52008DC0207

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, xxx.

COM(2008) yyy végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a fogyasztóknak – különösen a kiskorúaknak – a videojátékok használata tekintetében történő védelméről

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a fogyasztóknak – különösen a kiskorúaknak – a videojátékok használata tekintetében történő védelméről

BEVEZETÉS

A fogyasztók egyes video- és számítógépes játékok korcsoportok szerinti címkézése általi védelemről szóló, 2002. évi tanácsi állásfoglalás[1] kiemelte, hogy a játékok tartalmának értékelésével és korcsoportok szerinti besorolásával kapcsolatban egyértelmű tájékoztatásra van szükség. A videojátékok jobb átláthatóságának és szabad forgalmának biztosítása érdekében ezért az összes tagállamban egyértelmű és egyszerű besorolási rendszerek alkalmazására kell ösztönözni. A Tanács hangsúlyozta az összes érdekelt fél közötti együttműködés fontosságát is.

Az állásfoglalás felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a video- és számítógépes játékok tartalmára vonatkozó különböző értékelési módszereket, valamint e játékok besorolását és címkézését, majd erről tájékoztassa a Tanácsot.

A videojátékok használata az európaiak minden korosztályának és társadalmi rétegének egyik legkedveltebb szabadidős elfoglaltsága[2]. Noha legtöbbjüket szabadidős céllal vásárolják, a legjobb játékoknak mégis van egyéb pozitív hatásuk is, így elősegítik az analitikus és stratégiai készségek fejlődését, és hozzászoktatják a fiatalokat az információs technológiák interaktív alkalmazásához. Ígéretes lehetőségek kínálkoznak arra is, hogy Európában olyan, erős lábakon álló, európai jegyeket viselő interaktív játékpiac alakulhasson ki, amely a kulturális sokszínűség hordozójává válhat. Az online videojátékok növekvő népszerűsége egyben a szélessávú távközlési hálózatok és a harmadik generációs mobiltelefonok fejlődésének is fontos mozgatórugója.

Az asztali és kézi játékkonzolokat, valamint a számítógépes és online játékokat, köztük a vezeték nélkülieket is magukban foglaló videojátékok európai piaca 2006-ban több mint 6,3 milliárd eurós bevételre tett szert, és az előrejelzések szerint 2008-ban ez az összeg eléri a 7,3 milliárd eurót. Értékben a teljes európai zenepiac felének felel meg[3], és máris megelőzi a mozipiacot. Az európai tartalomiparban a videojátékok ágazata fejlődik leggyorsabban és legdinamikusabban: gyorsabb ütemben növekszik, mint az Egyesül Államokban[4]. Új tendencia, hogy a közkedvelt videojátékok elsősorban reklámbevételből finanszírozott, ingyenes változatát elérhetővé teszik az interneten.

Ahogy a többi média esetében is, a politikai döntéshozóknak különösen ügyelniük kell az alkotók és a játékosok szólásszabadságára. Mindeközben tekintettel kell lenni a piac változásaira. A videojátékok jelensége ugyanis az összes nemzedékre átterjedőben van: gyermekek és szülők egyaránt játszanak velük és a gyerekszobákból átkerülnek a nappalikba[5]. Az európai játékosok átlagéletkora megemelkedett, ma már egyre több felnőtt játszik felnőtteknek szánt videojátékokkal. A politikai döntéshozók ugyanakkor felelősséggel tartoznak a játékosok egészségéért, és a kiskorúak védelmében szigorú előírásokra van szükség. A videojátékoknak a kiskorúakra gyakorolt erős pszichológiai hatása miatt fontos megbizonyosodni arról, hogy ezek a játékok nem jelentenek veszélyt rájuk nézve. Ehhez különösen arra van szükség, hogy különböző szintű legyen a kiskorúaknak és felnőtteknek a videojátékokhoz való hozzáférése.

Az ipar, a civil társadalom – köztük szülői és fogyasztói egyesületek –, valamint a vallási közösségek képviselőivel folyó intenzív egyeztetéseket követően 2003 áprilisában sor került az Egységes Európai Játékinformációs Rendszer (PEGI)[6] önszabályozó korhatár-besorolási eszközének elfogadására. A PEGI egy önkéntes tagsági elven működő, önszabályozó rendszer, amelynek célja, hogy a kiskorúakat megóvja az életkoruknak nem megfelelő tartalmat hordozó játékoktól. A PEGI létrejöttével a sokféle, országos szintű korhatár-besorolási rendszert egyetlen közös európai rendszer váltotta fel.

