52008PC0677

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 2008.10.30

COM(2008) 677 végleges

2008/0201 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK rendelet módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

A javaslat indokai és célkitűzései Az Európai Unió termelékenységének és GDP-növekedésének jelentős része az információs és kommunikációs technológiákra (a továbbiakban: IKT) vezethető vissza, amelyek társadalmainkat és gazdaságainkat annyira behatóan átalakítják, amire eddig nem volt példa. E technológiák továbbra is a gazdasági és társadalmi modernizáció hajtóerejét jelentik. A közösségi politika proaktív megközelítést alkalmaz, melynek célja, hogy mindenkit befogadó információs társadalmat hozzon létre, amely az információs és kommunikációs technológiáknak a közszolgáltatásokban, a kis- és középvállalkozásokban és a háztartásokban való széles körű használatán alapul. A közösségi politika figyelemmel kísérésében, valamint annak nyomon követésében, hogy mekkora a haladás a megújult lisszaboni célok megvalósítása terén, a teljesítményértékelés központi szerepet játszik. Ez harmonizált, megbízható, minőségi és időszerű közösségi statisztikákat kíván az információs társadalomról. |

Általános háttér A Bizottság „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című közleményében[1] a nyitott és versenyképes digitális gazdaságért száll síkra, kiemeli az információs és kommunikációs technológiáknak a társadalmi integráció és az életminőség hajtóerejeként betöltött szerepét, valamint átfogó stratégiát jelöl ki az IKT- és a médiaszektor számára. E stratégia kapcsán a teljesítményértékelés olyan eszköznek tekinthető, amely központi szerepet játszik a megújult lisszaboni célok irányába tett haladás figyelemmel kísérésében. A Bizottság az i2010 teljesítményértékelési keretet[2], amely a figyelemmel kísérési eljárás vonatkozásában kulcsmutatók egész sorát állapítja meg, a tagállamokkal folytatott szoros együttműködésben dolgozta ki. A mutatókat az i2010 stratégia fő céljai szerint csoportosították, melyek a következők: az európai információs tér figyelemmel kísérése, kutatás és a vállalatok IKT-vel kapcsolatban folytatott kutatása és innovációja, társadalmi integráció, közszolgáltatások és életminőség. Ezen a területen folyamatos statisztikai adatszolgáltatásra van szükség, mivel az IKT továbbra is jelentős hatást gyakorol az európai vállalkozásokra és társadalmakra. A részvételen alapuló hálózat, a világméretű, elosztott (grid-alapú) számítóhálózatok, a „tárgyak internete”, a mindenütt jelenlévő kapcsolat és az új generációs hálózatok irányába mutató fejlődés mind azt jelzi, hogy szükség van az információs társadalomra vonatkozó statisztikai adatokra. Ezenkívül az IKT és a kapcsolódó innováció nélkülözhetetlennek tekinthető a tudásalapú társadalom kialakításához. Az internet már nemcsak információforrás, hanem egyre inkább egy részvételen alapuló világháló irányába mozdul el. Az emberek egyre többet tesznek hozzá a világhálóhoz, miközben blogolásra, médiamegosztásra vagy közösségi hálózatépítésre használják. Egyértelmű jelei vannak, hogy az internet egy olyan világméretű, elosztott számítóhálózattá fejlődik, amely Just-In-Time-alapon távelérést biztosít biztonságos számítógépforrásokhoz. Különösen ez a fejlesztés bír nagy jelentőséggel az európai vállalkozások számára, mert a jobb forráselosztástól a termelékenység javulása várható. A jövőben – kötött vagy vezeték nélküli hálózatokon keresztül – egyre több készülék, szenzor és tárgy kapcsolódik majd egymáshoz. Kapcsolatba lépnek a környezettel, és önállóan küldenek információt a többi készüléknek. A „tárgyak internetének” kialakulása hatással lesz a közlekedésre, a környezetre, az egészségügyi ellátásra, a fenntarthatóságra és a biztonsági rendszerekre, és nagymértékben javítaná a gazdaság hatékonyságát. A mobil készülékek egyre intelligensebbekké válnak, és egyre több funkciót integrálnak egy eszközben. E készülékek használata, melyek vezeték nélkül kapcsolódnak az internethez információszerzés vagy -küldés céljából, egyre elterjedtebb. Mindez fel fogja lendíteni a részvételen alapuló hálózat és a helyfüggő szolgáltatások fejlődését. E tendenciák egyik következménye az lesz, hogy megnő az adatforgalom, ami viszont felgyorsítja a második generációs szélessávra történő átállást, amely IP- (internetprotokoll) alapon működik, és lényegesen nagyobb sebességre képes. Az új generációs hálózatok irányába történő elmozdulás az elektronikus kommunikáció előtt álló egyik legnagyobb kihívás, amellyel az elkövetkező években szembe kell nézni. A Bizottság a tagállamokkal konzultálva szélessáv-teljesítményindexet dolgozott ki; ezzel a tagállamok teljesítményét lehet több tényező, mint például különféle társadalmi-gazdasági dimenziók és a fejlett szolgáltatások elterjedtsége, alapján értékelni. Az e területen elért teljesítmény további figyelemmel kísérése céljából igen fontosak a statisztikai adatok. Az Európai Tanácsnak benyújtott éves tavaszi jelentésben használt szerkezeti mutatók az információs társadalomra vonatkozó koherens statisztikai információn alapuló mutatók meglétét előfeltételezik. |

