23.2.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 45/47

---

A hamisítás hatása a nemzetközi kereskedelemre

P6_TA(2008)0634

Az Európai Parlament 2008. december 18-i állásfoglalása a hamisítás nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásáról (2008/2133(INI))

(2010/C 45 E/09)

Az Európai Parlament,

—	tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a hamisítás és a kalózkodás gazdasági hatása című 2007. évi jelentésére,

—	tekintettel a Közösség lisszaboni programjának végrehajtása – a modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért című, 2005. november 10-i bizottsági közleményre (COM(2005)0551),

—	tekintettel a „Globális Európa: nemzetközi versenyképesség – hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához” című 2006. október 4-i bizottsági közleményre (COM(2006)0567),

—	tekintettel a „Globális Európa: szorosabb együttműködés az európai exportőrök piacra jutásának elősegítése érdekében” című 2007. április 18-i bizottsági közleményre (COM(2007)0183),

—	tekintettel az európai vállalkozások piacra jutásának elősegítésére vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló, 2008. február 19-i állásfoglalására (1),

—	tekintettel 2007. május 22-i, a globális Európa – a versenyképesség külső szempontjai című állásfoglalására (2),

—	tekintettel a kereskedelempolitika hatékony behozatali és kiviteli szabályok és eljárások révén történő megvalósításáról szóló, 2008. június 5-i állásfoglalására (3),

—	tekintettel a transzatlanti gazdasági kapcsolatokról szóló, 2006. június 1-jei állásfoglalására (4),

—	tekintettel az EU és a Mercosur közötti – tekintettel interregionális társulási megállapodás megkötésére – gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló, 2006. október 12-i állásfoglalására (5),

—	tekintettel a Koreával meglévő kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2007. december 13-i állásfoglalására (6),

—	tekintettel a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével (ASEAN) folytatott kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló, 2008. május 8-i állásfoglalására (7),

—	tekintettel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok kilátásairól szóló, 2005. október 13-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a Bizottság „EU – Kína: szorosabb partnerség, növekvő felelősség” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2006. október 24-i közleményére (COM(2006)0631) és az azt kísérő, a „Szorosabb partnerség, növekvő felelősség – Az EU és Kína közötti kereskedelemről és befektetésekről szóló szakpolitikai dokumentum: Verseny és partnerség” című dokumentumra (COM(2006)0632),

—

tekintettel a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendeletre (9) (a kereskedelem akadályairól szóló rendelet),

—	tekintettel az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, 2008. július 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0465),

—	tekintettel a Bizottság „Cselekvési program: gyorsított fellépés a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis ellen a szegénység enyhítésével összefüggésben (2001–2006)” című, 2001. február 21-i közleményére (COM(2001)0096),

—	tekintettel a Bizottság „Az EK cselekvési programjának aktuális helyzete: gyorsított fellépés a HIV/AIDS, a malária és a tuberkulózis ellen a szegénység enyhítésével összefüggésben” című, 2003. február 26-i közleményére (COM(2003)0093),

—	tekintettel a HIV/AIDS, malária és a tuberkolózis elleni külső fellépésnek egységes európai keretprogramjáról szóló 2004. október 26-i bizottsági közleményre (COM(2004)0726),

—	tekintettel a közegészségügyi problémákkal küzdő országokba történő kivitelre szánt gyógyszeripari termékek előállításával kapcsolatos szabadalmak kényszerengedélyezéséről szóló, 2006. május 17-i 816/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (10),

—	tekintettel a tarifális preferenciák általános rendszerének alkalmazásáról szóló, 2005. június 27-i 980/2005/EK tanácsi rendeletre (11) (GSP Szabályzat),

—	tekintettel a termékhamisítás és szerzői jogi kalózkodás elleni közösségi vámügyi tevékenységről szóló, 2008. május 19-i bizottsági jelentésére – Eredmények az európai határokon 2007,

—	tekintettel a Közösségi Vámkódex (Korszerűsített Vámkódex) létrehozásáról szóló, 2008. április 23-án elfogadott 450/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (12),

—	tekintettel a vámunió fejlődése érdekében követendő stratégiáról szóló 2008. április 1-jei bizottsági közleményre (COM(2008)0169),

—	tekintettel a 2006. április 26-i szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatra (COM(2006)0168),

—	tekintettel a vámunió negyvenedik évfordulójáról szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására (13),

—	tekintettel a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (14),

—	tekintettel az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló 2003. július 22-i 1383/2003/EK tanácsi rendeletre (15),

—	tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

—	tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság illetve a Jogi Bizottság véleményére (A6-0447/2008),

A.	mivel a megújult lisszaboni menetrend célkitűzéseinek elérése érdekében hatékony küzdelmet kell folytatni a hamisítás ellen annak mind belső, mind külső vonatkozásai tekintetében, a Bizottság 2007. április 18-i közleményére;

B.	mivel az Európai Unió a világ második legnagyobb áru- és szolgáltatásimportálója, az egységes piac nagy mértékű nyitottsága és átláthatósága jelentős lehetőségeket kínál, azonban ki van téve a hamisított termékek beáramlása komoly kockázatának;

