7.10.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 254/1

---

21/2008/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT

a Tanács által 2008. május 19-én elfogadva

a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, …-i 2008/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2008/C 254 E/01)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)	A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról szóló, 2002. július 22-i 1600/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (4) összhangban ez az irányelv létrehozza a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közös jogi keretet.

(2)	Jelenleg ezt az irányelvet a növényvédő szereknek minősülő peszticidekre kell alkalmazni. Ugyanakkor előreláthatólag a jövőben az irányelv hatályát a biocid termékekre is kiterjesztik.

(3)

Az ebben az irányelvben előírt intézkedések kiegészítik és nem sértik az egyéb vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított intézkedéseket, különösen a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvben (5), a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvben (6), a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7), a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8), és a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, …/…/EK tanácsi rendeletben (9) megállapított intézkedéseket. Ezen intézkedések nem sérthetik továbbá a strukturális alapokról szóló rendeletekkel összefüggésben vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendeletnek (10) megfelelően hozott önkéntes intézkedéseket.

(4)

Ezen irányelv végrehajtásának megkönnyítése érdekében a tagállamoknak olyan nemzeti cselekvési terveket kell alkalmazniuk, amelyek célja, hogy a peszticid-használat által az emberi egészségre és a környezetre jelentett veszélyek, valamint a peszticid-használat által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások csökkentésére vonatkozóan célokat, intézkedéseket és ütemterveket határozzanak meg, továbbá hogy előmozdítsák az integrált növényvédelem, valamint az alternatív megközelítések és technikák kidolgozását és bevezetését a peszticid-használattól való függőség csökkentése érdekében. A nemzeti cselekvési tervek egyéb vonatkozó közösségi jogszabály keretében kidolgozott végrehajtási tervekkel is összehangolhatóak, valamint a peszticidekkel kapcsolatos közösségi jogszabályok értelmében elérendő célok csoportosítására is használhatóak.

(5)

A tagállamok által a nemzeti cselekvési terveikben meghatározott célokra és cselekvésekre vonatkozó információk cseréje nagyon fontos szerepet játszik ezen irányelv céljainak megvalósításában. Ezért helyénvaló felkérni a tagállamokat arra, hogy rendszeresen tegyenek jelentést a Bizottságnak és a többi tagállamnak, különösen nemzeti cselekvési terveik végrehajtásáról és eredményeiről, valamint tapasztalataikról.

(6)	A nemzeti cselekvési tervek előkészítése és módosítása céljából helyénvaló rendelkezni a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) alkalmazásáról.

(7)

Elengedhetetlen, hogy a tagállamok a peszticidek forgalmazói, tanácsadói és hivatásos felhasználói számára alap- és továbbképzési rendszereket, valamint az ezek nyilvántartására szolgáló tanúsítási rendszereket hozzanak létre, ami lehetővé teszi a jelenlegi és jövőbeli peszticid-felhasználóknak, hogy teljes mértékben tudatában legyenek az emberi egészséget és a környezetet érintő lehetséges kockázatoknak, illetve az azokat a lehető legnagyobb mértékben csökkentő megfelelő intézkedéseknek. A hivatásos felhasználók képzési tevékenységei összehangolhatók az 1698/2005/EK rendelet keretében megszervezett tevékenységekkel.

(8)

A peszticidek értékesítése, beleértve az internetes értékesítést, fontos eleme a forgalmazási láncnak, amelynek során az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó biztonsági előírások tekintetében az értékesítés időpontjában konkrét tanácsokkal kell a végfelhasználót, különösen a hivatásos felhasználókat ellátni. A nem hivatásos felhasználókat pedig, akik általában nem részesülnek ugyanolyan oktatásban és képzésben, ajánlásokkal kell ellátni, különösen a peszticidek biztonságok kezelésére és tárolására, valamint a csomagolás ártalmatlanítására vonatkozóan.

(9)	Figyelembe véve a peszticidek használatának átfogó hatásait, a nyilvánosságot jobban kell tájékoztatni a peszticid-használat kockázatairól tudatosító kampányok, a kiskereskedők által nyújtott információk és más megfelelő intézkedések révén.

(10)

Amennyiben a peszticidek kezelése és kijuttatása a munkahelyen a dolgozók ilyen szereknek való kitettségéből eredő kockázatokra vonatkozó egészségi és biztonsági minimum követelmények, valamint általános és egyedi megelőző intézkedések meghatározását teszi szükségessé, az ilyen intézkedésekre a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelv (12) és a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK irányelv (13) vonatkoznak.

