Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52008PC0343

Javaslat: a Tanács határozata harmadik országban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűségéről

/* COM/2008/0343 végleges */

52008PC0343

Javaslat: a Tanács határozata harmadik országban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűségéről /* COM/2008/0343 végleges */


[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 10.6.2008

COM(2008) 343 végleges

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

harmadik országban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűségéről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

Az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 1999/105/EK tanácsi irányelv szerint a Tanácsnak meg kell határoznia, hogy harmadik országban előállított erdészeti szaporítóanyag esetében az alapanyag engedélyezése és a forgalmazási célú előállításra vonatkozó intézkedések tekintetében fennálló biztosítékok egyenértékűek-e a Közösségen belül előállított és az említett irányelv rendelkezéseinek megfelelő erdészeti szaporítóanyag esetében fennálló biztosítékokkal.

A Tanács meghatározza továbbá azon erdészeti szaporítóanyagok fajait, kategóriáit és alapanyaguk típusát, valamint a származási körzetet, amelyek a 19. cikk (1) bekezdése értelmében forgalmazhatók a Közösségben.

Az OECD Tanácsa 2007 júliusában elfogadott egy minősítési rendszert a nemzetközi kereskedelemben mozgó erdészeti szaporítóanyagokra (erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer).

Ezeknek a szabályoknak a vizsgálata kimutatta, hogy az alapanyagok engedélyezési feltételei megfelelnek az 1999/105/EK irányelv előírásainak. A vetőmag minőségére, a fajtisztaságra és az ültetési anyag minőségére vonatkozó feltételek kivételével az e harmadik országokban alkalmazott szabályok továbbá az 1999/105/EK irányelvben előírtakkal azonos szintű biztosítékot nyújtanak az „azonosított származású” és a „szelektált” kategóriájú magokra és ültetési anyagokra vonatkozó feltételek tekintetében. Következésképpen a Kanadában, Norvégiában, Svájcban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban az „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú erdészeti anyagok minősítésére érvényes szabályok úgy tekintendők, hogy azok egyenértékűek az 1999/105/EK irányelvben előírtakkal, feltéve, hogy a vetőmagra és ültetési anyagra vonatkozó kiegészítő feltételek is teljesülnek.

A javasolt határozat lehetővé tenné egy, az erdészeti szaporítóanyagok behozatalára vonatkozó, egyértelmű szabályokon alapuló egyenértékűségi rendszer létrehozását, ami felváltaná a jelenlegi ideiglenes rendszert, amelyben a tagállamok egyedi döntésekkel szabályozhatják az ilyen anyagok behozatalát.

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

harmadik országban előállított erdészeti szaporítóanyag egyenértékűségéről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az erdészeti szaporítóanyagok forgalmazásáról szóló, 1999. december 22-i 1999/105/EK tanácsi irányelvre[1] és különösen annak 19. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[2],

mivel:

(1) A Kanadában, Norvégiában, Svájcban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban az erdészeti szaporítóanyagok minősítésére érvényes szabályok előírják, hogy hatósági helyszíni ellenőrzést kell végezni a vetőmagok begyűjtése és feldolgozása, valamint az ültetési anyagok előállítása során.

(2) E szabályok szerint az alapanyagok engedélyezésére és regisztrálására, valamint ezt követően az alapanyagból a szaporítóanyag előállítására vonatkozó rendszereknek meg kell felelniük az OECD nemzetközi kereskedelemben mozgó erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó minősítési rendszerének (erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer). E szabályok ezenkívül előírják az „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú vetőmagnak és ültetési anyagnak az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer szerinti hatósági minősítését és a vetőmagcsomagok zárjeggyel való ellátását.

(3) Ezeknek a szabályoknak a vizsgálata kimutatta, hogy az alapanyagok engedélyezési feltételei megfelelnek az 1999/105/EK irányelv előírásainak. A vetőmag minőségére, a fajtisztaságra és az ültetési anyag minőségére vonatkozó feltételek kivételével az e harmadik országokban alkalmazott szabályok továbbá az 1999/105/EK irányelvben előírtakkal azonos szintű biztosítékot nyújtanak az „azonosított származású” és a „szelektált” kategóriájú vetőmagokra és ültetési anyagokra vonatkozó feltételek tekintetében. Következésképpen a Kanadában, Norvégiában, Svájcban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban az „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú erdészeti anyagok minősítésére érvényes szabályok úgy tekintendők, hogy azok egyenértékűek az 1999/105/EK irányelvben előírtakkal, feltéve, hogy a vetőmagra és ültetési anyagra vonatkozó kiegészítő feltételek is teljesülnek.

(4) Az említett harmadik országokban érvényes szabályok azonban nem tekinthetők egyenértékűnek a „kiemelt” és a „tesztelt” kategóriák tekintetében, amelyekre az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszer nem vonatkozik. Indokolt ezért a határozat egyenértékűségre vonatkozó hatályát az „azonosított származású” és a „szelektált” kategóriájú szaporítóanyagokra korlátozni.

