MELLÉKLET

1. RÉSZ

CAS-szám: 110-85-0	Einecs-szám: 203-808-3
Szerkezeti képlet:
Einecs-megnevezés:	piperazin
IUPAC-megnevezés:	piperazin
Előadó:	Svédország
Osztályozás (1):	C; R34
	R42/43
	R52/53
	Javasolt osztályozás (a műszaki fejlődéshez történő harmincadik hozzáigazítás közzétételét követően a műszaki fejlődéshez történő huszonkettedik hozzáigazításból a C&L helyettesítése) (2)
	Repr. Cat. 3; R62-63
	C; R34
	R42/43

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (3).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben a piperazint önmagában vagy sók formájában a vegyiparban - a gyógyszergyártást is beleértve - főként köztes termékként használják. A piperazint önmagában vagy sók formájában a humán- és állatgyógyászatban, gázmosókban (gáztisztítókban) készítményként és az uretán gyártásban katalizátorként is használják. A megjelölt esetek a piperazin fő felhasználási formái.

Megjegyzés

:

A piperazin állatgyógyászatban való felhasználását nem e jogszabály, hanem a 2377/90/EGK tanácsi rendelet (4) (állati eredetű élelmiszerekben található maximális maradékanyag-határértékek) szabályozza.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a piperazin sók kezelésekor - azaz a gyártás során a végső kezelésnél és a készítmény elkészítésekor a betöltésnél - a bőrrel történő érintkezés következményeként bekövetkezett bőrérzékenység miatti aggodalom,

—	a különféle foglalkozási helyzetekben felmerülő inhalációs expozíció következményeként kialakuló asztma miatti aggodalom,

—	a gyártás folyamán a végső kezelés során és a készítmény elkészítésekor a betöltés során a piperazin sókkal történő ismétlődő érintkezés következményeként bekövetkező neurotoxicitás és reproduktív toxicitás miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a termelőhelyen, a készítmény-előállítási helyen, valamint a piperazint gázmosó készítményként iparilag használó 21 telephelyen felmerülő expozíció következményeként a vízi ökoszisztéma miatti aggodalom.

A SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a helyi gázmosók többségének esetében az azokból eredő expozíció következményeként a szennyvízkezelő üzemekben lévő mikroorganizmusok miatti aggodalom.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

—	közösségi szinten a piperazin sók 67/548/EGK irányelv (5) szerinti harmonizált osztályozásának megfontolása.

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell.

E keretben ajánlott:

—	a 98/24/EK tanácsi irányelvnek (6) megfelelően a piperazin sókra vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő létrehozása.

2. RÉSZ

CAS-szám: 110-82-7	Einecs-szám: 203-806-2
Szerkezeti képlet:
Einecs-megnevezés:	ciklohexán
IUPAC-megnevezés:
Előadó:	Franciaország
Osztályozás (7)	F; R11
	Xn; R65
	Xi; R38
	R67
	N; R50/53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot a vegyiparban főként köztes termékként használják. Vegyi anyagok gyártása során oldószerként, valamint ragasztókban és bevonatokban történő felhasználása is ismert.

A kockázatértékelés az anyagnak az emberre és a környezetre gyakorolt expozíciójának más forrásait is azonosította – különösen kőolajból és ipari létesítményekből, égéstermékekből (dohányfüst, vulkanikus kibocsátások) és kőolajból származó tüzelőanyagokból (benzingőz) –, amelyek nem az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusának eredményei. Az ilyen expozíciókból eredő kockázatok értékelése nem része ezen kockázatértékelésnek. A Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentés (8) azonban tartalmaz olyan információkat, amelyek a fenti kockázatok értékeléséhez felhasználhatók.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—

az anyagot tartalmazó termékek gyártásával és ipari felhasználásával, valamint az erőművekben az anyagot tartalmazó termékek felhasználásával kapcsolatosan felmerülő inhalációs expozíció következményeként kialakuló akut toxicitás (idegrendszeri hatások) és a szervezetben kiváltott általános toxicitás (májat érintő hatások) miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	az anyagot tartalmazó termékek felhasználásából eredő expozíció következményeként bekövetkező akut toxicitás (idegrendszeri hatások) miatti aggodalom.

A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL, a VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL és a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell.

A FOGYASZTÓK tekintetében

közösségi szinten meg kell fontolni a 76/769/EGK tanácsi irányelvben (9) (a forgalomba hozatalról és felhasználásról szóló irányelv) szereplő, a ciklohexán neoprénalapú ragasztókban történő felhasználására vonatkozó forgalombahozatali és felhasználási korlátozásokat.

3. RÉSZ

CAS-szám: 26447-40-5	Einecs-szám: 247-714-0
Szerkezeti képlet:
Einecs-megnevezés:	1,1’-metilén-bisz (izocianáto-benzol)
IUPAC-megnevezés:	metilén-difenil-diizocianát metilén-bisz (fenil-izocianát)
Előadó:	Belgium
Osztályozás:	Xn; R20
	Xi; R36/37/38
	R42/43
	Javasolt osztályozás (a műszaki fejlődéshez történő harmincadik hozzáigazítás közzétételét követően a műszaki fejlődéshez történő huszonnyolcadik hozzáigazításból a C&L helyettesítése) (10)
	Carc. Cat 3; R40
	Xn; R20-48/20
	Xi; R36/37/38
	R42/43

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (11).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként merev poliuretán hab ipari előállítása során használják. További felhasználására a következő területeken kerül sor: faiparban használt kötőanyagok, bevonatok, ragasztók, tömítőanyagok és elasztomerek (CASE), (fél)flexibilis és hőre lágyuló poliuretán habok és szálak. Korlátozott, de nem elhanyagolható felhasználási terület a fogyasztási cikkek köre, például ragasztók és egykomponensű habok.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

1.

további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak: — a reprodukciós toxicitási kockázatok megfelelő meghatározásához szélesebb körű tájékoztatásra van szükség, mivel a jelenlegi adatbázis ebből a szempontból nem megfelelő. A kiegészítő információk összegyűjtése azonban nem késleltetheti az egyéb kérdésekhez kapcsolódó aggodalmakat érintő megfelelő intézkedések végrehajtását,

2.

