52007PC0036

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.2.2007

COM(2007) 36 végleges

2007/0028 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(előterjesztő: a Bizottság){SEC(2007) 112}{SEC(2007) 113}

INDOKLÁS

1. A JAVASLAT HÁTTERE

- A javaslat alapja és célja

Az áruk belső piaca az európai integráció egyik alapvető eleme. Az integrált, határok nélküli piac a legjobb eszköz az európai gazdaság versenyképességének növelésére. A belső piac jobb működése ebből következően kritikus eleme az újra elindított foglalkoztatási és növekedési stratégiának, amelynek az a célja, hogy képessé tegye az EU-t arra, hogy versenyezzen és sikert érjen el a globálissá vált gazdaságban, ahol fő kereskedelmi partnereink nagy és egyesített piacokkal rendelkeznek.

Az EK-Szerződés 28. és 30. cikke magában foglalja többek között azt, hogy a rendeltetési tagállamok nem tilthatják meg területükön az olyan termékek értékesítését, amelyeket egy másik tagállamban jogszerűen forgalmaznak, és amelyek nem tartoznak a közösségi harmonizáció hatálya alá, kivéve akkor, ha a rendeltetési tagállam által megállapított műszaki korlátozásokat az EK-Szerződés 30. cikkében leírt indokok, vagy a Bíróság ítélkezési gyakorlata által elismert általánosan közérdekű, kiemelkedő követelmények indokolják, valamint ha azok arányosak. Ez az úgynevezett „kölcsönös elismerés elve”, amely a Bíróság ítélkezési gyakorlatának elemzéséből következik (lásd a „Cassis de Dijon” ügyben (120/78 sz. ügy) hozott, híres 1979. február 20-i ítéletet (HL C 256., 1980. október 3.), valamint a Bizottság erre vonatkozóan kiadott közleményét.

Az EK-Szerződés 28. és 30. cikke szerinti „kölcsönös elismerés elvének” végrehajtását több probléma akadályozza:

1. A vállalkozások és a nemzeti hatóságok nincsenek tisztában a kölcsönös elismerés elvének létezésével.

2. Az elv alkalmazási köre és a bizonyítási teher körüli jogbizonytalanság. Először is, gyakran nem világos, hogy mely termékkategóriákra érvényes a kölcsönös elismerés.

3. A vállalkozások azt kockáztatják, hogy árujuk esetleg nem jut be a rendeltetési tagállam piacára.

4. A különböző tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai közötti rendszeres párbeszéd hiánya.

A Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, Belső piaci stratégia 2003–2006 című közleményében [COM(2003)238] a Bizottság vázolt néhány, a „kölcsönös elismerés elvének” az áruk nem harmonizált területén történő végrehajtásával kapcsolatos problémát, és jelezte, hogy az áruk Európai Közösségen belüli szabad mozgásának biztosítása érdekében meg fogják vizsgálni egy esetleges új jogalkotási aktus szükségességét.

Ez a javaslat a Belső piaci stratégia (2003–2006) egyik eredménye. Célja, hogy meghatározza egyrészt a nemzeti hatóságoknak, másrészt pedig azoknak a vállalkozásoknak a jogait és kötelezettségeit, amelyek valamely tagállamban egy másik tagállamban már jogszerűen forgalmazott terméket kívánnak értékesíteni, arra az esetre, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok a termék tekintetében a nemzeti műszaki szabályokkal összhangban korlátozó intézkedéseket szándékoznak hozni. A javaslat különösen a bizonyítás terhére összpontosít a kölcsönös elismerés megtagadása eljárási követelményeinek meghatározása révén. A javaslat célja továbbá csökkenteni az esélyét annak, hogy a vállalkozások áruja nem jut be a rendeltetési tagállam piacára és minden tagállamban egy vagy több „termékügyi kapcsolattartó pont” létrehozásával javítsa a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti rendszeres párbeszédet. E kapcsolattartó pontok fő feladata abból fog állni, hogy tájékoztatást nyújtanak a termékekre vonatkozó műszaki szabályokról a vállalkozásoknak és más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, valamint meg fogják adni ez utóbbiak elérhetőségi adatait. Ez lehetővé fogja tenni a hatóságok számára, hogy kapcsolatba léphessenek más tagállambeli kollégáikkal, így könnyen tájékozódhassanak más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainál, és párbeszédet kezdhessenek velük.

