52007SC0619

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 16.5.2007

SEC(2007) 619 végleges

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

a németországi túlzott költségvetési hiányról szóló 2003/89/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. HÁTTÉR

A Szerződés 104. cikke előírja, hogy a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott hiányt és megállapítja az annak felismerésére és orvoslására szolgáló eljárást. A túlzott költségvetési hiány esetén követendő eljárás (EDP) további részletezésre került „a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról” szóló 1467/97/EK tanácsi rendeletben[1],ami a Stabilitási és Növekedési Paktum része. A Szerződés 104. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a költségvetési fegyelem betartását két kritérium alapján kíséri figyelemmel, nevezetesen: a) az államadósságnak a bruttó hazai termékhez viszonyított tervezett és tényleges aránya túllépi-e a GDP 3%-a referenciaértéket (kivéve, ha az arány jelentősen és folyamatosan csökken, és közelít a referenciaértékhez; vagy pedig a referenciaérték túllépése csak kivételes és átmeneti, és az arány közel marad a referenciaértékhez); és b) az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya túllépi-e a 60%-os referenciaértéket (kivéve ha az arány elegendő mértékben csökken és kielégítő ütemben közelít a referenciaértékhez).

A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Bizottság nyújtja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként a 3605/93/EK tanácsi rendelet 4. cikkével összhangban a tagállamoknak évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig közölniük kell a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat[2],[3].

2002. november 19-én a Bizottság a Szerződés 104. cikkének (3) bekezdésében említett jelentés elfogadásával Németországgal szemben megindította a túlzott hiány esetén követendő eljárást, a 2002. évi GDP 3,8%-ának megfelelő költségvetési hiány és a GDP 60,9%-ának megfelelő államadósság alapján[4]. A Bizottság ajánlása alapján a Tanács 2003. január 21-én úgy határozott, hogy Németországban túlzott hiány áll fenn (a Szerződés 104. cikkének (6) bekezdése)[5]. Ezzel egyidejűleg és szintén a Bizottság ajánlására a Tanács a 104. cikk (7) bekezdésével összhangban ajánlásokat intézett Németországhoz azzal a céllal, hogy a túlzott költségvetési hiányt legkésőbb 2004-ig szüntesse meg[6].

2003. november 18-án a Bizottság úgy határozott, hogy a Németország által foganatosított intézkedések elégtelenek és a Tanácsnak szóló ajánlást fogadott el arról, hogy az ennek megfelelően döntsön és szólítsa fel Németországot, hogy (a 104. cikk (8) bekezdése és a 104. cikk (9) bekezdése alapján) tegye meg a túlzott hiány kiigazításához szükséges intézkedéseket. Ebben az utóbbi ajánlásban a Bizottság a túlzott hiány kiigazítása határidejének 2005-ig való meghosszabbítását javasolta. A Tanács 2003. november 25-én úgy határozott, hogy nem hagyja jóvá a Bizottság ajánlásait, hanem ehelyett olyan következtetéseket fogadott le, amelyek a túlzott hiány 2005-re való kiigazítására vonatkozó ajánlásokat fogalmaznak meg Németország számára, megállapítva, hogy a Németország által tett kötelezettségvállalásokra figyelemmel a túlzott hiány esetén követendő eljárást felfüggesztették. Ezeket a következtetéseket az Európai Bíróság 2004. július 13-án megsemmisítette[7].

A Bizottság 2004. december 14-én a Tanácsnak szóló közleményt fogadott el, amely megállapította, hogy a 2003. november 25-i tanácsi következtetések és az Európai Bíróság 2004. július 13-i ítélete által létrehozott egyedi körülményekre figyelemmel 2005-nek kell a kiigazítás vonatkozó határidejének lennie. Ekkor a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Németország a túlzott hiány 2005-re való kiigazítása felé halad, ezért nincs szükség a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti további lépésekre, noha Németország költségvetési helyzete sérülékeny maradt[8]. A Tanács 2005. január 18-i következtetéseiben egyetértett a Bizottság következtetéseivel, és megerősítette, hogy – a Bizottsággal együttműködésben – (adott esetben) készen áll „a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti lépések megtételére.”