C.	mivel az Európai Unió gazdasága olyan, magas színvonalú, nagy hozzáadott értéket tartalmazó, gyakran védjegyek, szabadalmak vagy földrajzi megjelölések által védett termékek előállítására szakosodott, amelyek jellegüknél fogva a leginkább ki vannak téve a hamisítás veszélyének;

D.	mivel a szellemi tulajdonjogok súlyos megsértései olyan nem tarifális kereskedelmi akadályok, amelyek megnehezítik és költségesebbé teszik a harmadik országok piacaihoz való hozzáférést, különösen a korlátozott eszközökkel és forrásokkal rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára;

E.	mivel az európai versenyképesség hagyományosan a munkaerő minőségéhez és – főként a kkv-k esetében – egyre inkább a kutatáshoz és fejlesztéshez, az innovációhoz és a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódik;

F.	mivel a szellemi tulajdonjogokat – beleértve a földrajzi jelzéseket és az eredetmegjelöléseket is – az Európai Unió kereskedelmi partnerei nem mindig óvják hatékonyan;

G.	mivel sokfajta terméket hamisítanak – és ezek száma egyre nő –, és ez már nem korlátozódik a luxus- és minőségi termékekre, hanem kiterjed az olyan általánosan használt árukra, mint a játékok, gyógyszerek, kozmetikumok és élelmiszerek;

H.

mivel az OECD által nemrég készített felmérés szerint 2005-ben a nemzetközi kereskedelemben mintegy 150 milliárd euró értéket képviseltek a szellemi tulajdonjogok megsértésével összefüggésbe hozható termékek, amihez még hozzá kell adni az interneten terjesztett hamis és kalóztermékek nemzeti kereskedelmének értékét is;

I.	mivel 2007-ben az Európai Unió vámhatósága által lefoglalt szellemi tulajdonjogokat sértő termékek mennyisége egy év alatt 17%-kal nőtt az előző évhez képest, és a növekedés a kozmetikai és higiéniai termékek esetében 264%-ot, a játékok esetében 98%-ot, a gyógyszerek esetében pedig 51%-ot tett ki;

J.

mivel a hamisítás és a kalózkodás jelensége riasztó hatással van az Európai Unió gazdaságára és a Közösség társadalmi-gazdasági rendszerének egészére, mivel csökkenti a az innovációs ösztönző erőt, fékezi a közvetlen külföldi befektetéseket, szakképzettséget igénylő munkahelyek megszűnéséhez vezet és megteremti a szervezett bűnözés által ellenőrzött – a hivatalos rendszerrel párhuzamosan működő – illegális gazdaság alapjait;

K.	mivel az OECD 2007. évi fent említett jelentése és hamarosan elkészülő, „A digitális tartalommal kapcsolatos szerzői jogi kalózkodás” című II. szakaszjelentése hangsúlyozza a digitális kalózkodás globális mértékét, gyors terjedését és a jogtulajdonosokra nézve káros gazdasági hatását;

L.	mivel a hamisítás súlyos környezeti károkat okoz mind azáltal, hogy a hamisított termékek nem felelnek meg a minőségi szabványoknak, valamint a kiszorításukkal és a megsemmisítésükkel kapcsolatos magas költségek révén;

M.	mivel a hamis termékek elleni küzdelmet célzó eljárásokhoz való hozzáférés bonyolult, költséges és időigényes, különösen a kkv-k számára;

N.

mivel az egységes piac az európai polgár számára garantálja azt a lehetőséget, hogy szabadon, átlátható és biztonságos módon választhassa ki a megvásárolandó termékeket, a hamisítás pedig – az az ellen folytatott megfelelő küzdelem hiányában – nemcsak az egész rendszer alapját képező elvárható bizalom elvét csorbítja, hanem súlyos kockázatokat is jelent a fogyasztók biztonságára, egészségére és – szélsőséges esetekben – életére is, jogaikat pedig ezért megfelelőbben kell garantálni;

O.	mivel a hamisított termékek megvásárlásának egészségügyi és biztonsági kockázatainak, illetve általános következményeinek fogyasztói tudatosítására irányuló kezdeményezések a hamisított termékek elleni küzdelem hatékony eszközei;

P.	mivel hatékonyabb visszatartó erejű intézkedéseket kell foganatosítani az olyan termékek hamisítóival szemben, amelyek közvetlen közegészségügyi hatással rendelkeznek;

Q.

mivel a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályok területén a tagállamokban még mindig – különösen az e jogok betartatására irányuló szankciók tekintetében – fennálló eltérések gyengítik az Európai Unió tárgyalási pozícióját és alááshatják a jelenség elleni hatékonyabb küzdelem érdekében nemzetközi szinten tett eddigi erőfeszítéseket;

R.

mivel az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági rendelkezésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről szóló, 1383/2003/EK rendelet 11. cikkében megállapított egyszerűsített eljárás igen sikeresnek bizonyult az olyan tagállamokban, mint Portugália, Görögország, Magyarország, Hollandia és Litvánia;

S.	mivel a 2006-os G8-as szentpétervári csúcstalálkozó résztvevői elismerték a hamisítás és kalózkodás globális jellegét, és hangsúlyozták a G8 országok, a harmadik országok és az illetékes nemzetközi intézmények közti fokozottabb együttműködés szükségességét;

