52008DC0356

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 13.6.2008

COM(2008) 356 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ külső értékeléséről

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 3

2.1. A Cedefop háttere 3

2.2. Prioritások és tevékenységek 3

2.3. Korábbi értékelések, tanulmányok és felülvizsgálatok 4

2.4. Finanszírozás 4

3. A külső értékelési gyakorlat áttekintése 5

4. A fő értékelési kérdésekre adott válaszok 5

4.1. Relevancia és kiegészítő jelleg 6

4.2. Eredményesség 6

4.3. Hatékonyság 7

4.4. Hozzáadott érték és hatás 7

5. A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS FŐ AJÁNLÁSAI 8

5.1. Stratégiai kérdések 8

5.2. Működési kérdések 8

5.3. Belső igazgatási kérdések 9

6. Következtetés 9

1. BEVEZETÉS

Ez a jelentés az 1975. február 10-i 337/75/EGK tanácsi rendelettel[1] létrehozott közösségi ügynökség, az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) külső értékelését mutatja be. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet[2] 27. cikkének (4) bekezdése, valamint a végrehajtási szabályok[3] 21. cikke (3) bekezdésének b) pontja előírja, hogy a Bizottság ezeket a tevékenységeket rendszeresen értékeli, és az értékelések eredményeit közli a kiadásokért, a jogalkotásért és a költségvetésért felelős hatóságokkal.

A külső értékelés 2006–2007-ben zajlott, és a 2001–2006 időszakot vizsgálta.

A jelentés az értékelő által benyújtott zárójelentés eredményein, következtetésein és ajánlásain alapul, amely a mellékletekkel együtt teljes terjedelmében a http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/evalreports/index_en.htm honlapon található.

2. AZ EURÓPAI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KÖZPONT

2.1. A Cedefop háttere

A Cedefop[4] az Európai Unió szakoktatási és -képzési ügynöksége, amely székhelye a görögországi Thesszalonikében[5] található. A Cedefop támogatja az Európai Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket az európai szakoktatási és szakképzési politika kidolgozásában és végrehajtásában.

Négyoldalú igazgatótanács irányítja, amelynek tagjai a tagállamok kormányainak, a munkáltatói és munkavállalói szervezeteknek, valamint az Európai Bizottságnak a képviselői. A Központot igazgatóság vezeti, amely az igazgatóból és az igazgatóhelyettesből áll, és személyzete kb. 130 tagot (szakképzett és kisegítő személyzet) számlál. A Cedefop teljes költségvetése évente kb. 17 millió EUR. További részletes információk a Cedefop honlapján találhatók (4. lábjegyzet).

2.2. Prioritások és tevékenységek

Az alapító rendeletekkel összhangban a Cedefop prioritásait és tevékenységeit a (3 évig érvényes) középtávú prioritások és az éves munkaprogramok határozzák meg[6].

2000 óta a lisszaboni stratégia a szakoktatás és -képzés terén gyorsan fejlődő és átfogó európai napirend kidolgozására ösztönöz. Ez idő alatt a Cedefop átszervezte stratégiáját, hogy az európai szakoktatási és szakképzési politika kidolgozása során az Európai Bizottság, a tagállamok és a szociális partnerek támogatására összpontosítson.

A Cedefop stratégiai átszervezése prioritásaiban tükröződik, amelyek a következők:

1. a szakoktatási és -képzési politika kidolgozásának támogatása érdekében a kutatások, statisztikai adatok és politikai elemzés alapján bizonyítékok szolgáltatása,

2. a fejlemények és a politikai lehetőségek jelentésével a tagállamokban a szakoktatási és -képzési politikájával és gyakorlatával kapcsolatos ismeretek bővítése és az egymástól való tanulás fokozása,

3. a szakoktatási és -képzési politika kidolgozásában az európai együttműködés megerősítése a közös európai szakoktatási- és képzési kezdeményezések és eszközök megtervezésének és támogatásának elősegítéséhez szakértelem biztosításával,

4. hatékony kommunikációval a szakoktatással és -képzéssel kapcsolatos kérdések láthatóságának és megértésének javítása.

