52008PC0852

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2008.12.11.

COM(2008) 852 végleges

2008/0247 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról

{Sec(2008) 3028}{SEC(2008) 3029}

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. MI A TÉTJE A VASÚTI ÁRUFUVAROZÁS FEJLőDÉSÉNEK?

1.1. A Közösség kiemelt céljai között szerepel egy fenntartható közlekedési hálózat kialakítása

A közlekedéssel kapcsolatos közösségi politika meghatározó tényezői között szerepel, hogy a Közösségnek be kell tartania az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésével és gazdasága környezetvédelmi teljesítményének javításával kapcsolatos kötelezettségvállalásait, az energiaforrások hozzáférhetősége tekintetében pedig egyre nyilvánvalóbbak a korlátok.

A Közösség tehát olyan közlekedési rendszert kíván kiépíteni, amely a polgárok és a vállalkozások érdekeit szolgálja, a lehető legkevesebb kibocsátást eredményezi és a lehető leghatékonyabb. Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság a közlekedésről szóló fehér könyv[1] félidei felülvizsgálatakor azt javasolta, hogy az intermodalitás fejlesztésére, azaz valamennyi közlekedési módnak, illetve adott esetben ezek kombinációjának az optimális használatára kell helyezni a hangsúlyt.

E fejlesztés többek között egy ténylegesen működő európai közlekedési belső piac létrehozását jelenti. A légi közlekedés és a közúti közlekedés már sokat fejlődött ilyen szempontból. A vasúti közlekedésnek azonban még nagyon nagy lemaradást kell behoznia.

1.2. Mi a tét a vasúti közlekedésben?

A vasúti árufuvarozási szolgáltatásokat 2007. január 1-jén nyitották meg a verseny előtt. A történelmi üzemeltetők szerkezetátalakítást hajtottak vagy hajtanak végre. Emellett új szereplők is feltűnnek. A pályahálózat-működtetők által az üzemeltetőknek nyújtott szolgáltatások több tagállamban továbbra is gyenge minőségűek és javításra szorulnak. Márpedig a vasúti szállítás iránti igény az elkövetkezendő években jelentősen megnövekedhet az Unió számos régiójában.

A vasúti árufuvarozási piac, amelynek megközelítőleg felét nemzetközi szolgáltatások teszik ki, nem fejlődhet megfelelően, ha a vasúti infrastruktúra nem nyújt jobb minőségű szolgáltatást az árufuvarozóknak. Ennek érdekében több nehézséget is le kell küzdeni: problémát jelent, hogy a személyszállító vonatok az árufuvarozási célú közlekedésnél sokkal nagyobb figyelmet kapnak, mind a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalban, mind pedig a kapacitáskezelés és a forgalomirányítás tekintetében, ez pedig a legtöbb tagállamban hátrányos helyzetbe hozza a vasúti árufuvarozást; az egyes nemzeti pályahálózat-működtetők még mindig egymástól elszigetelten lépnek fel, a vasúti infrastruktúra és a többi közlekedési mód közötti összeköttetések nem kellően hatékonyak vagy túlságosan korlátozottak.

A pályahálózat-működtetőknek tehát jobban együtt kell működniük. Ezenkívül változtatni kell a személyszállító és áruszállító vonatok együttes jelenlétének kezelésén, legalábbis az árufuvarozás számára fontos közlekedési útvonalakon. A korszerű vasúti árufuvarozás piacának stratégiai szegmensét alkotó kombinált fuvarozás fejlődése szempontjából nagyon fontos tényező lenne, ha a minőségi szolgáltatás nyújtására alkalmas intermodális létesítmények elegendő számban állnának az árufuvarozók rendelkezésére.

Enélkül a vasúti árufuvarozás nem fog megfelelően fejlődni és nem tudja betölteni az európai intermodalitás kiépítésében rá váró szerepet.

2. AZ ÁRUFUVAROZÓKNAK NYÚJTOTT INFRASTRUKTURÁLIS SZOLGÁLTATÁS JAVÍTÁSA EGY ADOTT HÁLÓZATON

2.1. A már elindított intézkedések

Az elmúlt években több nemzeti szintű és közösségi szintű kezdeményezés indult annak érdekében, hogy javuljon a pályahálózat-működtetők által nyújtott szolgáltatás színvonala. Fejlődés tapasztalható a beruházások racionalizálása, az új technológiák alkalmazása és az infrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos egyre körültekintőbb szabályok elfogadása terén.

Európai szinten az egymást követő vasúti csomagok nyomán elindult a tagállamokban a vasút korszerűsítése és az egyes tagállami rendszerek integrálódása. Az első, a második és a harmadik vasúti csomagot alkotó irányelvek az infrastruktúrához való hozzáféréssel, a díjszabással, az infrastruktúra kapacitásának kezelésével és a forgalom irányításával, illetve a vasútbiztonsággal és az átjárhatóság fejlesztésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak, ebből következően tehát a vasút korszerűsítésére ösztönzőleg ható európai jogszabályi és politikai keretet alkotnak.

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) programja, az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) kifejlesztése és kiépítése, valamint az árufuvarozási telematikai alkalmazásokra vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírás (TAF ÁME) hozzájárul az átjárhatóság fejlődéséhez és az európai vasúti infrastruktúra jobb integrált irányításához. Az ERTMS kiépítése keretében például az árufuvarozást előnyben részesítő nemzetközi folyosókat határoztak meg. Ezek kialakítása tevékeny együttműködésre ad alkalmat a pályahálózat-működtetők között. Ez utóbbiak saját kezdeményezésre RailNetEurope néven olyan közös szervezetet alapítottak, amely a nemzetközi árufuvarozóknak bizonyos szolgáltatásokat nyújt, és ösztönzi a pályahálózat-működtetők közötti kapacitáskezelési együttműködést.

2.2. A problémák továbbra is fennállnak

Valamennyi felsorolt kezdeményezés hozzájárul az infrastruktúra-kezelés javításához. Ahhoz azonban, hogy megvalósuljon a vasút integrációjához és az árufuvarozás fejlődéséhez szükséges előrehaladás, e kezdeményezéseket meg kell erősíteni, ütemüket pedig fel kell gyorsítani. Ehhez elsősorban a következők javítása és megerősítése szükséges:

- együttműködés a pályahálózat-működtetők között a határátlépés árufuvarozást nehezítő hatásának felszámolása és – első lépésként a legfontosabb útvonalakon – befektetéseik és kapacitáskihasználásuk nemzetközi szintű optimalizálása érdekében;

- a vasutat kiszolgáló intermodális terminálok fejlesztése és kezelése;

- az árufuvarozáshoz rendelt infrastruktúra-kapacitás minősége és megbízhatósága.

A már létrehozott ERTMS-folyosók esetében a tagállamok és a pályahálózat-működtetők közötti együttműködés elsősorban a beruházások területét érinti, és intenzitása folyosónként jelentősen eltér. Eddig nem történt jelentős fellépés annak érdekében, hogy a vasúti hálózat üzemeltetése során kiegyensúlyozottabb legyen a közlekedés különböző típusainak aránya, annak ellenére sem, hogy ez meghatározó tényező az európai vasúti árufuvarozás keretében nyújtott szolgáltatások minőségének javításához (lásd a vasúti áruszállítási szolgáltatások minősége című COM (2008) 536 közleményt).

3. ÚJ KEZDEMÉNYEZÉSEKRE VAN SZÜKSÉG

3.1. Az üggyel kapcsolatban valamennyi szereplő közösségi fellépést szorgalmaz

Az árufuvarozást előnyben részesítő vasúti hálózat kialakítása című 2007. október 18-i közleményében a Bizottság vállalta, hogy 2008-ban az árufuvarozást előnyben részesítő nemzetközi vasúti folyosók koordinált kialakítását célzó javaslatokat tesz. Ezt a megoldást jobbnak ítélték az árufuvarozási célú vasúti folyosók létrehozásánál, hiszen ez utóbbi a költségek és a kialakításhoz szükséges idő miatt túlzottan nagyszabású feladat volna. E kötelezettségvállalás nyomán a Bizottság egy igen széles körű konzultáció keretében valamennyi érintett fél véleményét kikérte.