A Németország által 2006 februárjában küldött előzetes bejelentést követően a Bizottság (Eurostat) által szolgáltatott tényleges adatok azt jelezték, hogy a költségvetési hiány a 2005. évi GDP 3%-a felett maradt. A Tanács 2006. március 14-én az 1467/97/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban azonnal határozatot hozott a Bizottság arra vonatkozó javaslata alapján, hogy Németországot a Szerződés 104. cikkének (9) bekezdésével[9] összhangban szólítsák fel a hiány szükségesnek ítélt csökkentésére irányuló intézkedések foganatosítására a túlzott hiány helyzetének orvoslása érdekében „ a lehető leghamarabb és legkésőbb 2007-ig .” A Tanács különösen azt javasolta, hogy „ 2006-ban és 2007-ben Németországnak biztosítania kell az egyszeri és átmeneti intézkedések nélküli, ciklikus hatásoktól megtisztított egyenlegének legalább egy százalékpontot kitevő kumulált javulását.. ” A Tanács felkérte Németországot, hogy 2006. július 14-ig nyújtson be a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedéseket bemutató jelentést, majd azt követően további rendszeres, értékelő jelentéseket. Arra is sürgette Németországot, hogy tegye meg „ a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a strukturális értelemben vett kiegyensúlyozott költségvetésben megnyilvánuló középtávú célkitűzés felé vezető költségvetési konszolidáció a túlzott hiány kiigazítását követően, a strukturális hiánynak évente a GDP legalább 0,5 %-os csökkentése révén fenntartható legyen. ”

1. táblázat: A Tanács által 2006. március 14-én elfogadott kiigazítás

Eltérő jelölés hiányában a GDP %-ában | 2005 | 2006 | 2007 |

Államháztartási egyenleg | -3,3 | hiány kicsivel > 3 | hiány egyértelműen < 3 |

strukturális egyenleg változása | Legalább egy százalékpontos kumulatív javulás |

p.m.: Reál GDP-növekedés (%) | 0,9 | 1,5 | közel 1 |

Megjegyzés : strukturális egyenleg = ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg az egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül

Forrás : A Tanács figyelmeztetése Németországnak a Szerződés 104. cikkének (9) bekezdése alapján, amely a Bizottság szolgálatainak 2005 őszi előrejelzését idézi, valamint tartalmazza az azt követő értékeléseket (például a Bizottság szolgálatainak 2006. február 21-i időközi jelentése).

A végrehajtási jelentés Németország által 2006. július 5-én való benyújtását követően a Bizottság 2006. július 19-én elfogadta azt a közleményt, amely arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy Németország a túlzott hiánynak a Tanács által megadott határidőn belül való kiigazítása irányába tett megfelelő előrehaladást jelentő intézkedést hozott, valamint hogy abban a szakaszban nem volt szükség a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti további lépésekre[10]. 2006. október 10-i ülésén a Tanács osztotta ezt a nézetet.

A 104. cikk (12) bekezdésének megfelelően a Tanács hatályon kívül helyezi a túlzott hiányról szóló határozatokat, amennyiben a Tanács megítélése szerint az érintett tagállamban megtörtént a túlzott hiány kiigazítása.

2. A HIÁNY ALAKULÁSA 2006-IG

A Tanács a németországi túlzott költségvetési hiányról szóló határozatát a stabilitási program 2002 decemberi aktualizált változatára alapozta, amely szerint az államháztartási hiány a GDP 3,7%-át tette ki 2002-ben. Gazdasági értékelése arra a következtetésre vezette a Tanácsot, hogy az 1990-es évek végén – amikor Németországra erőteljes gazdasági növekedés volt jellemző – a költségvetési konszolidáció alakulása korlátozott volt, kevés költségvetési mozgásteret hagyva a ciklikus lassulás befogadásának. Az államadósság növekedését 2002-re a GDP 60,9%-ra jelezték, ami kevéssel a GDP 60%-ának megfelelő referenciaérték felett van.