E célok elérése érdekében a Cedefop belső szakértelmét, kutatási és politikai elemzési képességét, hálózatépítési tapasztalatát, adatforrásait és terjesztési eszközeit használja fel, hogy:

5. tanulmányi látogatások, hálózatok, konferenciák és szemináriumok segítségével támogassa az információk, a tapasztalatok és a helyes politikák egymással való megosztását,

6. az érdekelteket és a polgárokat elektronikus és nyomtatott kiadványok útján tájékoztassa a fő kérdésekről,

7. szoros együttműködésben az Európai Képzési Alapítvánnyal a tagjelölt országokat is bevonja az EU szakoktatási és -képzési politikai keretrendszerébe.

A Cedefop tevékenységei részletesen a Központ éves munkaprogramjában olvashatók.

2.3. Korábbi értékelések, tanulmányok és felülvizsgálatok

A 2001-ben véglegesített külső értékelést[7] követően a Bizottság állásfoglalást[8] és a Cedefopra vonatkozóan cselekvési tervet[9] adott ki.

2.4. Finanszírozás

A Cedefop teljes költségvetése és a különböző címekre elkülönített összegek a következők:

Év | Teljes költségvetés euróban | 1. cím: Személyzeti kiadások euróban | 2. cím: Igazgatási kiadások euróban | 3. cím: Működési kiadások euróban |

2008 | 17 604 322 | 10 603 000 | 1 409 000 | 5 592 322 |

2007 | 17 374 402 | 9 881 740 | 1 928 260 | 5 564 402 |

A Cedefop 2001–2006 értékelési időszakra vonatkozó költségvetésének áttekintését a 2. melléklet mutatja be. Részletes információk a Központ éves pénzügyi kimutatásaiban, a Cedefop honlapján találhatók (4. lábjegyzet).

3. A KÜLSő ÉRTÉKELÉSI GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE

Az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (DG EAC) a Cedefop külső értékelésének elvégzésére az Ecotec Research and Consulting Ltd-vel[10]kötött szerződést. A DG EAC elnökletével a Cedefop igazgatótanácsa egyes csoportjainak egy-egy képviselője és a Cedefop két alkalmazottja részvételével irányítóbizottság jött létre, amely támogatta és figyelemmel kísérte az Ecotec munkáját.

Az értékelés átfogó célkitűzései a megállapodás szerint a következők voltak:

- a 2001–2006-ra vonatkozó iránymutató politikai dokumentumokban (pl. a középtávú prioritásokban és az éves munkaprogramokban) meghatározott alapvető célok, prioritások és feladatok teljesítésében a Cedefop tevékenységei és szervezete relevanciájának, kiegészítő jellegének, hatékonyságának, eredményességének, hozzáadott értékének és hatásának értékelése,

- hasznos tanácsok és ajánlások nyújtása, hogy a Cedefop szembe tudjon nézni az elkövetkező évek kihívásaival. Különös jelentőséggel bírnak azok az ajánlások, amelyek elősegítik a Cedefop ütemtervének, igazgatásának javítását, teljesítményének, termékei és szolgáltatásai hatásának fokozását, valamint a költségvetési hatóság és a nyilvánosság felé történő elszámoltathatóságának javítását. Az értékelésnek konstruktívnak kell lennie.

A külső értékelők a Költségvetési Főigazgatóság útmutatójában[11] az értékeléshez előírt módszert és terminológiát alkalmazták, és többféle módszertani eszközt használtak. A szakirodalomból, a politikai dokumentumokból, internetes forrásokból, a Cedefop tevékenységeit vizsgáló egyik tanulmányból és négy részletes esettanulmányból széles körű információkat gyűjtöttek össze. Az elemzés elősegítéseként interjúkon és fókuszcsoportokon keresztül több mint 100 kulcsfontosságú szereplő, valamint két internetes felmérés segítségével több mint 650 válaszadó véleményét sikerült megismerni (részletek a jelentés 3. mellékletében olvashatók).

