6.5.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 111/46

(1)

Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. június 22-i 88/388/EGK tanácsi irányelvet (3) a technikai és tudományos fejlődés figyelembevételével aktualizálni kell. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a 88/388/EK irányelv helyébe ez a rendelet lép.

(2)

Az ízesítőanyag-készítményekben használt alapanyagok és egyéb anyagok jegyzékének a Bizottság általi összeállításáról szóló, 1988. június 22-i 88/389/EGK tanácsi határozat (4) az elfogadását követő 24 hónapon belül írja elő a jegyzék összeállítását. A határozat elavult, ezért hatályon kívül kell helyezni.

(3)

Az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 88/388/EGK tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló, 1991. január 16-i 91/71/EGK bizottsági irányelv (5) megállapítja az aromák címkézésére vonatkozó szabályokat. E szabályok helyébe ez a rendelet lép, és az irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(4)

A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása lényeges eleme a belső piacnak, és jelentős mértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeikhez.

(5)

Az emberi egészség védelme érdekében e rendeletnek ki kell terjednie az aromákra, az aromák alapanyagaira és az aromákat tartalmazó élelmiszerekre. Hatályának ki kell terjednie továbbá egyes olyan, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkre, amelyeket elsősorban az ízesítés céljából tesznek az élelmiszerbe, és amelyek jelentősen hozzájárulnak bizonyos természetesen előforduló nemkívánatos anyagok megjelenéséhez (a továbbiakban: aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők), valamint az alapanyagaikra és az ezeket tartalmazó élelmiszerekre.

(6)

A nyers élelmiszerek, amelyeket semmiféle feldolgozó eljárásnak nem vetettek alá, és a nem összetett élelmiszerek, mint például a fűszerek, fűszernövények, teák és gyümölcs- illetve gyógynövényteák, valamint a fűszer- és/vagy fűszernövény-keverékek, teakeverékek és gyümölcs- illetve gyógynövénytea keverékek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, amennyiben ilyen minőségükben fogyasztják és/vagy nem adják őket élelmiszerekhez.

(7)

Az aromák és az aromatulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők csak akkor használhatók, ha megfelelnek az e rendeletben megállapított kritériumoknak. Használatuknak biztonságosnak kell lennie, ezért bizonyos aromákat kockázatértékelésnek kell alávetni az élelmiszerben való engedélyezés előtt. Használatuk nem vezetheti félre a fogyasztót, ezért az élelmiszerben való jelenlétüket mindig megfelelő címkézéssel kell jelezni. A fogyasztó félrevezetésének körébe tartoznak többek között, de nem kizárólagosan a felhasznált összetevők jellegét, frissességét és minőségét, a termék vagy a gyártási folyamat természetes voltát, illetve a termék tápértékét érintő kérdések. Az aromák jóváhagyása során figyelembe kell venni egyéb, az adott kérdést tekintve releváns tényezőket is, beleértve a társadalmi, gazdasági, tradicionális, etikai és környezeti tényezőket, valamint az ellenőrzések kivitelezhetőségét.

(8)

1999 óta az élelmiszerügyi tudományos bizottság, majd az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság), amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) hozott létre egy sor olyan anyagról mondott véleményt, amely természetes tartalomként fordul elő az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alapanyagaiban, és amely az Európa Tanács aromaanyagokkal foglalkozó szakértői bizottsága szerint toxikológiai aggályokat vet fel. Azokat az anyagokat, amelyek toxikológiai veszélyét az élelmiszerügyi tudományos bizottság megerősítette, nemkívánatos, önmagukban élelmiszerhez nem adható anyagnak kell minősíteni.

(9)

Növényekben való természetes előfordulásuk következtében a nemkívánatos anyagok jelen lehetnek az aromakészítményekben és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkben is. A növényeket hagyományosan használják élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként. A nemkívánatos anyagok emberi beviteléhez leginkább hozzájáruló élelmiszerekben meg kell állapítani az ilyen anyagok megfelelő maximális szintjét, figyelembe véve az emberi egészség védelmének szükségességét és az anyagok elkerülhetetlen jelenlétét a hagyományos élelmiszerekben.