(5) Az 1999/105/EK irányelv fogalommeghatározásai érvényesek e határozatban is, hogy a két jogi aktus összhangban legyen egymással.

(6) A határozat feltételeinek megfelelő erdészeti anyagnak teljesítenie kell a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelvben[3] meghatározott növény-egészségügyi feltételeket.

(7) A vetőmagokra és ültetési anyagokra a határozatban a minőségre és a fajtisztaságra meghatározott kiegészítő feltételeket illetően indokolt átvenni az 1999/205/EK irányelvben előírt feltételeket.

(8) Indokolt, hogy a határozat tartalmazzon szabályokat a vetőmagokhoz és ültetési anyagokhoz a Közösségbe történő belépéskor kiállítandó általános bizonyítványra, hogy a nyomon követhetőség ugyanolyan szintű legyen, mint amilyet az 1999/105/EK irányelv előirányoz. Az általános bizonyítványnak az OECD szerinti hatósági származási bizonyítványon kell alapulnia, és tartalmaznia kell, hogy az anyag behozatala egyenértékűségi rendszer alapján történt.

(9) A későbbiekben indokolt lehet aktualizálni a határozat mellékleteinek egyes részeit, hogy a behozott vetőmagra az időközben esetleg bevezetett új szabályoknak megfelelő előírások vonatkozzanak. Ezeket a módosításokat a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat[4] szerint kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk Hatály és fogalommeghatározások

(1) A határozat meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az I. mellékletben felsorolt harmadik országokban előállított „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú erdészeti szaporítóanyag behozható a Közösségbe.

A határozat akkor alkalmazandó, ha a 2000/29/EK irányelvben előírt feltételek teljesülnek.

(2) Az 1999/105/EK irányelv fogalommeghatározásai érvényesek e határozatban is.

2. cikkEgyenértékűség

(1) Az I. mellékletben felsorolt harmadik országokban az ugyanezen mellékletben felsorolt hatóságok ellenőrzése alatt az alapanyagok engedélyezésére és regisztrálására és ezt követően az ilyen alapanyagból a szaporítóanyagok előállítására alkalmazott rendszerek egyénértékűnek tekintendők a tagállamokban az 1999/105/EK irányelv szerint alkalmazott rendszerekkel.

(2) Az I. mellékletben felsorolt harmadik országokban előállított, az 1999/105/EK irányelv I. mellékletében felsorolt fajok „azonosított származású” és „szelektált” kategóriájú, és az e határozat I. mellékletében felsorolt hatóságok által hatóságilag minősített vetőmagja és ültetési anyaga egyenértékűnek tekintendő az 1999/105/EK irányelv előírásainak megfelelő vetőmaggal és ültetési anyaggal, feltéve, hogy megfelel a II. mellékletben előírt feltételeknek.

3. cikkÁltalános bizonyítvány

Amikor a vetőmag vagy ültetési anyag belép a Közösségbe, az importőr értesíti az adott tagállam hivatalos szervét a behozatalról. A hivatalos szerv az OECD szerinti hatósági származási bizonyítvány alapján az anyag forgalomba hozatala előtt kiállít egy általános bizonyítványt.

A általános bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy az anyag behozatala egyenértékűségi rendszer alapján történt.

4. cikkA mellékletek módosításai

A mellékletek módosításait, az I. mellékletben lévő táblázat első oszlopára vonatkozó módosítások kivételével, az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

5. cikkSzakbizottság

(1) A Bizottság munkáját a 66/399/EGK határozat[5] 1. cikkével létrehozott Mezőgazdasági, Kertészeti és Erdészeti Vetőmagvak és Szaporítóanyagok Állandó Bizottsága (a továbbiakban: a szakbizottság) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időszak egy hónap.

(3) A szakbizottság meghatározza saját eljárási szabályzatát.

6. cikkHatálybalépés

Ezt a határozatot 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

I. MELLÉKLET

Országok és hatóságok

Ország (*) | Az engedélyezésért és az előállítás ellenőrzéséért felelős hatóság |

1 | 2 |

CA | National Forest Genetic Resource Centre Natural Resources Canada Canadian Forest Service-Atlantic Fredericton, Net Brunswick |

CH | Federal Office for Environment (FOEN) Department pf the Environment, Transport, Energy and Communications (UVEK) Forest Division Federal Plant Protection Service Birmensdorf |

NO | Norwegian Forest Research Institute Aas |

TR | Ministry of Forestry Forest Tree Seeds and Tree Breeding Research Directorate Orman Bak awligi Arastima Planlama ve Koord. Dai. Bsk. Orman Genel Müdürlügü, 2N° lu Bina GAZI- ANKARA |

US | National Tree Seed Laboratory USDA Forest Service Purdue University West Lafayette, Indiana |

(*) CA – Kanada, CH – Svájc, NO – Norvégia, TR – Törökország, US – Amerikai Egyesült Államok

II. MELLÉKLET

A. Harmadik országban előállított vetőmagra vonatkozó feltételek

1. A vetőmagot az erdészeti vetőmagokra és növényekre vonatkozó OECD-rendszert alkalmazó nemzeti szabályok szerint hatóságilag minősítik, igazolva, hogy engedélyezett alapanyagból származik, és a csomagokat hatóságilag zárjeggyel látják el. Minden vetőmagtételt OECD szerinti hatósági címkével látnak el és a tételeket vagy az OECD szerinti hatósági származási bizonyítvány egy példánya, vagy pedig a szállító által kiállított okmány kíséri, amely tartalmaz minden olyan információt, amely szerepel az OECD szerinti hatósági származási bizonyítványban, valamint tartalmazza a szállító nevét.