T.	mivel az ezt követő heiligendammi G8-as csúcstalálkozón a „Heiligendammi folyamat” részeként létrejött a hamisítás és kalózkodás ellen fellépő IPR (a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok) munkacsoport (16);

U.

mivel 2007-ben az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok bejelentették, hogy tárgyalásokat kezdenek egy olyan új többoldalú megállapodásra vonatkozóan, amelynek célja a szellemi tulajdonjogok végrehajtásának megerősítése, valamint a hamisítás és a kalózkodás jelensége elleni küzdelem (hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás – ACTA);

V.

mivel az ACTA megállapodás kedvező eredménye lehetővé teszi a polgári és közigazgatási védelem közös szabványainak kialakítását, az intézményközi együttműködés és a magánszektorral való együttműködés javítását, valamint a technikai segítségnyújtás beépítését a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartásának egyszerűbbé, biztonságosabbá és olcsóbbá tétele érdekében;

W.

mivel hangsúlyozni kell a különbséget a generikus gyógyszerek – amelyeknek elterjedését és forgalmazását ösztönözni kell mind az Európai Unióban, mind a fejlődő országokban – és a hamisított gyógyszerek között, amelyek egyfelől veszélyesek a közegészségügyre, másfelől pedig jelentős gazdasági veszteséget okoznak az érintett iparág vállalatainak, miközben késleltethetik új termékek kifejlesztését, anélkül azonban, hogy ennek előnyeiből a legkevésbé fejlett országok lakossága részesülne, mivel, ezen felül, a hamisított gyógyszerek az illegális gyógyszereknek csak egy részét képezik;

X.	mivel, ami a közegészségügyre közvetlen hatással lévő termékeket illeti, az internet és a párhuzamos kereskedelemi hálózatok nagyban hozzájárulnak a közegészségügyre veszélyt jelentő hamisított termékek terjedéséhez;

Y.

mivel az Európai Unió folyamatos erőfeszítéseket tesz a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések harmonizálása érdekében, nevezetesen egy, a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2005. július 12-i javaslattal (COM(2005)0276), és ezt a folyamatot nem szabad a szokásos uniós döntéshozatali eljárás hatáskörén kívül eső kereskedelmi tárgyalásokkal megkerülni;

Z.

mivel annak biztosítása is különösen fontos, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok tiszteletben tartását érvényre juttató intézkedések kialakítására oly módon kerüljön sor, hogy az ne akadályozza az innovációt vagy a versenyt, ne ássa alá a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok korlátozásait és annak kivételeit, illetve ne veszélyeztesse a személyes adatokat, ne korlátozza az információ szabad áramlását, és ne terhelje fölöslegesen a legális kereskedelmet;

AA.	mivel az Európai Unió a Parlament és a Tanács sok éven át folytatott vizsgálatait követően számos vonatkozó irányelv elfogadásával bizonyította a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok hatékony és kiegyensúlyozott érvényre juttatása iránti elkötelezettségét;

AB.	mivel jogi intézkedések mérlegelésénél alapvető fontosságú a szellemi és anyagi tulajdonjogok közötti, valamint ennek megfelelően a jogsértés és a lopás közötti alapvető különbség felismerése;

AC.	mivel a szellemi tulajdon mindennemű megsértése káros a kereskedelemre és az üzletre nézve, a kereskedelmi szintű jogsértések azonban további messze ható következményekkel járnak;

AD.

mivel a gyógyszeripari termékek szabadalmai esetében míg a szabadalmakkal kapcsolatos jogsértések rendezése eseti alapon történik a szabadalomsértés miatt indított polgári peres eljárás során felhozott lényeges érvek alapján, addig a szerzői jogokat és a védjegyeket érintő jogsértések szándékos bűncselekményeknek minősülnek;

A többoldalú keret

1.   véleménye szerint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) rendszere nemzetközi szinten lehetővé tette a szellemi tulajdonjogok szélesebb körű elismerését azzal, hogy a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) révén megegyezésen alapuló védelmi normaszintet határozott meg, megerősítette a tagállamok és a különböző szervezetek – Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO), Vámügyi Világszervezet (WCO) – közötti párbeszédet, továbbá a nézeteltérések rendezésére megelőző és vitarendezési mechanizmust hozott létre;

2.   felhívja a Bizottságot, hogy a TRIPS-megállapodás Tanácsán belül továbbra is törekedjen arra, hogy a nemzeti jogban bevezetett minimális szabályokat a végrehajtásra és a jogsértések visszaszorítására irányuló hatékony intézkedések kísérjenek; úgy véli, hogy a TRIPS-megállapodásban biztosított és a közegészségügyről szóló dohai nyilatkozat által megerősített, rugalmas alkalmazással kapcsolatos lehetőségeket fenn kell tartani, amennyiben azok célja a jogtulajdonosok és a végfelhasználók érdekei közti megfelelő egyensúly biztosítása;