Először nagyjából tizenöt ágazati szakértő bevonásával a Bizottság szolgálatai pontosan beazonosították a vasúti árufuvarozásnak az infrastruktúrával kapcsolatos problémáit, valamint a fejlődőben lévő területeket. E rendeletjavaslat alapját legnagyobbrészt egy, a csoport következtetéseit összefoglaló, beavatkozási területenként lebontott ajánlásokat felsoroló jelentés képezte.

Második lépésként nyilvános konzultáció kezdődött. Ennek során sok szereplő, tagállam, vasúti üzemeltető, pályahálózat-működtető, ipari képviselő, egyesület, fuvaroztató mondhatta el az üggyel kapcsolatos álláspontját és véleményezhette a Bizottság javaslatait.

A két konzultáció fő következtetése az volt, hogy a versenyképes árufuvarozást szolgáló nemzetközi vasúti folyosók rövid távon történő létrehozása jelentős mértékben hozzájárulna a vasút versenyképességének javításához.

A 2008. április 7-én és 8-án tartott miniszteri tanács egyébiránt felkérte a Bizottságot arra, hogy „dolgozzon ki olyan intézkedéseket, melyek célja, hogy a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatások esetében elérjék a hatékony működést azáltal, hogy megerősítik az infrastruktúrakezelők közötti együttműködést a műveletek és a befektetés terén, valamint azon határon átnyúló folyosók – ideértve a komodális szakaszokat is – azonosításával, melyek mentén a hatékony nemzetközi vasúti teherforgalmat biztosítani kell a kapacitás és a beruházások tervezése, valamint a megbízható és elegendő menetvonalak tekintetében”. Az ebben a témában jelentést elfogadó Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Tanács, valamint a Régiók Bizottsága is kívánatosnak tartja, hogy az üggyel kapcsolatban minél hamarabb előrelépés történjen.

3.2. A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló rendelet és kapcsolódó kezdeményezések

Valamennyi fenti tényező figyelembevételével a Bizottság három megoldási lehetőséget vizsgált meg (nem kerül sor új fellépésre, a már meglévő fellépések megerősítése, adott esetben új politikai kezdeményezésekkel párhuzamosan; új jogalkotási javaslatok), amelyek segítségével létrejöhet a versenyképes árufuvarozást szolgáló, nemzetközi folyosókból álló európai vasúti hálózat. A Bizottság a fenti megoldásokkal kapcsolatban kvalitatív és kvantitatív hatásvizsgálatot végzett[2].

A hatásvizsgálat szerint a harmadik megoldás járna a legpozitívabb hatásokkal, és a kitűzött cél eléréséhez szükséges munkában való közös részvétel tekintetében egy sor garanciát biztosítana mind a Közösség, mind pedig a tagállamok számára. Ezzel a megoldással kapcsolatban az a legkomolyabb bizonytalansági tényező, hogy az új jogszabályi intézkedések elfogadásához és hatálybalépéséhez hosszú időre lehet szükség.

Tekintettel a fenti következtetésekre, valamint arra, hogy a többi közlekedési mód integrációs szintjének megközelítéséhez a vasút esetében a nemzeti infrastruktúra-hálózatok integrálódásában gyors előrehaladásra volna szükség, és hogy ehhez az adott árufuvarozási folyosó mentén pontosan harmonizálni kell az infrastruktúra kezelésének szabályait, a Bizottság a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásáról szóló rendelet elfogadását javasolja a Parlamentnek és a Tanácsnak.

A bizottsági rendeletjavaslat többek között kitér a folyosók kiválasztásával és a folyosók összességének irányításával kapcsolatos eljárásokra, valamint az említett folyosók jellemzőire. A javaslat beleilleszkedik a fent említett olyan kezdeményezések és rendelkezések sorába, mint a TEN-T program, az ERTMS-folyosók és a vasúti közlekedéssel kapcsolatos hatályos közösségi jogszabályok.

Mivel gyors fellépésre van szükség, és bátorítani, illetve irányítani kell az e kezdeményezés céljaihoz hasonló célokat szolgáló, már folyamatban lévő fellépéseket, a Bizottság a rendeletjavaslatot más kezdeményezésekkel egészíti ki. Ennek keretében a folyosók létrehozása érdekében és a beruházások közös tervezése céljából ösztönözni fogja tagállami egyesülések létrejöttét. Rendszeresen össze fogja hívni az Unióban működő valamennyi vasúti pályahálózat-működtetőt, ezzel is elősegítve a helyes gyakorlatok cseréjét és a közös érdekű témák megtárgyalását.

Meg kell továbbá jegyezni, hogy a TEN-T politika jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálata jó alkalom ennek a kezdeményezésnek a TEN-T politikával való összehangolására, lehetővé téve a főbb szinergiahatások feltérképezését, egyrészt abban a tekintetben, hogy milyen intézkedésekre van szükség az európai érdekű infrastruktúrák létrehozásának és működtetésének hatékonyabbá tételéhez, másrészt pedig a beruházások tekintetében.

4. A RENDELETJAVASLAT ALAPELVEI

A javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének. A vasúti infrastruktúrák transznacionális kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket a tagállamok önmagukban nem tudnának végrehajtani. Az arányosság elvét is tiszteletben tartja. Meghatározza ugyanis a tagállamok és a vasúti pályahálózat-működtetők közös céljait és az általuk követendő közös eljárásokat. Ezenkívül a javaslat kiegészíti a vasúttal kapcsolatos hatályos jogszabályokat, illetve azokra épül. Könnyebbé teszi a jogszabályok értelmezését, ezáltal pedig hozzájárul a jogszabályok egyszerűsítésére irányuló közösségi szintű törekvéshez.

A javaslat öt fejezetből áll, ezek közül három a következőkkel kapcsolatos: a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozása és irányítása; az infrastruktúrába, a terminálokba és azok berendezéseibe való beruházások; végül pedig az árufuvarozási folyosók üzemeltetése. Az 1. fejezet az általános rendelkezéseket tartalmazza, az 5. pedig a záró rendelkezéseket.

Minden egyes árufuvarozási folyosó esetében a javasolt eljárás rendszeres piacelemzésen és az ügyfelekkel való rendszeres konzultáción alapul, valamint olyan végrehajtási terv kidolgozásán, amelynek intézkedései az ügyfelek szükségleteinek kielégítését és a rendeletjavaslatban szereplő rendelkezések betartását hivatottak biztosítani. Ennek megvalósítása az adott árufuvarozási folyosó létrehozására kötelezettséget vállaló tagállam támogatása és ösztönzése mellett a pályahálózat- és terminál-működtetőkre hárul.

4.1. A versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat meghatározásáról és irányításáról

A 2. fejezet először is meghatározza a versenyképes árufuvarozást szolgáló nemzetközi vasúti folyosók létrehozásával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket és az említett folyosók kiválasztási eljárását. E rendelkezések egyrészt a javasolt folyosók minőségét, másrészt pedig a különböző javasolt folyosók közötti koherenciát hivatottak biztosítani. A rendelkezések azt is előírják, hogy valamennyi olyan tagállam, amelynek földrajzi elhelyezkedése nem összeegyeztethetetlen az említett célkitűzéssel, vegyen részt a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásában.

A javasolt módszer a következő: a szabályozás megállapítja a TEN-T keretén belüli árufuvarozási folyosók létrehozásának általános tagállami kötelezettségét; a tagállamok együtt meghatározzák az általuk létrehozni kívánt folyosókat; ezt a döntést közösségi szinten, a komitológia keretében jóváhagyják, a javasolt folyosó célszerűségének és az összes javasolt árufuvarozási folyosó közötti koherenciának mérlegelése után.

Ebben a fejezetben kerülnek továbbá meghatározásra az egyes árufuvarozási folyosók irányítását végző szerv alapvető jellemzői. A Bizottság ezeknek az alapvető jellemzőknek a meghatározása során többek között az ERTMS-folyosók és a RailNetEurope által kialakított folyosók keretében nyert tapasztalatokat, a szakértői csoport által javasolt szempontokat, valamint a nyilvános konzultáció eredményeit vette figyelembe. Általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a sikerhez elengedhetetlen olyan nemzetközi struktúrát létrehozni, amellyel előmozdítható a tagállamok és a pályahálózat-működtetők egy-egy folyosóval kapcsolatos feladatainak összehangolása.