(10)

Az egyes természetes tartalomként előforduló nemkívánatos anyagok maximális szintjének azokra az élelmiszerekre vagy élelmiszerkategóriákra kell korlátozódniuk, amelyek a leginkább hozzájárulnak azok étkezési beviteléhez. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) értelmében kockázatalapú ellenőrzéseket szervezzenek. Az élelmiszergyártók mindazonáltal az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők és/vagy aromák minden élelmiszer előállításához történő felhasználásánál kötelesek figyelembe venni ezen anyagok jelenlétét annak biztosítása érdekében, hogy nem biztonságos élelmiszer ne kerüljön forgalomba.

(11)

Közösségi szintű rendelkezéseket kell alkotni, amelyek tiltják vagy korlátozzák az emberi egészséget veszélyeztető, növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű anyagok használatát az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők előállításakor és élelmiszergyártásban való alkalmazásakor.

(12)

A harmonizáció biztosítása érdekében a kockázatértékeléseket a Hatóságnak kell elvégeznie.

(13)

A harmonizáció biztosítása érdekében az aromák és alapanyagok kockázatértékelését és jóváhagyását az élelmiszer-adalékanyagokra, élelmiszerenzimekre és élelmiszer-aromákra vonatkozó közös engedélyezési eljárás létrehozásáról szóló, …-i …/2008/EK rendeletben (8) megállapított eljárásnak megfelelően kell elvégezni.

(14)

Az aromaanyagok olyan meghatározott vegyi anyagok, amelyek magukba foglalják a vegyi szintézissel vagy vegyi folyamatok segítségével történő elkülönítéssel nyert aromaanyagokat és a természetes ízesítőanyagokat foglalják magukban. Az élelmiszerekben, illetve azok felületén használt vagy felhasználásra szánt aromaanyagokra vonatkozó közösségi eljárás megállapításáról szóló, 1996. október 28-i 2232/96/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően folyamatban van az aromaanyagok értékelési programja. Az említett rendelet értelmében a program elfogadását követő öt éven belül el kell fogadni az aromaanyagok listáját. A lista elfogadására új határidőt kell kitűzni. A javaslat szerint a lista majd beépül a …/2008/EK rendelet (10) 2. cikkének (1) bekezdésében említett listába.

(15)

Az aromakészítmények olyan, a meghatározott vegyi anyagoktól eltérő aromák, amelyeket növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból nyernek fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő feldolgozást követően. Az élelmiszerből előállított aromakészítményeket csak akkor kell az élelmiszerekben és azok felületén történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből előállított aromakészítmények biztonságosságát azonban értékelni kell, és jóvá kell hagyni.

(16)

A 178/2002/EK rendelet értelmében élelmiszer minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyag vagy termék, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet okkal várhatóan emberek fogyasztanak el. Azok a növényi, állati és mikrobiológiai eredetű anyagok, amelyeknek aromák előállításához történt felhasználása kellőképpen bizonyítható, élelmiszer-alapanyagnak minősülnek, még akkor is, ha ezen alapanyagok némelyike – például a rózsafa és az eperlevél – önmagában nem lenne élelmiszerként fogyasztható. Ezeket az anyagokat nem szükséges értékelni.

(17)

Hasonlóképpen, az élelmiszerből meghatározott körülmények között, hőkezeléssel, előállított aromákat csak akkor kell az élelmiszerekben és azok felületén történő felhasználás előtt értékelési vagy jóváhagyási eljárásnak alávetni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből vagy a meghatározott gyártási körülményeknek nem megfelelő módon hőkezeléssel előállított aromák biztonságosságát azonban értékelni kell, és jóvá kell hagyni.

(18)

Az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról szóló, 2003. november 10-i 2065/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) megállapítja a füstaromák biztonsági vizsgálatának és jóváhagyásának eljárását, és megcélozza az engedélyezett és a többi hasonló anyag használatát kizáró elsődleges füstkondenzátumok és elsődleges kátrányos frakciók jegyzékének összeállítását.