3.   kéri a Bizottságot, hogy továbbítson javaslatokat az Európai Parlament számára annak biztosítása érdekében, hogy a kiviteli, tranzit- és átrakási műveletek megfelelően szerepeljenek a TRIPS-megállapodásban, és hogy vizsgálja meg a megállapodás további módosításának lehetőségeit a szellemi tulajdonjogok tulajdonosai és potenciális felhasználói érdekei közti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében, különös tekintettel a partnerek fejlettségi szintjére és különbséget téve a hamisítással vagy kalózkodással előállított termékeket gyártó országok, a tranzitországok, illetve az azokat felhasználó országok között;

4.   üdvözli az Európai Unió által a technikai segítségnyújtásra irányuló programok terén elért előrelépést, melyek hozzájárultak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megerősítéséhez a feltörekvő és fejlődő országokban, és hangsúlyozza az ilyen programok folytatásának fontosságát, tekintettel azokra a hasznos célkitűzésekre, amelyeket a fenntartható gazdasági fejlődés tekintetében elérhetnek, valamint a hamisítás elleni küzdelemben betöltött jelentős szerepükre;

5.   kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai és a fejlődő országokban élő fogyasztók szélesebb körű oktatása érdekében hozzon létre egyedi, megfelelő pénzügyi fedezettel támogatott kezdeményezéseket az esetlegesen veszélyes hamisított termékekhez fűződő kockázatok elkerülése céljából;

6.   támogatja a tizenkettedik az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciáján a Kreatív Afrika kezdeményezés keretében javasolt megoldásokat, melyek a kreatív iparágakat lényeges elemnek tekintik az alulfejlett országok gazdaságának növekedésében, és újra megerősítik a szellemi tulajdonjogok létfontosságú szerepét az ilyen régiók fenntartható fejlődésében;

7.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasolják és támogassák egy hamisításról szóló jegyzőkönyv megszövegezését, amely a nemzetek közötti szervezett bűnözésről szóló Palermói Egyezményt egészítené ki;

8.   emlékeztet rá, hogy bizonyos felemelkedő gazdaságokban a hamisítással vagy kalózkodással előállított termékek gyártása riasztó méreteket öltött; jóllehet üdvözli az eddig megvalósított együttműködési intézkedéseket, de azon a véleményen van, hogy a vám-, az igazságügyi és a rendőrségi szervek és az érintett országok közötti koordináció megerősítése, továbbá ezen országok jogszabályai európai uniós jogszabályokkal való harmonizálásának elősegítése céljából különös intézkedésekre van szükség;

9.   felszólítja a Bizottságot, hogy illesszen be a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésébe (17) nemzetközi szintű védelmi intézkedéseket annak garantálására, hogy a törvényes kereskedelem akadályozásának céljával semminemű, szabadalom érvényesítését célzó rendelkezéssel nem történik visszaélés;

10.   arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az euromediterrán partnerországokkal való kereskedelem megkönnyítése érdekében erősítsék meg az euromediterrán partnerországokkal az euromediterrán piac programon belül folytatott együttműködésüket, és az euro-meditterrán régióban a vámügyi együttműködés és a hamisítás illetve kalózkodás elleni küzdelem tekintetében segítsék elő egy közös jogalkotási, eljárási és végrehajtási megközelítés kialakítását;

11.   meggyőződése, hogy a hamisítás elleni küzdelem erősítése érdekében gyakrabban és célzottabban kellene igénybe venni a WTO vitarendezési szervét, amely – a nemzeti és közösségi igazságszolgáltatással együtt – képes Európa iparának és fogyasztóinak jobb védelmet biztosítani, a TRIPS-megállapodás tartalmát és hatályát erősítő jogalkalmazási gyakorlat megszilárdítása révén;

12.   megerősíti, hogy az anyagi jog bármely harmonizálása során tiszteletben kell tartani a nemzeti szuverenitást és a vonatkozó nemzetközi szerződéseket;

ACTA és egyéb kétoldalú vagy regionális uniós kezdeményezések

13.   kéri a Bizottságot, hogy – a többoldalú tárgyalásokkal párhuzamosan – a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet olyan kétoldalú, regionális és többoldalú megállapodások előmozdítása révén is mozdítsa elő, amelyeknek célja a jogszabályok közelítése és hatékony alkalmazásuk, továbbá amelyek emellett hatékony vitarendezési mechanizmusokat tartalmaznak, továbbá szankciókat a vállalt kötelezettségek megszegése esetére;

14.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ACTA tárgyalására az európai polgárok előtt a lehető legátláthatóbb formában kerüljön sor, különös tekintettel a „hamisítás” és „kalózkodás” kifejezések meghatározására és a tervezett büntetőjogi szankciókra; álláspontja szerint fel kell mérni a megállapodásnak a társadalomra, illetve a polgári szabadságjogokra kifejtett hatását; támogatja egy, a megállapodás végrehajtását vizsgáló akciócsoport felállítását, elősegítve e kérdéskört az Európai Unió és a harmadik országok közötti párbeszéd keretében, illetve az ezekkel az országokkal kapcsolatos együttműködési intézkedések részeként;