4.2. A beruházásokról

A 3. fejezet meghatározza az egy adott árufuvarozási folyosó vonatkozásában a beruházások koordinációja és programozása tekintetében, illetve a különböző lefedett hálózatok átjárhatóságának fejlesztése és a vonatok kapacitásának javítása tekintetében betartandó kötelezettségeket. Az átjárhatóság fejlesztésének köszönhetően jelentősen lerövidülhet a vasúti árufuvarozás menetideje és növekedhet a kapacitás és a termelékenység. A vonatok kapacitásának növelése – például a folyosó egész hosszán közlekedtethető vonatok maximális hosszának növelése – is hatékony eszköz a vasúti árufuvarozás termelékenységének fokozására.

Ebben a fejezetben a Bizottság azt is javasolja, hogy folyosónként külön-külön határozzák meg a stratégiai jelentőségű terminálok hálózatát. Az egyes árufuvarozási folyosóknak a hálózat többi részéhez és a tengeri kikötőben vagy a szárazföld belsejében a többi közlekedési módhoz való megfelelő csatlakozása ugyanis a kezdeményezés sikerének alapfeltétele. Következésképpen minden egyes folyosónak hatékony stratégiával kell rendelkeznie többek között az intermodális terminálok kifejlesztésével kapcsolatban, valamint ez utóbbiak kapacitásának a folyosón közlekedő árufuvarozás szükségleteivel való összehangolása tekintetében.

4.3. Az árufuvarozási folyosó üzemeltetéséről

A 4. fejezet hét alapvető pontot érint: átjárható eljárások kidolgozása; az egyrészről a pályahálózat-működtetők, másrészről a terminálokat üzemeltető pályahálózat-működtetők között megvalósuló, a forgalomüzemeltetést érintő koordináció javítása; az infrastruktúrához és a terminálokhoz való hozzáférés javítása; az árufuvarozó vonatok előnyben részesítése a menetvonalak odaítélése és a forgalomirányítás során; a szolgáltatás minőségének nyomon követése egy-egy árufuvarozási folyosón; az ellenőrző szervek közötti együttműködés.

Az árufuvarozási folyosó üzemeltetésének jobb összehangolásával jutányosan növelhető az adott folyosón végzett nemzetközi árufuvarozás teljesítménye. Ennek egyik feltétele, hogy a menetvonal odaítélését kérelmezők egyablakos rendszerben kérelmezhessenek minden olyan menetvonalat, amely egyszerre több hálózatot érint. A hatástanulmány egyébként rávilágított arra, hogy a terminálok és a fő infrastruktúra üzemeltetésének megfelelő összehangolásával nagyon jelentősen javítható a vasúti árufuvarozás teljesítménye. Hatására többek között csökkenne a vonatok várakozási ideje a terminálokba való bejutáskor, vagy a terminálokból a fő infrastruktúrára való visszajutáskor.

Az áruszállító vonatok megfelelő közlekedéséhez szükséges valamennyi szolgáltatáshoz való hozzáférés feltételeivel és részletes szabályaival kapcsolatos információ jó minősége elősegítené az árufuvarozási folyosó infrastruktúrája által nyújtott valamennyi szolgáltatáshoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférést.

Az árufuvarozó és a személyszállító vonatok közötti egyensúly tekintetében a célkitűzés annak garantálása, hogy az áruszállító vonatok jó minőségű, megbízható és a nemzetközi menetvonalak esetében koherens egészet alkotó nemzeti menetvonalakból álló menetvonalakhoz jussanak. Ebben a fejezetben a javaslat kitér továbbá arra, hogy a forgalomirányítás szempontjából jobb elbánásban kell részesíteni az áruszállító vonatokat. A tét ebben az esetben az, hogy a pályahálózat-működtetők által nyújtott szolgáltatás megbízhatóságáról és minőségéről garanciákat kapjon a vasúti árufuvarozás. Az említett garanciák – amelyekkel a vasúti árufuvarozás rendszerint nem rendelkezik – egyértelműen hatással lesznek a személyszállítás teljesítményére. Ezen túlmenően pedig nem szabad, hogy az említett garanciák túlságosan szigorú megkötést eredményezzenek, és ezáltal hátrányosan befolyásolják az infrastruktúra optimális üzemeltetését.

A fent leírt intézkedések együttes hatása – s ezt mérni és rendszeresen elemezni kell – várhatóan pozitívan fogja befolyásolni a vasúti áruszállítás teljesítményét. Ezért a 4. fejezet valamennyi folyosó számára kötelezővé teszi rendszeresen frissített teljesítménymutatók meghatározását.

2008/0247 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[3],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[5],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[6],

mivel:

(1) A növekedést és a foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia és a Közösség fenntartható fejlődési stratégiája keretében, a belső vasúti piac létrehozása – különösen az árufuvarozás tekintetében – elengedhetetlen fejlődési állomás a fenntartható mobilitás megvalósítása felé vezető úton.

(2) A vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001. február 26-i 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[7] fontos lépés volt a belső vasúti piac kialakítása felé.

(3) Ahhoz, hogy a többi közlekedési móddal szemben versenyképessé váljon, a verseny előtt 2007. január 1-je óta nyitott nemzetközi és nemzeti vasúti árufuvarozási szolgáltatásoknak megfelelő minőségű vasúti infrastruktúrára van szükségük, azaz olyan infrastruktúrára, amely a kereskedelmi sebesség és a menetidő tekintetében jó feltételeket biztosít az árufuvarozási szolgáltatásnyújtáshoz, és megbízható, azaz a ténylegesen nyújtott szolgáltatás megfelel a vasúti üzemeltetőkkel aláírt szerződéses kötelezettségvállalásoknak.

(4) 2008. április 7-i és 8-i ülésén a miniszterek tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy az infrastruktúra hatékony felhasználására kell törekedni, és adott esetben európai és nemzeti szinten hozott intézkedésekkel – többek között jogi szabályozással – javítani kell a vasúti infrastruktúra kapacitását.

(5) Ebben az összefüggésben javítana az infrastruktúra-használati feltételeken, ha létrejönne a versenyképes árufuvarozást szolgáló vasúti hálózat, megfelelő feltételeket biztosítva az áruszállító vonatok közlekedéséhez, és lehetővé téve, hogy ez utóbbiak nehézségek nélkül jussanak át az egyik nemzeti hálózatról a másikra.

(6) A versenyképes vasúti árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásával kapcsolatban a vasúti infrastruktúra vonatkozásában már elindult kezdeményezések arra utalnak, hogy az árufuvarozási piac egy vagy több jól meghatározott szegmensének speciális szükségleteit kielégítő nemzetközi folyosók létrehozása a legmegfelelőbb módszer.

(7) A versenyképes vasúti árufuvarozást szolgáló vasúti hálózatot a transzeurópai közlekedési hálózattal (TEN-T) koherens egységet alkotó hálózatként indokolt létrehozni. Ennek érdekében a két hálózat fejlesztését össze kell hangolni, a vasúti árufuvarozás céljára szolgáló nemzetközi folyosókat pedig integrálni kell a TEN-T meglévő hálózatába. Ezen túlmenően az említett árufuvarozási folyosókkal kapcsolatban közösségi szinten egységes szabályokat kell kidolgozni. Adott esetben az említett folyosók létrehozásához a TEN-T program[8] keretében pénzügyi támogatást lehet nyújtani.

(8) Indokolt az árufuvarozási folyosó keretében megfelelően koordinálni az érintett tagállamok és pályahálózat-működtetők közötti együttműködést, elegendő prioritást biztosítani a vasúti árufuvarozási forgalom számára, a többi közlekedési móddal hatékony és kellő mértékű kapcsolatot kialakítani és a vasúti árufuvarozásban érdekelt szolgáltatók közötti verseny fejlődését ösztönző feltételeket biztosítani.

(9) Az árufuvarozási folyosók létrehozását átlátható kritériumok alapján és átlátható eljárást követően közösségi szinten indokolt megvizsgálni és jóváhagyni, úgy, hogy az egyes döntésekkel kapcsolatban és az irányítás kérdéseit illetően a tagállamok és a pályahálózat-működtetők számára elegendő mozgástér maradjon a saját helyzetükhöz kellően alkalmazkodó intézkedések meghozatalára.

(10) A tagállamok és a pályahálózat-működtetők közötti koordináció ösztönzése érdekében minden árufuvarozási folyosó esetében létre kell hozni az adott árufuvarozási folyosón érdekeltséggel rendelkező különböző pályahálózat-működtetőkből álló irányító szervet.