4. A Fő ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK

Ez a szakasz a főértékelő elemzését és következtetéseit foglalja össze. Általánosságban az a következtetés vonható le, hogy a Cedefop releváns és hatékony szervezet, amely egyértelmű hozzáadott értéket képvisel. Széles körű tevékenységek biztosításával, valamint a ráfordítás és a teljesítmény közötti arány mérlegelése tekintetében a Cedefop szintén hatékonynak minősül.

4.1. Relevancia és kiegészítő jelleg

Az értékelés a Cedefop relevanciája és kiegészítő jellege szempontjából igen kedvező következtetéseket von le. Megjegyzi, hogy a Cedefop nem csak reagál az EU új szakoktatási és -képzési politikai napirendjére, hanem egyben fejlődését is elősegíti. A Cedefop az EU szakoktatási és -képzési politikájának aktív támogatójává vált a legmagasabb szinten. Az értékelésben az is szerepel, hogy a Cedefop megalapítása óta kulcsfontosságú szerepet tölt be a széles körű szakoktatási és -képzési közösség tájékoztatásában, egyfajta „nyitott forrásként” működik, ami által szakmai hírnevet szerzett, és az európai szakoktatás és –képzés terén láthatóvá vált.

Az értékelés rámutat, hogy noha a Cedefop széles körű szakoktatási és -képzési közösséget szolgáló, „nyitott forrásként” betöltött szerepe sikeres volt, talán itt az ideje, hogy a Cedefop mostantól a közvetlen érintettek érdekeire összpontosítson, különösen a politika kidolgozása során. Az értékelés helytállóan állapítja meg, hogy ez a két tevékenység („nyitott forrás” – a politika kidolgozásának támogatása) nem fér össze egymással. Bár a Cedefop jelenleg több támogatást nyújt a politika kidolgozása számára, számos tevékenység a széles körű szakoktatási és -képzési közösséget szolgálja. A problémát nem az összeférhetetlenség jelenti, hanem az egyensúly, amelyet a stratégiában helyre kell billenteni.

Az értékelők azt is észrevették, hogy a Cedefop kiegészíti más ügynökségek tevékenységét, és rámutatott, hogy a Cedefop tisztában van azzal, hogy el kell kerülni bizonyos feladatok kétszeres elvégzését, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy az egyes feladatkörök egyértelműek legyenek. A jövő tekintetében és a Cedefop kettős szerepének (politika kidolgozásának támogatása, „nyitott forrás”) növekvő jelentősége miatt a többi ügynökség feladatkörével való átfedés továbbra is aktív figyelmet igényel.

4.2. Eredményesség

A Cedefop jó munkát végez, legtöbb felhasználója kívánalmainak eleget tesz, igen jó hírnevet szerzett, és az európai szakoktatás és –képzés terén igen kedvező kép alakult ki róla. Az európai szintű szakoktatási és -képzési információk jelentésének, összegyűjtésének és elemzésének értékes forrása, és elismert szerepet tölt be a szakoktatási és -képzési kutatásban és a szakoktatási és -képzési információk terjesztésében is. Az értékelők szerint a Cedefop tevékenységei a általánosságban pozitív visszajelzéseket váltottak ki.

Az értékelés rámutat a Cedefop erősségeire és gyenge pontjaira. Erőssége a hálózatépítés, az egymástól tanulás ösztönzése és összehasonlítható információk biztosítása. A Cedefop legnagyobb hozzáadott értéke a politika és a kutatás ötvözése, különösen azáltal, hogy a kutatási eredményeket felhasználja a politikai kérdések megoldására. Ily módon a Cedefop eredményesen járult hozzá a szakoktatás és -képzés területén folytatott európai együttműködés koppenhágai folyamatának[12] nyomon követéséhez, amely feladatot kiterjedtsége és összetettsége ellenére kevés forrás igénybevételével sikeresen hajtott végre. Ezen túlmenően a Cedefop kompetenciák előrejelzésére irányuló tevékenységei pótolják az európai szintű tudásbeli hiányt.