15.   úgy véli, hogy egyelőre bizonytalan, hogy az EK-Szerződés jogalapot biztosít-e a büntetőjogi szankciók jellegét és szintjét előíró közösségi intézkedések számára, és ezért a Bizottság nem feltétlenül rendelkezik felhatalmazással arra, hogy a Közösség nevében olyan nemzetközi megállapodást köthessen, amely megszabja a védjegy és a szerzői jog megsértői elleni büntetőjogi szankciók természetét és szintjét;

16.   hangsúlyozza, hogy minden felvázolt IP betartatási egyezményben meg kell különböztetni a nem haszonszerzési célú személyes felhasználást a hamísított vagy kalózárúk csalárd és szándékos forgalmazásától;

17.   felhívja a Bizottságot, hogy tárgyaljon harmadik országokkal hamísítás elleni munkacsoportok felállításáról;

18.   felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy az ACTA ne adjon felhatalmazást hatóságoknak a magántulajdonú számítógépekhez és más elektronikus eszközökhöz való hozzáférésre;

19.   üdvözli, hogy számos WTO-tagállam növekvő érdeklődést tanúsít az ACTA iránt, úgy véli, hogy erőfeszítéseket kell tenni a feltörekvő gazdaságok, mint amilyen Kína, India és Brazília, valamint az olyan regionális kereskedelmi tömbök, mint a Mercosur, a Caricom és az ASEAN a megállapodásra irányuló összes tárgyalásba való bevonása érdekében, illetve fel kell hívni őket, hogy mostantól kötelezzék el magukat területükön a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartásának biztosítása mellett;

20.   felhívja a Bizottságot, hogy kerülje el az ACTA, a TRIPS megállapodás és a nemzetközi szellemi tulajdonjogról szóló érvényben lévő egyezmények közötti ellentmondás és átfedések veszélyét;

21.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ACTA kizárólag a szellemi tulajdonjogok betartását kikényszerítő intézkedésekre koncentráljon, és ne érdemi szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos kérdésekre, amilyenek a védelem hatálya és korlátai, a kivételek, a másodlagos felelősség és a közvetítők felelőssége;

22.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az ACTA ne szolgálhasson a létező európai szellemi tulajdonjog védelmi keretek módosítására, és hogy teljes mértékben tükrözze az e téren az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott különböző irányelvek által megteremtett egyensúlyt, különösen a 2004/48/EK irányelv (2) preambulum-bekezdésében szereplő előírást;

23.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tisztázza a Szerződés 133. cikke által létrehozott bizottság és az ACTA tárgyalásaiban részt vevő egyéb bizottságok szerepét és hatáskörét;

24.   úgy véli, hogy a Bizottságnak a folyamatban levő tárgyalások során figyelembe kell vennie az ACTA megállapodást érintő egyes súlyos bírálatokat, nevezetesen, hogy jogi eljárás nélkül lehetővé teheti a védjegy- és szerzői jogok tulajdonosainak e jogok feltételezett megsértőinek magánéletébe való beavatkozást, hogy még inkább kriminalizálhatja a nem kereskedelmi védjegy- és szerzői jogok megsértését, hogy megerősítheti a digitális jogok kezelését a „tisztességes felhasználáshoz” fűződő jogokkal szemben, hogy a létező WTO struktúrákon kívüli vitarendezési eljárást teremthet meg, és végül, hogy az aláírókat védjegyek és szerzői jogok megsértése elleni fellépés költségeinek viselésére kényszerítheti;

25.   ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot a nyilvános konzultációs folyamat folyamatosságának és átláthatóságának biztosítására, egy ilyen folyamat előnyeinek támogatására valamennyi tárgyaló ország esetében, továbbá a Palament rendszeres és alapos tájékoztatásának biztosítására a tárgyalások állása tekintetében;

26.   emlékeztet arra, hogy az EK-Szerződés eltéréseket tartalmaz azon eseteket illetően, amikor a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásai tekintetében megtárgyalt és megkötött megállapodások a kulturális és audiovizuális szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatosak; rámutat arra, hogy ilyen esetekben a megállapodások megtárgyalása és megkötése a Közösség és tagállamai megosztott hatáskörébe tartozik; hangsúlyozza továbbá, hogy az EK-Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban hozott közösségi döntésen túl az ilyen megállapodások megtárgyalásához a tagállamok közös megegyezésére van szükség, az ilyen módon megtárgyalt megállapodásokat pedig közösen kell megkötnie a Közösségnek és a tagállamoknak;

27.   az ACTA-ról folytatott tárgyalások keretében emlékezteti a Bizottságot az Európai Unió Alapjogi Chartájának a személyes adatok védelméről szóló 8. cikkére, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (18);

28.   úgy véli, hogy az ACTA előzetes tervezeteinek, többek között a haladásról szóló jelentéseknek, valamint a Bizottság tárgyalási meghatalmazásának közzétételét mint közérdeket nem sértheti az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló rendelet (19) 4. cikke, és sürgeti a Tanácsot az EK-Szerződés 255. cikkének oly módon történő végrehajtására, amely biztosítja a dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést, azzal a feltétellel, hogy meghozzák az adatvédelmi jogszabály által megkövetelt szükséges biztonsági intézkedéseket;