- Általános összefüggések

A különféle információs forrásokból (az EK-Szerződés 226. cikke szerinti panaszok és jogsértési ügyek, a 98/34/EK irányelv szerinti értesítések, felmérések, esettanulmányok, a szakirodalmi áttekintések és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk) az derül ki, hogy a „kölcsönös elismerés elvének” végrehajtását még mindig sok probléma övezi, különösen a műszaki szempontból összetett termékek illetve az esetlegesen biztonsági vagy egészségügyi problémákat felvető termékek esetében. A Bizottság már közzétett olyan értelmező közleményeket, amelyek meghatározzák, valójában hogyan kellene működnie a kölcsönös elismerésnek. Konferenciákat, szemináriumokat és kerekasztal-megbeszéléseket is szervezett, hogy erősítse a vállalkozások és a nemzeti hatóságok tudatosságát. Ezekkel a találkozókkal azonban nagyon nehéz elérni a vállalkozásokat, különösen, ha a rendezvényeket különböző ipari ágazatok körében szervezik.

Jóllehet a jelenlegi politikának sikerült EK-szintű harmonizációs intézkedések nélkül megszüntetnie a műszaki akadályok túlnyomó részét, az érdekelt felek jelezték, hogy a jelenlegi politika elérte korlátjait, avagy holtponthoz érkezett. Ezen túlmenően a kölcsönös elismerés elvének működése már régóta szerepel a politikai napirenden. Az 1998. márciusi Belső Piaci Tanács hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a politikai figyelmet a kölcsönös elismerés hatékony alkalmazására irányítsák. Aláhúzta a tagállamok közvetlen felelősségét is az ügyben. A Tanács a kölcsönös elismerésről szóló tanácsi állásfoglalás 1999. október 28-i elfogadásával támogatta a Bizottságot.

A „Kok-jelentés” szerint az áruk EU-n belüli szabad mozgását továbbra is számos helyi szabály akadályozza, amelyeket gyakran önkényesen és egyértelműen a kölcsönös elismerés elvével ellentétes módon alkalmaznak. A jelentés szerint ezeket az akadályokat nem szabad tovább eltűrni, és a Bizottságnak elsődleges politikai prioritásként kellene kezelnie megszüntetésüket.

A belső piac jövőjéről a Bizottság által áprilisban elindított nyilvános konzultáció eredményei [SEC(2006)1215, 2006.9.20.] megerősítik, hogy a nemzeti műszaki szabályok továbbra is számottevően hátráltatják az EU-n belüli szabad kereskedelmet. A válaszadók érvelése szerint a nemzeti műszaki szabályok még mindig jelentős, az áruk EU-n belüli szabad mozgását gátló akadályokhoz vezetnek, és ez külön adminisztratív vizsgálatokat és ellenőrzéseket okoz.

- A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések

A javaslat által érintett területet nem szabályozzák hatályos rendelkezések.

- Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

Nem alkalmazandó.

2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Konzultáció az érdekelt felekkel

Konzultációs módszerek, megcélzott fő ágazatok és a válaszadók általános profilja

A Bizottság „Your Voice in Europe” (Az Ön hangja Európában) internetes oldalán keresztül az érdekelt felek körében lefolytatott konzultáció célja az volt, hogy kikérjék a tagállamok, a vállalkozások és a fogyasztói érdekképviseletek véleményét a kölcsönös elismerés termékek területén való működésének javítására irányuló lehetőségekről. 135 válasz érkezett, ami a műszaki kérdésekről folyó konzultációk esetében átlagosnak mondható.

A válaszadók profilja: érdekképviseleti szervezetek (22,7%), vállalkozások (19,7%), államháztartási szervek (13,6%) és fogyasztók (31,1%).

A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja

A Bizottság „Your Voice in Europe” (Az Ön hangja Európában) internetes oldalán keresztül, az érdekelt felek körében lefolytatott konzultációra adott válaszok szerint a Bizottságnak többet kellene tennie többek között annak érdekében, hogy javítsa a kölcsönös elismerés működését a nem harmonizált területen. A válaszadók mintegy 60%-a úgy gondolja, hogy jogalkotási aktusra van szükség, ezzel szemben körülbelül 33%-uknak az a véleménye, hogy nincs szükség erre.

A válaszokat felhasználták a hatásvizsgálat során a politikai lehetőségek kiválasztására.

Az Interneten keresztül 2004. február 17-től 2004. április 30-ig folyt a nyitott konzultáció. A Bizottsághoz 135 válasz érkezett. Az eredmények a http://europa.eu.int/yourvoice/consultations címen érhetők el.

- Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása

Nem volt szükség külső szakvéleményre.

- Hatásvizsgálat

- 1. lehetőség: Status quo, azaz a jelenlegi politika folytatása;

- 2. lehetőség: nem szabályozási megközelítés, azaz a jelenlegi politika kiegészítése további intézkedésekkel: külön honlap létrehozása a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékek listájával, a termékek meghatározott kategóriájára vonatkozó valamennyi nemzeti műszaki szabály Bizottság és tagállamok általi általános átvizsgálása és az e szabályokért felelős nemzeti hatóságok azonosítása, a 98/34/EK irányelv alapján bejelentett valamennyi műszaki szabály módszeres felvétele a TRIS-adatbázisba (Műszaki Szabályok Információs Rendszere), a tagállamokban szervezett, a vállalkozásokat és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat megcélzó konferenciák és szemináriumok, meghatározott termékkategóriák tekintetében a kölcsönös elismerést magyarázó speciális kiadványok, a kölcsönös elismerésről szóló részletesebb záradékok és a másodlagos EK-jogszabályokkal létrehozott, meglévő bizottságokon keresztüli közigazgatási együttműködés.