Gyenge pont a Cedefop kommunikációs stratégiája, különösen honlapjait illetően, valamint a jól kidolgozott értékelési kultúra hiánya. Figyelmet igényelnek a Cedefop fő információszolgáltatási hálózatával, a ReferNettel folytatott munka további szempontjai is, különösen a tekintetben, hogy a ReferNet képes-e a nemzeti hatóságok által jóváhagyott olyan információkat szolgáltatni, amelyek pontosan tükrözik a szakoktatás és -képzés fejleményeit, és a hálózat kellőképpen ismert-e a tagállamokban.

4.3. Hatékonyság

Az ügynökség hatékonyságának értékelése nehezebb feladatnak bizonyult. A hatékonyság méréséhez meg kell vizsgálni, hogy a forrásráfordítás (személyzet és pénz) hogyan vált tevékenységek formájában megjelenő teljesítménnyé, hogy ezáltal fel lehessen mérni a gazdasági előnyt és az összehasonlítható költségeket. A rendelkezésre álló pénzügyi adatok és a projektek jelentéseiből származó adatok alapján az értékelők a hatékonyságot nem tudták tudományosan felmérni. Az értékelők úgy vélik, hogy a tevékenységalapú költségvetés-tervezést csak az értékelési időszak vége felé kezdték végrehajtani, és a mért teljesítménymutatók először csak 2005-ben álltak teljes körűen rendelkezésre, ami 2005 és 2006 között csak részleges összehasonlítási megállapításokat tett lehetővé.

A tudományos adatok hiányának orvoslásaként az értékelők helyettesítő értékek használatával értékelték a Cedefop hatékonyságának mértékét. Azt a következtetést lehetett levonni, hogy a tevékenységek köre igen széles, és a ráfordítások és teljesítmény (széles körű tevékenységek és termékek) arányát tekintve a Cedefop hatékonynak minősül.

Az értékelők jelentése szerint a problémák közül némelyiket a jelenlegi vezetőség már tárgyalja, de mindez a jelen értékelés szempontjából már túl késő. 2008-ban a tevékenységalapú költségvetés-tervezés teljes körű végrehajtása a Cedefopban fontos lépés a későbbi értékelési gyakorlatok megkönnyítése szempontjából.

4.4. Hozzáadott érték és hatás

Az értékelők jelentése szerint a Cedefop különleges hozzáadott értékkel rendelkezik. Tevékenységei egyedülállóak, sok esetben nyilvánvalóan nincs más testület, amely hasonló tevékenységet végezne. Nincs más olyan szervezet, amely a szakoktatás és -képzés terén a tapasztalatok és a kompetenciák európai szintű összesítésére összpontosítana.

Az értékelés számos olyan területet ismert fel, amelyben a Cedefop egyértelműen pozitív hatást és hozzáadott értéket képvisel. A szervezet kulcsfontosságú erősségét a következő tevékenységek jelentik:

- a koppenhágai folyamatban elért haladás dokumentáción alapuló elemzése a szakoktatás és -képzés terén az európai együttműködés erősítése érdekében és a miniszteri értekezletekre jelentések készítése. Ezáltal a Cedefop erősebb mandátummal bír a tagállamokban a szakoktatási és -képzési politika végrehajtásában elért haladás figyelemmel kísérése és jelentése tekintetében,

- a releváns szakoktatási és -képzési kutatások összesítése a jelenlegi tendenciák értelmezésére, valamint európai megközelítés ösztönzése a szakoktatási és -képzési kérdések megoldására,

- a tudásbeli hiányosságok pótlása Európában a jelenlegi és jövőbeli kompetenciaszükségletek szükségszerű elemzésének biztosításával,

- európai eszközök – mint pl. az Europass, az európai képesítési keretrendszer (EQF) és az európai kreditrendszer (ECVET) – megtervezéséhez, kifejlesztéséhez és megvalósításához szakértelem biztosításával az európai együttműködés megerősítésének elősegítése,

- a szereplők – a hivatást gyakorlók, a kutatók és különösen a szociális partnerek – közötti kapcsolat kialakításával a megértés elősegítése és egymástól tanulás. 2006-ban az Európai Bizottság felkérte a Cedefopot, hogy 2008–2013 között koordinálja az egész életen át tartó tanulási programban[13] az új egységesített tanulmányi látogatási programot.