29.   sajnálattal jegyzi meg, hogy a szellemi tulajdonjogok törökországi védelme nem felel meg az uniós előírásoknak, ezért felülvizsgálatra szorul; rámutat, hogy Törökország csak akkor lesz hiteles tagjelölt, ha a közösségi vívmányok vállalására alkalmas helyzetben van, és képes garantálni a szellemi tulajdonjogok teljes körű tiszteletben tartását határain belül;

EU–Kína kapcsolatok

30.   felhívja a kínai hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és megújult erővel tegyenek jogi lépéseket a szellemi tulajdonjog megsértői ellen, és e tekintetben üdvözli az igazságügyi testületeknek az európai polgárok szellemi tulajdonból eredő jogosultságainak elismerése tekintetében tanúsított hozzáállásának megváltozását, valamint az e jogokat megsértő helyi vállalatok elítélését;

31.   újra megerősíti, hogy fokozni kell az együttműködést a kínai vámhatóságokkal, és hogy a megfelelő európai igazgatási szervezeteknek segítséget és támogatást kell adniuk;

32.   hangsúlyozza, hogy az uniós vámhatóságok által lefoglalt hamisított termékek 60%-a Kínában készül; felkéri a Bizottságot és a kínai hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb készítsenek cselekvési tervet a hamisítás leküzdésére;

A hamisítás elleni küzdelemre irányuló, külső támogatási intézkedések

33.   javasolja egy nyomon követési mechanizmus létrehozását a különböző megállapodások által védett szellemi tulajdonjogok esetleges megsértéseinek nyomon követésére, amely a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem konkrét felvállalása esetén kereskedelmi ösztönzőkkel egészül ki;

34.   emlékeztet rá, hogy az általános preferenciarendszer többek között tartalmazza a kedvezmények ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alkalmazó kereskedelmi partnerek esetében; véleménye szerint a szellemi tulajdonjog különösen súlyos megsértésének eseteiben, mint amilyenek a biztonságra és a közegészségre komoly veszélyt jelentő esetek, a Bizottságnak komolyan mérlegelnie kellene ennek az elrettentő eszköznek az igénybe vételét;

35.   úgy gondolja, hogy a kereskedelem akadályairól szóló rendelet nagyban segítségére lehet azoknak az európai vállalatoknak, amelyek a szellemi tulajdon megsértéseinek betudhatóan problémákkal szembesülnek a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy – különösen a kkv-k esetében – ösztönözze és könnyítse meg a rendelet felhasználását;

36.   azon a véleményen van, hogy az Európai Unió és a tagállamok közötti jobb együttműködés hatékonyabb információcserét, a rendelkezésre álló erőforrások jobb felhasználását eredményezheti harmadik országokban, továbbá mind a politikai-diplomáciai tevékenység, mind a szigorúbban vett technikai tekintetben nagyobb hatással lehet a hamisítás elleni harcra;

37.   felhívja a Bizottságot, hogy az EU delegációkban a „piaci hozzáférési csoportot” alakítsa át úgy, hogy a szellemi tulajdon megsértéseit panaszló közösségi vállalkozások (főleg a kkv-k) számára tényleges hivatkozási pontként szolgáljanak;

Jogalkotási és szervezeti kérdések

38.   tudomásul veszi a Bizottság által a szellemi tulajdon megszilárdítása érdekében az Európai Unióban tett számos erőfeszítést, és kéri, hogy tegyen az eddigieknél is többet a hamisítás jelensége elleni küzdelem és a tagállamokban hatályos jogszabályok harmonizálása érdekében;

39.   tudomásul veszi, hogy az Európai Unióban nincs harmonizált meghatározása a „hamisításnak” és a „kalózkodásnak”, valamint, hogy a tagállamokban használt meghatározások eltérnek;

40.   tudomásul veszi a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás aggasztó terjedését különösen a globalizált gazdaságban, valamint súlyos kihatásait az Európai Unió versenyképessége és üzletágai, alkotói és fogyasztói tekintetében; felhívja ezért a tagállamokat, hogy lássák el a fogyasztókat a szükséges tájékoztatással a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás veszélyeiről, különösen a hamisított termékek, ideértve a gyógyszerek által a fogyasztókra jelentett jelentős egészségügyi és biztonsági kockázatok tekintetében;

41.   felkéri a Bizottságot, hogy nyomozzon kifejezetten a hamisításhoz kacsolódó egészségügyi és biztonsági kockázatok után annak érdekében, hogy fel lehessen mérni, szükség van-e további intézkedésekre;

42.   felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg mindent a szellemi tulajdonjogok súlyos megsértésének eseteire vonatkozó közös minimumszankciók elfogadásának érdekében;

43.   úgy véli, hogy a jövendő ACTA megállapodás hatékony és következetes alkalmazásához szükséges a hamisítás elleni hatályos tagállami jogszabályok harmonizációja;

44.   hangsúlyozza, hogy szükség van a hamisítás jelenségének visszaszorításában illetékes bizottsági szervek koordinálásának javítására és az e tekintetben a Bizottság által elfogadott közösségi kezdeményezések hatékonyabb elterjesztésére; mivel a szankcionáló rendelkezések széttagoltsága hátrányos a belső piacra és gyengíti az Európai Uniót kereskedelmi tárgyalásai során; hangsúlyozza továbbá, hogy a köz- és magánszférának is ki kell terjeszteni együttműködésüket, az aktívabb, dinamikusabb és hatékonyabb hamisítás elleni intézkedések biztosításához;