- 3. lehetőség: szabályozási megközelítés, azaz rendelet elfogadása, amely a termékek nem harmonizált területén rendezi a kölcsönös elismerést, és „termékügyi kapcsolattartó pontokat” hoz létre. A rendelet alkalmazási köre azoknak a termékeknek a listájából vagy azoknak a termékekkel kapcsolatos szempontoknak a listájából állna, amelyek a kölcsönös elismerés hatálya alá tartoznak. Meghatározná egyrészt a nemzeti hatóságoknak, másrészt pedig azoknak a vállalkozásoknak a jogait és kötelezettségeit, amelyek valamely tagállamban egy másik tagállamban már jogszerűen forgalmazott terméket kívánnak értékesíteni, arra az esetre, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok a termék tekintetében a nemzeti műszaki szabályokkal összhangban korlátozó intézkedéseket szándékoznak hozni. A „termékügyi kapcsolattartó pontok” feladata minden tagállamban abból állna, hogy tájékoztatást nyújtanának a termékekre vonatkozó műszaki szabályokról a vállalkozásoknak és más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak, valamint megadnák ez utóbbiak elérhetőségi adatait.

- 4. lehetőség: rendelet, nem jogalkotási intézkedések kíséretében: a 4. lehetőség a 3. lehetőség keretében meghatározott rendeleten alapul, egy fontos eltéréssel: ahelyett, hogy a rendelet alkalmazási körébe felvenné azoknak a termékeknek vagy termékekkel kapcsolatos szempontoknak a listáját, amelyekre a kölcsönös elismerést kell alkalmazni, a 4. lehetőség a 2. lehetőségben meghatározott módon egy honlapot hozna létre a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékek listájával.

A Bizottság elvégezte a munkaprogramban felsorolt hatásvizsgálatot, az erre vonatkozó jelentés a http://ec.europa.eu/enterprise/regulation/goods/mutrec_en.htm címen érhető el.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- A javasolt intézkedés összefoglalása

A javaslat a nem harmonizált területen az áruk szabad mozgásának biztosításával kapcsolatban két szemponttal foglalkozik: megállapítja azt az eljárást, amelyet a nemzeti hatóságoknak követniük kell, ha nemzeti műszaki szabályt szándékoznak előírni (azaz azokban az esetekben, amikor bármilyen okból nem alkalmazzák a kölcsönös elismerést). A javaslat emellett előírja minden tagállamban egy vagy több termékügyi kapcsolattartó pont létrehozását is, amelyeknek a fő feladata az, hogy tájékoztatást nyújtsanak az alkalmazandó műszaki szabályokról, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz/szervezetekhez irányítsák az érdekelt személyeket.

A javaslat elfogadásával hatályon kívül kell helyezni az áruk Közösségen belüli szabad mozgásának elvétől eltérő nemzeti intézkedésekre vonatkozó információ cseréjét biztosító eljárás létrehozásáról szóló, 3052/95/EK tanácsi határozatot (HL L 321., 1995.12.30., 1. o.).

- Jogalap

Az EK-Szerződés 37. és 95. cikke.

- A szubszidiaritás elve

A szubszidiaritás elvét annyiban kell alkalmazni, hogy a javaslat nem tartozik a Közösség kizárólagos hatáskörébe.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok a következő ok(ok)ból nem képesek elégségesen elérni.

Az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló műszaki akadályok megszüntetését a tagállamok nem tudják elégségesen elérni, és az – az intézkedés nagyságrendje miatt – közösségi szinten jobban elérhető. Eljárásokat kell megállapítani, hogy minimálisra csökkentsék annak a lehetőségét, hogy nemzeti műszaki szabályok az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló, jogszerűtlen akadályt teremtsenek. Ezeknek az eljárásoknak a hiánya a tagállamokban az áruk szabad mozgását gátló rendkívüli akadályokat idéz elő, mivel visszatartja a vállalkozásokat attól, hogy a műszaki szabályokat megállapító tagállam területén értékesítsék a más tagállamban jogszerűen forgalmazott termékeiket. A felmérések szerint sok vállalkozás – különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) – vagy módosítja termékeit, hogy megfeleljenek a rendeltetési tagállam műszaki szabályainak, vagy tartózkodik attól, hogy az adott tagállamban forgalmazza termékeit. A nemzeti hatóságoknál szintén hiányoznak a megfelelő eljárások a műszaki szabályoknak a másik tagállamban jogszerűen forgalmazott meghatározott termékekre való alkalmazásához. Ezeknek az eljárásoknak a hiánya csökkenti a lehetőségét annak, hogy a Szerződéssel összhangban értékeljék a termékek megfelelőségét.

