A meghallgatási tisztviselő zárójelentése a COMP/C-3/37.792 – Microsoft-ügyről

(az egyes versenyjogi eljárásokban a meghallgatási tisztviselők megbízásáról szóló, 2001. május 23-i 2001/462/EK, ESZAK bizottsági határozat – HL L 162., 2001.6.19., 21. o. – 15. cikkének megfelelően)

(2007/C 26/04)

Az ügyről szóló határozattervezet az alábbi észrevételeket veti fel:

Az eljárás és a kifogási nyilatkozatok

A Sun Microsystems Inc. (a továbbiakban „Sun”) a 82. cikk szerint panaszt nyújtott be a Microsoft Corporation (a továbbiakban „Microsoft”) ellen a 17/62 tanácsi rendelet (1) 3. cikke értelmében, azzal, hogy a Microsoft jogtalanul visszatartotta az interoperabilitáshoz szükséges interfészinformációt, ami végeredményben lehetővé tenné a Microsoft számára, hogy a személyi számítógépek operációs rendszereinek piacán meglévő erőfölényét az ehhez szorosan kapcsolódó, munkacsoport szerverek operációs rendszerszoftverének piacára is kiterjessze. A Sun panasza nyomán indított ügy IV/C-3/37.345 számon került a nyilvántartásba.

A Bizottság 2000. augusztus 1-jén küldte el a Microsoftnak az első kifogási nyilatkozatot a 2842/89 rendelet (2) 2. cikkével összhangban, amelyre a Microsoft 2000. november 17-én válaszolt.

A Bizottság 2000 februárjában saját kezdeményezésére vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy a Microsoft valóban jogszerűtlenül forgalmazta-e médialejátszóját árukapcsolásban a piaci erőfölényben lévő Windows operációs rendszerével. Ezt az ügyet a COMP/C-3/37.792 számon vették nyilvántartásba.

A második kifogási nyilatkozat, amelyet 2001. augusztus 30-án küldtek el a Microsoftnak, követte a COMP/C-3/37.792 ügyben folyó eljárás során kiadott kifogási nyilatkozatban szereplő, az interoperabilitásra és a Windows Media Player-nek a Windows operációs rendszerbe történő beépítésére vonatkozó megállapításokat. A Microsoft erre 2001. november 16-án adott választ, amelyben lemondott a szóbeli meghallgatáshoz való jogáról.

A harmadik kifogási nyilatkozat 2003. augusztus 6-án érkezett a Microsofthoz. Ez a kiegészítő nyilatkozat ugyanazokra az erőfölénnyel való visszaélést megvalósító magatartási elemekre vonatkozott, mint az első és a második, és egyértelművé tette, hogy az új elemeket is az első két nyilatkozattal összefüggésben kell értelmezni. Ezenkívül tartalmazta egy, az első két nyilatkozatot követő piackutatás megállapításait, és részletesen ismertette a Bizottság által kilátásba helyezett jogorvoslatot.

A Microsoft válasza a kifogási nyilatkozatra

Eredetileg nyolc hét állt a Microsoft rendelkezésére arra, hogy választ adjon a harmadik kifogási nyilatkozatra, azaz válaszát 2003. október 1-jéig kellett benyújtania. 2003. augusztus 7-én és 8-án, immáron negyedik alkalommal hozzáférést kapott a bizottsági iratokhoz. Ezt követően a Microsoft 2003. szeptember 7-én a kifogási nyilatkozatra való válaszadásra rendelkezésre álló 60 napos határidő meghosszabbítását kérte 2003. december 4-ig. Úgy ítéltem meg, hogy ilyen hosszú határidő-hosszabbítás nem indokolt. Figyelembe véve azonban a szabadságolási időszakot, a határidőt 2003. október 17-ig meghosszabbítottam. A Microsoft 2003. október 17-én választ is adott a harmadik kifogási nyilatkozatra.

A Microsoft azt kérte, hogy további iratokat nyújthasson be, felmérési eredményeket és elemzéseket, amelyeket a Mercer és a NERA gazdasági tanácsadó társaságok készítettek. A Microsoft engedélyt kapott arra, hogy ezeket az iratokat 2003. október 31-ig benyújtsa azzal, hogy a gazdasági előterjesztést megelőzően a Bizottság rendelkezésére bocsátja az elemzések alapját jelentő, nyers felmérési adatokat. A Microsoft a feltételnek eleget téve október 31-én benyújtotta a Mercer- és a NERA-jelentést.

Az eljárásban résztvevő harmadik felek; kölcsönös információszolgáltatás

A Sun mint hivatalos panaszos a kifogási nyilatkozatok bizalmasnak nem minősülő változatából másolatot kapott.

Rajta kívül nagyszámban vettek tevékenyen részt az eljárásban harmadik felek is, akik az érdekelt harmadik fél státuszát kapták.

A három kifogási nyilatkozatnak és a Microsoft válaszainak bizalmasnak nem minősülő változatát a harmadik felek is megkapták. Írásbeli beadványaikat észrevétel tételre továbbítottuk a Microsoftnak. Figyelembe véve, hogy a felek és a harmadik felek valamennyi főbb iratot kölcsönösen eljuttattak egymáshoz, az ügyre a legmagasabb fokú átláthatóság volt a jellemző.

A Microsoft 2004. november 4-én levélben kért meg, hogy a szóbeli meghallgatáson ne kerüljön előterjesztésre, illetve említésre egy – a panaszos és egy harmadik fél részéről küldött – irat, valamint két olyan jelentés, amelyet a Bizottság november 3-án továbbított a Microsoftnak. A kérésnek azon az alapon nem tettem eleget, hogy a jelentések a kérdéses ügyhöz kapcsolódnak, a meghallgatáson ugyanakkor tájékoztattam a résztvevőket arról, hogy a Microsoftnak még nem volt kellő lehetősége arra, hogy az iratokra hivatalos észrevételt tegyen.