45.   hangsúlyozza a vámügyi alkalmazottak, a bírák és más érintett szakértők megfelelő, folyamatos képzése kialakításának, valamint a hamisítás ellen szakosodott tagállami egységek felállításának szükségességét;

46.   megjegyzi, hogy a Bizottság 2007. júliusi Fehér Könyvében elismeri, hogy a sportjogok kihasználásának gazdasági életképessége a szellemi tulajdonjogok megsértőinek hazai és nemzetközi szintű tevékenysége elleni hatékony védelmi lehetőségek elérhetőségétől függ, és felhív a sportjogok tulajdonosainak számításba vételére a hamisítás és a digitális kalózkodás elleni bármely fellépés esetében;

47.   ajánlja a vámeljárások további tökéletesítését és összehangoltságának javítását az Európai Unióban az egységes piacra bejutó hamisított vagy kalózkodással előállított termékek mennyiségének jelentős csökkentése érdekében; felhívja a Bizottságot is, hogy az Európai Unió és tagállamai a hamisításra vonatkozó uniós szintű statisztikai adatokkal való ellátása érdekében nyújtson be javaslatot a Parlamentnek és a Tanácsnak;

48.   felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az internet, mint a hamisított termékek elosztására szolgáló csatorna speciális vonatkozásait, valamint, hogy az összehangolt választ elősegítő statisztikai eszközök kialakításával mérje fel e jelenségnek a tagállamok gazdaságaira gyakorolt hatását;

49.   felhívja a Bizottságot, hogy a hamisított árukra vonatkozó eljárással kapcsolatban állítson fel vagy egyszerűsítsen egy technikai segítséget nyújtó ügyfélszolgálatot a kis- és középvállalkozások számára, lehetőleg más ügyfélszolgálati létesítményekhez integráltan;

50.   létfontosságúnak tartja, hogy az európai ipar maga is bátran támogassa és segítse az európai intézmények által megteendő kezdeményezéseket; különösen létfontosságúnak tartja, hogy a kkv-k számára mindenképpen olyan feltételeket biztosítsanak, amelyek között érvényesen védhetik meg jogaikat, különösen a szellemi tulajdonjogok harmadik országok általi megsértései esetén;

51.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy bátorítsák a hamisított áruk megvásárlásának következményeivel kapcsolatos fogyasztói éberség fokozására irányuló kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy az üzleti szektornak fontos szerepet kell játszania e kezdeményezések terén;

52.   úgy véli, hogy nyomon követési célokból lépéseket kell tenni az ipar az eredeti termékek és a hamisítványok közti hatékonyabb különbségtételre alkalmas modern technológiák használatára bátorítása érdekében, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg az ilyen konstruktív lépések állandó jelleggel történő támogatásához és megtételéhez szükséges lépéseket;

53.   sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek még nem ültették át nemzeti jogukba a 2004/48/EK irányelvet, hogy késlekedés nélkül tegyenek eleget e kötelezettségüknek;

54.   hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a belső piac négy alapvető szabadságát, és javítani kell a piac működését;

55.   felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamoktól gyűjtsön be adatokat a fogyasztók körében a hamisított termékek miatt jelentkező egészségi problémákról, illetve a fogyasztók által hamisított termékek ellen tett panaszokról; felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa az ezen adatokhoz való hozzáférést valamennyi tagállam hatóságai számára;

56.   ragaszkodik ezzel összefüggésben az összes érintett szereplő mozgósításához annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a termékhamisítás és a szerzői jogi kalózkodás ellen a belső piacon bevezetett eszközök hatékonyságát;

57.   felkéri a tagállamokat. hogy erősítsék meg a nemzeti területükön működő vámszerveket, és hozzanak létre olyan, harmadik felek (többek között tagállamok, harmadik országok, közösségi intézmények, vállalatok és magánszemélyek) számára is jól azonosítható szolgálatokat, amelyek feladata a termékhamisítás elleni küzdelem és a kérdéskörrel kapcsolatos tájékoztatás;

58.   emlékezteti a tagállamokat, hogy a közösségi szabadalom és a szabadalmi bírósági rendszer megléte milyen fontos eszköz annak elérésére, hogy a felhasználók az Unió egész területén tiszteletben tartsák a szellemi tulajdonjogokat, valamint annak biztosítására, hogy az innovációs tevékenységet végző vállalatok a lehető legjobban meg tudják védeni újításaikat, és így azokat a leghatékonyabban tudják kiaknázni;

59.   felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a termékhamisítással és a szerzői jogi kalózkodással kapcsolatosan végzett figyelemfelkeltő és tájékoztató tevékenységüket az idegenforgalmi övezetekben, a szakmai kiállításokon és a vásárokon;

60.   emlékeztet a szellemi tulajdonjogok, valamint a hatályos nemzeti és közösségi szabadalmak harmonizációjának fontosságára a termékhamisítás elleni küzdelemben, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a társaságokat szolgáltatásaiknak és termékeiknek többek között a márkák, a formatervezési minták és a szabadalmak, bejegyeztetése révén történő védelmére annak érdekében, hogy hatékonyabban tudják érvényesíteni szellemi tulajdonjogaikat;