Kevés tagállam határozott meg eljárásokat, hogy minimálisra csökkentse annak lehetőségét, hogy a nemzeti műszaki szabályok jogszerűtlen, az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályokat teremtsenek. Tekintettel arra, hogy ezek az akadályok elsősorban olyan termékeket érintenek, amelyeket valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmaznak, a tagállamok nem szükségszerűen érdekeltek ilyen eljárások megállapításában.

Közösségi fellépéssel jobban elérhetők a javaslat célkitűzései, a következő ok(ok)ból.

Az érdekelt felek észrevételeiből és a tagállamokban fennálló helyzet megvizsgálásából az derül ki, hogy az áruk szabad mozgását gátló műszaki akadályok megszüntetésének célkitűzését a tagállamok nem tudják elégségesen elérni, és csak a közösségi fellépés vezethet az áruk szabad mozgásának javulásához. Ez a javaslat a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, mivel – ha helyesen alkalmazzák – az áruk szabad mozgása a nemzeti műszaki szabályok további harmonizálása nélkül elérhető.

Jogi bizonytalanság uralkodik a tagállamokban a kölcsönös elismerés elvének alkalmazását illetően, amely az elv kiszámíthatatlan alkalmazásához és nemzeti műszaki szabályok előírásához vezet. Ez mind a vállalkozások, mind a társadalom számára költségeket eredményez, és az EU-n belüli kereskedelem zsugorodását idézi elő, mivel megakadályozza a vállalkozásokat abban, hogy belépjenek egy másik tagállam piacára. A nemzeti műszaki szabályok alkalmazásának általános kerete, amelyben az érintett gazdasági szereplők előre tudják látni és meg tudják ismerni a nemzeti műszaki szabály termékükre való alkalmazásának okait, annak a minőségi mutatója, hogy a célkitűzéseket az Unió jobban el tudja érni.

A javaslat az EU egésze számára meghatározza egyrészt a nemzeti hatóságoknak, másrészt azoknak a vállalkozásoknak a jogait és kötelezettségeit, amelyek a már jogszerűen forgalmazott terméküket kívánják valamely másik tagállamban értékesíteni. A javaslat különösen a bizonyítás terhére összpontosít, azáltal hogy meghatározza a kölcsönös elismerés megtagadásának eljárási követelményeit. A hatásvizsgálat azt mutatja, hogy a javaslat hatálya alá tartozó területen hiányosság áll fenn az áruk szabad mozgásának működésében, amely közösségi jogalkotási intézkedés nélkül nem küszöbölhető ki.

A javaslat ebből következően megfelel a szubszidiaritás elvének.

- Az arányosság elve

A javaslat a következő ok(ok)ból megfelel az arányosság elvének.

A javaslat hatálya azokra az esetekre korlátozódik, amikor műszaki akadályok merülhetnek és merülnek fel, és nem foglalja magában azokat a területeket, ahol a szabad mozgás jól működik, és ahol nincsenek nemzeti műszaki szabályok által okozott akadályok.

A javaslat a céljának eléréséhez szükséges leglényegesebb rendelkezésekre korlátozódik.

Tekintettel arra, hogy az áruk tagállamok közötti szabad mozgása az általános elv, és az ez alóli kivételeket szűken kell értelmezni, a pénzügyi és adminisztratív terheket úgy csökkentették minimálisra, hogy a javaslat hatályát azokra az esetekre korlátozták, amikor felmerülhetnek és ténylegesen felmerülnek műszaki akadályok. A javaslatot nem kell majd alkalmazni azokban az esetekben, ahol a szabad mozgás jól működik, és ahol nincsenek nemzeti műszaki szabály által okozott akadályok.

- Az eszközök megválasztása

Javasolt eszközök: rendelet.

Más eszközök a következő ok(ok)ból nem lennének megfelelőek.

Azért választották a tervezett intézkedésekhez a rendeletet jogalkotási eszközként, mivel más eszközök nem lennének megfelelőek. A rendelet tűnik a legmegfelelőbb eszköznek a célkitűzés eléréséhez. A javaslatban meghatározott eljárási követelmények olyan pontosak, hogy azzonal beépíthetők a nemzeti jogba.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT

Noha a javaslatnak magának nincs költségvetési vonzata, a rendelet végrehajtása szükségessé fogja tenni, hogy létrehozzák a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékek listáját illetve az ilyen termékek szempontjainak listáját, valamint egy, a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékek listáját tartalmazó honlapot. E lista és a honlap létrehozása költségvetési vonzattal jár, amelyet a jogalkotási pénzügyi kimutatás ismertet.