5. A KÜLSŐ ÉRTÉKELÉS FŐ AJÁNLÁSAI

Ez a szakasz az értékelés 16 ajánlását tekinti át. Három csoportba lehet őket sorolni: stratégiai, működési és belső igazgatási kérdések.

5.1. Stratégiai kérdések

- A Cedefopnak továbbra is arra kell törekednie, hogy szűkítse tevékenységei skáláját. Forrásait kevesebb kulcstevékenységre kell összpontosítania, és meg kell szilárdítania igazgatását, hogy a működési területeket erőskezű vezetés irányítsa. A 2009–2011-ig kitűzött középtávú prioritások, amelyeket a Cedefop már elkezdett kidolgozni, jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy stratégiai egyensúly jöhessen létre a „nyitott forrás” biztosítására és az EU szakoktatási és -képzési politikai prioritásai végrehajtásának támogatására irányuló intézkedések között. Jobb kommunikációs politikával a Cedefop elnyerheti az érdekelt felek és a felhasználók támogatását az esetleges stratégiai kiigazításokhoz. (2., 3., 4. és 5. ajánlás);

- A Cedefopnak egyértelmű és koherens stratégiai célkitűzéseit jobban kell használnia, hogy a célkitűzések alapján történő igazgatás kultúrája mindennapos gyakorlattá váljon lépésről lépésre a teljes személyzet körében (1. ajánlás).

- A Cedefopnak lépéseket kell tennie egy beruházási/szerkezetátalakítási alap létrehozására (a megengedett szabályok keretein belül) abból a célból, hogy új kezdeményezésekre fejlesztési forrásokat különítsen el, és más pénzügyi forrásokat is találjon, hogy a jelenlegi költségvetési stagnálás korlátaiból kiléphessen (6. ajánlás).

A stratégiai kérdések terén az értékelő a Bizottság felé is intéz két konkrét ajánlást:

- nyújtson segítséget a Cedefopnak abban, hogy új módszerek felismerésével rugalmasabban tudjon reagálni a rá háruló stratégiai szükségletekre (7. ajánlás);

- tárja fel a releváns európai szolgálatokkal és intézményekkel, hogy a rendeletek keretén belül hogyan lehetne a Cedefop tevékenységeihez hosszabb távú tervezési perspektívát biztosítani (8. ajánlás).

5.2. Működési kérdések

- Kutatás, tanácsadás és politikai támogatás: nagyobb figyelmet kell szentelni a politikaalkotók számára nyújtandó tömör, időszerű és összpontosított eredmények felmutatására. A Cedefop a politika és a kutatás keresztmetszete. Minderről a felhasználók és az érdekeltek szélesebb körű közösségét hatékonyabban kell tájékoztatni, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a Cedefop egyedülálló szerepe az EU szakoktatási és -képzési problémáira irányuló legújabb kutatások alkalmazásában és a tudásbeli hiányosságok orvoslásában. A Cedefopnak ki kell dolgoznia egy „előrejelzési” folyamatot, amely felderíti a 2010 után megjelenő szakoktatási és -képzési vonatkozású kérdéseket, és beépíti őket az EU szakoktatási és -képzési napirendjébe (12., 13. és 14. ajánlás).

- Kommunikáció, tájékoztatás és terjesztés: a Cedefop kommunikációs stratégiáját felül kell vizsgálni, hogy jobban figyelembe vegye az érdekeltek és a célcsoportok igényeit. Intézkedéseket kell hozni a ReferNet teljes potenciáljának a felismerésére, és a modellben rejlő lehetőségeket maximálisan ki kell használni (9. és 10. ajánlás);

- Tapasztalatcsere és együttműködés: a tanulmányi látogatási programot ki kell terjeszteni és olyan platformmá kell alakítani, amely az egész EU-ban felismeri, terjeszti és egymással megoszthatóvá teszi a szakoktatás és -képzés helyes gyakorlatait (11. ajánlás).