(19)

Az aroma-elővegyültek (prekurzorok) – mint például szénhidrátok, oligopeptidek és aminosavak – az élelmiszer feldolgozása során fellépő kémiai reakciók révén adnak ízt az élelmiszernek. Az élelmiszerből előállított aroma-elővegyületeket csak akkor kell az élelmiszerekben történő felhasználás előtt értékelni vagy jóváhagyni, ha kétség merül fel a biztonságosságukkal kapcsolatban. A nem élelmiszerből előállított aroma-elővegyültek biztonságosságát azonban a jóváhagyás előtt értékelni kell.

(20)

Egyéb aromák, amelyek a korábban említett aromákon kívül esnek, értékelési és jóváhagyási eljárást követően használhatók az élelmiszerekben és azok felületén. Példaként említhetők azok az aromák, amelyeket olaj vagy zsír igen rövid ideig, rendkívül magas hőmérsékletre történő hevítésével nyernek, amelyek grillszerű aromát eredményeznek.

(21)

Az élelmiszerektől eltérő növényi, állati, mikrobiológiai és ásványi eredetű anyagok biztonságosságát az aromák előállításához történő engedélyezés előtt tudományosan értékelni kell. Előfordulhat, hogy csak az anyag egyes részeinek felhasználása engedélyezhető, vagy hogy használatukat feltételekhez kell kötni.

(22)

Az aromák tartalmazhatnak technológiai célokra – például az aromák tárolására, standardizálására, hígítására vagy lebontására és stabilizálására – szolgáló, az élelmiszer-adalékokról szóló, …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) által megengedett élelmiszer- adalékanyagokat és/vagy más élelmiszer-összetevőket.

(23)

A géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) hatálya alá tartozó aromát vagy aroma alapanyagot a biztonsági értékelés és a géntechnológiai módosítás tekintetében az említett rendelettel összhangban kell engedélyezni, míg az aroma vagy alapanyag végső jóváhagyását e rendelet szerint kell megadni.

(24)

Az aromákra az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (14), illetve – adott esetben – az 1829/2003/EK és a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről szóló, 2003. szeptember 22-i európai parlamenti és tanácsi 1830/2003/EK rendeletben (15) előírt általános címkézési kötelezettségek vonatkoznak. Ezenkívül ebbe a rendeletbe be kell építeni a gyártónak vagy a végső fogyasztónak aromaként eladott termékek címkézésével kapcsolatos külön rendelkezéseket.

(25)

Az aromaanyagokat és az aromakészítményeket csak akkor lehet „természetes”-ként jelölni, ha megfelelnek bizonyos kritériumoknak, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztót nem vezetik félre.

(26)

Speciális tájékoztatási követelményekkel biztosítani kell, hogy a fogyasztókat nem vezetik félre a természetes aromák előállításához használt alapanyagokkal kapcsolatban. Mindenekelőtt, ha egy aroma jellemzésére a „természetes” kifejezést alkalmazzák, az aroma-összetevőknek teljességgel természetes eredetűeknek kell lenniük. Ezen túlmenően az aromák forrását is fel kell tüntetni a címkén, kivéve ha az említett alapanyag nem lenne felismerhető az élelmiszer zamatán vagy ízén. Ha egy forrás említésre kerül, az aroma-összetevők legalább 95 %-ának az említett anyagból kell származnia. A fennmaradó legfeljebb 5 %-ot csak standardizálásra lehet használni, illetve például arra, hogy frissebb, csípősebb, érettebb, zöldebb stb. jelleget kölcsönözzön az aromának. Ha az aroma-összetevő kevesebb mint 95 %-a származott az említett forrásból, és az alapanyag íze még felismerhető, a forrást annak megállapításával kell megadni, hogy más természetes aroma is hozzáadásra került – például olyan kakaókivonat, amelyhez más természetes aromákat is hozzáadtak, hogy banán ízt kölcsönözzön. Ha a természetes aromák megjelölésénél az alapanyagot is feltüntetik, az aroma-összetevőnek nem ebből az alapanyagból nyert hányada ne az említett forrás ízét másolja vagy utánozza.

(27)

A fogyasztókat tájékoztatni kell arról, ha az élelmiszer füstös íze füstaromák hozzáadásának köszönhető. A 2000/13/EK irányelvnek megfelelően a termék címkézése nem vezetheti félre a fogyasztót a tekintetben, hogy a terméket hagyományosan, friss füsttel füstölték vagy füstaromákkal kezelték. A 2000/13/EK irányelvet az aromák, a füstaromák, és – az aromák leírásában használt – „természetes” kifejezés e rendeletben megállapított meghatározásához kell igazítani.

