Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

(2007/C 249/14)

Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

ÖSSZEFOGLALÓ

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

„JIHOČESKÁ ZLATÁ NIVA”

EK-szám: CZ/PGI/005/0406/20.10.2004

OEM ( ) OFJ ( X )

Ezen összefoglaló a termékleírás legfontosabb elemeit tartalmazza tájékoztatás céljából.

1.   A tagállam felelős szervezeti egysége:

2.   Csoportosulás:

Az 510/2006/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kivételről van szó, mivel a területen egyetlen termelő található. Az 1898/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkében előírt követelmények teljesülnek.

3.   A termék típusa:

1.3. osztály: Sajt

4.   Termékleírás:

(követelmények összefoglalása az 510/2006/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján)

4.1.   Elnevezés: „Jihočeská Zlatá Niva”

4.2.   Leírás: Az e nemespenész-tartalmú természetes sajt előállítása során használt legfőbb alapanyag a tejüzemben feldolgozott tehéntej. Ez a sajt kizárólag az adott területről származó tejből készül.

Külső jelleg: A sajt 180–200 mm átmérőjű és körülbelül 10 cm vastagságú korongokban készül (hozzávetőleges súlya 2,8 kg); a kérgén lemosás és kaparás útján történő kezelés nyomai, a sajtot teljes terjedelmében átjáró kékeszöld penész, valamint a sajt felszínén található részint viaszos bevonat nem jelentenek minőségi hibát. A sajt felszínének színe a krémszínűtől a világosbarnásig terjedhet.

Belső jelleg: A sajt belsejének színe a krémfehértől a vajszínűig terjed, amelyet egyöntetű, a zöldtől kékeszöldig terjedő színű penészerezet és jól látható benyomódások tarkítanak.

A sajt állaga: 50 %-os zsírtartalmánál fogva lágyabb, mint a „Jihočeská Niva”, krémes, egyenletesen érlelődő; idegen penész jelenléte nem megengedett.

Íz, aroma: A tenyésztett Penicillium roqueforti penészre jellemző sós, csípős, aromás, erős utóíz.

A forgalomba hozott termék megjelenési formája: a sajt kizárólag körülbelül 2,8 kg súlyú korongként kerül forgalomba.

Fizikai/vegyi előírások:

Szárazanyag-tartalom: 52 %

A szárazanyag zsírtartalma: 60 %

Sótartalom: 2,5–6 %

Mikrobiológiai tulajdonságok: A sajt tenyésztett PY vagy PV, CB vagy PR1 (max. PR4) Penicillium roqueforti penészt tartalmaz. Ezenkívül a sajt mikrobiológiai szempontból megfelel az általános élelmiszerbiztonsági és a gyártási folyamatokra vonatkozó higiéniai feltételeknek.

Csomagolás: A csomagolás tiszta és sértetlen, a sajt teljes felszínét elfedi, és megfelelő jelzésekkel van ellátva.

4.3.   Földrajzi terület: A földrajzi terület a Dél-csehországi kerület, amelynek határait a cseh állam területi felosztásáról szóló, 36/1960 Sb. számú törvény legutóbbi módosítás szerinti szövege jelöli ki.

4.4.   A származás igazolása: A szokásos vizsgálatokon túl minden tejtároló tartály esetében megvizsgálják, hogy nem maradtak-e bennük gátlószerek. Minden tételt külön jelöléssel látnak el az érlelés és a csomagolás folyamatának teljes tartamára. Minden tétel laboratóriumi vizsgálatokon esik át a tejállapottól kezdődően a kész sajtig (azaz műveletközi és végső vizsgálatokon). Minden elvégzett vizsgálat eredményét feljegyzik.

Központi jegyzékben tartják nyilván a tejbeszállítókat és a végtermékek vásárlóit.

Minden, a termelési folyamatba bekerülő alapanyagnak eleget kell tennie a megfelelő termelő (beszállító) által szolgáltatott leírásnak. Ezeket a leírásokat folyamatosan frissítik. Az alapanyagok beszállítóinak a gyártó részére nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy a beszállított termékben nincsenek géntechnológiával módosított organizmusok, illetve a termékben fellelhető allergén anyagokról.

A felhasznált csomagolóanyag a leírása szerint alkalmas élelmiszerekkel történő érintkezésre.

A „Jihočeská Zlatá Niva” kéksajt előállítását a HACCP-rendszer szabályozza, és a Helyes higiéniai és gyártási gyakorlatról szóló útmutatóban meghatározott ellenőrzési rendszer hatáskörébe tartozik. Minden elvégzett vizsgálat eredményét feljegyzik (labornaplók, műszaki feljegyzések, az elektronikus LAB-rendszer feljegyzései és vizsgálati jegyzőkönyvek).

A végterméknek meg kell felelnie a vonatkozó higiéniai előírásoknak.

Az ellenőrző hatóság, amely a Dél-csehországi kerület esetében a Krajská veterinární správa (Kerületi Állatorvosi Hivatal), folyamatosan felügyel minden termelői tevékenységet, illetve az előírásoknak való megfelelést.