A Bizottság megbízásából 2003-ban független tanulmány készült az audiovizuális művek besorolásának európai uniós gyakorlatáról („Study on the rating practice used for audiovisual works in the European Union”)[7]. A tanulmányból kitűnik, hogy növekszik az egyöntetű besorolást szorgalmazó technológiai és társadalmi nyomás, ez pedig közös besorolási kritériumokkal orvosolható volna. A tanulmány azt a következtetést is levonta, hogy a bevált gyakorlatokról a médiaplatformok között folyó rendszeres tapasztalatcsere az első lépést jelentené az egységes gyakorlat felé vezető úton.

Az Európai Unió – jogszabályjavaslatok és egyéb intézkedések révén – eddig is arra törekedett, hogy a gyermekeknek minél jobb védelmet biztosítson, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva: a kiskorúak és az emberi méltóság védelméről és a válaszadás jogáról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (2006/952/EK)[8] szerepelnek olyan intézkedések, amelyek a kiskorúakra káros, jogellenes internetes tevékenységek elleni küzdelmet és a minősítéssel vagy besorolással foglalkozó szervek közötti együttműködést szolgálják. Az INSAFE-hálózat – amely a Bizottság által irányított Biztonságosabb internet program[9] társalapításában jött létre – a videojátékokat is magában foglaló új médiák gyermekek általi használatára kívánja fokozottabban felhívni a figyelmet.

Az internet – a videojátékokat is beleértve – a médiafogyasztás új formáit, a kulturális sokszínűség új lehetőségeit kínálja, de egyben az illegális és különösen a kiskorú gyermekekre nézve veszélyes tartalmak terjesztésének eszközévé is válhat. Ez a fiatalok védelmének szempontjából külön kihívást jelent. A Biztonságosabb internet program társalapításában létrejött, 2007. június óta működő PEGI online[10] a PEGI-rendszer logikus folytatása. Azzal a céllal hozták létre, hogy a fiataloknak jobb védelmet biztosítson a nem megfelelő tartalmat hordozó játékokkal szemben, és segítsen a szülőknek abban, hogy jobban megértsék az ilyen játékok világában rejlő lehetséges kockázatokat és veszélyeket.

2007. decemberében a Bizottság elfogadta a digitális környezethez igazodó médiaműveltség európai megközelítéséről szóló közleményt[11]. A médiaműveltség röviden a médiatartalmak elérésének, megértésének, értékelésének és létrehozásának képességét jelenti. A médiaműveltség mindenfajta médiára kiterjed, a videojátékokat is beleértve. A közlemény hangsúlyozza a médiaműveltség fontosságát a fiatal generációk körében, különösen az online tartalmak tekintetében. Meg kell említeni továbbá, hogy a videojátékokat egyre inkább használják az iskolai oktatásban is[12].

A KONZULTÁCIÓ ÉS KÖVETKEZTETÉSEI

Minden tagállamnak kérdőívet küldtek, hogy a visszaérkezett adatok és információk alapján részletes jelentés készülhessen a fent említett tanácsi ajánlás elfogadása óta eltelt időszak fogyasztóvédelmi fejleményeiről a video- és számítógépes játékok területén. A kérdések a korhatár- és tartalom-besorolási rendszerekre, a videojátékok kiskereskedelmi forgalmazására, tilalmára, a kiskorúak védelmére irányuló jelenlegi intézkedések hatékonyságára, az online játékokra és a páneurópai, platformtól független besorolási rendszerre vonatkoztak. Mind a 27 tagállam kitöltötte a kérdőívet.

Korhatár- és tartalom-besorolási rendszerek

A PEGI-t Európában valamennyi jelentősebb játékkonzol-gyártó[13] támogatja. Az Európai Unió tagállamainak többsége[14] alkalmazza, még ha mind nem vezetett is be erre vonatkozó jogszabályt.