(28)

Az aromaanyagok emberi egészségügyi biztonságának értékeléséhez nélkülözhetetlen az aromaanyagok fogyasztására és használatára vonatkozó információ. Az élelmiszerekhez adott aromaanyagok mennyiségét tehát rendszeresen ellenőrizni kell.

(29)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban kell elfogadni.

(30)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy a mellékleteket módosítsa és a közösségi lista létrehozására vonatkozó megfelelő átmeneti intézkedéseket elfogadja. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak és a rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítésével történő módosítására irányulnak, ezért azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(31)

Ha – rendkívül sürgős esetben – az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásra vonatkozó szokásos határidőt lehetetlen betartani, a Bizottságnak módjában kell, hogy álljon a 8. cikk (2) bekezdésében és az e rendelet a II–V. melléklet módosításaiban leírt intézkedések elfogadására az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdésében előírt sürgősségi eljárást alkalmazni.

(32)

E rendelet II–V. mellékletét szükség szerint hozzá kell igazítani a tudományos és technikai fejlődéshez, az aroma-előállítók és -felhasználók által nyújtott és/vagy a tagállamok általi felügyeletnek és ellenőrzéseknek köszönhető információk figyelembevételével.

(33)

Az aromákra vonatkozó közösségi jogszabályok arányos és hatékony kidolgozása és aktualizálása érdekében a tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük, információt kell cserélniük, és össze kell hangolniuk a munkát. Ennek érdekében hasznos lehet vizsgálatokat folytatni a konkrét kérdések kezelésére, a döntéshozatali folyamat megkönnyítése céljából. Helyénvaló, hogy a Közösség e vizsgálatokat a költségvetési eljárás részeként finanszírozza. Ezen intézkedések finanszírozása a 882/2004/EK rendelet hatálya alá tartozik.

(34)

A közösségi lista létrehozásáig rendelkezni kell a 2232/96/EK rendeletben előírt értékelési programban nem szereplő aromaanyagok értékeléséről és jóváhagyásáról. Ezért átmeneti rendszert kell kidolgozni. A rendszer értelmében az ilyen aromaanyagokat az …/2008/EK rendeletben (10) megállapított eljárásnak megfelelően kell értékelni és jóváhagyni. Az említett rendeletben – a Hatóság véleményének elfogadására, illetve a Bizottság által a közösségi listát aktualizáló bizottsági rendelettervezetnek az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozóan – megállapított határidők azonban nem alkalmazandók, mert elsőbbséget kell biztosítani a folyamatban lévő értékelési programnak.

(35)

Mivel e rendelet célját, azaz az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszerekben és azok felületén történő használatára vonatkozó közösségi szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az egységes piac és a magas szintű fogyasztóvédelem érdekében az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

A szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1989. május 29-i 1576/89/EGK tanácsi rendeletet (17) és az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/96/EGK tanácsi rendeletet (18) az e rendeletben megállapított egyes új fogalommeghatározásokhoz kell igazítani.

(37)

Ennek megfelelően módosítani kell az 1576/89/EGK, az 1601/91/EGK és a 2232/96/EK rendeletet, valamint a 2000/13/EK irányelvet,

a)

az I. mellékletben található, az élelmiszerekben és azok felületén történő használatra engedélyezett aromák és alapanyagok közösségi listája (a továbbiakban: a közösségi lista);

b)

az aromák és az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők élelmiszerekben és azok felületén történő felhasználásának feltételei;

c)

az aromák címkézésére vonatkozó szabályok.

a)

az élelmiszerekben és azok felületén használt vagy használni kívánt aromák, a 2065/2003/EK rendeletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül;

b)

ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők;

c)

aromákat és/vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket tartalmazó élelmiszerek;

d)

aromák és/vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők alapanyagai.

