A szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő reklámja elleni küzdelem

P6_TA(2008)0608

Az Európai Parlament 2008. december 16-i állásfoglalása a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok megtévesztő reklámja elleni küzdelemről (0045/2006, 1476/2006, 0079/2003, 0819/2003, 1010/2005, 0052/2007, 0306/2007, 0444/2007, 0562/2007 stb. számú petíció) (2008/2126(INI))

(2010/C 45 E/04)

Az Európai Parlament,

1.   aggodalmának ad hangot a petíciók benyújtói által felvetett problémával kapcsolatban, amely széles körben elterjedtnek és a határokon átnyúló jellegűnek tűnik, és amely jelentős pénzügyi hatással jár, különösen a kisvállalkozásokra;

2.   úgy ítéli meg, hogy e probléma határokon átnyúló jellege a közösségi intézményekre hárítja annak felelősségét, hogy megfelelő jogi megoldást nyújtsanak az áldozatoknak, például hogy a megtévesztő reklám alapján kötött szerződések érvényessége hatékonyan megtámadható és megsemmisíthető legyen, és hogy az áldozatoknak lehetősége legyen az általuk kifizetett pénz visszafizettetésére;

3.   sürgeti az áldozatokat, hogy jelentsék be az üzleti csalásokat a nemzeti hatóságoknak, és felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szükséges „know-how”-t a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak ahhoz, hogy be tudják nyújtani panaszukat a kormányzati és nem kormányzati szervekhez, biztosítva a nyitott kommunikációs csatornákat és azt, hogy az áldozatok tudják, a tanácsadás rendelkezésükre áll, így kérhetnek megfelelő tanácsot, mielőtt rendeznék a szakmai címjegyzékkel foglalkozó, megtévesztő társaságok által tőlük követelt díjakat; sürgeti a tagállamokat, hogy hozzák létre és tartsák fenn az ilyen panaszok központosított adatbázisát;

4.   sajnálja, hogy az ilyen gyakorlat széles körben való elterjedése ellenére az európai uniós és a nemzeti jogi szabályozás nem tűnik megfelelőnek arra, hogy a védelemhez jelentős eszközöket és hatásos jogorvoslatot nyújtson, illetve hogy azt nem hajtják végre megfelelően nemzeti szinten; sajnálja, hogy a nemzeti hatóságok is képtelennek tűnnek jogorvoslat nyújtására;

5.   üdvözli az európai és a nemzeti üzleti szervezetek által a tagjaik körében a figyelemfelkeltés érdekében tett erőfeszítéseket, és felhívja azokat, hogy a helyi szervezetekkel együttműködve tegyék intenzívebbé erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy először is kevesebb ember váljon a megtévesztő szakmai címjegyzékek áldozatává; aggályát fejezi ki amiatt, hogy néhány ilyen szervezet ellen a tudatosító tevékenységeik során megnevezett félrevezető szakmai címjegyzékekkel foglalkozó cégek állítólagos rágalmazás és hasonló vádak miatt bírósági eljárást indítottak;

6.   üdvözli az egyes tagállamok, például az Olaszország, Spanyolország, Hollandia, Belgium és az Egyesült Királyság, de különösen az Ausztria által annak érdekében tett intézkedéseket, hogy megkíséreljék megakadályozni a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságokat a megtévesztő gyakorlat folytatásában; úgy véli azonban, hogy ezek az erőfeszítések elégtelenek és változatlanul szükség van az ellenőrzés nemzetközi szintű összehangolására;

7.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzeti és az európai üzleti képviseleti szervezetekkel teljes együttműködésben tegyenek erőfeszítéseket a problémával kapcsolatos figyelemfelkeltés érdekében azért, hogy több embert tájékoztassanak és tegyenek képessé a megtévesztő reklám elkerülésére, amely nem kívánt reklámszerződések megkötésére csábíthatná őket;

8.   felhívja a Bizottságot arra, hogy a „A XXI. század Európájának egységes piaca” című közleményében javasolt kisvállalkozásokkal kapcsolatos európai kezdeményezés keretében foglalkozzon az üzleti csalások problémájával, és az Enterprise Europe Network és a SOLVIT hálózatait, valamint az érintett főigazgatóságok portáljait is használja fel a tájékoztatásra és a problémával kapcsolatos segítségnyújtásra;

9.   sajnálja, hogy a 2006/114/EK irányelv, amely az üzleti vállalkozások közötti, itt tárgyalthoz hasonló ügyletekre vonatkozik, vagy elégtelen a hatékony jogorvoslathoz, vagy pedig nem megfelelően kerül végrehajtásra a tagállamokban; kéri a Bizottságot, hogy 2009 decemberéig készítsen jelentést a 2006/114/EK irányelv oly módon történő módosításának megvalósíthatóságáról és következményeiről, hogy az kiegészüljön a félrevezetőnek tekintett gyakorlatok „fekete” és „szürke” listájával;

10.   emlékeztet arra, hogy noha a Bizottság nem rendelkezik jogkörrel a 2006/114/EK irányelv közvetlenül magánszemélyekkel vagy társaságokkal szembeni foganatosítására, a Szerződés őreként köteles azt biztosítani, hogy az irányelvet a tagállamok megfelelően és hatékonyan hajtsák végre; ezért felhívja a Bizottságot, hogy győződjön meg róla, a tagállamok teljes körűen és hatékonyan ültetik át a 2005/29/EK irányelvet, annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban garantálják a védelmet, valamint, hogy befolyásolja és alakítsa a rendelkezésre álló törvényi és eljárásjogi eszközöket – mint a 84/450/EGK irányelv esetében, amely eszközöket biztosított Ausztriának, Spanyolországnak és Hollandiának –, ezáltal is teljesítve a Szerződés őrzőjeként a vállalkozások védelme tekintetében rá háruló kötelezettséget, mindeközben biztosítva, hogy a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága ne sérüljön;