5. TOVÁBBI RÉSZLETEK

- Meglévő jogszabály hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása meglévő jogszabály hatályon kívül helyezését vonja maga után.

- Felülvizsgálati/módosítási/megszüntetési záradék

A javaslat felülvizsgálati záradékot tartalmaz.

- Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus EGT-ügyet érint, és ezért ki kell terjednie az Európai Gazdasági Térségre.

- A javaslat részletes magyarázata

A 2. és a 3. cikk a javaslat hatályát határozza meg, amely lényegében a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott, ipari gyártású termék vagy mezőgazdasági termék – beleértve a halterméket is – tekintetében a közösségi szintű harmonizáció hatálya alá nem tartozó műszaki szabály alapján meghozott korlátozó határozatokra vonatkozik, amennyiben e határozat közvetlen vagy közvetett hatása az, hogy a terméket aktuális formájában nem lehet forgalomba hozni.

A 4., 5. és 6. cikkek a javaslat fő részei, és e cikkek vázolják a minimálisan szükséges követelményeket, amelyeket a nemzeti hatóságoknak követniük kell, mielőtt nemzeti műszaki szabályt szándékoznának végrehajtani (azaz amikor bármilyen okból nem alkalmazzák a kölcsönös elismerést) egy konkrét esetben. A bizonyítás terhe arra a nemzeti hatóságra hárul, amely a termék nemzeti piacra való bejutását korlátozó műszaki szabályt szándékozik alkalmazni.

A 7. és a 8. cikk a termékügyi kapcsolattartó pontok feladatait határozza meg. Ezek fő feladata, hogy tájékoztatást nyújtsanak a vállalkozásoknak és más tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak a műszaki szabályokról.

A 9. cikk egy telematikai hálózat létrehozásának lehetőségéről rendelkezik, a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC) szóló 2004/387/EK határozattal összhangban.

A 10. cikk egy jelentéstételi rendszert állapít meg.

2007/0028 (COD)

Javaslat:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 37. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[4],

mivel:

(1) A belső piac egy belső határok nélküli területből áll, amelyen belül a Szerződés alapján – amely tiltja a behozatalra a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedéseket – biztosított az áruk szabad mozgása. E tilalom hatálya alá tartozik minden olyan nemzeti intézkedés, amely alkalmas arra, hogy közvetlen vagy közvetett módon, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozza a Közösségen belüli árukereskedelmet.

(2) A nemzeti hatóságok – a jogszabályok harmonizálásának hiányában – jogszerűtlenül létrehozhatnak az áruk tagállamok közötti mozgását gátló akadályokat, annak következtében, hogy a más tagállamokból érkező, ott jogszerűen forgalmazott árukra, olyan – például a megjelölésre, a formára, a méretre, a tömegre, az összetételre, a kiszerelésre, a címkézésre és a csomagolásra vonatkozó – követelményeket megállapító műszaki szabályokat alkalmaznak, amelyeknek ezen áruknak meg kell felelniük. Az ilyen műszaki szabályok másik tagállamokban jogszerűen forgalmazott termékekre való alkalmazása ellentétes lehet az EK-Szerződés 28. és 30. cikkével, még akkor is, ha ezek a nemzeti szabályok megkülönböztetés nélkül valamennyi termékre érvényesek.

(3) Eljárásokat kell meghatározni, hogy minimálisra csökkentsék annak a lehetőségét, hogy ezek a nemzeti műszaki szabályok az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló, jogszerűtlen akadályokat teremtsenek. Ezeknek az eljárásoknak a hiánya a tagállamokban az áruk szabad mozgását gátló rendkívüli akadályokat teremt, mivel visszatartja a vállalkozásokat attól, hogy a másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékeiket a műszaki szabályokat megállapító tagállam területén értékesítsék. A felmérések szerint sok vállalkozás – különösen a kis- és középvállalkozások (KKV-k) – vagy módosítja termékeit, hogy megfeleljenek a rendeltetési tagállam műszaki szabályainak, vagy tartózkodik attól, hogy az adott tagállamban forgalmazza termékeit.

(4) A nemzeti hatóságoknál szintén hiányoznak a megfelelő eljárások a műszaki szabályoknak a másik tagállamban jogszerűen forgalmazott meghatározott termékekre való alkalmazásához. Ezeknek az eljárásoknak a hiánya csökkenti a lehetőségét annak, hogy a Szerződéssel összhangban értékeljék a termékek megfelelőségét.

(5) A kölcsönös elismerésről szóló 1999. október 28-i tanácsi állásfoglalás[5] megjegyezte, hogy a gazdasági szereplők és a polgárok nem mindig élnek teljes mértékben és megfelelően a kölcsönös elismerés elvével, mert nem ismerik eléggé az elvet és alkalmazásának következményeit. Az állásfoglalásban felszólították a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a kölcsönös elismerés vonatkozásában hatékony keretet biztosítsanak a gazdasági szereplők és a polgárok számára, többek között azáltal, hogy hatékonyan foglalkoznak a gazdasági szereplők és a polgárok kérelmeivel, és gyors választ adnak e kérelmekre.