Meglévő rendelkezések a javaslat által szabályozott területen Az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló, 2004. április 21-i 808/2004/EK rendelet[3] a „vállalkozások és az információs társadalom” és a „háztartások/magánszemélyek és az információs társadalom” modul tekintetében évenkénti statisztikai adatszolgáltatást ír elő. A rendelet a hatálybalépésétől számított öt évig tartó, felső időhatárt ír elő erre. A fő érdekelt felek körében általánosan elismert, hogy a hatályban lévő rendelet alapvető céljait nagy mértékben sikerült megvalósítani. Az ezzel kapcsolatos, az egész Európai Unióra kiterjedő harmonizációs folyamat világszerte nagyban befolyásolta az IKT-statisztikák fejlődését, és ennek köszönhetően az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) és az Európai Statisztikai Rendszer vezető pozícióba került e téren. A 808/2004/EK rendelet módosítására irányuló javaslat biztosítja az IKT háztartásokban, magánszemélyek által és vállalatokban történő használatára vonatkozó statisztikai adatszolgáltatást a teljesítményértékelési keret és annak a lisszaboni stratégia szerinti továbbfejlesztése céljából. Ugyanakkor a módosítás a statisztikai adatszolgáltatás tárgykörét is aktualizálni kívánja, hogy eleget tegyen az IKT terén jelentkező új fejleményeknek. Emellett a statisztikai adatok jobb felhasználása és a válaszadók terheinek csökkentése céljából az adatelemzés eszközei is fejlesztené. Ehhez új adatelemzési módszereket vezetnek az európai vállalkozási és kereskedelmi statisztika modernizálásának (Modernisation of European Enterprise and Trade Statistics – MEETS)[4] javasolt programja keretében. A javasolt rendelet megfelel a 2006. november 14-i, az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálatáról szóló közleményben[5], valamint a közösségi statisztikák terén az adatszolgáltatói terhek csökkentéséről, az egyszerűsítésről és prioritások kitűzéséről szóló közleményben[6] említett, a Bizottság által a jogszabályok egyszerűsítése és a jobb szabályozása tekintetében alkalmazott új politikai megközelítésnek. A 2007. január 24-i, „Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban” című közlemény[7] III. mellékletében a gyorsított intézkedések egyikeként szerepel. |

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivelAz információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kiemelkedő fontosságúnak tekinthetők az európai belső piac fejlődése szempontjából[8]. Különösen az elektronikus kereskedelem kínál jelentős foglalkoztatási lehetőségeket; ösztönzi a növekedést és a vállalatok befektetését az innovációba, valamint a versenyképesség fokozásához is hozzájárulhat. Ezért fontos, hogy az e-kereskedelem belső piacon belüli fejlődését statisztikai mutatók segítségével kísérjük figyelemmel. A koherens statisztikai információk az IKT-készségekre vonatkozó mutatók meghatározása és a kapcsolódó adatszolgáltatás tekintetében hasznosak, és egyben az olyan mutatók és referenciaértékek összefüggő keretrendszerének[9] kidolgozására is, amellyel az oktatásra és képzésre vonatkozó lisszaboni célkitűzések tekintetében elért haladást nyomon lehet követni. A javaslat összhangban áll a Bizottság prioritásaival, továbbá a jobb szabályozásra, valamint a bürokrácia és a túlszabályozottság csökkentésére irányuló kezdeményezéssel. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