A 2002. évi GDP 3,7%-áról 2003-ra a hiány 4,0%-ra emelkedett, majd 2005-ben 3,2%-ra esett vissza. Abban az időszakban nem állt rendelkezésre elegendő költségvetési mozgástér az évenkénti 0,5%-os átlagos reál GDP-növekedés befogadásához. Ráadásul az 1999/2000-ben elfogadott és 2005-ig megvalósított adócsökkentések sorozata terhelte a költségvetést. A bevétel/GDP arány a 2002. évi 44,4%-ról 43,5%-ra esett vissza 2005-ben. A kiadási oldal kiegyenlítő intézkedéseit csak bizonyos késéssel hajtották végre. A kiadás/GDP arányt ugyanezen időszakban különös mértékben, 48,1%-ról 46,8%-ra csökkentő intézkedések közé tartozott a közszféra béreinek korlátozása, amelyhez a munkatársak számának csökkentése, továbbá a közegészségügyi rendszer 2004-es reformja, valamint a támogatások és a beruházások csökkentése társult, továbbá az a tény, hogy a bérek kis mértékben való növekedése a magánszektorban tompította nyugdíjkiadásokat. Németország kis mértékben alkalmazta az egyszeri intézkedéseket[11]. Noha a ciklikusan kiigazított egyenleg a 2002. évi GDP 3,5%-áról 2,25%-ra csökkent 2005-ben, a nominális költségvetési hiány a GDP 3%-a felett maradt (lásd: 2. táblázat).

A 2006. évi reál GDP 1,4%-os növekedésére vonatkozó előrejelzésre figyelemmel a stabilitási program 2006 februárjában benyújtott aktualizált változata a GDP 3,3%-ának megfelelő hiányt célozta meg. Bár a német hatóságok a hiányt a stabilitási program 2006 novemberi aktualizált változatában a GDP 2,1%-ának becsülték, a Bizottság (Eurostat) által a Németország 2007. április 1-je előtt való bejelentést követően a 3605/93/EK rendelettel összhangban szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy a hiány valójában a 2006. évi GDP 1,7%-ának felel meg, azaz sokkal alacsonyabb a referenciaértéknél[12],[13].

Az államháztartási egyenleg nem várt javulásának majdnem feléért a ciklikus tényezők felelnek (a reál GDP 2,7%-kal nőtt). Ugyanakkor a strukturális hiány 2006-ban a 2005. évi GDP 2,5%-áról a GDP 1,5%-ára javult. A jobb strukturális eredmény szintén a bevételi oldalról származik. A közvetlen adók – különösen a nyereséghez kapcsolódók – lényegesen erősebb bevételt eredményeztek, mint amit a gazdasági fejlemények sugalltak volna. Ennek eredményeként a GDP százalékában megadott adók 2006-ban több mint fél százalékponttal növekedtek 2005-tel összevetve. A magasabb adóarány ezért nem a közelmúltbeli diszkrecionális adópolitikai intézkedések eredménye. Ennek inkább az adóhátralékok megfizetése és a közvetlen adók korai megfizetése volt a vezérlője, ami bizonyos mértékig a múlt viszonylag alacsony közvetlen adóarányának ellentettje.

Emellett az általános költségvetési kiadásokat erős ellenőrzés alatt tartották 2006-ban, csupán 0,6%-ot – és ilyen módon a tervezettnél kevesebbet – emelkedtek. A kiadások visszafogása 2006-ban a fent említett, 2002 óta elfogadott intézkedések eredménye – különös tekintettel a közszféra béreire és a támogatásokra –, amelyek 2006-ban is éreztették hatásukat. Emellett az erős gazdasági növekedés a munkaerő-piaci kiadások csökkenéséhez vezetett. Mivel a kiadások visszafogásának többsége a stabilitási program 2006 februári aktualizált változatában előirányzott, a GDP 46%-a körüli kiadási arányban szerepelt, a 45,7%-ra való további csökkenés a vártnál magasabb GDP-nek volt betudható.