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak: — az építési területeken a munkavállalókat érintő bőr- és szemirritációkkal kapcsolatos aggodalmak, mivel ebben az esetben a munkahelyi egészségvédelmi szabványok gyakran nem kielégítőek és nem feltétlenül használnak egyéni védőeszközöket, — a valamennyi megvizsgált foglalkozási expozíciós helyzetben felmerülő inhalációs expozíció következményeként a légúti irritáció miatti aggodalom, — a valamennyi megvizsgált foglalkozási expozíciós helyzetben felmerülő bőr és inhalációs expozíció következményeként a bőrt és a légutakat érintő szenzibilizáció miatti aggodalom, — a valamennyi megvizsgált foglalkozási expozíciós helyzetben felmerülő ismétlődő inhalációs expozíció következményeként a légutakat érintő toxicitás miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

1.

további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak: — a reprodukciós toxicitást érintő kockázatok megfelelő meghatározásához szélesebb körű tájékoztatásra van szükség, mivel a jelenlegi adatbázis ebből a szempontból nem megfelelő. A kiegészítő információk összegyűjtése azonban nem késleltetheti az egyéb kérdésekhez kapcsolódó aggodalmakat érintő megfelelő intézkedések végrehajtását,

2.

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak: — a metilén-difenil-diizocianátot tartalmazó valamennyi típusú fogyasztási cikk felhasználásából eredő expozíció következményeként a bőr- és szemirritáció miatti aggodalom, — a metilén-difenil-diizocianátot tartalmazó egykomponensű habok és hőre lágyuló ragasztók felhasználásához kapcsolódó inhalációs expozíció következményeként a légúti irritáció miatti aggodalom, — a metilén-difenil-diizocianátot tartalmazó valamennyi típusú fogyasztási cikk felhasználásából eredő inhalációs és dermális expozíció következményeként a bőr- és légúti szenzibilizáció miatti aggodalom, — a metilén-difenil-diizocianátot tartalmazó egykomponensű habok és hőre lágyuló ragasztók felhasználásához kapcsolódó ismétlődő rövid inhalációs expozíció következményeként a tüdőt érintő hatások miatti aggodalom.

A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL, a VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL, a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL és az ÉLELMISZERLÁNCHOZ SPECIFIKUSAN KAPCSOLÓDÓ, AZ ÖKOSZISZTÉMÁTÓL FÜGGETLEN HATÁSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell.

E keretben ajánlott:

—	a 98/24/EK tanácsi irányelvnek (12) megfelelően a metilén-difenil-diizocianátra vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő megállapítása.

A FOGYASZTÓK tekintetében

A 76/769/EGK tanácsi irányelvben (13) szereplő, a metilén-difenil-diizocianát fogyasztási cikkekben történő felhasználására vonatkozó forgalombahozatali és felhasználási korlátozások közösségi szinten történő megfontolása.

4. RÉSZ

CAS-szám: 110-65-6	Einecs-szám: 203-788-6
Szerkezeti képlet:
Einecs-megnevezés:	but-2-in-1,4-diol
IUPAC-megnevezés:	but-2-in-1,4-diol
Előadó:	Németország
Osztályozás:	C; R34
	T; R23/25
	Xn; R21-48/22
	R43

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (14).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot a vegyiparban főként a butándiol és buténdiol gyártásánál használják köztes termékként. Egyéb professzionális felhasználási területeihez tartozik a poliolok, rovarölő szerek, gyógyszeripari termékek, valamint a festék- és textiliparban használt segédanyagok szintézise során intermedierként történő felhasználása. Az anyagot közvetlenül használják maróoldatokban korróziógátlóként fémfelületek kezelésére szolgáló ipari tisztítószerekben, valamint galvánfürdőben megújítószerként és organikus festékoldókban is. Fogyasztási cikkekben tisztítóanyagként és fertőtlenítőszerként használják.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a szilárd anyag (por) vegyiparban történő ipari méretű gyártásából és továbbfeldolgozásából eredő egyszeri inhalációs expozíció következményeként a légutak helyi irritációja miatti aggodalom,

—	a szilárd anyag (por) vegyiparban történő ipari méretű gyártásából és továbbfeldolgozásából, valamint a készítmények gyártásából (helyi szellőztetőrendszer hiánya esetén) eredő ismétlődő inhalációs expozíció következményeként a légutak helyi irritációja miatti aggodalom,

—	a szilárd anyag (por) vegyiparban történő ipari méretű gyártásából és továbbfeldolgozásából, valamint a készítmények gyártásából és az anyag organikus festékoldókban való használatából eredő dermális expozíció következményeként kialakuló szenzibilizáció miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL, a LÉGKÖRREL és a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem várható a fent említett környezeti szférákkal kapcsolatos kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható a fent említett környezeti szférákkal kapcsolatos kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell.