Konzultációs módszerek, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A javaslatot az Európai Statisztikai Rendszer releváns munkacsoportjában megvitatták az adatszolgáltatókkal, a statisztikai hivatalok vezetőivel, valamint az üzleti és társadalmi statisztikákért felelős igazgatókkal. A Bizottság egyes főigazgatóságaival és szolgálataival (az INFSO, ENTR, MARKT, SANCO, REGIO, EAC, EMPL és JRC főigazgatóság) is konzultációt folytattak. A javaslatot ezenkívül nemzetközi szervezetekkel (OECD – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) is megvitatták. |

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja E javaslat a valamennyi érdekelt fél között zajló, intenzív tárgyalások eredményeként jött létre. Tekintettel az IKT gyorsan változó természetére, fontos, hogy a javaslat rugalmasan kezelje a statisztikai adatszolgáltatás tárgykörét. Ugyanakkor gyors statisztikai adatszolgáltatásra van szükség. A statisztikák tárgykörét aktualizálták, hogy összhangban legyenek az információs társadalommal összefüggő technológiák várható fejlődésével. A társadalmi statisztikákkal való harmonizáció érdekében is tettek rendelkezéseket. Ezenkívül az egyedi adatok biztosítása által bővülni fognak a statisztikai adatok elemzési lehetőségei is. |

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

Érintett tudomány- és szakterületek Az Eurostat Főigazgatóság munkacsoportjának és az információs társadalomra vonatkozó statisztikákkal foglalkozó munkacsoportnak az értekezletein csupa olyan tagállami és bizottsági (a JRC, INFSO, ENTR, MARKT és SANCO főigazgatóság) szakértő vett részt, akik ismerik a hatályban lévő jogszabályokat, az információs társadalomra vonatkozó statisztikák összegyűjtésének és összeállításának nemzeti rendszereit, valamint az IKT fejlődésének új tendenciáit. |

Alkalmazott módszerek A szakértők az előkészítés folyamatában munkacsoport-értekezleteken és írásbeli konzultációkon járultak hozzá a munkához. |

A megkérdezett legfontosabb szervezetek/szakértők A fő szakértők a nemzeti statisztikai hivataloktól és a JRC, INFSO, ENTR, MARKT, SANCO, REGIO, EAC és EMPL főigazgatóságtól jöttek. |

A beérkezett és felhasznált javaslatok összefoglalása Visszafordíthatatlan következményekkel járó, potenciálisan komoly kockázat meglétéről nem tettek említést. |

A szakértők hozzájárultak azon számítógép- és internethasználattal kapcsolatos új tárgykörök meghatározásához, amelyek tekintetében a jövőben statisztikai adatokat kell gyűjteni. |

A szakértői vélemények nyilvános hozzáférhetőségének biztosítása A munkacsoportok értekezleteinek munkadokumentumai és jegyzőkönyvei elérhetők a CIRCA-n keresztül. |

A hatások és a következmények elemzése Két lehetőséget határoztak meg: 1. lehetőség: (A meglévő rendelet 2009-ben hatályát veszti) – Nem lehet elvégezni az IKT vállalkozásokban és háztartásokban történő használatára vonatkozó felméréseket, és lehetetlen európai jogszabályok által előírt, európai szintű, harmonizált adatokhoz jutni. Következésképp fokozatosan visszaállna a 2005 előtti helyzet, amikor nem voltak a különböző országok között összehangolt statisztikai mutatók, és így összehasonlítani sem lehetett őket; a mutatókat pedig nem igazították hozzá az európai szintű szakpolitikai szükségletekhez. Mivel az IKT-használatban még mindig számottevő különbségek mutatkoznak a tagállamok között, azok alighanem más-más IKT-vel kapcsolatos mutatókra összpontosítanának. A nemzeti szintű statisztikai adatgyűjtés és az adatok európai szintű közzététele között komoly időbeli eltolódást lehetne tapasztalni. Országról országra más-más minőségi előírásokat alkalmaznának. Mindezek nyomán az a helyzet állna elő, hogy az európai szintű, hivatalos statisztikai adatokat minden bizonnyal a magánszektorból származó, külön statisztikai adatgyűjtemények váltanák fel, és így a statisztikai adatok mind európai, mind tagállami szinten veszítenének hitelességükből. Az európai politikai intézmények és tagállamok közötti összehangolt munka pedig egyre nehezebbé válna. 2. lehetőség: (A hatályban lévő rendelet módosítása) – A hatályban lévő rendelet módosítása biztosítaná az információs társadalomra vonatkozó, folyamatos statisztikai adatszolgáltatást. A statisztikai mutatók fogalmának meghatározását összehangolnák az Európai Unión belül. Közös kérdőívminta meghatározásával és a módszertani kézikönyv frissítésével, amely közös minőségi alapelveket is meghatározna, még nagyobb fokú harmonizációt lehetne elérni. A mutatók igazodnának a releváns, európai szintű szakpolitikai szükségletekhez. A tagállamok összehangolnák az adatgyűjtési időszakot, ami a szezonális ingadozások ellensúlyozása miatt fontos. Garantált lenne a statisztikai adatok gyors közzététele európai szinten. A statisztikai adatok európai és tagállami szinten nagyobb elfogadottságnak és hitelességnek örvendenének, mint az 1. opció esetén. Mind az európai, mind a tagállami politikák teljesítményértékelése jóval könnyebbé válna. A meglévő rendelet hatályvesztése a válaszadók terheit nem csökkentené számottevően, mivel a tagállamok nemzeti szinten folytatnák a statisztikai adatgyűjtést az információs társadalomról. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

