52008DC0660

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 21.10.2008

COM(2008) 660 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A környezetbarát tervezésről szóló irányelv keretében megvalósuló 2009–2011. évi munkaterv létrehozásáról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

A környezetbarát tervezésről szóló irányelv keretében megvalósuló 2009–2011. évi munkaterv létrehozásáról

1. BEVEZETÉS

A „környezetbarát tervezés” célja, hogy – a környezetvédelmi szempontok a termék tervezésébe történő integrálása által – növeljék a termékek környezetvédelmi teljesítményét azok egész életciklusára (gyártás; csomagolás, szállítás és forgalmazás; használatbavétel és karbantartás; használat; életciklus vége) kiterjedően.

Az „energiafelhasználó termék” energiafelvételtől (villamos energia, fosszilis tüzelőanyagok és megújuló energiaforrások) függ, vagy ilyen energia fejlesztésére, továbbítására és mérésére szolgál. Az energiafelhasználó termékekre esik a Közösség energia- és természetierőforrás-fogyasztásának nagy része, és azok nagymértékben csökkenthetik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

A környezetbarát tervezésről szóló 2005/32/EK irányelv[1] létrehozza az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteit. Az irányelv ennélfogva a belső piacon forgalomban lévő termékek energia- és környezeti teljesítményének javítására irányuló közösségi politika kulcseleme. A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló, a közelmúltban elfogadott cselekvési tervben[2] a Bizottság az irányelv hatókörének valamennyi energiával kapcsolatos termékre való kiterjesztésében rejlő potenciált tárgyalta – ez azonban e munkatervet nem érinti. Az irányelv biztosítja a termékek szabad mozgását Európa-szerte, és ösztönzi a környezetbarát tervezés bevezetését a kis- és középvállalkozások (kkv-k) szintjén is. Összefoglalva: a környezetbarát tervezés jogszabályi kerete jobb környezeti teljesítményt – ideértve az energiamegtakarítást – nyújtó termékek formájában fejti ki jótékony hatását.

A munkaterv célkitűzése

A környezetbarát tervezésről szóló irányelv 16. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak munkatervet kell készítenie, amely a következő három évre vonatkozó, tájékoztató jellegű listát tartalmaz azokról az energiafelhasználó termékcsoportokról, amelyek tekintetében a végrehajtási intézkedések elfogadását prioritásként kezelik.

A munkatervnek az irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében felsorolt átmeneti prioritást élvező termékcsoportok tekintetében 2005 közepe óta elvégzett munkán kell alapulnia. A végrehajtási intézkedések elfogadásával kapcsolatos környezetvédelmi prioritások megmaradnak, elsősorban annak érdekében, hogy kihasználják az éghajlatváltozás elleni költséghatékony küzdelem terén az energiafelhasználó termékekben rejlő potenciált.

2. A KÖRNYEZETBARÁT TERVEZÉSRőL SZÓLÓ IRÁNYELV MűKÖDÉSI MECHANIZMUSA

A környezetbarát tervezésről szóló irányelv keretirányelv. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyes termékcsoportok környezetbarát tervezésére vonatkozó kötelező érvényű követelményeket a végrehajtási intézkedésekben határozzák meg. Maga az irányelv csak a végrehajtási intézkedések bevezetésének feltételeit és szempontjait írja elő: a végrehajtási intézkedéseket egy adott termék esetében akkor lehet elfogadni, ha az adott termék jelentős hatást gyakorol a környezetre és ezzel egyidejűleg a belső piaci kereskedelemben nagy arányban értékesítik, továbbá a javulás nyilvánvaló potenciálja mellett nem jár túlzott költségekkel.

Végrehajtási intézkedések bevezetésére akkor kerül sor, amikor az iparág maga nem végez tényleges önszabályozást. Az önszabályozás, ideértve az önkéntes és egyoldalú kötelezettségvállalásokat, a gyors és költséghatékony végrehajtásnak köszönhetően igazán gyors fejlődéshez vezethet, továbbá lehetővé teszi mind a technológiai lehetőségekhez, mind a piac érzékenységéhez való rugalmas és megfelelő alkalmazkodást.