(11)

Mivel a gépekről szóló, 2006. május 17-i 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) rendelkezni fog a peszticidek kijuttatását szolgáló berendezések forgalomba hozatalára vonatkozó, a környezetvédelmi követelmények teljesítését biztosító szabályokról, az ilyen berendezésekből származó, peszticidek által okozott káros hatások minimálisra csökkentése érdekében helyénvaló a már használatban lévő, peszticidek kijuttatását szolgáló berendezésekre vonatkozó rendszeres műszaki vizsgálati rendszer előírása. A tagállamok leírják nemzeti cselekvési terveikben, hogy miként fogják e követelmények végrehajtását biztosítani.

(12)

A peszticidek légi permetezése, különösen a permet-elsodródásból adódóan, jelentős mértékű káros hatást gyakorolhat az emberi egészségre és a környezetre. Ezért a légi permetezést – lehetséges eltérésekkel, ha ennek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatások csökkentése tekintetében egyértelmű előnye van más permetezési eljárásokkal összehasonlítva, vagy ahol nincs más alternatívának létjogosultsága – általánosan tiltani kellene.

(13)

A vízi környezet különösen érzékeny a peszticidekre. Ezért különös figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére a megfelelő intézkedések megtétele révén, például a víztömegek permetszóródásnak, csapadékvíz-elvezetésnek és csurgalékvíznek való kitettségét csökkentő, vízfolyások melletti pufferzónák, védőövezetek vagy sövények kialakításával. A pufferzónák méretének különösen a talaj sajátosságaitól, a peszticid jellemzőitől, valamint az érintett területek mezőgazdasági jellemzőitől kell függenie. A peszticidek használata az ivóvízkivételre szánt területeken, közlekedési útvonalakon, például vasúti vágányokon, vagy azok mentén, illetve zárt vagy különösen áteresztő felületeken a vízi környezet szennyezésének magasabb kockázatához vezethet. Az ilyen területeken a peszticid-használatot ezért a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni, vagy adott esetben meg kell szüntetni.

(14)

A peszticidek használata különösen veszélyes lehet nagyon érzékeny területeken, mint például a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek értelmében védett Natura 2000 területeken. Más helyeken, például közparkokban, sportpályákon, játszótereken, a lakosság peszticideknek való kitettségéből származó kockázatok magasak. A peszticidek használatát ezért ezeken a területeken be kell tiltani, korlátozni kell, vagy a használatból származó kockázatokat minimálisra kell csökkenteni.

(15)

A peszticidek kezelése, beleértve a peszticidek tárolását, hígítását és keverését, valamint a peszticid kijuttatásához használt berendezések használatot követő tisztítását, a tartályban lévő keverékek, az üres csomagolás és a peszticidmaradékok hasznosítását és ártalmatlanítását is, különösen alkalmas az emberek és a környezet nemkívánatos veszélyeztetésére. Ezért helyénvaló rendelkezni az említett tevékenységekre vonatkozó egyedi intézkedésekről, amelyek a hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) és a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i, 91/689/EGK tanácsi irányelv (16) értelmében előírt intézkedéseket egészítik ki. Az intézkedéseknek a nem hivatásos felhasználókat is figyelembe kell venniük, mivel az ismerethiány miatt bekövetkező helytelen kezelés a legnagyobb valószínűséggel ebben a felhasználói csoportban fordul elő.

(16)

Az integrált növényvédelem általános elveinek, valamint termény- és ágazatspecifikus iránymutatásainak valamennyi gazdálkodó általi alkalmazása a rendelkezésre álló növényvédelmi intézkedések célzottabb alkalmazásához vezetne, ideértve a peszticidekre vonatkozó intézkedéseket is. Ezért az hozzájárul az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok, valamint a peszticidek használatától való függőség további csökkentéséhez. A tagállamoknak támogatniuk kell az alacsony peszticid felhasználású növényvédelmet, különösen az integrált növényvédelmet, valamint meg kell állapítaniuk az annak végrehajtásához szükséges feltételeket és intézkedéseket.

(17)

Mivel a …/…/EK rendelet, valamint ezen irányelv alapján az integrált növényvédelem elveinek végrehajtása kötelező, és mivel a szubszidiaritás elve alkalmazandó az integrált növényvédelem elvei végrehajtásának módjára, a tagállamok leírják, hogy miként biztosítják az integrált növényvédelem elveinek végrehajtását nemzeti cselekvési terveikben.