61.   felszólítja a Bizottságot egy olyan „eredménytábla” kifejlesztésére, amely mérhetővé teszi a tagállamok vámhatóságainak teljesítményét, a termékhamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá egy, a hamisított termékekkel kapcsolatos gyors információcserét lehetővé tevő rendszer létrehozására, a nemzeti kapcsolattartási pontokra és modern információmegosztási eszközökre támaszkodva;

62.   felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a vámszerveik közötti koordinációt, illetve az egész Európai Unióban alkalmazzák egységesen a közösségi vámügyi szabályozást;

63.   felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együtt alakítsanak ki közös megközelítést a hamisított termékek megsemmisítését illetően;

64.   felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a 1383/2003/EK tanácsi rendelet 11. cikkében lefektetett egyszerűsített eljárás alkalmazását az egyes szellemi tulajdonjogokat feltételezhetően sértő áruk, valamint az ezen jogokat valamennyi tagállamban bizonyítottan megsértő áruk elleni intézkedések tekintetében;

65.   úgy véli továbbá, hogy a hamisítás (kereskedelmi nagyságrendű termékutánzás/védjegysértés) lényeges vonatkozásai eltérnek a kalózkodás (szerzői jogok kereskedelmi nagyságrendű megsértése) lényeges vonatkozásaitól, valamint hogy fontolóra kell venni e két jelenség független és külön kezelését, különös tekintettel a hamisításra jellemző közegészségügyi és biztonsági aspektusok kezelésének sürgető szükségességére;

66.   a közegészségügy tekintetében a hamisított gyógyszer WHO által adott fogalommeghatározását támogatja: „olyan gyógyszer, amelyet szándékosan és csalárd módon hamis címkével látnak el meghatározását és/vagy forrását illetően. A hamisítás érintheti mind a márkajelzéssel rendelkező, mind a generikus termékeket, és a hamisított termékek között lehetnek helyes összetevőket, illetve nem megfelelő összetevőket tartalmazó, hatóanyagok nélküli, nem elegendő hatóanyagot tartalmazó vagy hamis csomagolással rendelkező termékek.”;

67.   kiemeli az olyan alapvető jogok, mint például a magánélet védelme és az adatvédelem tiszteletben tartásának jelentőségét a termékhamisítás és a kalózkodás elleni harc érdekében hozott intézkedések meghozatala során;

Záró gondolatok

68.   felhívja a Bizottságot, hogy a Tanáccsal és a tagállamokkal egyetértésben alakítson ki olyan világos, összefüggő és célra törő politikai irányvonalat, amely – a vámügyi belső intézkedésekkel párhuzamosan – összehangolja és irányítja a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem terén meglévő uniós és tagállami „külső” intézkedéseket;

69.   felhívja a Bizottságot a jogi normákat kiegészítő intézkedések támogatására, és különösen a hamisítással és kalózkodással kapcsolatos hozzáállás megváltoztatására irányuló, a hamisítás veszélyeire összpontosító európai tudatosítás előmozdítására;

70.   úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kell fontolnia egy nemzetközi hamisítási összehasonlító eredménytábla létrehozását a belső piaci eredménytábla mintájára, mely kiemelné azon országokat, melyek átlag alatt teljesítenek a hamisított áruk visszaszorítása terén;

71.   sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot annak lehetővé tételére, hogy a Parlament központibb szerepet tölthessen be a hamisítás elleni küzdelemben; különösen célszerűnek tartja, hogy az EU politikai jelenléte mind a nemzetközi szakmai értekezleteken – így a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem világkongresszusán –, mind a szellemi tulajdon védelméért küzdő nemzetközi szervezetekben erősödjön;

72.   felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tájékoztassa teljes körűen az e területet érintő különböző kezdeményezésekről és vonják be azokba; úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek a Lisszaboni Szerződés szellemének megfelelően a hozzájárulási eljárás alapján kell ratifikálnia ACTA megállapodást;

*

* *

73.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek.

---

(1)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0053.

(2)  HL C 102. E, 2008.4.24., 128. o.

(3)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0247.

(4)  HL C 298. E, 2006.12.8., 235. o.

(5)  HL C 308. E, 2006.12.16., 182. o.

(6)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0629.

(7)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0195.

(8)  HL C 233. E, 2006.9.28., 103. o.

(9)  HL L 349., 1994.12.31., 71. o.

(10)  HL L 157., 2006.6.9., 1. o.

(11)  HL L 169., 2005.6.30., 1. o.

(12)  HL L 145., 2008.6.4., 1. o.

(13)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0305.

(14)  HL L 157., 2004.4.30., 45. o.

(15)  HL L 196., 2003.8.2., 7. o.

(16)  A csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat, Növekedés és felelősség a világgazdaságban, 2007. június 7., G8 csúcstalálkozó, Heiligendamm.

(17)  A 3. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Az említett intézkedéseknek és jogorvoslatoknak emellett hatékonynak, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne gátolják a törvényes kereskedelmet, és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben.”.

(18)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(19)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

---