11.   felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a 2006/114/EK irányelv végrehajtásának ellenőrzését, leginkább azokban a tagállamokban, amelyekben a szakmai címjegyzékkel foglalkozó, megtévesztő társaságok székhelye található, de különösen Spanyolországban, ahol a petíciókat benyújtók által leggyakrabban megnevezett, szakmai címjegyzékkel foglalkozó társaság székhelye van, valamint a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában, ahol olyan bírósági ítéletet hoztak az áldozatokkal szemben, amely megkérdőjelezi a 2006/114/EK irányelv említett országokban történő végrehajtását; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek megállapításairól;

12.   sajnálja, hogy a 2005/29/EK irányelv hatálya nem terjed ki az üzleti vállalkozások közötti ügyletekre, és hogy a tagállamok vonakodni látszanak az irányelv hatályának kiterjesztésétől; megjegyzi azonban, hogy a tagállamok egyoldalúan is kiterjeszthetik nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályaikat az üzleti vállalkozások közötti ügyletekre, és tevékenyen erre ösztönzi a tagállamokat, valamint arra is, hogy a 2006/2004/EK rendelet szerint biztosítsák az együttműködést a tagállami hatóságok között, hogy lehetővé váljon az EU-ban vagy harmadik országban létrehozott, szakmai címjegyzékekkel foglalkozó társaságok ilyen jellegű, határokon átnyúló tevékenységeinek felderítése; kéri továbbá a Bizottságot, hogy 2009 decemberéig nyújtson be jelentést a 2005/29/EK irányelv oly módon történő módosításának megvalósíthatóságáról és következményeiről, hogy hatálya kiterjedjen az üzleti vállalkozások közötti szerződésekre is, különös tekintettel az irányelv I. melléklet 21. pontjára;

13.   üdvözli az Ausztria által mutatott példát, amely külön tiltást vezetett be nemzeti jogszabályába a megtévesztő szakmai címjegyzékekre vonatkozóan, és felhívja a Bizottságot, hogy – a probléma határokon átnyúló jellegére figyelemmel – az osztrák modell alapján tegyen javaslatot a 2005/29/EK irányelv hatókörének kiterjesztésére, olyan formában, amely kifejezetten tiltja a szakmai címjegyzékekben való reklámozást, hacsak a lehetséges ügyfeleket egyértelműen és jól olvashatóan arról nem tájékoztatják, hogy az ilyen reklám kizárólag egy ajánlat a fizetés ellenében való szerződésre;

14.   megjegyzi, hogy a nemzeti szabályozás gyakran elégtelen a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó, más tagállamban letelepedett társaságokkal szembeni jogorvoslat kereséséhez, és ezért arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítse elő a nemzeti hatóságok közötti tevékenyebb, határokon átnyúló együttműködést annak érdekében, hogy hatékonyabb jogorvoslatot nyújthassanak az áldozatoknak;

15.   sajnálja, hogy a 2006/2004/EK rendelet nem vonatkozik a vállalkozások közötti ügyletekre és ezért arra nem lehet támaszkodni a félrevezető szakmai címjegyzékek elleni fellépés eszközeként; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen az alkalmazási kör ennek megfelelő kiterjesztésére irányuló jogalkotási javaslatot;

16.   üdvözli Belgium példáját, ahol a megtévesztő gyakorlat által érintettek valamennyien a lakóhelyük szerinti országukban tehetnek jogi lépéseket;

17.   megjegyzi, hogy az osztrák tapasztalatok azt mutatják, hogy az áldozatok joga, miszerint szakmai szervezetek vagy hasonló testületek kollektíven indíthatnak peres eljárást a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó vállalkozások ellen, hatékony jogorvoslatnak tűnik, amelyet az EK versenyjogi szabályai megsértése miatt kártérítéshez kapcsolódóan a DG COMP, illetve a fogyasztók európai szintű kollektív jogorvoslatával kapcsolatban a DG SANCO által jelenleg vizsgált kezdeményezések is átvehetnének;

18.   annak biztosítására ösztönzi a tagállamokat, hogy a megtévesztő reklám áldozatainak egyértelműen meghatározható nemzeti hatóság álljon rendelkezésére, amelyhez panaszt nyújthatnak be, és amelytől jogorvoslatot kérhetnek még az ezekhez hasonló olyan esetekben is, amikor a megtévesztő reklám áldozatai üzleti vállalkozások;

19.   felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a nemzeti ügynökségeknek a bevált gyakorlatokat tartalmazó iránymutatásokat, amelyeket akkor lehet követni, ha a megtévesztő reklámmal kapcsolatos eseteket hoznak tudomásukra;

20.   felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a harmadik országokkal és az illetékes nemzetközi szervezetekkel való nemzetközi együttműködésre annak érdekében, hogy a harmadik országokban letelepedett, a szakmai címjegyzékekkel foglalkozó megtévesztő társaságok ne tudjanak kárt okozni az Európai Unióban letelepedett üzleti vállalkozásoknak;

21.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)  HL L 376., 2006.12.27., 21. o.

(2)  HL L 149., 2005.6.11., 22. o.

(3)  HL L 364., 2004.12.9., 1. o.

(4)  HL L 166., 1998.6.11., 51. o.