A javasolt intézkedés összefoglalása A módosított rendelet célja, hogy biztosítsa a meglévő közös keretrendszer fennállását az információs társadalomra vonatkozó megbízható, harmonizált, időszerű és minőségi közösségi statisztikák rendszeres előállítása és az IKT magánszemélyek és háztartások által történő használatáról szóló, évenkénti statisztikai adatszolgáltatás céljából. A javaslat további célja, hogy aktualizálja a rendeletet statisztika gyorsan fejlődő szakterülete miatt kialakuló szükségleteknek megfelelően. |

Jogalap A közösségi statisztikák jogalapja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 285. cikke. A Tanács az együttdöntési eljárásnak megfelelően intézkedéseket fogadhat el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges. Ez a cikk a közösségi statisztikák előállítására vonatkozó követelményeket fogalmazza meg, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése normáinak való megfelelést. |

A szubszidiaritás elve Mivel a Közösség a javaslatot illetően nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel, a szubszidiaritás elve alkalmazandó. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok az alábbi ok(ok)ból nem tudják kielégítően megvalósítani: |

A javaslat célkitűzéseit − nevezetesen közös keretrendszer létrehozását az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikák rendszeres előállítására − tagállami szinten nem lehet kielégítően megvalósítani. |

A közösségi fellépés az alábbi ok(ok) miatt alkalmasabb a javaslat célkitűzéseinek megvalósítására: |

A célkitűzéseket közösségi jogi aktus alapján könnyebben meg lehet valósítani a Közösség szintjén, hiszen kizárólag a Bizottság képes a statisztikai információk szükséges harmonizációját közösségi szinten koordinálni, míg az adatgyűjtést, illetve az információs társadalomra vonatkozó összehasonlítható statisztikák összeállítását a tagállamok is meg tudják szervezni. A Közösség ezért a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat. |

Mindez az európai szintű szakpolitikák meghatározását és azok teljesítményértékelését is sokkal könnyebbé teszi; valamint a teljesítményértékelés keretében egyszerűbb lesz a tagállamok közti összehasonlítás. |

E rendelet célja, hogy közös keretrendszert hozzon létre az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikák európai szintű, rendszeres előállításához. Ezt leginkább európai szintű koordinációval lehet elérni. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat a következő ok(ok) miatt megfelel az arányosság elvének: |

Az arányosság elvével összhangban e rendelet a célja eléréséhez szükséges minimumra korlátozódik, és nem lép túl azon. Nem írja elő a tagállamok számára az adatgyűjtési mechanizmusokat, csupán a továbbítandó adatokat határozza meg a harmonizált struktúra és ütemezés biztosítása érdekében. |

A 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet javasolt módosítása nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy változtassanak az információs társadalomra vonatkozó statisztikák előállításának rendszerén. Ami a társadalmi-gazdasági háttérváltozók közös készletét illeti, a javaslat igazodik más társadalmi statisztikákhoz. Ugyanakkor az egyedi adatok rendelkezésre bocsátása a nemzeti statisztikai hivatalos terheinek csökkentését vonja maga után. A 2007. évi, végrehajtási rendelkezésekre vonatkozó programnak[10] köszönhető jelentős csökkenést követően most a vállalkozások terhei stabil szinten maradnak. |