(6) A 2006. június 15–16-i Európai Tanács hangsúlyozta az egyszerű, átlátható és könnyen alkalmazható szabályozási környezet valamint a fogyasztók és a vállalkozások által a belső piacba vetett bizalom megerősítésének fontosságát.

(7) Az áruk belső piacának zökkenőmentes működéséhez és a nemzeti műszaki szabályok valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott meghatározott termékekre való alkalmazásából eredő problémák megoldásához megfelelő és átlátható eszközökre van szükség.

(8) Az arányosság és a szubszidiaritás elvére tekintettel nem célszerű a legtöbb vagy az összes termékkategória esetében valamennyi műszaki szabályt harmonizálni.

(9) Az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[6] meghatározza, hogy csak biztonságos termékek hozhatók forgalomba. Feljogosítja a hatóságokat arra, hogy azonnali hatállyal elrendeljék minden veszélyes termék piacról való kivonását, vagy a különféle biztonsági értékelésekhez, ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz szükséges időtartamra forgalmazásukat ideiglenesen megtiltsák azoknak a termékeket, amelyek veszélyesek lehetnek. Emiatt e rendelet hatálya alól ki kell zárni a nemzeti hatóságok által a 2001/95/EK irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabályok alapján hozott intézkedéseket.

(10) Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] létrehoz többek között egy sürgősségi riasztórendszert az élelmiszerekből vagy takarmányokból eredő, emberi egészséget fenyegető közvetlen vagy közvetett kockázat bejelentésére. Ez arra kötelezi a tagállamokat, hogy a sürgősségi riasztórendszeren keresztül haladéktalanul jelentsenek a Bizottságnak minden olyan általuk hozott intézkedést, amelyek célja azonnali cselekvés az emberi egészség védelme érdekében az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalának korlátozása, a piacról történő kivonása vagy visszahívása révén. A nemzeti hatóságok által a 178/2002/EK rendelet 50. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján hozott intézkedéseket ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(11) A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[8] általános szabályokat állapít meg azon hatósági ellenőrzések végzése tekintetében, amelyeknek a célja azon szabályok betartásának felülvizsgálata, amelyek különösen az embereket és állatokat közvetlenül vagy a környezeten keresztül fenyegető kockázatok megelőzésére, megszüntetésére vagy elfogadható mértékűre való csökkentésére, valamint a takarmány- és élelmiszerkereskedelemben a tisztességes gyakorlat garantálására és a fogyasztók védelmére – ezen belül a takarmányok és élelmiszerek címkézésére és a fogyasztók tájékoztatásának egyéb formáira is – irányulnak. Különös eljárást állapít meg annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplő orvosolja a megfelelés hiányát. Emiatt a nemzeti hatóságok által a 882/2004/EK rendelet 54. cikke alapján hozott intézkedéseket ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(12) A közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (vasútbiztonsági irányelv)[9] engedélyezési eljárást határoz meg a használatban lévő járművek üzembe helyezése tekintetében, és teret enged bizonyos nemzeti szabályok alkalmazásának. A nemzeti hatóságok által a fenti irányelv 14. cikke alapján hozott intézkedéseket ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(13) A transzeurópai nagysebességű vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv[10] és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] a rendszerek és a műveletek fokozatos harmonizálását határozza meg a kölcsönös átjárhatóság műszaki előírásainak fokozatos elfogadása révén. A fenti irányelvek hatálya alá tartozó rendszereket és berendezéseket ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(14) Minden esetben a nemzeti hatóság feladata annak bizonyítása, hogy a nemzeti műszaki szabálynak a másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékre történő alkalmazása a megengedett kivételek körébe tartozik.

(15) Az e rendelet hatálya alá tartozó nemzeti határozatoknak meg kell határozniuk a rendelkezésre álló jogorvoslati módszereket, hogy a gazdasági szereplők keresetet nyújthassanak be a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságnál vagy törvényszéknél.

(16) E rendelet hatálya alól ki kell zárni a nemzeti bíróságok vagy törvényszékek olyan ügyek jogszerűségét értékelő határozatait, amelyekben egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékeknek a nemzeti piacra való bejutását egy műszaki szabály alkalmazása miatt nem engedélyezik.

(17) Az áruk belső piaca szempontjából fontos biztosítani a nemzeti műszaki szabályok hozzáférhetőségét, hogy a vállalkozások – és különösen a KKV-k – megbízható és pontos információkat gyűjthessenek a rendeltetési tagállam hatályos jogáról.