(11) A piaci igények kellő figyelembevétele érdekében az árufuvarozási folyosók kialakításának részleteit egy olyan végrehajtási terv formájában kell előterjeszteni, amely tartalmazza a vasúti árufuvarozás teljesítményének javításához szükséges fellépések meghatározását és végrehajtási ütemtervét. Ezenkívül indokolt világosan meghatározott eljárásoknak megfelelő, rendszeres konzultációk segítségével meggyőződni arról, hogy az adott árufuvarozási folyosó kialakítása érdekében tervezett vagy megvalósított fellépések megfelelnek-e az árufuvarozási folyosót igénybe vevő valamennyi felhasználó igényeinek vagy elvárásainak.

(12) Az árufuvarozási folyosó vonalán rendelkezésre álló infrastruktúrakapacitás egységességének és folytonosságának biztosításához össze kell hangolni az érintett tagállamok és pályahálózat-működtetők által az árufuvarozási folyosón végrehajtott beruházásokat és azokat az árufuvarozási folyosó szükségleteinek megfelelő logika szerint kell tervezni. A folyosót potenciálisan felhasználni kívánó kérelmezők tájékoztatására a folyosók kialakításának ütemtervét közzé kell tenni. Indokolt, hogy ebben szerepeljenek az átjárható rendszerek fejlesztésével és a vonatok kapacitásának növelésével kapcsolatos beavatkozási tervek.

(13) Ugyanezen okból az árufuvarozási folyosón célszerű összehangolni a vasúti infrastruktúra kapacitását gyakran nagyon nagy mértékben befolyásoló jelentősebb karbantartási munkákat, és ezekről rendszeresen frissített értesítést indokolt közzétenni.

(14) A Közösségben megvalósuló vasúti árufuvarozás fejlődésének ösztönzése érdekében az intermodális árufuvarozási szolgáltatások fejlesztését célzó infrastruktúrák és rendszerek létrehozására is szükség van.

(15) Az érintett tagállamok és az árufuvarozási folyosót érintő biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti hatóságok megállapodásokat köthetnek egyrészt a járművek, másrészt pedig a mozdonyvezetők kölcsönös elismeréséről. Az adott árufuvarozási folyosóval kapcsolatban érintett tagállamok biztonságért felelős hatóságainak az említett megállapodások végrehajtása érdekében együttműködésre kell lépniük.

(16) A nemzetközi árufuvarozási szolgáltatások céljára benyújtott infrastruktúra-kapacitás iránti kérelmek kezelése céljából minden árufuvarozási folyosó esetében célszerű egyablakos rendszert létrehozni. Ehhez indokolt a már meglévő kezdeményezésekre támaszkodni, különös tekintettel a RailNetEurope által megvalósított kezdeményezésekre, mely utóbbi szervezet gondoskodik a pályahálózat-működtetők tevékenységének összehangolásáról és bizonyos szolgáltatásokat biztosít a nemzetközi árufuvarozóknak.

(17) Tekintettel az eltérő típusú forgalom menetrendjének meghatározására jellemző eltérő tervidőszakokra, kívánatos ügyelni arra, hogy az árufuvarozási célú infrastruktúra-kapacitás iránti kérelmeket indokolatlanul ne korlátozzák a személyszállítási célú kérelmek, különösen figyelembe véve azok külön-külön vizsgált társadalmi-gazdasági értékét. Az infrastruktúrahasználati díjnak az odaítélt menetvonal minősége és megbízhatósága függvényében indokolt változnia.

(18) A szállítás időtartamára és a pontosságra érzékeny árukat szállító vonatoknak a forgalom fennakadása esetén kellő elsőbbséget célszerű élvezniük.

(19) Az adott árufuvarozási folyosón vasúti árufuvarozási szolgáltatásokat biztosító gazdasági szereplők közötti verseny kialakulásának biztosítása érdekében kívánatos a vasúttársaságokon vagy azok csoportosulásán kívüli egyéb kérelmezők számára is engedélyezni az infrastruktúra-kapacitás iránti kérelmek benyújtását.

(20) Az árufuvarozási folyosó irányításának optimalizálása és a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatások kevesebb akadályba ütköző működésének és jobb teljesítményének biztosítása érdekében ügyelni kell az árufuvarozási folyosó különböző hálózatain eloszló vasúti forgalom ellenőrzéséért felelős szervek megfelelő koordinációjára. A vasúti infrastruktúra megfelelőbb felhasználásának biztosítása érdekében össze kell hangolni ezen infrastruktúráknak és az árufuvarozási folyosó vonalán elhelyezkedő stratégiai jelentőségű termináloknak az irányítását.

(21) Az árufuvarozási folyosó valamennyi főbb infrastruktúrájának használatával kapcsolatos információkhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében, illetve az ezen infrastruktúrákhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása érdekében, kívánatos a nemzetközi vasúti árufuvarozási szolgáltatásokban érdekelt valamennyi gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátani a fent említett információkat tartalmazó használati feltételeket.

(22) Az árufuvarozási folyosó létrehozását célzó fellépések előnyeinek objektív értékelésének és a fellépések hatékony nyomon követésének lehetővé tétele érdekében ki kell dolgozni és rendszeresen közzé kell tenni az árufuvarozási folyosó teljes hosszán nyújtott szolgáltatást leíró teljesítménymutatókat.

(23) A helyes gyakorlatok terjedésének elősegítésére és a versenyképes vasúti árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat irányításának hatékony nyomon követésének biztosítására a Bizottság támogatása mellett kívánatos megerősíteni a közösségi pályahálózat-működtetők közötti együttműködést.

(24) Mivel e rendelet célját – nevezetesen a versenyképes vasúti árufuvarozást szolgáló, árufuvarozási folyosókból álló európai vasúti hálózat kialakítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben megállapított arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lép túl azon, ami a fenti célkitűzés eléréséhez szükséges.

(25) Indokolt a beruházások koordinálása, a kapacitáskezelés és a forgalomirányítás tekintetében olyan, méltányos szabályokat bevezetni, amelyek egy nemzetközi vasúti folyosó keretében a vasúti árufuvarozók számára minőségi szolgáltatás nyújtását vállaló pályahálózat-működtetők közötti együttműködésen alapulnak.

(26) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni.

(27) A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy az e rendelet végrehajtásához szükséges feltételeket és kritériumokat állapítson meg. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására, illetve e rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet a versenyképes árufuvarozást szolgáló – a versenyképes árufuvarozást szolgáló nemzetközi vasúti folyosókból álló (a továbbiakban: árufuvarozási folyosók) – európai vasúti hálózat létrehozásának és megszervezésének szabályait határozza meg. Megállapítja az árufuvarozási folyosók kiválasztásával és megszervezésével kapcsolatos szabályokat, valamint a beruházások tervezésével, a kapacitás kezelésével és a forgalom irányításával kapcsolatos harmonizált alapelveket.

(2) Ez a rendelet a belföldi és a nemzetközi vasúti szolgáltatásokat lehetővé tevő vasúti infrastruktúra kezelésére és használatára vonatkozik, kivéve az alábbiakéra:

a) a vasúti infrastruktúrán üzemelő személyszállítási szolgáltatások számára fenntartott különálló helyi és regionális hálózatok;

b) a kizárólag városi és városkörnyéki személyszállításra fenntartott hálózatok;

c) a kizárólag egy, a 91/440/EGK irányelv[9] hatályán kívül eső vasúttársaság által regionális vasúti áruszállításra használt regionális hálózatok, amíg másik kérelmező nem igényel kapacitást a hálózaton;

d) azon magántulajdonban levő vasúti infrastruktúra, amelyet kizárólag az infrastruktúra tulajdonosa használ saját árufuvarozási tevékenységére.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában a 2001/14/EK irányelv 2. cikkében megállapított fogalommeghatározások érvényesek.

(2) Az (1) bekezdésben említett fogalommeghatározásokon kívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „árufuvarozási folyosó”: a tagállamok és adott esetben európai harmadik országok területén elhelyezkedő vasútvonalak olyan halmaza, amely egy vagy több stratégiai jelentőségű terminált köt össze egy vagy több másik stratégiai jelentőségű terminállal, és amely egy főútvonalból, valamint alternatív útvonalakból és az ezeket összekötő vonalakból, továbbá az árufuvarozási terminálokban, a rendező pályaudvarokon és a vonat-összeállító állomásokon található vasúti infrastruktúrákból és kapcsolódó berendezéseikből, valamint a fent említett elemeket összekötő vonalakból áll;

b) „végrehajtási terv”: az érintett felek által annak érdekében végrehajtani kívánt stratégiát, fellépéseket és eszközöket bemutató dokumentum, hogy egy adott időszak alatt kidolgozzák az árufuvarozási folyosó létrehozásához szükséges és elégséges fellépéseket;

c) „jelentős karbantartási munkák”: a vonatoknak az árufuvarozási folyosón való közlekedéséhez szükséges vasúti infrastruktúrát és berendezéseket érintő olyan beavatkozás vagy javítás, amely a 2001/14/EK irányelv 28. cikke szerinti infrastruktúra-kapacitás korlátozásával jár;

d) „terminál”: az árufuvarozási folyosó mentén elhelyezkedő létesítmény, amelyet kifejezetten az árufuvarozó vonatok által szállított áruk kirakodásának és/vagy berakodásának lehetővé tétele érdekében és a vasúti árufuvarozási szolgáltatásoknak a közúti, tengeri, folyami és légi szolgáltatásokkal való integrálása céljára, illetve az áruszállító vonatok összeállítására vagy összetételének módosítására alakítottak ki;

e) „stratégiai jelentőségű terminál”: az adott árufuvarozási folyosón elhelyezkedő, minden kérelmező előtt nyitott terminál, amely az árufuvarozási folyosó teljes hosszán megvalósuló vasúti árufuvarozásban jelentős szerepet játszik;

f) „egyablakos rendszer”: az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői által létrehozott közös fórum, amely lehetővé teszi a kérelmezőknek, hogy egy helyen, egyetlen művelettel kérelmezzenek menetvonalat egy legalább egy határt keresztező útvonalra.

II. FEJEZET A VERSENYKÉPES ÁRUFUVAROZÁST SZOLGÁLÓ EURÓPAI VASÚTI HÁLÓZAT LÉTREHOZÁSA ÉS IRÁNYÍTÁSA

3. cikk

Az árufuvarozási folyosók kiválasztása

(1) Az árufuvarozási folyosó célja, hogy nemzetközi és belföldi vasúti árufuvarozási szolgáltatások üzemeltetését tegye lehetővé legalább két tagállam területén. Az árufuvarozási folyosó a következő jellemzőkkel rendelkezik:

a) része a TEN-T-nek;

b) a vasúti árufuvarozási forgalom jelentős mértékű növekedését teszi lehetővé;

c) létrehozása társadalmi-gazdasági elemzés alapján indokolt. Az elemzésbe beletartoznak a szállítási rendszer azon elemeire gyakorolt hatások, amelyek esetében az árufuvarozási folyosó infrastruktúra-kapacitásának odaítélése jelentősen befolyásolja az áru- és személyszállítást. Beletartozik továbbá a külső költségek tekintetében jelentkező főbb hatások elemzése;

d) végrehajtási terv támasztja alá.

(2) Egy árufuvarozási folyosó létrehozására vagy módosítására az érintett tagállamok tehetnek javaslatot. Ebből a célból a tagállamok az érintett pályahálózat-működtetőkkel közösen kidolgozott javaslatot juttatnak el a Bizottsághoz, figyelembe véve a mellékletben szereplő kritériumokat.

(3) Az árufuvarozási folyosók létrehozásának részletes szabályai a következők:

a) e rendelet hatálybalépése után legkésőbb egy évvel legalább egy-egy árufuvarozási folyosóra vonatkozó javaslatot ki kell dolgozni minden olyan tagállam területére vonatkozóan, amelynek legalább két szárazföldi határa van más tagállamokkal;

b) e rendelet hatálybalépése után legkésőbb három évvel minden tagállam területére vonatkozóan ki kell dolgozni legalább a következőket:

i. egy árufuvarozási folyosó,

ii. két árufuvarozási folyosó, amennyiben az érintett tagállamban a vasúti árufuvarozás éves teljesítménye 30 milliárd tonnakilométer vagy ennél több,

iii. három árufuvarozási folyosó, amennyiben az érintett tagállamban a vasúti árufuvarozás éves teljesítménye 70 milliárd tonnakilométer vagy ennél több.

(4) A Bizottság megvizsgálja a (2) bekezdésben említett árufuvarozási folyosók létrehozására irányuló javaslatokat, és a 18. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban e rendelet hatálybalépése után legkésőbb egy évvel határozatot fogad el az árufuvarozási folyosók első hálózatáról. E vizsgálat keretében a mellékletben szereplő kritériumokat figyelembe kell venni.

(5) Az árufuvarozási folyosó európai harmadik országok vasúti hálózatának egyes szakaszait is magába foglalhatja. Ilyen esetben ezeknek a szakaszoknak kompatibilisnek kell lenniük a TEN-T politikával.

(6) Az árufuvarozási folyosóknak a (4) bekezdésben említett hálózata az árufuvarozási folyosók létrehozására vagy módosítására irányuló javaslatok alapján, és a Bizottság által a 18. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadott határozatot követően, fokozatosan módosul és kiegészül. A tagállami javaslatok vizsgálatára a mellékletben szereplő kritériumok figyelembevételével kerül sor.

(7) Amikor két vagy több tagállam között a területükön elhelyezkedő vasúti infrastruktúrát érintő árufuvarozási folyosó létrehozásával vagy módosításával kapcsolatban véleménykülönbség áll fenn, a Bizottság az érintett tagállamok egyikének kérésére az ügyre vonatkozóan konzultál a 18. cikkben említett bizottsággal. A bizottság véleményét eljuttatják az érintett tagállamokhoz. Az érintett tagállamok a megoldás érdekében figyelembe veszik ezt a véleményt.

(9) Az általános hatályú és e rendelet nem lényegi elemeinek módosítását célzó, a melléklet kiigazítására irányuló intézkedéseket a 18. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. cikk

Az árufuvarozási folyosók irányítása

(1) Az egyazon árufuvarozási folyosóban érdekelt tagállamok együttműködnek annak érdekében, hogy a szóban forgó árufuvarozási folyosó a végrehajtási tervnek megfelelően fejlődjön. Meghatározzák az árufuvarozási folyosó általános célkitűzéseit és biztosítják, hogy a végrehajtási tervben ezek a célkitűzések szerepeljenek.

(2) Minden egyes árufuvarozási folyosó esetében a 2001/14/EK irányelv 2. cikkében meghatározott érintett pályahálózat-működtetők létrehozzák az árufuvarozási folyosó végrehajtási tervének kidolgozásáért, megvalósításának irányításáért és frissítéséért felelős irányítási szervet. Az irányítási szerv rendszeresen beszámol tevékenységéről az érintett tagállamoknak és adott esetben a TEN-T azon kiemelt fontosságú projektjeinek az 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[10] 17a. cikkében említett európai koordinátorainak, amelyek részei az árufuvarozási folyosónak.

(3) Az irányítási szerv független jogalany. Létrejöhet a 2137/85/EGK rendelet[11] szerinti európai gazdasági egyesülés formájában és ilyen egyesülés jogállásával rendelkezik.

(4) Az irányítási szerv tagjai kijelölik az igazgatót; az igazgató megbízatása legalább 3 évre szól.

(5) Létrejön az árufuvarozási folyosó 9. cikkben említett stratégiai jelentőségű termináljainak működtetőiből és tulajdonosaiból álló munkacsoport. A munkacsoport az irányítási szerv bármely olyan javaslatáról véleményt nyilváníthat, amely közvetlen hatással van a stratégiai jelentőségű terminálok működtetésére és az azokkal kapcsolatos beruházásokra. Az irányítási szerv nem fogadhat el ezzel a véleménnyel ellentétes határozatot.

5. cikk

Az árufuvarozási folyosó létrehozását célzó intézkedések

(1) Az irányítási szerv által jóváhagyott végrehajtási terv a következőket tartalmazza:

a) az árufuvarozási folyosó jellemzőinek leírása, valamint az árufuvarozási folyosó létrehozásához szükséges intézkedések végrehajtási programja;

b) a (3) bekezdésben említett piacelemzés főbb pontjai;

c) az irányítási szervnek az árufuvarozási folyosó teljesítményével kapcsolatos célkitűzései, a 16. cikkben említett rendelkezéseknek megfelelően a szolgáltatás minőségében és az árufuvarozási folyosó kapacitásában kifejezve;

d) az árufuvarozási folyosó létrehozására és teljesítményének javítására vonatkozó, e cikk (3) bekezdésében említett program.

