52007PC0320

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 29.6.2007

COM(2007) 320 végleges

2005/0183 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a Tanácsnak

a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásáról szóló tanácsi közös álláspontról

2005/0183 (COD)

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a Tanácsnak

a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadásáról szóló tanácsi közös álláspontról

(EGT vonatkozású szöveg)

1. ELJÁRÁS

A COM(2005) 447 végleges javaslatot az EK-Szerződés 251. cikkében előírt eljárás szerint nyújtották be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006. május 17-én közölte véleményét.

A Régiók Bizottsága 2006. április 26-án közölte véleményét.

Az Európai Parlament 2006. szeptember 26-án közölte az első olvasat során kialakított véleményét.

Az Európai Parlament véleményének alapján és az EK Szerződés 250. cikke (2) bekezdése szerint a Tanács 2006. október 23-án minősített többséggel politikai megállapodásra jutott a közös álláspontról. A Tanács a közös álláspontot 2007. június 25-én elfogadta.

2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT CÉLJA

A légszenyezettségnek súlyos egészségkárosító hatásai vannak. A Bizottság „Tematikus stratégia a levegőszennyezésről” című közleményében (COM(2005) 446) bemutatott legújabb tudományos és egészségügyi bizonyítékok szerint csupán a környezeti levegőben lévő PM2.5 finom pornak való kitettség több mint nyolc hónappal rövidíti meg a várható átlagos élettartamot az EU-ban. Ezért a Bizottság javaslatában meghatározott környezeti előírásokat vezet be a környezeti levegőben lévő PM2.5 finom por vonatkozásában. Végrehajtásuknak jelentősen hozzá kell járulnia a „Tematikus stratégia a levegőszennyezésről” céljainak eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy a porexpozíció következtében elvesztett évek száma Európában 2000 és 2020 között 47 %-kal csökkenjék.

A Bizottság „jobb szabályozással” kapcsolatos kezdeményezésének folytatásaként a környezeti levegő minőségével és a Tiszta levegőt Európának elnevezésű programmal kapcsolatos bizottsági irányelv-javaslat egyetlen egységes irányelvbe vonja össze a környezeti levegő minőségéről szóló keretirányelv és a három származékos irányelv rendelkezéseit a Tanács információcseréről szóló határozatával avégett, hogy a meglévő jogszabályokat egyszerűsítse, egységesítse és terjedelmüket csökkentse. A javaslat ezenkívül felülvizsgálja a meglévő rendelkezéseket annak érdekében, hogy azok tartalmazzák a tagállamok tapasztalatait. E célból a javaslat:

1. a nyomon követéssel kapcsolatban specifikus követelményeket, a PM2.5 finom por vonatkozásában pedig új környezeti célkitűzéseket vezet be;

2. némi rugalmasságot nyújt a végrehajtás terén, amennyiben meghatározott – a Bizottság által jóváhagyandó – feltételekkel megengedi bizonyos határértékek megvalósítási határidejének meghosszabítását, például a PM10 finom por és nitrogén-dioxid vonatkozásában;

3. lehetővé teszi a tagállamok számára erőfeszítéseik összefogását azáltal, hogy levegőminőségi határértékek betartásának vizsgálata során megengedi a természetes forrásokból származó szennyezés figyelmen kívül hagyását.

3. A BIZOTTSÁG MEGJEGYZÉSEI

3.1. Általános megjegyzések

Az Európai Parlament 2006. szeptember 26-án közölte az első olvasat során kialakított véleményét. A Bizottság teljesen, részben, vagy elvben az Európai Parlament által első olvasatban javasolt ötvenkilenc (59) módosításból huszonkilencet (29) elfogadott. A huszonkilenc módosításból (29) tizenhatot (16) a közös állásfoglalás legalább részben átvett.

A Bizottság elfogadott minden olyan módosítást, amelyek a további egyszerűsítést, a nagyobb átláthatóságot vagy a közvélemény jobb tájékoztatását szolgálják: 2, 6, 11, 13, 19, 21, 26, 27, 31, 37, 39, 41, 42, 65; vagy amelyek kiszélesítik a felülvizsgálat körét: 48.