Összefoglalva: a névleges hiány jóval a Szerződésben előirányzott referenciaérték alá esett, egy évvel a Tanács által kitűzött határidő előtt. Emellett a Tanács 2006-ban és 2007-ben kumulatív értelemben legalább egy százalékpontos javulást kért a strukturális egyensúlyban. A strukturális egyensúly már 2006-ban közel egy százalékponttal javult.

3. A HIÁNYRA VONATKOZÓ ELőREJELZÉSEK 2007-RE ÉS AZT KÖVETőEN

A várt 2007. évi lendületes, 2,5%-os reál GDP-növekedésre figyelemmel a Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése a hiány további, a GDP 0,6%-ának megfelelő csökkenését vetíti előre a jelenlegi politikák mellett. A német hatóságok a stabilitási program 2006 novemberi aktualizált változatában azt vetítették előre, hogy a hiány a GDP 1,6%-át teszi majd ki. Tekintettel a javuló makrogazdasági helyzetre és a vártnál alacsonyabb 2006. évi hiányra, a hiánnyal kapcsolatos előrejelzést a GDP 1,2%-ára javították a 2007 áprilisi bejelentésben.

Az előző évhez hasonlóan az államháztartási egyenleg javulásának körülbelül fele strukturális, a Bizottság szolgálatainak számításai szerint. Különböző, többnyire a 2006. év elején elfogadott intézkedések járulnak hozzá a konszolidációhoz. Az egységes héa-kulcs 16%-ról 19%-ra való növekedése a GDP 1%-ával növelte a bevételeket. A nyugdíjjárulékot 19,5%-ról 19,9%-ra emelték, az állami egészségbiztosítók pedig az előrejelzés szerint átlagban 0,5 százalékponttal emelik a hozzájárulás mértékét. Másfelől a munkanélküliségi biztosítási hozzájárulás mértékét 6,5%-ról 4,2%-ra csökkentették, hogy a társadalombiztosítási járulékok terhe összességében csökkenjen. 2006-hoz hasonlóan a nyereséghez kapcsolódó adók folytatják határozott fejlődésüket. De a pozitív gazdasági környezet ellenére a bevételben gazdag adóalapok – például a bérek és fizetések – a nominális GDP-nél kevésbé dinamikusan bővülnek, így – a héa-kulcs növekedése ellenére – az adóteher várhatóan csökken. A kiadási hányad több mint egy százalékponttal csökken, ami szintén a közszféra béreinek korlátozását és a munkaerőpiachoz kapcsolódó kiadások azon csökkenését tükrözik, amelyek a már végrehajtott olyan intézkedésekből erednek, mint az idősebb kedvezményezettek esetén csökkentett illetményidőszak és a munkaerőpiac kedvező alakulása. Azonban az állami beruházások előre láthatóan növekedni fognak, tekintettel az állam valamennyi szintjének kedvezőbb költségvetési helyzetére. Mivel nem kerül sor egyszeri intézkedések alkalmazására, a strukturális hiány az előrejelzés szerint 0,75% százalékponttal csökken az előző évvel összehasonlítva.

Változatlan politikákat feltételezve az államháztartási hiány a Bizottság szolgálatai szerint 2008-ban tovább csökken a GDP 0,3%-ára, bár majdnem teljesen a folyamatosan fennálló, kedvező ciklikus feltételeknek köszönhetően. A már hatályban lévő intézkedések folytatódó konszolidációs hatásait kivédi a társasági adózás tervezett reformjának költségvetési hatása, amire vonatkozóan a kormány 2007 márciusában egy jogszabálytervezetet mutatott be és ami az első évben a GDP-nek több mint 0,3%-át teszi ki.

