19.12.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 325/52

—

kiemeli A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért elnevezésű kezdeményezés jelentőségét, amely előtérbe helyezi a földközi-tengeri térséget az európai menetrendben, valamint vitát és gondolkodási folyamatokat indított el a felmerülő kihívásokkal szemben,

—

meg van győződve arról, hogy a földközi-tengeri térségből és máshonnan származó, pusztán a diplomáciai megközelítésre összpontosító kezdeményezések mindaddig nem vezetnek tartós megoldásokhoz, amíg a viták középpontjában nem a helyi demokrácia áll. Ez éppúgy igaz a helyi demokrácia megerősítése esetében, mint A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezés keretében a Földközi-tenger két partján fekvő régiók és városok közötti közvetlen együttműködés esetében,

—

emlékeztet arra, hogy a területi szint olyan kormányzati szint, amelyről kiindulva a globalizáció emelte kihívásokhoz való alkalmazkodásra és a velük szembeni fellépésre egyaránt lehet a többi intézményi szinttel szoros együttműködésben megoldásokat kidolgozni. A helyi és regionális önkormányzatokról – különösen Európában – fokozatosan bebizonyosodik, hogy fontos szintet alkotnak az effajta megoldások kialakításában,

—

következésképpen újfent annak elismerését kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok lényeges partnerek a barcelonai folyamatban és az euro-mediterrán együttműködésben,

—

úgy dönt, hogy támogatja az euro-mediterrán regionális és helyi közgyűlés (ARLEM) megalakítását, amely állandó párbeszéd-, tapasztalatcsere- és együttműködési platformként működne, és amelynek tagságát a Régiók Bizottsága tagjai és az euro-mediterrán együttműködés terén tevékenykedő európai és nemzetközi szövetségek képviselői, valamint ugyanilyen számban a földközi-tengeri térség déli és keleti partvidékének területi önkormányzatait képviselő tagok alkotnák. Az RB azt kéri továbbá, hogy ezt a testületet A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért jövőbeli irányítása során ismerjék el konzultatív szervként, amint azt a nemzeti parlamentek szintjén működő APEM esetében is tették,

Főelőadó

:

Isidoro GOTTARDO, Sacile önkormányzati képviselője

1.

kiemeli A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért elnevezésű kezdeményezés jelentőségét, amely előtérbe helyezi a földközi-tengeri térséget az európai menetrendben, valamint vitát és gondolkodási folyamatokat indított el a felmerülő kihívásokkal szemben; egyúttal örömmel fogadja az EU Tanácsának francia elnöksége által útnak indított és a földközi-tengeri térség 16 déli és keleti partnerországa által támogatott projekt pragmatikus vetületét és politikai látásmódját;

2.

örömmel fogadja a barcelonai folyamatnak köszönhetően létrejött bizonyos intézkedések és kezdeményezések mindeddig tapasztalt sikerét, azonban sajnálattal állapítja meg, hogy a béke, a biztonság, az emberi és szociális fejlődés, valamint a helyi és regionális önkormányzatok bevonása terén nem történt számottevő előrehaladás;

3.

hangsúlyozza, hogy A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért új formájának lehetővé kellene tennie a pusztán kormányközi együttműködési rendszerről egy, a három partvidék lakosai közötti párbeszédet – konkrétan a földközi-tengeri térség déli és keleti országai közötti együttműködést – célzó projektre való átállást, helyi és regionális önkormányzataikat – a polgárok igényeire és a szolidaritásra épülő globális stratégia részét képező – konkrét és egyetértésre irányuló projektek keretében társítva;

4.

úgy véli, hogy az, hogy az euro-mediterrán országoknak A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezés útján a partnerség megerősítésére irányuló együttműködése sikeres legyen, többek közt azon múlik, hogy sikerül-e olyan új katalizátorokat találni, amelyek révén az elvi kijelentések kézzelfogható fellépésekké alakíthatók és ezáltal világossá tehetők a polgárok számára azok a konkrét előnyök, amelyekben részesülhetnek – ehhez a helyi és regionális politikai képviselők nagymértékű bevonására, valamint átlátható és világos kommunikációra van szükség;

5.

megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok és a civil társadalom közpolitikai hatásköreinek növekedését gyakran a helyi demokrácia gyengesége, valamint a földközi-tengeri térség déli és keleti országaiban végbemenő valódi decentralizálódási folyamat erőtlensége korlátozza;