Valamennyi végrehajtási intézkedést előkészítő tanulmányoknak, illetve a külső szakértők és a Bizottság által vezetett hatásvizsgálatnak kell megelőznie annak érdekében, hogy a termékek általános környezeti teljesítményének javulását szolgáló költséghatékony megoldásokat találjanak; az intézkedés továbbá részvételen és felhatalmazáson alapuló döntéshozatali folyamatokat foglal magában. A végrehajtási intézkedéseket végül a Bizottság ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás keretében fogadja el.

3. AZ ÁTMENETI IDőSZAKBAN (2005–2008) SZABÁLYOZOTT TERMÉKCSOPORTOK

A környezetbarát tervezésről szóló irányelv hatálybalépése és az e munkaterv elfogadása közötti „átmeneti időszakban” az irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett termékcsoportokra kellett bevezetni végrehajtási intézkedéseket. E cikk számos, az európai éghajlat-változási program által prioritásként meghatározott energiafelhasználó terméket sorol fel, így például: a fűtő- és vízmelegítő berendezések, a villamosmotor-berendezések, a világítástechnika mind a háztartásban, mind pedig szolgáltatói ágazatban, a háztartási berendezések, az irodai berendezések mind a háztartásban, mind pedig szolgáltatói ágazatban, a szórakoztató elektronika, valamint a HVAC (hűtő, szellőztető és légkondicionáló) rendszerek. Emellett egy külön, horizontális végrehajtási intézkedés bevezetését is előírja, amely egy termékcsoportra csökkenti a készenléti veszteségeket.

Az átmeneti prioritású termékcsoportok vonatkozásában – az érdekelt felek ülései mellett – 19 előkészítő tanulmányhoz kezdtek hozzá, köztük néhány tanulmány meghatározott termékkategóriákra vonatkozik. Mindegyik tanulmány elemezte, hogy a megfelelő termékcsoport esetében kell-e környezetbarát tervezésre vonatkozó követelményt előírni, és ha igen, melyiket. Az előkészítő tanulmányok közül 14 készült el, és az eredmények alapján, valamint a vonatkozó önszabályozási intézkedések hiányában a Bizottság hozzákezdett a végrehajtási intézkedések – és egyes energiafelhasználó termékek esetében az energiafogyasztás címkézésről szóló 92/75/EGK irányelvben előírt címkézési követelmények – tervezetének elkészítéséhez. A fennmaradó öt előkészítő tanulmány várhatóan 2009-ben készül el.

Az egyes termékcsoportokra vonatkozó előkészítő tanulmányok utáni következő lépések a konzultációs fórummal való egyeztetés, a lehetséges végrehajtási intézkedés gazdasági, környezeti és társadalmi hatásának vizsgálata és annak ellenőrzéssel történő szabályozási eljárás útján történő elfogadása.

Az elkövetkező néhány hónapban a Bizottság az alábbi termékcsoportokra vonatkozó végrehajtási intézkedéseket fogja elfogadni: világítóberendezések a szolgáltatói ágazatban (ideértve a köz- és irodai világítást), készenléti és kikapcsolt állapoti villamosáram-veszteségek, külső tápegységek és a televíziójelek digitális vételére szolgáló ún. egyszerű set-top-boxok. 2009-ben az alábbi termékcsoportokra is meg kívánja határozni a végrehajtási intézkedéseket: televíziók, háztartási világítás, háztartási hűtőszekrények és fagyasztók, mosógépek, mosogatógépek, bojlerek és vízmelegítők, számítógépek, képalkotó berendezések, villamos motorok, pumpák, ventillátorok, keringetőszivattyúk és szobai légkondicionálók.

A II. melléklet felsorolja az átmeneti időszakban szabályozott termékcsoportokat.