Egyes javaslatokat a Bizottság részben vagy elvben fogadott el. Némely módosítás esetében a Bizottság úgy véli, hogy az egyértelműbb értelmezés érdekében további átalakításra lenne szükség. A többi olyan módosítást tartalmaz, melyek elvben elfogadhatók, mint például a 49-es módosításban, amely az expozíció mértékének csökkentésére vonatkozó célérték tekintetében egy változó érték alkalmazását vezeti be. Ugyanakkor nem lehet elfogadni minden előírást ezekben a módosításokban, mert némelyikük megbontaná az egyensúlyt a végrehajtás rugalmasságának és a közegészség védelmének biztosítása között.

A Bizottság különösen azokat a módosításokat vetette el, amelyek a meglévő jogszabályok által biztosított szint alá, vagy – ami a PM2.5 finom porral kapcsolatos, az expozíció csökkentésére vonatkozó célkitűzéseket illeti – a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiában meghatározott ambiciózus célszintek alá csökkentenék a közegészség védelmének szintjét. A Bizottság elvetette azokat a módosításokat is, amelyekkel véleménye szerint olyan követelményeket állítanánk, amelyeket a megszabott időkeretben lehetetlen teljesíteni, vagy amelyek korlátoznák a nemzeti, regionális és helyi hatóságok mozgásterét az irányelv hatékony végrehajtásában. Összességében a Bizottság úgy véli, hogy a Parlament módosításai kevésbé ambiciózusak, mint az eredeti bizottsági javaslat.

A tagállamok 2005 szeptembere óta vitatják meg a javaslatot a Tanácsban. A közös álláspont a Bizottság eredeti javaslatához képest számos változtatást tartalmaz. Stílusát illetően a szöveg egységesebb lett olyan változtatásoknak köszönhetően, mint a “koncentrációs felső határ” fogalmának elhagyása és a közös levegőminőségi terv bevezetése. A közös álláspont kitér a Bizottság eredeti javaslatának néhány központi elemére is, konkrétan a levegőminőség értékelésére, a PM2.5 finom porral kapcsolatos új célkitűzésekre, valamint a végrehajtás terén kívánatos rugalmasságra. A változtatásokat az alábbiakban részletesebben tárgyaljuk. Ezek a változtatások, miközben az irányelv végrehajtása terén több rugalmasságra adnak lehetőséget, egyensúlyt tartanak a közegészség-védelem megkívánt szintjével, miként az az eredeti bizottsági javaslatban is szerepel. A politikai megállapodás minősített többséggel jött létre, Hollandia és Lengyelország ellenszavazatával, Svédország tartózkodása mellett.

3.2. Részletes megjegyzések

3.2.1. A Bizottság által elfogadott, a közös álláspontba teljesen vagy részben beillesztett parlamenti módosítások.

Az alábbi, a Bizottság által teljes egészében, elvben vagy részben elfogadott módosítások tartalmukban, esetleg szó szerint beépültek a közös álláspontba: 1, 2, 13, 14, 19, 21, 26, 27, 29, 31, 40, 41, 42, 45, 48 és 65. módosítás

A módosítások nagy része mögött az a megközelítésbeli változás húzódik, amely a koncentrációs felső határ helyett az elterjedtebb határérték-koncepciót alkalmazza. Mivel a két megközelítési mód ugyanolyan jogi következményekkel jár, a módosítások nem okoznak lényegi változást, de racionalizálják a szöveget és csökkentik az alkalmazott előírások számát.

A 41. módosítás előírja a tagállamok számára, hogy a büntető rendelkezésekről értesítsék a Bizottságot. A Bizottság elfogadja a Parlament azon javaslatát, hogy ezen kötelezettségtől el lehet tekinteni, mivel annak célja az irányelv 33. cikke és az EK-Szerződés 10. mellékletében meghatározott általános kötelezettség alapján is megvalósítható.

3.2.2. A Bizottság által elfogadott, de a közös álláspontban nem szereplő parlamenti módosítások

A 6. módosítás egy olyan preambulumbekezdéssel egészíti ki a szöveget, amely kihangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyhez kötött méréseket modellezési technikákkal és indikatív mérésekkel kell kiegészíteni.