5.3. Belső igazgatási kérdések

- A tevékenységalapú költségvetés-tervezést tevékenységalapú pénzügyi jelentéssel kell kiegészíteni. Ezáltal lehetővé válik a Cedefop számára, hogy a tevékenységeihez felhasznált tényleges forrásokat (szemben a költségvetésben szereplőkkel) pontosan felmérje. Segítséget nyújt a stratégiai döntések meghozatala során, mivel ismeri az egyes tevékenységek alternatívaköltségét (15. ajánlás).

- A Cedefop értékelési kultúrájának megerősítése érdekében a gazdasági előnyre és eredményességre (egységköltségek, összehasonlító költségelemzés) törekvő intézkedéseket kell hozni, hogy fel lehessen mérni az adott időszakban nyújtott teljesítményt. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a hatásról és a láthatóságról egyaránt jelentést kell tudni tenni (16. ajánlás).

A Bizottság és a Cedefop összességében elfogadja az értékelők ajánlásait. A Cedefop korlátozott forrásokkal rendelkezik, így fontos, hogy a lehető legjobban használja fel őket. Mivel a fő érdekeltek (kormányok, munkavállalói szervezetek, szakszervezetek, az Európai Bizottság) és a felhasználói közösség (a politikaalkotóktól a hivatásos szakemberekig) köre igen változatos, fontos megtalálni a helyes arányt és egyensúlyt a politika kidolgozásának és végrehajtásának támogatásával, valamint a szakoktatási és -képzési kérdések „nyitott forrásaként” támogatás nyújtásával kapcsolatos tevékenységek között. A külső értékelés eredményei és ajánlásai nyomon követésére a Bizottság és a Cedefop részletes cselekvési terveket fog kidolgozni.

6. KÖVETKEZTETÉS

A Bizottság a Cedefop munkáját illetően egyetért az értékelők általános kedvező értékelésével. Véleménye szerint a Cedefop értékes hozzájárulást tesz a Közösség szakoktatással és –képzéssel kapcsolatos tevékenységeihez. 2000 óta a lisszaboni stratégia, az Oktatás és képzés 2010 program, a koppenhágai folyamat és az EU bővítése jelentősen megváltoztatta a szakoktatás és -képzés európai hátterét. Az értékelés elismeri, hogy az elmúlt hat évben a Cedefopnak egyre összetettebb és kihívásokkal teli környezetben kellett működnie. Azt a következtetést vonja le, hogy a Cedefop jól reagált, nagyobb rugalmasságot, hatást és értéket képviselt.

A Cedefop az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtásának elősegítésével, valamint a koppenhágai folyamatban kijelölt európai szakoktatási és -képzési politikai prioritások végrehajtásában a tagállamok által elért eredmények figyelemmel kísérésével és jelentésével támogatta a politika kidolgozásának a folyamatát. Olyan európai eszközök kifejlesztésével, mint pl. az Europass és az európai képesítési keretrendszer, valamint a tanulmányi látogatási programokon keresztül a tapasztalatcsere és az egymástól való tanulás ösztönzésével a Cedefop hozzájárult az európai együttműködés megszilárdításához.

Az értékelés azt a következtetést vonja le, hogy a Cedefop komoly szakmai hírnevet alakított ki, különleges hozzáadott értéket képvisel és sok tevékenység tekintetében nyilvánvalóan nincs más testület, amely hasonló munkát végezne. „Nincs más olyan szervezet, amely a szakoktatás és -képzés terén a tapasztalatok és a kompetenciák európai szintű összesítésére összpontosítana. Erős érvek szólnak amellett, hogy ha a Cedefop nem létezne, valószínűleg létre kellene hozni egy hasonló szervezetet.”

2001–2006-ban az értékelési időszak során a Cedefop elmozdult a szélesebb körű szakoktatási és -képzési közösség rendelkezésére álló, hagyományosabb „nyitott forrás” szerepétől, és aktívabbá vált az EU szakoktatási és -képzési politikája kidolgozásának támogatásában. Ez a stratégiai váltás 2002-ben a koppenhágai nyilatkozattal kezdődött, majd a maastrichti és helsinki közleménnyel felgyorsult, és várhatóan tovább folytatódik.