(18) Emiatt végre kell hajtani az igazgatási egyszerűsítés elveit, többek között a termékügyi kapcsolattartó pontok rendszerének létrehozása révén. Ezt úgy kell kialakítani, hogy biztosítsa, hogy a vállalkozások átlátható és helyes módon hozzá tudnak férni az információkhoz, és így elkerülhetők a nemzeti műszaki szabályokból eredő késedelmek, költségek és visszatartó hatások.

(19) Az áruk szabad mozgásának megkönnyítése érdekében a termékügyi kapcsolattartó pontoknak jó minőségű tájékoztatást kell tudniuk adni a nemzeti műszaki szabályokról és azok végrehajtásáról. Mivel a termékügyi kapcsolattartó pontok létrehozása nem egyeztethető az egyes nemzeti szabályozási rendszereken belül a feladatoknak a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti elosztásával, lehetővé kell tenni, hogy a termékügyi kapcsolattartó pontok tagállamonkénti száma a regionális vagy helyi hatásköröknek megfelelően változzon.

(20) A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a termékügyi kapcsolattartó pontok szerepét ne csak a közigazgatáson belüli meglévő szolgálatokra bízhassák rá, hanem a kereskedelmi kamarákra, szakmai szervezetekre vagy magánszervezetekre is, hogy ne növeljék sem a vállalkozások, sem a hatáskörrel rendelkező hatóságok adminisztratív költségeit.

(21) A tagállamoknak gondoskodiuk kell arról, hogy a termékügyi kapcsolattartó pontok hozzáférjenek minden olyan határozat részleteihez, amely e rendeletet hatálya alá tartozik és kérésre információt tudjanak szolgáltatni, kivéve ha az információ közzététele sértené egy gazdasági szereplő kereskedelmi érdekeit, beleértve a szellemi tulajdont is.

(22) A tagállamoknak és a Bizottságnak szorosan együtt kell működniük, hogy megkönnyítsék a termékügyi kapcsolattartó pontoknál alkalmazott személyzet képzését, és hogy arra ösztönözzék a termékügyi kapcsolattartó pontokat, hogy a nemzeti műszaki szabályok alkalmazására vonatkozó információkat más közösségi nyelveken is hozzáférhetővé tegyék.

(23) Tekintettel a páneurópai e-kormányzati szolgáltatás kidolgozására és létrehozására és az alapjául szolgáló interoperábilis telematikai hálózatokra, a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC) szóló, 2004. április 21-i 2004/387/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[12] összhangban tervbe kell venni a termékügyi kapcsolattartó pontok közötti információcserét szolgáló elektronikus rendszer létrehozását.

(24) Megbízható és hatékony ellenőrzési és értékelési mechanizmusokat kell létrehozni annak érdekében, hogy tájékoztatással szolgáljanak e rendelet végrehajtásáról.

(25) Az áruk Közösségen belüli szabad mozgásának elvétől eltérő nemzeti intézkedésekre vonatkozó információ cseréjét biztosító eljárás létrehozásáról szóló, 1995. december 13-i 3052/95/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal[13] létrehozott ellenőrző rendszer nagyrészt sikertelennek bizonyult, mivel végrehajtása nem biztosított a Bizottság számára elegendő információt azoknak az ágazatoknak az azonosításához, amelyekben a harmonizáció célszerű lehet. Ezenkívül nem idézte elő bizonyos szabad mozgással kapcsolatos problémák gyors megoldását. A 3052/95/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(26) Mivel a meghozandó intézkedés célkitűzését – vagyis az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló műszaki akadályok megszüntetését – a tagállamok nem tudják elégségesen elérni, és az az intézkedés nagyságrendje miatt közösségi szinten jobban elérhető, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. A rendelet – a fenti cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban – nem lép túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéken.

(27) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[14] összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. fejezet

Tárgy és hatály

1. cikk

Ez a rendelet megállapítja azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyeket a nemzeti hatóságoknak követniük kell, ha a 2. cikk (1) bekezdésében említett olyan határozatot hoznak vagy szándékoznak hozni, amely érinti a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termék szabad mozgását.

Ezenkívül előírja termékügyi kapcsolattartó pontok létrehozását minden tagállamban többek között az alkalmazandó nemzeti műszaki szabályokra vonatkozó tájékoztatás nyújtása céljából.

2. cikk

1. Ezt a rendeletet kell alkalmazni a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott ipari gyártású termék vagy mezőgazdasági termék – beleértve a haltermékeket is – tekintetében egy műszaki szabály alapján hozott határozatokra, amennyiben a szóban forgó határozat közvetlen vagy közvetett hatása a következők egyike:

a) a termék vagy terméktípus forgalmazásának megtiltása;

b) a termék vagy terméktípus forgalomba hozatala engedélyezésének megtagadása;

c) a termék vagy terméktípus átalakításának előírása, mielőtt azt forgalomba lehetne hozni vagy forgalomban lehetne tartani;

d) a termék vagy terméktípus forgalomból való kivonásának előírása.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a termék vagy terméktípus átalakítása a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15] 1. cikkének (3) bekezdése értelmében vett műszaki előírásban felsorolt adott termék vagy adott terméktípus egy vagy több jellemzőjének az átalakítása.