Összegezve: úgy tűnik, megtörtént a túlzott hiány 2006-ra való, tartós módon történő kiigazítása. A strukturális egyenlegnek a GDP százalékpontjában kifejezett javulása az előrejelzések szerint 2007-ben 0,75 százalékpontot tesz ki, ami 1,5 százalékpontos kumulatív javulást eredményez 2006-ban és 2007-ben. Ilyen módon úgy tűnik, hogy Németország eleget tett a Tanácsnak a 2006-ban és 2007-ben kumulatív értelemben vett, a strukturális egyensúlyban való legalább egy százalékpontos javulásról szóló kérésének.

A Bizottság szolgálatainak 2008-ra vonatkozó tavaszi előrejelzése szerint a német hatóságok változatlan politikája esetén nem történik további javulás a strukturális egyenlegben, ugyanakkor a 104. cikk (9) bekezdése szerinti felszólításában a Tanács felkérte Németországot annak biztosítására, hogy a strukturális értelemben vett egyensúlyi költségvetésben megállapított középtávú célkitűzés felé vezető költségvetési konszolidáció legyen fenntartható – a strukturális hiánynak évente a GDP legalább 0,5%-os csökkentésén keresztül – a túlzott hiány kiigazítását követően is. A stabilitási program 2006. decemberi aktualizált változatáról szóló, 2007. február 27-i véleményében[14] a Tanács megjegyezte, hogy a program nem a középtávú célkitűzésnek a programidőszakon (amely 2010-ben zárul le) belül való elérésére irányul. A következőre szólította fel Németországot: „ A gazdaságilag »kedvező időszakok« nyújtotta előnyöket kihasználva erősítse a strukturális kiigazítást 2008-ban, többek között bármilyen többletbevételnek a hiány csökkentése érdekében történő felhasználása által, ezt követően pedig folytassa a költségvetési konszolidációt a középtávú célkitűzés irányában, azáltal, hogy szoros ellenőrzése alatt tartja a kiadásokat, és eközben biztosítja, hogy a társasági adó bejelentett reformja nem teszi kockára a költségvetési konszolidációt.”

4. AZ ADÓSSÁGÁLLOMÁNY ALAKULÁSA ÉS AZ ADÓSSÁGÁLLOMÁNNYAL KAPCSOLATOS ELőREJELZÉSEK

Az államadósság 2005-ben a 2002. évi GDP 60,3%-áról 67,9%-ra emelkedett, de 2006-ban stabilizálódott. Az adóssághányad gyors növekedése a túlzott hiány esetén követendő eljárás 2002-ben való megindítása óta főként a kedvezőtlen „hólabda-effektusnak” tulajdonítható. Ez az adósság/GDP aránynak a nominális GDP növekedési ütemét meghaladó kamatok miatti automatikus növekedése. Kizárólag 2006-ban – melyet a nagy GDP-növekedés jellemzett – az elsődleges többlet növekedése túlkompenzálta a „hólabda-effektust”. 2002 és 2006 között az adósság növekedése a pénzügyi eszközök – például a kormány által más ágazatoknak nyújtott tőke és hitel – csökkentése révén csökkent, így átlagban negatív stock-flow kiigazításhoz vezetett.

Mivel a GDP növekedése várhatóan lendületes marad, a Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése az adóssághányadnak a GDP 65,4%-ra való 2007-es csökkenését vetíti előre. A hiánycsökkenéssel összhangban az adóssághányad 2008-ra tovább csökken a GDP 63,6%-ára. Ez a csökkenés meredekebb, mint amit a stabilitási program 2006 novemberi aktualizált változata vetít előre, ami 2008-ra 66,5%-os adóssághányadot tervez.