Az értékelés rámutatott, hogy az igazgatótanács nagy mértékben támogatja a Cedefop stratégiai átszervezését. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen váltás sikeres legyen, fel kell állítani a prioritásokat és a tevékenységekhez hatékonyan kell forrásokat rendelni, noha a Cedefop továbbra is az európai szakoktatás és -képzés „nyitott forrása”, amely ezzel párhuzamosan a politikai küldetést is támogatja. Az értékelők úgy vélik, hogy „ezzel egészen addig természetesen nincs probléma, amíg a források szintje fennmarad, és a szervezeten belül a kompetencia mindkettőre kiterjed.”

Mivel azonban a Cedefopnak ennél is nagyobb támogatást kellene nyújtania a politika kidolgozásához és végrehajtásához, és a források korlátozottak, fontos, hogy a rendelkezésre álló források kevesebb kulcstevékenységre összpontosuljanak. A Cedefopnak a „nyitott forrás” szerepétől bizonyos mértékig el kell mozdulnia. Mindez nehéz döntéseket jelent, amelyekkel meg kell szüntetni olyan tevékenységeket, amelyek önmagukban értékesek, ám a fő érdekelteknek nem sok hozzáadott értéket képviselnek.

A Cedefopnak felül kell vizsgálnia tájékoztatási és kommunikációs stratégiáját és szolgáltatásait, hogy az információkat az érdekeltek olyan egyedi csoportja felé irányítsa, amelyek más típusú és formájú információkat igényelnek. Fontos, hogy a Cedefop szélesebb körű szakoktatási és -képzési közösséget vonjon be a politikával kapcsolatos támogatási tevékenységei átszervezésébe, és egyben elmagyarázza nekik az átszervezés lényegét.

2008-ban a Cedefopban a tevékenységalapú költségvetési tervezés teljes körű végrehajtása fontos lépés afelé, hogy a különböző tevékenységek terén a beruházás és az eredmény közötti kapcsolat, valamint a szervezetnek és az érdekelteknek nyújtott stratégiai értéke láthatóbb és érthetőbb legyen. Az értékelők ajánlása szerint a Cedefopnak meg kell vizsgálnia, hogy a rendszert hogyan lehetne felhasználni a pénzügyi ellenőrzéshez és jelentéshez, és így pontosan fel lehessen mérni a tevékenységek által felhasznált tényleges forrásokat (szemben a költségvetésben szereplő forrásokkal). Mindezt releváns és mérhető mutatókkal kell kiegészíteni, hogy a célkitűzések nyomon követését meg lehessen könnyíteni, és a beavatkozási területeken fel lehessen mérni a Cedefop hatását.

A Cedefop vezetőségének továbbra is arra kell törekednie, hogy világos elképzelésekkel álljon elő, és stratégiai küldetését az egész személyzethez eljuttassa.

A külső értékelési jelentés hasznos eredményekkel és ajánlásokkal szolgál a Cedefop mint az EU szakoktatással és -képzéssel foglalkozó ügynöksége további fejlődéséhez. Az értékelés eredményeinek és ajánlásainak konkrét nyomon követése két szinten lesz biztosítva:

- egy cselekvési tervvel, amelyet a Cedefop igazgatótanácsának nyújt be, és amely felvázolja az értékelő ajánlásainak elemzését és a javasolt fellépéseket. A cselekvési terv végrehajtását az igazgatótanács kíséri figyelemmel.

- a DG EAC által összeállított cselekvési tervvel, amely figyelembe veszi ugyan a Cedefop cselekvési tervét, de a Cedefop kompetenciáján túlmutató értékelés eredményeivel és ajánlásokkal, különösen a Bizottságnak szánt ajánlásokkal foglalkozik.