Egyéb adatok mellett a csomagoláson a gyártó adatait, azaz a gyártó cég nevét és címét is feltüntetik.

4.5.   Az előállítás módja: A tejüzemben feldolgozott, 5,35 % zsírtartalmú tejet a sajtkészítő gépbe öntik, majd olyan gyakran használt penészkultúrákat adnak hozzá, amelyek megfelelő módon biztosítják a sajt savanyítását a gyártási és érlelési folyamat teljes tartama alatt. A „Jihočeská Zlatá Niva” jellegzetes ízét a már évtizedek óta használt tenyésztett Penicillium roqueforti (ld. a 4.2. részben) penész adja (a törzstenyészet az élelmiszeriparban mindenütt megtalálható). Az oltóenzim hozzáadása és a tej megalvadása után az alvadékot korong alakú formákba helyezik. A savót lecsepegtetik, és a mikroflórát meghatározott hőmérsékleten tenyésztik. A sajtot két lépésben sózzák: először sólében áztatják, majd nagy szemű sóval dörzsölik. Az érlelést korábban kizárólag természetes, mészkőbe vájt érlelőpincékben végezték. E kéksajt termelési volumenének növekedése nyomán azonban 2005-ben szabályozható hőmérsékletű és páratartalmú, légkondicionált érlelőpincék épültek. A sajt legalább hat hétig érlelődik a pincében. Az érett sajt felszínét lemossák vagy lekaparják, majd alufóliába csomagolják. A csomagolásnak sértetlennek és tisztának kell lennie, és azt megfelelő jelzésekkel kell ellátni.

A termék biotechnológiai természetére való tekintettel azt rögtön a gyártás helyszínén le kell csomagolni. Ez többek között a termék minősége, a higiénia és a tisztaság fenntartásához szükséges, illetve ahhoz, hogy a sajtot ne keverhessék össze más régióból származó sajttal, és végül, de nem utolsó sorban a termék jó nyomonkövethetősége érdekében.

4.6.   Kapcsolat: A Český Krumlov üzemben 1951 óta gyártanak kéksajtokat ugyanazon gyártási eljárás alkalmazásával. A 60 %-os zsírtartalmú kéksajtok gyártása Český Krumlovban néhány évvel később kezdődött, mint az 50 %-os zsírtartalmú kéksajtoké. A sajt šumavai legelőkről és rétekről (csehül: niva) kapta a nevét, mivel a fő alapanyag a Český Krumlov-i üzembe Dél-Csehországból, különösen a Šumava elődombjairól érkező tehéntej. A tej az egyik legkevésbé szennyezett területről származik. A legelők Novohradské Hory, Blanský les és Šumava védett területein helyezkednek el, és a terület egyedülálló flórája jó hatással van a tej ízére.

E legelõkön változatos, a régióra jellemzõ növények teremnek. A rövidszárú növények (rómainárdus, csenkesz, stb.) számos fajtája jellemzõ itt, illetve bizonyos ritka, a területre jellemzõ fajták. Az egyik különleges, itt honos növény a Phyteuma nigrum. Egyéb különlegességek többek között a Gentiana pannonica, a Ligusticum mutellina, az Arnica montana, a Gentianella praecox subsp. Bohemica, egyes talajlakó orchideafajták, stb.

E változatos, tagolt vidéket a nagyon tiszta környezet jellemzi, főleg Český Krumlov vidékét és a Šumava-hegységet (1990 óta UNESCO természetvédelmi terület). Annak bizonyítékaként, hogy a dél-csehországi természeti környezet igen értékes, sok területet nyilvánítottak védetté, amelyek közül kettő az UNESCO védelme alatt áll.

Nyilvánvalóan a helyiek nemzedékről nemzedékre továbbadott kéksajtkészítési tapasztalata szintén nagy hatással volt a „Jihočeská Zlatá Niva” mai minőségére és sajátosságainak alakulására.

A „Jihočeská Zlatá Niva” kéksajt nagy elismerésnek örvend a cseh piacon mind a szélesebb nyilvánosság, mind a tejipari szakértők körében. A „Jihočeská Zlatá Niva” a nemzeti sajtkiállításokon (a szakértő zsűri ítélete alapján) a legjobb penészessajtok között szerepelt:

2003 – 2. helyezés,

2004 – 2. helyezés,

2006 – 2. helyezés,

2007 – 3. helyezés.

A Jihočeská Zlatá Nivát a laikus közönség is nagyra értékeli.

A kéksajtok (általában) népszerűek a fogyasztók körében. A „Jihočeská Zlatá Niva” termelési és eladási mutatói alacsonyabbak a Jihočeská Niváénál, de 2004 óta (a gyártó kimutatásai szerint) stabilak:

2003-ban 126 680 kg került értékesítésre,

2004-ben 115 703 kg került értékesítésre,

2005-ben 117 314 kg került értékesítésre,

2006-ban 112 400 kg került értékesítésre.

4.7.   Ellenőrző szerv:

4.8.   Címkézés: –

(1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.