(18)

Fel kell mérni a peszticid-használat emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak és kockázatainak csökkentésében elért előrehaladást. Erre a harmonizált kockázati mutatók a megfelelő eszközök, amelyeket közösségi szinten kell kialakítani. A tagállamoknak e mutatókat kell használniuk a nemzeti szintű kockázatkezelésre és jelentéstételi célokra, amíg a Bizottság kiszámítja a közösségi szinten elért előrehaladás értékeléséhez használandó mutatókat. A növényvédelmi termékekre vonatkozó statisztikákról szóló, …-i …/…/EK rendelettel (9) összhangban gyűjtött statisztikai adatokat kell felhasználni. A tagállamok a harmonizált közös mutatók mellett nemzeti mutatóik használatára is jogosultak.

(19)	A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv rendelkezései értelmében elfogadott nemzeti jogszabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, valamint biztosítják végrehajtásukat. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(20)

Mivel ezen irányelv célját, azaz az emberi egészség és a környezet peszticid-használattal összefüggő lehetséges kockázatoktól való megóvását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja a nevezetesen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. Ez különösen a magas szintű környezetvédelemnek a közösségi politikákba történő integrációját próbálja elősegíteni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 37. cikkében megállapított fenntartható fejlődésre vonatkozó alapelvvel összhangban.

(22)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (17) összhangban kell elfogadni.

(23)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy kidolgozza és naprakésszé tegye az ezen irányelv mellékleteit. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, beleértve annak új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítését, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében megállapított ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(24)

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (18) 34. pontjával összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve a Közösség érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehető legpontosabban bemutatják az irányelv és az azt átültető intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv olyan keretet hoz létre, amelynek célja a peszticidek fenntartható használatának elérése a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentése által, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technikák előmozdítása révén.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt az irányelvet a 3. cikk 9. pontjának a) alpontjában meghatározott, növényvédő szereknek minősülő peszticidekre kell alkalmazni.

(2)   Ezt az irányelvet minden egyéb vonatkozó közösségi jogszabály sérelme nélkül kell alkalmazni.

3. cikk

Meghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.	„hivatásos felhasználó”: valamennyi olyan személy, aki hivatásos tevékenysége során peszticideket használ, beleértve a kezelőket, technikusokat, munkaadókat és önálló vállalkozókat a mezőgazdasági és az egyéb ágazatokban egyaránt;

2.	„forgalmazó”: minden olyan természetes vagy jogi személy, aki a peszticid forgalmazását végzi, ideértve a nagykereskedőket, kiskereskedőket, eladókat és szállítókat;

3.

„tanácsadó”: minden olyan személy, aki a növényvédelemre és a peszticidek biztonságos használatára vonatkozóan – szakmai minőségben vagy kereskedelmi szolgáltatás keretében – tanácsot ad, ideértve az önfoglalkoztató magántanácsadókat és a közszférában működő tanácsadó szolgálatokat, kereskedelmi ügynököket, élelmiszergyártókat vagy adott esetben kiskereskedőket is;

4.

„peszticid kijuttatásához használt berendezés”: bármely, kifejezetten a peszticidek kijuttatására szolgáló berendezés, ideértve az ilyen berendezések hatékony működéséhez elengedhetetlen tartozékokat, úgymint a szórófejeket, nyomásmérőket, szűrőket, szitákat és a tartályok tisztítására szolgáló eszközöket is;

5.	„légi permetezés”: peszticidek légi járműből (repülőgépből vagy helikopterről) történő bármilyen kijuttatása;

6.

„integrált növényvédelem”: az összes rendelkezésre álló növényvédelmi módszer gondos mérlegelése, majd ezt követően az olyan megfelelő intézkedések integrálása, amelyek csökkentik a károsítók populációi kifejlődésének lehetőségét, ugyanakkor a növényvédő szerek alkalmazását és más beavatkozásokat a gazdaságilag indokolt szinten tartják, valamint csökkentik vagy a lehető legalacsonyabb szinten tartják az emberi egészséget vagy a környezetet fenyegető kockázatokat. Az integrált növényvédelem az egészséges növény olyan fejlődésére helyezi a hangsúlyt, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen a mezőgazdasági vagy ökológiai rendszerek megzavarása, valamint elősegíti növényi betegségek természetes módon történő leküzdését;

7.	„kockázati mutató”: a peszticidek emberi egészségre vagy a környezetre jelentett kockázatának értékelésére használt számítási módszer eredménye;

8.	a „felszíni víz” és a „felszín alatti víz” jelentése megegyezik a 2000/60/EK irányelvben szereplő jelentésükkel;

9.	„peszticidek”: a) a …/…/EK rendeletben meghatározott növényvédő szerek; b) a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) meghatározott biocid termékek.

4. cikk

Nemzeti cselekvési tervek

(1)   A tagállamok nemzeti cselekvési terveket fogadnak el, amelyek célokat, intézkedéseket és ütemterveket állapítanak meg a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett kockázatainak és kifejtett hatásainak csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére annak érdekében, hogy csökkenjen a peszticidektől való függőség.