A 11. módosítás ismerteti a 22. cikkben meghatározott rendelkezések mögött húzódó szándékot. A közös álláspontban ezekkel a rendelkezésekkel a 15. preambulumbekezdés foglalkozik.

A 37. és 39. módosítás arra tesz javaslatot, hogy az ipari szövetségeket is vegyék fel a 24. és 26. cikk tájékoztatási kötelezettségről szóló rendelkezései alapján értesítendő szervezetek listájára. A Bizottság úgy véli, hogy az említett szervezetek felvétele indokolt és nem tér el a jelenleg alkalmazott helyes gyakorlattól.

3.2.3. A Bizottság által elutasított, de a közös álláspontban szereplő parlamenti módosítások.

Nem alkalmazandó.

3.2.4. A Tanács változtatásai a javaslathoz – Főbb elemek

A levegőminőség mérésére vonatkozó rendelkezések, a PM2.5–re vonatkozó új célkitűzések és a végrehajtásban alkalmazandó rugalmassági tényező tekintetében tett bizottsági javaslatokra a Tanács és a Parlament is kitért, különösen a 45., 49., 50., 60. és 81. módosításban.

A levegőminőség mérése. A vizsgálatok költsége olyan tényező, amelyet a Tanács véleménye szerint mindenképp figyelembe kell venni. E célból változtatásokat vezettek be a PM10 mérési küszöbértéke, valamint a részecsketartalom vizsgálatára vonatkozó minimum-követelmények tekintetében. A Bizottság, miközben megérti a Tanács aggályait, hangsúlyozza, hogy a megfelelő mérési adatok nagy fontossággal bírnak a megfelelés-értékeléshez szükséges egyenlő feltételek biztosítása, a megfelelő politika kidolgozása, és – adott esetben – a hatékony mérséklő intézkedésekre vonatkozó információk megszerzése szempontjából. A közös álláspontban a PM10 és PM2.5 mérésére vonatkozóan meghatározott rendelkezések kompromisszumos megoldás eredményeként születtek meg, és a Bizottság számára a fent említett célkitűzések megvalósításához szükséges minimum-követelményeket jelentik.

A közös álláspont fontos módosításokat vezetett be az irányelv III. melléklete tekintetében, amelyek részletesebben ismertetik a tagállamok területén elvégzett mérésekre vonatkozó minimum-követelményeket. A III. melléklet korlátozza azon speciális területek számát, ahol az emberi egészség védelmét célzó határértékek betartását nem kell vizsgálni. Ez a megfelelés-értékelés összehangoltabb megközelítését teszi lehetővé. A Bizottság szigorúan ellenőrizni fogja a végrehajtást annak biztosítása érdekében, hogy az említett végrehajtási rendelkezés semmilyen módon ne veszélyeztesse az emberi egészség védelmét és azon általános koncepció érvényesülését, hogy a határértékeket mindenhol alkalmazni kell.

A III. mellékletben a meghatározott határértékekkel rendelkező szennyező anyagok vizsgálatára szolgáló mintavételi pontok elhelyezkedésére vonatkozóan meghatározott kritériumokat ugyancsak felülvizsgálták, hogy azokat valamennyi szennyező anyag esetében azonos módon lehessen alkalmazni. A Bizottság szerette volna megtartani az eredeti javaslatot, amely követi a meglévő jogszabályok rendelkezéseit, mivel a változtatások következtében esetleg át kell helyezni majd a mintavételi pontokat, amely zavart okozhat az ellenőrzés rendszerében. A Bizottság nyomon követi a helyzet alakulását, mivel a változtatások problémákat okozhatnak más – például a nyilvánosság tájékoztatására vonatkozó – rendelkezések végrehajtásában és a megfelelő politika kialakításához szükséges információk biztosításában is, és adott esetben a szabályozási bizottság keretében újravizsgálja a kérdést. Mivel azonban a határértékeket, a külön meghatározott területeken kívül, mindenhol alkalmazni kell, a mintavételi állomások áthelyezése önmagában nem veszélyezteti az emberi egészség megfelelő szintű védelmét.