4. TERMÉKCSOPORTOK TÁJÉKOZTATÓ JELLEGű LISTÁJA

E munkaterv az átmeneti időszakban elvégzett munka figyelembevételével tájékoztató jellegű listát közöl a termékcsoportokról. A felsorolt termékcsoportok a következő három évben elkészítendő előkészítő tanulmányok és végrehajtási intézkedések indikatív prioritásainak tekintett csoportok.

A munkatervet előkészítő bizottsági tanulmány[3] 57 termékcsoportról állapította meg, hogy a környezetbarát tervezésről szóló irányelv hatálya alá esik, ám az átmeneti időszakban nem szabályozták[4]. A termékcsoportok a PRODCOM[5] terméklistán alapuló rendszeres beazonosítása a munkaterv előfeltétele volt.

A tanulmány a legfőbb környezeti hatás – vagyis a felhasználási fázis elsődleges energiafogyasztása – szempontjából vizsgálta az 57 termékcsoportot, hogy megállapítsa, mely termékcsoportok rendelkeznek a legjelentősebb potenciállal az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére. 25 termékcsoportot soroltak „A” és kilencet „B” kategóriába[6]. A Bizottság a 25 „A” besorolású termékcsoportot tovább vizsgálta azért, hogy a környezetbarát tervezésről szóló irányelv 15. cikkében szereplő, alábbi szempontrendszer alapján fontossági sorrendet állítson fel:

1. a termékcsoportnak a Közösségen belül értékesített és forgalmazott mennyisége jelentős;

2. a termékcsoport az energiafelhasználó termékek teljes életciklusából eredő, jelentős környezeti hatást gyakorol a Közösségen belül;

3. a termékcsoport jelentősen hozzájárulhat környezeti hatásának javításához anélkül, hogy ez túlzott költségekkel járna.

A 15. cikkben szereplő feltételek jelentésének meghatározására – amennyiben az adott termékcsoportra releváns volt – az alábbi értékelési elveket alkalmazták:

A legfrissebb rendelkezésre álló (2005/2006-os) PRODCOM-jegyzék alapján a Bizottság által prioritásként kiválasztott 10 termékcsoport felel meg az évi 200 000 egységet meghaladó, Közösségen belüli indikatív eladási és kereskedelmi feltételnek. Ide tartoznak a háztartási, szolgáltatói és ipari ágazati energiafelhasználó termékek. Az első feltétel igen/nem válasszal eldöntendő kérdés: ez alapján a termékcsoportonkénti egységszám nagysága közvetlenül befolyásolja a második feltétel értékelését.

A második feltétel (jelentős környezeti hatás) értékelésekor a következő szempontokat kell figyelembe venni: magas primerenergia-fogyasztás az adott termékcsoporton belül (indikatívan évi 1000 PJ-nál magasabb) és a kapcsolódó kibocsátás pl. üvegházhatást okozó gázok, savasító anyagok vagy nehézfémek és a hulladéktermelés. A tanulmány szűrő mutatójával összhangban ez a feltétel körvonalazza a prioritásokat. A hosszú üzemi idő (igen hosszú: napi 24 óra vagy három termelési műszak; vagy hosszú: kb. napi 8 óra vagy fűtési/hűtési periódus), az energiafogyasztást fokozó alkatrészek, illetve a következő évtizedre előrejelzett, a gyorsan bővülő piacnak köszönhető energiafogyasztás-növekedés további bizonyítékok az energiafogyasztáshoz kapcsolódó környezeti hatás nagyságára. További figyelmet igénylő erőforrás a víz, figyelembe véve az Európában fellépő vízhiányt és szárazságokat. A környezeti hatás más formája lehet a más erőforrás-fogyasztásért felelős anyagok és összetevők, a hulladéktermelés vagy a különleges kibocsátások – pl. elektronikai termékekből, kijelzőkből, hűtőgépekből, olajokból, származó vagy kipufogógáz- és mikropor-kibocsátás, valamint a használat közbeni veszteség.