6.

megállapítja továbbá, hogy a decentralizáció és a részvételen alapuló helyi kormányzás nem mindig jár együtt. Bizonyos államokban – az Európai Unión belül és kívül egyaránt – a helyi és regionális önkormányzatok osztoznak azokban a kihívásokban, amelyek a választási részvétel növelésével, a polgárok részvételének ösztönzésével, valamint az egyesületi szektornak a stratégiák kidolgozásába és a nagyszabású városi vagy regionális projektek előkészítésébe történő bevonásával kapcsolatosak;

7.

meg van győződve arról, hogy a földközi-tengeri térségből és máshonnan származó, pusztán a diplomáciai megközelítésre összpontosító kezdeményezések mindaddig nem vezetnek tartós megoldásokhoz, amíg a viták középpontjában nem a helyi demokrácia áll. Ez éppúgy igaz a helyi demokrácia megerősítése esetében, mint A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezés keretében a Földközi-tenger két partján fekvő régiók és városok közötti közvetlen együttműködés esetében;

8.

ebben a szellemben méltányolja az euro-mediterrán partnerség állam- és kormányfőinek Párizsban, július 13-án tett nyilatkozatát, amely hangsúlyozza, hogy „fontos, hogy a civil társadalom, a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a magánszektor aktívan vegyen részt A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezés megvalósításában”;

9.

úgy véli azonban, hogy különbséget kell tenni a demokratikus legitimitással rendelkező helyi és regionális önkormányzatok, illetve az ezzel nem rendelkező civil társadalom és a magánszektor között;

10.

osztja emellett az euro-mediterrán partnerség állam- és kormányfőinek azt a megállapítását, hogy „jobban meg kell osztani a folyamat iránti felelősséget, a kormányzás során az összes fél egyenlőségét kell alapul venni, a folyamatnak pedig konkrét, a polgárok számára jobban érzékelhető projektekben kell testet öltenie – ezáltal, regionális és kiegészítő szubregionális, a térség polgárai számára hasznos projektek révén válhatnak a Földközi-tenger három partvidéke közötti kapcsolatok kézzelfoghatóbbá és érzékelhetőbbé”;

11.

megemlíti, hogy a helyi és regionális önkormányzatok elkötelezetten állnak készen arra, hogy a helyi demokrácia és a decentralizált együttműködés előmozdítása révén gazdagítsák A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezést;

12.

utal az európai politikák végrehajtásának tapasztalatára: a politikák többségének bevezetésénél a helyi önkormányzatok elkötelezettségére, erőforrásaira és fellépésére van szükség. Hangsúlyozza ezenkívül az európai helyi és regionális önkormányzatoknak az energiával, a közlekedéssel, a polgári védelemmel, a migrációs jelenségekkel, a gazdasági fejlődéssel, valamint a barcelonai folyamat más, továbbra is érvényes prioritásaival – például a kultúrák közötti párbeszéddel, az oktatással, illetve a humanitárius és szociális dimenzióval – kapcsolatos városi és vidéki kérdések kezelése során szerzett nagy tapasztalatát és szakértelmét; következésképpen sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a párizsi csúcstalálkozó következtetéseihez csatolt fejlesztési tervekről előzetesen nem kérték ki a regionális és helyi önkormányzatok véleményét, annak dacára, hogy a végrehajtás jövőbeli szakaszába be kell vonni őket; és hangsúlyozza, hogy a jövőben ezt a kormányközi megközelítést korrigálni kell, és minden érintett kormányzati szintet egyértelműen be kell vonni;

13.

az ebben a témában már korábban kibocsátott véleményhez csatlakozva hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat ne csak a végrehajtás szakaszába vonják be, de az együttműködés folyamatának egészébe is, a stratégiák kidolgozásától kezdve a programok és projektek megvalósításán át egészen a stratégiák végrehajtásának nyomon követéséig és az eredmények kiértékeléséig. Ez főleg az olyan területeket érintő kezdeményezések esetén fontos, amelyeken a helyi és regionális önkormányzatok kiterjedt, közvetlen hatáskörrel rendelkeznek, mint például a városfejlesztés és a területrendezés, a vízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás és -kezelés, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás helyi hatásai, a helyi gazdasági fejlődés, a kulturális és történelmi örökség kezelése és népszerűsítése, a helyi idegenforgalom fejlesztése, az alapvető közegészségügy, illetve az integráció és a szociális kohézió politikája;

14.

örömmel fogadja az új CIUDAD program közeljövőben várható elindítását a meglévő Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz keretében – a program a városfejlesztés és a párbeszéd terén folytatott együttműködést kívánja előmozdítani a földközi-tengeri térségben. Az RB egyetért továbbá azzal, hogy a környezetvédelmi fenntarthatóságot, az energiahatékonyságot, a fenntartható gazdasági fejlődést és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését prioritásként kell kezelni, mivel ezek olyan területek, ahol a helyi és regionális önkormányzatok kiterjedt és közvetlen hatáskörrel rendelkeznek, valamint az Európai helyi és regionális önkormányzatok kellő tapasztalattal és szakértelemmel szolgálhatnak;

15.

felhívja rá a figyelmet, hogy A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért pénzügyi vonatkozásai mind a mai napig nincsenek meghatározva, valamint hogy a helyi és regionális önkormányzatok éppúgy lehetnek politikai, mint technikai és pénzügyi partnerek az olyan stratégiák és projektek kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek egyrészt a polgárok valódi szükségleteinek, másrészt A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért célkitűzéseinek hivatottak eleget tenni. Megjegyzi továbbá, hogy A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezés a hosszú távú tervezés és a finanszírozás szempontjából semmilyen mértékben sem változtatja meg az európai szomszédsági politika földközi-tengeri dimenzióját;

16.

emlékeztet arra, hogy a területi szint olyan kormányzati szint, amelyről kiindulva a globalizáció emelte kihívásokhoz való alkalmazkodásra és a velük szembeni fellépésre egyaránt lehet a többi intézményi szinttel szoros együttműködésben megoldásokat kidolgozni. A helyi és regionális önkormányzatokról – különösen Európában – fokozatosan bebizonyosodik, hogy fontos szintet alkotnak az effajta megoldások kialakításában;

17.

következésképpen újfent annak elismerését kéri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok lényeges partnerek a barcelonai folyamatban és az euro-mediterrán együttműködésben;

18.

elismeri az euro-mediterrán decentralizált együttműködésben tevékenyen részt vevő, helyi és regionális önkormányzatok alkotta nemzeti, európai és nemzetközi hálózatok és szövetségek szerepét és tapasztalatát, valamint szakértelmét és helyi ismereteit (1); emiatt szükséges, hogy a felek kölcsönösen fokozzák erőfeszítéseiket, és az eredmények optimalizálása végett közelítsék a decentralizált együttműködési projektek célkitűzéseit az euro-mediterrán partnerségéihez;

19.

újfent kijelenti, hogy támogatja a földközi-tengeri térségbeli és európai helyi és regionális önkormányzatok képviselőinek 2008. június 23-án, Marseille-ben, a földközi-tengeri térség helyi és regionális önkormányzatainak fórumán tett nyilatkozatát;

20.

ennek keretében csatlakozik a helyi és regionális megválasztott képviselőknek és képviselői szövetségeiknek ahhoz a szándékához, hogy olyan, a területi szint érvényesülését előmozdító fontos intézményi eszközt hozzanak létre, amely biztosítja állandó jellegű politikai képviseletüket és aktív hozzájárulásukat A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezéshez, megismételve ezzel a Régiók Bizottságának a témával kapcsolatos korábbi véleményeiben megfogalmazott kérését;

21.

következésképpen célja, hogy megalakítsa az euro-mediterrán regionális és helyi közgyűlést (ARLEM), amelynek tagjai egyenlő arányban képviselik az Európai Unió helyi és regionális választott képviselőit, illetve a földközi-tengeri térség partnerországainak választott képviselőit. A testület a parlamenti dimenzió képviseletét tekintve az euro-mediterrán parlamenti közgyűlés (APEM) mintáját követné;

22.

arra kéri A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kormányzati szerveit, hogy a politikai elismerés mellett formálisan és konkrétan is vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat az együttműködési folyamatba és A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezésbe;

23.

következésképpen azt kéri, hogy A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért újraindításának keretében az új munkadokumentumokban a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az együttműködési folyamat teljes jogú partnerként határozzák meg;

24.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat lehetőleg már a kezdeti stádiumtól be kell vonni a központi kormányzat oldalán az Európai Unió és a földközi-tengeri térség déli és keleti partnerországai között kétoldalú módon, különösen az európai szomszédsági politika keretében megkötött társulási megállapodások, stratégiai dokumentumok és cselekvési tervek kidolgozásába;

25.

ennélfogva arra kéri az euro-mediterrán kormányokat, hogy vezessenek be olyan mechanizmusokat, amelyek elősegítik a strukturált nemzeti párbeszédet és az állam alatti (regionális és helyi) szint szereplőivel, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal való konzultációt, és vonják be a helyi és regionális önkormányzatok hálózatait és szövetségeit is;

26.

úgy dönt, hogy támogatja az euro-mediterrán regionális és helyi közgyűlés (ARLEM) megalakítását, amely állandó párbeszéd-, tapasztalatcsere- és együttműködési platformként működne, és amelynek tagságát a Régiók Bizottsága tagjai és az euro-mediterrán együttműködés terén tevékenykedő európai és nemzetközi szövetségek képviselői, valamint ugyanilyen számban a földközi-tengeri térség déli és keleti partvidékének területi önkormányzatait képviselő tagok alkotnák. Az RB azt kéri továbbá, hogy ezt a testületet A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért jövőbeli irányítása során ismerjék el konzultatív szervként, amint azt a nemzeti parlamentek szintjén működő APEM esetében is tették;

27.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy helyezzen kellő nyomatékot az új eljárásra, és azt hangolja össze és koordinálja a különböző közösségi programokkal, projektekkel és eszközökkel (2), valamint az euro-mediterrán együttműködés terén meglévőkkel (3), hogy hasznot lehessen hajtani a tapasztalatokból, hogy elkerülhető legyen a tevékenységek felesleges ismétlése, és fokozottabb haladást lehessen elérni;

28.

javasolja, hogy vizsgálják meg, hogyan lehet a meglévő strukturális támogatási eszközöket beilleszteni a földközi-tengeri térség kontextusába. Ez alapvetően gazdasági és társadalmi kohéziós politikát igényel, amelynek révén az Európai Unió, illetve a földközi-tengeri térség országainak helyi és regionális önkormányzatai közötti együttműködés alapját a területi dimenzió képezhetné;

29.

arra kéri A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kormányzati szerveit, hogy a folyamat újraindítását kihasználva érjenek el haladást a földközi-tengeri térség bizonyos déli és keleti országaiban a helyi kormányzás és a decentralizáció reformjának terén, más országokban pedig indítsák el a decentralizáció folyamatát;

30.

ezért azt javasolja, hogy használják ki a helyi és regionális önkormányzatok intézményi megerősítési stratégiáit, és indítsanak korszerűsítési programokat a közigazgatási szervek számára, valamint helyi és regionális humánerőforrás-képzési projekteket;

31.

úgy véli, hogy a helyi és regionális választott képviselők kibővült feladatköre hozzájárul majd egy olyan többszintű kormányzás kialakulásához, amely bevonja a különböző intézményi szinteket a közpolitikák és a fejlesztési politikák döntéshozatali, kidolgozási, végrehajtási és kiértékelési folyamatába;

32.

a projektek végrehajtásához a helyi emberi, technikai és tudományos erőforrások mozgósítását javasolja, valamint azt, hogy a polgárokat is optimális mértékben vonják be, hogy magukénak érezhessék az együttműködés folyamatát, valamint az abból eredő projekteket;

33.

végezetül úgy véli, hogy A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért kezdeményezés dinamikája a különböző szintek minden szereplője számára tanulási alkalmat, új kapcsolatokat, illetve a kölcsönös elismerés új lehetőségeit jelenti, és elősegíti, hogy a különböző résztvevők (központi és területi közigazgatási szervek, helyi és regionális önkormányzatok, civil társadalom stb.) megismerhessék a fejlődés és a helyi demokrácia új megközelítési módját;

34.

felkéri az elnökét, hogy ezt a véleményt juttassa el az EU francia elnökségének, az Unió a földközi-tengeri térségért társelnökségének, az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, az euro-mediterrán parlamenti közgyűlésnek, valamint a földközi-tengeri térség déli és keleti partvidékén fekvő országok állam- és kormányfőinek.