A közös álláspont kitér a VI. mellékletben szereplő azon előírásra is, hogy az ellenőrzési rendszerben használt berendezéseknek meg kell felelniük a Bizottság javaslatával bevezetett referenciamódszereket meghatározó új CEN szabványoknak. A Bizottság egyetért a megállapított határidőkkel, mivel azok elegendő időt hagynak a hálózat modernizálásának költséghatékony módon történő végrehajtásához. Az értékeléshez használt méréseket illetően azonban a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az I. mellékletben az adatok minőségére vonatkozóan megállapított célkitűzések és a VI. mellékletben az egyenértékűség kimutatása tekintetében meghatározott rendelkezések továbbra is teljes mértékben alkalmazandóak.

PM 2.5 szabvány . A XIV. mellékletet illetően a közös álláspont a 2010-re elérendő 25μg/m3-os PM2.5-koncentrációs határérték helyett egy olyan kétlépcsős megközelítést javasol, amely 2010-re egy nem kötelező célértéket határoz meg, majd 2015-re egy jogilag kötelező határérték elérését tűzi ki. Az expozíció mértékének csökkentésére vonatkozó célérték egyszeri 20%-os csökkentése helyett egy 7–13μg/m3 skálán mozgó expozíció-csökkentési mutató kerül bevezetésre. A közös álláspont rendelkezései 3 lehetséges módszert adnak meg az expozíció mértékének csökkentésére vonatkozó mutató alapértékének meghatározására, hogy elég idő maradjon a megfelelő PM2.5 ellenőrző állomások felállításához. A Bizottság támogatja ezeket a módosításokat, mivel azok nem befolyásolják a bizottsági javaslat céljainak szintjét és hatékonyabb végrehajtást biztosítanak.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a PM2.5–re vonatkozó kettős környezeti célkitűzés megvalósítása során az expozíció mértékének csökkentésére vonatkozó célt kell alapul venni az intézkedések meghozatalánál, ahol az éves határérték jelenti lényegében azt a felső küszöböt, amely védelmet nyújt a polgároknak a leginkább érintett területeken. A jelenlegi ismeretek alapján a Bizottság azon a véleményen van, hogy a Parlament 50. módosítása szerinti, a PM2.5–re vonatkozó szigorúbb, évi 20μg/m3-os határérték 2015-re történő elérése csak oly módon valósítható meg, hogy az embereket veszélyeztető expozíció mértékének általános csökkentését célzó intézkedések helyett az erőfeszítéseket elsősorban a néhány, magas koncentrációval rendelkező "problémás helyre" koncentráljuk. A 49. módosítás ugyanakkor azt javasolja, hogy a legtöbb koncentrációs szint esetében csökkenteni kell az expozíció mértékének csökkentésére vonatkozó célértéket, amelynek hatására csökkenne a PM2.5-re vonatkozó új előírások célszintje, és amely megnehezítené a levegőszennyezésről szóló tematikus stratégiában meghatározott egészségügyi célkitűzések megvalósítását.

A végrehajtásban alkalmazandó rugalmassági tényező. Amíg a 22. cikket illetően a bizottsági javaslat adott határidőt szab meg (2010. január 1-je) a PM10–re vonatkozó határérték elérésére kitűzött dátum meghosszabbításaként, a közös álláspont szerint az előirányzott határértéket az irányelv hatálybalépését követően legfeljebb 3 éven belül kell teljesíteni. A közös álláspont fenntartja azokat a feltételeket, amelyek teljesítése szükséges a határidő meghosszabbításához. A benzol és a nitrogén-dioxid esetében a határidő módosítására vonatkozó rendelkezések változatlanok maradtak. A PM2.5–re vonatkozó opciót megszüntették miután a PM2.5 esetében az eredeti bizottsági javaslatban meghatározott 2010-es céldátumot 2015-re tolták ki. A kén-dioxidra, szén-monoxidra és ólomra vonatkozó határidő-módosítási kérelem lehetőségét megszüntették. A Bizottság szeretné, ha a PM10-re vonatkozó céldátum az eredeti időpont maradna, ugyanakkor úgy véli, hogy a határidő meghosszabbítása nem veszélyezteti a javaslat általános egyensúlyát. Az Európai Parlament 81. módosítása erre az irányelv hatálybalépése után 6 évet engedélyez. Egy ilyen határidő-módosítás kétségtelenül késleltetné az intézkedések végrehajtását, amelynek eredményeképp csökkenne az emberi egészség védelmi szintje azokon a területeken, ahol a PM10 határértékek jelenleg meghaladják a biztonságos szintet.