A harmadik feltétel – a termék jelentős hozzájárulása a termékcsoport környezeti hatásának javításához – szintén prioritásokat határoz meg. A használat közbeni energiamegtakarítás magas potenciálja (több mint 20%) jelzi a környezetbarát tervezési intézkedésekhez való jelentős hozzájárulást. Más erőforrások tekintetében egyes vízhasználó berendezések tervezésének javítása jelentős víz- és kapcsolódó energiamegtakarításhoz vezethet. A fontos környezetbarát tervezési intézkedések közé tartozik a termék súlyának vagy térfogatának csökkentése, az újrahasznosított anyagok használata, a kibocsátáscsökkentés, a termék minimális garantált élettartamának meghosszabbítása vagy fejleszthetőségének, javíthatóságának, illetve könnyű újrafelhasználhatóságának szavatolása a felhasznált anyagok számának csökkentésével, szabványos alkatrészek felhasználása vagy az értékes alkatrészekhez való könnyű hozzáférés biztosítása. A meglévő harmadik országbeli műszaki előírások, mint az energiahatékonysági minimumkövetelmények Japánban vagy az Energy Star rendszer az USA-ban, és a műszaki fejlemények ugyancsak többletinformációt adhatnak az azonos felhasználású, ám jobb környezeti teljesítményű termékek beazonosításának folyamatához.

Az értékelt termékcsoportok esetében nincs más meglévő környezetbarát tervezési intézkedésről szóló közösségi jogszabály, azonban az előkészítő tanulmányoknak meg kell határozniuk, hogy figyelembe kell-e venni más meglévő szabályozást a vizsgált termékek bármely adott környezeti hatásának vonatkozásában, mint például az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv[7]. E fázisban úgy vélik, hogy az e termékcsoportok környezeti hatásához történő jelentős hozzájárulás nem jár túlzott költségekkel, és hogy a piaci erők kötelező vagy önkéntes követelmények hiányában nem fognak előrehaladást elérni. Ezeket az előzetes becsléseket az előkészítő tanulmányoknak meg kell vizsgálniuk. A környezeti teljesítmény javasolt javításait a rövidebb életciklussal járó költségekre kell alapozni a költséghatékonyság biztosítása érdekében.

Az értékelés megállapításai a termékcsoportok alábbi tájékoztató jellegű listáját eredményezték. Az értékelés további részletei az I. mellékletben találhatók.

A munkatervben tárgyalt termékcsoportok tájékoztató jellegű listája[8]

- Légkondicionáló és szellőzőrendszerek;

- Elektromos és fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezés;

- Élelmiszer-készítő berendezés;

- Ipari és laboratóriumi kályha és kemence;

- Szerszámgépek;

- Hálózat, adatfeldolgozó és adattároló berendezés;

- Hűtő- és fagyasztóberendezés;

- Hang- és képalkotó berendezés;

- Transzformátorok;

- Vízhasználó berendezés.

A Bizottság a környezetbarát tervezésről szóló irányelv 18. cikkének megfelelően konzultált a konzultációs fórummal, hogy e munkaterv és a termékcsoportok indikatív jegyzékének összeállítása során figyelembe vehesse a tagállami képviselők és az érdekelt felek észrevételeit[9].

A felsorolt termékcsoportokat az előkészítő tanulmányok céljára különböző egységekre lehet osztani, figyelembe véve az átmeneti időszak tapasztalatait. A hasonló műszaki, gazdasági és környezeti jellemzőjű termékeket elvileg együtt kellene tanulmányozni, amennyiben szükséges, a piaci struktúra, a felhasználási módok, a környezeti és gazdasági hatás, illetve a fejlődési potenciál elemzése további alosztályonként elvégezhető. Az olyan termékekre vonatkozó tanulmányokat, amelyek több különböző termékcsoportba is sorolhatók (pl. fagyasztókészülékek vagy hőszivattyúk), koordinálni kell. A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv[10] értelmében vett elérhető legjobb technikák referenciadokumentumaiban szereplő folyamatok és komplex rendszerek elemzéséből származó adatokat adott esetben fel kell használni, az „elektromos motorrendszerek”, illetve a „HVAC-rendszerek” termékcsoport esetében az átmeneti időszakban elvégzett munka példáját követve.