Az eszközök megválasztása |

Javasolt eszköz: rendelet |

Más eszköz a következő ok(ok) miatt nem lenne megfelelő: A megfelelő eszköz kiválasztása a jogalkotási céltól függ. Az európai szintű információszükséglet miatt a közösségi statisztikák alapjogszabályként irányelvek helyett egyre inkább rendeleteket alkalmaznak. A rendelet azért élvez előnyt, mivel a Közösség egészére nézve állapítja meg ugyanazt a szabályt, és biztosítja a jogszabály pontos és átfogó alkalmazását. A rendelet közvetlenül alkalmazandó, ami azt jelenti, hogy nincs szükség a nemzeti jogba történő átültetésre. Ezzel ellentétben az irányelvek, amelyek célja a nemzeti jogszabályok összehangolása, célkitűzéseiket tekintve kötelezők a tagállamokra nézve, ugyanakkor a nemzeti hatóságoknak lehetőségük nyílik a célkitűzés megvalósításához alkalmazandó forma és módszerek kiválasztására. Emellett ezeket át kell ültetni a nemzeti jogba. A rendelet alkalmazása összhangban áll más, 1997 óta elfogadott, statisztikai jogi aktusokkal is. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

Az adatgyűjtés nincs új hatással a Közösség költségvetésére. |

KIEGÉSZÍTő ADATOK |

Jogszabályok egyszerűsítése |

A javaslat mind a hatóságok (EU- vagy tagállami szinten), mind a magánfelek esetében a közigazgatási eljárások egyszerűsítéséről rendelkezik. |

Kijelöli azt a tárgykört, amelyről az információs társadalom kapcsán adatokat kell gyűjteni, valamint meghatározza az adatszolgáltatás bontásait, illetve társadalmi-gazdasági háttérváltozóit. A javaslat egyértelműen megállapítja, hogy az évenkénti adatszolgáltatás csupán a tárgykörök és a bontások egy részhalmazára vonatkozik. A magánszemélyek/háztartások modulja szerinti inkább egyedi, mint összesített adatszolgáltatás csökkenti a nemzeti statisztikai hivatalok terheit, akiknek így nem kell összesített adatokat összeállítaniuk. |

„Az adminisztratív terhek csökkentésének cselekvési programja az Európai Unióban” című közlemény III. melléklete a javaslatot a gyorsított intézkedések egyikeként határozza meg. A Bizottsági munkadokumentum (COM(2008) 35) jelentős haladásról számol be a vállalkozások terheinek enyhítése terén, amelyet a jogszabályok egyszerűsítésével és a statisztikai mutatóknak a 2007. évi végrehajtó rendelet szerinti lerövidített listájával értek el. |

2008/0201 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[11],

tekintettel a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal[12] létrehozott statisztikai programbizottság véleményére,

a Szerződés[13] 251. cikkében meghatározott eljárással összhangban,

mivel:

1. A 2004. április 21-i 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[14] meghatározott, az információs társadalomra vonatkozó statisztikák éves rendelkezésre bocsátása a rendelet hatálybalépésétől számított öt referenciaévre korlátozódik, és 2009-ben véget ér. Azonban európai szinten továbbra is szükség van az információs társadalom területére vonatkozó, koherens statisztikai információ évenkénti rendelkezésre bocsátására.

2. A 2005. márciusi tavaszi Európai Tanács kiemelte a mindenkit befogadó információs társadalom kiépítésének fontosságát, amely az információs és kommunikációs technológiáknak (a továbbiakban: IKT) a közszolgáltatásokban, a kis- és középvállalkozásokban és a háztartásokban való széles körű felhasználásán alapul.

3. A 2006. márciusi tavaszi Európai Tanács elismerte, hogy alapvető jelentőségű, hogy a vállalkozások és igazgatási szervezetek produktívabban alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiákat, és az új i2010 stratégia határozott végrehajtására hívta fel a Bizottságot és a tagállamokat. Az új i2010 stratégia elősegíti a nyitott és versenyképes digitális gazdaság kialakulását, és kiemeli az információs és kommunikációs technológiáknak a társadalmi befogadás és az életminőség hajtóerejeként betöltött szerepét. Mindemellett az IKT-t a megújult lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség kulcsfontosságú tényezőjének tekintik.