5. KÖVETKEZTETÉSEK

Az államháztartási hiány csúcsértékéről, a 2003-es GDP 4,0%-áról 2006-ban a GDP 1,7%-ára, jóval a GDP 3%-ának megfelelő referenciaérték alá csökkent. A hiány csökkenését célzó intézkedések főként tartós intézkedések, míg a ciklikus fellendülés a költségvetési konszolidációt támogatta. A strukturális egyenleg (a konjunktúra alapján igazított, az egyszeri és az egyéb átmeneti intézkedések nélküli egyenleg) a GDP százalékában megadva közel egy százalékponttal javult 2006-ban. A Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2007-ben várhatóan a GDP 0,6%-ára csökken, amelyet a strukturális egyenleg 0,75 százalékponttal -os becsült javulása támaszt alá. Ezért a becsült strukturális javulás 2006-ban és 2007-ben összhangban lesz a Tanács által javasolt, legalább egy százalékpontos pénzügyi erőfeszítéssel. Változatlan politikát feltételezve az államháztartási hiány 2008-ban előreláthatóan 0,3% lesz. Ez azt jelzi, hogy a hiány hiteles és fenntartható módon a GDP 3%-os felső határértéke alá került.

A bruttó államadóság a 2002. évi GDP 60,3%-áról a 67,9%-os csúcsértékre emelkedett 2005-ben, de 2006-ban stabilizálódott. A Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése szerint az adóssághányad 2007-ben várhatóan a GDP 65,4%-ára csökken, majd összhangban a hiány 2008-ig a GDP 63,5%-ára való csökkenésével (politikai változások nélküli alapon), így jut közelebb a referenciaértékhez, gyorsabban, mint azt a stabilitási program legutóbbi aktualizált változata előre jelzi.

Az általános értékelésből az a következtetés vonható le, hogy a németországi túlzott hiány kiigazítása megtörtént. Ennek megfelelően a Bizottság azt ajánlja a Tanácsnak, hogy a németországi túlzott költségvetési hiányról szóló határozatát helyezze hatályon kívül.

2. táblázat: A költségvetés alakulása, 2002–2008

Ajánlás

A TANÁCS HATÁROZATA

a németországi túlzott költségvetési hiányról szóló 2003/89/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 104. cikke (12) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

mivel:

(1) A Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság ajánlását követően a 2003/89/EK[15] tanácsi határozat megállapította, hogy Németországban túlzott költségvetési hiány áll fenn. A Tanács jelezte, hogy az államháztartási hiány 2002-ben a GDP 3,7%-a volt, ami jelentősen meghaladta a GDP 3%-ának megfelelő, a Szerződésben előirányzott referenciaértéket, míg a bruttó államadósság szintjét a GDP 60,9%-ára várták, ami kevéssel a GDP 60%-ának megfelelő, a Szerződésben előirányzott referenciaérték felett van.

(2) 2003. január 21-én a Szerződés 104. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról ás pontosításáról szóló, 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet[16] 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács a Bizottság ajánlása alapján ajánlást intézett Németországhoz azzal a céllal, hogy a lehető leggyorsabban és legkésőbb 2004-ig szüntesse meg a túlzott hiány állapotát. Az ajánlást nyilvánosságra hozták. A 2004. december 14-i bizottsági közlemény[17] megállapítása alapján a 2003. november 25-i tanácsi következtetésekre és az Európai Bíróság 2004. július 13-i határozata[18] által létrehozott egyedi körülményekre figyelemmel a 2005. évet kell a túlzott hiány kiigazítására meghatározott releváns határidőnek tekinteni. A Tanács 2005. január 18-án egyetértett ezzel a nézettel.

(3) A Szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyvvel összhangban a Bizottság nyújtja a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtására vonatkozó adatokat. A jegyzőkönyv alkalmazásának részeként az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet 4. cikkével összhangban a tagállamoknak évente kétszer, konkrétan április 1-jéig és október 1-jéig közölniük kell a költségvetési hiányra, az államadósságra és más kapcsolódó változókra vonatkozó adatokat[19].

(4) A Németország által 2006 februárjában küldött előzetes bejelentést követően a Bizottság által szolgáltatott tényleges adatok azt jelezték, hogy a túlzott költségvetési hiányt nem igazították ki 2005-re. Az 1467/97/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével összhangban és a Bizottság ajánlása alapján 2006. március 14-én a Tanács a Szerződés 104. cikkének (9) bekezdése alapján azonnal határozatot hozott, ami felszólítja Németországot a hiány szükségesnek ítélt csökkentésére irányuló intézkedések foganatosítására a túlzott hiány orvoslása érdekében, a lehető leghamarabb és legkésőbb 2007-ig. A Tanács kiemelten azt kérte, hogy 2006-ban és 2007-ben Németország biztosítsa az egyszeri és átmeneti intézkedések nélküli, ciklikus hatásoktól megtisztított egyenlegének legalább egy százalékpontot kitevő kumulatív javulását.

(5) A Szerződés 104. cikke (12) bekezdésének megfelelően a túlzott hiányról szóló tanácsi határozatot a Bizottság ajánlása alapján hatályon kívül kell helyezni, ha az érintett tagállamban a túlzott hiányt a Tanács véleménye szerint korrigálták.

(6) Németország 2007. április 1-je előtti bejelentését és a Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzését követően, a 3605/93/EK rendelet 8g. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság (Eurostat) által közölt adatok alapján a következő következtetések vonhatók le:

- Miután az államháztartási hiány a 2002-es 3,7%-ról 2003-ban a GDP 4,0%-ára nőtt, 2004-ben a GDP 3,7%-ára, 2005-ben pedig a GDP 3,2%-ára csökkent, végül pedig 2006-ban a GDP 1,7%-ára. Ez alacsonyabb, mint a stabilitási program 2006. februári aktualizált változatában kitűzött, a GDP 3,3%-ának megfelelő cél, és jóval alacsonyabb a GDP 3%-ának megfelelő refererenciaértéknél, a Tanács által kitűzött határidő lejárata előtt egy évvel,

- a kedvező ciklikus feltételek korábbi éveiben Németország nem hagyott elegendő költségvetési mozgásteret a 2002 és 2005 közötti,kiterjesztett lassú növekedési időszaknak az évenkénti 0,5%-os átlagos reál GDP-növekedés befogadásához. A 2005-ig megvalósított adócsökkentések sorozata tovább terhelte a költségvetést, míg a kiadási oldal kiegyenlítő intézkedéseit csak bizonyos késéssel hajtották végre. A konszolidációs intézkedések közé tartozott a közszféra béreinek korlátozása, amelyhez a munkatársak számának csökkentése, továbbá a közegészségügyi rendszer 2004-es reformja, valamint a támogatások és a beruházások csökkentése társult, továbbá az a tény, hogy a bérek kis mértékben való növekedése a magánszektorban tompította a nyugdíjkiadásokat. Továbbá 2006-ban a közvetlen adók – különösen a nyereséghez kapcsolódók – lényegesen erősebb bevételt eredményeztek, mint amit a gazdasági fejlemények sugalltak volna. A ciklikusan igazított egyenleg 2002-től folyamatosan javult, jelentős egyszeri intézkedések alkalmazása nélkül. A strukturális egyenleg (azaz az egyszeri és az egyéb átmeneti intézkedések nélküli egyenleg) a GDP százalékában megadva közel egy százalékponttal javult, különösen 2006-ban.

- 2007-re a Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése a hiány további, a GDP 0,6%-ának megfelelő csökkenését vetítette előre, amit a folytatódó jelentős GDP-növekedés eredményezett, valamint leginkább az egységes héa-kulcs 2007 januárjában 16%-ról 19%-ra való növekedése (egyszeri intézkedéseket nem jeleztek előre). A 2007 tavaszi bejelentésben a német hatóságok a 2007. évi hiányt a GDP 1,2%-ára becsülték. Emellett a Bizottság szolgálatai 2007-ben a strukturális egyenlegnek a GDP százalékában kifejezett javulását 0,75 százalékpontra teszik. Ilyen módon úgy tűnik, hogy Németország eleget tesz a 2006-ban és 2007-ben kumulatív értelemben vett, a strukturális egyensúlyban való legalább egy százalékpontos javulásról szóló kérésnek. 2008-ra a tavaszi előrejelzés szerint, politikai változások nélküli alapon a hiány a GDP 0,3%-ára csökken. Ez azt jelzi, hogy a hiány hiteles és fenntartható módon a GDP 3%-os felső határértéke alá került. Politikai változások nélkül 2008-ban a strukturális hiány a várakozások szerint csak kis mértékben csökken. Ezt a középtávú költségvetési célkitűzés felé szükséges előrelépés tükrében kell vizsgálni, amely Németország esetében a strukturális értelemben egyensúlyi költségvetést jelenti,