A Bizottságnak a prioritásokra vonatkozó felmérése az előkészítő tanulmányban elvégzett teljes körű mennyiségi értékelést követően változhat.

5. KITEKINTÉS

A tájékoztató jellegű lista beemelése e munkatervbe azt jelzi, hogy a Bizottság az érintett termékcsoport előkészítő tanulmányát a 2009–2011 közötti időszakban megkezdi és lehetőség szerint végrehajtó intézkedést fogad el az előkészítő tanulmány eredménye és a kedvező hatásvizsgálat függvényében, azzal a feltétellel, hogy érvényes önszabályozó intézkedések nincsenek hatályban.

Az előkészítő tanulmányok és a végrehajtási intézkedések ütemezésére vonatkozó információkat valamennyi termékcsoport esetében valamennyi érdekelt féllel közlik, elsősorban a Bizottság a környezetbarát tervezésről szóló irányelvért felelős osztályainak[11] honlapján, az előkészítő tanulmányokat vezető alvállalkozók szervezésében.

Az egyes előkészítő tanulmányok a lehetséges környezetbarát tervezési követelményeket a műszaki, gazdasági és környezeti elemzések alapján vizsgálják. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy egyes környezetbarát tervezési paraméterek szabványosítására megbízást adjanak. Az érdekelt feleknek tevékenyen együtt kell működniük az elemzésben.

A Bizottság ezen felül felkéri az iparág jelentős környezeti hatású energiafelhasználó termékeket gyártó ágazatait, hogy dolgozzanak ki önszabályozó intézkedéseket, amelyek a szakpolitikai célkitűzéseket gyorsabban vagy kevésbé költséges módon tudnák végrehajtani, mint a kötelező előírások. Ez összhangban van a környezetbarát tervezésről szóló irányelvvel és a Bizottság jobb szabályozási stratégiájával és folyamatban lévő egyszerűsítési programjával. A Bizottság az elkövetkező három évben ilyen kezdeményezéseket fog követni és következésképpen értékeli, hogy szükség van-e további végrehajtó intézkedésekre, pl. abban az esetben, ha a piaci erőknek nem sikerül a megfelelő irányba vagy a megfelelő sebességgel elmozdulni.

Az irányelv 16. cikkével összhangban a munkatervet a konzultációs fórummal való egyeztetést követően a Bizottságnak rendszeres időközönként módosítania kell.

Amennyiben a Bizottságnak a környezetbarát tervezésről szóló irányelv alkalmazási körének valamennyi energiafelhasználó termékre való kiterjesztésére vonatkozó javaslatát[12] az Európai Parlament és a Tanács zökkenőmentesen elfogadja, a Bizottság megfelelően módosítja a munkatervet, hogy abba a kiterjesztett alkalmazási körbe tartozó termékeket is beemelje.

I. MELLÉKLET

Táblázat: A munkaterv tájékoztató jellegű listájában szereplő termékcsoportok részleges kiértékelése

A termékcsoportok felsorolásában nem szerepelnek az átmeneti időszak alatt már szabályozott termékek.