A nemzeti cselekvési tervek kidolgozása és felülvizsgálata során a tagállamok megfelelő figyelmet fordítanak a tervezett intézkedések társadalmi, gazdasági, környezeti és egészségügyi hatásaira. A tagállamok nemzeti cselekvési terveikben leírást adnak arról, hogy miként hajtják végre az 5–14. cikk szerinti intézkedéseket az e bekezdés első albekezdésében említett célok végrehajtása érdekében.

(2)   A tagállamok …-ig (20) tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot nemzeti cselekvési terveikről.

A nemzeti cselekvési terveket legalább öt évente felül kell vizsgálni, és az azokon végzett minden lényegi változtatást indokolatlan késedelem nélkül jelenteni kell a Bizottságnak.

(3)   A Bizottság – adott esetben – a (2) bekezdéssel összhangban jelentett információt harmadik országok rendelkezésére bocsátja az Interneten.

(4)   A 2003/35/EK irányelv 2. cikkében meghatározott, a nyilvánosság részvételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a nemzeti cselekvési tervek előkészítésére és módosítására.

II. FEJEZET

Képzés, peszticidek értékesítése, tájékoztatás és tudatosítás

5. cikk

Képzés

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy minden hivatásos felhasználó, forgalmazó és tanácsadó hozzájuthasson a megfelelő képzéshez. Ez az alapképzést és a továbbképzést egyaránt magában foglalja a tudás szükség szerinti megszerzése és naprakésszé tétele érdekében.

A képzést úgy kell felépíteni, hogy a felhasználók, forgalmazók és tanácsadók a különböző szerepek és feladatok figyelembevételével elegendő ismeretet sajátítsanak el az I. mellékletben felsorolt témákra vonatkozóan.

(2)   A tagállamok …-ig (21) tanúsítási rendszereket hoznak létre, és kijelölik a végrehajtásukért felelős illetékes hatóságokat. E tanúsítványoknak bizonyítékot kell szolgáltatniuk legalább arról, hogy a hivatásos felhasználók, forgalmazók és tanácsadók – képzésen való részvétel során vagy más módon – az I. mellékletben felsorolt témák vonatkozásában elegendő ismeretet sajátítottak el.

A tanúsítási rendszerek tartalmazzák a tanúsítványok odaítélésére, fenntartására és visszavonására vonatkozó követelményeket és eljárásokat.

(3)   Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket, amelyek az I. melléklettel kapcsolatosak a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében, a 19. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

6. cikk

A peszticidek értékesítési követelményei

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy legalább a hivatásos felhasználók számára peszticideket értékesítő forgalmazóknak az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal rendelkező, megfelelő számú alkalmazott álljon az alkalmazásában. Ezeknek a személyeknek az értékesítés időpontjában kell rendelkezésre állniuk annak érdekében, hogy a fogyasztóknak a peszticid-használatra, valamint a szóban forgó termékek tekintetében az emberi egészséggel és a környezettel kapcsolatos biztonsági előírásokra vonatkozó megfelelő tájékoztatást nyújtsanak.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a hivatásos felhasználók számára engedélyezett peszticidek értékesítése kizárólag az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal rendelkező személyek számára történhessen meg.

(3)   A tagállamok megkövetelik, hogy a nem hivatásos felhasználóknak peszticideket árusító forgalmazók adják meg a peszticid-használat kockázataival kapcsolatos általános információkat, különösen azokat, amelyek a veszélyekre, az expozícióra, a megfelelő tárolásra, a kezelésre és a kijuttatásra, valamint a biztonságos ártalmatlanításra vonatkoznak, a hulladékgazdálkodásról, valamint az alacsony kockázatú alternatívákról szóló közösségi jogszabályoknak megfelelően. A tagállamok megkövetelhetik a peszticidgyártóktól, hogy adják meg ezeket az információkat.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben előírt intézkedéseket …-ig (22) meg kell hozni.

7. cikk

Tájékoztatás és tudatosítás

A tagállamok intézkedéseket hoznak a nyilvánosság tájékoztatása, valamint a peszticidek kockázataira és előnyeire vonatkozó ismeretterjesztő programok és a kiegyensúlyozott tájékoztatás nyilvánosság számára való hozzáférhetőségének ösztönzése és elősegítése céljából, különösen azoknak az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre gyakorolt hatásait és a nem vegyi helyettesítő termékek használatát illetően.

III. FEJEZET

Peszticid kijuttatásához használt berendezés

8. cikk

A használatban lévő berendezések vizsgálata

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a hivatásos felhasználásban alkalmazott, a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat rendszeres időközönként megvizsgálják. A vizsgálatok közötti időköz nem haladhatja meg az öt évet 2020-ig, majd azt követően a három évet.

(2)   A tagállamok …-ig (23) biztosítják, hogy a peszticid kijuttatásához használt berendezések vizsgálata legalább egyszer megtörtént. Ezen időpontot követően kizárólag azok a peszticid kijuttatásához használt berendezések használhatók hivatásosan, amelyek sikeresen teljesítették a vizsgálatot.

Az új berendezéseket a beszerzésüket követő öt éves időszak során legalább egyszer vizsgálatnak kell alávetni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésétől eltérve, az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó, a berendezés használata arányának értékelését is magában foglaló kockázatelemzés elvégzését követően a tagállamok:

a)

különböző ütemterveket és vizsgálati időközöket alkalmazhatnak a peszticid kijuttatásához – de nem permetezésre – használt berendezések, a peszticid kijuttatásához használt kézi berendezések vagy háti permetezők tekintetében, valamint a peszticid kijuttatásához használt olyan kiegészítő berendezések tekintetében, amelyek használata nagyon csekély arányú, és ezeket a 4. cikkben előírt nemzeti cselekvési tervekbe bele kell foglalni. A következő, peszticid kijuttatásához használt kiegészítő berendezéseket soha nem lehet olyannak tekinteni, mint amelyek használata nagyon csekély arányú: i. vonatra vagy repülőgépre felszerelt permetező berendezések; ii. 3 méternél nagyobb szórókeretek, beleértve a vetési berendezésre felszerelt szórókereteket;

b)	mentesíthetik a vizsgálat alól a peszticid kijuttatásához használt kézi berendezéseket vagy háti permetezőket.

(4)   A vizsgálatok során ellenőrzik, hogy a peszticid kijuttatásához használt berendezés kielégíti-e a II. mellékletben felsorolt vonatkozó követelményeket, az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének elérése érdekében.

A 18. cikk (1) bekezdésével összhangban kidolgozott harmonizált szabványoknak megfelelő, peszticid kijuttatásához használt berendezéseket az alapvető egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelőknek kell tekinteni.

(5)   A hivatásos felhasználók az 5. cikkben előírtak szerint kapott megfelelő képzés alapján rendszeresen kalibrálják és műszaki ellenőrzésnek vetik alá a peszticid kijuttatásához használt berendezéseket.

(6)   A tagállamok a vizsgálatok elvégzéséért felelős szerveket jelölnek ki, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok a vizsgálatok ellenőrzését lehetővé tevő tanúsítási rendszereket hoznak létre, és elismerik a valamely más tagállamban a (4) bekezdésben említett követelményeknek megfelelően odaítélt tanúsítványokat, ha a valamely más tagállamban elvégzett legutóbbi vizsgálat óta eltelt időszak megegyezik a saját területén alkalmazandó vizsgálati időközzel vagy rövidebb annál.

A tagállamok törekszenek a más tagállamokban kibocsátott tanúsítványok elismerésére, feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett vizsgálati időszakokat betartják.

(7)   Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket, amelyek a II. melléklettel kapcsolatosak a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében, a 19. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Különleges alkalmazások és felhasználások

9. cikk

Légi permetezés

(1)   A tagállamok gondoskodnak a légi permetezés tilalmáról.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a légi permetezés csak különleges esetekben engedélyezhető, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	más alternatívának nincs létjogosultsága, vagy a peszticidek talajon történő alkalmazásával összehasonlítva egyértelmű előnyöket jelent az egészségre és a környezetre gyakorolt kisebb hatást miatt.

b)	a használt peszticidet a légi permetezésből eredő kockázatok pontos felmérését követően a tagállamnak kifejezetten légi permetezés céljára jóvá kell hagynia;

c)	a légi permetezést végző kezelőnek rendelkeznie kell az 5. cikk (2) bekezdésében említett tanúsítvánnyal. Azon átmeneti időszak során, amíg a tanúsítási rendszerek még nem készültek el, a tagállamok elfogadhatnak az alkalmasságot igazoló más tanúsítványokat;

d)	a légi permetezés kijuttatásáért felelős vállalkozásnak a peszticidek légi kijuttatására szolgáló berendezés és légi jármű engedélyezésében illetékes hatóság által kiállított tanúsítvánnyal kell rendelkeznie.

(3)   A tagállamok kijelölik az illetékes hatóságokat azon speciális feltételek megállapítására, amelyek betartásával légi permetezés végezhető, és nyilvánosságra hozzák azokra a növényi kultúrákra, területekre és a különös kijuttatási követelményekre – ideértve az időjárási feltételeket is – vonatkozó információkat, amelyek esetében engedélyezhető a légi permetezés.

Az illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk a lakosok, illetve a közelben tartózkodók figyelmeztetéséhez és a permetezett terület szomszédságában lévő környezet védelméhez szükséges intézkedéseket.

(4)   A peszticideket légi permetezéssel kijuttatni kívánó hivatásos felhasználó kellő időben kérelmet nyújt be az illetékes hatóságnak a peszticidek légi permetezéssel történő kijuttatására irányulóan, és mellékeli annak bizonyítékát, hogy a (2) és a (3) bekezdésben említett feltételek teljesülnek. A tagállamok előírhatják, hogy azon kérelmek jóváhagyottnak tekintendők, amelyekre az illetékes hatóság által megállapított időszakon belül nem érkezett válasz a meghozott döntés tekintetében.

(5)   A tagállamok a megfelelő ellenőrzések révén megbizonyosodnak arról, hogy a (2) és (3) bekezdésekben említett feltételek teljesülnek.

(6)   Az illetékes hatóságok a (4) bekezdés értelmében benyújtott kérelmekről nyilvántartást vezetnek.

10. cikk

A vízi környezet és az ivóvíz védelmére vonatkozó egyedi intézkedések

(1)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el a vízi környezet és az ivóvízellátás peszticidek hatása elleni védelmére vonatkozóan. Ezen intézkedések alátámasztják a 2000/60/EK irányelv és a …/…/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit, és azokkal összeegyeztethetőek.

(2)   Az (1) bekezdésében foglalt intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a)

olyan peszticidek előnyben részesítése, amelyek a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) alapján nem minősülnek veszélyesnek a vízi környezetre, és nem tartalmaznak a 2000/60/EK irányelv 16. cikkének (3) bekezdésében foglalt elsőbbségi veszélyes anyagokat;

b)	a leghatékonyabb kijuttatási technikák, mint pl. a peszticid kijuttatásához használt kis elsodródással járó berendezés előnyben részesítése, különösen az olyan, függőlegesen növesztett ültetvény-növények esetében, mint a komlóültetvények valamint a gyümölcsösök és a szőlőültetvények;

c)

olyan kockázatcsökkentési intézkedések alkalmazása, amelyek minimálisra csökkentik a permet-elsodródás, csapadékvíz-elvezetés és csurgalékvíz által okozott nem helyszíni szennyezést. Ezek szükség esetén magukban foglalják a nem célzott vízi szervezetek védelmét szolgáló megfelelő méretű pufferzónákat, valamint az ivóvíz kivételére használt felszíni és a felszín alatti víz számára létrehozott védőövezeteket is, ahol tilos a peszticidek használata és tárolása;

d)

a peszticid kijuttatásoknak a lehető legkisebb mértékűre csökkentése, vagy adott esetben megszüntetése a felszíni vagy felszín alatti vizekhez közeli utakon, vasútvonalakon, különösen nagy áteresztésű felületeken vagy egyéb infrastruktúrákon, illetve ezek mentén, vagy olyan zárt felszínen, ahol magas a felszíni vízbe vagy a szennyvízelvezető rendszerbe jutás kockázata.

11. cikk

A peszticid felhasználás és a kockázatok csökkentése speciális területeken

A tagállamok – a szükséges higiéniai és közegészségügyi követelményeknek és a biológiai sokféleségnek, valamint a vonatkozó kockázatértékelések eredményeinek megfelelő figyelembe vételével – biztosítják, hogy a peszticidek használata tilos vagy korlátozott legyen, vagy a használatukból eredő kockázat minimális legyen a következő területeken:

1.	a nagyközönség vagy a veszélyeztetett lakosság által használt területeken, úgy mint a parkokban, a nyilvános kertekben, a sportpályákon, az iskolák területén és a játszótereken;

2.	a 2000/60/EK irányelvben meghatározott védett területeken vagy más meghatározott területeken a szükséges védőintézkedések megtétele céljából, a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek rendelkezéseivel összhangban;

3.	mezőgazdasági dolgozók által használt vagy számukra hozzáférhető, nemrégiben kezelt területeken.

12. cikk

Peszticidek kezelése és tárolása, valamint csomagolásuk és maradékaik kezelése

(1)   A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a hivatásos felhasználók – és adott esetben a forgalmazók – által végzett következő tevékenységek ne veszélyeztessék az emberi egészséget vagy a környezetet:

a)	a peszticidek kijuttatás előtti tárolása, kezelése, hígítása és keverése;

b)	a peszticidek csomagolásának és maradékainak kezelése;

c)	a kijuttatás után a tartályban maradó keverékek ártalmatlanítása;

d)	a berendezés kijuttatást követő tisztítása;

e)	a peszticidek maradékainak és csomagolásuknak hasznosítása vagy ártalmatlanítása a hulladékokról szóló közösségi jogszabályokkal összhangban.

(2)   A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést a nem hivatásos felhasználók számára engedélyezett peszticidekkel kapcsolatban a veszélyes kezelési műveletek elkerülése érdekében. Ezek az intézkedések magukban foglalják az alacsony toxicitású peszticidek használatát, a használatra kész kiszereléseket, valamint a tartályok vagy a csomagolás méreteinek korlátozását.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a hivatásos felhasználásra szánt peszticidek számára oly módon alakítsák ki a tárolóterületeket, hogy minden nem kívánt kibocsátás megakadályozható legyen. Különös figyelmet kell fordítani az elhelyezésre, a méretre és az építési anyagokra.

13. cikk

Integrált növényvédelem

(1)   A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket az alacsony peszticid felhasználású növényvédelem ösztönzésére, előnyben részesítve a nem vegyi módszereket és az ugyanazon károsító-probléma szempontjából rendelkezésre álló azon gyakorlatokat és termékeket, amelyek a legalacsonyabb kockázatot jelentik az emberi egészségre és a környezetre. Az alacsony peszticid felhasználású növényvédelem magában foglalja az integrált növényvédelmet, valamint az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (25) szerinti ökológiai termelést.

(2)   A tagállamok létrehozzák vagy támogatják az integrált növényvédelem végrehajtásához szükséges feltételek megteremtését. Különösen azt biztosítják, hogy a hivatásos felhasználók rendelkezésére álljanak az információk és a károsító monitoring és döntéshozatali eszközök, valamint az integrált növényvédelemre vonatkozó tanácsadói szolgáltatások.

(3)   A tagállamok 2013. június 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak az (1) és (2) bekezdés végrehajtásáról, és különösen arról, hogy az integrált növényvédelem végrehajtásához szükséges feltételek adottak-e.

(4)   A tagállamok nemzeti cselekvési tervükben a 4. cikknek megfelelően leírást adnak arról, miként biztosítják, hogy a III. mellékletben foglalt integrált növényvédelmi alapelveket 2014. január 1-jéig valamennyi hivatásos felhasználó végrehajtsa.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket, amelyek a III. melléklettel kapcsolatosak a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében, a 19. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(5)   A tagállamok megállapítják a megfelelő intézkedéseket ahhoz, hogy a hivatásos felhasználókat az integrált növényvédelem termény- vagy ágazatspecifikus iránymutatásainak önkéntes alapú végrehajtására ösztönözzék. Az iránymutatásokat állami hatóságok vagy hivatásos felhasználók képviseletét ellátó szervezetek dolgozhatják ki. A tagállamok azon iránymutatásokra hivatkoznak, amelyeket a 4. cikkel összhangban kidolgozott nemzeti cselekvési tervükben megfelelőnek ítélnek.

V. FEJEZET

Mutatók, jelentéstétel és információcsere

14. cikk

Mutatók

(1)   A IV. mellékletben említett harmonizált kockázati mutatókat kell megállapítani. A tagállamok ugyanakkor továbbra is használhatják a meglévő nemzeti mutatókat, vagy a harmonizált mutatók mellett más megfelelő mutatókat fogadhatnak el.

Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket, amelyek a IV. melléklettel kapcsolatosak a tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében, a 19. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(2)   A tagállamok

a)	az (1) bekezdésben említett harmonizált kockázati mutatók kiszámításához a(z) …/…/EK rendelettel összhangban gyűjtött statisztikai adatokat használják más vonatkozó adatok mellett;

b)	meghatározzák az egyes hatóanyagok felhasználási tendenciáit;

c)

meghatározzák a prioritást élvező elemeket, mint pl. a hatóanyagokat, növényeket, régiókat és gyakorlatokat, amelyek különös figyelmet követelnek meg, illetve azokat a helyes gyakorlatokat, amelyek például szolgálhatnak ezen irányelv céljainak megvalósítása érdekében, amely célok a peszticidek emberi egészségre és környezetre jelentett veszélyének és kifejtett hatásának csökkentésére, valamint az integrált növényvédelem és az alternatív megközelítések vagy technológiák kifejlesztésének és bevezetésének ösztönzésére irányulnak annak érdekében, hogy csökkenjen a peszticidektől való függőség.

(3)   A tagállamok a (2) bekezdés szerint végrehajtott értékelések eredményeit továbbítják a Bizottsághoz és a többi tagállamhoz.

(4)   A Bizottság kiszámítja a közösségi szintű kockázati mutatókat a(z) …/…/EK rendelettel összhangban gyűjtött statisztikai adatok és más vonatkozó adatok felhasználásával, a peszticidek használatából származó kockázatok tendenciáinak megbecslése érdekében.

A Bizottság az említett adatokat és ezt az információt felhasználja a peszticidek által az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás csökkentésére irányuló egyéb közösségi politikák céljainak elérésében tett előrelépés értékelésére is.

15. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság az ezen irányelv végrehajtásában elért haladásról szóló jelentését, adott esetben módosítási javaslatok kíséretében, rendszeresen benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

16. cikk

Szankciók

A tagállamok meghatározzák az ezen irányelv szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést meghoznak e rendelkezések végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

A tagállamok …-ig (26) értesítik a Bizottságot az említett rendelkezésekről illetve haladéktalanul értesítik a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról is.

17. cikk

Illetékek és díjak

(1)   A tagállamok illetékek és díjak révén megtéríttethetik az ezen irányelv szerinti kötelezettségekből származó, általuk végzett tevékenységből eredő költségeket.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett illetékeket vagy díjakat átlátható módon állapítsák meg, és hogy megfeleljenek az elvégzett munka tényleges költségének.

18. cikk

Szabványosítás

(1)   Az ezen irányelv 8. cikkének (4) bekezdésében említett szabványokat a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) 6. cikke (3) bekezdésében meghatározott eljárással kell megállapítani.

Az említett szabványok kidolgozására való felkérés a 19. cikk (1) bekezdésében említett bizottsággal folytatott konzultációt követően jöhet létre.

(2)   A Bizottság a szabványokra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

(3)   Ha egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy szabvány nem felel meg teljesen azon alapvető követelményeknek, amelyekre vonatkozik, a Bizottság vagy az érintett tagállam kifejti indokait és az üggyel a 98/34/EK irányelvvel létrehozott bizottsághoz fordulhat. A bizottság késedelem nélkül véleményt nyilvánít.

A bizottság véleményének fényében a Bizottság eldönti, hogy kihirdeti-e az érintett harmonizált szabványra való hivatkozásokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vagy nem hirdeti ki, illetve esetleg korlátozással hirdeti ki azokat, vagy fenntartja, korlátozásokkal tartja fenn, vagy visszavonja a meglévő hivatkozásokat.

19. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) 58. cikkével felállított Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

20. cikk

Költségek

A peszticidek fenntartható használatának területén harmonizált politika és rendszerek létrehozásának támogatása érdekében a Bizottság finanszírozhatja a következőket:

1.	harmonizált rendszer kialakítása, amelynek része a peszticidek kockázati mutatóira vonatkozó valamennyi információt összegyűjtő és tároló, valamint az ilyen információkat az illetékes hatóságok, más érdekelt felek és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátó megfelelő adatbázis;

2.	a jogszabályok előkészítéséhez és kidolgozásához szükséges tanulmányok elvégzése, ideértve ezen irányelv mellékleteinek a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítását is;

3.	az ezen irányelv végrehajtását elősegítő iránymutatás és legjobb gyakorlatok kialakítása.

21. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ennek az irányelvnek …-ig (29) megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

23. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 161., 2007.7.13., 48. o.

(2)  HL C 146., 2007.6.30., 48. o.

(3)  Az Európai Parlament 2007. október 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2008. május 19-i közös álláspontja és a Tanács …-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  HL L 242., 2002.9.10., 1. o.

(5)  HL L 103., 1979.4.25., 1. o.

(6)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o.

(7)  HL L 327., 2000.12.22., 1. o.

(8)  HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

(9)  HL L …

(10)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(11)  HL L 156., 2003.6.25., 17. o.

(12)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(13)  HL L 158., 2004.4.30., 50. o. Helyesbített változat: HL L 229., 2004.6.29., 23. o.

(14)  HL L 157., 2006.6.9., 24. o.

(15)  HL L 114., 2006.4.27., 9. o.

(16)  HL L 377., 1991.12.31., 20. o.

(17)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(18)  HL C 321., 2003.12.31., 1. o.

(19)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(20)  Ezen irányelv hatálybalépésétől számított három éven belül.

(21)  Ezen irányelv hatálybalépésétől számított négy éven belül.

(22)  Az e rendelet hatálybalépésétől számított hat éven belül.

(23)  Az ezen irányelv hatálybalépésétől számított hét évet követően.

(24)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(25)  HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(26)  Ezen irányelv hatálybalépését követő három év.

(27)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(28)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.

(29)  Az ezen irányelv hatálybalépését követő két éven belül.

---

---

---

---

---

---