralizált irányítású kiadásokban bekövetkezett 2,7 milliárd EUR-s csökkenést részben ellensúlyozta a közös irányítású kiadások 0,9 milliárd EUR-s növekedése, amelyet e projektek jobb besorolása eredményezett. A fennmaradó csökkenést ugyancsak a fent említett okokkal lehet magyarázni, vagyis néhány projekt megszűnésével és más projekteknek a 2006-ban tervezetthez képest kevésbé előrehaladott állapotával.

3.4.2.   Egyéb működési kiadások

Az árfolyamveszteségek – a 3.6. megjegyzésben tárgyalt pénzügyi tevékenységeken keletkezettek kivételével – az eurótól eltérő valutában lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint a beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkeznek, és egyaránt lehetnek realizált és nem realizált árfolyamveszteségek.

Az „egyéb” alfejezet előfinanszírozási korrekciókat, valamint a bizottsági követeléseken leírt összegeket/veszteségeket tartalmaz. Szintén ide tartozik 224 millió EUR, amely a CARDS-program koszovói, szerbiai és montenegrói végrehajtását irányító konszolidált ügynökséghez kapcsolódik.

3.5.   PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR
	2007	2006
Osztalékbevétel (kockázati tőkealapokban lévő befektetésekből)	6	6
Kamatbevétel:
Előfinanszírozásból	33	43
Késedelmes fizetésekből	81	65
Swapügyletekhez kapcsolódó	19	20
Értékesíthető eszközökből	97	92
Kölcsönökből	106	96
Pénzeszközökből és azzal egyenértékű eszközökből	263	123
Egyéb	12	1
Összesen	611	440
Egyéb pénzügyi bevételek:
A befektetett pénzügyi eszközök értékesítése során realizált nyereség	6	25
A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése miatti veszteségek visszaírása	1	2
Egyéb	23	104
Összesen	30	131
Jelenérték-kiigazítás	24	43
Árfolyamnyereség	3	1
Összesen	674	621

A Közösségek pénzügyi bevételei az általános költségvetésből vagy felvett hitelekből nyújtott kölcsönök, valamint hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és derivatív eszközök kamataiból származnak. A bankszámlákon és rövid lejáratú bankbetéteken is keletkezik kamatjövedelem.

3.6.   PÉNZÜGYI KIADÁSOK

millió EUR
	2007	2006
Kamatkiadások:
Lízing	101	102
Swapügyletekhez kapcsolódó	17	16
A felvett hitelekhez kapcsolódó	91	81
Egyéb	5	1
Összesen	214	200
Egyéb pénzügyi kiadások:
Pénzügyi rendelkezések kiigazításai	11	38
Költségvetési eszközök pénzügyi költségei	57	55
A befektetett pénzügyi eszközök értékesítése során realizált veszteség	9	0
Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése	15	10
Egyéb	35	23
Összesen	127	126
Jelenérték-kiigazítás	7	0
Árfolyamveszteségek	6	5
Összesen	354	331

Az Európai Közösségeknél felmerülő főbb pénzügyi kiadások kamatkiadások, elsősorban a pénzügyi lízingszerződések, valamint a hitelnyújtási tevékenységek finanszírozása érdekében felvett hitelek kamatai. A befektetett pénzügyi eszközök értékesítéséből és értékvesztéséből származó veszteségek mellett az egyéb pénzügyi kiadások magukban foglalják a pénzügyi céltartalékok kiigazításait és a letéteményeseknek fizetett kezelési díjakat is.

3.7.   RÉSZESEDÉS A TÁRSULT ÉS KÖZÖS VÁLLALKOZÁSOK NETTÓ NYERESÉGÉBŐL/(VESZTESÉGÉBŐL)

A tőkemódszerrel összhangban a Közösségek gazdasági eredménykimutatásában szerepel a társult vállalkozásának (EBA) és közös vállalkozásának nettó nyereségéből való részesedése (lásd még az E.2.3.1. és E.2.3.2. megjegyzést).

3.8.   SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS

A szegmensek szerinti jelentés a tevékenységalapú költségvetési struktúra alapján szakpolitikai területek szerinti bontásban részletezi a Bizottságon belüli működési bevételeket és kiadásokat. E szakpolitikai területek három nagyobb megnevezés alá sorolhatók: „Tevékenységek az Európai Unión belül”, „Tevékenységek az Európai Unión kívül”, valamint „Szolgáltatások és egyebek”.

E megnevezések közül a „Tevékenységek az Európai Unión belül” a legnagyobb, ehhez tartoznak ugyanis az Európai Unió szakpolitikai területei. A „Tevékenységek az Európai Unión kívül” megnevezés az Unión kívül folytatott szakpolitikákra – mint például kereskedelem- és támogatáspolitika – vonatkozik. A „Szolgáltatások és egyebek” a közösségi intézmények és szervek működéséhez szükséges belső és horizontális tevékenységeket öleli fel.

A konszolidálásba bevont ügynökségeket integrálták a különböző szakpolitikai területekbe. A Bizottságon kívüli egyéb intézményeket egy meghatározott szakpolitikai területhez rendelik. A különböző szakpolitikai területeknél a konszolidációs kiszűrések előtti bruttó számadatok szerepelnek, a konszolidációs kiszűréseket egyetlen külön oszlop összesíti.

Megemlítendő, hogy a saját források és a hozzájárulások nem kerülnek megosztásra a különféle tevékenységek között, számításukért, beszedésükért és kezelésükért ugyanis a Bizottság központi szolgálatai felelnek. Itt azért kerülnek bemutatásra, hogy lehetővé váljon a gazdasági eredménykimutatás nettó eredményével való összevetés.

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – ÖSSZEFOGLALÁS

millió EUR
	Tevékenységek az EU-n belül	Tevékenységek az EU-n kívül	Szolgáltatások és egyebek	Felszámolás alatt álló ESZAK	Egyéb intézmények	Konszolidációval kapcsolatos kiszűrések	Összesen
Működési bevételek:
Pénzbírságok	3 339	0	0	0	0	0	3 339
Mezőgazdasági illetékek	2 634	0	0	0	0	0	2 634
Kiadások visszafizettetése	611	211	1	0	0	(9)	814
Igazgatási tevékenységekből származó bevételek	78	26	749	0	360	(98)	1 115
Egyéb működési bevételek	1 419	319	264	1	1	(826)	1 178
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN	8 081	556	1 014	1	361	(933)	9 080
Igazgatási kiadások:	(2 069)	(958)	(1 804)	0	(2 438)	149	(7 120)
Személyzeti kiadások	(1 497)	(678)	(950)	0	(1 172)	8	(4 289)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(88)	(10)	(108)	0	(137)	0	(343)
Egyéb igazgatási kiadások	(484)	(270)	(746)	0	(1 129)	141	(2 488)
Működési kiadások:	(98 267)	(6 192)	(955)	(52)	0	784	(104 682)
Közvetlen centralizált irányítás	(6 403)	(2 917)	(637)	0	0	453	(9 504)
Közvetett centralizált irányítás	(1 159)	(258)	(2)	0	0	234	(1 185)
Decentralizált irányítás	(17)	(1 961)	0	0	0	0	(1 978)
Megosztott irányítás	(89 778)	0	0	0	0	0	(89 778)
Közös irányítás	(151)	(799)	0	0	0	1	(949)
Egyéb működési kiadások	(759)	(257)	(316)	(52)	0	96	(1 288)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(100 336)	(7 150)	(2 759)	(52)	(2 438)	933	(111 802)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(92 255)	(6 594)	(1 745)	(51)	(2 077)	0	(102 722)
Bevételek a saját forrásokból és a hozzájárulásokból							112 084
Többlet a működési tevékenységekből							9 362
Nettó pénzügyi bevétel							320
Változások a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségekben							(2 207)
Ebből a társult és közös vállalkozások eredménye							(13)
A költségvetési év gazdasági eredménye							7 462

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – TEVÉKENYSÉGEK AZ EU-N BELÜL

millió EUR millió EUR
	Gazdasági és pénzügyek	Vállalkozás- és iparpolitika	Versenypolitika	Foglalkoztatás	Mezőgazdaság	Közlekedés- és energiapolitika	Környezet	Kutatás	Információs társadalom
Működési bevételek:
Pénzbírságok	0	0	3 339	0	0	0	0	0	0
Mezőgazdasági illetékek	0	0	0	0	2 634	0	0	0	0
Kiadások visszafizettetése	0	0	0	91	504	3	0	4	8
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	0	9	0	0	0	2	1	0	9
Egyéb működési bevételek	0	152	0	36	41	207	36	339	19
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN	0	161	3 339	127	3 179	212	37	343	36
Igazgatási kiadások:	(48)	(181)	(60)	(88)	(97)	(180)	(86)	(171)	(119)
Személyzeti kiadások	(42)	(129)	(56)	(69)	(83)	(137)	(64)	(146)	(91)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	0	(8)	0	(1)	0	(1)	(1)	0	0
Egyéb igazgatási kiadások	(6)	(44)	(4)	(18)	(14)	(42)	(21)	(25)	(28)
Működési kiadások:	(32)	(310)	(22)	(9 848)	(55 493)	(995)	(205)	(3 215)	(890)
Közvetlen centralizált irányítás	(32)	(241)	0	(182)	(30)	(652)	(180)	(3 193)	(818)
Közvetett centralizált irányítás	0	0	0	0	0	(58)	(10)	(2)	(43)
Decentralizált irányítás	0	0	0	0	(1)	(16)	0	0	0
Megosztott irányítás	0	0	0	(9 643)	(55 227)	0	0	0	0
Közös irányítás	0	0	0	0	0	(136)	0	0	0
Egyéb működési kiadások	0	(69)	(22)	(23)	(235)	(133)	(15)	(20)	(29)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(80)	(491)	(82)	(9 936)	(55 590)	(1 175)	(291)	(3 386)	(1 009)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(80)	(330)	3 257	(9 809)	(52 411)	(963)	(254)	(3 043)	(973)
	Közös Kutatóközpont	Halászat	Belső piac	Regionális politika	Adó- és vámpolitika	Oktatás- és kulturális politika	Egészségügyi és fogyasztóvédelmi politika	Jogérvényesülés, szabadság és biztonság	Tevékenységek az EU-n belül összesen
Működési bevételek:
Pénzbírságok	0	0	0	0	0	0	0	0	3 339
Mezőgazdasági illetékek	0	0	0	0	0	0	0	0	2 634
Kiadások visszafizettetése	0	(46)	0	30	0	11	5	1	611
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	53	0	0	0	0	4	0	0	78
Egyéb működési bevételek	52	1	189	(1)	0	181	85	82	1 419
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN	105	(45)	189	29	0	196	90	83	8 081
Igazgatási kiadások:	(355)	(32)	(138)	(63)	(41)	(196)	(135)	(79)	(2 069)
Személyzeti kiadások	(224)	(27)	(93)	(51)	(35)	(96)	(93)	(61)	(1 497)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(67)	0	(3)	0	(1)	(2)	(3)	(1)	(88)
Egyéb igazgatási kiadások	(64)	(5)	(42)	(12)	(5)	(98)	(39)	(17)	(484)
Működési kiadások:	(107)	(792)	(51)	(24 239)	(37)	(1 216)	(379)	(436)	(98 267)
Közvetlen centralizált irányítás	(90)	(274)	(7)	(20)	(37)	(147)	(322)	(178)	(6 403)
Közvetett centralizált irányítás	0	0	0	(31)	0	(998)	(16)	(1)	(1 159)
Decentralizált irányítás	0	0	0	0	0	0	0	0	(17)
Megosztott irányítás	0	(516)	0	(24 173)	0	0	0	(219)	(89 778)
Közös irányítás	0	0	0	(15 )	0	0	0	0	(151)
Egyéb működési kiadások	(17)	(2)	(44)	0	0	(71)	(41)	(38)	(759)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(462)	(824)	(189)	(24 302)	(78)	(1 412)	(514)	(515)	(100 336)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(357)	(869)	0	(24 273)	(78)	(1 216)	(424)	(432)	(92 255 )

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – TEVÉKENYSÉGEK AZ EU-N KÍVÜL

millió EUR
	Külkapcsolatok	Kereskedelem	Fejlesztés	Bővítés	Humanitárius segítségnyújtás	Tevékenységek az EU-n kívül összesen
Működési bevételek:
Kiadások visszafizettetése	61	0	6	142	2	211
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	25	0	1	0	0	26
Egyéb működési bevételek	69	0	(2)	252	0	319
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN	155	0	5	394	2	556
Igazgatási kiadások:	(684)	(46)	(133)	(74)	(21)	(958)
Személyzeti kiadások	(451)	(41)	(119)	(53)	(14)	(678)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(8)	0	0	(2)	0	(10)
Egyéb igazgatási kiadások	(225)	(5)	(14)	(19)	(7)	(270)
Működési kiadások:	(2 943)	(9)	(853)	(1 709)	(678)	(6 192)
Közvetlen centralizált irányítás	(1 540)	(8)	(508)	(389)	(472)	(2 917)
Közvetett centralizált irányítás	(32)	0	(1)	(225)	0	(258)
Decentralizált irányítás	(711)	0	(348)	(902)	0	(1 961)
Közös irányítás	(644)	(1)	15	34	(203)	(799)
Egyéb működési kiadások	(16)	0	(11)	(227)	(3)	(257)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(3 627)	(55)	(986)	(1 783)	(699)	(7 150)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(3 472)	(55)	(981)	(1 389)	(697)	(6 594)

SZEGMENSEK SZERINTI JELENTÉS – SZOLGÁLTATÁSOK ÉS EGYEBEK

millió EUR
	Sajtó és tájékoztatás	Csaláselleni Hivatal	Koordináció	Személyzeti ügyek és igazgatás	Eurostat	Költségvetés	Audit	Nyelvek	Egyéb	Szolgáltatások és egyebek összesen
Működési bevételek:
Kiadások visszafizettetése	0	0	0	2	(1)	0	0	0	0	1
Igazgatási tevékenységből származó bevételek	2	5	0	616	0	43	0	83	0	749
Egyéb működési bevételek	(2)	(1)	5	15	0	10	0	2	235	264
MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN	0	4	5	633	(1)	53	0	85	235	1 014
Igazgatási kiadások:	(93)	(45)	(146)	(1 152)	(62)	(45)	(8)	(316)	63	(1 804)
Személyzeti kiadások	(59)	(31)	(120)	(414)	(57)	(36)	(7)	(252)	26	(950)
Immateriális javak, valamint ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez kapcsolódó kiadások	(2)	0	0	(106)	0	0	0	0	0	(108)
Egyéb igazgatási kiadások	(32)	(14)	(26)	(632)	(5)	(9)	(1)	(64)	37	(746)
Működési kiadások:	(82)	(11)	(2)	(44)	(56)	(473)	0	(1)	(286)	(955)
Közvetlen centralizált irányítás	(79)	(11)	(1)	(39)	(56)	(470)	0	(1)	20	(637)
Közvetett centralizált irányítás	(2)	0	0	0	0	0	0	0	0	(2)
Egyéb működési kiadások	(1)	0	(1)	(5)	0	(3)	0	0	(306)	(316)
MŰKÖDÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN	(175)	(56)	(148)	(1 196)	(118)	(518)	(8)	(317)	(223)	(2 759)
NETTÓ MŰKÖDÉSI KIADÁSOK	(175)	(52)	(143)	(563)	(119)	(465)	(8)	(232)	12	(1 745)

4.   MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW-KIMUTATÁSHOZ

4.1.   A CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A cash flow adatok szolgálnak a Közösségek pénzeszköz- és azzal egyenértékű eszközteremtő képessége, valamint e pénzáramok felhasználása iránti igénye értékelésének alapjául.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési év nettó nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival, és a befektetési vagy finanszírozási pénzáramokkal kapcsolatos bevételi vagy kiadási tételekkel.

A külföldi pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó pénzáramokat az Európai Közösségek beszámolási pénznemében (EUR) kell elszámolni, a külföldi pénznemben lévő összegre az eurónak és a külföldi pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

A fenti cash-flow kimutatás az adott időszak pénzáramait mutatja be működési és befektetési tevékenységek szerint csoportosítva (a Közösségeknek nincs finanszírozási tevékenysége).

4.2.   MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

A működési tevékenységek a Közösségek befektetési tevékenységektől különböző tevékenységei. A végrehajtott tevékenységek többsége ide tartozik. A kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönök (és adott esetben az ahhoz kapcsolódó hitelfelvételek) nem minősülnek befektetési (vagy pénzügyi) tevékenységnek, mivel a Közösségek általános célkitűzéseinek és így napi műveleteinek részét képezik. A működési tevékenységek magukban foglalják az olyan beruházásokat, mint az EBA, az EBRD és a kockázati tőkealapok. E tevékenységek célkitűzése tulajdonképpen a szakpolitikához kötött eredmények elérésében való részvétel.

4.3.   BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Befektetési tevékenység az immateriális javak és az ingatlanok, gépek, berendezések, valamint a pénzeszközzel egyenértékű eszközök között nem szereplő egyéb befektetések vásárlása és értékesítése. A befektetési tevékenységek nem foglalják magukban a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsönöket. A cél a Közösségek által végrehajtott valódi befektetések bemutatása.

Meg kell jegyezni, hogy a Közösségek mérlegében szereplő pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök tételből 5 037 millió EUR-t nem használhatnak fel a Közösségek. Ide azok a kirótt bírságokra befizetett összegek tartoznak, amelyek esetében a másik fél fellebbezett a bírság ellen. Ezeket az összegeket a 2.11. megjegyzés egyértelműen korlátozott felhasználású pénzeszközként határozza meg.

5.   MÉRLEGEN KÍVÜLI KÖZZÉTÉTELEK

FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR
	Megjegyzés	2007.12.31.	2006.12.31.
Kapott garanciák:	5.1
Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák	5.1.1	1 147	1 182
A függőben lévő, bírságra vonatkozó ügyekkel kapcsolatban kapott garanciák	5.1.2	2 563	1 783
Egyéb kapott garanciák	5.1.3	784	954
Összesen		4 494	3 919
Aláírt hitelfelvételi megállapodások	5.2	0	0
A strukturális intézkedésekhez kapcsolódó csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos függő követelések	5.3	1 701	1 477
Egyéb függő követelések	5.4	4 455	1 274
Függő követelések összesen		10 650	6 670

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK JÖVŐBELI FINANSZÍROZÁSRA

millió EUR
Függő kötelezettségek	Megjegyzés	2007.12.31.	2006.12.31.
Nyújtott garanciák:	5.5
EBB-hitelekhez nyújtott garanciák	5.5.1	15 787	14 792
Egyéb nyújtott garanciák	5.5.2	76	0
Összesen		15 863	14 792
Pénzbírságok – a Bírósághoz benyújtott fellebbezések	5.6	8 682	5 611
EMGA – folyamatban lévő bírósági ítéletek	5.7	1 095	1 255
Jogi és egyéb vitás ügyekhez kapcsolódó függő kötelezettségek	5.8	2 043	2 429
Egyéb függő kötelezettségek	5.9	19	7
Függő kötelezettségek összesen		27 702	24 094
Kötelezettségvállalás jövőbeli finanszírozásra	Megjegyzés	2007.12.31.	2006.12.31.
Le nem hívott kötelezettségvállalások	5.10	239	256
A még fel nem használt előirányzatokkal szembeni kötelezettségvállalások	5.11	95 992	90 040
Többéves fellépéseket érintő jogi kötelezettségvállalások	5.12
Strukturális műveletek	5.12.1	385 722	0
A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyvek	5.12.2	262	260
Halászati megállapodások	5.12.3	225	337
Összesen		386 209	597
Részesedés kapcsolt szervezetekben	5.13
Le nem hívott EBRD-tőkerészesedés	5.13.1	443	443
Le nem hívott EBA-tőkerészesedés	5.13.2	553	480
Összesen		996	923
Működési lízing kötelezettségvállalások	5.14	2 003	1 660
Szerződéses kötelezettségvállalások	5.15	806	567
Összes kötelezettségvállalás jövőbeli finanszírozásra		486 245	94 043
Valamennyi függő kötelezettséget és kötelezettségvállalást – esedékessé válásukkor – a közösségi költségvetésből finanszíroznak az elkövetkező években. A Közösségek költségvetését a tagállamok finanszírozzák.

FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

5.1.   KAPOTT GARANCIÁK

5.1.1.   Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

Ezek az Európai Közösségek által a kedvezményezettektől az előlegek kifizetésekor (előfinanszírozás) elvárt garanciák. Az ilyen garanciának kétféle értéke lehet: nominális és tényleges. A nominális érték esetében a garanciát kiváltó esemény a garancia létezéséhez kötődik. A nominális érték függő követelésként szerepel. A tényleges érték esetében a garanciát kiváltó esemény az előfinanszírozási kifizetés, illetve az azt követő elszámolások. A tényleges érték a pénzügyi kimutatások megjegyzései közt szerepel.

2007. december 31-én az előfinanszírozással kapcsolatban a Bizottság által kapott biztosítékok nominális értéke 1 007 millió EUR, szemben a 772 millió EUR tényleges értékkel. A hosszú és rövid lejáratú előfinanszírozás további részleteit lásd az E.2.5. és E.2.9. megjegyzésben.

5.1.2.   A függőben lévő, pénzbírságra vonatkozó ügyekkel kapcsolatban kapott garanciák

Ezek a közösségi pénzbírságok azon címzettjeitől kapott garanciák, akik fellebbezéssel kívánnak élni a pénzbírság ellen. A szóban forgó pénzbírság összegére (és kamataira) bankgarancia adható az előzetes kifizetés helyett.

5.1.3.   Egyéb kapott garanciák

millió EUR
	2007.12.31.	2006.12.31.
Euratom-kölcsönök: harmadik országoktól kapott garanciák	474	436
Teljesítési garanciák	217	402
Ajánlat részeként kapott garanciák	4	5
Késedelmes kifizetésekre adott garanciák	6	18
Egyéb	83	93
Összesen	784	954

A Bizottság az Euratomon keresztül nyújtott kölcsönök kapcsán harmadik félként szereplő kezesektől kapott garanciákat. A Bizottság nem kapott garanciákat harmadik féltől a pénzügyi támogatási rendszer (MFA) keretében nyújtott kölcsönökhöz. Ezeket a kölcsönöket azonban a garanciaalap biztosítja. Esetenként előírnak teljesítési garanciákat annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi források kedvezményezettjei teljesítik a Közösségekkel kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket. Az egyéb garanciák között 2007. december 31-én szerepel 73 millió EUR (2006: 83 millió EUR), amelyet a felszámolás alatt álló ESZAK a nyújtott kölcsönök kapcsán – a vonatkozó szerződésekben meghatározottaknak megfelelően – kapott.

5.2.   ALÁÍRT HITELFELVÉTELI MEGÁLLAPODÁSOK

Ide a Közösségek által lekönyvelt, de év vége előtt le nem hívott hitelfelvételi megállapodások tartoznak – sem 2006., sem 2007. december 31-én nem volt ilyen.

5.3.   A STRUKTURÁLIS INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS CSALÁSOK ÉS SZABÁLYTALANSÁGOK

Az alábbi táblázat azon visszafizettetések lehetséges összegeit mutatja be, amelyeket a tagállamok a strukturális alapokkal kapcsolatos szabálytalan igénylések felfedezését követően hajtottak végre. A táblázat a tagállamok által az 1681/94/EK bizottsági rendelettel összhangban benyújtott hivatalos jelentéseken alapul, az összegek tagállamok szerint kerültek bontásra.

A következő táblázat a tagállamok által még visszafizettetendőként azonosított összegeket tartalmazza.

FÜGGŐ KÖVETELÉSEK: CSALÁSOK ÉS SZABÁLYTALANSÁGOK

millió EUR
Tagállam	2007.12.31.	2006.12.31.
Ausztria	15	15
Belgium	16	15
Cseh Köztársaság	1	0
Dánia	10	12
Észtország	1	0
Finnország	3	3
Franciaország	12	13
Németország	592	580
Görögország	69	65
Magyarország	1	0
Írország	1	2
Olaszország	434	412
Lettország	1	0
Hollandia	12	12
Lengyelország	11	1
Portugália	83	73
Szlovákia	1	0
Szlovénia	0	1
Spanyolország	249	157
Svédország	2	1
Egyesült Királyság	178	115
Összesen	1 692	1 477

A táblázatban található adatok inkább csak elméleti maximumot jelentenek, mintsem a közösségi költségvetés rendelkezésére bocsátandó tényleges összegeket, mégpedig az alábbi okok miatt:

—	A tagállamok nem minden esetben jelentik visszafizettetési intézkedéseik eredményét.

—

Bár a tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a visszafizettetés valószínűségéről, lehetetlen pontosan meghatározni, hogy a még visszafizettetendő összegek mekkora hányadát tudják majd ténylegesen visszafizettetni. Bizonyos esetekben a nemzeti jogszabályok 30 éves elévülési időszakot írnak elő, ami miatt a nemzeti hatóságok még azokban az esetekben sem szívesen mondanak le hivatalosan a követelésekről, ahol az összeg visszafizettetésére csupán elméleti esély van. A strukturális műveletek esetében a tagállamok – a 438/2001/EK bizottsági rendelet 8. cikke értelmében – kötelesek évente nyilatkozatot küldeni a Bizottságnak a visszafizettetésre váró összegekről annak érdekében, hogy a Bizottság reálisabb képet alkothasson a tényleges helyzetről.