Termékcsoport | Példák a termékekre | Jelentős környezeti hatás1 | Jelentős javítási potenciál |

Légkondicionáló és szellőzőrendszerek | 12 kW-nál nagyobb teljesítményű nagy légkondicionálók; Vízhűtéses légkondicionálók; Szellőzőrendszerek. | Magas energiafogyasztás (évi 1000 PJ-nál magasabb) hosszú üzemi idővel (hűtési/fűtési periódus, hosszabbodó szellőzési idő) és kiterjedt piac; Ipari elektronika, kijelzők és hűtők egyéb környezeti hatása. | Jelentős energiamegtakarítási potenciál (20%-nál magasabb becsült átlag); Más környezeti hatás javítási potenciál (pl. hűtők helyettesítése, az élettartam meghosszabbítása vagy könnyű újrahasznosítás); Harmadik országra vonatkozó műszaki előírások (az energiafogyasztás címkézése, ökocímkék, Energy Star és energiahatékonysági minimumkövetelmények) hozzájárulhatnak a hatások javításához. |

Elektromos és fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezés | Elektromos hőtárolós radiátor; Helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég- és talajmelegítő készülék Gáz- és olajtüzelésű száraz légmelegítő rendszerek; Hőszivattyú. | Magas energiafogyasztás (évi 1000 PJ-nál magasabb), hosszú üzemi idővel (fűtési periódus); Ipari elektronika, felhasznált anyagok és a kipufogógáz-kibocsátás egyéb környezeti hatása. | Jelentős energiamegtakarítási potenciál (20%-nál magasabb becsült átlag); Más környezeti hatás javítási potenciál (pl. alacsonyabb kibocsátás vagy könnyű újrahasznosítás). |

Élelmiszer-készítő berendezés | Villamos, gáztüzelésű és mikrohullámú sütők; Főzőlapok és grillek; Kávéfőzőgépek. | Magas energiafogyasztás (évi 1000 PJ-nál magasabb), hosszú üzemi idővel a szolgáltató szektorban (kb. napi 8 óra) és a beépített motor/szellőző energiafogyasztása. | Jelentős energiamegtakarítási potenciál (10-30%-os becsült átlag); Hozzájárulás más környezeti hatások javításához (pl. könnyű újrahasznosítás); Harmadik országra vonatkozó műszaki előírások (az energiafogyasztás címkézése, ökocímkék és energiahatékonysági minimumkövetelmények) és a tagállami ökocímkék hozzájárulhatnak a hatások javításához. |

Ipari és laboratóriumi kályha és kemence | Infravörös sugárral működő kemence; Ellenállás-fűtésű és elektromos indukciós ipari és laboratóriumi kemence és kályha; Kemenceégő. | Magas energiafogyasztás (évi 1000 PJ-nál magasabb), hosszú üzemi idővel (kb. napi 8 óra) és a beépített szellőző energiafogyasztása; A felhasznált anyagok egyéb környezeti hatása. | Jelentős hozzájárulás az energiamegtakarításhoz (20%-nál magasabb becsült átlag); Hozzájárulás más környezeti hatások javításához (pl. jobb hőközlési rendszerek vagy tömegcsökkentés); harmadik országra vonatkozó műszaki előírások (az energiafogyasztás címkézése, és energiahatékonysági minimumkövetelmények) hozzájárulhatnak a hatások javításához. |

Szerszámgépek | Alakító szerszámgép; Szétválasztó szerszámgép; fizikai-kémiai folyamatokhoz használt szerszámgép. | Magas energiafogyasztás (évi 1000 PJ-nál magasabb), hosszú vagy nagyon hosszú üzemi idővel (akár három gyártási műszak) és a beépített motor energiafogyasztása; Ipari elektronika, a használat közbeni veszteség egyéb környezeti hatása. | Jelentős hozzájárulás az energiamegtakarításhoz (0,7–0,8-as alacsony teljesítménytényező, üresjárati és változó fordulatszámon javulási potenciál); Hozzájárulás más környezeti hatások javításához (pl. az eszköz élettartamának meghosszabbítása, az elektronika könnyű újrahasznosítása vagy zárt rendszerű újrahasznosítás használatban) |