(2) A végrehajtási tervet rendszeresen ki kell igazítani, figyelembe véve az abban szereplő intézkedések megvalósításának, az árufuvarozási folyosót jellemző árufuvarozási piacnak és a 16. cikk (2) bekezdésében említett rendelkezésekkel összhangban mért teljesítménynek a változásait.

(3) Piacelemzést kell végezni. A piacelemzés az árufuvarozási folyosón és az ehhez kapcsolódó közlekedési rendszer egyes elemein tapasztalt és várt forgalmi változásokra terjed ki. Megvizsgálja, hogyan változtak a forgalom különböző típusai, azaz az áruszállítás és a személyszállítás. A piacelemzés magába foglalja a 3. cikk c) pontjában említett társadalmi-gazdasági elemzés főbb elemeit. Az elemzést évente legalább egyszer frissíteni kell. Az elemzés eredményei alapján kerül sor az árufuvarozási folyosó végrehajtási tervének kiigazítására.

(4) Programot kell kidolgozni az árufuvarozási folyosó létrehozására és teljesítményének javítására. A program többek között tartalmazza a közös célokat, a kiválasztott műszaki megoldásokat, valamint mindazon beavatkozások ütemtervét, amelyeket a vasúti infrastruktúrán és annak berendezésein el kell végezni a 7–16. cikkben említett intézkedések összességének végrehajtásához.

6. cikk

A kérelmezőkkel folytatott konzultáció

(1) A 2001/14/EK irányelv 2. cikkében meghatározott, az árufuvarozási folyosót potenciálisan használni kívánó kérelmezők megfelelő részvételének biztosítása érdekében az irányítási szerv konzultációs mechanizmusokat hoz létre.

(2) Az irányítási szerv a végrehajtási terv jóváhagyását megelőzően, illetve a végrehajtási terv frissítésekor konzultál az árufuvarozási folyosó használatáért folyamodó kérelmezőkkel. Az irányítási szerv és a kérelmezők közötti nézeteltérés esetén a kérelmezők a Bizottsághoz fordulhatnak, az pedig a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban az üggyel kapcsolatban konzultációt kezdeményez a 18. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal.

III. FEJEZET BERUHÁZÁSOK AZ ÁRUFUVAROZÁSI FOLYOSÓN

7. cikk

A beruházások tervezése

(1) Az irányítási szerv kidolgozza és jóváhagyja a következőket:

a) az árufuvarozási folyosón megvalósítandó hosszú távú, azaz legalább 10 éves időtartamra szóló infrastrukturális beruházások közös tervét;

b) adott esetben az árufuvarozási folyosón megvalósítandó középtávú (legalább 2 évre szóló) közös beruházási tervet.

A beruházási tervek létrehozzák a folyosót alkotó vasúti infrastruktúrák és az azokhoz kapcsolódó berendezések kibővítése, felújítása vagy átalakítása érdekében tervezett projektek jegyzékét, és a kapcsolódó pénzügyi szükségleteket.

(2) Az (1) bekezdésben említett beruházási tervek az árufuvarozási folyosó mentén elhelyezkedő átjárható rendszerek kiépítésével kapcsolatos olyan stratégiát tartalmaznak, amely megfelel a vasúti hálózatokra alkalmazandó, a 2008/57/EK irányelvnek[12] megfelelően meghatározott alapvető átjárhatósági követelményeknek és műszaki előírásoknak. A stratégia az említett rendszerek kiépítésével kapcsolatban végzett költség-haszon elemzésre épül. A stratégia koherens egészet alkot az átjárható rendszerek kiépítésével kapcsolatos tagállami és európai tervekkel, többek között az európai vasúti forgalomirányítási rendszer (ERTMS) kiépítési tervével.

(3) Adott esetben a beruházási tervek feltüntetik a TEN-T program keretében várható közösségi hozzájárulást és alátámasztják stratégiájuknak az említett programmal való koherenciáját.

(4) Az (1) bekezdésben említett beruházási tervek ezenkívül egy, az árufuvarozási folyosón közlekedő árufuvarozó vonatok kapacitásának növelésével kapcsolatos stratégiát is tartalmaznak. Ez a stratégia épülhet az árufuvarozási folyosón közlekedő vonatok hosszának, terjedelmének vagy megengedett tengelyterhelésének növelésére.

(5) Az (1) bekezdésben említett beruházási terveket a 15. cikkben említett dokumentumban teszik közzé és rendszeresen frissítik. Ezek a dokumentumok az árufuvarozási folyosó végrehajtási tervének részét képezik.

8. cikk

Jelentősebb karbantartási munkák

Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői évente legalább egy alkalommal összehangolják az infrastruktúra és az ahhoz kapcsolódó berendezések jelentősebb karbantartási munkáinak tervezett időpontját.

9. cikk

Stratégiai jelentőségű terminálok

(1) A 4. cikk (5) bekezdésében említett munkacsoporttal egyetértésben az irányítási szerv stratégiát fogad el a stratégiai jelentőségű terminálok fejlesztésével kapcsolatban, annak érdekében, hogy a terminálok meg tudjanak felelni az árufuvarozási folyosón közlekedő vasúti árufuvarozás igényeinek.

(2) Az irányítási szerv megteszi az említett stratégia megvalósítására alkalmas intézkedéseket. A stratégiát rendszeresen felülvizsgálja.

IV. FEJEZET AZ ÁRUFUVAROZÁSI FOLYOSÓ IRÁNYÍTÁSA

10. cikk

Egyablakos rendszer a nemzetközi menetvonalak iránti kérelmeknek

(1) Az irányító szerv egyablakos rendszert alakít ki az árufuvarozási folyosó mentén legalább egy államhatárt átlépő árufuvarozó vonatok menetvonal iránti kérelmeinek kezelésére.

(2) A legalább egy államhatárt átlépő vagy az árufuvarozási folyosó vonalán több hálózaton áthaladó árufuvarozó vonatok az (1) bekezdésben említett egyablakos rendszer keretében nyújtanak be minden menetvonal iránti kérelmet.

(3) Az e rendelet 17. cikkében említett, érintett ellenőrző szervek gondoskodnak arról, hogy az egyablakos rendszer átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételek szerint működjön.

11. cikk

Elsőbbséget élvező árufuvarozás

(1) Az irányítási szerv meghatározza az áruszállítási forgalom egyes típusainak az árufuvarozási folyosó teljes vonalán érvényes osztályait. Ezeknek az osztályoknak legalább egyike (a továbbiakban: elsőbbséget élvező árufuvarozás) a szállítás időtartamára rendkívül érzékeny, ezért versenyképes szállítási időt és garantált pontosságot igénylő árukat foglalja magában.

(2) Az áruszállítási típusok osztályainak meghatározásához alkalmazott kritériumokat adott esetben a 18. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

12. cikk

Az árufuvarozó vonatok számára odaítélt menetvonalak

(1) A 2001/14/EK irányelv 20. cikke (2) bekezdésétől eltérve az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői a 2001/14/EK irányelv 18. cikkében említett szolgálati menetrend évenként történő megállapítását megelőzően a tényleges korábbi árufuvarozási forgalom és az 5. cikk (1) bekezdésében említett piacelemzés alapján a következő évre vonatkozóan fenntartják az elsőbbséget élvező árufuvarozási forgalom számára szükséges kapacitást.

(2) A pályahálózat-működtetők a végleges szolgálati menetrenden belül kapacitástartalékot képeznek annak érdekében, hogy gyorsan és megfelelő módon választ tudjanak adni a 2001/14/EK irányelv 23. cikkében említett, kapacitás iránti eseti kérelmekre. Az említett kapacitásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a menetvonal iránti kérelmeknek olyan menetvonal odaítélésével tudjanak eleget tenni, amely a menetvonalon való áthaladáshoz szükséges idő és az árufuvarozási forgalomhoz igazodó menetrend szempontjából megfelelő minőségű.

(4) Az árufuvarozási műveletek céljára odaítélt menetvonalak a menetidő tekintetében eltérő minőségűek lehetnek. Az említett menetvonalak infrastruktúra-használati díja a 2001/14/EK irányelv 7. és 8. cikkének megfelelően a biztosított minőségi színvonal függvényében változhat.

(5) A vis major esetét kivéve az elsőbbséget élvező árufuvarozási művelet számára odaítélt menetvonalat a szolgálati ideje előtt kevesebb mint 3 hónappal nem lehet törölni, ha az érintett kérelmező nem járul hozzá a menetvonal törléséhez.

(6) Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői és a 4. cikk (5) bekezdésében említett munkacsoport eljárásokat dolgoznak ki annak biztosítására, hogy a vasúti infrastruktúra-kapacitás odaítélése és a 9. cikkben említett stratégiai jelentőségű terminálok kapacitásának odaítélése optimálisan legyen összehangolva.

13. cikk

Engedélyezett kérelmezők

A 2001/14/EK irányelv 16. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a vasúttársaságokon és a vasúttársaságok nemzetközi csoportosulásain kívüli kérelmezők is kérhetnek áruszállítási célú menetvonalat, ha ez utóbbi az árufuvarozási folyosó egy vagy több szakaszát érinti.

14. cikk

Forgalomirányítás

(1) Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői kidolgozzák és a vasúthálózatnak a 2001/14/EK irányelv 3. cikkében és I. mellékletében említett használati feltételeiben közzéteszik a különböző forgalomtípusokra vonatkozó, az árufuvarozási folyosó forgalmának zavara esetén alkalmazandó elsőbbségi szabályokat.

(2) Az (1) bekezdésben említett elsőbbségi szabályokban legalább azt elő kell írni, hogy a menetvonallal kapcsolatos elsődleges rendelkezéseket betartó, elsőbbséget élvező árufuvarozó vonat számára odaítélt menetvonalat csak abban az esetben lehet másik vonat számára odaítélni vagy módosítani, ha a menetvonal elsődleges birtokosa hozzájárul a menetvonal másik vonatnak való odaítéléséhez vagy módosításához.

(3) Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői eljárásokat alakítanak ki az árufuvarozási folyosó vonalán lebonyolított forgalom irányításának összehangolására.

(4) Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői és a 4. cikk (5) bekezdésében említett munkacsoport eljárásokat dolgoznak ki annak biztosítására, hogy a vasúti infrastruktúra üzemeltetése és a 9. cikkben említett stratégiai jelentőségű terminálok üzemeltetése optimálisan legyen összehangolva.

15. cikk

Tájékoztatás az árufuvarozási folyosó használati feltételeiről

Az irányítási szerv a következőket tartalmazó dokumentumot dolgoz ki és tesz közzé:

a) a nemzeti hálózatoknak a 2001/14/EK irányelv 3. cikkében szereplő eljárással összhangban kidolgozott használati feltételeiben szereplő, az árufuvarozási folyosókkal kapcsolatos információk;

b) a stratégiai jelentőségű terminálok jegyzéke és jellemzői, valamint a stratégiai jelentőségű terminálok igénybevételének feltételei és módjai.

16. cikk

Szolgáltatásminőség az árufuvarozási folyosón

(1) Az árufuvarozási folyosó pályahálózat-működtetői biztosítják a koherenciát az árufuvarozási folyosó vonalán érvényben lévő, a 2001/14/EK irányelv 11. cikkében meghatározott teljesítményösztönző rendszerek között.

(2) Az árufuvarozási folyosón nyújtott nemzetközi és belföldi árufuvarozási szolgáltatások minőségének és kapacitásának mérése céljából az irányítási szerv meghatározza az árufuvarozási folyosó teljesítménymutatóit, és azokat évente legalább egy alkalommal közzéteszi.Az említett mutatók alkalmazási szabályait adott esetben a 18. cikk (3) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

17. cikk

Ellenőrző szervek

(1) A 2001/14/EK irányelv 30. cikkében említett, az árufuvarozási folyosó vonatkozásában illetékes ellenőrző szervek együttműködnek a pályahálózat-működtetők és a kérelmezők által az árufuvarozási folyosó vonalán végrehajtott nemzetközi tevékenységek felügyelete érdekében. A szervek egymás között konzultációt folytatnak és információkat cserélnek. Adott esetben megkérik a szükséges információkat az illetékességi körükbe tartozó tagállam pályahálózat-működtetőitől.

(2) Egy kérelmezőnek a nemzetközi árufuvarozási szolgáltatásokkal kapcsolatos panasza esetén, illetve a hivatalból végzett vizsgálatok keretében az érintett ellenőrző szerv konzultációt folytat azon tagállamok ellenőrző szervével, amelyek területén a szóban forgó árufuvarozási folyosó áthalad, és határozatának meghozatala előtt ezektől az ellenőrző szervektől megkéri a szükséges információkat. A többi ellenőrző szerv átad minden olyan információt, amelyhez az alkalmazandó nemzeti jog szerint maga is hozzáférhet. Adott esetben a panaszt befogadó vagy a hivatalból végzett vizsgálatot megindító ellenőrző szerv az érintett felekkel kapcsolatos intézkedések meghozatala érdekében átadja az ügyet az illetékes ellenőrző szervnek.

V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3) Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikke rendelkezéseinek tiszteletben tartásával. Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam három hónap.

(4) E bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

19. cikk

Együttműködés

E rendelet végrehajtása érdekében a pályahálózat-működtetők együttműködést folytatnak. Kicserélik egymás között a helyes gyakorlatokkal kapcsolatos információkat, elősegítve ezzel, hogy a Közösség egész területén harmonizált gyakorlat kerüljön alkalmazásra. A Bizottság támogatja őket e feladatukban. Erre a célra pályahálózat-működtetőkből álló munkacsoportot hoz létre, saját elnökletével.

20. cikk

Eltérés

Adott esetben a tagállamok eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől. Ebből a célból az érintett tagállam az eltérés engedélyezése iránti, indokolással ellátott kérelmet nyújt be a Bizottsághoz. A Bizottság a kérelemmel kapcsolatos határozatot a 18. cikk (2) bekezdésében említett konzultatív eljárásnak megfelelően fogadja el, tekintetbe véve az eltérés engedélyezése iránti kérelmet benyújtó tagállam földrajzi elhelyezkedését, valamint a vasúti áruszállítási szolgáltatásoknak a szóban forgó tagállamban tapasztalt fejlődését.

21. cikk

A végrehajtás nyomon követése

Az érintett tagállamok az árufuvarozási folyosó létrehozását követően kétévente a közöttük megvalósuló, a 4. cikk (1) bekezdésében említett együttműködés eredményeit bemutató dokumentációt juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság megvizsgálja a dokumentációt és annak eredményéről tájékoztatást küld a 18. cikkben említett bizottságnak.

22. cikk

Jelentés

E rendelet alkalmazását a Bizottság időközönként megvizsgálja. A Bizottság első alkalommal az e rendelet hatálybalépését követő öt éven belül, ezt követően pedig háromévente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

23. cikk

Felülvizsgálat

Amennyiben a TEN-T programmal kapcsolatos iránymutatásoknak az 1692/96/EK határozat 18. cikke (3) bekezdésében szereplő részletes szabályokkal összhangban történő felülvizsgálata esetében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy indokolt e rendeletet az említett iránymutatásokhoz hozzáigazítani, e rendelet módosítására irányuló javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, …-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET Az árufuvarozási folyosók létrehozására irányuló javaslatok értékelési kritériumai

Az árufuvarozási folyosóknak a 3. cikkben említett kiválasztására, valamint a versenyképes árufuvarozást szolgáló vasúti hálózat aktualizálására a következő kritériumok figyelembevételével kerülhet sor:

1. rendelkezésre áll-e az érintett tagállamok szándéknyilatkozata az árufuvarozási folyosó létrehozására vonatkozó szándékuk megerősítéséről;

2. az árufuvarozási folyosó a TEN-T részét képezi-e;

3. amikor az árufuvarozási folyosó nyomvonala egybeesik a TEN-T egy vagy több kiemelt fontosságú projektjének[13] egy szakaszával (vagy egy ilyen szakasz valamely részével), ez a szakasz beépül-e az árufuvarozási folyosóba, kivéve ha az említett szakasz személyszállítási célú szakasz;

4. a javasolt árufuvarozási folyosó áthalad-e legalább három tagállam területén, illetőleg – ha a javasolt árufuvarozási folyosó által kiszolgált vasúti csomópontok közötti távolság meghaladja az 500 kilométert – legalább két tagállam területén;

5. az árufuvarozási folyosó gazdasági megvalósíthatósága és társadalmi-gazdasági haszna;

6. a tagállamok által javasolt árufuvarozási folyosók koherens egészet alkotnak-e ahhoz, hogy létrejöhessen a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat;

7. a javasolt folyosók koherens egészet alkotnak-e a már létező olyan európai vasúti hálózatokkal, mint az ERTMS-folyosók és a RailNetEurope által meghatározott folyosók;

8. megfelelő-e a többi közlekedési móddal való összekapcsolódás, többek között a tengeri kikötőkben és a szárazföld belsejében elhelyezkedő stratégiai jelentőségű terminálok megfelelő hálózatának köszönhetően;

9. milyen megközelítést javasolnak a 4–16. cikkben szereplő rendelkezések végrehajtása érdekében.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózat létrehozásáról.