4. 2006 áprilisában az i2010 magas szintű csoport megerősítette az i2010 teljesítményértékelési keretet, amely számos kulcsmutatót megállapít az i2010 stratégia által célként kitűzött európai információs társadalom fejlődésének értékelésére.

5. A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat[15] segíti a Közösségben a versenyképesség és az innovációs kapacitás fokozását, a tudásalapú társadalom növekedésének előmozdítását és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődés fellendítését. A határozat szerint a Közösségnek az adott területeken szilárd analitikai alapot kell kiépítenie a politika alakításának támogatása érdekében. A program támogatja a hivatalos statisztikákon alapuló politikai elemzésekre irányuló fellépéseket.

6. Az e -integrációról folytatott miniszteri vita során 2007 decemberében az elnökségi következtetésekben kedvezően fogadták a Bizottság „Részvétel az információs társadalomban” című, az e -integrációra irányuló európai kezdeményezésről szóló közleményét[16]. Elismerték az e -integráció előmozdításának mint fő európai célkitűzésnek a jelentőségét. A Bizottság és a miniszterek külön felkérést kaptak arra, hogy az e -integrációt szociálpolitikájuk új dimenziójaként kezeljék. Az e -integrációval foglalkozó politikának megoldást kell találnia az elektronikus hozzáférés korlátaira, át kell hidalnia a digitális kompetenciában tapasztalható különbségeket, valamint bátorítania kell a lemaradásban szenvedők hatékony részvételét az információs társadalomban.

7. Az információs társadalom fejlődését értékelő mutatóknak, amelyek a Közösség politikai stratégiáiban is kifejezésre jutnak, mint például az i2010 stratégia i2010 teljesítményértékelési kerete és annak a lisszaboni stratégia szerinti továbbfejlesztése, koherens statisztikai információn kell alapulniuk.

8. Ezért a 808/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 808/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

9. A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az összeállítandó statisztikák a európai információs tér, a vállalati innováció és az európai információs társadalom kifejlesztésére irányuló közösségi politikai stratégiák teljesítményértékeléséhez – mint például az i2010 teljesítményértékelési kerethez és annak a lisszaboni stratégia szerinti továbbfejlesztéséhez – szükséges információkat, a szerkezeti mutatók szempontjából hasznos információkat, valamint egyéb olyan információkat tartalmaznak, amelyek az információs társadalom elemzéséhez szükséges egységes alap megteremtéséhez szükségesek.”

10. A 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok – a bizalmas statisztikai információként kezelendő adatok továbbításáról szóló meglévő közösségi rendelkezésekkel összhangban – továbbítják a Bizottsághoz (Eurostat) az ebben a rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben előírt adatokat és metaadatokat, a bizalmas adatokat is beleértve. E közösségi rendelkezések az eredmények kezelésére is vonatkoznak, amennyiben azok bizalmas adatokat tartalmaznak.”

11. A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) E rendelet alkalmazásában a továbbítandó adatokra a következő minőségértékelési szempontok vonatkoznak:

12. „relevancia”: megmutatja, hogy a statisztikák milyen mértékben elégítik ki a jelenlegi és a lehetséges felhasználói igényeket;

13. „mérési pontosság”: arra utal, hogy a becslések milyen mértékben közelítik meg a valódi, nem ismert értékeket;

14. „időszerűség”: az információ rendelkezésre állása és a leírt esemény vagy jelenség között eltelt időszakra utal;

15. „időbeli pontosság”: az adatok megjelenésének időpontja és az adatszolgáltatás tervezett időpontja között eltelt időre vonatkozik;

16. „hozzáférhetőség” és „egyértelműség”: azokra a feltételekre és körülményekre utal, amelyek mellett a felhasználó hozzáférhet az adatokhoz, használhatja és értelmezheti őket;

17. „összehasonlíthatóság”: az alkalmazott statisztikai fogalmak, mérési eszközök és eljárások közti különbségek hatásának mérésére utal, amikor a statisztikákat földrajzi, ágazati vagy időbeli szempontból hasonlítják össze;

18. „koherencia”: az adatok olyan jellegű pontosságára utal, amelynek köszönhetően azok különféle módon, több célra megbízhatóan kombinálhatók.