a)

a kizárólag édes, savanyú vagy sós ízű anyagok;

b)

nyers élelmiszerek;

c)

nem összetett élelmiszerek és a fűszer- és/vagy fűszernövény-keverékek, teakeverékek és gyümölcs- illetve gyógynövénytea keverékek, amennyiben nem élelmiszer-összetevőként használják őket.

a)

az „aroma” olyan termék:

b)

„aromaanyag”: ízesítő tulajdonságokkal rendelkező, meghatározott vegyi anyag;

c)

„természetes aromaanyag”: olyan aromaanyag, amelyet fizikai, enzimes vagy mikrobiológiai folyamatok segítségével növényi, állati vagy mikrobiológiai eredetű anyagokból készítenek, az anyag nyers állapotában vagy az emberi fogyasztás érdekében történő, a II. mellékletben felsorolt hagyományos élelmiszer-feldolgozási eljárásoknak megfelelő feldolgozást követően. A természetes aromaanyagok a természetben jelenlévő és a természetben kimutatott anyagoknak felelnek meg;

d)

„aromakészítmény”: az aromaanyagtól eltérő olyan termék, amelyet az alábbiakból nyernek:

e)

„hőkezeléssel előállított aroma”: olyan termék, amelyet olyan összetevők keverékének hőkezelésével nyertek, amelyek önmagukban nem szükségszerűen rendelkeznek ízesítő tulajdonságokkal, és amelyek közül legalább egy tartalmaz aminonitrogént, egy másik pedig redukálócukor; az összetevők a hőkezeléssel előállított aroma gyártáshoz a következők lehetnek:

f)

„füstaroma”: a 2065/2003/EK rendelet 3. cikkének (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott termék, amelyet a kondenzált füstből származó elsődleges füstkondenzátumok, elsődleges kátrányos frakciók és/vagy származékos füstaromák szétválasztásával és tisztításával nyernek;

g)

„aroma-elővegyület” (aroma-prekurzor): olyan termék, amely önmagában nem feltétlenül rendelkezik ízesítő tulajdonságokkal, és amelyet szándékosan adnak az élelmiszerhez azzal a kizárólagos céllal, hogy az élelmiszer feldolgozása során lebomlásával vagy más alkotóelemekkel reagálva ízesítő anyagot hozzon létre; az alábbiakból állíthatják elő:

h)

„egyéb aroma”: illat és/vagy íz létrehozása céljából az élelmiszerhez adott vagy adni kívánt, a b)–g) meghatározások hatályán kívül eső aroma;

i)

„ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevő”: az aromáktól eltérő, elsősorban íz hozzáadása vagy az íz módosítása céljából az élelmiszerhez adott élelmiszer-összetevő, amely jelentősen hozzájárul bizonyos természetesen előforduló nemkívánatos anyagok jelenlétéhez az élelmiszerekben;

j)

„alapanyag”: növényi, állati, mikrobiológiai vagy ásványi eredetű anyag, amelyből aromákat vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőket állítanak elő; ez lehet:

k)

„megfelelő fizikai eljárás”: olyan fizikai eljárás, amely nem módosítja szándékosan az aroma alkotóelemeinek kémiai jellegét, és nem foglalja magában többek között oxigéngyök, ózon, szervetlen katalizátorok, fémes katalizátorok, fémorganikus reagensek és/vagy UV-sugárzás használatát.

a)

a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem járnak biztonsági kockázattal a fogyasztó egészségére nézve; és

b)

használatuk nem vezeti félre a fogyasztót.

a)

a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának i. alpontjában említett aromakészítmények;

b)

a 3. cikk (2) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett, hőkezeléssel előállított aromák, amelyek teljesítik az V. mellékletben megállapított, a hőkezeléssel előállított aromák gyártására vonatkozó feltételeket, illetve bizonyos anyagoknak a hőkezeléssel előállított aromákban megszabott maximális szintjei;

c)

a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett aroma-elővegyületek (aroma-prekurzorok);

d)

az ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevők.