A következő tagállamok alkalmazzák már a PEGI-rendszert és rendelkeznek korhatár-osztályozásra vonatkozó különös jogszabállyal[15] vagy dolgoznak ilyen jogszabály megalkotásán: Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Olaszország, Portugália és Szlovákia. Hollandiában és Lengyelországban büntetőjogi szankciókat is alkalmaznak.

Az Egyesült Királyságban a videojáték-ipar a legtöbb videojáték esetében használja a PEGI-t. A szexuális tartalmú vagy szélsőségesen erőszakos jelenteket ábrázoló videojátékok esetében be kell szerezni a brit filmbesorolási testület, a BBFC (British Board of Film Classification) jóváhagyását. A BBFC által alkalmazott korbesorolás ugyanakkor különbözik a PEGI-besorolástól.

Franciaországban a videojátékok osztályozásánál és címkézésénél alkalmazzák a PEGI-t. A francia büntetőjog 2007. évi módosítása[16] előírja a videojátékok korhatár-besorolását és korcsoportok szerinti címkézését.

Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Írország, Magyarország, Spanyolország és Svédország alkalmazza a PEGI-t, de nem rendelkezik külön erre vonatkozó jogi szabályozással. A Cseh Köztársaságban hivatalosan nem létezik külön rendszer, de a PEGI-t az összes nagyobb kiadó használja, habár nem minden forgalmazott videojáték esetében.

Németország és Litvánia rendelkezik különös kötelező erejű jogszabályokkal. Németország nem alkalmazza az önszabályozó PEGI-rendszert. A német ifjúságvédelmi törvény[17] különös rendelkezéseket tartalmaz a korhatár-besorolást és a videojátékok címkézését illetően, amely a 16 szövetségi tartomány hatáskörébe tartozik. A tartományok az USK ( „Unterhaltungssoftware Selbskontorolle ”, a szórakoztató szoftverek önszabályozó szervezete) együttműködésével az összes tartományra vonatkozó, közös korhatár-besorolási rendszert alakítottak ki. E célból a tartományok közös képviselőt delegálnak, akinek a címkézésre vonatkozó döntése kötelező erejű.

Ausztriában a kiskorúak védelme az egyes tartományok hatáskörébe tartozik. Ezért vannak nagy különbségek az egyes tartományok ifjúságvédelmi szabályozása és alkalmazása tekintetében.

Máltán , ahol a PEGI-t nem használják, a videojátékokra az általános jogszabályok vonatkoznak.

Ciprus, Luxemburg, Románia és Szlovénia azt a tájékoztatást adta, hogy nem rendelkeznek korhatár- és tartalom-besorolási rendszerrel, illetve erre vonatkozó jogszabállyal.

Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy még sokat lehet javítani a jelenlegi helyzeten a PEGI besorolási rendszernek a tagállamok általi átvétele és az érvényben lévő nemzeti előírásokkal történő összehangolása tekintetében.

A videojátékok kiskereskedelmi forgalmazása

A Bizottság aggódik amiatt, hogy a kiskorú gyermekek által használt videojátékok között egyre több jelenít meg erőszakos tartalmat. Fontos megvizsgálni az ezekhez a játékokhoz való hozzáférést. A tagállamok fele[18] rendelkezik különös polgári és büntetőjogi előírásokkal a kiskorúakra nézve ártalmas tartalmú videojátékok fizikai értékesítésére vonatkozóan, és szankciók alkalmazásával érvényesíteni is tudják azokat[19].

Az értékesítés, a terjesztés és a reklámozás tekintetében korhatár- és/vagy tartalom-besorolást alkalmazó vagy a jövőben alkalmazni kívánó tagállamok közé tartozik Olaszország (a törvény elfogadása folyamatban van), az Egyesült Királyság, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia[20] , Németország és Szlovákia .

Franciaországban, Svédországban és Hollandiában bizonyos erőszakos videojátékok a büntetőjog értelmében (Svédországban az alkotmányos jog értelmében is) tilalom alá esnek. A jogszerű játékok értékesítése tekintetében a svéd kiskereskedők megállapodtak a PEGI besorolási rendszer alkalmazásában. Lehetőségük van arra, hogy a videojáték értékesítését a szülői beleegyezéstől tegyék függővé.

Belgiumban és Máltán több jogszabály is foglalkozik a videojátékok értékesítésével, köztük a rasszizmusról és idegengyűlöletről, kereskedelemről és fogyasztóvédelemről, valamint a közrendről szóló törvények.