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

06. cím: Energiaügy és közlekedés

Tevékenység: „Szárazföldi, légi és tengeri közlekedés” (06 02. alcím)

Célkitűzés: „Biztosítani a szállítási szolgáltatások belső piacának megvalósítását”

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban: BA-tételek]), beleértve a következő megnevezéseket:

Nem alkalmazandó.

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

A javaslatban szereplő rendelkezések hatásának időtartama nem határozható meg. A rendelkezések végrehajtása két időszakra osztható: a 2010-től (azaz a rendelet hatálybalépésének időpontjától) 2013-ig (az árufuvarozási folyosók kialakítására vonatkozó tagállami javaslatok jóváhagyásának határidejéig) tartó időszak; és a 2013 utáni időszak. Ez a kimutatás a 2009 és 2013 közötti és a 2014 és 2015 közötti időszakra vonatkozik, de ez utóbbi két év alapján a pénzügyi hatás általánosítható a későbbi évekre is.

3.3. Költségvetési jellemzők

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

nem kötelező | nem diff. [14] | NEM | NEM | NEM | NEM |

nem kötelező | diff. | NEM | NEM | NEM | NEM |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | Összesen |

Működési kiadások[15] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a |

Kifizetési előirányzatok | b |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[16] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4. | c |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c |

Kifizetési előirányzatok | b+c |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások[17] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5. | d | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,122 | 0,122 | 0,976 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE) | 8.2.6. | e | 0,08 | 0,08 | 0,08 | 0,08 | 0,06 | 0,06 | 0,44 |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e | 0,263 | 0,263 | 0,263 | 0,263 | 0,182 | 0,182 | 1,416 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e | 0,263 | 0,263 | 0,263 | 0,263 | 0,182 | 0,182 | 1,416 |

A társfinanszírozás részletezése

Ha a javaslat tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) által biztosított társfinanszírozást tartalmaz, az alábbi táblázatban adja meg a társfinanszírozás becsült szintjét (a táblázat további sorokkal bővíthető, ha a társfinanszírozást várhatóan több szerv nyújtja):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n+1. | n+2. | n+3. | n+4. | n+5. és későbbi évek | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással együtt | a+c+d+e+f |

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[18] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 2 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

Az árufuvarozási folyosók létrehozására irányuló javaslatok értékelése és a javaslatban szereplő rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése.

5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A vasúti árufuvarozás fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy a fuvarozók olyan, jó minőségű és megbízható infrastruktúrát vehessenek igénybe, amelyet szükség esetén nemzetközi logikát követve irányítanak. Ebből a célból közösségi fellépésre van szükség a nemzeti pályahálózat-működtetők közötti együttműködésnek, általánosabb értelemben pedig az infrastruktúra irányításának javítása és támogatása érdekében.

A javaslat végrehajtásának ezen túlmenően hozzá kell járulnia a transzeurópai vasúti hálózat optimális felhasználásához és az említett TEN-T program hatékonyságának javításához.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A belső piac megvalósulásának biztosítása a közlekedési szolgáltatások terén.

A javaslatban arra kérik fel a tagállamokat, hogy hozzanak létre a versenyképes árufuvarozást szolgáló nemzetközi vasúti folyosókat. A folyosók működésének négy alapelve a következő: az infrastruktúra üzemeltetésével kapcsolatos koordináció megerősítése; a beruházások koordinálása; intermodális kapcsolatok kiépítése; az infrastruktúrához való hozzáférés feltételeivel kapcsolatos információ átláthatósága; az árufuvarozás kedvezőbb elbánásban való részesítése ezeken a vonalakon.

A rendeletjavaslattal létrehozott bizottság részt fog venni a folyosók kiválasztásában, és adott esetben az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásban.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Centralizált irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó ügynökségek

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések:

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A rendelkezések végrehajtásának ellenőrzését a TREN főigazgatóság, valamint a javaslatban kijelölt bizottság végzi.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A jogalkotási javaslatokat a Bizottság által 2008 első félévében összehívott és konzultációra felkért szakértői csoport jelentéséből kiindulva készítették el (ezt a jelentést a javaslat közzétételével egy időben közzéteszik).

Ezenkívül 2008 harmadik negyedéve során elkészítették a javasolt rendelkezésekkel kapcsolatos hatástanulmányt is, és annak jóváhagyására is sor került.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A javaslat kidolgozása során ezenkívül figyelembe vették az ERTMS kiépítéséhez meghatározott elsőbbséget élvező folyosókkal, az ún. ERTMS-folyosókkal kapcsolatos tapasztalatokat is (lásd a javaslatot kísérő hatástanulmányt).

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

A javaslat szerint a végrehajtást kétévente kell értékelni.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Nem alkalmazható.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Nem alkalmazható.

8.2. Igazgatási kiadások

8.2.1. Személyi állomány létszáma és típusa

Álláshely típusa | A fellépés irányítására a meglévő és/vagy pótlólagos állományból kirendelendő létszám (álláshelyek száma/teljes munkaidős egyenérték) |

2010. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[20] (XX 01 01.) | A*/AD | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

B*, C*/AST | 0,5 | 0,5 | 0,5 | 0,5 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[21] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[22] |

ÖSSZESEN | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1 | 1 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A Bizottság három fő feladatot fog ellátni:

– az árufuvarozási folyosók létrehozására irányuló tagállami javaslatok értékelése;

– a javaslatban szereplő rendelkezések végrehajtásának felügyelete;

– a végrehajtással kapcsolatos jelentések elkészítése.

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

X A felváltandó vagy meghosszabbítandó program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évre vonatkozó éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálat állományán belül átcsoportosítandó álláshelyek (belső átcsoportosítás)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05. – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. és későbbi évek | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

- belső |

- külső |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás összesen |

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2010. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. és későbbi évek |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (06 01 01.) | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,122 | 0,122 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,183 | 0,122 | 0,122 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Az emberi erőforrás és a pénzügyi erőforrás iránti igényt fedezik a TREN főigazgatóság számára a költségvetési korlátokon belül az éves költségvetés keretében odaítélhető erőforrások.

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

2010. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. és későbbi évek | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03. – Bizottságok | 0,08 | 0,08 | 0,08 | 0,08 | 0,06 | 0,06 | 0,42 |

XX 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05. – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | 0,08 | 0,08 | 0,08 | 0,08 | 0,06 | 0,06 | 0,42 |

Számítás – A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások |

[1] COM(2006) 314 végleges, 2006.06.22.

[2] A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma, COM

[3] HL C […], […], […] o.

[4] HL C […], […], […] o.

[5] HL C […], […], […] o.

[6] Az Európai Parlament …..-i véleménye, a Tanács …..-i közös álláspontja.

[7] HL L 75., 2001.3.15., 29. o.

[8] HL L 228., 1995.9.23., 1. o., módosította az 1655/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 197., 1999.7.29., 1. o.) és a 807/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 143., 2004.4.30., 46. o.)

[9] HL L 237., 1991.8.24., 25. o.

[10] HL L 228., 1996.9.9.

[11] HL L 199., 1985.7. 31., 1. o.

[12] HL L 191., 2008.7.18., 1. o.

[13] A kiemelt fontosságú projekteket lásd az 1692/96/EK bizottsági határozat I. mellékletében.

[14] Nem differenciált előirányzatok, a továbbiakban: NDE.

[15] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[16] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[17] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[18] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[19] Szükség esetén, azaz ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[20] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[21] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg

[22] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.