- miután az adóssághányad a 2002. évi GDP 60,3%-áról a 2005. évi GDP 67,9%-ának megfelelő csúcsértékre emelkedett, az 2006-ra stabilizálódott, és a Bizottság szolgálatainak 2007 tavaszi előrejelzése szerint 2007-ben a GDP 65,4%-ára csökken, majd 2008-ra körülbelül 63,5%-ra (politikai változások nélküli alapon), így jutva közelebb a referenciaértékhez, gyorsabban, mint azt a stabilitási program legutóbbi aktualizálása előrejelzi.

(7) A Tanács véleménye szerint a németországi túlzott hiány korrekciója megtörtént, ezért a 2003/89/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az általános értékelésből az a következtetés vonható le, hogy a németországi túlzott hiány kiigazítása megtörtént.

2. cikk

A 2003/89/EK határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ennek a határozatnak a Németországi Szövetségi Köztársaság a címzettje.

Kelt [], [].

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 209., 1997.8.2., 6. o. A legutóbb az 1056/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 2103/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 1. o.) módosított rendelet.

[3] Németország legutolsó bejelentése a következő helyen található:

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=2373,58110711&_dad=portal&_schema=portal.

[4] SEC(2002) 1245.

[5] HL L 34., 2003.2.11., 16. o.

[6] A Németország esetében a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz kapcsolódó valamennyi dokumentum elérhető a következő honlapon: http://ec.europa.eu/economy_finance/about/activities/sgp/edp/edpde_en.htm.

[7] A C-27/04 sz. Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítélet, EBHT (2004, I-6649. o.) (HL C 228. 2004.9.11. 16. o.).

[8] A Bizottság közleménye a Tanácsnak: „Németország és Franciaország helyzete a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti kötelezettségeikre vonatkozóan a Bíróság ítéletének megfelelően” 2004. december 14., COM(2004) 813.

[9] HL L 126., 2003.5.13., 20. o.

[10] SEC(2006) 990.

[11] 2004-ben adóamnesztiát hirdettek, amely azonban csak kis mértékben növelte a bevételeket. 2004-ben és 2005-ben elrendelték, hogy a Landesbankok – a Bizottság határozatait követően – fizessék vissza a támogatásokat.

[12] Az Eurostat 2007. április 23-i 55. sz. sajtóközleménye.

[13] Az államháztartás számláit rendszerint 4 éven át vizsgálják felül, mielőtt véglegessé válnának.. A korábbi tapasztalatok alapján a német államháztartási hiányra vonatkozó statisztikák rendkívül megbízhatóak. Ezért a hiány arányának valamennyi jövőbeni (felfelé vagy lefelé) való módosítása várhatóan nagyon kicsi lesz.

[14] HL C 70., 2007.3.27., 5. o.

[15] HL L 34., 2003.2.11., 16. o.

[16] HL L 209., 1997.8.2., 6. o. A legutóbb az 1056/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 5. o.) módosított rendelet.

[17] A Bizottság közleménye a Tanácsnak: „Németország és Franciaország helyzete a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti kötelezettségeikre vonatkozóan a Bíróság ítéletének megfelelően”, 2004. december 14., COM(2004) 813.

[18] A C-27/04 sz. Bizottság kontra Tanács ügyben hozott ítélet, EBHT [2004] I-6649 (HL C 228. 2004.9.11. 16. o.).

[19] HL L 332., 1993.12.31., 7. o. A legutóbb a 2103/2005/EK rendelettel (HL L 337., 2005.12.22., 1. o.) módosított rendelet.