[pic]

2. melléklet

A KÖLTSÉGVETÉS ALAKULÁSA, 2001–2006

Közösségi támogatás | Bevétel (a végleges költségvetésbe bevezetve és ténylegesen beszedve) | Kiadási előirányzatok (a végleges költségvetésbe bevezetve) címenként | Kiadási előirányzatok (kötelezettségvállalási és kifizetett) | Emberi erőforrások |

Év | |Bevezetett bevétel

1000 euróban | Beszedett bevétel

1000 euróban | Személyzet

(1. cím)

1000 euróban | Igazgatás és infrastruktúra

(2. cím)

1000 euróban | Működés

(3. cím)

1000 euróban | Elvégzett kötelezettségvállalások

1000 euróban | Elvégzett kifizetések

1000 euróban | Létszámterv

| Személyzet teljes létszáma (az adott év dec. 31-én) | | 2001 | B3-1030: 8,5 m€

B3-1031: 4,7 m€

Összesen: 13,2 m€ | 13 600 |13 500 |7 500 |1 000 |5 000 |13 500 |10 600 |81 pozíció |127 | | 2002 | B3-1030: 9,2m€

B3-1031: 4,5 m€

Összesen: 13,7 m€ |14 200 |12 600 |8 100 |1 100 |5 000 |13 900 |10 900 |83 pozíció |123 | | 2003 | B3-1030: 9,4 m€

B3-1031:5,1 m€

Összesen: 14,5 m€ |14 700 |15 300 |8 000 |1 200 |5 500 |15 400 |11 300 |83 pozíció |125 | | 2004 | 15 03 01 03:

10,638 m€

15 03 01 04:

5,162 m€

Összesen: 15,8 m€ | 16 546 |14 466 |9 243 |1 395 |5 958 |16 313 |12 270 |88 pozíció |137 | | 2005 | 15 03 01 03:

10,662 m€

15 03 01 04:

5,438 m€

Összesen: 16,1 m€ | 17 093 |16 989 |9 468 |1 372 |5 578 |15 290 |14 381 |91 pozíció |123 | | 2006 | 15 03 01 03:

10,962 m€

15 03 01 04:

5,438 m€

Összesen: 16,4 m€ | 17 563 |15 313 |9 443 |1 419 |5 978 |15 872 |13 475 |95 pozíció |123 | |A tevékenységalapú költségvetés-tervezésre való 2004-es átállás óta: 15 03 01 03 helyébe B3-1030 lép; 15 03 01 04 helyébe B3-1031 lép

[1] HL L 39., 1975.2.13., 1–4. o.

[2] A Tanács 1525/2007/EK, Euratom rendelete (2007. december 17.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, EURATOM rendelet módosításáról

[3] A Bizottság 478/2007/EK, Euratom rendelete (2007. április 23.) a 2002. december 23-i 2342/2002 rendelet módosításáról

[4] A Cedefop honlapja: http://www.cedefop.europa.eu/

[5] Az 1975-ben eredetileg Berlinben létrejött Cedefop székhelyét 1995-ben Thesszalonikébe helyezték át.

[6] A középtávú prioritások és az éves munkaprogramok a Cedefop honlapján megtekinthetők (lásd a 4. lábjegyzetet).

[7] http://www.ec.europa.eu/education/programmes/evaluation/cedefop/final_report_pl_ramboll_en.pdf

[8] http://www.ec.europa.eu/education/programmes/evaluation/cedefop/annex_position_paper_en.pdf

[9] http://www.ec.europa.eu/education/programmes/evaluation/cedefop/actionpl_en.pdf

[10] Pályázati felhívást követően az Ecotec Research and Consulting Ltd-vel a DG EAC kapcsolódó tevékenységei értékelésére keretszerződést kötöttek.

[11] „Az EU tevékenységeinek értékelése: Gyakorlati útmutató a Bizottság szolgálatai számára”, Európai Bizottság, Költségvetési Főigazgatóság, 2004. július

[12] További információ a koppenhágai folyamatról: http://ec.europa.eu/education/policies/2010/vocational_en.html

[13] Az Európai Unió Tanácsa. A Tanács határozata az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról (1720/2006/EK). Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 327/45., 2006.11.24.