2. Vetőmagok esetében az OECD-címékének vagy a kísérőokmánynak tartalmaznia kell az alábbi, lehetőség szerint nemzetközileg elfogadott módszerekkel meghatározott kiegészítő adatokat is:

a) tisztaság: az egy vetőmagtételként forgalmazott termékben a tiszta vetőmag, más vetőmagok és a ballasztanyag részaránya, tömegszázalékban,

b) a tiszta vetőmag csírázási százaléka vagy (ha a csírázási százalék meghatározása nem lehetséges vagy nem célszerű) életképessége, megadva a meghatározási módszert is,

c) 1000 darab tiszta vetőmag tömege,

d) a csíraképes vetőmagok darabszáma a vetőmagként forgalmazott termék 1 kilogrammjában vagy, ha a csíraképes vetőmagok darabszámának meghatározása nem lehetséges vagy nem célszerű, az életképes vetőmagok kilogrammonkénti darabszáma.

3. A 2. ponttól eltérően a nemzetközileg elfogadott vetőmag-vizsgálati módszerekre vonatkozó fenti kiegészítő adatokat az importőr megadhatja a Közösségben történő első forgalomba hozatal előtt is.

4. Elősegítendő, hogy az adott év terméséből származó vetőmag minél hamarabb beszerezhető legyen, az importőr az első vevőig forgalmazhatja a vetőmagot úgy is, hogy az e melléklet 2.b) és 2.d) pontjában előírt feltételek nem teljesülnek. A 2.b) és 2.d) pontban leírt feltételeket illetően az importőrnek a lehető leghamarabb nyilatkoznia kell.

5. A vetőmagok kis mennyiségeinek meghatározása tekintetében az 1999/105/EK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 20-i 2301/2002/EK bizottsági rendelet[6] szerinti kis mennyiségű vetőmagok esetében a 2.b) és a 2.d) pont előírásai nem alkalmazandók.

6. A vetőmagtételnek legalább 99%-os fajtisztasági szintet kell elérnie. Közeli rokonságban álló fajok esetén azonban – a mesterséges hibridek kivételével –, ha a gyümölcsmag- vagy vetőmagtétel fajtisztasága nem éri el a 99%-ot, akkor a fajtisztaságot fel kell tüntetni a szállító által kiállított címkén vagy okmányban.

7. Az 1. ponttól eltérően megszabott mennyiségű vetőmag származhat olyan alapanyagból is, amely nincs engedélyezve:

a) vizsgálatokhoz, tudományos célokra vagy genetikai megőrzési célokra,

b) ha a vetőmagon egyértelműen fel van tüntetve, hogy nem erdészeti célokra szolgál.

B. Harmadik országban előállított ültetési anyagra vonatkozó feltételek

1. Harmadik országban az ültetési anyagot a határozat I. mellékletében említett hatóságnál regisztrált vagy e hatóság ellenőrzése alatt álló faiskolában kell előállítani. Minden szállítmányt OECD szerinti címkével látnak el és a szállítmányokat vagy az OECD szerinti hatósági származási bizonyítvány egy példánya, vagy pedig a szállító által kiállított okmány kíséri, amely tartalmaz minden olyan információt, amely szerepel az OECD szerinti hatósági származási bizonyítványban, valamint tartalmazza a szállító nevét.

2. Az ültetési anyagnak meg kell felelnie az 1999/105/EK irányelv VII. mellékletének D. részében előírt követelményeknek.

3. A mediterrán éghajlatú régiókban működő végfelhasználók számára forgalmazni kívánt ültetési anyagnak meg kell felelnie az 1999/105/EK irányelv VII. mellékletének E. részében előírt követelményeknek.

[1] HL L 11., 2000.1.15., 17. o. A legutóbb a 2007/527/EK bizottsági határozattal (HL L 194., 2007.7.26., 9. o.) módosított irányelv.

[2] HL C 199., 1999.7.14., 1. o.

[3] HL L 169., 2000.7.10., 1. o. A legutóbb a 2007/41/EK irányelvvel (HL L 169., 2007.6.29., 51. o.) módosított irányelv.

[4] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[5] HL 125., 1966.7.11., 2289/66. o.

[6] HL L 348., 2002.12.21., 75–77. o.

Top