—	Még ha az érintett tagállam időben meg is kezdte a visszafizettetési eljárást, ez nem jelent biztosítékot a visszafizettetés sikerességére. Ez különösen igaz azokra a beszedési megbízásokra, amelyekkel szemben fellebbezést nyújtottak be.

—

Az egyedi projektek társfinanszírozása a többéves programok keretében történik. Amíg a többéves programok le nem zárulnak, lehetetlen pontosan meghatározni a visszafizettetendő összegeket, mivel a szabálytalan kiadások finanszírozása bizonyos körülmények között átcsoportosítható más, jogszerű projektekhez, és mivel a későbbi részletfizetés – különösen az utolsó részlet kifizetése – esetenként a korábbi szabálytalan kiadások kiigazítására szolgálhat. A táblázatokban szereplő adatok nem véglegesek, a 2007. február végéig beérkezett és feldolgozott jelentéseken alapulnak. Ezek az adatok a későbbiekben beérkező további jelentéseknek megfelelően változhatnak.

A tagállamoktól kapott adatokból nem állapítható meg kellő pontossággal az egyedi esetek visszafizettetési valószínűsége. A 2006 óta történt fő mozgások a következő alapok eseteihez kapcsolódó növekedések: Európai Szociális Alap (Olaszország: 11 millió EUR); Európai Regionális és Fejlesztési Alap (Egyesült Királyság: 40 millió EUR, Spanyolország: 109 millió EUR, Lengyelország: 10 millió EUR, Németország: 10 millió EUR); Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (Egyesült Királyság: 23 millió EUR); és Kohéziós Alap (Spanyolország: 30 millió EUR). Az Európai Szociális Alap esetéhez kapcsolódó, Spanyolországtól esedékes összegek 2006-hoz képest 50 millió EUR-val csökkentek.

E fejezetben szerepel továbbá az 1994–1999 közötti időszakra szóló, az EMOGA Garanciarészlegéhez kapcsolódó 9 millió EUR-s összeg.

5.4.   EGYÉB FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

Sok közösségi kiadás ideiglenes jellegű, mivel az ellenőrzés és a megfelelő pénzügyi irányítás biztosítása miatt a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy ellenőrizze és elszámolja a kifizetett összegeket, mielőtt véglegesnek nyilvánítja őket. Ennélfogva, amíg a szóban forgó összeget, projektet, illetve programot nem nyilvánították a vonatkozó szerződéssel, illetve szabályozással összhangban teljes mértékben támogathatónak, addig mindig fennáll a lehetősége, hogy visszafizettetésre kerül sor a kedvezményezettnél, vagy csökkentik a jövőbeli kifizetések összegét. A Bizottság jogosult a végső kifizetés utáni ellenőrzések végrehajtására, valamint szükség esetén a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére.

5.4.1.   Számszerűsített összegek

A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés esetében a tagállamok által elszámolt összegek ideiglenes jellege mindaddig megmarad, amíg a bizottsági felülvizsgálat és éves minősítés alapján meg nem történik a számlák éves zárása – ennek határideje elvben az N + 1. év április 30-a. A Bizottság megfelelőségi határozatok keretében is hajthat végre pénzügyi korrekciókat, de csak legfeljebb 24 hónapig, amely idő eltelte után a tagállam által elszámolt kiadási területet ellenőrzik. Ezért egy 1 515 millió EUR-nyi becsült összeg itt függő követelésként szerepel, amely mezőgazdasági megfelelőségi pénzügyi korrekciós határozatok keretében folyik be, a 2001–2006 közötti időszakra elszámolt bizonyos kiadások ellenőrzésére. Mivel az összegek nem véglegesek, nem szerepelnek a mérlegben.

Ebben az évben függő követelésként szerepel továbbá 2,9 milliárd EUR, ami a tagállamoktól behajtandó lehetséges pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódik. Az összeg alapját a Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzésének eredményei képezik, amelyek mindegyikét nyomon követik a főigazgatóságok. Figyelembe véve az ellenőrzések nyomon követésének állapotát, a korrekciós cselekvési tervek végrehajtását, valamint a 2007 végéig kiadott végső állásfoglalásról szóló leveleket, a 2007. évi számlák zárása idején ez a legjobb becslés. Ez az összeg a felfüggesztések és pénzügyi korrekciók eljárását követően változhat, amelynek során a tagállamok lehetőséget kapnak, hogy szóbeli meghallgatás alkalmával további bizonyítékokat nyújtsanak be állításaik alátámasztására.

5.4.2.   Nem számszerűsített összegek

A résztvevői garanciaalap

A résztvevői garanciaalap a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram alapján létrehozott, kölcsönös előnyöket nyújtó eszköz. Elsődleges célja a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram közvetett tevékenységeinek végrehajtása során a Közösségeknél és a résztvevőknél felmerült pénzügyi kockázatok fedezése; az alap tőkéje és kamatai teljesítési biztosítékot jelentenek. A támogatott közvetett tevékenységek valamennyi résztvevője a tevékenység időtartama alatt hozzájárul az alap tőkéjéhez. Ilyen értelemben a résztvevők a résztvevői garanciaalap tulajdonosai, a Közösségeket pedig végrehajtó ügynökként a Bizottság képviseli. A közvetett tevékenység végén a résztvevők teljes mértékben visszakapják az alap tőkéjéhez való hozzájárulásukat, kivéve ha a kedvezményezettek fizetésképtelensége miatt a résztvevői garanciaalapnál veszteség merül fel – ebben az esetben a résztvevők hozzájárulásuk legalább 80 %-át visszakapják.

A résztvevői garanciaalap mind a Közösségek, mind a résztvevők pénzügyi érdekét biztosítja. A résztvevői garanciaalap ebben a tekintetben a Közösségek függő követelésének tekinthető; a függő követelés összege azonban bizonytalan jövőbeli események bekövetkezésétől vagy be nem következésétől függ, így azt jelenleg nem lehet megbízhatóan megbecsülni. Ezért függő követelésként semmilyen összeg nem szerepel. Tájékoztatásul: 2007. december 31-én a résztvevők hozzájárulása a résztvevői garanciaalaphoz összesen 38 millió EUR volt.

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

5.5.   NYÚJTOTT GARANCIÁK

5.5.1.   Az Európai Beruházási Bank (EBB) által a saját forrásokból nyújtott hitelekre

millió EUR
	Kockázatmegosztás 2007.12.31.	„Kockázatmegosztás nélkül”2007.12.31.		Kintlévőségek 2007.12.31. Összesen	Kintlévőségek 2006.12.31.
		Állami hatóság	Magán- vállalkozás
65 %-os garancia	1 756	7 063	1 319	10 138	8 040
70 %-os garancia	191	2 799	235	3 225	3 747
75 %-os garancia	0	1 116	129	1 245	1 487
100 %-os garancia	0	886	293	1 179	1 518
Összesen	1 947	11 864	1 976	15 787	14 792

A közösségi költségvetés az EBB által saját forrásaiból harmadik országoknak nyújtott, 2007. december 31-én már aláírt hiteleket fedez (ideértve a tagállamoknak csatlakozás előtt nyújtott hiteleket is). Mindazonáltal a közösségi garancia az engedélyezett hitelkeret maximális összegének adott százalékára korlátozódik (65 %, 70 %, 75 % vagy 100 %). Ha a felső határt nem éri el, a közösségi garancia a teljes összeget fedezi. 2007. december 31-én a kintlévőségek 15 787 millió EUR-t tettek ki (2006: 14 792 millió EUR), ezért tehát a Közösségek által viselt kockázat is erre az összegre korlátozódik.

A közösségi költségvetés garanciáival fedezett hiteleket az EBB harmadik felektől (államoktól, állami, illetve magán pénzintézetektől) származó garanciákkal is biztosítja; ezekben az esetekben a Bizottság másodlagos kezes. A közösségi költségvetésből nyújtott garancia a „Kockázatmegosztással” oszlopban szereplő garanciák esetében csupán a politikai kockázatra nyújt fedezetet. A többi kockázatot az EBB az elsődleges kezes kiesése esetén fedezi. A „Kockázatmegosztás nélkül” oszlopban szereplő garanciák esetében, amennyiben az elsődleges kezes kiesik, a közösségi költségvetés nyújt fedezetet valamennyi kockázatra. Ha az elsődleges kezes állami hatóság, ezek a kockázatok általában a politikai kockázatra korlátozódnak, amennyiben azonban a kezes egy intézmény vagy magánjogi vállalat, a közösségi költségvetésnek az esetleges gazdasági kockázatokra is fedezetet kell nyújtania.

5.5.2.   Egyéb nyújtott garanciák

A kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus keretében a Bizottság hozzájárulása az EBB által a támogatható kutatási projektek esetében nyújtott hitelek és garanciák pénzügyi kockázatát fedezi. A 2007–2013 közötti időszakra összesen legfeljebb 1 milliárd EUR-s bizottsági költségvetést terveznek, amelyből legfeljebb 800 millió EUR az „Együttműködés”, legfeljebb 200 millió EUR pedig a „Kapacitások” egyedi programból származik. Az EBB ugyanekkora összeg nyújtására vállalt kötelezettséget.

A Bizottság 34 millió EUR-t zárolt tőkejuttatásként. Ez a tőkejuttatás a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus keretében az EBB által nyújtott hitelek és garanciák vonatkozásában keletkezett váratlan veszteségek fedezésére szolgál. A Bizottság legfeljebb ilyen mértékű veszteséget szenvedhet a nyújtott hitelekre vagy garanciákra vonatkozó fizetésképtelenség esetén. Ez a Bizottság által nyújtott garancia felső korlátját jelenti a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus tekintetében, így az Európai Közösségeknél felmerült függő kötelezettségnek tekintendő.

A MEDA-program részeként a Bizottság egy külön alapon keresztül garanciamechanizmust hozott létre, amelyből két marokkói szervezet – a Caisse Centrale de Garantie és a Fonds Dar Ad-Damane – részesül. 2007. december 31-én a hitelek teljes összege 1 050 millió MAD-ot tett ki, amelyből 465 millió MAD-ot (41 millió EUR) fedez a bizottsági garancia.

5.6.   PÉNZBÍRSÁGOK

Ezek az összegek a versenypolitikai szabályok megsértése miatt a Bizottság által kiszabott olyan pénzbírságokra vonatkoznak, amelyek összegét ideiglenesen megfizették, és vagy fellebbezést nyújtottak be, vagy nem ismert, hogy nyújtanak-e be fellebbezést. A függő kötelezettséget az ügyre vonatkozó bírósági határozat véglegesítéséig fenntartják. Az ideiglenes kifizetéseken realizált kamatok (309 millió EUR) az adott év gazdasági eredményében jelennek meg, továbbá kimutatásra kerülnek a függő kötelezettségek között, hogy érzékeltetessék a Bizottság ezen összegekre való jogosultságának bizonytalanságát.

5.7.   EMGA – FÜGGŐBEN LÉVŐ BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK

Ide a tagállamokkal szembeni, az EMGA megfelelőségi határozataihoz kapcsolódó olyan függő kötelezettségek tartoznak, amelyekre vonatkozóan a Bíróság még nem hozott ítéletet. A kötelezettség végső összegének, valamint annak meghatározása, hogy sikeres fellebbezés esetén melyik év költségvetését terheli majd, az Európai Bíróság előtt még függőben lévő eljárás hosszától függ. A valószínűleg fizetendő összegre vonatkozó becslés (216 millió EUR) hosszú lejáratú céltartalékként szerepel a mérlegben – lásd az E.2.13. megjegyzést.

5.8.   JOGI ÉS EGYÉB VITÁS ÜGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

E fejezet a Közösségekkel szembeni jelenlegi kártérítési követelésekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódik. A legjelentősebb összegek összefoglalása az alábbiakban található:

—	Egy 2003. júniusában benyújtott követelés egy, a Bizottság által hozott döntés kapcsán. A kezdeti igény összege 518 millió GBP volt. A Bizottság 2005. februárjában terjesztette elő viszontválaszát. Az igényt 2008. májusában 257 millió GBP-re csökkentették. Az ítélet 2008 folyamán várható.

—

2003. októberében szintén egy, a Bizottság által hozott döntés kapcsán nyújtottak be kártérítési követelést. A kártérítési igény összege 1 664 millió EUR. Az Elsőfokú Bíróság 2007 júliusában hozott ítéletet ezzel az esettel kapcsolatban, amelyben a Bizottságot az okozott károk megfizetésére kötelezte. A Bíróság azonban nem számszerűsítette ezeket a károkat. Független szakértőt kell még kijelölni, és nem áll rendelkezésre a károk megbízható becslése. Továbbá a Bizottság által az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezés még függőben van. E bizonytalan elemekre tekintettel a függő kötelezettséget továbbra is az eredeti kártérítés értékén tartják nyilván.

Más összegek szállítókkal, ajánlattevőkkel és korábbi munkavállalókkal kapcsolatos vitás ügyekhez kapcsolódnak. Meg kell említeni, hogy az EK-Szerződés 288. cikkének megfelelő kártérítési követelés esetében a panaszosnak kell bizonyítania a következőket: a szóban forgó intézmény súlyosan megsértett valamely, az egyéneknek bizonyos jogokat biztosító jogszabályt, a panaszos által elszenvedett súlyos kárt, valamint a jogszerűtlen cselekvés és a kár közötti közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

5.9.   EGYÉB FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

Az e cím alatt szereplő, 5 millió EUR-ra becsült fő összeg a betegségek felszámolási költségeivel kapcsolatos lehetséges kötelezettség, amelyet várhatóan a közösségi költségvetésből kell finanszírozni.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS JÖVŐBELI FINANSZÍROZÁSRA

5.10.   FEL NEM HASZNÁLT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Ide olyan, a Bizottság és a felszámolás alatt álló ESZAK által kötött (a fennálló kötelezettségvállalások által le nem fedett) hitelnyújtási és tőkebefektetési megállapodások tartoznak, amelyeket a másik fél az év vége előtt nem hívott le.

5.11.   A MÉG FEL NEM HASZNÁLT ELŐIRÁNYZATOKKAL SZEMBENI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. 2007. december 31-én a költségvetés fennálló kötelezettségvállalásainak teljes összege 138 740 millió EUR volt. A finanszírozandó jövőbeli kötelezettségvállalásként szerepeltetett összeg ez a fennálló költségvetési kötelezettségvállalás (a 2007. évi gazdasági eredménykimutatásban kiadásként feltüntetett kapcsolódó összegekkel csökkentve), ami összesen 95 992 millió EUR-t tesz ki.

A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. Annak érdekében, hogy pontosabb képet kapjanak ezen összeg összetételéről, úgy határoztak, hogy a legrégebbi kötelezettségvállalásokat, valamint azokat, amelyeknél nem tapasztaltak mozgást, külön kimutatják. Ezért létrehozták a lehetséges rendkívüli fennálló kötelezettségvállalás fogalmát. Ez azokból a kötelezettségvállalásokból áll, amelyek az alábbi két feltétel egyikét teljesítik:

—	Az öt évnél régebbi kötelezettségvállalások.

—	Azon kötelezettségvállalások, amelyek esetében az elmúlt két évben nem történt számviteli művelet (kifizetés vagy visszavonás).

A 2002. és 2003. novemberi együttes nyilatkozatok eredményeként a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács hangsúlyozta e lehetséges rendkívüli fennálló kötelezettségvállalás fokozatos megszüntetésének szükségességét. Ezért minden költségvetési év elején meghatározzák és egyenként megvizsgálják a definíciónak megfelelő kötelezettségvállalásokat. E kötelezettségvállalásokat az azonosított hipotetikus esetnek megfelelően 8 különálló kategóriába sorolják. Fontos megjegyezni, hogy a lehetséges rendkívüli fennálló kötelezettségvállalás kritériumait teljesítő kötelezettségvállalások többségét a szolgálatok rendes kötelezettségvállalásként vagy le nem zárt szerződésként sorolják be (annak ellenére, hogy a szükséges számla/bizonylat benyújtási határideje lejárt). Az éves lehetséges rendkívüli fennálló kötelezettségvállalási tevékenység célkitűzése a nem indokolt lehetséges rendkívüli fennálló kötelezettségvállalások arányának minimalizálása minden egyes lehetséges rendkívüli kötelezettségvállalás megvizsgálása, a szolgálatok általi besorolás frissítése, valamint annak ellenőrzése révén, hogy a szerződésekhez kapcsolódó lezárható kötelezettségvállalásokat ténylegesen kiszűrik.

5.12.   TÖBBÉVES FELLÉPÉSEKET ÉRINTŐ JOGI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Ezek a kötelezettségvállalások azáltal keletkeztek, hogy a Bizottság úgy határozott, olyan összegekre vonatkozóan tesz hosszú távú jogi kötelezettségvállalásokat, amelyek fedezetére még nem voltak kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetésben. Nem minden többéves program tartalmaz az e fejezet alá sorolandó kötelezettségvállalást: az elkövetkező évek kiadásai a költségvetési hatóság éves határozataitól, vagy az érintett szabályok változásától függnek.

5.12.1.   Strukturális műveletek

A következő táblázat a következők összehasonlítását mutatja be: azon jogi kötelezettségvállalások, amelyekre még nem tettek költségvetési kötelezettségvállalást, valamint a 2007–2013 közötti pénzügyi keretben szereplő összegekhez kapcsolódó maximális kötelezettségvállalások.

millió EUR
	A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret összegei (A)	Lezárt jogi kötelezettségvállalások (B)	Költségvetési kötelezettségvállalások 2007 (C)	Költségvetési kötelezettségvállalásokkal csökkentett jogi kötelezettségvállalások (=B-C)	Maximális kötelezettségvállalás (=A-C)
Kohéziós politikai alapok	346 542	341 514	44 822	296 692	301 720
Természeti források	92 599	67 816	9 941	57 875	82 658
Előcsatlakozási eszköz	1 629	1 629	285	1 344	1 344
Összesen	440 770	410 959	55 048	355 911	385 722

A strukturális műveletek a 2007–2013 közötti időszakra tervezett támogatásokat jelentik. 2007-ben indult az új pénzügyi keret, amelynek formája és célkitűzései az előző éviektől eltérőek. Mivel új időszak kezdődik, a jogi kötelezettségvállalások igen jelentősek, különösen 2006-hoz képest, amikor semmilyen összeget nem mutattak ki, mivel 2006. december 31-én nem volt kinnlévő kötelezettségvállalás.

5.12.2.   A mediterrán országokkal aláírt jegyzőkönyvek

A mediterrán térség tagsággal nem rendelkező országaival kötött pénzügyi jegyzőkönyvek keretében tett kötelezettségvállalások: az itt megjelenő összeg az aláírt jegyzőkönyvekben szereplő teljes összeg és a lekönyvelt költségvetési kötelezettségvállalások különbözete. Ezek a jegyzőkönyvek olyan nemzetközi szerződések, amelyek csak mindkét fél beleegyezésével szüntethetők meg, az erre irányuló erőfeszítések folyamatban vannak.

5.12.3.   Halászati megállapodások

A halászati megállapodások harmadik felekkel megkötött kötelezettségvállalásokat tartalmaznak meghatározott időszakra, a külső és halászati tevékenységek keretében megvalósuló egyéb műveletek vonatkozásában.

5.13.   RÉSZESEDÉS KAPCSOLT SZERVEZETEKBEN

Ez az összeg a Bizottság által jegyzett, még le nem hívott tőkéhez kapcsolódó kintlévő kifizetéseket tartalmazza.

5.13.1.   Le nem hívott tőkerészesedés: EBRD

millió EUR
EBRD	Teljes EBRD-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Tőke	19 794	600
Befizetett	(5 198)	(157)
Még le nem hívott	14 596	443

5.13.2.   Le nem hívott tőkerészesedés: EBA

millió EUR
EBA	Teljes EBA-tőke	A Bizottság által jegyzett összeg
Tőke	2 770	691
Befizetett	(554)	(138)
Még le nem hívott	2 216	553

Az EBA részvényeseinek 2007. május 7-én megtartott éves közgyűlésén a 2 000 db meglévő részvénnyel azonos, 1 000 db új részvényt kibocsátásáról határoztak (1 millió EUR nominális érték részvényenként; 20 %-os befizetési arány). Az alap részvényeseinek a 2007-ben kezdődő és 2010-ben lezáruló négyéves időszak során lehetőségük van az új részvények – megítélésük szerinti – arányos jegyzésére. Az EBA 2010. június 30-ra az összes olyan részvényt jegyezni fogja, amelyet a többi részvényes még nem jegyzett.

2007 folyamán összesen 770 db, egyenként 1 millió EUR névértékű részvényt jegyeztek az EBA részvényesei. A részvényenkénti részvényázsió 136 544,84 EUR volt. A Közösségek 91 részvényt jegyeztek, amelyből a névérték 20 %-át és a részvényázsiót 2007-ben befizették. A Közösségek részvétele 900 részvényre (900 millió EUR) korlátozódik.

5.14.   MŰKÖDÉSI LÍZING KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

millió EUR
Leírás	A jövőben fizetendő összegek
	1 éven belül	1–5 év között	5 éven túl	Összesen
Épületek	268	889	823	1 980
IT-anyagok és egyéb felszerelések	8	12	3	23
Összesen	276	901	826	2 003

E fejezetbe tartoznak a működési lízingszerződés keretében bérelt épületek és egyéb felszerelések, amelyek nem teljesítik a mérleg eszközoldalán való szerepeltetés feltételeit. A feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt még kifizetendő kötelezettségvállalásokat mutatják.

A működési lízingek tekintetében 2007-ben 275 millió EUR-t számoltak el kiadásként a gazdasági eredménykimutatásban.

5.15.   SZERZŐDÉSES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

E fejezet olyan összegeket tartalmaz, amelyek jövőbeli kifizetésére az Európai Közösségek a mérlegfordulónapkor hatályos szerződések értelmében kötelezettséget vállalt. Elsősorban többéves szolgáltatásnyújtási szerződések szerepelnek itt – pl. biztonság, takarítás, stb. –, de az egyedi projekteket érintő szerződéses kötelezettségvállalások (pl. építési beruházások) is idetartoznak. A feltüntetett összegek a szerződések időszaka alatt kifizetendő kötelezettségvállalások összegét mutatják.

Ugyancsak itt szerepel a Tanács építési szerződéseihez kapcsolódó 22 millió EUR-s fennálló szerződéses kötelezettség, valamint a Parlament építési szerződéseihez kapcsolódó 367 millió EUR. Az itt szereplő másik jelentős összeg a Bíróság luxemburgi épületének kibővítéséhez kapcsolódó 348 millió EUR.

6.   A JOGOSULATLAN KIFIZETÉSEK VISSZAFIZETTETÉSE

6.1.   BEVEZETÉS

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése az ellenőrzési rendszer működésének utolsó szakasza, e visszafizettetések értékelése pedig lényeges a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alátámasztása érdekében. A kifizetés és az utólagos ellenőrzés időpontja között eltelt, valamint a kontradiktórius eljárásokhoz és a végleges esedékes összeg megállapításához szükséges idő miatt a visszafizettetett összegek általában korábbi években lekönyvelt kiadásokhoz kapcsolódnak. A mezőgazdaság esetében ez az idő meghosszabbodik, ha az érintett tagállam egyeztető eljárást kér.

Az EU által finanszírozott projektek ellenőrzésekor az ellenőrök célja a – sokszor bonyolult – pénzügyi és szerződéses szabályok megfelelő alkalmazásának igazolása. Noha hibák, szabálytalanságok és csalások egy EU-projekt vagy szerződés bármelyik szakaszában előfordulhatnak, legnagyobb valószínűséggel a végső szakaszban fedezik fel őket, vagyis amikor a kedvezményezett beküldi a végső kifizetésre vonatkozó kérelmét.

E fejezet célja áttekintést nyújtani a jogosulatlan kifizetések visszafizettetése esetén alkalmazott eljárásról, valamint bemutatni a teljes összeg legjobb becslését. Az Európai Bizottság számára számos eszköz áll rendelkezésre a pénzügyi hibák vagy szabálytalanságok nyilvánvaló esetében a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére, amelyeket a következőkben fejtünk ki. A strukturális intézkedések esetében, ha a kifizetett előlegek magasabbak a projekt végleges költségeinél, a fel nem használt előfinanszírozást vissza kell fizetni. Az ilyen visszafizetések nem minősülnek hibák vagy szabálytalanságok miatti visszafizetésnek, így az alábbi elemzésben sem szerepelnek.

6.2.   A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁS KERETÉBEN TELJESÍTETT JOGOSULATLAN KIFIZETÉSEK VISSZAFIZETTETÉSE

A költségvetés mintegy 80 %-át az Európai Bizottság és a tagállamok egymással megosztva irányítják. A megosztott irányítás alá tartozó kiadások elsősorban a mezőgazdaságra, a strukturális intézkedésekre és a halászatra fordított összegeket jelentik.

Amikor az Európai Bizottság megosztott irányítás keretében hajtja végre a költségvetést, a végrehajtási feladatokat és felelősségeket – a nem támogatható kiadások korrekcióját is ideértve – a tagállamokhoz delegálja, így elsősorban a tagállamok felelősek a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságok korrekciójáért. Az Európai Bizottság átfogó felügyeleti szereppel rendelkezik: ellenőrzi a tagállamok pénzügyi irányításának megfelelőségét, valamint korrekciókat alkalmaz, ha úgy találja, hogy egy tagállam nem védte meg megfelelően a szabálytalanságoktól a közösségi költségvetést. Ilyen korrekciókat az Európai Számvevőszék által lefolytatott auditok és ellenőrzések, illetve az Európai Csaláselleni Hivatal vizsgálatai is eredményezhetnek.

Az ellenőrzési lánc nem lenne teljes anélkül a mechanizmus nélkül, amely biztosítja, hogy a tagállamok megfelelően ellássák feladataikat, és amely kirója rájuk a szükséges pénzügyi következményeket, amennyiben nem tesznek ennek eleget.

A Bizottság extrapolált vagy átalányjellegű korrekciókat alkalmazhat olyan esetekben, amikor a szabálytalan kiadás összegének pontos számszerűsítése nem lehetséges vagy nem kivihető, illetve ha a kérdéses kiadás teljes törlése aránytalan lenne. Az extrapolációt akkor alkalmazzák, ha rendelkezésre állnak a rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatos dossziék egy reprezentatív mintájának eredményei. Az átalányjellegű korrekciókat azon egyedi szabályszegések vagy a rendszerből adódó szabálytalanságok esetében alkalmazzák, amelyek pénzügyi kihatását nem lehet pontosan számszerűsíteni, mivel az túl sok változótól függ, vagy nem eléggé kézzelfogható.

6.2.1.   A mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadások visszafizettetése

Az EMOGA Garanciarészlegét felváltó EMGA és EMVA keretében a visszafizettetés mechanizmusa a számlák rendezéséből és a szabálytalanságok visszatérítéséből áll.

Végső számlaelszámolási eljárás

A Bizottság által működtetett végső számlaelszámolási eljárás magában foglalja valamennyi kifizető ügynökség éves pénzügyi végső elszámolását és egy többéves megfelelőségi elszámolást, amely a tagállamok által bevallott kiadások uniós szabályoknak való megfelelőségére vonatkozik. Az EMGA esetében valamennyi ilyen összeget bevételként könyvelnek le a Bizottság gazdasági eredménykimutatásában. Az EMVA tekintetében a tagállamok által visszafizettetett összegek – az éves pénzügyi végső elszámolásból származó összegekkel együtt – általános szabályként a program kapcsán újra felhasználhatók.

Pénzügyi elszámolás: a Bizottság éves végső elszámolási határozatot fogad el, amellyel a vezetői nyilatkozatok alapján hivatalosan elfogadja a kifizető ügynökségek éves beszámolóját, valamint az igazoló szervek igazolásait és jelentéseit.

A megfelelőségi eljárás célja, hogy kizárja az uniós finanszírozásból a közösségi szabályoknak nem megfelelően kifizetett kiadásokat, vagyis megvédje az uniós költségvetést a nem oda tartozó kiadásoktól. A megfelelőségi eljárás tehát nem olyan mechanizmus, amely révén a szabálytalan kifizetéseket közvetlenül a kedvezményezettől szedik be. A pénzügyi korrekciók azonban erős ösztönzőt jelentenek a tagállamok számára, hogy irányítási és ellenőrzési rendszereiket fejlesszék, és így megelőzzék, illetve felfedezzék és visszafizettessék a végső kedvezményezettek felé teljesített szabálytalan kifizetéseket. A megfelelőségi korrekció továbbá nem mentesíti a tagállamot azon felelőssége alól, hogy az azonosított szabálytalanságokat felderítse, különben jogsértési eljárás indítható. Míg a pénzügyi elszámolásra évente sor kerül, a megfelelőségi eljárás nem követ éves ciklust. Olyan kiadásokra vonatkozik, amelyek egynél több pénzügyi évben fordultak elő, kivéve azokat a kiadásokat, amelyeket több mint 24 hónappal azelőtt hajtottak végre, mielőtt a Bizottság ellenőrzéseinek eredményéről hivatalosan értesítette a tagállamot.

A szabályozási határidők figyelembevétele nélkül végrehajtott kifizetések pénzügyi elszámolása: az EMGA legfontosabb támogatási programjai esetében a rendeletek előírják, hogy a tagállamoknak bizonyos határidőkön belül teljesíteniük kell a kifizetéseket a kedvezményezettek felé. A 883/2006/EK bizottsági rendelet 9. cikkével összhangban a meghatározott határidők betartását rendszeresen, évente háromszor ellenőrzik. A határidők be nem tartása esetén a Bizottság csökkentéseket – amelyek különleges esetekben és kivételes körülményeknél bizonyos jóváírások függvénye – és arányosságot alkalmaz. A csökkentéseket a havonkénti kifizetésekkel összefüggésben az éves pénzügyi elszámolásban teljesítik. A határidők be nem tartása miatti pénzügyi korrekciókat negatív kifizetésként kezelik, a gazdasági eredménykimutatásban pedig költségcsökkenésként számolják el.

A tagállamok által bejelentett szabálytalanságok miatti visszafizettetés

A tagállamok nemzeti jogszabályaik és eljárásaik szerint kötelesek visszafizettetni a szabálytalanságok miatt elveszett összegeket. Amennyiben sikeresen visszafizettetik a kedvezményezettel, a visszafizetett összegeket a Bizottságnál lekönyvelik és a gazdasági eredménykimutatásban bevételként tüntetik fel. A szabálytalanul felhasznált összegeket azonban nem mindig könnyű visszafizettetni. Ha a tagállamnak több mint négy – vagy a kedvezményezett ellen a nemzeti bíróságnál folytatott eljárások esetében nyolc – évébe telik visszafizettetni az összeget, a Bizottság az érintett tagállamra a kinnlévő összeg 50 %-át veti ki, így védve az EU pénzügyi érdekeit (az ún. „50/50 szabály”). Ezt a fentiekben bemutatott pénzügyi elszámolási eljáráson keresztül teszi meg. E számviteli eljárás után a tagállam továbbra is köteles folytatni visszafizettetési tevékenységét. Az így visszafizettetett összegek 50 %-át az uniós költségvetésbe kell továbbítani. Meg kell jegyezni, hogy a visszafizetett összegeket át lehet csoportosítani a Bizottsághoz, miután a tagállamok költségeik fedezésére azt 20 %-kal csökkentették. A Bizottság minden körülmények között figyelemmel kíséri a tagállamok visszafizettetési tevékenységét. Ha egy tagállam nem fizetteti vissza az összeget vagy tevékenysége során nem jár el gondosan, a Bizottság úgy határozhat, hogy a megfelelőségi elszámolási eljáráson keresztül beavatkozik és az érintett tagállamra pénzügyi korrekciót ír elő.

6.2.2.   A strukturális intézkedésekkel kapcsolatos kiadások visszafizettetése

E területen a hibák, szabálytalanságok és csalások visszafizettetésének mechanizmusa főleg pénzügyi korrekciókat foglal magában.

Pénzügyi korrekciók: A finanszírozás feltételeit szabálytalanságok miatt nem teljesítő kiadásokat ki kell zárni az uniós költségvetés általi társfinanszírozásból. E kizárást nevezik „pénzügyi korrekciónak”. Az ilyen kiigazítások célja visszaállítani azt az állapotot, amelyben valamennyi – a strukturális intézkedésből társfinanszírozandónak nyilvánított – kiadás megfelel az alkalmazandó nemzeti és közösségi szabályoknak, illetve rendelkezéseknek.

Pénzügyi korrekciót eredményezhetnek a tagállami ellenőrzési rendszer bármely szintjén lefolytatott auditok és ellenőrzések, a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék auditjai, illetve az Európai Csaláselleni Hivatal vizsgálatai. A tagállamok elsősorban a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokhoz kapcsolódó pénzügyi korrekciók teljesítéséért felelősek. Amennyiben a tagállam egyetért azzal, hogy saját vagy közösségi ellenőrzési és audit tevékenysége eredményeképpen korrekcióra kerüljön sor, a szabálytalan kiadást visszavonhatja és az érintett program keretében újra felhasználhatja a más kiadásra felszabadított, de a korrekció tárgyát képező művelethez vagy műveletekhez nem kapcsolódó közösségi finanszírozást. Az Európai Bizottság formális határozatot hozhat a tagállam által alkalmazandó pénzügyi korrekcióról, amennyiben a tagállam nem teljesítette az előírt korrekciókat, vagy amennyiben az irányítási és ellenőrzési rendszerekben olyan súlyos hiányosságok fordulnak elő, amelyek a rendszerből adódó szabálytalanságokhoz vezethetnek. A bizottsági határozat által alkalmazott pénzügyi korrekció az érintett program közösségi finanszírozásának csökkentését vonja maga után. A saját vagy közösségi auditokat követően a tagállamok által teljesített korrekciók nem szerepelnek a Bizottság számviteli rendszerében, a tagállamok pedig évente egyszer szolgáltatnak információt. A közösségi beszámolóban csak beszedési megbízás vagy a végső kifizetés csökkentése révén végrehajtott pénzügyi korrekciók szerepelnek.

6.3.   JOGOSULATLAN KIFIZETÉSEK VISSZAFIZETTETÉSE – EGYÉB IRÁNYÍTÁSI TÍPUSOK

Az előírt mechanizmusok a beszedési megbízásokat vagy a következő kifizetés csökkentését foglalják magukban. Sok uniós projekt több évig tart, az időközönkénti ellenőrzéseket és független ellenőrzési tanúsítványok vizsgálatát követően pedig – a későbbi kifizetési igények és/vagy végső kifizetések kiigazítása révén – általában korrekciókat alkalmaznak. A későbbi kifizetésekből történő levonás révén – tehát beszedési megbízás kibocsátása nélkül – teljesített valamennyi visszafizettetésre vonatkozó információt nem lehet könnyen azonosítani a Bizottság számviteli rendszerében, mivel a beszámolóban csak a kiigazított kifizetés összege szerepel.

A projekt lezárásakor vagy lezárása után az Európai Bizottság saját vagy a Számvevőszék ellenőrei által a helyszínen lefolytatott ellenőrzések alapján további korrekciókat alkalmazhat. E korrekciókat a későbbi évek folyamán is megtehetik, ekkor beszedési megbízást bocsátanak ki.

6.4.   A 2007-BEN JOGOSULATLANNAK MINŐSÍTETT KIFIZETÉSEK VISSZAFIZETTETÉSÉNEK ELEMZÉSE

Az alábbiakban bemutatott adatokat lehetőség szerint az eredményszemlélet alapján állapították meg, amelynek értelmében a visszafizettetést arra az évre számolják el, amelyben:

—	a beszedési megbízást kibocsátották, vagy csökkentett kifizetést teljesítettek,

—	a Bizottság korrekcióról határozott, illetve a tagállam a korrekciót elfogadta, illetve

—	az EMGA és EMVA keretében a szabálytalanságok összegét a tagállam visszafizettette és bejelentette.

6.4.1.   Megosztott irányítás

6.4.1.1.   A mezőgazdasági és vidékfejlesztési kiadások visszafizettetése: EMGA és EMVA

A 2007-es naptári év során a Bizottság az EMGA-t illetően úgy határozott, hogy pénzügyi korrekciókat követően a tagállamoknak 607 millió EUR-t kell visszafizetniük. Emellett ugyanebben az évben a tagállamok 247 millió EUR-t fizettek vissza a Bizottságnak, amely összeg kedvezményezettek által visszafizetett szabálytalan kiadásokat tartalmaz. Mivel az EMVA esetében ez volt az alap működésének első éve, 2007-ben nem került sor jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére. Ezen összes visszafizettetést a Bizottság számviteli rendszerében elszámolják és feltüntetik a gazdasági eredménykimutatásban.

millió EUR
	2007
Meghozott pénzügyi korrekciók, amelyből:
Megfelelőségi elszámolás	532
Pénzügyi elszámolás és figyelembe nem vett fizetési határidők	75
Összesen	607
Tagállamok által bejelentett szabálytalanságok	247
Összesen	854

A Bizottság megfelelőségi határozatok keretében is hajthat végre pénzügyi korrekciókat, de csak olyan kiadások esetében, amelyeket legfeljebb 24 hónapon belül jelentenek be, amely idő eltelte után a tagállam által elszámolt kiadási területet ellenőrzik. Az összeget, amely a Bizottság ellenőrzését követően még meghozandó mezőgazdasági megfelelőségi pénzügyi korrekciós határozatok alapján fog befolyni, 1,5 milliárd EUR-ra becsülték. Ez a 2001–2007 közötti időszakban bejelentett bizonyos kiadásokat érinti, és e pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben függő követelésként szerepel.

6.4.1.2.   A strukturális intézkedésekkel kapcsolatos kiadások visszafizettetése

A Bizottság és a Számvevőszék ellenőrző munkájából, valamint a zárási folyamatból származó, a következő két programidőszakban végrehajtott valamennyi pénzügyi korrekciót az alábbi táblázat tartalmazza:

A 2000–2006-OS IDŐSZAK PROGRAMJAIRA/PROJEKTJEIRE VONATKOZÓ ÖSSZES PÉNZÜGYI KORREKCIÓ

millió EUR
	Összes pénzügyi korrekció 2006.12.31-én	2007-es pénzügyi korrekciók bizottsági határozat nélkül	2007-es pénzügyi korrekció bizottsági határozat alapján	Összes pénzügyi korrekció 2007.12.31-én
Kohéziós Alap	99	4	0	103
ERFA	1 382	179	0	1 561
ESZA	438	37	0	475
HOPE	0	0	0	0
EMOGA Orientáció	1	0	0	1
Összesen	1 920	220	0	2 140

Az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA esetében a 2006. évi éves beszámolóhoz csatolt megjegyzésekben szereplő számadatok (3.1.4. megjegyzés, összesen 1 915 millió EUR) a tagállamoknak a pénzügyi korrekciós eljárás beindításával kapcsolatban küldött levelekben szereplő, az ERFA-hoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódó becsült összegek. Az összesen 20,7 millió EUR-nyi összeget (Kohéziós Alap: 18,7 millió EUR, ERFA: 1 millió EUR, ESZA: 1 millió EUR) átmeneti jellege miatt nem vették figyelembe az összes pénzügyi korrekció kiszámítása során. Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében hozzáadtak ugyanakkor a 2006-ban vagy az előtt elfogadott, korábban nem jelentett formális bizottsági határozatokat képviselő pénzügyi korrekciókból származó további 25,7 millió EUR-t (Kohéziós Alap: 17,7 millió EUR, ERFA: 8 millió EUR).

AZ 1994–1999-ES IDŐSZAK PROGRAMJAIRA/PROJEKTJEIRE VONATKOZÓ ÖSSZES PÉNZÜGYI KORREKCIÓ

millió EUR
	Összes pénzügyi korrekció 2006.12.31-én	2007-es pénzügyi korrekciók bizottsági határozat nélkül	2007-es pénzügyi korrekciók bizottsági határozat alapján	Összes pénzügyi korrekció 2007.12.31-én
Kohéziós Alap	202	0	23	225
ERFA	818	4	36	858
ESZA	340	0	5	345
HOPE	15	24	0	39
EMOGA Orientáció	30	4	80	114
Összesen	1 405	32	144	1 581

Az ERFA és a Kohéziós Alap esetében a 2006. évi végleges beszámolóhoz csatolt megjegyzésekben szereplő számadatok (3.1.4. megjegyzés, összesen 1 677 millió EUR) a tagállamoknak a pénzügyi korrekciós eljárás beindításával kapcsolatban küldött levelekben szereplő becsült összegek. Az összesen 300 millió EUR-nyi összeget (Kohéziós Alap: 58 millió EUR, ERFA: 242 millió EUR) átmeneti jellege miatt nem vették figyelembe az összes pénzügyi korrekció kiszámítása során. Az ERFA esetében további 16 millió EUR-t, az ESZA esetében pedig 10 millió EUR-t adtak hozzá a 2006-ban vagy az előtt elfogadott, korábban nem jelentett formális bizottsági határozatokat képviselő pénzügyi korrekciók alapján, valamint 2 millió EUR-t a HOPE esetében, amelyet korábban nem jelentettek be.

A 2007. évi strukturális intézkedések esetében a 396 millió EUR összegű összes pénzügyi korrekciót a következőképpen lehet felosztani:

millió EUR
	ERFA	KA	ESZA	HOPE	EMOGA-O	Összesen
1994–1999-es időszak pénzügyi korrekciói:
Beszedési megbízással (7)	29	3	3	2	15	52
Kifizetés csökkentése	11	20	2	22	69	124
Részösszesen 1994–1999-es időszak	40	23	5	24	84	176
2000–2006-os időszak pénzügyi korrekciói:
Nem támogatható kiadások visszavonására vonatkozó megállapodás	179	4	37	0	0	220
Részösszesen 2000–2006-os időszak	179	4	37	0	0	220
Pénzügyi korrekció összesen	219	27	42	24	84	396

E táblázat nem tartalmazza a strukturális alap kiadásaira vonatkozó, a tagállamok által lefolytatott saját ellenőrzések eredményeit. Ezen túlmenően lehetséges pénzügyi korrekciókra vonatkozik egy 2,9 milliárd EUR-s összeg, amelyet a tagállamoktól kell behajtani. Az összeg alapját a Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzésének eredményei képezik, amelyek mindegyikét a főigazgatóságok nyomon követik. Figyelembe véve az ellenőrzések nyomon követésének állapotát, a korrekciós cselekvési tervek végrehajtását, valamint a 2007 végéig kiadott végső állásfoglalásról szóló leveleket, a számlák 2007. évi zárása idején ez a legjobb becslés.

A tagállamok pénzügyi korrekciós tevékenysége (visszavonások, visszafizettetések, folyamatban lévő visszafizettetések) a 2007. évi strukturális intézkedések esetében

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy minden év március 31-ig adjanak tájékoztatást az adott évben a strukturális intézkedésekhez kapcsolódó visszavonásokról, visszafizettetésekről és a folyamatban lévő visszafizettetésekről, valamint a 2000–2006-os programozási időszak egészéről összesítve valamennyi strukturális alap és közösségi kezdeményezés (ERFA, ESZA, EMOGA és HOPE) esetében. A Bizottság megkapta a visszavonások és visszafizettetések 2007. évi előzetes adatait (körülbelül 540 millió EUR), amelyeket az érintett tagállamokkal bizonyos ügyekben folytatott bizottsági egyeztetés után kiigazítanak. A felülvizsgált adatokat a strukturális alapok végrehajtásáról szóló, 2008 folyamán később kibocsátandó 19. éves jelentés mellékletében mutatják majd be. A Bizottság által saját vagy más közösségi szervek ellenőrzése alapján javasolt, de a tagállamok által elfogadott és végrehajtott pénzügyi korrekciókhoz kapcsolódóan potenciális eltérés van a tagállamok által közölt visszavonások adatai tekintetében.

Meg kell jegyezni, hogy a Bizottság jelenleg ellenőriz néhány tagállam által a Bizottságnak a megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerősítésére irányuló cselekvési terv (COM(2008)97) 6.2. intézkedése alapján benyújtott információkat. E munka eredményeképpen végleges következtetéseket lehet majd levonni az adatok teljessége és megbízhatósága vonatkozásában, ami a nyomonkövetési tevékenység alapját jelenti ahhoz, hogy a pénzügyi korrekciókról szóló jelentésben meg lehessen tenni a szükséges javításokat.

6.4.2.   Kiadások visszafizettetése egyéb irányítási típusok keretében

Az egyéb irányítási típusok esetében a beszedési megbízásokban rögzített adósságokkal kapcsolatos információkat a következő táblázat tartalmazza. A 2007. évi számviteli adatokban nem szerepeltek a későbbi kifizetésekből történő levonás által eredményezett visszafizetések. Az év folyamán kibocsátott, a korábban kifizetett összegek visszafizettetésére irányuló beszedési megbízások összege összesen 259 millió EUR-t tett ki. Ebből 138 millió EUR vonatkozik a kiadások visszanyerésére, és 121 millió EUR az előfinanszírozás visszanyerésére. Az utóbbi kategória tekintetében a számviteli adatok nem teszik lehetővé a fel nem használt előlegek visszafizettetéséből származó összegek, illetve a kedvezményezett által igényelt jogosulatlan kiadások visszafizettetéséből származó összegek közötti különbségtételt. Ugyanakkor a strukturális intézkedésekkel ellentétben gyakorlatilag valamennyi visszafizettetett előfinanszírozás – az ügynökségek eredményéhez kapcsolódókat kivéve – jogosulatlanul igényelt összegek visszafizettetésének minősül.

millió EUR
Jogosulatlan kifizetésekkel kapcsolatban 2007-ben kibocsátott beszedési megbízások	2007
Külső fellépések	178
Belső politikák	81
Összesen	259

6.5.   A 2007. ÉVI JOGOSULATLAN KIFIZETÉSEK VISSZAFIZETTETÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA

A következő táblázat a 2007-ben visszafizetendőnek ítélt teljes összeg legjobb becslését tartalmazza. Amint azt a fentiekben bemutattuk, ezen összegek sem a strukturális alap kiadásainak a tagállamok általi saját ellenőrzések eredményeit, sem a külső fellépésekkel és belső politikákkal kapcsolatos későbbi kifizetésekből történő levonás által eredményezett visszafizetéseket nem tartalmazzák. Az előfinanszírozási kockázatokkal kapcsolatban megállapított beszedési megbízások a fel nem használt (szabálytalan kifizetésekhez nem kapcsolódó) előlegek visszafizetésére vonatkozó összegekkel magasabb értéken szerepelnek.

Jogosulatlan kifizetések visszafizettetésének összefoglalása

millió EUR
	2007	2006
EMOGA:
– pénzügyi korrekciók	607	839
– tagállamok által bejelentett szabálytalanságok	247	108
Strukturális alapok és a Kohéziós Alap (1994–1999 és 2000–2006 közötti programok)	396	807
Jogosulatlan kifizetésekre vonatkozó beszedési megbízások:
– külső fellépések	178	172
– belső politikák	81	85
Összesen	1 509	2 011

7.   PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG PÉNZTÁRI MŰVELETEI

Az alábbi megállapítások az Európai Bizottság által a költségvetés végrehajtása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveletekre vonatkoznak. A költségvetés végrehajtására vonatkozó bizottsági pénztári műveletek irányításának szabályait és alapelveit a (2028/2004/EK, Euratom rendelettel módosított) 1150/2000/EK, Euratom rendelet, valamint a költségvetési rendelet (az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel módosított 1605/2002/EK, Euratom rendelet) és annak végrehajtási szabályai (a 478/2007/EK, Euratom rendelettel módosított 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet) rögzítik.

A fenti rendeletek eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

—	A saját forrásokat a tagállamok vagy az egyes tagállamok által kijelölt szerv a Bizottság nevében a kincstárnál e célra nyitott számlára fizetik be. A Bizottság a fenti számlákat kizárólag készpénzigényei fedezésére használhatja.

—	A tagállamok a saját forrásokat saját nemzeti valutájukban fizetik be, míg a Bizottság kifizetéseit általában euróban teljesítik.

—	A Bizottság nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

—	Az eurótól eltérő pénznemben vezetett számlák egyenlegét vagy az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetésekre használják, vagy időközönként átváltják euróra (az 1150/2000/EK, Euratom rendeletre figyelemmel, amennyiben ez a saját források számláján lévő összegeket érinti).

A saját források számlái mellett a Bizottság a kifizetések végrehajtása és a tagállami költségvetési hozzájárulástól különböző összegek bevétele céljából egyéb bankszámlákat is nyitott központi és kereskedelmi bankoknál. E számlák mindegyikét (bevételi számlái kivételével) az ezekről teljesítendő kifizetések alapján naponta feltöltik. E számlákon minimális pénzeszköz-egyenleget tartanak annak érdekében, hogy sürgős kifizetéseket lehessen végrehajtani, ha a finanszírozás során kivételesen bármilyen késedelem történne. A bevételi számlák egyenlegét a pénztári igényektől függően rendszeresen továbbítják a saját források számláira vagy más számlákra.

Minden olyan kereskedelmi bankot, ahol a Bizottság bankszámlákkal rendelkezik, ajánlati felhívás útján választanak ki. Előlegszámlákat a költségvetési rendelet 63. cikkével összhangban nyitnak, bankszámlákat pedig az igények alapján, amelynek során a bankokat egyszerűsített pályázati eljárás keretében választják ki.

7.1.   MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belső ellenőrzési normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak. A pénztári és a kifizetési műveletek irányítását írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik. Különösen az alábbiakra terjednek ki:

—	Bankszámlák nyitása és megszüntetése,

—	Pénzügyi rendszerek paramétereinek meghatározása,

—	Pénztári tervezés és előrejelzés,

—	Kifizetések végrehajtása és készpénzkezelés,

—	Devizaárfolyam-műveletek,

—	Bankok kiválasztása,

—	Ügyletek nyomonkövetése és banki egyeztetések,

—	Harmadik felek dokumentumainak kezelése és ellenőrzése.

7.2.   PÉNZÜGYI KOCKÁZAT

Devizakockázat:

A tagállamok által az eurótól különböző pénznemben befizetett saját forrásokat a saját források számláin tartják nyilván. Euróban történő kifizetések teljesítése miatti igények esetén e forrásokat átváltják euróra, illetve néhány esetben közvetlenül az ugyanabban a pénznemben teljesítendő kifizetések végrehajtására használják fel.

A Bizottság az uniós tagállamok eurótól különböző pénznemeiben vagy USD-ben tartott számláinak egy részét kereskedelmi bankoknál vezeti az ugyanazon pénznemben meghatározott kifizetések végrehajtásának céljából. E számlákat a végrehajtandó kifizetések összegétől függően töltik fel; következésképpen napi egyenlegüket nagyon alacsony szinten tartják és csak korlátozott mértékben vannak kitéve a devizaárfolyam-ingadozásoknak.

Amennyiben a saját forrásoktól különböző bevételek eurótól eltérő pénznemben érkeznek, ezeket a kifizetések végrehajtása érdekében vagy az ugyanabban a pénznemben vezetett egyéb számlákra továbbítják, vagy a pénztári igényektől függően átváltják euróra és euróban vezetett egyéb számlákra továbbítják. Az eurótól különböző pénznemben vezetett előlegszámlákat az ugyanabban a pénznemben teljesítendő rövid távú helyi kifizetési igények becslésétől függően töltik fel. E számlák egyenlegét a rájuk vonatkozó felső korlátok figyelembe vételével vezetik.

Hitelkockázat:

Az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban a Bizottság pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk (saját források) befizetésére nyitott számlákon vezetik. Minden ilyen számlát a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetnek Ezek az intézmények gyakorlatilag semmilyen hitelkockázatot nem jelentenek a Bizottság számára

A kifizetések, illetve egyéb banki műveletek végrehajtása érdekében a Bizottság pénztári forrásainak kis részét kereskedelmi bankok kezelik. Általános gyakorlat a kereskedelmi bankoknál vezetett számlák „just-in-time” rendszerű feltöltése. Ennek következtében az ezeken a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak (átlagosan 100 millió EUR és 200 millió EUR közöttiek, és több mint 30 számla között oszlanak meg), így a Bizottság hitelkockázatnak való kitettsége korlátozott. Emellett a hitelkockázat további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankok kiválasztása során egyedi iránymutatást alkalmaznak.

Minden kereskedelmi bankot ajánlati felhívás útján választanak ki. A pályázati eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelkockázati besorolás Moody's P-1 vagy azzal egyenértékű (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet. Valamennyi szerződés tartalmazza a Bizottság általi azonnali megszüntetés lehetőségét abban az esetben, ha a másik fél besorolását felülvizsgálják és az a minimálisan elvárt szint alá esik.

Az előlegszámlákat egyszerűsített pályázati eljárás során kiválasztott helyi bankoknál vezetik. A besorolási követelmények a helyi viszonyoktól függnek és országonként jelentősen eltérőek lehetnek. A hitelkockázatnak való kitettség korlátozása érdekében ezen számlák egyenlegeit a lehető legalacsonyabb szinten tartják (a működési igények figyelembe vételével), a számlákat rendszeresen feltöltik, az alkalmazott felső korlátokat pedig évente felülvizsgálják.

Kamatlábkockázat:

Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 9. cikkével összhangban a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál nyitott számlák nem kamatozók, kezelésük pedig díjmentes. A központi bankoknál vezetett minden egyéb számla esetében a díjazás az egyes bankok által nyújtott különleges feltételek függvénye; változó kamatlábat alkalmaznak, amelyet a piaci ingadozások alapján kiigazítanak.

A kereskedelmi bankoknál vezetett valamennyi számla esetében a kamatszámítás változó alapú, az Európai Központi Bank főbb refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábhoz kapcsolódik, és e kamat bármilyen ingadozása esetén kiigazítják. Ennek eredményeképpen a Bizottság semmilyen kamatlábkockázatnak nincs kitéve.

7.3.   ÁTMENETILEG BESZEDETT PÉNZBÍRSÁGOK KEZELÉSE

Az alábbi megállapítások az Európai Bizottság által az átmenetileg beszedett pénzbírságok (korlátozott felhasználású pénzeszközök) igazgatása érdekében lefolytatott pénztárkezelési műveleteire vonatkoznak.

Devizakockázat:

Mivel minden pénzbírságot euróban szabnak ki és fizetnek be, a Bizottság semmilyen kockázatnak nincs kitéve a devizaárfolyam-ingadozások tekintetében.

Hitelkockázat:

Iránymutatásokat alkalmaznak azon bankok kiválasztása során, ahol pénzeszközök vannak elhelyezve, és az egyes szerződéses partnerek esetében a kockázati kitettség korlátozott. Valamennyi pénzeszközt folyószámlán helyezik el és előzetes értesítés nélkül bármikor lehívhatóak. A bankokat ajánlati felhívás útján választják ki. A pályázati eljárásban való részvételhez szükséges minimum hosszú távú hitelkockázati besorolás Moody's Aa vagy azzal egyenértékű (tehát S&P AA- vagy Fitch AA-).

Bármely egyéni félnek való kitettség – annak igazolt konszolidált éves beszámolójából eredően – a „tőke + tartalékok + alárendelt kölcsöntőke” 5 %-ára korlátozott. Ezt a korlátot legalább évente felülvizsgálják. Valamennyi szerződés tartalmazza a Bizottság általi azonnali megszüntetés lehetőségét abban az esetben, ha a másik fél besorolását felülvizsgálják és az a minimálisan elvárt szint alá esik.

Kamatlábkockázat:

A kamatszámítás minden számla esetében változó alapú, az Európai Központi Bank főbb refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábhoz kapcsolódik, és e kamatláb bármilyen ingadozása esetén kiigazítják. Ennek eredményeképpen a Bizottság semmilyen kamatlábkockázatnak nincs kitéve.

HITELFELVÉTELI ÉS -NYÚJTÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉS A GARANCIAALAP

Az alábbiak az Európai Bizottság által a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom, valamint a Garanciaalap révén végzett hitelnyújtási és -felvételi tevékenységekhez kapcsolódnak.

7.4.   KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

Makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom:

A hitelnyújtási és -felvételi műveleteket, valamint a kapcsolódó pénztárkezelést a Közösségek adott esetben a vonatkozó Euratom tanácsi határozatokkal (8) és a belső iránymutatásokkal összhangban hajtják végre. Az érintett működési egységek kidolgozták és használják a hitelfelvételt, kölcsönöket, pénztárkezelést és hasonló speciális területeket felölelő írott eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést.

Általános szabályként nem folyik fedezeti tevékenység, mivel a hitelnyújtási műveletek finanszírozása viszonossági fizetési megállapodás alapján (back-to-back) történik és nincsenek nyitott devizapozíciók.

Garanciaalap:

A garanciaalap vagyonkezelésének szabályait és alapelveit (lásd az E.2.3.3. szakaszt) az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közötti, 1994. november 25-én kelt egyezmény, valamint annak 1996. szeptember 17–23-i és 2002. május 8-i módosításai rögzítik.

A főbb alapelvek az alábbiak (közvetlenül az egyezményből kivonatolva):

—	A garanciaalap egyetlen pénznemben, euróban működik. Az árfolyamkockázatok elkerülése érdekében kizárólag e pénznemben hajt végre befektetéseket.

—

A vagyonkezelés a pénzügyi tevékenységekre vonatkozó hagyományos óvatossági elven alapul. Kiemelt figyelmet fordít a kockázatcsökkentésre, valamint annak biztosítására, hogy a vagyonkezelés alá tartozó eszközök likviditási és átruházhatósági foka elegendő legyen, figyelembe véve azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyekkel a garanciaalap konfrontálódik.

—	A garanciaalap az EBB portfólió-részlege által már használt valamennyi fedezeti eszközt alkalmazhatja a piaci és kamatkockázatok ellen.

—

A portfóliókezelés az optimális időtartamon és a hosszú és rövid lejárat közötti legjobb allokáción alapul a kamatlábgörbék valódi előnyeinek kihasználása érdekében. Annak érdekében, hogy a portfólió időtartama a jövőbeli piaci feltételekre vonatkozó előrejelzéseknek megfelelően gyorsan módosítható legyen, a vagyonkezelő – kizárólag fedezeti céllal – alkalmazni fogja a piacon rendelkezésre álló azon eszközöket, amelyekkel kapcsolatban az EBB már rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal.

7.5.   DEVIZAKOCKÁZAT

Mivel valamennyi követelés és kötelezettség euróban denominált, a Közösségek pénzügyi pozíciói és pénzáramai nincsenek kitéve a devizaárfolyam-ingadozások hatásainak.

7.6.   KAMATKOCKÁZAT

A hitelnyújtási és -felvételi tevékenységek jellegéből adódóan a Közösségek számottevő kamatozó követeléssel és kötelezettséggel rendelkezik.

Makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom:

A változó kamattal felvett kölcsönök cash flow kamatkockázatnak teszik ki a Közösségeket. Ezek a kölcsönök a hitelfelvételek teljes volumenének mintegy 93 %-át teszik ki. A hitelfelvételekből eredő kamatkockázatot azonban ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). A mérlegfordulónapon a Közösségek változó kamatozású hitelei (névértéken kifejezve) 1,18 milliárd EUR-t tesznek ki (2006: 1,32 milliárd EUR), az összeget hathavonta újraárazzák. A Közösségeknek fix kamatú hitelei is vannak, ezek 2007-ben 85 millió EUR-t tesznek ki (2006: 85 millió EUR), végső lejáratuk öt éven túli.

Garanciaalap:

A garanciaalap kamatkockázatának (piaci kockázat) kezelésére fedezeti eszközök használhatók. A Bizottság és az EBB közötti megállapodás értelmében azonban jelenleg nincs jelentős kockázat, így nem hajtanak végre fedezeti műveleteket. Mivel a tranzakciók és a műveletek kizárólag euróban denomináltak, más fedezeti műveletre sincs szükség. A garanciaalap 2006. és 2007. december 31-i tőkerészesedésének (piaci érték az elhatárolt kamatok nélkül) megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza:

millió EUR
Szegmensek	Fix kamatozású befektetések						Változó kamatozású értékpapírok		Összesen
	3 hónapnál rövidebb		3 hónap és 1 év között		1 és 10 év között
	2007	2006	2007	2006	2007	2006	2007	2006	2007	2006
Folyószámlák	1	1	0	0	0	0	0	0	1	1
Rövid lejáratú betétek – névleges	247	437	0	0	0	0	0	0	247	437
Értékesíthető pénzügyi eszközök	25	57	84	51	703	733	71	76	883	917
Összesen	273	495	84	51	703	733	71	76	1 131	1 355
Százalék	24 %	36 %	7 %	4 %	63 %	54 %	6 %	6 %	100 %	100 %

2007. december 31-én a pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök (lekötött betétek) esetében a tényleges kamatláb 4,12 % és 4,83 % között mozgott. Az értékesíthető értékpapírok portfóliója esetében a tényleges kamatláb 2,94 % és 5,52 % között mozog.

7.7.   HITELKOCKÁZAT

A Közösségek ki van téve hitelkockázatnak, ami annak a kockázata, hogy a másik fél nem lesz képes a teljes összeget annak esedékességekor kifizetni. A hitelkockázatnak való kitettség kezelése az Euratom esetében először országgaranciák kieszközlésével, majd a garanciaalapon keresztül történik. A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapot (9) 1994-ben hozták létre az Európai Unión kívüli országoknak nyújtott hitelek finanszírozására felvett kölcsönökhöz kapcsolódó nemfizetési kockázat fedezésére. Az esedékes összegek intézmény általi késedelmes fizetésének elkerülése érdekében e hitelek rendezése a Közösségek költségvetésből rendelkezésre bocsátott előlegek segítségével történik. Ha valamely kifizetés esedékességét követő három hónap után megerősítést nyer, hogy a hitelfelvevő ország fizetésképtelen, az előleget a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap visszafizeti a költségvetésbe.

Makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom:

A Közösségek hitelkockázata Bulgáriával, Romániával és Szerbia-Montenegróval szemben a legnagyobb. Ezen országok teszik ki a hitelek teljes volumenének hozzávetőlegesen 27, 28, illetve 22 %-át. Ami a pénztárműveleteket illeti, alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatásokat. Ennek megfelelően a működési egység csak az engedélyezett bankok kereskedelmi jegyzékén szereplő és megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köt üzletet.

Garanciaalap:

A garanciaalap lekötött betétei – A partnerek besorolása

A Közösség és az EBB közötti, a garanciaalap kezeléséről szóló megállapodással összhangban valamennyi bankközi befektetésnek minimum A1 hitelkockázati besorolásúnak kell lennie. A rövid lejáratú bankközi befektetések, beleértve az elhatárolt kamatokat is, partnertípus szerinti megoszlása 2007. december 31-én az alábbi:

millió EUR
Osztályozás	2007.12.31.		2006.12.31.
A1	75	30 %	171	39 %
A2	0	0 %	0	0 %
Aa1	20	8 %	44	10 %
Aa2	53	22 %	57	13 %
Aa3	100	40 %	167	38 %
Összesen	248	100 %	439	100 %

Értékesíthető eszközök – A kibocsátók jellemzői

A kibocsátók profilja és az elhatárolt kamatok nélküli piaci érték 2007. december 31-én az alábbi:

millió EUR
Kibocsátó	2007.12.31.		2006.12.31.
Egyéb AAA besorolású kibocsátó	310	35 %	361	40 %
Aaa-n felüli	5	1 %	15	2 %
Kormány/Aaa besorolású ügynökség	196	22 %	225	25 %
Kormány/Aa1 besorolású ügynökség	72	8 %	58	6 %
Kormány/Aa2 besorolású ügynökség	0	0 %	0	0 %
Kormány/Aa3 besorolású ügynökség	81	9 %	67	7 %
Kormány/A1 besorolású ügynökség	73	8 %	49	5 %
Kormány/A2 besorolású ügynökség	132	15 %	122	13 %
Kormány/A3 besorolású ügynökség	4	1 %	10	1 %
Kormány/Baa1 besorolású ügynökség	10	1 %	10	1 %
Kormány/NR besorolású ügynökség	0	0 %	0	0 %
Összesen	883	100 %	917	100 %

Minden értékpapír megfelel a következő követelményeknek:

—	vagy az állam bocsátotta ki őket, vagy az Európai Unió, a G10 vagy nemzetek feletti szervek által garantált intézmények,

—	vagy valamely más, legalább AA3 besorolású szuverén állam bocsátotta ki őket,

—	vagy valamely más, AAA besorolású kibocsátó bocsátotta ki őket.

7.8.   VALÓS ÉRTÉK

A makroszintű pénzügyi támogatás és Euratom által nyújtott és felvett hitelek becsült valós értékének meghatározása egy leszámítolt pénzáram-modell segítségével történik. E modell értelmében a tervezett jövőbeli pénzáramok leszámítolásához a lejáratig visszalévő időszakra megfelelő AAA hozamgörbéket alkalmaznak. A változó kamatú hitelek becsült valós értéke a feltételezések szerint megközelíti könyv szerinti értéküket, mivel azokat hathavonként újraárazzák a piaci kamatlábbal.

A mérlegfordulónapon a fix kamatozással nyújtott hitelek becsült értéke 90 millió EUR (2006: 93 millió EUR), a fix kamatozású felvett hiteleké 89 millió EUR (2006: 93 millió EUR), míg a megfelelő könyv szerinti értékek 87 millió EUR (2006: 87 millió EUR), illetve 87 millió EUR (2006: 87 millió EUR).

7.9.   LIKVIDITÁSI POZÍCIÓ

Az alábbi táblázat a garanciaalap követeléseinek és kötelezettségeinek elemzését tartalmazza lejáratuk szerinti csoportosításban, a mérleg fordulónapjától a szerződés szerinti lejárat időpontjáig hátralévő idő szerint. A lejárati időpontok legóvatosabb figyelembevétele mellett készült. Ezért a kötelezettségek esetében a lehető legkorábbi visszafizetési időpont szerepel, míg a követelések esetében a lehető legkésőbbi visszafizetési időpont. A szerződéses lejárati időpont nélküli követelések és kötelezettségek a „Határozatlan lejárat” kategóriában jelennek meg.

millió EUR
Futamidő	3 hónapnál rövidebb	3 hónap és 1 év között	1 és 10 év között	Határozatlan lejárat	Összesen
Követelések euróban:
Folyószámlák	1	0	0	0	1
Rövid lejáratú betétek	248	0	0	0	248
Ebből elhatárolt kamat	1	0	0	0	1
Értékesíthető pénzügyi eszközök	38	109	754	3	904
Ebből elhatárolt kamat	7	13	0	0	20
Összesen	287	109	754	3	1 153
Kötelezettségek euróban:
Tőke	0	0	0	1 152	1 152
Fizetési kötelezettségek	1	0	0	0	1
Összesen	1	0	0	1 152	1 153
Nettó likviditási pozíció 2007.12.31-én	286	109	754	(1 149)	0
Kumulált likviditási pozíció 2007.12.31-én	286	395	1 149	0

EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG (felszámolás alatt)

Az alábbi megállapítások az Európai Közösségek által a (felszámolás alatt álló) Európai Szén- és Acélközösség révén végrehajtott hitelfelvételi és -nyújtási, valamint pénztárkezelési tevékenységekhez kapcsolódnak. További információ a felszámolás alatt álló ESZAK beszámolójában található.

7.10.   KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

Az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-i lejáratát követően a 2003/76/EK határozattal összhangban az ESZAK követeléseit és kötelezettségeit az Európai Közösségre ruházzák át, valamint az ESZAK kötelezettségeinek likvidálását a Bizottság irányítja. Ezért a felszámolás alatt álló ESZAK számára nem tervezik új hitelek nyújtását, sem az ehhez szükséges hitelfelvételt. Az új ESZAK-hitelfelvételek a finanszírozási költségek csökkentését célzó refinanszírozásra korlátozódnak.

A vagyon- és kötelezettségkezelést a Bizottság végzi, belső iránymutatásaival összhangban. Az érintett működési egységek kidolgozták és használják a hitelfelvételt, kölcsönöket, pénztárkezelést és hasonló speciális területeket felölelő írott eljárási szabályzatokat. Meghatározzák és értékelik a pénzügyi és működési kockázatot, továbbá rendszeresen ellenőrzik a belső iránymutatásoknak és eljárásoknak való megfelelést. Ami a pénztárkezelési műveleteket illeti, a működési kockázat, a partnerkockázat és a piaci kockázat minimalizálása érdekében az óvatosság elve alkalmazandó. A befektetések alapjában véve az alábbi kategóriákra korlátozódnak: lekötött bankbetétek, pénzpiaci eszközök, fix és változó kamatozású kötvények.

Az egyes kategóriák főbb befektetési korlátai a következők:

—	A lekötött betétek esetében bankonként 100 millió EUR, illetve a bank saját forrásainak 5 %-a közül az alacsonyabbik, feltéve, hogy rövid távú hitelbesorolási minősítése legalább A-1 (S&P) vagy azzal egyenértékű.

—	A tagállamok vagy az Európai Unió intézményei által kibocsátott vagy garantált kötvények esetében tagállamonként vagy intézményenként maximum 250 millió EUR a besorolástól függően.

—	Más, legalább AA (S&P) vagy azzal egyenértékű hosszú távú hitelkockázati besorolású szuverén vagy szupranacionális kibocsátók kötvényei esetében maximum 100 millió EUR kibocsátónként vagy kezesenként.

—	Legalább AA vagy AAA (S&P) vagy azzal egyenértékű besorolású más kibocsátók kötvényei esetében – a besorolás és a kibocsátó státusza függvényében – maximum 25, illetve 50 millió EUR.

A felszámolás alatt álló ESZAK derivatív pénzügyi eszközöket használ egyes kockázati kitettségek fedezésére (lásd az E.2.3.4.2. megjegyzést is).

7.11.   PIACI KOCKÁZAT

Árfolyamkockázat

A felszámolás alatt álló ESZAK az amerikai dollár és az angol font tekintetében ki van téve a devizakitettségből eredő árfolyamkockázatnak. Az alábbi táblázat összefoglalja a felszámolás alatt álló ESZAK 2007. december 31-i árfolyamkockázati kitettségét.

A táblázatban a felszámolás alatt álló ESZAK eszközei és forrásai euróban kifejezett névértékükön szerepelnek, pénznemek szerint csoportosítva.

millió EUR
	GBP	USD
Eszközök	207	68
Kötelezettségek	(285)	(68)
Nettó mérlegpozíció	(78)	0
A keresztdevizás kamatswap-ügyletek hatása	81	—
Nettó kitettség	3	0

Az angol fontban lévő eszköz- és forráspozíció jórészt az Európai Beruházási Bank által egy fizetésképtelenné vált adós helyettesítéseként kibocsátott, 204 millió EUR-val egyenértékű, nem jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból áll (lásd az E.2.4.2. megjegyzést). Az eljárási szabályzat értelmében az EK-ügyletként engedélyezett egyetlen devizaművelet az eurovásárlás. Az e szabály alóli valamennyi kivételnek megfelelően indokoltnak kell lennie.

Árkockázat

A felszámolás alatt álló ESZAK a mérlegben értékesíthetőként szereplő befektetések miatt ki van téve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árkockázatának.

7.12.   KAMATKOCKÁZAT

A cash flow kamatkockázat annak kockázata, hogy a piaci kamatlábak változásai miatt a pénzügyi instrumentum jövőbeli pénzmozgásai ingadozni fognak. A valós érték kamatkockázat annak kockázata, hogy a piaci kamatlábak változásai miatt a pénzügyi instrumentum valós értéke ingadozni fog. Tevékenységei jellegéből adódóan a felszámolás alatt álló ESZAK mind a valós érték, mind a cash flow kockázat tekintetében ki van téve a piaci kamatláb uralkodó szintje ingadozásának.

a)   Felvett hitelből nyújtott hitelek

A hitelfelvételből eredő kamatkockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). Ha a felvett és a nyújtott hitelek nem hangolhatók össze tökéletesen, a kamatmozgásnak való kitettség csökkentésére derivatív pénzügyi eszközöket használnak (lásd az E.2.3.4.2. megjegyzést).

b)   Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok cash flow kamatkockázatnak teszik ki a felszámolás alatt álló ESZAK-ot, míg a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok valós érték kamatkockázatnak teszik ki a Közösséget. A mérlegfordulónapon a befektetési portfóliónak mintegy 94 %-át fix kamatozású kötvények alkotják (2006: 93 %).

Az alábbi táblázat a felszámolás alatt álló ESZAK tőkerészesedésének 2007. december 31-i megoszlását mutatja (piaci érték az elhatárolt kamatok nélkül):

millió EUR
Szegmensek	Fix kamatozású befektetések			Változó kamatozású értékpapírok	Összesen
	3 hónapnál rövidebb	3 hónap és 1 év között	1 és 10 év között
Folyószámlák	7	0	0	0	7
Rövid lejáratú betétek – névleges	42	0	0	0	42
Értékesíthető értékpapír-portfólió	15	106	1 179	87	1 387
Összesen	64	106	1 179	87	1 436
Százalék	4 %	7 %	83 %	6 %	100 %

2007. december 31-én az elhatárolt kamat az értékesíthető értékpapírok portfóliója esetében 29 millió EUR-t tett ki.

c)   Kamatérzékenység-elemzés

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír piaci ára a lejáratig hátralévő időtől, a kamatától, valamint a lejáratig esedékes tényleges hozamtól függ. A sokkelemzéshez a portfólióban szereplő valamennyi, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (beleértve a változó kamatozású kötvényeket is) először a tényleges hozamon árazzák, majd 100 bázisponttal megemelt hozammal újraárazzák. A piaci ár változása a sokkelemzésben kimutatott hipotetikus veszteség. A feltételezés szerint a 100 bázispontos elcsúszás azonnali, nem vesznek figyelembe időhorizontot. 2007. december 31-én ez a hipotetikus veszteség mintegy 53 millió EUR-t tett ki.

7.13.   HITELKOCKÁZAT

A felszámolás alatt álló ESZAK hitelkockázati kitettséget vállal, ami annak kockázata, hogy a partner nem lesz képes esedékességkor a teljes összeget megfizetni. Alkalmazni kell a partnerek kiválasztására vonatkozó iránymutatást. Ezáltal a működési egység csak az engedélyezett bankok kereskedelmi jegyzékén szereplő és megfelelően nagy hitelkerettel rendelkező, támogatható bankokkal köt üzletet. A hitelkockázati kitettség kezelése a hitelfelvevő kamat- és tőketörlesztési képességének rendszeres elemzésén keresztül történik. A hitelkockázati kitettség kezeléséhez fedezetet, valamint ország-, vállalati és személyes garanciákat is előírnak. 2007. december 31-én a 265 millió EUR a következőképpen oszlott meg:

millió EUR
	Névleges összeg
Hitelintézeteknek nyújtott hitelek	41
Vevőknek nyújtott hitelek	224
Összesen	265

A fennálló teljes összeg 77 %-át a tagállamok vagy azokkal egyenértékű szervek (állami intézmények vagy a tagállamok állami szektorbeli ipari csoportjai) garanciái fedezik. A fennálló hitelek 17 %-át banknak nyújtották, vagy bank garantálta azokat. A fennálló kötelezettségek (15 millió EUR) 6 %-át a korábbi ESZAK nyugdíjalapból az európai intézmények dolgozóinak nyújtott hitelek teszik ki (a fenti táblázatban a tisztviselőknek nyújtott hitelek a vevőknek nyújtott hitelek között szerepelnek), ezekre élet- és rokkantsági biztosítások, valamint az érintett fizetések biztosítanak fedezetet.

A fennálló hitelek 0,1 %-os egyenlege magasabb fokú kockázatot jelentőnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a kapott garanciák (magántulajdonú ipari csoportok által kibocsátott garanciakötvények és más speciális garanciák) probléma esetén nem biztosítják ugyanazt a biztonsági szintet.

Likviditási szempontból a felvett hitelekből nyújtott kölcsönöket teljes mértékben fedezi egy elkülönített céltartalék. Ez a tartalék 2007. december 31-én 134 millió EUR-t tett ki. A saját forrásból nyújtott hiteleket egy másik, korábban ESZAK elkülönített tartaléknak hívott tartalék fedezte. Ez az elkülönített tartalék 2007. december 31-én 48 millió EUR-t tett ki.

a)   Pénzeszközök és betétek hitelintézeteknél – A partnerek jellemzői

A mérlegfordulónapon a betétek és folyószámla-egyenlegek 43, illetve 57 %-a volt F1+ (vagy azzal egyenértékű), illetve F1 (vagy azzal egyenértékű) Fitch-besorolású bankoknál. Minden betét és folyószámla-egyenleg az OECD-n belüli bankoknál van.

b)   Hitelek és előlegek – A hitelfelvevők jellemzői

A (névleges kintlévő összegekben kifejezett) felvett hitelekből nyújtott hitelek mérlegfordulónapi földrajzi koncentrációját az alábbi táblázat tartalmazza. Meg kell említeni, hogy ezeket a hiteleket állami testületek, bankok vagy ipari csoportosulások garantálják, kivéve az Egyesült Királyságban, ahol nem nyújtanak garanciát.

millió EUR
	2007. december 31.	Hitelek száma
Görögország	68	1
Franciaország	134	2
Olaszország	0	8
Egyesült Királyság	0	0
Összesen	202	11

Egy fizetésképtelenné vált adós adósságainak 1998-as átütemezését követően a Bizottság 204 millió EUR-nyi saját váltót vásárolt az Európai Beruházási Banktól (AAA besorolás) annak érdekében, hogy helyreállítsa a hitelnyújtási és -felvételi műveletek viszonossági jellegét, és így fedezze a kamat- és devizakockázatot. E saját váltók nem szerepelnek a fenti táblázatokban.

A mérlegfordulónapon a kintlévő nominális értéken kifejezett, saját forrásokból nyújtott hitelek (kivéve az európai intézmények tisztviselőinek nyújtott hiteleket) földrajzi koncentrációja szerint az összesen 48 millió EUR-nyi összeg 50 %-át Németországnak nyújtották, a maradékon pedig 12 uniós tagállam osztozik. Mindegyik hitelt garancia fedezi.

c)   Derivatív pénzügyi eszközök – A partnerek jellemzői

Lásd az E.2.3.4.2. megjegyzést.

d)   Értékesíthető értékpapírok – A kibocsátók jellemzői

A hitelviszonyt megtestesítő (valós értéken kifejezett) értékpapírok kibocsátó típusa és a (Standard & Poor's) hitelkockázati besorolás szerinti megoszlása a mérlegfordulónapon az alábbi volt:

millió EUR
	2007. december 31.	%
Szuverén államok	430	30 %
Multinacionális szervezetek	91	6 %
Bankok és pénzügyi intézmények	622	44 %
Más közszektorbeli kibocsátók	274	20 %
Összesen	1 417	100 %

millió EUR
	2007. december 31.	%
AAA	839	59 %
AA+	124	9 %
AA	215	15 %
A+	94	7 %
A	82	6 %
A-	40	3 %
BBB+	6	0 %
BBB	17	1 %
Összesen	1 417	100 %

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok földrajzi koncentrációja a mérlegfordulónapon (valós értékben kifejezve): Németország 18 %, Egyesült Államok 9 %, Egyesült Királyság 8 %, Franciaország 5 %, valamint Ausztria, Spanyolország és a szupranacionális szervezetek esetében 6–6 %. A maradékon az OECD-n belüli országok osztoznak.

7.14.   LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A hitelfelvételből eredő likviditási kockázatot általában ellentételezik az azonos feltételekkel nyújtott hitelek (viszonossági vagy back-to-back műveletek). Ha a felvett és a nyújtott hitelek nem hangolhatók össze tökéletesen, derivatív pénzügyi eszközöket használnak a pénzáramok összehangolására.

A felszámolás alatt álló ESZAK vagyon- és követeléskezelése során a Bizottság a likviditási követelményeket a felelős bizottsági szolgálatokkal folytatott konzultáció eredményeként kapott, 11 éves időhorizontú kifizetési előrejelzések alapján kezeli. A befektetéseket ennek megfelelően úgy hajtják végre, hogy teljesítsék a vonatkozó éves követelményeket.

7.15.   VALÓS ÉRTÉK

Hitelnyújtás és hitelfelvétel

A nyújtott és felvett hitelek becsült valós értékének meghatározása egy leszámítolt pénzáram-modell segítségével történik. E modell értelmében a tervezett jövőbeli pénzáramok leszámítolásához a lejáratig visszalévő időszakra megfelelő AAA hozamgörbéket alkalmaznak.

A változó kamatú hitelek becsült valós értéke a feltételezések szerint megközelíti könyv szerinti értéküket, mivel azokat három- vagy hathavonként újraárazzák a piaci kamatlábbal. A fix kamatú felvett és nyújtott hitelek becsült valós értékét nem tudták meghatározni, mivel a számításhoz szükséges adatok nem álltak rendelkezésre.

Értékesíthető értékpapírok

Az értékesíthető értékpapírok valós értéken szerepelnek, ami a piaci ár és az elhatárolt kamatok összege.

Valós értéken mért pénzügyi eszközök

Az értékelési technika segítségével becsült valós érték változásának teljes összege, ami az év során bemutatásra került a gazdasági eredménykimutatásban, 9 millió EUR (nettó veszteség) (a 2006-os 1 millió EUR-s nettó nyereséggel szemben). Minden pénzügyi eszköz valós értéke a megfigyelhető piaci árak és kamatlábak által alátámasztott értékelési technika segítségével kerül kiszámításra.

Követelések és kötelezettségek

Úgy tekintik, hogy a vevőkövetelések értékvesztésre képzett céltartalékkal csökkentett névleges értéke és a szállítói kötelezettségek névleges értéke megközelíti valós értéküket.

Készpénz, illetve azzal egyenértékű eszközök

A folyószámlákat és rövid (három hónapnál rövidebb) lejáratú betéteket is magukban foglaló pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök valós értéke a könyv szerinti értékük.

8.   KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Az Európai Közösségek felső vezetését érintő, kapcsolt felekre vonatkozó műveletekkel kapcsolatos adatok bemutatása céljából e személyeket öt csoportba sorolták:

1. kategória	:	a Bizottság elnöke és a Bíróság elnöke
2. kategória	:	a Bizottság alelnökei
3. kategória	:	a Bizottság tagjai, a Bíróság bírái és ügyészei, az Elsőfokú Bíróság elnöke és tagjai, az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének elnöke és tagjai, az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos
4. kategória	:	a Számvevőszék elnöke és tagjai
5. kategória	:	az intézmények és ügynökségek legmagasabb rangú köztisztviselői

A FELSŐVEZETÉS PÉNZÜGYI JOGOSULTSÁGAI

EUR
Jogosultság (alkalmazottanként)	1. kategória	2. kategória	3. kategória	4. kategória	5. kategória
Alapfizetés (havi)	23 617,91	21 393,04	17 114,43 — 19 253,73	18 483,59 — 19 681,60	10 882,28 — 17 114,43
Lakhatási támogatás (a fizetés %-ában)	15 %	15 %	15 %	15 %	n.a.
Külföldi munkavégzési támogatás (a fizetés %-ában)	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	16 %
Családi támogatások:
Háztartási támogatás (a fizetés %-ában)	2 % + 158,86	2 % + 158,86	2 % + 158,86	2 % + 158,86	2 % + 158,86
Eltartott gyermekek	319,27	319,27	319,27	319,27	319,27
Iskola előtti	67,83	67,83	67,83	67,83	67,83
Iskoláztatási, vagy	235,53	235,53	235,53	235,53	235,53
A munkavégzés helyén kívüli képzés	471,06	471,06	471,06	471,06	471,06
Az elnöklő bírák támogatása	n.a.	n.a.	500 — 810,74	n.a.	n.a.
Reprezentációs költségtérítés	1 418,07	911,38	500 — 607,71	n.a.	n.a.
Éves utazási költségek	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	igen
Tagállamba átutalható:
Iskoláztatási támogatás (10)	igen	igen	igen	igen	igen
A fizetés %-ában (10)	5 %	5 %	5 %	5 %	5 %
A kk nélküli fizetés %-ában	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %	legfeljebb 25 %
Reprezentációs kiadások	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	n.a.	n.a.
Szolgálati jogviszony megkezdése:
Beilleszkedési kiadások	47 235,82	42 786,08	38 507,46	36 967,17	visszatérítésre kerülnek
Családtagok utazási költségei	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek
A költözésből adódó kiadások	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek
Szolgálati jogviszony megszűnése:
Újraletelepedési kiadások	23 617,91	21 393,04	19 253,73	18 483,59 — 19 681,60	visszatérítésre kerülnek
Családtagok utazási költségei	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek
A költözésből adódó kiadások	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek	visszatérítésre kerülnek
Átmenet (a fizetés %-ában) (11)	40 % — 65 %	40 % — 65 %	40 % — 65 %	40 % — 65 %	n.a.
Betegbiztosítás	fedezett	fedezett	fedezett	fedezett	opcionális
Nyugdíj (a fizetés %-ában, adózás előtt)	legfeljebb 70 %	legfeljebb 70 %	legfeljebb 70 %	legfeljebb 70 %	legfeljebb 70 %
Levonások:
Közösségi adó	8 % — 45 %	8 % — 45 %	8 % — 45 %	8 % — 45 %	8 % — 45 %
Betegbiztosítás (a fizetés %-ában)	1,8 %	1,8 %	1,8 %	1,8 %	1,8 %
Speciális illeték a fizetés után	3,79 %	3,79 %	3,79 %	3,79 %	3,79 %
Levont nyugdíj	n.a.	n.a.	n.a.	n.a.	10,25 %
Személyek száma 2007.12.31-én	2	5	92	27	77

9.   A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló jóváhagyásának dátumáig sem a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására nem jutott olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, sem jelentés nem érkezett ilyenről. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

10.   KONSZOLIDÁLT INTÉZMÉNYEK

A.   ELLENŐRZÖTT INTÉZMÉNYEK

1.   Intézmények és egyeztető bizottságok

Régiók Bizottsága

Az Európai Unió Tanácsa

Az Európai Unió Bírósága

Európai Bizottság

Európai Számvevőszék

Európai adatvédelmi biztos

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Európai ombudsman

Európai Parlament

2.   Közösségi ügynökségek

Európai Újjáépítési Ügynökség

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

Európai Betegségmegelőzési és -ellenőrzési Központ

Európai Szakképzés-fejlesztési Központ

Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért

Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség

Európai Gyógyszerügynökség

A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége

Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség

Európai Képzési Alapítvány

Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja

Európai ügynökség az Európai Unió tagállamainak külső határain való együttműködés irányítására

Európai GNSS Felügyelő Hatóság

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (Védjegyek és formatervezési minták)

Európai Vasúti Ügynökség

Közösségi Növényfajta-hivatal

Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal (12)

3.   Végrehajtó hivatalok

Versenyképességi és innovációs végrehajtó hivatal

Oktatási, audiovizuális és kulturális végrehajtó hivatal

Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatal (12)

4.   Más ellenőrzött intézmények

Európai Szén- és Acélközösség (felszámolás alatt)

Eurojust (13)

Európai Rendőrakadémia (CEPOL) (13)

B.   KÖZÖS VÁLLALATOK

ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezet (tőkerészesedés/szavazati jog részesedés: 45,5 %)

SESAR Közös vállalkozás (költségmódszer szerint értékelve)

Felszámolás alatt álló Galileo közös vállalkozás (tőkerészesedés: 91,6 %, részesedés a szavazati jogból: 49,3 %)

C.   TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOK

Európai Beruházási Alap (tőkerészesedés/szavazati jog részesedés: 25 %)

11.   NEM KONSZOLIDÁLT INTÉZMÉNYEK

Bár az alábbi intézmények vagyonát a Közösségek kezeli, azok nem teljesítik a konszolidálás feltételeit, így nem szerepelnek az Európai Közösségek beszámolójában.

11.1.   AZ EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP (EFA)

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) a Közösségek fő eszköze az AKCS-országok és a tengerentúli országok és területek (TOT) fejlesztési együttműködésének támogatására. Minden Alap öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény (Yaoundéi I. Egyezmény) 1964-es megkötése óta az EFA-ciklusok általában a yaoundéi és loméi partnerségi egyezményeket követik. A kilencedik EFA-t a legújabb partnerségi egyezménnyel, az úgynevezett Cotonou-i megállapodással egyidőben, 2000. júniusában kötötték meg. A Cotonou-i megállapodást 77 állam írta alá: 48, a Szaharától délre fekvő afrikai ország; 15 karibi és 14 csendes-óceáni ország. A kilencedik EFA-hoz ötéves időtartamra – amely 2007. decemberében járt le – 13,5 milliárd EUR-t rendeltek. A Cotonou-i megállapodás csak két pénzügyi eszközről rendelkezik az EFA keretében: a hosszútávú fejlesztési támogatáshoz nyújtott támogatást célzó eszközről (vissza nem térítendő támogatás); és az AKCS-országok magánszektorának támogatását célzó beruházási keretről. A Cotonou-i megállapodást 2005. júniusában Luxemburgban vizsgálták felül, és a hozzá kapcsolódó 10. EFA 2008-ban lép hatályba.

Az EFA-t nem a közösségi költségvetésből, hanem a tagállamok közvetlen – tárgyalások során megállapított – hozzájárulásából finanszírozzák. A tagállamok által fizetett összeg többek között részben GNP-jükön, részben az érintett AKCS-államokkal való történelmi kapcsolatukon (korábbi gyarmatok) alapul. Az EFA forrásait a Bizottság és az EBB kezeli.

Az EFA-ra saját pénzügyi szabályzata vonatkozik (HL L 83., 2003.4.1., 1. o.), amely előírja saját pénzügyi kimutatásainak a Közösségekétől elkülönítetten történő bemutatását. Az EFA-k a Számvevőszék és a Parlament külső vizsgálatainak tárgyát képezik. Tájékoztatási céllal bemutatásra kerül az EFA mérlege és eredménykimutatása:

MÉRLEG – EFA

millió EUR
	2007.12.31.	2006.12.31.
Forgóeszközök:
Követelések	8	217
Előfinanszírozás	957	2 809
Egyéb forgóeszközök	(3)	1
Pénzeszközök és azzal egyenértékű eszközök	388	291
Összesen	1 350	3 318
Eszközök összesen	1 350	3 318
Rövid lejáratú kötelezettségek:
Kötelezettségek	(704)	(2 096)
Kötelezettségek összesen	(704)	(2 096)
Nettó eszközök	646	1 222
Források és tartalékok
Lehívott alaptőke	25 019	29 900
Tárgyévi eredmény	(3 256)	(2 924)
Előző évek áthozott eredménye	(22 411)	(26 788)
Tartalékok	1 294	1 034
Források és tartalékok	646	1 222

GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS – EFA

millió EUR
	2007	2006
Összes bevétel	0	0
Működési kiadások
Működési kiadások:
Programokhoz nyújtott támogatás	638	750
Makrogazdasági támogatás	427	408
Kamattámogatások	1	1
Sürgősségi segély	155	130
Menekültek segélyezése	(6)	7
Kockázati tőkebefektetés	58	63
Stabex	98	189
Sysmin	32	30
Átvezetés korábbi EFA-kból	5	15
Strukturális kiigazítás	(6)	1
Adósságenyhítés	180	17
Ágazati szakpolitika	1 149	911
Exportbevétel-kompenzáció	84	53
Intézményi támogatás	30	32
AKCS-n belüli projektek	382	339
Kongó Alap	17	(13)
Összesen	3 244	2 933
Igazgatási kiadások:	31	24
	3 275	2 957
A működési tevékenységek (vesztesége)	(3 275)	(2 957)
Nem működési tevékenységek
Pénzügyi bevételek	19	31
Céltartalékok	0	2
Nem működési tevékenységek nyeresége	19	33
Tárgyévi eredmény	( 3 256)	(2 924)

11.2.   A BETEGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

A betegbiztosítási rendszer betegbiztosítást nyújt az Európai Közösségek különböző szervei személyzetének. A rendszer forrásai saját tulajdonában vannak, és bár pénzügyi eszközeit a Bizottság kezeli, forrásait nem ellenőrzi az Európai Közösségek. A rendszert a tagoktól (személyzet) és a munkaadóktól (az intézmények/ügynökségek/szervek) érkező hozzájárulások finanszírozzák. A keletkezett többlet a rendszerben marad.

A rendszer négy különálló intézményből áll: az Európai Közösségek intézményeinek és ügynökségeinek személyzetét biztosító fő rendszerből, valamint három kisebb, a firenzei Európai Egyetemi Intézet és az Európai Iskolák személyzetét, továbbá az EK-n kívül, például az EU-küldöttségeken dolgozó személyzetet biztosító rendszerből. A rendszer összes eszköze 2007. december 31-én 287 millió EUR-t tett ki (2006: 279 millió EUR).

II. RÉSZ

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT JELENTÉSEK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

TARTALOMJEGYZÉK

A.	A költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentések:

1.	2007. évi költségvetési eredmény

2.	A költségvetés végrehajtásának áttekintése

Bevételek:

3.	Összevont áttekintő a költségvetési bevételek végrehajtásáról

4.	Összevont áttekintő a költségvetési bevételek végrehajtásáról – intézmények szerinti bontásban

Kiadások:

5.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összetétele és változása szakpolitikai területenként

6.	A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása szakpolitikai területek szerinti bontásban

7.	A kifizetési előirányzatok végrehajtása szakpolitikai területek szerinti bontásban

8.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok összetétele és változása pénzügyi keret szerinti bontásban

9.	A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

10.	A kifizetési előirányzatok végrehajtása a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

11.	A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok végrehajtása intézmények szerinti bontásban

Fennálló kötelezettségvállalás:

12.	Összevont áttekintő a fennálló kötelezettségvállalásokról

13.	A fennálló kötelezettségvállalások keletkezési év szerinti megoszlása

Ügynökségek:

14.	Az ügynökségek bevételei: költségvetési előrejelzések, jogosultságok és kapott összegek

15.	Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok ügynökségek szerinti bontásban

16.	Költségvetési eredmény az ügynökségekkel együtt

B.	Magyarázó megjegyzések a költségvetés végrehajtásáról szóló összevont jelentésekhez:

1.	Költségvetési alapelvek, szerkezet és előirányzatok

2.	A költségvetési bevételek és kiadások magyarázata, valamint megjegyzések a 2007-es eredményhez

A. SZAKASZ: A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT JELENTÉSEK (14)

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK EREDMÉNYE

1.   2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY

millió EUR
	EFTA-EGT	Európai Közösségek	Összesen 2007	Összesen 2006
A költségvetési év bevételei	137	117 426	117 563	108 423
A folyó év előirányzataival szembeni kifizetések	(122)	(112 906)	(113 028)	(105 412)
Az N + 1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	0	(3 114)	(3 114)	(1 401)
Az N – 1. évről áthozott EFTA-előirányzatok	(2)	0	(2)	0
Az N – 1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése	0	246	246	263
Árfolyamkülönbözetek az év során	0	(123)	(123)	(16)
Költségvetési eredmény	13	1 529	1 542	1 857

Az Európai Közösségek költségvetésének többletét a következő évben az azévre esedékes összegeik csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

2.   A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE – 2007

BEVÉTELEK

millió EUR
Cím		Bevételi előirányzatok	Megállapított követelések	%	Bevételek	Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
		1	2	3=2/1	4	5=4/1	6=2-4
1.	Saját források	106 203	107 574	101,29 %	106 159	99,96 %	1 415
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	5 939	5 937	99,96 %	5 937	99,97 %	0
4.	Az intézményeknél és más közösségi szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	950	941	99,07 %	933	98,13 %	9
5.	Az intézmények adminisztratív működése	81	334	414,67 %	251	311,04 %	83
6.	Harmadik felek hozzájárulása, kiadások visszafizetése, pénzügyi korrekciók	190	3 951	2 085,13 %	3 744	1 975,68 %	207
7.	Késedelmi kamatok és bírságok	438	8 921	2 036,76 %	472	107,83 %	8 449
8.	Hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek	25	39	156,08 %	39	156,08 %	0
9.	Egyéb bevételek	20	70	345,92 %	28	140,36 %	41
Összesen		113 846	127 767	112,23 %	117 563	103,27 %	10 205

KIADÁSOK

millió EUR
Fejezet		Kifizetési előirányzatok	Teljesített kifizetések	%	Átvitt előirányzatok	%	Megszüntetett előirányzatok	%
		1	2	3=2/1	4	5=4/1	6=1-2-4	7=6/1
1.	Fenntartható növekedés	45 462	43 713	96,15 %	1 359	2,99 %	390	0,86 %
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	57 020	56 648	95,84 %	1 958	3,43 %	414	0,73 %
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 356	1 050	77,41 %	163	11,99 %	144	10,60 %
4.	Az EU mint globális szereplő	7 780	7 292	93,73 %	184	2,37 %	304	3,90 %
5.	Igazgatás	7 960	6 806	85,50 %	940	11,81 %	214	2,69 %
6.	Ellentételezés	445	445	100,00 %	0	0,00 %	0	0,00 %
Összesen		120 021	113 953	94,94 %	4 603	3,84 %	1 465	1,22 %

3.   ÖSSZEVONT ÁTTEKINTŐ A 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL

millió EUR
Cím		Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
		Eredeti összeg	Végleges	Tárgyév	Áthozatal	Összesen	Tárgyév	Áthozatal	Összesen
1.	Saját források	114 288	106 203	106 145	1 429	107 574	104 806	1 353	106 159	99,96 %	1 415
3.	Többletek, egyenlegek és kiigazítások	0	5 939	5 936	0	5 937	5 937	0	5 937	99,97 %	0
4.	Az intézményeknél és más közösségi szerveknél dolgozó személyektől származó bevételek	950	950	915	26	941	908	24	933	98,13 %	9
5.	Az intézmények adminisztratív működése	81	81	309	25	334	230	20	251	311,04 %	83
6.	Harmadik felek hozzájárulása, kiadások visszafizetése, pénzügyi korrekciók	10	190	3 734	217	3 951	3 639	105	3 744	1 975,68 %	207
7.	Késedelmi kamatok és bírságok	123	438	3 446	5 475	8 921	(74)	546	472	107,83 %	8 449
8.	Hitelnyújtási és hitelfelvételi műveletek	25	25	39	0	39	39	0	39	156,08 %	0
9.	Egyéb bevételek	20	20	59	10	70	26	2	28	140,36 %	41
Összesen		115 497	113 846	120 585	7 183	127 767	115 512	2 051	117 563	103,27 %	10 205

Az 1. cím: Saját források részletezése

millió EUR
Alcím		Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
		Eredeti összeg	Végleges	Tárgyév	Áthozatal	Összesen	Tárgyév	Áthozatal	Összesen
10.	Mezőgazdasági vámok	1 487	1 487	1 406	388	1794	1 016	388	1 404	94,43 %	390
11.	Cukorilleték	533	(38)	(30)	28	(3)	(58)	28	(31)	81,44 %	28
12.	Vámok	15 288	15 084	15 179	1 010	16 189	14 262	937	15 200	100,77 %	989
13.	HÉA	17 827	18 517	18 469	0	18 469	18 468	0	18 468	99,73 %	2
14.	GNI	79 153	71 153	71 062	2	71 065	71 057	0	71 057	99,87 %	7
15.	Költségvetési egyensúlyhiányok megszüntetése	0	0	59	0	59	61	0	61		(2)
Összesen		114 288	106 203	106 145	1 429	107 574	104 806	1 353	106 159	99,96 %	1 415

A 3. cím: Rendelkezésre álló többletek részletezése

millió EUR
Alcím		Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
		Eredeti összeg	Végleges	Tárgyév	Áthozatal	Összesen	Tárgyév	Áthozatal	Összesen
30.	Előző évről áthozott többlet	0	2 109	2 109	0	2 109	2 109	0	2 109	100,00 %	0
31.	HÉA-többlet	0	961	973	0	973	973	0	973	101,22 %	0
32.	GNI-többlet	0	2 869	2 857	0	2 857	2 857	0	2 857	99,60 %	0
34.	Kiigazítás a bel- és igazságügyi politikából való kimaradás miatt	0	0	0	0	0	0	0	0		0
35.	Brit korrekció	0	0	(2)	0	(2)	(2)	0	(2)		0
Összesen		0	5 939	5 936	0	5 937	5 937	0	5 937	99,97 %	0

4.   ÖSSZEVONT ÁTTEKINTŐ A 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL – INTÉZMÉNYEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Cím	Bevételi előirányzatok		Megállapított követelések			Bevételek			Befolyt összegek a költségvetés %-ában	Kintlévőségek
	Eredeti összeg	Végleges	Tárgyév	Áthozatal	Összesen	Tárgyév	Áthozatal	Összesen
Európai Parlament	85	85	198	20	218	135	10	144	170,21 %	74
Tanács	52	52	86	13	100	85	10	94	181,38 %	5
Bizottság	115 290	113 639	120 227	7 148	127 375	115 220	2 030	117 250	103,18 %	10 125
Bíróság	35	35	37	1	38	37	1	37	106,17 %	0
Számvevőszék	17	17	17	1	17	16	1	17	99,39 %	1
Gazdasági és Szociális Bizottság	11	11	13	0	13	13	0	13	116,93 %	0
Régiók Bizottsága	6	6	5	0	5	5	0	5	97,24 %	0
Ombudsman	1	1	1	0	1	1	0	1	99,49 %	0
Európai adatvédelmi biztos	1	1	0	0	0	0	0	0	75,36 %	0
Összesen	115 497	113 846	120 585	7 183	127 767	115 512	2 051	117 563	103,27 %	10 205

5.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Szakpolitikai terület		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Elfogadott előirányzat	Módosítások	Áthozott előirányzatok	Célhoz kötött bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen	Elfogadott előirányzat	Módosítások	Áthozott előirányzatok	Célhoz kötött bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen
		1	2	3	4	5=3+4	6=1+2+5	7	8	9	10	11=9+10	12=7+8+11
01	Gazdasági és pénzügyek	495	(182)	0	18	18	330	510	(203)	5	17	22	329
02	Vállalkozáspolitika	540	(10)	0	44	45	575	584	(116)	17	65	81	550
03	Versenypolitika	72	0	0	3	3	74	72	0	7	3	10	82
04	Foglalkoztatás és szociális ügyek	11 431	(546)	5	18	24	10 908	11 662	(27)	15	14	30	11 664
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	54 940	(401)	0	2 532	2 532	57 041	53 652	(401)	24	2 527	2 551	55 802
06	Energiaügy és közlekedés	1 809	(13)	9	80	88	1 885	1 195	(186)	17	116	133	1 142
07	Környezetvédelem	353	0	0	21	21	374	329	(87)	23	19	41	284
08	Kutatás	3 565	77	0	408	408	4 049	2 693	(226)	42	803	844	3 312
09	Információs társadalom és média	1 435	(57)	0	159	159	1 537	1 175	(24)	16	269	285	1 436
10	Közvetlen kutatás	348	0	0	314	314	663	359	0	35	262	297	656
11	Halászati és tengerészeti ügyek	955	0	0	4	4	959	1 223	(20)	39	6	44	1 248
12	Belső piac	56	(1)	0	2	2	57	58	(1)	5	2	7	64
13	Regionális politika	34 694	732	0	8	8	35 434	27 129	(457)	13	8	21	26 693
14	Adóügyek és vámunió	110	0	0	4	4	114	114	0	5	4	9	123
15	Oktatás és kultúra	1 223	0	0	218	218	1 440	1 158	31	14	246	260	1 450
16	Tájékoztatás	201	0	0	3	3	204	192	0	27	3	30	223
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	545	1	0	26	26	572	288	1	267	27	294	582
18	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség	671	0	0	21	22	693	522	(120)	6	21	27	428
19	Külkapcsolatok	3 527	281	0	75	75	3 883	3 008	288	55	80	134	3 429
20	Kereskedelem	72	0	0	2	2	74	68	0	5	2	7	76
21	Fejlesztés és kapcsolatok az AKCS államokkal	1 244	(3)	0	169	169	1 410	1 163	(19)	35	165	200	1 344
22	Bővítés	1 065	(19)	0	87	87	1 133	1 853	(128)	13	55	69	1 793
23	Humanitárius segítségnyújtás	750	0	0	10	10	759	750	0	4	10	15	764
24	A csalás elleni küzdelem	73	0	0	0	0	73	69	0	6	0	6	75
25	A bizottsági szakpolitikák koordinálása és jogi tanácsadás	169	1	0	8	8	178	169	1	18	7	25	194
26	A Bizottság igazgatása	922	58	1	67	68	1 048	922	59	106	68	174	1 155
27	Költségvetés	519	(14)	0	3	3	509	519	(14)	9	3	12	518
28	Ellenőrzés	9	0	0	0	0	10	9	0	1	0	1	11
29	Statisztika	121	(1)	0	9	9	130	119	(1)	7	8	16	134
30	Nyugdíjak	997	0	0	0	0	997	997	0	0	0	0	997
31	Nyelvi szolgálatok	359	(2)	0	47	47	403	359	(2)	13	47	59	416
40	Tartalékok	735	(68)	0	0	0	667	0	0	0	0	0	0
90	Egyéb intézmények	2 577	0	5	116	121	2 698	2 577	0	326	143	469	3 047
Összesen		126 551	(168)	21	4 477	4 498	130 881	115 497	(1 651)	1 174	5 002	6 176	120 021

6.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Szakpolitikai terület		Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					2008-ra átvitt előirányzatok				Megszüntetett előirányzatok
			Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevétel	Összesen	%	Célhoz kötött bevétel	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott előirányzatok	Célhoz kötött bevétel (EFTA)	Összesen	%
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10=9/1	11	12	13	14=11+12+13	15=14/1
01	Gazdasági és pénzügyek	330	293	0	16	309	93,57 %	1	0	1	0,41 %	20	0	0	20	6,02 %
02	Vállalkozáspolitika	575	521	0	17	538	93,47 %	28	0	28	4,86 %	9	0	0	10	1,67 %
03	Versenypolitika	74	70	0	2	72	96,74 %	1	0	1	1,90 %	1	0	0	1	1,36 %
04	Foglalkoztatás és szociális ügyek	10 908	10 847	5	9	10 861	99,57 %	9	14	23	0,21 %	24	0	0	24	0,22 %
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	57 041	51 471	0	556	52 027	91,21 %	1 976	1 409	3 386	5,94 %	1 628	0	0	1 628	2,85 %
06	Energiaügy és közlekedés	1 885	1 786	8	42	1 836	97,41 %	37	0	38	2,01 %	10	1	0	11	0,59 %
07	Környezetvédelem	374	342	0	7	349	93,22 %	13	0	13	3,59 %	12	0	0	12	3,19 %
08	Kutatás	4 049	3 635	0	204	3 839	94,80 %	204	0	204	5,05 %	6	0	0	6	0,15 %
09	Információs társadalom és média	1 537	1 374	0	117	1 491	97,01 %	42	0	42	2,73 %	4	0	0	4	0,26 %
10	Közvetlen kutatás	663	348	0	53	402	60,61 %	261	0	261	39,36 %	0	0	0	0	0,03 %
11	Halászati és tengerészeti ügyek	959	706	0	1	706	73,68 %	3	2	5	0,55 %	247	0	0	247	25,77 %
12	Belső piac	57	54	0	1	55	96,48 %	1	0	1	1,54 %	1	0	0	1	1,98 %
13	Regionális politika	35 434	34 874	0	6	34 880	98,44 %	1	134	135	0,38 %	419	0	0	419	1,18 %
14	Adóügyek és vámunió	114	99	0	2	101	88,67 %	2	0	2	1,61 %	11	0	0	11	9,72 %
15	Oktatás és kultúra	1 440	1 220	0	107	1 327	92,12 %	111	0	111	7,69 %	3	0	0	3	0,18 %
16	Tájékoztatás	204	195	0	2	197	96,50 %	1	0	1	0,61 %	6	0	0	6	2,89 %
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	572	486	0	16	502	87,82 %	9	0	9	1,65 %	60	0	0	60	10,52 %
18	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség	693	613	0	12	626	90,29 %	9	2	11	1,53 %	57	0	0	57	8,17 %
19	Külkapcsolatok	3 883	3 743	0	39	3783	97,42 %	35	2	37	0,95 %	63	0	0	63	1,63 %
20	Kereskedelem	74	70	0	1	72	97,02 %	1	0	1	1,27 %	1	0	0	1	1,71 %
21	Fejlesztés és kapcsolatok az AKCS-államokkal	1 410	1 212	0	93	1 305	92,55 %	75	22	97	6,90 %	8	0	0	8	0,55 %
22	Bővítés	1 133	1 029	0	23	1 053	92,90 %	64	14	78	6,86 %	3	0	0	3	0,24 %
23	Humanitárius segítségnyújtás	759	749	0	9	758	99,83 %	1	0	1	0,10 %	1	0	0	1	0,07 %
24	A csalás elleni küzdelem	73	69	0	0	69	94,72 %	0	0	0	0,01 %	4	0	0	4	5,27 %
25	A bizottsági szakpolitikák koordinálása és jogi tanácsadás	178	165	0	5	169	95,39 %	3	0	3	1,96 %	5	0	0	5	2,65 %
26	A Bizottság igazgatása	1 048	957	1	38	995	94,97 %	29	0	29	2,77 %	24	0	0	24	2,25 %
27	Költségvetés	509	498	0	2	499	98,10 %	2	0	2	0,35 %	8	0	0	8	1,55 %
28	Ellenőrzés	10	9	0	0	9	91,82 %	0	0	0	1,74 %	1	0	0	1	6,44 %
29	Statisztika	130	107	0	7	114	87,71 %	2	0	2	1,58 %	14	0	0	14	10,72 %
30	Nyugdíjak	997	994	0	0	994	99,70 %	0	0	0	0,00 %	3	0	0	3	0,30 %
31	Nyelvi szolgálatok	403	352	0	38	390	96,63 %	8	0	9	2,12 %	5	0	0	5	1,26 %
40	Tartalékok	667	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0,00 %	667	0	0	667	100,0 %
90	Egyéb intézmények	2 698	2 400	4	67	2 472	91,63 %	49	119	168	6,21 %	58	1	0	58	2,16 %
Összesen		130 881	121 285	19	1 494	122 798	93,82 %	2 982	1 717	4 699	3,59 %	3 381	2	1	3 383	2,59 %

7.   A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA SZAKPOLITIKAI TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Szakpolitikai terület		Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Kifizetések					2008-ra átvitt előirányzatok					Megszüntetett előirányzatok
			Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevétel	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Célhoz kötött bevétel	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevétel (EFTA)	Összesen	%
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11=10/1	12	13	14	15=12+13+14	16=15/1
01	Gazdasági és pénzügyek	329	242	4	16	262	79,75 %	5	0	2	7	2,11 %	59	1	0	60	18,14 %
02	Vállalkozáspolitika	550	336	12	22	370	67,28 %	22	0	40	63	11,37 %	110	5	2	117	21,34 %
03	Versenypolitika	82	64	6	1	71	86,65 %	7	0	2	9	10,74 %	1	1	0	2	2,61 %
04	Foglalkoztatás és szociális ügyek	11 664	11 531	11	5	11 547	99,00 %	19	0	9	28	0,24 %	84	4	0	89	0,76 %
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	55 802	53 045	16	624	53 685	96,21 %	24	37	1 904	1 965	3,52 %	145	8	0	152	0,27 %
06	Energiaügy és közlekedés	1 142	886	13	20	919	80,43 %	17	50	95	163	14,25 %	56	4	0	61	5,32 %
07	Környezetvédelem	284	203	17	12	232	81,64 %	16	0	7	23	8,11 %	24	5	0	29	10,25 %
08	Kutatás	3 312	2 415	27	236	2 678	80,88 %	43	0	567	609	18,40 %	9	15	0	24	0,72 %
09	Információs társadalom és média	1 436	1 112	12	103	1 227	85,40 %	15	0	166	181	12,58 %	24	4	0	29	2,02 %
10	Közvetlen kutatás	656	318	32	56	406	61,87 %	33	0	206	239	36,39 %	8	4	0	11	1,74 %
11	Halászati és tengerészeti ügyek	1 248	1 034	3	2	1 039	83,25 %	5	4	3	13	1,05 %	160	36	0	196	15,71 %
12	Belső piac	64	49	4	1	54	85,18 %	5	0	1	7	10,24 %	2	1	0	3	4,58 %
13	Regionális politika	26 693	26 568	9	6	26 583	99,59 %	13	0	1	14	0,05 %	92	4	0	96	0,36 %
14	Adóügyek és vámunió	123	78	5	2	85	68,93 %	6	0	2	8	6,44 %	30	0	0	30	24,63 %
15	Oktatás és kultúra	1 450	1 150	12	99	1 261	86,95 %	15	0	147	162	11,17 %	25	2	0	27	1,88 %
16	Tájékoztatás	223	159	22	2	183	81,94 %	17	2	2	21	9,31 %	14	5	0	20	8,75 %
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	582	228	210	10	448	76,88 %	26	0	17	43	7,31 %	35	57	0	92	15,81 %
18	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség	428	240	5	13	259	60,41 %	8	82	8	97	22,76 %	71	1	0	72	16,83 %
19	Külkapcsolatok	3 429	3 171	38	55	3 265	95,20 %	44	0	24	68	1,98 %	80	17	0	97	2,83 %
20	Kereskedelem	76	60	4	1	65	85,87 %	5	0	1	6	8,45 %	4	1	0	4	5,68 %
21	Fejlesztés és kapcsolatok az AKCS államokkal	1 344	1 081	23	89	1 193	88,77 %	29	0	77	106	7,87 %	33	12	0	45	3,36 %
22	Bővítés	1 793	1 690	6	52	1 749	97,51 %	17	0	3	20	1,09 %	18	7	0	25	1,40 %
23	Humanitárius segítségnyújtás	764	742	4	9	756	98,87 %	6	0	1	7	0,90 %	1	1	0	2	0,23 %
24	A csalás elleni küzdelem	75	56	4	0	60	79,62 %	6	0	0	6	7,77 %	7	2	0	9	12,60 %
25	A bizottsági szakpolitikák koordinálása és jogi tanácsadás	194	150	17	4	170	87,53 %	15	0	4	19	9,54 %	4	1	0	6	2,93 %
26	A Bizottság igazgatása	1 155	844	91	30	965	83,60 %	113	0	37	151	13,06 %	23	15	0	38	3,33 %
27	Költségvetés	518	489	8	1	498	96,16 %	9	0	2	11	2,08 %	8	1	0	9	1,76 %
28	Ellenőrzés	11	8	1	0	9	83,04 %	1	0	0	1	9,42 %	1	0	0	1	7,54 %
29	Statisztika	134	95	5	2	102	76,37 %	7	0	6	13	9,44 %	17	2	0	19	14,18 %
30	Nyugdíjak	997	994	0	0	994	99,70 %	0	0	0	0	0,00 %	3	0	0	3	0,30 %
31	Nyelvi szolgálatok	416	328	11	34	373	89,78 %	24	0	12	36	8,66 %	5	1	0	6	1,56 %
40	Tartalékok	0	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %
90	Egyéb intézmények	3 047	2 085	295	67	2 447	80,31 %	316	119	76	511	16,77 %	58	31	0	89	2,92 %
Összesen		120 021	111 452	925	1 576	113 953	94,94 %	888	295	3 421	4 603	3,84 %	1 211	249	5	1 465	1,22 %

8.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE ÉS VÁLTOZÁSA A PÉNZÜGYI TERV FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
A pénzügyi keret fejezete		Kötelezettségvállalási előirányzatok						Kifizetési előirányzatok
		Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások és költségvetés-módosítások)	Átvitt előirányzatok	Célhoz kötött bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen	Elfogadott előirányzatok	Módosítások (átcsoportosítások és költségvetés-módosítások)	Áthozott előirányzatok	Célhoz kötött bevétel	Pótlólagos összesen	Engedélyezett összesen
		1	2	3	4	5=3+4	6=1+2+5	7	8	9	10	11=9+10	12=7+8+11
1.	Fenntartható növekedés	54 854	(2)	15	1 193	1 208	56 060	44 861	(1 239)	124	1 716	1 840	45 462
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	56 250	(400)	0	2 549	2 549	58 399	54 719	(562)	321	2 543	2 863	57 020
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 247	198	0	98	98	1 544	1 178	51	19	109	128	1 356
4.	Az EU mint globális szereplő	6 812	0	0	330	330	7 142	7 353	64	63	300	363	7 780
5.	Igazgatás	6 942	36	6	307	313	7 291	6 942	36	647	335	982	7 960
6.	Ellentételezés	445	0	0	0	0	445	445	0	0	0	0	445
Összesen		126 551	(168)	21	4 477	4 498	130 881	115 497	(1 651)	1 174	5 002	6 176	120 021

9.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA A PÉNZÜGYI TERV FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
A pénzügyi terv fejezete		Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					2008-ra átvitt előirányzatok				Megszüntetett előirányzatok
			Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevételekből	Összesen	%	Célhoz kötött bevétel	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Átvitt előirányzatok	Célhoz kötött bevétel (EFTA)	Összesen	%
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10=9/1	11	12	13	14=11+12+13	15=14/1
1.	Fenntartható növekedés	56 060	53 702	14	540	54 256	96,78 %	652	131	783	1,40 %	1 020	1	1	1 022	1,82 %
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	58 399	52 563	0	558	53 122	90,96 %	1 990	1 363	3 354	5,74 %	1 924	0	0	1 924	3,29 %
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 544	1 368	0	54	1 422	92,10 %	44	2	46	2,98 %	76	0	0	76	4,92 %
4.	Az EU mint globális szereplő	7 142	6 479	0	158	6 637	92,92 %	171	102	274	3,83 %	232	0	0	232	3,25 %
5.	Igazgatás	7 291	6 729	5	183	6 918	94,88 %	124	119	243	3,34 %	129	1	0	130	1,78 %
6.	Ellentételezés	445	445	0	0	445	100,0 %	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %
Összesen		130 881	121 285	19	1 494	122 798	93,82 %	2 982	1 717	4 699	3,59 %	3 381	2	1	3 383	2,59 %

10.   A KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA A PÉNZÜGYI TERV FEJEZETEI SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
A pénzügyi keret fejezete		Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Kifizetések					2008-ra átvitt előirányzatok					Megszüntetett előirányzatok
			Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Célhoz kötött bevétel	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevétel (EFTA)	Összesen	%
		1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11=10/1	12	13	14	15=12+13+14	16=15/1
1.	Fenntartható növekedés	45 462	43 085	90	539	43 713	96,15 %	136	50	1 173	1 359	2,99 %	352	34	4	390	0,86 %
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	57 020	53 796	220	632	54 648	95,84 %	40	7	1 911	1 958	3,43 %	313	101	0	414	0,73 %
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 356	995	15	39	1 050	77,41 %	10	84	69	163	11,99 %	139	4	1	144	10,60 %
4.	Az EU mint globális szereplő	7 780	7 054	37	201	7 292	93,73 %	50	35	99	184	2,37 %	277	26	0	304	3,90 %
5.	Igazgatás	7 960	6 077	563	166	6 806	85,50 %	652	119	169	940	11,81 %	130	84	0	214	2,69 %
6.	Ellentételezés	445	445	0	0	445	100,00 %	0	0	0	0	0,00 %	0	0	0	0	0,00 %
Összesen		120 021	111 452	925	1 576	113 953	94,94 %	888	295	3 421	4 603	3,84 %	1 211	249	5	1 465	1,22 %

11.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK VÉGREHAJTÁSA INTÉZMÉNYEK SZERINTI BONTÁSBAN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

millió EUR
Intézmény	Engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok	Kötelezettségvállalások					2008-ra átvitt előirányzatok				Megszüntetett előirányzatok
		Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevételekből	Összesen	%	Célhoz kötött bevételekből	Határozattal átvitt összegek	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Átvitt előirányzatok	Célhoz kötött bevétel (EFTA)	Összesen	%
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9=7+8	10=9/1	11	12	13	14=11+12+13	15=14/1
Európai Parlament	1 454	1 338	4	38	1 380	94,92 %	13	44	57	3,94 %	16	1	0	17	1,14 %
Tanács	650	508	0	24	532	81,89 %	33	75	108	16,57 %	10	0	0	10	1,54 %
Bizottság	128 183	118 885	15	1 427	120 327	93,87 %	2 934	1 598	4 532	3,54 %	3 323	1	1	3 325	2,59 %
Bíróság	275	265	0	1	266	96,84 %	2	0	2	0,59 %	7	0	0	7	2,57 %
Számvevőszék	122	109	0	0	110	90,21 %	0	0	0	0,22 %	12	0	0	12	9,58 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	116	104	0	3	107	91,64 %	1	0	1	0,54 %	9	0	0	9	7,82 %
Régiók Bizottsága	68	65	0	1	66	96,22 %	0	0	0	0,13 %	2	0	0	2	3,65 %
Ombudsman	8	7	0	0	7	90,48 %	0	0	0		1	0	0	1	9,52 %
Európai adatvédelmi biztos	5	4	0	0	4	86,14 %	0	0	0		1	0	0	1	13,86 %
Összesen	130 881	121 285	19	1 494	122 798	93,82 %	2 982	1 717	4 699	3,59 %	3 381	2	1	3 383	2,59 %

Kifizetési előirányzatok

millió EUR
Intézmény	Engedélyezett kifizetési előirányzatok	Kifizetések					2008-ra átvitt előirányzatok					Megszüntetett előirányzatok
		Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevételekből	Összesen	%	Automatikusan átvitt összegek	Határozattal átvitt összegek	Célhoz kötött bevételekből	Összesen	%	Az adott év előirányzataiból	Áthozott összegekből	Célhoz kötött bevétel (EFTA)	Összesen	%
	1	2	3	4	5=2+3+4	6=5/1	7	8	9	10=7+8+9	11=10/1	12	13	14	15=12+13+14	16=15/1
Európai Parlament	1 668	1 112	179	38	1 329	79,68 %	225	44	39	308	18,49 %	16	15	0	31	1,83 %
Tanács	741	453	80	24	558	75,21 %	55	75	33	163	21,98 %	10	11	0	21	2,81 %
Bizottság	116 975	109 367	630	1 509	111 506	95,33 %	572	176	3 345	4 093	3,50 %	1 154	217	5	1 376	1,18 %
Bíróság	288	252	12	1	265	91,93 %	13	0	2	15	5,04 %	7	2	0	9	3,03 %
Számvevőszék	129	101	6	0	107	83,11 %	9	0	0	9	7,08 %	12	1	0	13	9,80 %
Gazdasági és Szociális Bizottság	128	98	9	3	109	85,66 %	6	0	2	8	6,17 %	9	1	0	10	8,17 %
Régiók Bizottsága	78	59	8	1	68	86,89 %	6	0	1	6	8,02 %	2	1	0	4	5,09 %
Ombudsman	9	7	0	0	7	84,00 %	0	0	0	1	6,42 %	1	0	0	1	9,58 %
Európai adatvédelmi biztos	6	3	1	0	4	66,73 %	1	0	0	1	15,96 %	1	0	0	1	17,31 %
Összesen	120 021	111 452	925	1 576	113 953	94,94 %	888	295	3 421	4 603	3,84 %	1 211	249	5	1 465	1,22 %

12.   ÖSSZEVONT ÁTTEKINTŐ A FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOKRÓL

millió EUR
	Nem differenciált előirányzatok	Differenciált előirányzatok	Összesen
Előző évről áthozott kötelezettségvállalások	1 114	130 511	131 655
Kötelezettségvállalások visszavonása/Újraértékelések	(61)	(1 535)	(1 596)
Kifizetések	872	45 836	46 709
Megszüntetések	151	0	151
Év végén fennálló kötelezettségvállalások	60	83 140	83 200
Az adott év kötelezettségvállalásai	50 718	72 080	122 798
Kifizetések	49 825	17 420	67 245
Az át nem vihető kötelezettségvállalások visszavonása	14	0	14
Év végén fennálló kötelezettségvállalások	880	54 661	55 540
Év végén fennálló kötelezettségvállalások összesen	939	137 801	138 740

13a.   A fennálló kötelezettségvállalások összevont, a kötelezettségvállalás keletkezési éve szerinti megoszlása

millió EUR
A pénzügyi keret fejezete		< 2001	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	Összesen
1.	Fenntartható növekedés	646	374	691	1 650	4 384	16 532	38 372	44 870	107 519
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	195	18	51	62	122	1 299	3 939	4 218	9 905
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	10	7	16	31	91	170	251	778	1 354
4.	Az EU mint globális szereplő	849	664	885	1 258	2 007	3 373	5 201	5 013	19 250
5.	Igazgatás	1	0	0	0	0	0	51	660	712
Összesen		1 701	1 063	1 643	3 001	6 605	21 374	47 813	55 540	138 740