a)

aromaanyagok;

b)

a 3. cikk (2) bekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett aromakészítmények;

c)

olyan összetevők hevítésével nyert hőkezeléssel előállított aromák, amelyek részben vagy egészben a 3. cikk (2) bekezdése e) pontja ii. alpontjának hatálya alá tartoznak, és/vagy amelyek esetében nem teljesülnek az V. mellékletben megállapított, a hőkezeléssel előállított anyagok gyártására vonatkozó feltételek és/vagy az egyes nemkívánatos anyagokra vonatkozó maximális értékek;

d)

a 3. cikk (2) bekezdése g) pontjának ii. alpontjában említett aroma-elővegyületek (aroma-prekurzorok);

e)

a 3. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett egyéb aromák;

f)

a 3. cikk (2) bekezdése j) pontjának ii. alpontjában említett, nem élelmiszer alapanyagok.

a)

a jóváhagyott aroma vagy alapanyag azonosítása;

b)

szükség esetén az aroma használatának feltételei.

a)

egy adott anyag vagy anyagkeverék, alapanyag vagy élelmiszerfajta a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt kategóriákba tartozik-e;

b)

az adott anyag a 3. cikk (2) bekezdésének b)–j) pontjában meghatározottak közül melyik speciális kategóriába tartozik;

c)

egy bizonyos termék valamelyik élelmiszer-kategóriába tartozik-e, vagy hogy az I. mellékletben vagy a III. melléklet B. részében említett élelmiszer-e.

a)

a termék kereskedelmi megnevezése: az „aroma” szó vagy az aroma pontosabb megnevezése vagy leírása;

b)

az „élelmiszerben használható” vagy az „élelmiszerekben korlátozottan használható” felirat, vagy a szándékolt élelmiszeripari használat pontosabb leírása;

c)

szükség esetén a tárolás és/vagy felhasználás különleges feltételei;

d)

az árutételt vagy a szállítmányt azonosító jelzés;

e)

tömeg szerint csökkenő sorrendben az alábbiak felsorolása:

f)

a gyártó, a csomagoló vagy egy értékesítő neve vagy cégneve és címe;

g)

az élelmiszerekben korlátozott mennyiségben használható valamennyi összetevő vagy összetevőcsoport maximális mennyiségének feltüntetése, és/vagy olyan megfelelő, egyértelmű és könnyen érthető módon közölt információk, amelyek lehetővé teszik a vevő számára e rendelet vagy más vonatkozó közösségi jogszabályok betartását;

h)

a nettó mennyiség;

i)

a minimális eltarthatóság vagy a felhasználhatóság lejáratának dátuma;

j)

adott esetben az e cikkben említett és az élelmiszerekben lévő összetevők feltüntetésére vonatkozó 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt aromákkal vagy egyéb anyagokkal kapcsolatos információ.

(1)

Az 1. cikk (4) bekezdésének m) pontja a következőképpen módosul:

(2)

Az 1. cikk (4) bekezdése n) pontjának 1. alpontjában a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott egyéb aromaanyagok és/vagy ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmények használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominánsnak kell maradnia.”

(3)

Az 1. cikk (4) bekezdésének p) pontjában az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Elsődlegesen keserű ízű szeszes italok, amelyeket mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak a …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagokkal és/vagy az ugyanannak a rendeletnek a 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítményekkel történő ízesítésével állítanak elő.”

(4)

Az 1. cikk (4) bekezdése u) pontja első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az a szeszes ital, amelyet szegfűszeg-és/vagy fahéjaromával ízesített mezőgazdasági eredetű etilalkoholból a következő eljárások valamelyikével állítanak elő: alkohol macerálása és/vagy desztillációja, újradesztillációja a fent meghatározott növények részeinek jelenléte mellett, a …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szegfűszeg- vagy fahéj-aromaanyagok hozzáadása vagy e módszerek kombinációja.”

(5)

A 4. cikk (5) bekezdésében az első és a második bekezdés helyébe – az a) és b) pontban szereplő listák kivételével – a következő szöveg lép:

„Csak a …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók az 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott szeszes italok készítése során, az 1. cikk (4) bekezdésének m), n) és p) albekezdéseiben meghatározott italok kivételével. Mindazonáltal a …/2008/EK rendelet (23) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyagok használata engedélyezett, a következőkben felsorolt likőrök kivételével.”

(1)

Az a) pontban a harmadik francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(2)

A b) pontban a második francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(3)

A c) pontban a második francia bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép: