52007PC0393

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 9.7.2007

COM(2007) 393 végleges

2007/0135 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

BEVEZETÉS

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén-és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv az ESZAK vagyonának valamennyi elemét az Európai Közösségre ruházza át és ez utóbbit a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatok kutatási céljaira történő felhasználással bízza meg. Az e vagyonból származó bevételek kizárólag a keretprogramon kívüli kutatásokra fordíthatók ezekben az ágazatokban.

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások megállapításáról szóló, 2003. február 1-jei 2003/78/EK tanácsi határozat[1] e kutatási program végrehajtásának szabályait határozza meg.

A program a vállalkozások, kutatási központok és egyetemek közötti együttműködés elősegítésével pénzügyi támogatást biztosít az engedélyezett projektek, az azokat kísérő intézkedések, valamint az Alap iránymutatásainak megállapításáról szóló, 2003. február 1-jei 2003/78/EK tanácsi határozat mellékletének 1.5. pontjában meghatározott egyéb műveletek számára. A program a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban a termelési eljárásokra, a hasznosításra, az erőforrások megőrzésére, a környezetvédelmi fejlesztésekre, valamint a munkahelyi biztonságra terjed ki.

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjának költségvetése a 2003–2006 közötti időszakban átlagosan körülbelül évi 57 millió euróra emelkedett, amelynek 27,2%-át a szénnel kapcsolatos kutatásokra, 72,8%-át az acéllal kapcsolatos kutatásokra helyezték ki. Ez a költségvetés elsősorban az Európai Szén- és Acélközösség 2002-ben történt megszűnése után megmaradt tőke (körülbelül 1,6 milliárd euró) kamataiból származik. A kutatási program pénzügyi és technikai irányítását a Kutatási Főigazgatóságon belül 2003-ban e célból létrehozott csoport kapta meg. Hároméves működést követően az Alap kezelése eredményes és teljesítménye a Kutatási Főigazgatóság egyéb tevékenységeivel összevethető. 2006-ban a kutatási pályázat benyújtása és a vonatkozó szerződés aláírása közötti idő 9 hónapra csökkent. A kifizetések határidőn belül, átlagosan 10 nap alatt megtörténtek.

Ötéves időszakot követően, valamint a mellékletben csatolt határozati javaslat 2. cikkének megfelelően a javaslat célja a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások megállapításáról szóló, 2003. február 1-jei 2003/78/EK tanácsi határozat felülvizsgálata.

A felülvizsgálat figyelembe veszi továbbá a Bizottságnak az acél fogalmának felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettségvállalását, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek február 27-i 2002/234/ESZAK határozata[2] 4. számú nyilatkozatának megfelelően.

A felülvizsgálatra vonatkozó javaslatokat megvitatták a szén- és acélipari tanácsadó csoportokkal, valamint a szén- és acélipari programbizottsággal. A javaslatok figyelembe veszik továbbá a program működésének kritikai elemzésével a közelmúltban megbízott független szakértők által folytatott ellenőrzésekről − mint például a 2003/78/EK tanácsi határozat mellékletének 4. pontjában meghatározott ellenőrzés − készült jelentések következtetéseit, valamint a szén- és acélipari tanácsadó csoportok részéről az e jelentés által támasztott megjegyzéseket. A programok ellenőrzésének eredményeiről a harmadik személyek felé történő kommunikáció terén a kutatási keretprogram esetében megfigyelt gyakorlat mintájára e jelentést és a szén- és acélipari tanácsadó csoportok részéről ennek alapján felmerülő megjegyzéseket a CORDIS honlapján, a következő címen tették közzé: http://www.cordis.lu/coal-steel-rtd/home.html.

Az általános megközelítés szerint a hatékonynak és megalapozottnak ítélt eljárásokat változatlanul kell hagyni, miközben korlátozott számú, de szükséges módosításokat és igazgatási egyszerűsítéseket kell bevezetni.

A FELÜLVIZSGÁLT HATÁROZAT

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös, a közösségi intézményeken belül a jogszabályok szövegeinek szerkesztésében résztvevő személyek számára készült gyakorlati útmutatójában előírt szabályok alkalmazása a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjának új felépítéséhez és új szerkesztéséhez vezetett. A szövegek vizsgálatának megkönnyítésére a 2003. évi határozat tartalmának megtartására vagy módosítására vonatkozó főbb indokok az alábbiakban találhatók.

1. AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ TAGÁLLAMOKKAL TÖRTÉNő KIBőVÍTÉSE

Az Európai Unió új tagállamokkal történő kibővítése szükségessé teszi a szén- és acélipari tanácsadó bizottságok összetételére vonatkozó szabályok módosítását. A javaslat szerint nem kell módosítani e tanácsadó bizottságokat alkotó szakértők maximális, a 2003/78/EK határozatban meghatározott számát, főként az ülések lebonyolítása és költsége megterhelésének elkerülése érdekében. Az érdekelt tagállamonkénti legalább egy képviselő fogalmát tehát törölni kell és a lehető legszélesebb földrajzi képviseletre való törekvéssel kell helyettesíteni. Ezenkívül Észtország csatlakozási szerződése (HL L 236., 2003. szeptember 23. 589. o.) szükségessé teszi a „szén” fogalmának kiterjesztését a bitumenes palára (az új határozat 3. cikke és a régi technikai iránymutatások A. függeléke).

2. A HETEDIK KERETPROGRAM HATÁLYBA LÉPÉSE

Az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló európai parlamenti és a tanácsi határozat, valamint a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet befolyásolják a „Szén- és Acélipari Kutatási Alap” kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások felülvizsgálatát.

Valójában a „Szén- és Acélipari Kutatási Alap” kutatási programjának ki kell egészítenie a tagállamokban a meglévő közösségi kutatási programok − mint például a keretprogram − keretein belül zajló tevékenységeket. Ez a kiegészítő jelleg különböző szintekre terjed ki, mint például a kutatási témák, a programokban alkalmazott eszköz típusa, költségvetésük stb.

A Bizottság 2002/234/ESZAK határozatát kísérő nyilatkozatának megfelelően mindenekelőtt megvizsgálta az „acél” fogalma felülvizsgálatának szükségességét. A hetedik keretprogram keretében finanszírozható területek áttekintése során arra a következtetésre jutott, hogy ezt a fogalmat nem kell módosítani (a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások 3. cikkének (2) bekezdése, korábban az A. függelék (2) bekezdése).

Másrészt az Alap bizonyos kísérő intézkedései (konferenciák és kutatói munkaértekezletek szervezése) törlésre kerültek, mivel azokat a hetedik keretprogram („Emberek” egyedi program) már lefedi.

Ezenkívül a Bizottság javaslatot tesz a tagállamok szerepének a szén- és acélipari programbizottságon keresztül történő összehangolására a hetedik keretprogram egyedi programjai tekintetében meghatározott feladatnak való megfelelés érdekében.

Ugyanez érvényes a Szén- és Acélipari Kutatási Alap ellenőrzésének gyakoriságára, amelyet a Bizottság javasol ötről hét évre emelni.

Végül javaslatot tesz a szakértők kijelölésére vonatkozó szabályok értelemszerű használatára, a hetedik keretprogram (2007–2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[3] 17. cikkének meghatározása szerint.

3. AZ EURÓPAI POLITIKÁK AZ ENERGIA ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLőDÉS TEKINTETÉBEN

Az államfők Hampton Court-i megbeszélése, a 2007. márciusi európai csúcstalálkozó, 2006. első felében az energiáról szóló zöld könyv Bizottság által történő elfogadása és az energiáról szóló, 2007. januári bizottsági közlemény világosan jelzi, hogy a tagállamok politikai prioritásai Európa energiaellátásának biztonsága, az európai ipar versenyképessége és a különböző európai politikák környezeti hatásainak kezelése.

Következésképpen a Bizottság javasolja a szén- és acélipari kutatások célkitűzéseinek megőrzését (korábban az Alap kutatási programjára vonatkozó technikai iránymutatások B. és C. függelékében felsorolt célok és az új határozat 3. és 4. szakaszát (4–10. cikk) alkotó célok). Valójában ezek a kutatási célok prioritásokként jelölik meg a következőket:

- a szénipar versenyhelyzetének javítása a Közösségben;

- a hatékony környezetvédelem, a szén, mint tiszta energiaforrás felhasználásának fejlesztése, a szénfelhasználásból származó CO2-kibocsátások csökkentése, valamint ezen üvegházhatást okozó gáz kivonása és tárolása;

- az energiaellátáshoz kapcsolódó külső függőség kezelése;

- a kibocsátások csökkentése, az energiafogyasztás csökkentése és az acélgyártás környezeti hatása;

- az acélgyártás során az erőforrások megőrzése és az ökoszisztéma megóvása;

- az acélgyártásban és gyártási helyek környékén a környezet védelme és annak ellenőrzése.

A keretprogram és a Kutatási Alap közötti kiegészítő jelleg megerősítése és/vagy a finanszírozási tevékenységnek a kiválasztott területekre történő összpontosítása érdekében a Bizottság javasolja, hogy e kutatási célok keretében egyedi kutatásokra vonatkozó pályázati felhívások kiírására kapjon lehetőséget.

Ezeket az egyedi felhívásokat a hetedik keretprogramra vonatkozóan a jövőben közzé tett munkaprogramok, valamint adott esetben a programot érintő technológiai platformok stratégiai napirendjének (ESTEP [European Steel Technology Platform], ZEP [Zero Emission Fossil Fuel Power Plants Platform], SMR [Sustainable Minerals Resource Platform] stb.) figyelembevételével határozzák meg.

4. HORIZONTÁLIS SZABÁLYOK

A felülvizsgált kutatási program figyelembe veszi a Bizottság által elfogadott horizontális szabályokat, amelyekhez a Bizottság által irányított valamennyi kutatási programnak igazodnia kell. Ezek közül a különböző szakértői csoportokon és bizottságokon belüli, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szabályt (a Bizottság által létrehozott bizottságokban és szakértői csoportokban a férfiak és nők közötti egyenlőségről szóló, 2000. június 19-i bizottsági határozat[4]) a felülvizsgált technikai iránymutatások tartalmazzák.

5. PÉNZGAZDÁLKODÁS

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjai kedvezményezettjei, valamint az Alap ellenőrzésével megbízott szakértők pozitív megítélése nyomán a Bizottság javasolja a kutatások támogatására vonatkozó pénzügyi szempontokat vezérlő alapelvek megtartását.

Javasolja például az elszámolható költségek szerkezetének a technikai iránymutatásokról szóló 2003/78/EK határozatban leírtak szerinti megtartását, azaz az elszámolható költségek kategóriáinak meghatározását és a közvetett költségek fedezésére az átalányösszegű finanszírozás használatát (az elszámolható személyi jellegű kiadások 35%-ára módosított finanszírozás). A 2002 óta aláírt kutatási szerződések alapján készített szimulációk azt mutatták, hogy a mérték 30%-ról 35%-ra javasolt emelése fedezi az utazási költségeket, amelyek eltűnnek az elszámolható költségek kategóriáinak felsorolásából. A szimulációkból az is látszik, hogy az elszámolható személyi jellegű ráfordítások 35%-a alapján számított közvetett költségek azokhoz a költségekhez hasonlíthatók, amelyeket a szerződéseken kívüli teljes közvetlen költség 20%-os átalányösszegével számítottak volna, a hatodik és hetedik keretprogram által finanszírozott kutatási programok esetében alkalmazottak szerint.

Az Alap első ötéves működése során nyert tapasztalatok alapján a Bizottság a működési költségek különböző kategóriáinak pontosabb meghatározását javasolja.

Másrészt a kísérleti és demonstrációs projektekre vonatkozó kutatási pályázatok ösztönzése érdekében javasolja, hogy a pénzügyi hozzájárulás maximumát emeljék meg az engedélyezett költségek 40%-áról 50%-ra. Az egyéb tevékenységek vonatkozásában a pénzügyi hozzájárulás maximuma változatlan marad.

Minden más rendelkezés változatlan marad.

2007/0135 (CNS)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyvre,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén-és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló, 2003. február 1-jei 2003/76/EK tanácsi határozatra[5] és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[6],

tekintettel az Európai Parlament véleményére[7],

mivel:

(1) A felszámolás alatt álló ESZAK eszközei nettó értékének befektetéséből származó bevételek, valamint a felszámolás befejeződésével a Szén- és Acélipari Kutatási Alap eszközei átkerülnek a Szén- és Acélipari Kutatási Alaphoz, amely azokat kizárólag a kutatási keretprogramon kívüli kutatási projektek finanszírozására fordíthatja a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban.

(2) A Bizottságnak a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kezelését az ESZAK jelenlegi szén- és acélipari technikai kutatási programjait szabályozó elvekhez hasonló elvekkel összhangban, valamint a többéves technikai iránymutatások alapján kell végeznie, amelyek ezen ESZAK-programok ideális kibővítését jelentik, és amelyek számtalan kutatási tevékenységet kínálnak, valamint biztosítják, hogy e programok kiegészítsék a kutatásra és technológiai fejlesztésre vonatkozó közösségi keretprogram tevékenységeit.

(3) A 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban[8] meghatározott, az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007–2013) kezdeményezi a Szén- és Acélipari Kutatási Alap programjára vonatkozó többéves technikai iránymutatások megállapításáról szóló, 2003. február 1-jei 2003/78/EK tanácsi határozat[9] felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a Szén- és Acélipari Kutatási Alap egészítse ki a hetedik kutatási keretprogramot a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban.

(4) A kutatási és műszaki fejlesztések a közösségi energiapolitikai célok támogatásának nagyon lényeges eszközét képezik, tekintettel a közösségi szénellátásra, valamint annak versenyképes és környezetbarát átalakítására és felhasználására. Továbbá a szénpiac nemzetközi méretének növekedése és problémáinak globális léptéke azt jelenti, hogy a Közösségnek világméretű szinten vezető szerepet kell vállalnia a modern technikákkal, a bányabiztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos kihívásokkal szembeni fellépésben, a további technológiai előrehaladáshoz, a munkakörülmények (egészségvédelem és biztonság) fejlesztéséhez, valamint a környezet fokozott védelméhez szükséges know-how továbbításának biztosítása révén.

(5) A kutatás és technológiai fejlesztés – amellett, hogy szem előtt tartja a versenyképesség javításának és a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásának általános célját – főként új, illetve fejlettebb technológiák fejlesztésére összpontosít, amelyek célja, hogy az acél, illetve acéltermékek gazdaságos, környezetbarát és biztonságos előállítását biztosítsák, a termékeket pedig egyenletesen növekvő teljesítmény, kiváló használhatóság, fogyasztói elégedettség, meghosszabbított élettartam, valamint könnyű újrahasznosítás és újrafeldolgozás jellemezze.

(6) A szén- és acéliparra vonatkozó kutatási célok e határozatban található sorrendje nem a célkitűzések közötti prioritási viszonyokat jelzi.

(7) A Szén- és Acélipari Kutatási Alap igazgatási tevékenységeinek keretében a Bizottságot az iparágak és az egyéb érdekeltek széles körének érdekeit képviselő tanácsadó és technikai csoportok segítik.

(8) Az új tagállamokkal történt legújabb bővítés megköveteli a 2003. február 1-jén elfogadott technikai iránymutatások módosítását, nevezetesen a tanácsadó csoportok összetétele és a szén fogalmának meghatározása tekintetében.

(9) A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselőinek február 27-i 2002/234/ESZAK határozata[10] 4. számú nyilatkozatának megfelelően a Bizottság felülvizsgálta az acél fogalmának meghatározását és arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges e fogalommeghatározás megváltoztatása. Valójában az acélöntvények, kovácsolt áruk és porkohászati termékek olyan témakörök, amelyeket a hetedik keretprogram már tartalmaz.

(10) A 2003/78/EK tanácsi határozat felülvizsgálatának általános megközelítése szerint a cél azon eljárások érintetlenül hagyása, amelyeket a segítő csoportok a hetedik keretprogrammal történő kiegészítő jelleg biztosítása érdekében tett korlátozott számú, de szükséges módosításokkal és igazgatási egyszerűsítésekkel együtt hatékonynak ítélnek.

(11) Ezek a módosítások magukba foglalják néhány, a hetedik keretprogram által már tervezett kísérő intézkedés törlését is. Összhangba kell hozni továbbá a program felülvizsgálatának periodicitását és a hetedik keretprogramban ezekhez használt szakértői kinevezéseket.

(12) Felül kell vizsgálni a tanácsadó csoportok összetételére vonatkozó szabályokat, nevezetesen az érdekelt tagállamok képviselete és a nemek egyensúlya tekintetében[11]. .

(13) A Bizottságnak lehetőséget kell adni arra, hogy e határozatban meghatározott kutatási célok keretében célzott felhívásokat tegyen közzé.

(14) A Kutatási Alap kísérleti és demonstrációs projektekhez való teljes pénzügyi hozzájárulásának maximumát az elszámolható költségek 50%-ára kell emelni.

(15) Az elszámolható költségek megközelítést meg kell tartani, mégpedig a költségkategóriák jobb meghatározásával és az általános költségek kiszámítására vonatkozóan egy felülvizsgált százalékaránnyal.

(16) A Bizottság ismételten áttekintette a 2003/78/EK határozatban meghatározott technikai iránymutatásokat és megállapította, hogy tekintetbe véve az elvárt változtatásokat, a határozatot másikkal kell helyettesíteni.

(17) A 2003/78/EK határozat szükséges folytonosságának biztosítása érdekében e határozat […] szeptember 16-tól alkalmazandó. A pályázatukat szeptember 16. és e határozat hatályba lépésének időpontja között benyújtó kérelmezőket e határozattal összhangban felszólítják, hogy e határozatnak megfelelően ismételten nyújtsák be pályázataikat. Ez lehetővé teszi számukra, hogy részesüljenek e határozat által nyújtott kedvezőbb feltételekben, nevezetesen a kísérleti és demonstrációs projektekhez való pénzügyi hozzájárulás tekintetében.

(18) Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[12], összhangban kell elfogadni és értelemszerűen kell alkalmazni;

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I. fejezet Általános rendelkezések

1. cikk Tárgy

E határozat a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programjának elfogadásáról rendelkezik és a program végrehajtására vonatkozó többéves technikai iránymutatásokat állapítja meg.

II. fejezet Kutatási program

1. szakaszA kutatási program elfogadása

2. cikk Elfogadás

Elfogadásra kerül a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programja (a továbbiakban: a kutatási program).

A kutatási program a szén- és acéliparhoz kapcsolódó közösségi ágazatok versenyképességét támogatja. A programnak összhangban kell állnia a Közösség tudományos, technológiai és politikai céljaival, és ki kell egészítenie a tagállamokban a meglévő közösségi kutatási programok keretein belül zajló tevékenységeket, különösen a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységre vonatkozó keretprogramot (a továbbiakban: kutatási keretprogram).

Ösztönözni kell a programok összehangolását, kiegészítő jellegét és együttműködését, csakúgy, mint az információcserét az e kutatási program szerint, valamint a kutatási keretprogram szerint finanszírozott projektek között.

A kutatási programnak támogatnia kell a szénre vonatkozó 3. szakaszban és az acélra vonatkozó 4. szakaszban meghatározott célkitűzések megvalósítását célzó kutatási tevékenységeket.

2. SZAKASZ A SZÉN ÉS AZ ACÉL FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

3. cikk Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. A „szén” az alábbiak egyikét jelenti:

2. feketekőszén, beleértve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által elfogadott „A szén nemzetközi kodifikálási rendszere” szerinti kiváló és közepes minőségű „A” szeneket (sovány szeneket).

3. feketekőszén-brikett;

4. feketekőszénből nyert koksz és félkoksz;

5. barnaszén, beleértve a fenti kodifikálási rendszer szerinti alacsony minőségű „C” szeneket (vagy ligniteket), valamint alacsony minőségű „B” szeneket (vagy barnakőszeneket).

6. barnakőszén-brikett;

7. barnakőszénből nyert koksz és félkoksz;

8. olajpala.

9. Az „acél” az alábbiak egyikét jelenti:

10. vas- és acélgyártáshoz használt nyersanyagok, például vasérc, vasszivacs és vashulladék;

11. nyersvas (beleértve a folyékony fémet) és fémötvözetek;

12. vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból készült nyerstermékek és félkész termékek (beleértve az újrafelhasználásra és újrahengerelésre szánt termékeket), például a folyamatos öntőeljárással vagy egyéb módon készült folyékony acélöntvények, valamint félkész termékek, például rúdbugák, hengerelt bugák, rúdanyagok, laposbugák és hengerelt szalaganyagok;

13. vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból készült, melegen készre munkált anyagok (bevont vagy nem bevont termékek, kivéve az acélöntvényeket, kovácsolt árukat és porkohászati termékeket), például sínanyagok, szádpallók, szerkezeti alakok, rúdanyagok, drótok, lemezek és egyetemes lemezek, szalaganyagok és lemezek, valamint csőanyagok és profilok;

14. vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból (bevont vagy nem bevont) készült végtermékek, például hidegen hengerelt szalaganyagok és lemezek, valamint elektrotechnikai lemezek;

15. az acélfeldolgozás első fázisának azon termékei, amelyek erősíthetik a fenti vas- és acéltermékek versenypiaci helyzetét, például csőtermékek, húzott és polírozott termékek, hidegen hengerelt és hidegen formázott termékek.

3. SZAKASZ A SZÉNNEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI CÉLOK

4. cikk A közösségi szén versenyképességének javítása

(1) A cél a bányászati termelés összköltségeinek csökkentése, a termékek minőségének fejlesztése, valamint a szénfelhasználás költségeinek csökkentése. A kutatási projektek felölelik a teljes széntermelési láncot, a következők szerint:

(a) modern rétegvizsgálati technikák;

(b) integrált bányászati tervezés;

(c) az európai feketeszénkészletek földrajzi jellemzőinek megfelelő, rendkívül hatékony, nagymértékben automatizált kitermelési és bányászati technológiák;

(d) megfelelő támogató technológiák;

(e) szállítási rendszerek;

(f) energiaellátási szolgáltatások, kommunikációs és információs, átviteli, ellenőrzési és folyamatirányító rendszerek;

(g) a fogyasztói piacok szükségletéhez igazodó szén-előkészítési technikák;

(h) szénátalakítás;

(i) szénégetés.

(2) A kutatási projektek oly módon törekszenek a tudományos és technológiai haladásra, hogy általuk érthetőbbé váljanak a rétegek viselkedése és kezelése a kőzetnyomással, gázkibocsátással, robbanásveszéllyel, szellőztetéssel és a bányászati műveletekre hatást gyakoroló egyéb tényezőkkel kapcsolatban. Az ilyen célú kutatási projekteknek olyan eredményeket kell felmutatniuk, amelyek rövid- vagy középtávon a közösségi termelés jelentős részére alkalmazhatók.

Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek a következők közül legalább egyet elősegítenek:

16. az egyéni technikák rendszerekbe és módszerekbe történő integrálása, valamint az integrált bányászati módszerek fejlesztése;

17. a termelési költségek jelentős csökkentése;

18. a bányabiztonsággal és a környezetvédelemmel kapcsolatos előnyök.

5. cikk Egészség és biztonság a bányákban

A földalatti munkakörülmények, valamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság javítása érdekében a 4. cikk a)–f) pontjában említett tevékenységekre vonatkozó projekteket megfelelő intézkedéseknek kell kísérniük a bányabiztonság, valamint a gázirányítás, a szellőztetés és a légkondicionálás területén.

6. cikk Hatékony környezetvédelem és a szén, mint tiszta energiaforrás felhasználásának fejlesztése

A fenti célokat kitűző kutatási projekteknek törekedniük kell arra, hogy egy, a környezetszennyezésre vonatkozó integrált gazdálkodási stratégia keretein belül minimálisra csökkentsék a Közösségben folyó bányászati műveleteknek, valamint a szénfelhasználásnak az atmoszférára, a vizekre és a felszínre gyakorolt káros hatásait. Mivel a közösségi szénipar folyamatos átalakításokon megy keresztül, a kutatásnak a bezárásra ítélt felszín alatti bányák környezeti hatásainak minimálisra való csökkentését is célul kell kitűznie.

Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek a következők közül egyet vagy többet elősegítenek:

19. a szénfelhasználásból származó kibocsátások csökkentése, beleértve a CO2-kivonást és -tárolást;

20. az üvegházhatást okozó gázkibocsátások – különösen a szénlelőhelyekből kibocsátott metán – csökkentése;

21. a bányászati hulladékoknak, szállópernyének és kénmentesítő termékeknek a bányába, adott esetben egyéb hulladékokkal együtt történő visszajuttatása;

22. a hulladéktárolók felújítása, valamint a széntermelésből és szénfelhasználásból származó hulladékok ipari felhasználása;

23. a vízfelületek védelme és a bányavíz tisztítása;

24. a főleg közösségi kőszenet és barnakőszenet használó üzemek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése;

25. a felszíni üzemek süllyedés elleni védelme rövid és hosszú távon.

7. cikk Az energiaellátás külső tényezőktől való függőségének kezelése

A fenti célt kitűző kutatási projekteknek a hosszú távú energiaellátás kilátásaival és az olyan szénlelőhelyek – gazdasági, energiával kapcsolatos és környezetvédelmi szempontból történő – fejlesztésével kell foglalkozniuk, amelyek a hagyományos bányászati technikákkal gazdaságosan nem bányászhatók. A projektek magukban foglalhatnak tanulmányokat, stratégiák meghatározását, alap- és alkalmazott kutatást, valamint olyan innovatív technikák tesztelését, amelyek a közösségi szénforrások felértékelésének távlatát kínálják.

Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek integrálják az olyan kiegészítő technikákat, mint például a metán vagy széndioxid adszorpciója, metán kivonása a szénrétegből, valamint a felszín alatti szén gázosítása.

4. SZAKASZ AZ ACÉLLAL KAPCSOLATOS KUTATÁSI CÉLOK

8. cikk Új és fejlett acélgyártási és kidolgozási technikák

A kutatásnak és technikai fejlesztésnek (KTF) célul kell kitűznie az acélgyártási folyamatok fejlesztését, tekintettel a termékminőség javítására és a termelékenység növelésére. A kibocsátások, az energiafelhasználás és a környezetre gyakorolt hatások csökkentése szerves részét képezik az elérni kívánt fejlesztéseknek csakúgy, mint a nyersanyagok felhasználásának fokozása és az erőforrások megőrzése. A kutatási projektek a következő területek egyikére vagy közülük többre irányul:

(a) új és fejlett vasérc-redukciós eljárások;

(b) vasgyártási eljárások és műveletek;

(c) ívfényes kemencés eljárások;

(d) acélgyártási eljárások;

(e) másodlagos kohászati technikák;

(f) folyamatos öntőeljárás és háló alakú öntési technikák közvetlen hengerléssel és a nélkül;

(g) hengerlési, kidolgozási és bevonási technikák;

(h) meleg- és hideghengerlési technológiák, maratási és kidolgozási eljárások;

(i) folyamatműszerezés, -irányítás és -automatizálás;

(j) gyártósorok karbantartása és megbízhatósága.

9. cikk KTF és az acél felhasználása

Az acélfelhasználás terén a KTF elengedhetetlen az acélfelhasználók jövőbeni szükségleteinek teljesítése, valamint az új piaci lehetőségek megteremtése érdekében. A kutatási projektek a következő területek egyikére vagy közülük többre irányulnak:

(a) új acélminőségek a nagy igényeket támasztó alkalmazásokhoz;

(b) acéltulajdonságok: mechanikai tulajdonságok alacsony és magas hőmérsékleteken, például szilárdság, ellenállóképesség, kifáradás, elhasználódás, csúszás, korrózió és töréssel szembeni ellenállás;

(c) az élettartam meghosszabbítása, különösen az acélok és acélszerkezetek hővel és korrózióval szembeni ellenállásának fejlesztésével;

(d) acéltartalmú kompozitok és szendvicsszerkezetek;

(e) mikroszerkezetek és mechanikai tulajdonságok prediktív szimulációs modelljei;

(f) szerkezetbiztonsági és tervezési módszerek, különös tekintettel a tűzzel és földrengéssel szembeni ellenállásra;

(g) a formázással, hegesztéssel, valamint az acélnak más anyagokkal való egyesítésével kapcsolatos technológiák;

(h) a vizsgálati és értékelési módszerek szabványosítása.

10. cikk Az erőforrások megőrzése és munkakörülmények javítása

Az erőforrások megőrzése, az ökoszisztéma megóvása és a biztonsággal kapcsolatos kérdések mind az acélgyártásban, mind az acél felhasználásában a KTF-munka szerves részét képezik. A kutatási projektek a következő területek egyikére vagy közülük többre irányul:

(a) különböző forrásokból származó használt acélok újrafeldolgozási technikái és a hulladékacél osztályozása;

(b) acélfajták és összeállított szerkezetek tervezése a hulladékacél könnyű visszanyerésének, valamint azok újból felhasználható acéllá történő alakításának elősegítésére;

(c) a környezet védelme és ellenőrzése a munkahelyeken és azok környékén;

(d) az acélüzemek rehabilitációja;

(e) a munkakörülmények és az életminőség javítása a munkahelyen;

(f) ergonómiai módszerek;

(g) munkahelyi egészségvédelem és biztonság;

(h) az üzemi kibocsátások által való veszélyeztetettség csökkentése.

III. fejezet Többéves technikai iránymutatások

1. szakaszRészvétel

11. cikk Tagállamok

Bármely vállalkozás, államháztartási szerv, kutatási szervezet vagy felsőfokú és középfokú oktatási intézmény, vagy más jogi személy − a természetes személyeket is beleértve −, amely valamely tagállam területén telepedett le, részt vehet a kutatási programban és igényelhet pénzügyi támogatást, feltéve hogy KTF-tevékenységet kíván végezni, vagy az ilyen tevékenységekhez lényegesen hozzá tud járulni.

12. cikk Tagjelölt országok

A tagjelölt országok bármely vállalkozása, államháztartási szerve, kutatási szervezete vagy felsőfokú és középfokú oktatási intézménye vagy más jogi személye − a természetes személyeket is beleértve − jogosult a kutatási programban való részvételre anélkül, hogy a program alapján pénzügyi hozzájárulásban részesülne, hacsak a vonatkozó európai megállapodások és azok kiegészítő jegyzőkönyvei vagy a különböző Társulási Tanácsok határozatai másképpen nem határoznak.

13. cikk Harmadik országok

A harmadik országok bármely vállalkozása, államháztartási szerve, kutatási szervezete vagy felsőfokú és középfokú oktatási intézménye vagy más jogi személye − a természetes személyeket is beleértve − jogosult az egyedi projektek alapján a részvételre, anélkül hogy a kutatási program alapján pénzügyi hozzájárulásban részesülne, feltéve hogy ez a részvétel a Közösség érdekeit szolgálja.

2. SZAKASZ TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

14. cikk Kutatási projektek

A kutatási projekt azt a kutató vagy kísérleti munkát jelenti, amelynek célja további tudás megszerzése olyan meghatározott gyakorlati célok elérésének megkönnyítésére, mint például termékek, termelési folyamatok vagy szolgáltatások létrehozása vagy fejlesztése.

15. cikk Kísérleti projektek

A kísérleti projekt egy berendezés vagy egy berendezés lényeges részének megfelelő léptékű kivitelezése, üzemeltetése és fejlesztése, valamint megfelelően nagy alkatrészek használata az elméleti vagy laboratóriumi eredmények gyakorlati alkalmazása lehetőségeinek vizsgálata céljából és/vagy a bemutatási szakaszhoz, valamint bizonyos esetekben az ipari és/vagy kereskedelmi szakaszhoz történő előrelépéshez szükséges műszaki vagy gazdasági adatok megbízhatóságának növelése érdekében.

16. cikk Demonstrációs projektek

A demonstrációs projekt egy ipari méretű berendezés vagy egy ipari méretű berendezés jelentős részének kivitelezése és/vagy üzemeltetése az összes műszaki és gazdasági adat összegyűjtése céljából annak érdekében, hogy a technológia ipari és/vagy kereskedelmi kiaknázását minimális kockázat mellett lehessen folytatni.

17. cikk Kísérő intézkedések

A kísérő intézkedések a megszerzett tudás használatának elősegítésére és a projektekkel vagy a program prioritásaival kapcsolatos célzott munkaértekezletek vagy konferenciák szervezésére irányulnak.

18. cikk Támogató és előkészítő tevékenységek

A támogató és előkészítő tevékenységek a kutatási program megfelelő és hatékony igazgatására szolgáló tevékenységek, például a 27. és a 28. cikkben említett értékelés és a pályázatok kiválasztása, a 38. cikkben említett időszakos ellenőrzés és értékelés, tanulmányok készítése, vagy a program keretében finanszírozott, egymással összefüggő projektek csoportosítása vagy hálózatba szervezése.

A Bizottság szükség esetén a támogató és előkészítő tevékenységekben történő segítségnyújtásra független és magasan képzett szakértőket jelölhet ki.

3. SZAKASZ A PROGRAM IGAZGATÁSA

19. cikk Igazgatás

A programot a Bizottság igazgatja. A Bizottságot a szén- és acélipari bizottság, a szén- és acélipari tanácsadó csoportok és a szén- és acélipari technikai csoportok támogatják.

20. cikk A szén- és acélipari tanácsadó csoportok létrehozása

A szén- és acélipari tanácsadó csoportok (a továbbiakban: „a tanácsadó csoportok”) független műszaki tanácsadó csoportok.

21. cikk A szén- és acélipari tanácsadó csoportok feladatai

A szénnel és acéllal kapcsolatos KTF-szempontok tekintetében minden egyes tanácsadó csoport a következő területeken ad tanácsot a Bizottságnak:

26. a kutatási program általános alakulása, a 25. cikkben említett információs csomag és a jövőbeli iránymutatások;

27. az egyéb közösségi és nemzeti szintű KTF-programok összhangja és az esetleges párhuzamos működés;

28. a KTF-projektek ellenőrzésére vonatkozó elvek meghatározása;

29. az egyes projektek keretében végzett munka;

30. a kutatási program 3. és 4. szakaszban felsorolt kutatási céljai;

31. az információs csomagban felsorolt éves prioritási célok és adott esetben a 25. cikkben említetteknek megfelelően a célzott felhívásokra vonatkozó prioritási célok;

32. a KTF-tevékenységek értékelésére és kiválasztására vonatkozó kézikönyvnek a 27. és 28. cikkben meghatározottaknak megfelelő elkészítése;

33. a KTF-tevékenységekre vonatkozó pályázatok értékelése, valamint a pályázatokkal kapcsolatos prioritások megadása, tekintettel a rendelkezésre álló pénzeszközökre;

34. a 24. cikkben említett technikai csoportok száma, hatásköre és összetétele;

35. a célzott pályázati felhívások meghatározása a 25. cikknek megfelelően;

36. a Bizottság kérésére hozott egyéb intézkedések.

22. cikk A szén- és acélipari tanácsadó csoportok összetétele

Minden egyes tanácsadó csoportot a mellékletben meghatározott táblázatokkal összhangban kell összeállítani. A tagokat a Bizottság személyes közreműködés céljából 42 hónapra nevezi ki. A kinevezés visszavonható.

A Bizottság a kinevezésekre érkezett javaslatokat a következőképpen veszi figyelembe:

(a) a tagállamoktól;

(b) a melléklet táblázataiban említett jogalanyoktól;

(c) tartaléklistára történő felvételre vonatkozó pályázati felhívásra való jelentkezés alapján.

A Bizottság minden egyes tanácsadó csoportban biztosítja a szakértői egyensúlyt, valamint a lehető legátfogóbb földrajzi képviseletet.

A tagok az érintett területen tevékenykednek, valamint ismerik az iparági prioritásokat. Ezenkívül a Bizottság a tanácsadó csoport tagjainak kinevezése során törekszik a nemek egyensúlyára.

23. cikk A szén- és acélipari tanácsadó csoportok ülése

A tanácsadó csoportok üléseit a Bizottság szervezi és az üléseken a Bizottság tölti be az elnöki tisztet, valamint biztosítja a titkársági szolgáltatásokat.

Az elnök szükség esetén szavazásra kérheti fel a tagokat. Minden egyes tag egy szavazati joggal rendelkezik. Adott esetben az elnök vendégszakértőket vagy megfigyelőket kérhet fel az üléseken való részvételre. A vendégszakértők és megfigyelők nem rendelkeznek szavazati joggal.

Amennyiben szükséges (például a szén- és az acélipari ágazatot is érintő kérdéssel kapcsolatos tanácsadáshoz), a két tanácsadó csoport közösen ülésezik.

24. cikk A szén- és acélipari technikai csoportok létrehozása és feladatai

A szén- és acélipari technikai csoportok a Bizottságnak a kutatási és kísérleti vagy demonstrációs projektek ellenőrzése és szükség esetén a kutatási program prioritási céljainak meghatározása terén adnak tanácsokat.

A Bizottság nevezi ki a tagokat, akik vagy a szén- és acéliparral kapcsolatos ágazatokban, a kutatóintézeteknél tevékenykednek vagy a felhasználóiparban, ahol a kutatási stratégiáért, az irányításért vagy a termelésért felelnek.

Ezenkívül a Bizottság a technikai csoport tagjainak kinevezése során törekszik a nemek egyensúlyára.

A technikai csoportok üléseit lehetőség szerint olyan helyszíneken tartják, hogy a projekt ellenőrzése és az eredmények értékelése a leginkább biztosított legyen.

4. SZAKASZ A KUTATÁSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA

25. cikk Pályázati felhívások

(1) E határozat nyílt és folyamatos pályázati felhívást indít el. Más kikötés hiányában az értékelendő pályázatok benyújtására nyitva álló határidő minden év szeptember 15-e.

(2) Amennyiben a 41. cikk d) és e) pontjának megfelelően a Bizottság az (1) bekezdésben említett, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő módosításáról vagy célzott pályázati felhívások elindításáról határoz, az erre vonatkozó információt az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

A célzott felhívásoknak tartalmazniuk kell a pályázatok benyújtására és a pályázatok értékelésére vonatkozó időpontokat és szabályokat − beleértve azt is, hogy a benyújtás egy vagy két lépésben kerül-e lebonyolításra −, a prioritásokat, a 14. és 18. cikknek megfelelően a támogatható projektek típusát és szükség esetén a tervezett finanszírozást.

(3) A Bizottság a kutatási programra vonatkozóan összeállítja a részletes részvételi szabályokat, a pályázatok és a projektek kezelési módszereit, a pályázati űrlapokat, a pályázatok benyújtásának szabályait, a típusszerződéseket, az elszámolható költségeket, az engedélyezett pénzügyi hozzájárulás maximumát, a fizetési módokat és az éves prioritási célokat tartalmazó információs csomagot.

A Bizottság az információs csomagot a Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat (CORDIS) honlapján vagy hasonló honlapon teszi közzé.

A pályázatokat a Bizottsághoz kell benyújtani az információs csomagban meghatározott szabályoknak megfelelően, amelynek nyomtatott példányát kérésre a Bizottságtól lehet beszerezni.

26. cikk A pályázatok tartalma

A pályázatoknak a II. fejezet 3. és 4. szakaszában meghatározott kutatási célokra és adott esetben a 25. cikk 3) pontjával összhangban az információs csomagban felsorolt prioritási célokra vagy a 25. cikk 2) pontjában említett, a célzott pályázati felhívásokra vonatkozó prioritási célokra kell vonatkozniuk.

Minden egyes pályázatnak tartalmaznia kell a javasolt projekt részletes leírását, valamint a célokkal, a társulásokkal (beleértve minden egyes partner pontos szerepét), az irányítási struktúrával, az előrelátható eredményekkel, a várható alkalmazásokkal kapcsolatos összes információt, valamint az előrelátható ipari, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyök értékelését.

A javasolt összköltségnek és lebontásának reálisnak és hatékonynak kell lennie, továbbá a projektnek várhatóan kedvező költség/haszon arányt kell eredményeznie.

27. cikk A pályázatok értékelése

A Bizottság gondoskodik a pályázatok bizalmas, tisztességes és méltányos értékeléséről.

A Bizottság a KTF-tevékenységek értékelésére és kiválasztására vonatkozó kézikönyvet készít el és tesz közzé.

28. cikk A pályázatok kiválasztása és a projektek ellenőrzése

(1) A Bizottság a beérkezett pályázatokat nyilvántartja és ellenőrzi azok alkalmasságát.

(2) A Bizottság a pályázatokat független szakértők segítségével értékeli.

(3) A Bizottság elkészíti az elfogadott és rangsorolt pályázatok jegyzékét. A rangsorolás az illetékes tanácsadó csoporttal megvitatható.

(4) A Bizottság dönt a projektek kiválasztásáról és a források elosztásáról. Ha a kutatási program szerinti közösségi hozzájárulás becsült összege eléri vagy meghaladja a 0,6 millió eurót, a 41. cikk a) pontja alkalmazandó.

(5) A Bizottság a 24. cikkben említett technikai csoportok segítségével ellenőrzi a kutatási projekteket és tevékenységeket.

29. cikk Támogatási megállapodások

A támogatási megállapodás tárgyát a kiválasztott, a 14. és 18. cikk szerinti pályázatokon, intézkedéseken és tevékenységeken alapuló projektek képezik. A támogatási megállapodások a Bizottság által készített vonatkozó támogatási-megállapodás-minták alapján készülnek, adott esetben figyelembe véve a szóban forgó tevékenységek jellegét.

A támogatási megállapodások az elszámolható költségek alapján meghatározzák a program szerint felosztott pénzügyi hozzájárulást, továbbá a költségbeszámolókra vonatkozó szabályokat, az elszámolások és a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványok lezárását. Ezenkívül a terjesztésre, valamint a használati és hozzáférési jogokra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.

30. cikk Pénzügyi hozzájárulás

A kutatási program költségmegosztó KTF-szerződéseken alapul. A más kiegészítő közfinanszírozásokat is magában foglaló teljes pénzügyi hozzájárulásnak meg kell felelnie az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak.

Az ingó és ingatlan eszközök szállítására, a támogatás végrehajtásához és az előkészítő tevékenységekhez szükséges munkák kivitelezésére vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozóan közbeszerzési szerződéseket kell kötni.

Az első bekezdés sérelme nélkül, a 31–35. cikkben meghatározott támogatott költségek százalékában kifejezett teljes pénzügyi hozzájárulás maximuma a következő:

kutatási projektekre | legfeljebb 60% |

kísérleti és demonstrációs projektekre | legfeljebb 50% |

kísérő intézkedésekre, támogatásra és előkészítő tevékenységekre | legfeljebb 100% |

37. 31. cikk Elszámolható költségek

(1) Az elszámolható költségek a következőkből állnak:

38. berendezések költségei;

39. személyi jellegű ráfordítások;

40. működési költségek;

41. közvetett költségek.

(2) Az elszámolható költségek csak a projekt támogatási megállapodás feltételei szerinti végrehajtásából eredő tényleges költségeire vonatkoznak. A kedvezményezettek, a társult kedvezményezettek és az alkedvezményezettek nem igényelhetnek semmilyen, a költségvetésben előirányzott vagy kereskedelmi rátát.

32. cikk Berendezések költségei

A projekt végrehajtásával közvetlen kapcsolatban álló berendezések megvásárlásának vagy bérlésének költségei közvetlen költségként számolhatók el. A berendezések lízingjének elszámolható költségei nem haladhatják meg a vásárlásra vonatkozó elszámolható költségeket.

33. cikk Személyi jellegű ráfordítások

A tudományos, egyetemi végzettségű vagy műszaki személyzet által kizárólag a projektre fordított munkaórák költsége és a kedvezményezett által alkalmazott fizikai dolgozókat érintő személyi jellegű ráfordítások elszámolhatóak. A további személyi jellegű ráfordítások esetében − például tanulmányi ösztöndíjak − a Bizottság előzetes írásbeli jóváhagyására van szükség. Minden felszámított munkaórát fel kell jegyezni, és igazolni kell.

34. cikk Működési költségek

A projekt végrehajtásával közvetlen kapcsolatban álló működési költségek kizárólag a következők költségeire korlátozódnak:

42. nyersanyagok;

43. fogyóeszközök;

44. energia;

45. nyersanyagok, fogyóeszközök, berendezés, termékek, feldolgozásra váró anyagok vagy tüzelőanyag szállítása;

46. meglévő berendezés karbantartása, javítása, módosítása vagy átalakítása;

47. információtechnológiai és más különleges szolgáltatások;

48. berendezés bérlése;

49. elemzések és tesztek;

50. célzott munkaértekezlet szervezése;

51. pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítvány és bankgarancia;

52. az ismeretek védelme;

53. segítség harmadik felektől.

35. cikk Közvetett költségek

Minden egyéb költségre − általános költségek vagy rezsi −, ami a projekttel kapcsolatban felmerülhet, és amely a fenti kategóriákba nem sorolható, beleértve az utazási és tartózkodási költségeket is, egy átalányösszeg vonatkozik, amely a 33. cikkben említett elszámolható személyi jellegű ráfordítások maximum 35 %-a.