A minőségértékelési szempontok alkalmazása során a Bizottság (Eurostat) a tagállamokkal szorosan együttműködve részletes minőségértékelési kritériumokat és közös szabványokat dolgoz ki, amelyek célja, hogy biztosítsák a továbbított adatok minőségét. E szabványokat a módszertani kézikönyvben teszik közzé.”

19. Az I. és II. melléklet helyébe e rendelet I. és II. melléklete lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezései teljes egészében kötelezők és közvetlenül alkalmazandók valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

„I. MELLÉKLET

1. modul: Vállalkozások és az információs társadalom

20. CÉLOK

E modul célja a vállalatokra és az információs társadalomra vonatkozó statisztikák időben történő rendelkezésre bocsátása. Ez a modul a lefedettségre és rendszerességre, az érintett tárgykörökre, az adatszolgáltatás bontásaira és típusára, valamint a szükséges kísérleti tanulmányokra vonatkozó követelményekhez biztosít keretrendszert.

21. Lefedettség

Ez a modul az Európai Közösségben végzett gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának (NACE Rev. 2) C–N. és R. nemzetgazdasági ágán, valamint a 95. ágazaton belüli gazdasági tevékenységekre vonatkozik.

A statisztikákat vállalkozási egységekre vonatkozóan állítják össze.

22. Az adatszolgáltatás rendszeressége

A statisztikákat e rendelet hatálybalépésének dátumát követően évente kell rendelkezésre bocsátani. Nem kell minden változót évente szolgáltatni; az egyes változók szolgáltatásának rendszerességét a 8. cikkben említett végrehajtási intézkedések keretében kell megállapítani, illetve kell arról megállapodásra jutni.

23. A statisztikák tárgya

A szolgáltatandó változókat a tárgykörök alábbi jegyzékéről választják ki:

- IKT-rendszerek és használatuk a vállalkozásokban,

- az internet és egyéb elektronikus hálózatok használata a vállalkozásokban,

- e -kereskedelem,

- e -üzleti folyamatok és szervezési szempontok,

- az IKT használata a vállalatokban abból a célból, hogy kormányzati és közigazgatási szervekkel információkat és szolgáltatásokat cseréljenek ( e -kormányzat),

- IKT-szakértelem a vállalkozási egységben és az IKT-ismeretek iránti szükséglet,

- az IKT, az internet és egyéb elektronikus hálózatok, az e -kereskedelmi és az e -üzleti folyamatok használatának korlátai,

- IKT-vel kapcsolatos kiadások és befektetések,

- az IKT biztonsága és a beléjük vetett bizalom,

- IKT és fenntartható fejlődés,

- az IKT hatása a termelékenységre, a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatottságra, a vállalati szervezésre és a környezetre,

- az IKT használata a nemzeti és nemzetközi gazdasági integráció elősegítésére,

- az internethez és egyéb elektronikus hálózatokhoz való hozzáférés és ezek használata tárgyak és eszközök összekötéséhez (a tárgyak internete),

- az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelenlévő kapcsolat)

Nem feltétlenül kell minden tárgykört évente vizsgálni.

24. Az adatszolgáltatás bontásai

Nem feltétlenül kell minden bontást évente kidolgozni; a szükséges bontást az alábbi jegyzékből kell kiválasztani, és arról a végrehajtási intézkedések keretében kell megállapodni:

- méretkategória szerint,

- NACE-címsor szerint,

- régió szerint: a régiók szerinti bontás legfeljebb három csoportosításra korlátozódik.

- Az adatszolgáltatás típusa

A tagállamok összesített adatokat továbbítanak a Bizottságnak (Eurostat).

25. Kísérleti tanulmányok

Amennyiben jelentős új adatszolgáltatási követelményeket vezetnek be, nem megfelelő minőségű adatok várhatók, vagy új, összetett mutatókat kérnek, a Bizottság az adatgyűjtés előtt kísérleti tanulmányokat vagy tesztintézkedéseket indít, amelyeken a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt. E kísérleti tanulmányok az adott adatgyűjtés megvalósíthatóságát értékelik, összevetve az adatokhoz való hozzáférés előnyeit az adatgyűjtés költségeivel és a válaszadók terhelésével. A kísérleti tanulmányokkal vagy a tesztintézkedésekkel kapott eredmények hozzájárulnak az új mutatók meghatározásához.