3.2.5. Az új komitológiai eljárásokkal kapcsolatos szövegváltozások

A Bizottság fenntartotta álláspontját a Parlament 61–63. módosításával kapcsolatban, amelyek – a másodlagos közösségi joganyagba történő beépítéshez szükséges egységes szövegváltozatról hozott intézményközi megállapodás megszületéséig – hivatkoznak az irányelv alapján létrehozott bizottság által ellenőrzött új szabályozási eljárásra. A közös álláspontba egy újrafogalmazott rendelkezést vezettek be ugyanezen tárgyról, amely az intézmények által 2006 novemberében elfogadott utolsó szöveget alkalmazza. Hatályát tekintve ez eltér a 62. módosítástól, mivel nem vezeti be az ellenőrzéssel egybekötött szabályozási eljárást azon végrehajtási intézkedések elfogadása esetében, amelyek meghatározzák a 27. cikk szerint a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó kiegészítő információkat. A Bizottság támogatja ezeket a változtatásokat.

4. KÖVETKEZTETÉS

Az EU szervezetei azonos közegészség- és természetvédelmi célkitűzéseket tartanak szem előtt, mindenekelőtt a PM2.5 porra vonatkozó szabvány bevezetését, beleértve az expozíció csökkentését célzó új előírást. A Bizottság által javasolt, a végrehajtás terén való további rugalmasság széleskörű támogatást élvez. Az első olvasat során létrejövő megállapodás legfőbb akadályát elsősorban az e rugalmasság fokával, a hatályos PM10 szemcsés anyagokra vonatkozó szabványok módosításának szükségességével, és az új PM2.5 porra vonatkozó szabványok szigorúságával, illetve jogi természetével kapcsolatos eltérő álláspontok képezték.

A Bizottság eredeti álláspontját, amely szerint a hatályos szabványokon nem kell változtatni, ugyanakkor a PM10 szemcsés anyagra vonatkozó határértékekkel kapcsolatban valamennyivel nagyobb rugalmasságra lenne szükség, a tagállamok a közös állásfoglalásban megerősítették, és a PM2.5-re vonatkozó új szabványokat csekély mértékben módosították.

A Bizottság támogatja a közös álláspontot, mert az megőrzi a bizottsági javaslatban megjelenő egyensúlyt az egészségvédelmi súlypont (amely bizonyos területeken megkívánja a levegő minőségének javítását szolgáló szigorú, folyamatos intézkedéseket, valamint a PM2.5-ra vonatkozó, ambiciózus, jogilag kötelező szabványok bevezetését) és a végrehajtás megkönnyítése érdekében engedélyezett rugalmasság között. A közös álláspontban tükröződik az az egyértelmű elkötelezettség is, hogy a finom szemcsés anyaggal kapcsolatos szabványokat – tekintettel az expozíció csökkentésének jogilag kötelezővé tételére – öt éven belül felül kell vizsgálni.

A közös álláspont kiegészítő előírásokat is tartalmaz, például kötelezi a Bizottságot egy, a természetes forrásokból való kibocsátások és az utakra való téli homokszórás meghatározásával kapcsolatos útmutató megalkotására. A Bizottság üdvözli ezeket a kiegészítéseket, mert elősegítik az irányelv összehangoltabb alkalmazását az egész Európai Unióban.

A Bizottság hasznosnak látta volna, ha sikerül megtartani a javaslatban szereplő célirányos előírások közül azokat, amelyek a levegőminőség-ellenőrzéssel kapcsolatos minimális követelményekre vonatkoznak. Mindazonáltal a Bizottság úgy látja, hogy a közös álláspont fontos előrelépést jelent a meglévő irányelvek rendszeréhez képest, ezért kész azt támogatni.