5. SZAKASZ A KUTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE ÉS ELLENőRZÉSE

36. cikk Műszaki jelentések

A kedvezményezett vagy kedvezményezettek a 14., 15. és 16. cikkben említett kutatási, kísérleti és demonstrációs projektekre vonatkozóan időszakos jelentést állítanak össze. Ezek a jelentések az elért műszaki előrehaladás leírására szolgálnak.

A munka elvégzéséről a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek az eredmények felhasználásának és kihatásainak értékelését tartalmazó, összefoglaló jelentést készítenek. Ezt a jelentést a Bizottság a projekt stratégiai jelentőségétől függően és szükség esetén az illetékes tanácsadó csoporttal való konzultációt követően teljes egészében vagy kivonatos formában közzéteszi.

A Bizottság a kedvezményezettől vagy kedvezményezettektől a 17. cikkben említett kísérő intézkedésekre, valamint a 18. cikkben említett támogató és előkészítő tevékenységekre vonatkozó végleges jelentés elkészítését is kérheti és határozhat azok közzétételéről.

37. cikk Éves felülvizsgálat

A Bizottság évente felülvizsgálja a kutatási program keretein belül elvégzett tevékenységeket és a KTF-munka előrehaladását. A felülvizsgálati jelentést továbbítják a bizottsághoz.

A Bizottság az éves felülvizsgálat során történő segítségnyújtásra független és magasan képzett szakértőket jelölhet ki.

38. cikk A program ellenőrzése és értékelése

(1) A Bizottság a kutatási programra vonatkozóan ellenőrzést végez, amely magában foglalja a várható hasznok értékelését. Az e rendszerrel kapcsolatos jelentést 2013. végéig kell közzétenni, majd azt követően minden hetedik évben. E jelentéseket a Közösségi Kutatási és Fejlesztési Információs Szolgálat (CORDIS) honlapján vagy hasonló honlapon teszik közzé.

(2) A Bizottság az egyes hétéves időszakok során finanszírozott projektek lezárulását követően értékeli a kutatási programot. A KTF által a társadalom és a vonatkozó ágazatok számára nyújtott előnyeit is értékelik. Az értékelő jelentést közzé kell tenni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett ellenőrzés és értékelés végrehajtása során a Bizottságot a Bizottság által kinevezett, magasan képzett szakértők testülete segíti.

39. cikk Független és magasan képzett szakértők kinevezése

A 18. cikkben, a 28. cikk (2) bekezdésében és a 38. cikkben említett független és magas képzettségű szakértők kinevezésére vonatkozóan az 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [13] 14. és 17. cikkének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

IV. fejezet Záró rendelkezések

40. cikk A többéves technikai iránymutatások felülvizsgálata

A III. fejezetben meghatározott technikai iránymutatásokat hétévenként felül kell vizsgálni; az első időszak 2014. december 31-én zárul le. A Bizottság e célból legkésőbb minden hétéves időszak utolsó évének első hat hónapjában újraértékeli a technikai iránymutatások működését és hatékonyságát, és adott esetben javaslatot tesz azok megfelelő módosítására.

Amennyiben azt szükségesnek találja, a Bizottság már a hétéves időszak lejárta előtt is elvégezheti az ilyen újraértékelést, és adott esetben javaslatokat tehet a Tanácsnak a megfelelő módosításokra.

41. cikk Végrehajtási intézkedések

A Bizottság a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a következő végrehajtási intézkedéseket fogadja el:

(a) a finanszírozási intézkedések jóváhagyása azokban az esetekben, amikor e program szerinti közösségi hozzájárulás eléri vagy meghaladja a 0,6 millió eurót;

(b) a program 38. cikkben említett ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó hatáskörök meghatározása;

(c) a II. fejezet 3. és 4. szakaszának módosításai;

(d) a 25. cikkben említett nyitvaállási határidő megváltoztatása;

(e) célzott pályázati felhívások meghatározása;

(f) minden egyéb, a programmal kapcsolatos kérdés.

42. cikk Bizottság

(1) A Bizottságot a szén- és acélipari bizottság − a továbbiakban: „a bizottság” − segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

Az említett határozat 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott időtartam két hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

43. cikk Hatályon kívül helyezés és átmeneti intézkedések

[2008. június 15-ét megelőzően történő elfogadás esetén:]

[„A 2003/78/EK határozat hatályát veszti. Ugyanakkor a 2003/78/EK határozat 2008. december 31-ig továbbra is alkalmazandó a 2007. szeptember 15-ig benyújtott pályázatokból eredő tevékenységek finanszírozására.”]

[2008. június 15-ét követően történő elfogadás esetén:]

[„A 2003/78/EK határozat hatályát veszti. Ugyanakkor a 2003/78/EK határozat 2009. december 31-ig továbbra is alkalmazandó a 2008. szeptember 15-ig benyújtott pályázatokból eredő tevékenységek finanszírozására.”]

44. cikk

Alkalmazhatóság

[„Ezt a határozatot 2007. szeptember 16-tól kell alkalmazni.”]

[vagy]

[„Ezt a határozatot 2008. szeptember 16-tól kell alkalmazni.”]

45. cikk Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]

A Tanács részéről

az elnök

[…]

MELLÉKLET

A 23. cikkben említett szénipari tanácsadó csoport összetétele:

[pic]

A tagoknak széleskörű háttértudással és egyéni szaktudással kell rendelkezniük a következő területek legalább egyike tekintetében: szénbányászat és -felhasználás, környezetvédelmi és társadalmi kérdések, beleértve a biztonsági szempontokat is.

A 23. cikkben említett acélipari tanácsadó csoport összetétele:

[pic]

A tagoknak széleskörű háttértudással és egyéni szaktudással kell rendelkezniük a következő területek legalább egyike tekintetében: nyersanyagok; vasgyártás; acélgyártás; folyamatos öntőeljárás; meleg- és/vagy hideghengerlés; acélkikészítés és/vagy felületkezelés; az acélminőség és/vagy a termékek fejlesztése; az acél felhasználása és tulajdonságai; környezetvédelmi és társadalmi kérdések, beleértve a biztonsági szempontokat is.

[1] HL L 29., 2003.2.5., 28. o.

[2] HL L 79., 2002.3.22., 60. o.

[3] HL L 391., 2006.12.30., 7. o.

[4] HL L 154., 2000.6.27., 34. o.

[5] HL L 29., 2003.2.5., 22. o.

[6] HL C […], […], […]. o.

[7] HL C […], […], […]. o.

[8] HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

[9] HL L 29., 2003.2.5., 28. o.

[10] HL L 79., 2002.3.22., 42. o.

[11] HL L 154., 2000.6.27., 34. o.

[12] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A legutóbb a 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[13] HL L 391., 2006.12.30., 6. o.