A szóbeli meghallgatás

A Microsoft a harmadik kifogási nyilatkozatra adott írásbeli válaszában szóbeli meghallgatást kért.

A szóbeli meghallgatásra 2003. november 12-én, 13-án és 14-én került sor. A Microsofton kívül jelen volt a panaszos és nyolc érdekelt harmadik fél. Annak érdekében, hogy a Microsoft megfelelő lehetőséget kapjon érveinek szóbeli kifejtésére, az első másfél napot a Microsoft előterjesztéseire tartottuk fenn. A panaszos és az érdekelt harmadik felek 30 perctől 2 óráig terjedő időt kaptak észrevételeik előadására. Végül a Microsoft mind a szóbeli meghallgatáson, mind a későbbiekben írásban válaszolt a harmadik felek észrevételeire.

A szóbeli meghallgatáson az egyik harmadik fél (RealNetworks) a Microsoft azon állítását szándékozott cáfolni, miszerint a Microsoft Windows operációs rendszere nem működik megfelelően a Windows Media Player funkciói nélkül. Bemutatója nyomán nézeteltérés alakult ki arról, hogy a RealNetworks vajon teljesen eltávolította-e a Windows Media Player alkalmazás bináris kódját a Windowsból. A Bizottság annak érdekében, hogy megvizsgálja a RealNetworks bemutatójának helyességét, brüsszeli székhelyére hívta meg a Microsoft és a RealNetworks képviselőit. A RealNetworks 2004. január 23-án a Bizottság és a Microsoft képviselői jelenlétében laptopon megismételte a bemutatót. A számítógépet ellenőrzés céljából átadtuk a Microsoftnak, amely 2004. február 6-án tette meg a kérdéssel kapcsolatos észrevételét.

A Bizottság 2004. január 16-i levele

A Microsoft 2004. január 16-án ismét hozzáférést kapott az iratokhoz. Ugyanezen a napon a Bizottság levelet küldött a Microsoftnak. Ennek célja az volt, hogy elejét vegye azoknak a félreértéseknek, amelyek a Bizottság által bizonyos dokumentumok és a szóbeli meghallgatás iratokhoz csatolt anyaga alapján levont következtetésekkel kapcsolatban felmerülhetnek. E célból a levél melléklete felsorolást tartalmazott a dokumentumokról, bizonyítékokról és a Bizottság által ezekkel kapcsolatban levont következtetésekről. Ezen túlmenően a Microsoftnak a harmadik kifogási nyilatkozatra benyújtott válaszára adott, 2004. január 16-i bizottsági levél rámutatott az interoperabilitás terén felvetett kifogások helyes értelmezésére. A Microsoft lehetőséget kapott arra, hogy 2004. január 30-ig e levél mindkét kérdésére észrevételt tegyen.

A Microsoft január 24-i és január 27-i levelében ismertette azon álláspontját, miszerint a 2004. január 16-i levél több új elemet is tartalmazott, és ezáltal új kifogási nyilatkozatot képez. A Microsoft eligazítást kért arra vonatkozóan is, hogy a Bizottság január 16-i levelének mellékletében szereplő következtetések a kifogási nyilatkozat mely bekezdéseire vonatkoznak, és a válaszadásra biztosított határidő 2004. február 13-ig történő meghosszabbítását kérte. A kért eligazítást a Microsoft 2003. január 27-én kapta meg. Január 30-i és február 5-i levelemben 2004. február 4-ig meghosszabbítottam a Microsoft számára az észrevétel benyújtására megállapított határidőt.

A Microsoft 2004. február 7-én nyújtotta be a Bizottság január 16-i levelének mellékletére vonatkozó észrevételeit. Azt állította, hogy a január 16-i levél új kifogásokat tartalmazott. Ezenkívül megerősítést kért arra vonatkozóan, hogy észrevételei figyelembevételre kerülnek.

2004. január 30-i és február 20-i leveleimben kifejtettem azon álláspontomat, hogy a Bizottság 2004. január 16-i levelének félreérthetetlen célja annak biztosítása volt, hogy a Microsoft helyesen értelmezze az interoperabilitás terén felvetett kifogásokat, valamint az iratok részét képező bizonyos dokumentumok tekintetében az esetleges bizottsági következtetéseket. Nem osztottam tehát a Microsoft azon álláspontját, miszerint ez a levél új kifogási nyilatkozatot képezne. Február 20-i levelemben azonban megerősítettem, hogy a Microsoft válaszát a Bizottság természetesen figyelembe veszi.

Az eljárás során a második kifogási nyilatkozatban szereplő kifogások némelyikét ejtettük, nevezetesen a technológiai fölényre, a diszkriminatív engedélyezésre és a visszaélést megvalósító engedélyezési gyakorlatra vonatkozó kifogásokat.

A fentiek tükrében úgy vélem, hogy a Microsoft és a harmadik felek meghallgatáshoz való jogát az ügyben folytatott eljárás során tiszteletben tartottuk.

(1)  Az EK-Szerződés 85. és 86. cikkének végrehajtásáról szóló, 1962. február 6-i 17. számú első tanácsi rendelet (HL L 13., 1962.2.21., 204. o.)

(2)  A feleknek az EK-Szerződés 85. és 86. cikke szerinti bizonyos eljárások során történő meghallgatásáról szóló, 1998. december 22-i 2842/89/EGK bizottsági rendelet (HL L 354., 1998.12.30., 18–21. o.)