5. RÉSZ

CAS-szám: 75-56-9	Einecs-szám: 200-879-2
Szerkezeti képlet:
Einecs-megnevezés:	metil-oxirán
IUPAC-megnevezés:	propilén-oxid
Előadó:	Egyesült Királyság
Osztályozás:	F+; R12
	Carc. Cat. 2; R45
	Muta. Cat. 2; R46
	Xn; R20/21/22
	Xi; R36/37/38

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (15).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot elősorban a polimergyártásban használják monomerként és más anyagok szintézisében intermedierként. Egyéb felhasználási formák: diklór-metánban stabilizálóként és korróziógátló adalékanyagként. Nem lehetett összeállítani az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott teljes anyagmennyiség felhasználására vonatkozó információt, ezért létezhetnek olyan felhasználások, amelyekre ez a kockázatértékelés nem terjed ki.

Ezt az anyagot a szenzibilizációt illetően nem vizsgálták kellőképpen, és emiatt a kockázatértékelés nem értékeli a szenzibilizációs kockázatot egyetlen populáció szempontjából sem. Ezt a vizsgálatot nem írták elő, mivel az anyagot küszöbérték nélküli rákkeltőnek ítélték.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL, a FOGYASZTÓKKAL és a KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatértékelés azt mutatja, hogy a kockázatok egyetlen expozíciós helyzetben sem zárhatók ki, mivel az anyagot küszöbérték nélküli rákkeltőként azonosították, ugyanakkor a kockázatértékelés jelzi, hogy a kockázat alacsony. Ezt a meglévő szabályozások, valamint a további különös kockázatcsökkentő intézkedések megvalósíthatóságának és alkalmazhatóságának vizsgálatánál figyelembe kell venni.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL, a VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL és a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem várható a fent említett környezeti szférákkal kapcsolatos kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható a fent említett környezeti szférákkal kapcsolatos kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében.

A FOGYASZTÓK ÉS A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREK tekintetében

A fogyasztók és a környezeten keresztül kitett emberek védelmére vonatkozó meglévő jogszabályok, különösen a 76/769/EGK tanácsi irányelv (16) (a forgalomba hozatalról és felhasználásról szóló irányelv) a CMR-anyagokkal kapcsolatos, a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) (általános termékbiztonság) a termékekkel kapcsolatos és a 96/61/EK tanácsi irányelv (18) (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) rendelkezései elégségesnek tekinthetők az azonosított kockázatok kezelésére.

6. RÉSZ

CAS-szám: 62-53-3	Einecs-szám: 200-539-3
Szerkezeti képlet:	C6H7N
Einecs-megnevezés:	anilin
IUPAC-megnevezés:	Aminobenzol
Előadó:	Németország
Osztályozás (19):	Carc. Cat. 3; R40
	Muta. Cat. 3; R68
	T; R23/24/25-48/23/24/25
	Xi; R41 R43
	N; R50

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (20).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként a vegyiparban használják, metilén-dianilin vagy gumi gyártásánál köztes termékként. Egyéb felhasználási területek: további feldolgozása színezékekké, növényvédő szerekké, gyógyszerekké, rostszálakká stb.

E gyártási és feldolgozási folyamatok során anilin szabadulhat fel. Az anilin ezenkívül színezékek és ragasztók reziduális összetevője is.

A kockázatértékelés az emberrel és a környezettel kapcsolatban az anyag tekintetében más expozíciós forrásokat is azonosított, különösen a nitrobenzol mikrobiális redukcióján keresztül, valamint a szén- és olajiparban. Az ezen expozíciókból eredő, a nem az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusának eredményeként keletkező kockázatok értékelése nem része e kockázatelemzésnek. A Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentések azonban a fenti kockázatok értékeléséhez felhasználható információkat tartalmaznak.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—

az akut toxicitás miatti aggodalmak, amelyet a következők okoznak: — a vegyiparban ipari méretű gyártás és feldolgozás során inhalációs expozíció és/vagy nem megfelelő kesztyűk használata során bőrrel való érintkezés, — a vas-, acél- és alumíniumöntödékben a műanyagok hő következtében történő lebomlásából eredő inhalációs expozíció, — reziduális anilint tartalmazó színezékek használatából eredő dermális expozíció,

—	a vegyiparban ipari méretben történő gyártásból és feldolgozásból (nem megfelelő kesztyűk használata esetén), valamint reziduális anilint tartalmazó színezékek használatából eredő dermális expozíció következményeként a bőr szenzibilizációja miatti aggodalom,

—

a szisztémás toxicitás miatti aggodalmak, amelyet a következők okoznak: — a vegyiparban ipari méretű gyártás és feldolgozás során inhalációs expozíció és/vagy nem megfelelő kesztyűk használata során bőrrel való érintkezés, — a gumi alapú vegyi anyagok vulkanizálásából, valamint a vas-, acél- és alumíniumöntödékben a műanyagok hő következtében történő lebomlásából eredő inhalációs expozíció, — reziduális anilint tartalmazó színezékek használatából eredő dermális expozíció,

—

valamennyi munkahelyi helyzetben a mutagén és a rákkeltő jelleg miatti aggodalom, mivel az anyagot küszöbérték nélküli rákkeltőnek ítélték. A következőkben meghatározott munkahelyi helyzetekben ugyanakkor a kockázatok alacsonyak: — termékek lebomlása során anilin felszabadulása különféle iparágakban (pl. műanyag-feldolgozás, elektrotechnika), — reziduális anilint tartalmazó termékek használata (pl. ragasztók, gépészet, eszköz- és szerszámgyártó iparágak).

Ezt a már meglévő szabályozások, valamint a további specifikus kockázatcsökkentő intézkedések megvalósíthatóságának és alkalmazhatóságának vizsgálatánál figyelembe kell venni,

—	a vegyiparban ipari méretben történő gyártás és feldolgozás során, nem megfelelő kesztyűk használata esetén dermális expozíció következményeként kialakuló fejlődési toxicitás miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	az anyagot tartalmazó termékek használatából eredő expozíció következményeként a mutagén és a rákkeltő jelleg miatti aggodalom, mivel az anilint küszöbérték nélküli rákkeltőnek ítélték.

A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a forráspontokból eredő expozíció következményeként a szisztémás toxicitás, a fejlődési toxicitás, a mutagén és a rákkeltő jelleg miatti aggodalom,

—

regionális szinten a lehetséges expozíció következményeként a mutagén és a rákkeltő jelleg miatti aggodalom, mivel az anilint küszöbérték nélküli rákkeltőnek ítélték. Azonban az expozíciók már nagyon alacsonyak, és ezt a már meglévő szabályozások, valamint a további különös kockázatcsökkentő intézkedések megvalósíthatóságának és alkalmazhatóságának vizsgálatánál figyelembe kell venni.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL és a SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

1.

további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak: — a gumigyártó telephelyekről eredő expozíció következményeként a vízi ökoszisztémával kapcsolatos kockázatok megfelelő jellemzéséhez jobb minőségű információra van szükség. Az információs és/vagy vizsgálati követelmények a következők: — a gumi alapú vegyi anyagokból származó anilin keletkezésére, a szennyvízbe történő kibocsátásokra és az európai gumiiparra jellemző szennyvízkezelési eljárásokra vonatkozó adatok;

2.

a kockázatcsökkentés érdekében különös intézkedésekre van szükség; a jelenleg alkalmazott kockázatcsökkentési intézkedéseket figyelembe kell venni. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak: — az anilintermelésből és a továbbfeldolgozó (4,4’-metilén-dianilinné és gumi alapú vegyi anyagokká) telephelyekből eredő expozíció következményeként a vízi környezeti szférákra gyakorolt hatás, beleértve az üledéket is.

A LÉGKÖRREL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

1.

további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak: — a légkörre vonatkozó kockázatok megfelelő jellemzéséhez jobb minőségű információra van szükség. Az információs és/vagy vizsgálati követelmények a következők: — az európai gumiipart jellemző, a légkörbe történő kibocsátásokra és a kibocsátott levegő tisztítására alkalmazott technológiákra vonatkozó adatok;

2.

a kockázatcsökkentés érdekében különös intézkedésekre van szükség; a jelenleg alkalmazott kockázatcsökkentési intézkedéseket figyelembe kell venni. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak: — az anilin-előállító telephelyről, a szellőzőrendszeren keresztül történő expozíció következményeként a növényekre gyakorolt hatások miatti aggodalom.

A SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a növényvédő szerként alkalmazott fenilkarbamid és karbamát-származékok lebomlása nyomán keletkező anilinből eredő, a mezőgazdasági termőföldeket érintő kockázat megfelelő jellemzéséhez jobb minőségű információra van szükség.

Az információs és/vagy vizsgálati követelmények a következők:

—	növényekkel, földigilisztákkal és mikroorganizmusokkal végzett hosszú távú vizsgálatok.

Ugyanakkor, mivel a növényvédő szerek lebomlásából eredő, a talajra vonatkozó kockázatok nem tartoznak a 793/93/EGK tanácsi rendelet (21) alá, ajánlott e kockázatok 91/414/EGK tanácsi irányelv (22) keretében történő figyelembevétele.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell.

E keretben ajánlott:

—	a 98/24/EK tanácsi irányelvnek (23) megfelelően az anilinre vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő megállapítása a bőrön keresztül történő felvétel figyelembevételével.

7. RÉSZ

CAS-szám: 103-11-7	Einecs-szám: 203-080-7
Szerkezeti képlet
Einecs-megnevezés:	2-etilhexil-akrilát
IUPAC-megnevezés:	2-etilhexil-akrilát
Előadó:	Németország
Osztályozás (24):	Xi; R37/38 R43

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (25).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot a vegyiparban főként monomerként használják fel olyan polimerek és kopolimerek gyártásához, amelyeket azután többnyire tovább alakítanak vizes polimer diszperziókká. A polimereket és a polimer diszperziókat ragasztókban és festékek kötőanyagaként használják. Egyéb alkalmazási területei: bevonatok alapanyagai és a műanyag- és textiliparban történő felhasználások. Ezenkívül a 2-etilhexil-akrilátot az építőanyagiparban, vegyi anyagokban monomerként használják (pl. padlóbevonatok, útjelző anyagok).

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a 2-etilhexil-akrilátot tartalmazó készítmények készítése során az ismétlődő inhalációs expozíció következményeként fellépő helyi hatások miatti aggodalom,

—	a 2-etilhexil-akrilát előállítása és a polimerizáció, valamint az építőiparban a monomerikus 2-etilhexil-akrilátot tartalmazó készítmények készítése és használata során bekövetkező dermális expozíció következményeként a bőr szenzibilizációja miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL és a KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL, a VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL és a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag munkavállalókra vonatkozó kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell.

E keretben ajánlott:

—	a 98/24/EK tanácsi irányelvnek (26) megfelelően a 2-etilhexil-akrilátra vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő létrehozása.

A meglévő kontrollok a bőr szenzibilizációjára vonatkozó kockázatok korlátozása tekintetében elégségesnek tekinthetők.

8. RÉSZ

CAS-szám: 106-46-7	Einecs-szám: 203-400-5
Szerkezeti képlet:
Einecs-megnevezés:	1,4-diklór-benzol
IUPAC-megnevezés:	1,4-diklór-benzol
Előadó:	Franciaország
Osztályozás (27):	Carc. Cat 3; R40
	Xi; R36;
	R 50/53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (28).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként a vegyiparban használják intermedierként, molyirtók, légfrissítők és WC-illatosító rudak készítésére. Egyéb felhasználási területei a következők: köszörűkerekek gyártásánál segédanyagként és textilszínezékek hordozóanyagaként.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a gyártásból és a használatból (intermedier, az anyagot tartalmazó termékek készítése és köszörűkerekek gyártása) eredő inhalációs és dermális expozíció következményeként az általános szisztémás toxicitás, a rákkeltő jelleg és a reproduktív toxicitás miatti aggodalom,

—	az anyagot tartalmazó készítmények előállítása és a köszörűkerekek gyártása során keletkező gőzöknek történő expozíció következményeként kialakuló szem- és orrirritáció miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a molyirtók, légfrissítők és WC-illatosító rudak használatából eredő inhalációs expozíció következményeként a rákkeltő jelleg miatti aggodalom.

A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL, a VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL, a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL, a SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL és az ÉLELMISZERLÁNCHOZ KAPCSOLÓDÓ, AZ ÖKOSZISZTÉMÁTÓL FÜGGETLEN HATÁSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés kimutatja, hogy nem várható a fent említett környezeti szférákkal kapcsolatos kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell.

E keretben ajánlott:

—	A foglalkozási expozíciós határértékekkel foglalkozó tudományos bizottság (SCOEL) felülvizsgálja a kockázatértékelési jelentésben található információkat és ajánlást tesz arra vonatkozóan, hogy szükséges-e a jelenlegi foglalkozási expozíciós határértékek felülvizsgálata.

A FOGYASZTÓK tekintetében

ajánlott:

—	a 76/769/EGK tanácsi irányelvben (29) szereplő, az 1,4-diklór-benzol légfrissítőkben, molyirtókban és WC-illatosító rudakban történő felhasználására vonatkozó forgalomba hozatali és felhasználási korlátozások közösségi szinten történő megfontolása.

9. RÉSZ

CAS-szám: 81-14-1	Einecs-szám: 201-328-9
Szerkezeti képlet
Einecs-megnevezés:	4-terc-butil-2,6-dimetil-3,5-dinitro-acetofenon
IUPAC-megnevezés:	3,5-dinitro-2,6-dimetil-4-terc-butil-acetofenon
Előadó:	Hollandia
Osztályozás (30):	A 2002. júniusi környezetvédelmi ülésen és a 2003. januári CMR ülésen elfogadták a következő osztályozást: Carc. Cat. 3; R40 N; R50/53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul.

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként kozmetikai termékekben használják illatkompozíciók összetevőjeként.

Egyéb felhasználási területei: mosó- és tisztítószerek, textilöblítők, háztartási tisztítószerek és más illatosított termékek.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL, a FOGYASZTÓKKAL és a KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EGYÜTTES EXPOZÍCIÓBÓL

eredő kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a fiziko-kémiai adatok alapján a pézsmaketon a gyúlékonyság, valamint a robbanásveszély és oxidatív tulajdonságai szempontjából nem jelent kockázatot.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL, a VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL és a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

10. RÉSZ

CAS-szám: 117-81-7	Einecs-szám: 204-211-0
Szerkezeti képlet
Einecs-megnevezés:	di-(2-etilhexil)-ftalát (DEHF)
IUPAC-megnevezés:	bisz-(2-etilhexil)-ftalát (DEHF)
Előadó:	Svédország
Osztályozás (31):	Repr. Cat 2; R60-61

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (32).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként (97 %-ban) polimertermékekben használják, elsősorban PVC-ben lágyítószerként (a polimeranyag rugalmasságának és megmunkálhatóságának növelésére).

A rugalmas PVC-t különféle cikkekben használják, például játékokban, építőanyagokban, mint padlóburkolókban, kábelekben, profilokban és tetőkben, valamint gyógyászati termékekben, például vérzsákokban, dialízisfelszerelésekben stb. A DEHF-et más polimer termékekben, például egyéb vinilgyantákban és cellulóz-észter műanyagokban is használják.

Más felhasználási területei (3 %): nem polimer alkalmazások, például ragasztók és tömítőanyagok, lakkok és festékek, nyomdafestékek papírhoz és műanyagokhoz, nyomdafestékek textilekhez, gumi és kerámia elektronikai célokra. További felhasználási terület: kondenzátorokban dielektromos folyadékként.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—

a DEHF-et tartalmazó készítmények vagy anyagok gyártása, feldolgozása és ipari végfelhasználása során történő belélegzés és dermális expozíció következményeként a herére gyakorolt hatások, a termékenységre gyakorolt hatások, ismétlődő expozíció esetén a vesetoxicitás, valamint a fejlődési toxicitás miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a játékszerek és a gyermekápolási cikkek használatából eredő, szájon keresztül történő ismétlődő expozíció következményeként a herékre és a termékenységre gyakorolt hatás és vesetoxicitás miatti aggodalom a gyermekek esetében,

—	a DEHF-et tartalmazó gyógyászati felszerelések anyagából eredő expozíció következményeként a heréket érintő toxicitás és a termékenység miatti aggodalom a hosszú távú vérátömlesztésben részesülő gyermekek és a vérátömlesztésben részesülő újszülöttek esetében,

—	a DEHF-et tartalmazó gyógyászati felszerelések anyagából eredő ismétkődő expozíció következményeként a heréket érintő toxicitás, a termékenységre gyakorolt hatás és vesetoxicitás, valamint a fejlődési toxicitás miatti aggodalom a hosszú távú hemodialízisben részesülő felnőttek esetében.

A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatcsökkentés érdekében különös intézkedésekre van szükség; a jelenleg alkalmazott kockázatcsökkentési intézkedéseket figyelembe kell venni. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—

a DEHF-et tartalmazó polimereket feldolgozó telephelyek közelében a helyben termesztett élelmiszereken keresztül történő ismétlődő expozíció következményeként a herére gyakorolt hatások, a termékenységre és a vesékre gyakorolt toxicitás miatti aggodalom gyermekek esetében. Az aggodalomra okot adó helyzetek alapértelmezett kibocsátási adatokon alapuló általános helyzetek. A mért kibocsátási adatokat jelentő korlátozott számú telephely nem ad aggodalomra okot,

—

papírt újrafeldolgozó telephelyek vagy kommunális szennyvíztisztítóművek közelében a helyben termesztett élelmiszeren keresztül történő expozíció következményeként a herékre gyakorolt toxicitás miatti aggodalom gyermekek esetében. Az aggodalomra okot adó helyzetek alapértelmezett kibocsátási adatokon alapuló általános helyzetek.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatcsökkentés érdekében különös intézkedésekre van szükség; a jelenleg alkalmazott kockázatcsökkentési intézkedéseket figyelembe kell venni. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—

a DEHF-et tartalmazó polimereket feldolgozó telephelyek vagy DEHF-et tartalmazó tömítőanyagokat és/vagy ragasztókat gyártó telephelyek közelében a DEHF-nek kitett kagylókkal táplálkozó madarak miatti aggodalom. Az aggodalomra okot adó helyzetek alapértelmezett kibocsátási adatokon alapuló általános helyzetek. A mért kibocsátási adatokat jelentő korlátozott számú telephely nem ad aggodalomra okot.

További információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—

a DEHF-et tartalmazó polimereket feldolgozó telephelyek vagy DEHF-et tartalmazó lakkokat, festékeket, nyomdafestékeket, tömítőanyagokat és/vagy ragasztókat gyártó telephelyek közelében az üledékben élő organizmusok miatti aggodalom. Az aggodalomra okot adó helyzetek alapértelmezett kibocsátási adatokon alapuló általános helyzetek. A mért kibocsátási adatokat jelentő korlátozott számú telephely nem ad aggodalomra okot.

Az értékelés további finomítása bizonyos aggodalmakat eloszlathat. Ugyanakkor az egyéb környezeti szférákra vonatkozóan azonosított kockázatok tekintetében a kockázatkezelési intézkedések végrehajtása az üledékben élő organizmusokra vonatkozó további információt szükségtelenné teszi.

A SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatcsökkentés érdekében különös intézkedésekre van szükség; a jelenleg alkalmazott kockázatcsökkentési intézkedéseket figyelembe kell venni. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—

a DEHF-et tartalmazó polimereket feldolgozó telephelyek vagy DEHF-et tartalmazó tömítőanyagokat és/vagy ragasztókat gyártó telephelyek közelében a DEHF-nek kitett földigilisztákkal táplálkozó emlősök miatti aggodalom. Az aggodalomra okot adó helyzetek alapértelmezett kibocsátási adatokon alapuló általános helyzetek. A mért kibocsátási adatokat jelentő korlátozott számú telephely nem ad aggodalomra okot.

További információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—

a DEHF-et tartalmazó polimereket feldolgozó telephelyek vagy DEHF-et tartalmazó nyomdafestékeket, tömítőanyagokat és/vagy ragasztókat gyártó telephelyek közelében a DEHF-nek kitett, a talajban élő organizmusok miatti aggodalom. Az aggodalomra okot adó helyzetek alapértelmezett kibocsátási adatokon alapuló általános helyzetek. A mért kibocsátási adatokat jelentő korlátozott számú telephely nem ad aggodalomra okot.

Az értékelés további finomítása bizonyos aggodalmakat eloszlathat. Ugyanakkor az egyéb környezeti szférákra vonatkozóan azonosított kockázatok tekintetében a kockázatkezelési intézkedések végrehajtása a talajban lévő organizmusokra vonatkozó további információt szükségtelenné teszik.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell. E keretben ajánlott:

—	a 98/24/EK tanácsi irányelvnek (33) megfelelően a DEHF-re vonatkozó foglalkozási expozíciós határértékek közösségi szinten történő megállapítása.

A FOGYASZTÓK tekintetében

ajánlott:

—	élelmiszerek csomagolóanyagaként a DEHF használatának korlátozása (élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő műanyagok [2002/72/EK irányelv (34)]),

—

az újszülöttek és meghatározott érintett csoportok esetleges expozícióját előidéző DEHF-t gyógyászati eszközökben történő használata korlátozásának megfontolása az orvostechnikai eszközökről szóló 93/42/EGK tanácsi irányelvben (35) meghatározott eljárásnak megfelelően, feltéve, hogy biztonságos alternatívák állnak rendelkezésre.

A DEHF fogyasztók által történő felhasználása tekintetében a fogyasztóvédelemre vonatkozó meglévő jogszabályok, különösen a 76/769/EGK tanácsi irányelvnek (36) (a forgalomba hozatalról és felhasználásról szóló irányelv) a CMR-anyagokkal kapcsolatos rendelkezései és a ftalátokat tartalmazó játékszerekről és gyermekápolási cikkekről szóló 2005/84/EK európai parlamenti és tanáksi irányelv (37) elégségesnek tekinthetők a fogyasztókkal kapcsolatban azonosított kockázatok kezelésére.

A KÖRNYEZET RÉVÉN közvetetten EXPONÁLT EMBEREK

A 76/769/EGK (a forgalomba hozatalról és felhasználásról szóló irányelv) tanácsi irányelve alapján a meglévő jogszabályok rendelkezései keretén belül ajánlott:

—

a DEHF-et tartalmazó polimerek feldolgozásához (extrudálás, kalander, plasztiszol bevonat) és DEHF-et tartalmazó tömítőanyagok és/vagy ragasztók, festékek és lakkok vagy nyomdafestékek gyártásához használt DEHF használatára vonatkozó korlátozások megfontolása, kivéve azokat a létesítményeket, amelyek a környezetbe nem bocsátanak ki DEHF-et, valamint amelyeknél a DEHF kibocsátás megfelelően szabályozott. A megfelelő szabályozás elérhető például a kibocsátott levegő és vizes szennyvíz hatékony kezelésével. A tagállamok hatóságai által végzett nyomon követés lehetővé tétele érdekében a kibocsátáscsökkentés hatékonyságát dokumentálni kell,

—	a DEHF-et tartalmazó termékekből a vízbe történő kibocsátások miatti közösségi szintű korlátozások szükségességének megfontolása ésszerű határidőn belül, valamennyi kiegészítő információ figyelembevételével.

11. RÉSZ

CAS-szám: 108-95-2	Einecs-szám: 203-632-7
Szerkezeti képlet:
Einecs-megnevezés:	fenol
IUPAC-megnevezés:	fenol
Előadó:	Németország
Osztályozás (38):	T; R23/24/25
	C; R34
	Xn; R48/20/21/22
	Muta. Cat. 3; R68

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (39).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként intermedierként használják, biszfenol-A, fenolgyanták, alkil-fenolok, kaprolaktám, szalicilsav, nitro-fenolok, difenil-éterek, halogén-fenolok és más vegyi anyagok gyártásánál.

Egyéb felhasználási területei: kozmetikai termékek és gyógyászati készítmények, valamint nem mezőgazdasági biocidok, ragasztók és impregnáló anyagok összetevőjeként.

A kockázatértékelés az anyagnak az emberre és a környezetre gyakorolt expozíciójának más forrásait is azonosította – különösen fenol felszabadulását emberi anyagcsere és állattartás eredményeként, szén és cellulóz feldolgozásából, valamint hulladéklerakókból –, amelyek nem az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusának eredményei. Az ilyen expozíciókból eredő kockázatok értékelése nem része ennek a kockázatértékelésnek. Az előadó tagállam által a Bizottsághoz eljuttatott átfogó kockázatértékelési jelentés azonban tartalmaz a fenti kockázatok értékeléséhez felhasználható információkat.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a fenolgyanták előállításából eredő inhalációs expozíció következményeként az akut toxicitási hatások (szisztémás) miatti aggodalom,

—	a fenolgyanták porlasztó technológiákban való használatából eredő dermális expozíció következményeként az akut toxicitási hatások (szisztémás) miatti aggodalom,

—	valamennyi dermális expozíciós helyzetből (fenolgyanták gyártása és további feldolgozása, elkészítése és használata) eredő, a bőrrel és a szemmel való érintkezés következményeként kialakuló korrózió miatti aggodalom,

—	valamennyi helyzetből (fenolgyanták gyártása és további feldolgozása, elkészítése és használata) eredő ismétlődő inhalációs expozíció következményeként a szisztémás hatások miatti aggodalom,

—	a fenolgyanták porlasztó technológiákban való használatából és a fenolgyanták előállításából eredő ismétlődő dermális expozíció következményeként a szisztémás hatások miatti aggodalom.

A FOGYASZTÓKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a fenolt tartalmazó fertőtlenítőszerek használatából eredő expozíció következményeként történő bőrirritáció miatti aggodalom,

—	a padlófényezőkben lévő fenolból eredő ismétlődő inhalációs expozíció következményeként történő szisztémás hatások miatti aggodalom,

—	a fertőtlenítőszerekben lévő fenolból eredő ismétlődő dermális expozíció következményeként történő szisztémás hatások miatti aggodalom.

A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a növényi hajtásokon keresztül történő helyi közvetett expozícióból eredő, ismétlődő orális expozíció következményeként megjelenő szisztémás hatások miatti aggodalom.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

B)   KÖRNYEZET

A LÉGKÖRREL, a VÍZI ÖKOSZISZTÉMÁVAL és a SZÁRAZFÖLDI ÖKOSZISZTÉMÁVAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

A SZENNYVÍZKEZELŐ ÜZEMBEN LÉVŐ MIKROORGANIZMUSOKKAL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

a kockázatok korlátozásának érdekében különös intézkedésekre van szükség. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	nyolc gyártó és feldolgozó vagy csak feldolgozó telephely ipari szennyvízkezelő üzemeiben lévő mikroorganizmusokra gyakorolt hatások miatti aggodalom.

A KOCKÁZATCSÖKKENTÉSRE IRÁNYULÓ STRATÉGIA

A MUNKAVÁLLALÓK tekintetében

A munkavállalók védelmére vonatkozó jelenleg hatályos közösségi szintű jogszabályok általánosságban úgy tekinthetők, mint amelyek megfelelő keretet nyújtanak az anyag kockázatainak a szükséges mértékre való csökkentése tekintetében és azokat alkalmazni kell.

KÖRNYEZET ÉS A KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREK

A kockázatértékelés a fenolkibocsátások egyéb, a gyártott vagy importált vegyi anyagokon kívüli forrásait is azonosította (nem izolált fenolból, pl. főzésből, szén gázosításából és olvasztásából, finomítóüzemekből és cellulóz feldolgozókból vagy hulladéklerakókból származik, vagy az emberi vagy állati anyagcsere termékeként keletkezik). A kiegészítő kockázatkezelés szükségességének megfontolása leginkább a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (40) (vízkeretirányelv) és az átfogó kockázatértékelő jelentésben található információ felhasználásával a talajvédelemre vonatkozó, elkövetkező európai uniós szabályozás alapján történhet.

A környezetvédelemre vonatkozó meglévő jogszabályok rendelkezései elégségesnek tekinthetők a hulladéklerakó csurgalékvizét összegyűjtő rendszerrel nem rendelkező hulladéklerakókkal kapcsolatos lehetséges kockázatok tekintetében (1999/31/EK tanácsi irányelv (41)).

12. RÉSZ

CAS-szám: 81-15-2	Einecs-szám: 201-329-4
Szerkezeti képlet
Einecs-megnevezés:	5-terc-butil-2,4,6-trinitro-m-xilén
IUPAC-megnevezés:	1-terc-butil-3,5-dimetil-2,4,6-trinitrobenzol
Előadó:	Hollandia
Osztályozás (42):	Carc. Cat. 3; R40 E; R2 N; R50/53

A kockázatértékelés a Bizottsághoz az előadó tagállam által eljuttatott kockázatértékelési jelentésben leírt, az Európai Közösségben előállított vagy oda behozott anyag életciklusával kapcsolatos jelenlegi gyakorlatokon alapul (43).

A kockázatértékelés – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározta, hogy az Európai Közösségben az anyagot főként kozmetikai termékekben használják illatkompozíciók összetevőjeként.

Egyéb felhasználási területei: mosó- és tisztítószerek, textilöblítők, háztartási tisztítószerek és más illatosított termékek.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

A)   EMBERI EGÉSZSÉG

A MUNKAVÁLLALÓKKAL, a FOGYASZTÓKKAL és a KÖRNYEZETEN KERESZTÜL KITETT EMBEREKKEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EGYÜTTES EXPOZÍCIÓBÓL

eredő kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a kockázatértékelés azt mutatja, hogy nem várható kockázat. A már alkalmazott kockázatcsökkentő intézkedések elégségesnek tekinthetők.

AZ EMBERI EGÉSZSÉGGEL (fiziko-kémiai tulajdonságok)

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

jelenleg nincs szükség további információkra és/vagy a jelenleg alkalmazottakon felüli vizsgálatra vagy kockázatcsökkentő intézkedésekre. E következtetésre az alábbiak miatt jutottak:

—	a fiziko-kémiai adatok alapján az 5-terc-butil-2,4,6-trinitro-m-xilén (pézsmaxilén) az oxidatív tulajdonságok szempontjából nem jelent kockázatot,

—

megjegyzendő, hogy a pézsmaxilén ütés és hő hatására tűz- és robbanásveszélyes és erre vonatkozóan címkével kell ellátni. Ezért a gyúlékonyság és a robbanás elkerülésére megfelelő intézkedéseket kell tenni. Amennyiben a kezelésnél és a tárolásnál biztosítják a megfelelő feltételeket, a pézsmaxilén fiziko-kémiai tulajdonságaival kapcsolatban nem merülnek fel az emberi egészséget érintő kockázat miatti aggályok.

B)   KÖRNYEZET

A KÖRNYEZETTEL

kapcsolatos kockázatok értékelésére vonatkozó következtetés az, hogy

további információkra és/vagy vizsgálatra van szükség. Erre a következtetésre azért jutottak, mert az anyag megfelel a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vegyszer meghatározási kritériumainak. További PBT-teszt stratégia javasolt.

---

(1)  A Bizottság 2001. augusztus 6-i 2001/59/EK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonnyolcadik hozzáigazításáról (HL L 225., 2001.8.21.).

(2)  A Bizottság irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik hozzáigazításáról (még nem tették közzé).

(3)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(4)  HL L 224., 1990.8.18., 1. o.

(5)  HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(6)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(7)  A Bizottság 2004. április 29-i 2004/73/EK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról (HL L 152., 2004.4.30.).

(8)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(9)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(10)  A Bizottság irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincadik hozzáigazításáról (még nem tették közzé).

(11)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(12)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(13)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(14)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(15)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(16)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(17)  HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(18)  HL L 257., 1996.10.10., 26. o.

(19)  A Bizottság 2004. április 29-i 2004/73/EK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról (HL L 152., 2004.4.30.).

(20)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(21)  HL L 84., 1993.4.5.

(22)  HL L 230., 1991.8.19.

(23)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(24)  A Bizottság 2004. április 29-i 2004/73/EK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról (HL L 152., 2004.4.30.).

(25)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(26)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(27)  Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv határozza meg (HL L 152., 2004.4.30.).

(28)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(29)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(30)  Az anyagok osztályozását a legutóbb a 2004/73/EK irányelvvel módosított, a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő harmincegyedik hozzáigazításáról szóló bizottsági irányelv (a műszaki fejlődéshez történő harmincegyedik hozzáigazításban kell közzétenni) határozza meg.

(31)  Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonnyolcadik hozzáigazításáról szóló, 2001. augusztus 6-i 2001/59/EK bizottsági irányelv határozza meg (HL L 225., 2001.8.21.).

(32)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(33)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(34)  HL L 220., 2002.8.15., 18. o.

(35)  HL L 169, 1993.7.12., 1. o.

(36)  HL L 262., 1976.9.27., 201. o.

(37)  HL L 344., 2005.12.27., 40 o.

(38)  A Bizottság 2004. április 29-i 2004/73/EK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról (HL L 152., 2004.4.30.).

(39)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés, valamint annak összefoglalása megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/

(40)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(41)  HL L 182., 1999.7.16., 1. o.

(42)  Az anyag osztályozását a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 67/548/EGK tanácsi irányelvnek a műszaki fejlődéshez történő huszonkilencedik hozzáigazításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/73/EK bizottsági irányelv (HL L 152., 2004.4.30.) határozza meg.

(43)  Az átfogó kockázatértékelési jelentés megtalálható a Vegyi Anyagok Európai Irodája internetes oldalán: http://ecb.jrc.it/existing-substances/