Bulgária[21], Ciprus, a Cseh Köztársaság[22], Dánia[23], Luxemburg, Lengyelország, Magyarország és Románia nem rendelkezik a videojátékok értékesítésére vonatkozó különös jogszabállyal.

Ilyen körülmények között a videojátékok értékesítésére vonatkozó kiskereskedői etikai kódex kidolgozása jelenti a következő logikus lépést. Az Amerikai Egyesült Államokban az ESRB Retail Council (ERC) égisze alatt az Entertainment Software Rating Board (ESRB, a szórakoztató szoftverek besorolását végző bizottság) és a kiskereskedők látják el a szülőket és a többi fogyasztót besorolással kapcsolatos információval. A gondozásukban megjelent „Ratings Education and Enforcement Code” címet viselő dokumentum[24] célja a kiskereskedők tájékoztatása és annak biztosítása, hogy alkalmazzák a besorolási rendszert, pl. az eladó személyzet tájékoztatása és képzése által. A fogyasztók a kiskereskedőknek vagy az ESRB honlapján bejelenthetik az észlelt jogsértéseket. Az ESRB az ERC illetékes tagjának továbbítja a panaszt gyors intézkedés végett, valamint kizárhatja a jogsértést elkövető tagot.

Videojátékok betiltása

Eddig csak négy tagállamban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Németországban és Olaszországban tiltottak be bizonyos videojátékokat, formális betiltás vagy betiltással egyenértékű intézkedés – például lefoglalás, a besorolás megtagadása vagy kereskedelmi korlátozások – formájában.

Írországban az erőszakos tartalma miatt használatra alkalmatlannak nyilvánított videojátékokat az Irish Film Censor's Office (IFCO, az ír filmcenzúra hivatal) betilthatja, ahogy 2007 júniusában a „Manhunt 2” videojáték esetében meg is tette[25]..

Az Egyesült Királyságban a „Carmageddon” vont az első olyan videojáték, amelynek besorolását a BBFC 1997-ben megtagadta. Később a játék módosított változatát már engedélyezték.

2007 júniusában a BBFC nem adott ki engedélyt a „Manhunt 2” videojátékra. A témában illetékes fellebbviteli bizottság, a Video Appeals Committee 2007 decemberében felülbírálta a döntést. A BBFC ekkor a High Court elé vitte az ügyet, az visszautalta a Video Appeals Committee elé, ez utóbbi pedig 2008 márciusában fenntartotta korábbi döntését. A BBFC ennek megfelelően „18”-as minősítésű engedélyt[26]. Az engedélyt azonban nem az eredeti, hanem egy módosított változatra adták meg. A besorolási engedéllyel nem rendelkező videojátékok terjesztése két évig terjedő szabadságvesztéssel és/vagy korlátlan pénzbüntetéssel sújtható.

Olaszországban a „Manhunt 2” terjesztését a kommunikációs miniszter 2007 júniusában megtiltotta[27].

Németországban az Amtsgericht München (elsőfokú helyi bíróság) 2004. júliusi ítéletében az erőszak ábrázolásának és dicsőítésének tilalmára vonatkozó büntetőjogi rendelkezés megsértésére hivatkozva elrendelte a „Manhunt” összes verziójának lefoglalását[28] . Több hasonló példát is felsorolhatnánk, így a „Dead Rising” esetét, amelyet az Amtsgericht Hamburg 2007. júniusi ítéletét[29] követően tiltottak be és foglaltak le.

A Bizottság úgy véli, hogy a hasonló tilalmak továbbra is csak kivételes esetekben és arányos mértékben indokoltak, éppen ezért alkalmazását az emberi méltóság súlyos megsértésének esetére kell korlátozni.

A kiskorúak védelmére irányuló jelenlegi intézkedések hatékonysága

A tagállamok fele[30] úgy gondolja, hogy a jelenlegi intézkedések általában hatékonyak. Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Olaszország a közlemúltban javított vagy jelenleg javít nemzeti jogszabályain. Egyes országok úgy vélik, hogy ezek a változások akkor felelnek meg a célnak, ha önszabályozással párosulnak. A francia büntető törvénykönyvet például 2007-ben módosították. Három elvet vezettek be: az érintett ágazat felelősségi körébe tartozó önszabályozó rendszert, új belügyminisztériumi jogköröket és büntetőjogi szankciókat.

Hollandia esetében a PEGI és a videojátékok értékesítésére vonatkozó előírások elégségesnek tűnnek. Finnország, Németország, Írország és Spanyolország a jelenlegi szabályozást hatékonynak és széles körben elfogadottnak tartja, ugyanakkor a médiaműveltség, a szülők tájékoztatása és a bírósági felülvizsgálat területén hozott intézkedésekkel kívánja hatékonyságát tovább növelni. Svédország alkalmazza a PEGI-rendszert és úgy véli, hogy a szülők tájékoztatására, az ágazat önszabályozására, valamint az állam és az ágazat közötti együttműködés elősegítésére vonatkozó intézkedések megfelelően működnek.

Németországban[31] és az Egyesült Királyságban[32] jelenleg készül tanulmány a jogi szabályozás hatékonyságáról és a gyermekeket fenyegető veszélyekről. Lettország, Lengyelország és Szlovákia még nem tudja megítélni, hogy a PEGI sikeresen működik-e, mert még nem hajtottak végre erre vonatkozó vizsgálatot.

Ausztriában az illetékes regionális hatóságok nagy többsége – függetlenül attól, hogy alkalmazza-e a PEGI-t vagy sem – úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer nem elégséges. Bécs tartomány törvényreformot tervez. Ausztria azon a véleményen van, hogy egy országos szinten működő rendszer nem elégséges az internet okozta vagy a szomszédos országok közelsége miatti problémák megoldásához. Problematikusnak találja továbbá az ismeretek, a rendőri felügyelet és a kiskereskedők számára segítségül szánt besorolás körüli hiányosságokat.

Belgiumban és Magyarországon ugyan már alkalmazandó a PEGI-rendszer, de jogilag nem kötelező erővel, következésképpen mindkét ország úgy látja, hogy a kiskorúak védelme nem hatékony. Belgium támogatná az európai szintű szabályozást. Noha a PEGI-besorolás a videojátékok többségén fel van tüntetve, Magyarország a szülők tájékozatlansága miatt mégsem tartja a PEGI-t elég hatékonynak.

Bulgáriában a gyermekvédelmi jogszabályokat[33] az elmúlt két évben önszabályozási mechanizmusokat ösztönző intézkedésekkel egészítették ki.

Online videojátékok

Az online videojátékok használatával a játékosok a hálózaton keresztül interaktív kapcsolatba léphetnek egymással. A tagállamok nagy többsége[34] nem rendelkezik erre vonatkozó jogszabállyal. Egyes országok[35] azonban használják a PEGI online-t és sokan alkalmazzák erre a területre az általános jogszabályokat (a büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve), valamint az offline videojátékokra vonatkozó jogszabályokat.

Németországban – a már említett ön- és társszabályozó eljárásokon túl – a tartományok által létrehozott internetes ifjúságvédelmi közös ügynökség, a „jugendschutz.net” megvizsgálja az online kínálatot, tárgyalásokat folytat az előállítókkal és a szolgáltatókkal, valamint részt vesz a szabályozási folyamatban.

Olaszországban a kiskorúaknak a videojátékok használata tekintetében történő védelmére vonatkozó törvény hatálya kiterjed az online játékokra is. A médiákra és a kiskorúakra vonatkozó önszabályozási kódextervezet értelmében az online videojátékok esetében közérthetően és jól láthatóan fel kell tüntetni a PEGI online szerinti besorolást, valamint a szülői ellenőrzés keretében alkalmazható szűrőintézkedésekre vonatkozó információkat is.

Írországban az offline és az online videojátékok jogi szempontból azonos megítélés alá esnek. Az internetszolgáltatók vállalták, hogy az ír jogszabályokba ütköző tartalmakat és szolgáltatásokat nem tárolnak ír szervereken, illetve azokat eltávolítják onnan. Létrehoztak egy az illegális vagy káros internetes tartalmak bejelentésére szolgáló forródrótszolgálatot, és a szolgáltatók együttműködnek a rendőrséggel.

Lettország különös jogszabályokat alkalmaz az internetes számítógépes játékokhoz való hozzáférés tekintetében. Megtiltható a forgalmazásuk abban az esetben, ha például a felhasználói kört nem lehet meghatározni, vagy ha a felhasználót nem tájékoztatták az életkorra vonatkozó korlátozásokról. Az internetszolgáltatóknak továbbá tájékoztatniuk kell a felhasználókat egy tartalmi szűrő telepítésének lehetőségéről.

A Bizottság általánosságban úgy véli, hogy az online videojátékok sajátos jellemzőinek figyelembevétele érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. Gyors és hatékony módszerre van szükség az életkor ellenőrzésére, és különös figyelemmel kell kísérni a csevegőszobákat. Hasznos lenne erről az összes érdekelt bevonásával európai szintű párbeszédet folytatni.

Ebben az összefüggésben kiindulópont lehetne a köz- és a magánszférának a számítógépes bűnözés – és különösen az illegális és káros internetes tartalmak – elleni fellépésben való együttműködését erősítő európai uniós politika.

Páneurópai, platformtól független besorolási rendszer

A tagállamok többsége[36] támogatja egy olyan páneurópai, platformtól független korhatár-besorolási rendszer bevezetését, amely hozzájárulna a belső piac zavartalan működéséhez és megelőzné, hogy a fogyasztók összezavarodjanak. A PEGI-rendszert a tagállamok hasznosnak, megvalósíthatónak és továbbfejlesztésre alkalmasnak találják.

Lengyelország és a Cseh Köztársaság ugyan kétségének adott hangot, de bizonyos fokig támogatná a harmonizációs és együttműködési törekvéseket. Egyedül Franciaország, Magyarország és Portugália gondolja úgy, hogy egy páneurópai, platformtól független besorolási rendszert lehetetlen megvalósítani. Álláspontjuk szerint a különféle médiák más és más feltételeket igényelnek a terjesztés és hozzáférés tekintetében, és olyan sajátos fogyasztói jellegzetességekkel rendelkeznek, amely eltérő besorolást és szabályozást tesz szükségessé. Úgy gondolják továbbá, hogy ezek a médiák kulturális és erkölcsi értelemben különböző érzékeny pontokat érintenek, ami szintén akadályozza egy közös besorolási rendszer megvalósítását. Németország elégségesnek tartja saját rendszerét. Belgium jelezte, hogy támogatná egy olyan uniós rendelet megalkotását, amely a címkék helyes alkalmazására vonatkozó ellenőrzés és szankciók területén fennálló hiányosságok felszámolása irányul. A tagállamok többsége támogatja az ön- és társszabályozó rendszerek elősegítését. Az Egyesült Királyságban folyamatban van a helyzet felmérése.

KÖVETKEZTETÉS

A legtöbb tagállam már alkalmazza az offline videojátékok 2003-ban bevezetett önszabályozó besorolási rendszerét, a PEGI-t. E tagállamok túlnyomó többsége rendelkezik erre vonatkozó jogi szabályozással, és közülük sokan a közlemúltban javították vagy jelenleg javítják azokat. Sőt, egyes tagállamok jogi szabályozása a PEGI-rendszert veszi alapul.

Az online játékok esetében más a helyzet. Az internet a könnyű hozzáférés miatt és globális természetéből fakadóan új kihívásokat jelent. A tagállamok többsége nem rendelkezik az online videojátékokra vonatkozó külön jogi szabályozással. Egyes tagállamok ugyanakkor úgy gondolják, hogy az offline videojátékokra vonatkozó jogi szabályozás erre a területre is értelemszerűen alkalmazandó, és egyesek alkalmazzák a 2007. júniusában elindított PEGI Online-rendszert.

Összefoglalva: a PEGI a jelek szerint jó eredményt ért el, és a PEGI online is olyan ígéretes kezdeményezés, amely a jobb szabályozás programjával összhangban megvalósuló önszabályozás szép példája. Következésképpen a tagállamoknak, az érintett ágazatnak és a többi érdekelt félnek – a szülőket is beleértve – további erőfeszítéseket kell tennie a videojátékok iránti bizalom erősítése és a kiskorúak védelmének javítása érdekében.

Figyelembe véve a fentieket, és szem előtt tartva a videojátékok értékét a kulturális sokszínűség szempontjából, a Bizottság

- Felhívja a tagállamokat, hogy ismerjék el a videojátékok megnövekedett népszerűségét és fontosságát a médiák között, és gondoskodjanak a nagyfokú szólásszabadság, valamint a kiskorúak védelmét biztosító hatékony és arányos mértékű intézkedések alkalmazásáról, és arról, hogy a kettő kölcsönösen erősítse egymást.

- Felhívja ezért a tagállamokat, hogy nemzeti rendszereikbe illesszék bele a PEGI és PEGI online kezdeményezések keretében kialakított információs és besorolási rendszert.

- Felhívja a videojátékokat és konzolokat előállító ágazat képviselőit, hogy folytassák erőfeszítéseiket a PEGI és PEGI online rendszerek további fejlesztése és különösen az életkor-besorolásra és címkézésre vonatkozó kritériumok rendszeres frissítése érdekében.

- Elismeri, hogy az online videojátékok új kihívást jelentenek, felmerül például az életkor-ellenőrzés hatékony rendszerének vagy a fiatal felhasználóknak az e játékokhoz tartozó csevegőszoba használatakor fennálló esetleges veszélyektől való megóvásának a kérdése, és felhívja a tagállamokat, valamint az érdekelt feleket, hogy működjenek együtt innovatív megoldások kidolgozásában.

- Felhívja a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy mérjék fel a videojátékoknak – különösen az egészségre gyakorolt – negatív és pozitív hatásait.

- Felhívja a videojátékok kiskereskedelmi forgalmazásában érintett érdekelt feleket, hogy két éven belül egyezzenek meg a videojátékoknak a kiskorúak részére történő értékesítéséről szóló páneurópai etikai kódex kidolgozásáról, vállaljanak arra nézve kötelezettséget, hogy gondoskodnak a szülők és gyermekek jobb tájékoztatásáról a PEGI-rendszerre vonatkozóan, valamint biztosítsák az említett kódex előírásainak alkalmazásához szükséges megfelelő eszközöket.

- Ösztönzi a tagállamokat és az összes érdekelt felet, hogy a 2007. december 20-i bizottsági közleménnyel összhangban kezdeményezzenek a videojátékokra vonatkozó médiaműveltség javítására irányuló intézkedéseket.

- Üdvözli és támogatja az ön- és társszabályozó, páneurópai, platformtól független korhatár-besorolási rendszer megvalósítását szolgáló további erőfeszítéseket. A Bizottság célja különösen, hogy megbeszéléseket szervezzen a besorolást végző testületek részére, ahol azok megoszthatják egymással a vonatkozó bevált gyakorlatokat.

- A Bizottság szándéka, hogy a fogyasztói szervezetek együttműködésével és a létező hálózatok és platformok felhasználásával felhívja a lakosság figyelmét a PEGI-rendszerre és e közlemény ajánlásaira.

[1] A fogyasztók, különösen a fiatalok, egyes video- és számítógépes játékok korcsoportok szerinti címkézése általi védelméről szóló, 2002. március 1-jei 2002/C65/02. számú tanácsi állásfoglalás (HL C 65., 2002.3.14., 2. o.).

[2] Nielsen jelentés a videojátékokról Európában – 2007 "Video Games in Europe – 2007", 12-15. o. (http://www.isfe-eu.org/index.php?PHPSESSID=lf6urj9ke66pqp2preebf0rb13&oidit=T001:662b16536388a7260921599321365911)

[3] Interactive content and convergence: Implications for the information society. A Screen Digest Ltd, a CMS Hasche Sigle, a Goldmedia Gmbh és a Rightscom Ltd tanulmánya az Európai Bizottság (Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatóság) részére, 34., 45. és 96. o. - http://ec.europa.eu/information_society/eeurope/i2010/docs/studies/interactive_content_ec2006.pdf

[4] PricewaterhouseCoopers, Global Entertainment és Media Outlook: 2007 – 2011, 38. o.

[5] Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung, 2007.5.13., 28. o.: A számítógépes játékok meghódítják a nappalit (Computerspiele erobern das Wohnzimmer), FAZ NET: http://www.faz.net/s/RubE2C6E0BCC2F04DD787CDC274993E94C1/Doc~EB0EA103E1BD44C65A4DB322974B1AC06~ATpl~Ecommon~Scontent.html)

[6] http://www.pegi.info.

[7] http://ec.europa.eu/avpolicy/docs/library/studies/finalised/studpdf/rating_finalrep2.pdf .

[8] HL L 378., 2006.12.27., 72-77. o.

[9] http://ec.europa.eu/information_society/activities/sip/programme

[10] www.pegionline.eu .

[11] COM(2007) 833 végleges

[12] Az Európai Interaktív Szoftver Szövetség például az Európai iskolahálózattal együttműködve vizsgálja az oktató-nevelő célzatú videojátékok iskolai használatát és ösztönzi a bevált gyakorlatok átadását.

[13] Pl. Nintendo, PlayStation, Xbox.

[14] Ausztria (részben), Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország (PEGI-n alapuló jogi szabályozás), Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália (PEGI-n alapuló jogi szabályozás), Spanyolország, Svédország és Szlovákia.

[15] Például audiovizuális programok osztályozásáról szóló törvény, videofelvételekről szóló törvény, fogyasztóvédelmi törvény, a közérdekű információkról szóló törvény.

[16] A 2007-297sz. törvénnyel módosított 98-468 sz. törvény.

[17] A legútóbb a 2007. július 20-i törvénnyel (BGBl. I 1595. o.) módosított 2002. július 23-i ifjúságvédelmi törvény (BGBl I 51. sz., 2730. o.).

[18] Ausztria, Belgium, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lettország, Litvánia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Szlovákia.

[19] Különböző jogszabályokban, pl. gyermekvédelmi törvény, audiovizuális programok besorolásáról szóló törvény, fogyasztóvédelmi törvény, a számítógépes játékok forgalmazásáról szóló rendelet, ifjúságvédelmi törvény vagy a büntetőjog.

[20] Litvánia és Szlovákia rendelkezik a kizárólag felnőtteknek szánt videojátékok értékesítésére vonatkozó előírásokkal.

[21] A fogyasztóvédelmi törvény (Állami Közlöny 99. száma, 2005. december 9.) értelmében a kiskereskedők kötelesek a termékeket címkével ellátni és feltüntetni pl. az előállítóra, valamint a termék jellegére és sajátosságaira vonatkozó adatokat.

[22] Az értékesítési helyen történő reklámozás tekintetében a videojátékokra általános korlátozások vonatkoznak.

[23] Dánia az általa kitöltött kérdőívben feltünteti, hogy az erőszakos tartalommal rendelkező videojátékok gyermekeknek történő terjesztése a büntetőjog értelmében üldözhető.

[24] ESRB (a szórakoztató szoftverek besorolását végző bizottság): http://www.esrb.org/retailers/index.jsp : Kódex: http://www.esrb.org/retailers/downloads/erc_code.pdf

[25] http://www.ifco.ie/IFCO/ifcoweb.nsf/web/news?opendocument&news=yes&type=graphic.

[26] A Video Appeals Committee 2007. december 10-i ítélete; A BBFC-nek a High Court-nak benyújtott 2007. december 17-i jogorvoslati kérelme; A High Court 2008. január 24-i ítélete (CO/11296/2007, Justice Mittins bíró): helytelen jogalkalmazás, visszautalás a Video Appeals Cimmitttee-hez, amely jóváhagyja korábbi döntését ( http://www.bbfc.co.uk/news/pressnews.php ).

[27] http://www.comunicazioni.it/news.

[28] 2004. július 19-i bírósági ítélet (853 Gs 261/04 sz. ügy).

[29] 2007. június 11-i bírósági ítélet (167 Gs 551/07 sz. ügy).

[30] Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Litvánia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország.

[31] A német Családügyi Minisztérium és a tartományok közös tanulmánya http://www.hans-bredow-institut.de/forschung/recht/jugendmedienschutz.htm

[32] 2008. március 27-én jelent meg a független Byron Review „Safer Children in a Digital World” című jelentése: http://www.dfes.gov.uk/byronreview.

[33] Gyermekvédelmi törvény (Állami Közlöny 48. száma, 2000. június 13.), fogyasztóvédelmi törvény (Állami Közlöny 99. száma, 2005. december 9.).

[34] Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

[35] Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Olaszország, Svédország és Szlovákia.

[36] Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság (bizonyos fokig), Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Málta, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.