II. MELLÉKLET

2. modul: Magánszemélyek, háztartások és az információs társadalom

26. CÉLOK

E modul célja a magánszemélyekre, a háztartásokra és az információs társadalomra vonatkozó statisztikák időben történő rendelkezésre bocsátása. Ez a modul a lefedettségre és rendszerességre, az érintett tárgykörökre, az adatszolgáltatás bontásaira és típusára, valamint a szükséges kísérleti tanulmányokra vonatkozó követelményekhez biztosít keretrendszert.

27. Lefedettség

E modul a magánszemélyekről és a háztartásokról szóló statisztikákra vonatkozik.

28. Az adatszolgáltatás rendszeressége

A statisztikákat e rendelet hatálybalépésének dátumát követően évente kell rendelkezésre bocsátani. Nem kell minden változót évente szolgáltatni; az egyes változók szolgáltatásának rendszerességét a 8. cikkben említett végrehajtási intézkedések keretében kell megállapítani, illetve kell arról megállapodásra jutni.

29. A statisztikák tárgya

A szolgáltatandó változókat a tárgykörök alábbi jegyzékéről választják ki:

- a magánszemélyek és/vagy a háztartások hozzáférése az IKT-hez, és az IKT használata magánszemélyek és háztartások által,

- az internet és egyéb elektronikus hálózatok használata magánszemélyek és/vagy háztartások által különböző célokból,

- az IKT biztonsága és a beléjük vetett bizalom,

- IKT-szakértelem és -készségek,

- az IKT és az internet használatának akadályai,

- az IKT használatának a magánszemélyekre és/vagy a háztartásokra gyakorolt, észlelt hatásai,

- az IKT használata magánszemélyek által információk és szolgáltatások cseréje céljából, kormányzati és közigazgatási szervekkel ( e -kormányzat),

- az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelenlévő kapcsolat)

Nem feltétlenül kell minden tárgykört évente vizsgálni.

30. Az adatszolgáltatás társadalmi-gazdasági háttérváltozói

Nem kell minden háttérváltozót évente szolgáltatni; a szükséges háttérváltozókat az alábbi jegyzékből kell kiválasztani, és azokról a végrehajtási intézkedések keretében kell megállapodni:

31. a háztartásokra vonatkozó statisztikáknál:

32. a háztartás típusa szerint;

33. jövedelemcsoport szerint,

34. régió szerint.

35. a magánszemélyekre vonatkozó statisztikáknál:

36. korcsoport szerint,

37. nem szerint,

38. iskolai végzettség szerint,

39. foglalkoztatási helyzet szerint,

40. tényleges (de facto) családi állapot szerint,

41. születési ország, állampolgárság szerint,

42. régió szerint.

43. Az adatszolgáltatás típusa

A tagállamok egyéni adatokat továbbítanak a Bizottságnak (Eurostat), amelyek azonban nem teszik lehetővé az érintett statisztikai egységek közvetlen azonosítását.

44. Kísérleti tanulmányok

Amennyiben jelentős új adatszolgáltatási követelményeket vezetnek be, nem megfelelő minőségű adatok várhatók, vagy új, összetett mutatókat kérnek, a Bizottság az adatgyűjtés előtt kísérleti tanulmányokat vagy tesztintézkedéseket indít, amelyeken a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt. E kísérleti tanulmányok az adott adatgyűjtés megvalósíthatóságát értékelik, összevetve az adatokhoz való hozzáférés előnyeit az adatgyűjtés költségeivel és a válaszadók terhelésével. A kísérleti tanulmányokkal vagy a tesztintézkedésekkel kapott eredmények hozzájárulnak az új mutatók meghatározásához.”

[1] COM(2005)229 végleges.

[2] http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/benchmarking/index_en.htm

[3] HL L 143., 2004.4.30., 49. o.

[4] COM(2007) 433 végleges.

[5] COM(2006) 689 végleges.

[6] COM(2006) 693 végleges.

[7] COM(2007) 23 végleges.

[8] HL L 178., 2000.7.17., 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (elektronikus kereskedelemről szóló irányelv).

[9] COM(2007) 61 végleges.

[10] COM(2008) 35 végleges: „Az adminisztratív terhek csökkentése az Európai Unióban, haladási jelentés 2007-re és kitekintés 2008-ra” bizottsági munkadokumentum, 2008. január 30.

[11] HL C […], […], […] o.

[12] HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

[13] HL C […], […], […] o.

[14] HL L 143., 2004.4.30., 49. o. A legutóbb az 1893/2006/EK rendelettel (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

[15] HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

[16] COM(2007) 694 végleges.