13b.   A fennálló kötelezettségvállalások összevont, a kötelezettségvállalás keletkezési éve szerinti megoszlása

millió EUR
Szakpolitikai terület		2001 előtt	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	Összesen
01	Gazdasági és pénzügyek	3	0	0	0	28	41	145	127	344
02	Vállalkozáspolitika	5	8	7	22	22	63	119	334	581
03	Versenypolitika	0	0	0	0	0	0	0	7	8
04	Foglalkoztatás és szociális ügyek	191	14	57	101	298	3 072	9 405	9 162	22 299
05	Mezőgazdaság és vidékfejlesztés	152	0	1	47	78	1 213	3 525	3 475	8 491
06	Energiaügy és közlekedés	60	60	63	113	250	505	651	1 601	3 303
07	Környezetvédelem	0	9	17	35	67	89	118	244	580
08	Kutatás	35	99	155	577	854	1 414	2 046	3 263	8 443
09	Információs társadalom és média	2	1	10	71	165	461	679	1 051	2 440
10	Közvetlen kutatás	1	1	1	4	2	14	24	95	140
11	Halászati és tengerészeti ügyek	43	10	36	32	57	261	608	277	1 324
12	Belső piac	0	0	0	0	1	0	2	12	15
13	Regionális politika	411	354	627	1 233	3 115	11 357	25 807	29 347	72 250
14	Adóügyek és vámunió	0	0	0	1	0	4	27	47	80
15	Oktatás és kultúra	21	7	12	21	32	64	123	291	571
16	Tájékoztatás	0	0	0	0	0	1	11	67	79
17	Egészségügy és fogyasztóvédelem	1	0	3	13	21	27	54	324	444
18	A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség	1	2	6	8	20	60	80	453	629
19	Külkapcsolatok	475	266	435	387	870	1 295	1 901	2 728	8 358
20	Kereskedelem	0	0	0	0	0	1	4	17	22
21	Fejlesztés és kapcsolatok az AKCS-államokkal	104	80	102	142	282	486	678	845	2 719
22	Bővítés	193	152	111	189	433	915	1 675	936	4 604
23	Humanitárius segítségnyújtás	2	0	0	2	4	22	80	273	383
24	A csalás elleni küzdelem	0	0	0	0	0	0	3	21	24
25	A bizottsági szakpolitikák koordinálása és jogi tanácsadás	0	0	0	0	0	0	0	18	19
26	A Bizottság igazgatása	0	0	0	0	0	0	0	127	128
27	Költségvetés	0	0	0	0	0	0	0	9	9
28	Ellenőrzés	0	0	0	0	0	0	0	1	1
29	Statisztika	0	0	1	1	4	9	20	44	81
30	Nyugdíjak	0	0	0	0	0	0	0	0	0
31	Nyelvi szolgálatok	0	0	0	0	0	0	0	27	27
90	Egyéb intézmények	0	0	0	0	0	0	27	316	343
Összesen		1 701	1 063	1 643	3 001	6 605	21 374	47 813	55 540	138 740

14.   AZ ÜGYNÖKSÉGEK BEVÉTELEI: KÖLTSÉGVETÉSI ELŐREJELZÉSEK, JOGOSULTSÁGOK ÉS KAPOTT ÖSSZEGEK

millió EUR
Ügynökség	Előrejelzett bevétel	Megállapított jogosultságok	Befolyt összegek	Kintlévőségek	Szakpolitikai terület
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	72	93	85	7	06
Frontex	42	43	42	1	18
Európai Szakképzés-fejlesztési Központ	17	17	17	0	15
Európai Rendőrakadémia	9	8	8	0	18
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	29	29	29	0	17
A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja	14	14	14	0	18
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	35	38	38	0	07
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	5	2	2	0	11
Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság	52	49	48	0	17
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	14	15	15	0	18
Európai GNSS Felügyelő Hatóság	210	210	183	27	06
Eurojust	19	19	19	0	18
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	46	38	38	0	06
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	276	199	199	0	12
Európai Gyógyszerügynökség	163	166	165	1	02
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	8	8	8	0	09
Európai Vasúti Ügynökség	17	17	17	0	06
Európai Újjáépítési Ügynökség	250	251	251	0	22
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	14	14	14	0	04
Az EU Szerveinek Fordítási Központja	46	43	42	1	31
Európai Képzési Alapítvány	23	21	21	0	15
Közösségi Növényfajta-hivatal	10	10	10	0	17
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	20	20	20	0	04
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	36	36	36	0	15
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	7	7	7	0	06
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	4	5	5	0	17
Összesen	1 440	1 370	1 332	37

millió EUR
Bevételtípus	Előrejelzett bevétel	Megállapított jogosultságok	Befolyt összegek	Kintlévőségek
Bizottság általi támogatás	771	749	729	20
Díjakból származó jövedelem	334	371	363	8
Egyéb bevételek	336	249	240	9
Összesen	1 440	1 370	1 332	37

15.   KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ÉS KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZATOK ÜGYNÖKSÉGEK SZERINTI BONTÁSBAN

millió EUR
Ügynökség	Kötelezettségvállalási előirányzatok				Kifizetési előirányzatok
	Előirányzat	Köt.váll.	Áthozatal	Megszűnő	Előirányzat	Köt.váll.	Áthozatal	Megszűnő
Európai Repülésbiztonsági Ügynökség	87	70	15	1	106	68	35	4
Frontex	43	39	0	3	54	20	22	11
Európai Szakképzés-fejlesztési Központ	18	16	1	1	19	15	3	1
Európai Rendőrakadémia	10	6	2	2	12	6	4	2
Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ	29	28	0	1	36	22	12	2
A Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja	15	15	0	0	15	14	1	0
Európai Környezetvédelmi Ügynökség	41	40	2	0	47	37	9	1
Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal	5	1	0	4	5	0	1	4
Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság	52	48	0	5	60	45	9	6
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége	15	14	0	0	16	8	8	0
Európai GNSS Felügyelő Hatóság	210	135	74	1	184	95	87	2
Eurojust	19	18	1	0	22	16	5	1
Európai Tengerbiztonsági Ügynökség	48	43	0	5	50	34	2	14
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal	276	143	0	132	302	139	29	135
Európai Gyógyszerügynökség	163	159	0	4	193	155	32	5
Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség	8	8	0	0	9	7	2	0
Európai Vasúti Ügynökség	17	13	0	3	19	13	3	4
Európai Újjáépítési Ügynökség	714	302	410	2	714	259	454	2
Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség	15	14	0	1	18	13	4	1
Az EU Szerveinek Fordítási Központja	55	43	0	13	58	41	4	13
Európai Képzési Alapítvány	24	21	2	2	27	19	5	2
Közösségi Növényfajta-hivatal	15	12	0	2	14	11	2	2
Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért	21	20	0	1	24	19	5	1
Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség	36	34	0	2	43	33	7	3
Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal	7	6	0	1	8	5	2	1
Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség	4	4	0	0	5	3	2	1
Összesen	1 947	1 254	508	185	2 061	1 097	745	219

millió EUR
Kiadás típusa	Kötelezettségvállalási előirányzatok				Kifizetési előirányzatok
	Előirányzat	Kötelezettségvállalások	2008-ra átvitt	Megszüntetett összegek	Előirányzat	Kifizetések	2008-ra átvitt	Megszüntetett összegek
Igazgatási kiadások	185	164	1	20	233	149	59	24
Működési kiadások	1 385	737	507	141	1 441	600	675	167
Személyzet	377	353	0	24	387	348	11	28
Összesen	1 947	1 254	508	185	2 061	1 097	745	219

16.   KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY AZ ÜGYNÖKSÉGEKET IS FIGYELEMBE VÉVE

millió EUR
	Európai Közösségek	Ügynökségek	Az ügynökségeknek nyújtott támogatások kiszűrése	Összesen
A költségvetési év bevételei	117 563	1 332	(729)	118 166
A folyó év előirányzataival szembeni kifizetések	(113 028)	(976)	729	(113 275)
Az N + 1. évre átvitt kifizetési előirányzatok	(3 114)	(745)	—	(3 859)
Az N – 1. évről áthozott EFTA-előirányzatok	(2)	0	—	(2)
Az N – 1. évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése	246	477	—	723
Árfolyamkülönbségek az év során	(124)	(3)	—	(126)
Költségvetési eredmény	1 542	86	0	1 628

B. SZAKASZ: MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT JELENTÉSEKHEZ

1.   KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK, SZERKEZET ÉS ELŐIRÁNYZATOK

1.1.   KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

A Közösségek általános költségvetése a következő alapelveken nyugszik:

—	egységesség és teljesség: valamennyi közösségi kiadást és bevételt egyetlen költségvetési dokumentumba kell foglalni, költségvetési tételre kell könyvelni, és a kiadások nem haladhatják meg az engedélyezett előirányzatokat,

—

globális fedezet: ez az elv két szabályból áll: — a célhoz nem kötöttség szabálya, ami azt jelenti, hogy a költségvetési bevételeket nem szabad meghatározott kiadásokhoz rendelni (az összes bevételnek kell fedeznie az összes kiadást), — a bruttó elszámolás elve, amely szerint a bevételeket és kiadásokat teljes összeggel, egymással szembeni elszámolásuk nélkül kell szerepeltetni a költségvetésben,

—	évenkéntiség: az előirányzatokat mindig egy adott évre engedélyezik, ezért azon év folyamán kell felhasználni őket,

—	egyensúly: a költségvetésben szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük (a becsült bevételeknek meg kell egyezniük a kifizetési előirányzatokkal),

—	egyediség: minden előirányzat meghatározott célhoz és meghatározott célkitűzéshez van rendelve,

—	elszámolási egység: a költségvetés euróban kerül összeállításra és végrehajtásra, a beszámolókészítés euróban történik,

—	hatékony és eredményes pénzgazdálkodás: a költségvetési előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell felhasználni, nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban,

—	átláthatóság: a költségvetés felállítása és végrehajtása, valamint a beszámolókészítés az átláthatóság elvével összhangban történik – a költségvetést és a költségvetés-módosításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

1.2.   A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

A költségvetés a következőkből áll:

a)	általános bevételkimutatás;

b)

az egyes intézmények kiadás- és bevételkimutatásaira felbontott szakaszok: I. szakasz: Parlament; II. szakasz: Tanács; III. szakasz: Bizottság; IV. szakasz: Bíróság; V. szakasz: Számvevőszék; VI. szakasz: Gazdasági és Szociális Bizottság; VII. szakasz: Régiók Bizottsága; VIII. szakasz: Ombudsman; IX. szakasz: Európai adatvédelmi biztos.

Valamennyi intézmény bevételi és kiadási tételei típusuk, vagy a cél alapján, amelyhez rendelték őket, cím, alcím, jogcímcsoport és jogcím szerint kerülnek besorolásra.

A felszámolás alatt álló ESZAK forrásainak egy részét a felszámolás alatt álló ESZAK működési költségvetéséhez rendelték hozzá. Ezt a működési költségvetést a Tanáccsal és a Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Bizottság fogadta el évente. Az utolsó költségvetést a 2002. január 1. és július 23. közötti időszakra állították fel. 2002. július 24-től a működési költségvetéshez kapcsolódó bevételek és kiadások a felszámolás alatt álló ESZAK eredménykimutatásának részét képezik. A fennmaradó, még teljesítendő kötelezettségvállalások a mérleg forrásoldalán jelennek meg.

1.3.   A KÖLTSÉGVETÉSI SZÁMLÁK SZERKEZETE

Csak a Bizottság költségvetése tartalmaz igazgatási előirányzatokat és működési előirányzatokat. A többi intézménynek csak igazgatási előirányzatai vannak.

A költségvetés az előirányzatok két fajtáját különbözteti meg: a nem differenciált előirányzatokat és a differenciált előirányzatokat. A nem differenciált előirányzatokat az éves jellegű (az évenkéntiség elvének megfelelő) műveletek finanszírozására használják. A differenciált előirányzatokat annak érdekében vezették be, hogy az évenkéntiség elve összeegyeztethető legyen a többéves műveletek finanszírozása iránti szükséglettel.

a)

A nem differenciált előirányzatok a következők fedezésére szolgálnak: — a költségvetés valamennyi igazgatási szakasza (a bizottsági szakasz 1. alcíme és valamennyi egyéb szakasz teljes egészében), — éves jellegű EMOGA garancia-előirányzatok, valamint — egyes tisztán technikai jellegű előirányzatok (visszafizetések, hitelfelvételi és -nyújtási garanciák stb.) A nem differenciált előirányzatok esetében a kötelezettségvállalási előirányzatok összege megegyezik a kifizetési előirányzatokéval.

b)

A differenciált előirányzatok a többéves műveletek fedezésére szolgálnak, és (az 1. alcím, valamint az EMOGA kivételével) magukban foglalják a bizottsági szakasz valamennyi alcímét. A differenciált előirányzatok kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra bonthatók: — kötelezettségvállalási előirányzatok: az adott költségvetési évben azon tevékenységekkel kapcsolatban felmerült jogi kötelezettségekből eredő valamennyi költséget jelentik, amelyek végrehajtása több év alatt történik. Mindazonáltal az egy pénzügyi évet meghaladó fellépésekre vállalt költségvetési kötelezettségeket – a költségvetési rendelet 76. cikke (3) bekezdésével összhangban – több évre vonatkozó éves részletekre lehet lebontani, ha a jogalapot megteremtő jogi aktus így rendelkezik. A differenciált kötelezettségvállalások esetében az elkövetkező évekre még meg nem tett költségvetési kötelezettségvállalások a mérlegen kívüli tételek között függő kötelezettségként szerepelnek, — kifizetési előirányzatok: az adott és/vagy korábbi pénzügyi években vállalt kötelezettségvállalásokból eredő kiadásokat fedezik.

1.4.   AZ ELŐIRÁNYZATOK EREDETE

Az előirányzatok fő forrása a Közösségek adott évi költségvetése. Mindazonáltal léteznek más típusú előirányzatok is, amelyek a költségvetési rendelet rendelkezéseiből erednek. Ezek az előző költségvetési évekből, vagy külső forrásból származnak.

1.4.1.   Végleges költségvetési előirányzatok

Eredetileg elfogadott költségvetési előirányzatok

Átcsoportosítások

A költségvetési rendelet (1605/2002/EK, Euratom rendelet) 22–24. cikkeiben rögzített szabályokkal összhangban az előirányzatok átcsoportosíthatók a költségvetési tételek között.

A költségvetések módosítása

Az elfogadott költségvetés költségvetés-módosítással módosítható vagy növelhető. Ennek szabályait a költségvetési rendelet 37. és 38. cikke rögzíti.

1.4.2.   Előző évről áthozott vagy újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok

Automatikusan átvitt előirányzatok

Ezek olyan, nem differenciált kifizetési előirányzatok, amelyek – a költségvetési rendelet 9. cikke (4) bekezdésével összhangban – automatikusan átvihetők, de kizárólag a következő költségvetési évre (a korlátozás nem vonatkozik a felszámolás alatt álló ESZAK-ra).

Intézményi határozat alapján átvitt előirányzatok

Az intézmények az alábbi két eset valamelyikében dönthetnek az előző költségvetés előirányzatainak átvitele mellett: ha az előkészítő szakasz befejeződött (költségvetési rendelet 9. cikk (2) bekezdés a) pont), vagy ha a jogalapot megteremtő jogi aktust későn fogadták el (9. cikk (2) bekezdés b) pont). Mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési előirányzatok átvihetők (9. cikk (3) bekezdés).

A kötelezettségvállalás visszavonásának eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok

Itt a strukturális alapokra vonatkozó, visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok újbóli rendelkezésre bocsátásáról van szó. Az újbóli rendelkezésre bocsátásra csak kivételes esetben kerülhet sor, a Bizottságnak tulajdonítható hiba esetén, vagy ha az elengedhetetlenül szükséges a program befejezéséhez (költségvetési rendelet 157. cikke).

1.4.3.   Célhoz kötött bevétel

Visszatérítések

Ezen előirányzatok a következőket tartalmazzák: jogalap nélkül kifizetett összegek visszatérítése, egyéb közösségi szervezeteknek nyújtott áruk/szolgáltatások bevételei, befolyt biztosítási díjak, bérleti díjakból és kiadványok értékesítéséből származó bevételek – az összegeket azon költségvetési tételekhez kell rendelni, amelyekhez az eredeti kiadások kapcsolódnak (költségvetési rendelet 10. cikke és 18. cikke (1) bekezdésének e), f), g), h), i) és j) pontja), és korlátozás nélkül átvihetők.

EFTA-előirányzatok

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás előírja tagjainak a közösségi költségvetés egyes tevékenységeihez való pénzügyi hozzájárulást. Az érintett költségvetési tételeket és az előirányzott összegeket a közösségi költségvetés III. mellékletében teszik közzé. Az EFTA-hozzájárulások növelik az érintett tételeket. A fel nem használt előirányzatokat év végén megszüntetik és visszatérítik az EGT-országoknak.

Harmadik féltől származó bevételek

Az EFTA-országokhoz hasonlóan más országok is kötöttek az Európai Közösségekkel olyan megállapodásokat, amelyek a közösségi tevékenységekhez való pénzügyi hozzájárulást is magukban foglalják. A kapott összegek harmadik féltől származó bevételnek minősülnek, az érintett költségvetési tételhez rendelik őket (gyakran a kutatás területén), és korlátozás nélkül átvihetők (költségvetési rendelet 10. cikke és 18. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontja).

Harmadik félnek végzett munka

Kutatási tevékenységeik részeként a Közösségek kutatóközpontjai külső szervezeteknek is dolgozhatnak (költségvetési rendelet 161. cikk (2) bekezdése). Akárcsak a harmadik féltől származó bevételek, a harmadik félnek végzett munka is meghatározott költségvetési tételhez rendelt, és korlátozás nélkül átvihető (költségvetési rendelet 10. cikke és 18. cikke (1) bekezdésének d) pontja).

Az előlegek visszafizetésének eredményeként ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok

Ezek a kedvezményezettek által visszafizetett közösségi pénzeszközök. Az előlegek visszafizetése a célhoz kötött bevételek között szerepel (költségvetési rendelet 10. cikke és 18. cikkének (2) bekezdése) és korlátozás nélkül átvihető. A strukturális alapok területén az újbóli rendelkezésre bocsátás bizottsági határozat alapján történik (költségvetési rendelet 18. cikkének (2) bekezdése és a végrehajtási szabályok 228. cikke).

1.5.   A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ELŐIRÁNYZATOK ÖSSZETÉTELE:

—	Végleges költségvetési előirányzatok = eredetileg elfogadott költségvetési előirányzatok + költségvetés-módosítási előirányzatok + átcsoportosítások;

—	Pótlólagos előirányzatok = célhoz kötött bevételek (lásd fent) + előző költségvetési évről áthozott, vagy kötelezettségvállalások visszavonását követően ismét rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

—	Összes engedélyezett előirányzat = végleges költségvetési előirányzatok + pótlólagos előirányzatok;

—	Adott év előirányzatai (a költségvetési eredmény kiszámításához) = végleges költségvetési előirányzatok + célhoz kötött bevételek.

1.6.   A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

A költségvetési rendelet 48. cikke (1) bekezdése szerint: „A Bizottság a költségvetés bevételeit és kiadásait e rendelettel összhangban, saját felelősségére és az engedélyezett előirányzatok határain belül hajtja végre”.

Az 50. cikk értelmében a Bizottság átruházza a többi intézményre a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszának végrehajtásához szükséges hatásköröket.

1.6.1.   A bevételek végrehajtása

A költségvetésbe beállított bevételek megfelelnek a bevételi előrejelzéseknek, amelyeket az elfogadott költségvetés-módosításokkal a költségvetés végrehajtása során fellépő többletbevételeknek, vagy bevételkieséseknek megfelelően igazítanak ki. A költségvetési bevételek a kifizetési előirányzatokat fedezik.

A bevételek végrehajtása az alábbiakból tevődik össze: megállapított követelések, az e megállapított követelések címén ténylegesen befolyt bevételek, valamint a behajtandó egyenleg.

A költségvetési év tényleges bevétele megfelel a megállapított követelések címén az év során ténylegesen befolyt bevételek és a korábbi évek megállapított követelései címén még beszedendő bevételek összegének.

1.6.2.   A kiadások végrehajtása

Akárcsak a bevételek esetében, a kiadásokra is először előrejelzett értékeket állítanak be a költségvetésbe. A kiadások végrehajtása azt mutatja, hogy az év során a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok hogyan változtak, hogyan kerültek felhasználásra, átvitelre, illetve megszüntetésre.

Az előirányzatok felhasználása:

Kötelezettségvállalási előirányzatok:

Az engedélyezett előirányzatok a költségvetési év során leköthetők.

Kifizetési előirányzatok:

Az engedélyezett előirányzatok a költségvetési év során rendelkezésre állnak kifizetések teljesítésére.

Átvitel a következő évre:

Kötelezettségvállalási előirányzatok:

A le nem kötött előirányzatok egyes fajtái automatikusan átvihetők, mint például a célhoz kötött bevételek esetében (költségvetési rendelet 10. cikke).

Az intézmények engedélyezhetik az átvitelt:

—	ha a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszainak legnagyobb része december 31-ig lezajlott (költségvetési rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontja), vagy

—	ha a jogalapot megteremtő jogi aktust a pénzügyi év utolsó negyedévében fogadták el (költségvetési rendelet 9. cikke (2) bekezdésének b) pontja).

A költségvetési hatóságot tájékoztatni kell a határozatról (költségvetési rendelet 9. cikkének (5) bekezdése).

Kifizetési előirányzatok:

Akárcsak a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, a célhoz kötött bevételek fel nem használt kifizetési előirányzatai is automatikusan átvitelre kerülnek.

—	nem differenciált előirányzatok: az átvitel általánosságban véve automatikus, ha fennálló kötelezettségvállalások fedezésére szolgál (költségvetési rendelet 9. cikkének (4) bekezdése),

—

differenciált előirányzatok: a fel nem használt kifizetési előirányzatokat általában megszüntetik; mindazonáltal a Bizottság határozata alapján átvihetők, ha a következő költségvetési év kifizetési előirányzatai nem fedezik a korábbi kötelezettségvállalásokat vagy az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat (költségvetési rendelet 9. cikkének (3) bekezdése).

Előirányzatok megszüntetése:

Az év végén valamennyi fel nem használt és át nem vitt kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatot megszüntetik (költségvetési rendelet 9. cikkének (1) bekezdése).

1.7.   A KÖLTSÉGVETÉSI ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE

1.7.1.   Bevételek

Saját forrásként azok az összegek kerülnek könyvelésre, amelyeket az év során a tagállamok kormányai a Bizottság nevében nyitott számlákon jóváírtak. Többlet esetén a bevétel az előző pénzügyi év költségvetési eredményét is tartalmazza.

Egyéb bevételek címén az év során ténylegesen beérkezett összegek kerülnek könyvelésre.

1.7.2.   Kiadások

Az adott év költségvetési eredményének kiszámítása során kiadásnak minősülnek az év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év minden, következő évre átvitt kifizetési előirányzata.

Az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések azon kifizetéseket jelentik, amelyeket a számvitelért felelős tisztviselő a költségvetési év december 31-ig teljesített. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap esetében azon kifizetések kerülnek figyelembevételre, amelyeket a tagállamok 2006. október 16. és 2007. október 15. között teljesítettek, feltéve, hogy a számvitelért felelős tisztviselőt legkésőbb 2008. január 31-ig értesítették a kötelezettségvállalásról és a kifizetés engedélyezéséről. Az EMGA-kiadások a tagállamokban végrehajtott ellenőrzéseket követően megfelelőségi határozat tárgyát képezhetik.

1.7.3.   Az év költségvetési eredménye

A költségvetési eredmény két részből áll: az Európai Közösségek eredményéből és az EGT-hez tartozó EFTA-államok hozzájárulásából. A saját forrásokról szóló 1150/2000/EK, Euratom rendelet 15. cikkével összhangban ez az eredmény a következők közötti különbözetet tükrözi:

—	az adott évben befolyt összes bevétel,

—	és az adott év kifizetési előirányzatainak terhére végrehajtott kifizetések, valamint az adott év következő évre átvitt kifizetési előirányzatainak összege (15).

Az így kapott adathoz az alábbiak adódnak hozzá, ill. kerülnek levonásra belőle:

—	egyrészről az előző évekről áthozott és megszüntetett kifizetési előirányzatok, másrészről pedig az előző évről áthozott nem differenciált előirányzatokat az euro-árfolyam ingadozása miatt meghaladó kifizetések nettó egyenlege,

—	az év során realizált árfolyamnyereségek és -veszteségek egyenlege.

Az Európai Közösségek költségvetésének eredményét a következő évben az abban a költségvetési évben esedékes összegeik csökkentése révén juttatják vissza a tagállamokhoz.

1.8.   FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

A differenciált előirányzatok bevezetésével különbség keletkezett a megtett kötelezettségvállalások és a végrehajtott kifizetések között: a fennálló kötelezettségvállalásoknak megfelelő eltérés a kötelezettségvállalások megtétele és a megfelelő kifizetések tényleges teljesítése közötti időeltolódásból ered.

2.   A KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK MAGYARÁZATA, VALAMINT MEGJEGYZÉSEK A 2007. ÉVI EREDMÉNYHEZ

2.1.   JOGALAP ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET

A költségvetési számlák vezetése a legutóbb a 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelettel (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.), valamint a legutóbb 2007. március 28-án módosított, az e költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel összhangban történik. Az általános költségvetés, a közösségi pénzügypolitika fő eszköze az a jogi aktus, amelynek révén a Közösségek bevételei és kiadásai minden évben engedélyezésre kerülnek.

A költségvetési eljárást az EK-Szerződés 272. cikke rögzíti, amely meghatározza a költségvetési hatóság két ága – a Tanács és a Parlament – által feltétlenül betartandó eljárási szakaszokat és azok határidejét. A Bizottság minden évben becslést készít valamennyi közösségi intézmény következő évi bevételeiről és kiadásairól, és összeállítja az előzetes költségvetési tervezetet, amelyet megküld a költségvetési hatóságnak. Ezen előzetes költségvetési tervezet alapján a Tanács költségvetés-tervezetet készít, amelyet a költségvetési hatóság két ága megtárgyal. A költségvetés végleges elfogadását a Parlament elnöke mondja ki, ezzel a költségvetés végrehajthatóvá válik. A költségvetés végrehajtása jórészt a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

2.2.   KÖLTSÉGVETÉSI KONSZOLIDÁCIÓ

Az Európai Közösségek általános költségvetésének végrehajtásáról szóló összevont jelentések – akárcsak a korábbi években – valamennyi intézmény költségvetésének végrehajtását magukban foglalják, mivel a közösségi költségvetésen belül minden intézmény számára külön költségvetést hoztak létre.