Hálózat, adatfeldolgozó és adattároló berendezés | információ-technológiai szerverek; Hálózati-hírközlési berendezések Szünetmentes áramforrások; Hálózat készenléti állapotú vesztesége egy termékcsoport esetében. | Magas energiafogyasztás évi 1000 PJ-nál magasabb) hosszú üzemi idővel (napi 24 óra) és kiterjedt piac; A felhasznált elektronika egyéb környezeti hatása. | Igen jelentős hozzájárulás az energiamegtakarításhoz (a becslések szerint 5-30% termékek, 80% rendszerek, hálózatba kapcsolt készenlét és energiakezelés esetében); Hozzájárulás más környezeti hatások javításához (pl. hulladékhő-visszanyerés vagy könnyű újrahasznosítás); Előkészületben lévő, harmadik országbeli műszaki előírások (Energy Star) javítási lehetőséget rejtenek. |

Hűtő- és fagyasztóberendezés | Ipari hűtőszekrény; Hűtőszekrény belépő ajtóval; Fagyasztókészülékek; Jégkészítő gépek; Fagylalt- és turmixkészítő gépek | Magas energiafogyasztás évi 1000 PJ-nál magasabb) hosszú üzemi idővel (akár napi 24 óra); A felhasznált hűtőberendezések egyéb környezeti hatása. | Jelentős hozzájárulás az energiamegtakarításhoz (10-60%-os becsült átlag); Hozzájárulás más környezeti hatások javításához (pl. a hűtőberendezések helyettesítése); |

Hang- és képalkotó berendezés | DVD- és videolejátszók és -felvevők Videovetítő gépek; Videojáték-konzolok; Házimozihoz tartozó digitális erősítők és mélyhangsugárzók | Magas energiafogyasztás (1000 PJ-nál magasabb) és kiterjedt piac; A felhasznált elektronika egyéb környezeti hatása. | Jelentős hozzájárulás az energiamegtakarításhoz (20%-nál magasabb becsült átlag); Hozzájárulás más környezeti hatások javításához (pl. az élettartam meghosszabbítása vagy könnyű újrahasznosítás); Harmadik országra vonatkozó műszaki előírások (az energiafogyasztás címkézése, ökocímkék és Energy Star) hozzájárulhatnak a hatások javításához. |

Transzformátorok | Elosztótranszformátorok; Áramtranszformátorok; Kis transzformátorok. | Magas energiafogyasztás évi 1000 PJ-nál magasabb) hosszú üzemi idővel (napi 24 óra); Fáradt olajok, használt festékek stb. más környezeti hatása | Jelentős hozzájárulás az energiamegtakarításhoz (lehetséges mintegy 30%, amely körülbelül az elektromos hálózati veszteségek 15%-ának felel meg, a tartalék közelít 40 éves élettartamának végéhez); Hozzájárulás más környezeti hatások javításához (pl. a felhasznált anyagok); Harmadik országra vonatkozó műszaki előírások (az energiafogyasztás címkézése, ökocímkék, Energy Star és energiahatékonysági minimumkövetelmények) hozzájárulhatnak a hatások javításához. |

Vízhasználó berendezés | Víztisztító berendezések; Öntözőberendezések; | A nem megfelelő készülékeknek vagy berendezéseknek köszönhető magas vízveszteség, amely (évi mintegy 14 milliárd m³ veszteség az iparban, 53 milliárd m³ a mezőgazdaságban, 24 milliárd a háztartásokban és közintézményekben) | Jelentős hozzájárulás a vízmegtakarításhoz (becsült átlag több mint 40% az iparban és mezőgazdaságban és 30% a lakossági vízellátásban; pl. a folyás- nyomásértékek egyéni kiigazítása vagy az alacsony és közepes víznyomásra tervezett locsolók és csöpögtetők). |

1 Az energiafogyasztás a 2006-os primerenergia-fogyasztás PJ-ban van feltüntetve. "Primer energia" a fosszilis tüzelőanyagokban és a megújuló energiaforrásokban található olyan energia, amelyen nem végeztek átalakítást. A közüzemi energiahálózat villamos áramát (szekunder energia) 10,5 MJ/kWhe faktorral számították át primer energiává.

II. melléklet

Táblázat: Az átmeneti időszakban szabályozott termékcsoportok[13]

Az intézkedések, amelyek elfogadását a Bizottság 2008 negyedik negyedévére vagy 2009 első negyedévére ütemezte: |

Szolgáltatói ágazat, világítástechnikai termékek Készenléti és kikapcsolt állapoti veszteségek Külső tápegységek Ún. egyszerű set-top boxok Háztartási világítástechnikai termékek I. (ideértve az izzólámpákat) Televíziók |

A bizottságban 2008–2009-ben szavazásra kerülő intézkedések |

Bojlerek Vízmelegítők Mosógépek és mosogatógépek Háztartási hűtőszekrények és fagyasztók Ipari hűtőgépek Villamos motorok Keringetőszivattyúk (eredetileg a villamos motorok cím alatt) Számítógépek Képalkotó berendezések Villamos pumpák (eredetileg a villamos motorok cím alatt) Ventillátorok nem lakóépületekben (eredetileg a villamos motorok cím alatt) Szobai légkondicionálók Háztartási ventillátorok (eredetileg a szobai légkondicionálók cím alatt) |

Egyéb intézkedések (amelyek előkésztő tanulmányai 2009-ben készülnek el) |

Ún. összetett set-top boxok Ruhaszárítók Porszívók Háztartási világítástechnikai termékek II. (reflektorlámpák és világítótestek) Szilárdtüzelésű kazánok |

[1] Az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK irányelv módosításáról szóló 2005/32/EK irányelvnek a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlása tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. március 11-i 2008/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 81., 2008.3.20., 81. o.) módosított, az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 191., 2005.7.22., 29. o.)

[2] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról – Cselekvési terv COM(2008) 397 végleges

[3] EPTA Ltd., Görögország; PE International, Németország; NTUA, Görögország: Study for preparing the first Working Plan of the Ecodesign Directive (a környezetbarát tervezésről szóló irányelv első munkatervét előkészítő tanulmány), az ENTR/06/026. sz. pályázati felhíváshoz készült jelentés, Felülvizsgált végleges jelentés: 2007.12.06.: http://ec.europa.eu/enterprise/eco_design/workingplan.htm.

[4] A 3. lábjegyzetben szereplő dokumentum 29. o.

[5] A PRODCOM a feldolgozóipari termékek előállításával kapcsolatos statisztikák összegyűjtését és terjesztését szolgáló rendszer. A rövidítés a francia „PRODuction COMmunautaire” kifejezésből (közösségi termelés) származik, a bányászati és feldolgozóipari termékekre vonatkozik. a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Közösségekben (NACE 2) B. és C. szakasza.

[6] A 3. lábjegyzetben szereplő dokumentum 33. o.

[7] Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-i 2002/96/EK irányelve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (HL L 37., 2003.2.13., 24. o.).

[8] A termékcsoportok jegyzéke nem tartalmazza az átmeneti időszakban feldolgozott energiafelhasználó termékeket.

[9] A konzultációs fórum 2008. május 28-i jegyzőkönyve.http://ec.europa.eu/enterprise/eco_design/workingplan.htm.

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 2008/1/EK irányelve (2008. január 15.) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről (kodifikált változat) (HL L 24., 2008.1.29., 8. o.)) Az elérhető legjobb technikák referenciadokumentumai: http://eippcb.jrc.es/pages/FActivities.htm.

[11] Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság: http://ec.europa.eu/enterprise/eco_design/index_en.htm.Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság http://ec.europa.eu/energy/demand/legislation/eco_design_en.htm.

[12] 2008. július 16-i javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről COM(2008) 399 végleges – 2008/0151 (COD).

[13] Az elfogadás menetrendje hozzávetőleges és változhat, mivel az előkésztő munkában elért tényleges előrehaladáshoz igazítják.