Az ügynökségeknek nincsen a közösségi költségvetésen belül különálló költségvetésük, részben a Bizottság költségvetési támogatásából finanszírozzák őket. Annak érdekében, hogy az ügynökségeket minden lényeges információval ellássák, az összevont éves beszámolók költségvetési része különálló jelentéseket tartalmaz a konszolidálásba hagyományosan bevont ügynökségek egyedi költségvetéseinek végrehajtásáról. E jelentések a következők:

—	A költségvetési bevételeket bemutató táblázat, amelyben feltüntetik a bizottsági költségvetésből kapott összeget;

—	Két táblázat a költségvetési kiadásokról (kötelezettségvállalások, kifizetések), amelyek ügynökségek szerinti megosztásban, valamint költségvetési és pótlólagos előirányzatokra bontva tartalmazzák a részletes adatokat;

—	Minden táblázat alján szerepel a részösszeg, ami a kiadások/bevételek típusa szerinti bontásban nyújt információt az ügynökségek teljes pénzügyi hatásáról;

—	A költségvetési eredményről szóló táblázat, amely az ügynökségek költségvetési eredményét a Közösségek eredményéhez adja (kiszűrve a közösségi kiadásokból fizetett támogatásokat és az ügynökségek bevételeként kapott bevételeket).

2.3.   BEVÉTELEK

Az Európai Közösségek általános költségvetésének bevételei két nagy csoportba sorolhatók: saját források és egyéb bevételek. Ezt az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 269. cikke rögzíti, amely szerint: „Az egyéb bevételek sérelme nélkül, a költségvetést teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni”. A költségvetési kiadások túlnyomó részét saját forrásokból finanszírozzák. Az egyéb bevételek a teljes finanszírozásnak csupán csekély részét képezik.

A saját forrásoknak három kategóriája van: hagyományos saját források, HÉA-alapú források és GNI-alapú források. A hagyományos saját forrásokon belül megkülönböztethetünk mezőgazdasági vámokat, cukorilletéket és vámokat. A költségvetési egyensúlyhiány megszüntetésére szolgáló mechanizmus is része a saját források rendszerének.

2.3.1.   Hagyományos saját források

Hagyományos saját források: A hagyományos saját források valamennyi összegét az illetékes hatóságok alábbi számláinak egyikén kell lekönyvelni.

—	Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített rendes számlán: valamennyi beszedett vagy biztosítékkal fedezett összeget.

—

Az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjában rögzített elkülönített számlán: valamennyi még be nem szedett, és/vagy biztosítékkal nem fedezett összeget; ugyancsak e számlára könyvelhetik azokat a biztosítékkal fedezett összegeket, amelyekkel kapcsolatban kifogással éltek.

Az elkülönített számláról a tagállamok negyedéves jelentést küldenek a Bizottságnak, amely a következőket tartalmazza:

—	az előző negyedévben esedékes egyenleg,

—	az adott negyedévben beszedett összegek,

—	az adott negyedévben a számítási alap helyesbítése (korrekciók/megszüntetések),

—	leírt összegek,

—	az adott negyedév végén behajtandó egyenleg.

A tagállamok által megküldött információ nem teszi lehetővé, hogy az adott év során befolyt összegeket ahhoz az évhez rendeljék hozzá, amelyben a jogosultság felmerült. Ezért az „Összevont áttekintő a 2007. évi általános költségvetési bevételek végrehajtásáról” című táblázat átvitellel szemben kapott összegeket tartalmazó oszlopa az év során kapott összegek mellett tartalmazza a megszüntetett, és a tagállamok új jelentésében szereplő összegekkel kiváltott követeléseket. A saját forrásokra vonatkozó követelések esetében értékcsökkentést alkalmaznak.

Amint a hagyományos saját források befolytak az elkülönített számlákról, azokat legkésőbb a beérkezés hónapját követő második hónap 19. napját követő első munkanapig jóvá kell írni a Bizottságnak az érintett tagállam államkincstáránál vagy erre kinevezett szervezeténél vezetett számláján. A tagállamok beszedési költségként a hagyományos saját források 25 %-át tartják vissza.

2.3.2.   HÉA- és GNI-alapú saját források

A HÉA-alapú saját források egy valamennyi tagállam számára egységes kulcsnak a – 2000. szeptember 29-i tanácsi határozat 2. cikke (1) bekezdése c) pontjának szabályaival összhangban meghatározott – harmonizált HÉA-alapra történő alkalmazásából erednek. A HÉA-alap felső korlátja minden tagállam esetében a GNI 50 %-a.

A GNI-alapú forrás változó bevétel, amelynek feladata, hogy az adott évben fedezze a befolyt hagyományos saját források, HÉA-alapú források és egyéb bevételek együttes összegét meghaladó kiadásokat. A bevétel kiszámítása során egységes kulcsot alkalmaznak valamennyi tagállam aggregált GNI-jére.

A HÉA- és GNI-alapú saját források meghatározásának alapjául az előzetes költségvetési tervezet készítése során összeállított, HÉA- és GNI-alapokra vonatkozó előrejelzések szolgálnak. Ezen előrejelzéseket a későbbiekben felülvizsgálják; az adatokat az adott év során költségvetés-módosítások révén aktualizálják.

A HÉA- és GNI-alapok végleges adatai az adott költségvetési évet követő év során állnak rendelkezésre. A Bizottság kiszámítja a tagállamok által a végleges alapok alapján fizetendő és a (felülvizsgált) előrejelzés alapján ténylegesen fizetett összegek közötti különbözetet. E HÉA- és GNI-egyenlegeket, akár pozitívak, akár negatívak, a Bizottság az adott költségvetési évet követő év december 1-jéig hívja le a tagállamoktól. A következő években további korrekciók tehetők a végleges HÉA- és GNI-alapokon. A korábban számított egyenlegeket kiigazítják, a különbözetet pedig az előző költségvetési év HÉA- és GNI-egyenlegeivel egyidőben hívják le. Meg kell említeni, hogy a 2007 során az 1995–2006 közötti időszakhoz kapcsolódóan végrehajtott kiigazítások a GNI-alapú források esetében 2 857 millió EUR-t tettek ki. Hasonlóképpen a HÉA-alapú saját források 1996–2006 közötti időszakhoz kapcsolódó kiigazításai 973 millió EUR-t tettek ki.

A HÉA-bevallások és GNI-adatok ellenőrzése során a Bizottság jelezheti fenntartásait a tagállamok felé bizonyos pontokat illetően, amelyek következményekkel lehetnek a tagállamok saját forrásokhoz nyújtott hozzájárulásaira. E pontok például az elfogadható adatok hiányából vagy a megfelelő módszertan kidolgozásának szükségességéből eredhetnek. E fenntartásokat a tagállamokkal szembeni, bizonytalan összegekre vonatkozó lehetséges követelésként kell tekinteni, mivel pénzügyi hatásuk nem becsülhető meg pontosan. Amennyiben meghatározható a pontos összeg, a megfelelő HÉA- és GNI-alapú forrásokat vagy a HÉA- és GNI-egyenlegekhez kapcsolódóan, vagy egyedi forráslehívásként hívják le.

2.3.3.   Brit korrekció

Ez a mechanizmus csökkenti az Egyesült Királyság által fizetendő saját forrásokat az úgynevezett „költségvetési egyensúlyhiány” arányában, és ennek megfelelően növeli a más tagállamok által fizetendő saját források összegét. A költségvetési egyensúlyhiány Egyesült Királyság javára történő megszüntetésére szolgáló mechanizmust az Európai Tanács fontainebleau-i ülésén (1984. júniusában) intézményesítették, és az ebből eredő, saját forrásokról szóló, 1985. május 7-i határozattal vezették be. E mechanizmus célja az Egyesült Királyság költségvetési egyensúlyhiányának csökkentése volt, közösségi fizetési kötelezettségeinek mérséklése révén.

2.4.   KIADÁSOK

2.4.1.   Pénzügyi keret 2007–2013

millió EUR
		2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
1.	Fenntartható növekedés	53 979	57 653	59 700	61 782	63 638	66 628	69 621
2.	A természeti erőforrások megőrzése és kezelése	55 143	59 193	59 639	60 113	60 338	60 810	61 289
3.	Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése	1 273	1 362	1 523	1 693	1 889	2 105	2 376
4.	Az EU mint globális szereplő	6 578	7 002	7 440	7 893	8 430	8 997	9 595
5.	Igazgatás	7 039	7 380	7 699	8 008	8 334	8 670	9 095
6.	Ellentételezés	445	207	210	0	0	0	0
Kötelezettségvállalási előirányzatok		124 457	132 797	136 211	139 489	142 629	147 210	151 976
Kifizetési előirányzatok összesen		122 190	129 681	123 858	133 505	133 452	140 200	142 408

Ez a szakasz a közösségi kiadások fő kategóriáit írja le, a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban. A 2007-es pénzügyi év volt a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret első éve. A 2007. évi kötelezettségvállalási előirányzatok összesített felső határa 124 457 millió EUR, ami a GNI 1,04 %-ának felel meg. A megfelelő kifizetési előirányzatok összesített felső határa 122 190 millió EUR, azaz a GNI 1,02 %-a. A fenti táblázat a pénzügyi keretet tartalmazza folyó árakon.

1. fejezet – Fenntartható növekedés

E fejezet két különálló, de egymáshoz kapcsolódó elemből áll:

—	1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért, amely a kutatásra és innovációra, oktatásra és képzésre, a transzeurópai hálózatokra, a szociális politikára, a belső piacra és az ezekhez kapcsolódó szakpolitikákra fordított kiadásokat öleli fel.

—	1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért, amelynek célja a legkevésbé fejlett tagállamok és területek konvergenciájának erősítése, a kevésbé fejlődő területeken kívül a fenntartható fejlődés uniós stratégiájának kiegészítése, valamint a régiók közötti együttműködés támogatása.

2. fejezet – A természeti erőforrások megőrzése és kezelése

A 2. fejezet a közös mezőgazdasági és halászati politikát, valamint a vidékfejlesztést és környezetvédelmet – különösen a Natura 2000 hálózatot – foglalja magában. A közös mezőgazdasági politika céljához kötött összeg a 2002. októberi brüsszeli Európai Tanács ülésén elfogadott megállapodást tükrözi.

3. fejezet – Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése

Az új 3. fejezet (Uniós polgárság, szabadság, biztonság és a jog érvényesülése) bizonyos területek növekvő jelentőségét tükrözi, ahol az Unió feladatköre kibővült – így a bel- és igazságügy, a határvédelem, a bevándorlás- és menekültpolitika, az egészségügy és fogyasztóvédelem, a kultúra, az ifjúságpolitika, a tájékoztatás és a polgárokkal folytatott párbeszéd. Két elemre bontható:

—	3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése,

—	3b. Uniós polgárság.

4. fejezet – Az EU mint globális szereplő

A 4. fejezet alá tartozik valamennyi külső fellépés, az előcsatlakozási eszközöket is ideértve. Jóllehet a Bizottság javasolta az Európai Fejlesztési Alap (EFA) pénzügyi keretbe történő bevonását, az Európai Tanács és az Európai Parlament a költségvetésen kívül tartás mellett döntött.

5. fejezet – Igazgatás

E fejezetbe tartoznak az összes intézményt, a nyugdíjakat és az Európai Iskolákat érintő igazgatási kiadások. A Bizottság kivételével az intézmények esetében ezek a költségek teszik ki kiadásaik egészét, az ügynökségeknek és egyéb szerveknek azonban igazgatási és működési kiadásaik egyaránt vannak.

6. fejezet – Ellentételezések

Annak a politikai megállapodásnak megfelelően, miszerint az új tagállamok tagságuk kezdetén nem válhatnak nettó költségvetési befizetővé, ez a fejezet kompenzációt irányzott elő. Ez az összeg az új tagállamok számára költségvetési bevételeik és hozzájárulásaik egyensúlyozását célzó átutalások formájában állt rendelkezésre.

2.4.2.   Szakpolitikai területek

A tevékenységalapú irányítás részeként a Bizottság tervezési és irányítási folyamataiban a tevékenységalapú költségvetés-tervezést alkalmazza. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés olyan költségvetési szerkezetet von maga után, amelyben a költségvetési tételek szakpolitikai területeknek, a költségvetési alcímek pedig tevékenységeknek felelnek meg.

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy világos keretet nyújtson a Bizottság szakpolitikai célkitűzéseinek tevékenységekbe történő átültetéséhez, jogalkotási, pénzügyi vagy bármely más szakpolitikai eszköz segítségével. Azáltal, hogy a Bizottság munkáját tevékenységek szerint strukturálják, pontos kép alakul ki a Bizottság által vállalt kötelezettségekről, és ezzel egyidejűleg közös keretet teremt a prioritások megállapításához. A prioritásokhoz a költségvetési eljárás során rendelik hozzá az erőforrásokat, a tevékenységeket a költségvetési célok építőelemeként használva. A tevékenységek és az azokhoz rendelt források közötti kapcsolat létrehozásával a tevékenységalapú költségvetés-tervezés célja, hogy növelje a Bizottságnál a források felhasználásának hatékonyságát és eredményességét.

A szakpolitikai terület a Bizottság munkájának részét képező, a döntéshozatali folyamat szempontjából lényeges tevékenységek homogén csoportjának tekinthető. Összesen 32 szakpolitikai területet határoztak meg, általánosságban mindegyik szakpolitikai terület egy-egy főigazgatóságnak felel meg, és átlagosan hat vagy hét egyedi tevékenységet foglal magában. E szakpolitikák főként működési jellegűek, mivel alaptevékenységeik a saját tevékenységi körükhöz kapcsolódó kedvezményezett harmadik fél támogatását célozzák. A működési költségvetés minden egyes szakpolitikai terület esetében tartalmazza a szükséges igazgatási kiadásokat.

2.5.   A 2007. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÉSZREVÉTELEK

2.5.1.   2007. évi költségvetési eredmény

A harmadik fél hozzájárulásához, illetve harmadik félnek végzett munkához kapcsolódó, az előző költségvetési évről áthozott előirányzatok – amelyek jellegüknél fogva sosem kerülnek megszüntetésre – a költségvetési év pótlólagos előirányzatai között szerepelnek. Ezzel magyarázható a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, előző évről átvitt összegek és a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésekben szereplő, következő évre átvitt összegek közötti különbség.

Az újrafelhasználható kifizetési előirányzatokat és az előlegek visszafizetését követően újból rendelkezésre bocsátott előirányzatokat nem veszik figyelembe az adott év eredményének kiszámításakor.

A Közösségek által 2007-ről 2008-ra átvitt kifizetési előirányzatok EFTA-EGT része nem szerepel a 2007. évi egyenlegben, mivel a szóban forgó összeget az EFTA-nak még jóvá kell hagynia, és erre nem kerül sor 2008 közepe előtt.

Az átvitt kifizetési előirányzatok tartalmazzák az automatikus átvitelt és a határozat alapján történő átvitelt. Tartalmazzák továbbá a célhoz kötött bevételek előirányzatainak növekedését, mivel az év végéig fel nem használt előirányzatok automatikusan átvitelre kerülnek. Az előző évről átvitt, fel nem használt kifizetési előirányzatok megszüntetése most csak az automatikusan és a határozat alapján átvitt előirányzatok megszüntetését foglalja magában.

2.5.2.   A 2007. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó főbb pontok összefoglalója

Az egyensúly elvével összhangban a költségvetési bevételeknek és kiadásoknak (kifizetési előirányzatok) egyensúlyban kell lenniük. Az Európai Parlament elnöke által 2006. december 15-én aláírt, eredetileg elfogadott költségvetésben a kifizetési előirányzatok összegét 115 497 millió EUR-ban rögzítették, amelyet a 114 288 millió EUR összegű saját forrásokból kell finanszírozni. Meg kell jegyezni, hogy a kezdeti költségvetésben szereplő bevételi és kiadási becslések a költségvetési év során kiigazítás tárgyát képezik, és az ilyen jellegű módosításokat a költségvetés-módosítások tartalmazzák A tagállamok GNI-alapú saját forrásainak kifizetéseiben történő kiigazítások biztosítják, hogy a költségvetésbe beállított bevételek pontosan egyezzenek a költségvetésbe beállított kiadásokkal.

2007 során hét költségvetés-módosítást fogadtak el. A 2007. évi költségvetés bevételi oldalára gyakorolt hatásuk összesen 113 846 millió EUR végleges bevételt eredményezett. Ezt az összesen 106 203 millió EUR-t (az eredetileg jelzetthez képest így 8 085 millió EUR-val kevesebbet) kitevő saját forrásokból, a fennmaradó részt pedig más bevételekből finanszírozták. A saját források iránti csökkentett igény több tényezőnek köszönhető, így az előző évi többlethez kapcsolódó 2 109 millió EUR, valamint a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapból származó többlet bevonásának. Végül, a kifizetési előirányzatok csökkenésének és a 7/2007. számú költségvetés-módosításban előrejelzett bevételek növekedésének együttes hatása a GNI-alapú források 5 976 millió EUR-s kiegészítő csökkenését eredményezte.

A saját források tekintetében meg kell jegyezni, hogy a hagyományos saját források beszedése elérte az előrejelzett összegek 100 %-át. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy a költségvetési becsléseket az 5/2007. számú költségvetés-módosítás készítésekor módosították (a becsléseket 775 millió EUR-val csökkentették). E kiigazítás főleg a 2007. tavaszi új makrogazdasági előrejelzésen alapult, amely az előzőekhez képest kevésbé volt derűlátó.

A tagállamok végleges HÉA- és GNI-befizetései is majdnem pontosan megfeleltek a végleges költségvetési becsléseknek. Az előrejelzett összegek és a ténylegesen befizetett összegek közötti különbségek a költségvetési célokra használt euro-árfolyam és az EMU-n kívüli tagállamok által tett befizetések időpontjában érvényes árfolyam közötti különbségekkel magyarázható.

A kiadási oldalon a 2007. évi költségvetés kifizetési előirányzatainak végrehajtása a pénzügyi keret első évében 109 milliárd EUR-t (98 %) tett ki. A főleg nem differenciált igazgatási kiadásokhoz kapcsolódó kifizetési előirányzatokban végrehajtott körülbelül 750 millió EUR átvitele után a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya – a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz hasonlóan – a 2007. évi költségvetésben elérte a 99 %-ot. Ez az előző évekhez képest kedvező változás.

A 2007. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatainak végrehajtása 119 milliárd EUR-t (96 %) tett ki. Az év végén felhasználatlanul maradt kötelezettségvállalási előirányzatok elsősorban néhány működési program késői elfogadásához kapcsolódtak a Kohéziós és Természeti Erőforrások esetében. Ezeket az előirányzatokat vagy átviszik 2008-ra, vagy újraprogramozzák a pénzügyi keret későbbi éveire. A 2007. évi költségvetés kötelezettségvállalási előirányzatainak végrehajtási aránya az átvitel és a szükséges újraprogramozás után (amely összesen körülbelül 3,6 milliárd EUR-t tesz ki) elérte a 99 %-ot. Ez az előző évekhez – különösen 2000-hez, az előző pénzügyi keret első évéhez – képest, amikor az átvitelt és az újraprogramozást hosszabb távra kellett használni, kedvező változás.

2.5.3.   A 2007. évi költségvetési eredmény egyeztetése a 2007. évi gazdasági eredménnyel

Az I. rész B. szakaszában bemutatott éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban – a költségvetési rendelettel összhangban – a módosított pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel mindkettő ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.

Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A költségvetési év tényleges költségvetési bevétele megfelel a megállapított követelések címén az év során ténylegesen befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelések címén beszedett bevételek összegének. Ezért a tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel ellentétben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

A nettó elhatárolt bevétel főként a mezőgazdasági illetékekre, a saját forrásokra, valamint a kamatokra és osztalékokra elhatárolt bevételekből áll. Csak a nettó hatást – vagyis a korábbi évekből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan támogatható kiadásokból, amelyek a közösségi források kedvezményezettjeinél merültek fel, de amelyeket még nem jelentettek az Európai Közösségeknek.

Míg az elhatárolt kiadások nem minősülnek költségvetési kiadásnak, a korábbi években rögzített számlákhoz kapcsolódó, tárgyévben teljesített kifizetések a tárgyév költségvetési kiadásának részét képezik.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: (1) a tárgyévben kifizetett és éves költségvetési kiadásként rögzített új előfinanszírozási összegek, valamint (2) a tárgyévben vagy a korábbi években a támogatható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási értelemben kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

Az éves előirányzatok alapján teljesített kifizetések mellett az éves költségvetési eredmény kiszámításakor a következő évre átvitt éves előirányzatokat is figyelembe kell venni (az 1150/2000/EK, Euratom rendelet 15. cikkével összhangban). Ugyanez vonatkozik a tárgyévben az áthozatalokból teljesített költségvetési kifizetésekre és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok törlésére.

A céltartalékok változása az elhatárolási számlákon tett év végi becslésekhez kapcsolódik (főleg munkavállalói juttatások), és nincs hatással a költségvetési számlákra. Az egyéb összeegyeztetett összegek olyan különböző elemekből állnak, mint az eszköz-értékcsökkenés, eszközbeszerzés, tőkelízing-kifizetések és pénzügyi hozzájárulások, amelyekre eltérő költségvetési és eredményszemléletű elszámolási módszerek alkalmazandóak.

Végül az ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredményét – amelyeket az összevont gazdasági eredmény tartalmaz – ki kell szűrni, mivel költségvetésük végrehajtása nem része az összevont költségvetési eredménynek.

EGYEZTETÉS: GAZDASÁGI EREDMÉNY – KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY

millió EUR
	2007
A KÖLTSÉGVETÉSI ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE	7 462
Bevételek
A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések	(5 036)
A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések	2 543
Elhatárolt bevétel (nettó)	(1 068)
Kiadások
Elhatárolt kiadások (nettó)	8 814
Korábbi évek tárgyévben kifizetett kiadásai	(3 635)
Előfinanszírozás nettó hatása	(6 810)
A következő évre átvitt kifizetési előirányzatok	(3 116)
Áthozatalból teljesített kifizetések és a felhasználatlan kifizetési előirányzatok törlése	1 171
Céltartalékok változása	1 395
Egyéb	(33)
Ügynökségek és az ESZAK gazdasági eredménye	(145)
A KÖLTSÉGVETÉSI ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	1 542

---

(1)  A személyzeti szabályzat (a módosított, 1968. február 29-i 259/68/EGK tanácsi rendelet) 83. cikkének megfelelően a tagállamok együttesen garantálják a nyugdíjkötelezettségeket.

(2)  Az Európai Parlament 2007. december 13-án elfogadta a költségvetést, amely a Közösségek rövid lejáratú kötelezettségeinek saját forrásokból történő kifizetéséről rendelkezik. A saját forrásokat 2008-ban a tagállamoknak kell beszedniük vagy a tagállamoktól kell lehívni.

(3)  Magában foglalja a Garanciaalap pénzeszközeit (lásd a 2.11. megjegyzést).

(4)  A makroszintű pénzügyi támogatások keretében nyújtott összegek levonása után.

(5)  Magasabb érték a kamatswapügylettel fedezett fix kamatozású kölcsönhöz kapcsolódik (lásd a 2.3.4.2. pontot).

(6)  Magasabb érték a kamatswapügylettel fedezett fix kamatozású hitelfelvételhez kapcsolódik (lásd a 2.3.4.2. pontot).

(7)  2008-ban 15 millió EUR összegben bocsátanak ki beszedési megbízásokat (3 millió EUR a Kohéziós Alap számára, 10 millió EUR az ERFA számára, és 2 millió EUR az EMOGA Orientáció számára). A program lezárásakor alkalmazott pénzügyi korrekciók esetében a beszedési megbízás összege a pénzügyi korrekció összegéből és a végső kifizetési kérelem egyenlegéből adódik.

(8)  90/212/Euratom: A Tanács 1990. április 23-i határozata az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről szóló 77/270/Euratom határozat végrehajtásáról szóló 77/271/Euratom határozat módosításáról (HL L 112., 1990.5.3., 26. o.).

77/271/Euratom: A Tanács 1977. március 29-i határozata az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről szóló 77/270/Euratom határozat végrehajtásáról (HL L 88., 1977.4.6., 11. o.).

94/179/Euratom: A Tanács 1994. március 21-i határozata egyes harmadik országok atomerőműveinek biztonsága és hatékonysága javításának finanszírozásához való hozzájárulás céljából a Bizottság Euratom-kölcsönszerződések megkötésére való felhatalmazása érdekében a 77/270/Euratom határozat módosításáról (HL L 84., 1994.3.29., 41. o.).

(9)  A Tanács 1994. október 31-i 2728/94/EK, Euratom rendelete a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról (HL L 293., 1994.11.12., 1. o.).

(10)  Koefficiens (kk) alkalmazásával.

(11)  Távozást követő első három évre fizetik.

(12)  A konszolidálásba első alkalommal 2007-ben került bevonásra.

(13)  Az Európai Unió decentralizált szerve, amely a „büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés” pillérébe tartozik.

(14)  Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt e költségvetési táblázatok néhány pénzügyi adata nem összeadható.

(15)  Az EFTA-EGT-országok esetében az N. évről az N + 1. évre átvitt előirányzatok összege csak a számlák zárása után válik ismertté. Ennek megfelelően a mérleg összeállítása során az N – 1. évről az N. évre átvitt előirányzatok kerülnek figyelembevételre.

---