2. E rendelet alkalmazásában a műszaki szabály valamely tagállam olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezése, amely nem tartozik a közösségi szintű harmonizáció hatálya alá, amelynek a betartása kötelező valamely termék vagy terméktípus tagállam területén való forgalmazásához és felhasználásához, és amely a következők valamelyikét állapítja meg:

a) az adott termék vagy terméktípus előírt jellemzői, mint például a minőség, teljesítmény, biztonság szintje vagy méretek, beleértve a termékre vagy terméktípusra azon név tekintetében alkalmazandó követelményeket, amelyen azt eladják, a terminológiát, a szimbólumokat, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést vagy címkézést és a megfelelőség-értékelési eljárásokat;

b) a termék vagy terméktípus tekintetében a fogyasztók vagy a környezet védelme céljából előírt egyéb követelmény, amely érinti a termék forgalomba hozatalt követő életciklusát – mint például felhasználási feltételek, anyagában történő hasznosítás, újrahasználat vagy ártalmatlanítás –, amennyiben ezek a feltételek jelentősen befolyásolhatják a termék vagy terméktípus összetételét vagy jellegét, illetve forgalomba hozatalát.

3. cikk

3. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a nemzeti bíróságok vagy törvényszékek által hozott bírósági jellegű határozatokra.

4. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a tagállamok nemzeti hatóságai által a következők alapján hozott intézkedések esetében:

a) a 2001/95/EK irányelv 8. cikkének d), e) vagy f) pontja;

b) a 178/2002/EK rendelet 50. cikke (3) bekezdésének a) pontja;

c) a 882/2004/EK rendelet 54. cikke;

d) a 2004/49/EK irányelv 14. cikke.

5. Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a 96/48/EK irányelv és a 2001/16/EK irányelv hatálya alá tartozó rendszerekre és berendezésekre.

2. fejezet

Műszaki szabály alkalmazása

4. cikk

6. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy nemzeti hatóság a 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatot szándékozik elfogadni, az 5. cikkel összhangban azonosított gazdasági szereplőnek írásbeli értesítést küld szándékáról, amelyben meghatározza a határozat alapjául szolgáló műszaki szabályt, és elégséges műszaki vagy tudományos bizonyítékot ad meg arra vonatkozóan, hogy a tervezett határozat a Szerződés 30. cikkében felsorolt közérdekű indokok egyike alapján vagy egy másik kényszerítő közérdekű követelményre hivatkozva indokolt, a kívánt célkitűzés elérésének biztosításához célszerű, és nem lép túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéken.

Az érintett gazdasági szereplőnek az értesítés átvételét követően legalább húsz munkanap áll rendelkezésére arra, hogy benyújtsa észrevételeit.

7. A 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatot közlik az érintett gazdasági szereplővel, és ebben szerepelnek a határozat alapjául szolgáló indokok, beleértve a gazdasági szereplő által előterjesztett bármely érv elutasításának indokait is.

A határozat meghatározza az érintett tagállamban hatályos rendelkezések alapján rendelkezésre álló jogorvoslatokat, valamint az e jogorvoslatokra vonatkozó határidőket is.

8. Amennyiben a nemzeti hatóság – miután e cikk (1) bekezdésével összhangban írásbeli értesítést küldött – úgy dönt, hogy nem fogadja el a 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatot, erről tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt.

5. cikk

A 4. cikk (1) bekezdésében említett írásbeli értesítést elküldik a 2001/95/EK irányelv 2. cikkének e) pontja értelmében vett gyártónak, ha azonosságát és elérhetőségi adatait feltüntették a termék csomagolásán vagy címkézésén, vagy a kísérő okmányokon.

Az írásbeli értesítést elküldik a 2001/95/EK irányelv 2. cikkének f) pontja értelmében vett forgalmazónak, ha nevét és elérhetőségi adatait feltüntették a termék csomagolásán vagy címkézésén, vagy a kísérő okmányokon.

Ha a gyártó és a forgalmazó neve és elérhetőségi adatai nem szerepelnek sem a termék csomagolásán vagy címkézésén, sem a kísérő okmányokon, az írásbeli értesítést az első és a második bekezdésben említett rendelkezések értelmében vett bármely másik gyártónak vagy forgalmazónak küldik el.

6. cikk

A 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatok a nemzeti bíróságok előtt megtámadhatóak.

3. fejezet

Termékügyi kapcsolattartó pontok

7. cikk

9. Minden tagállam kijelöl a területén egy vagy több termékügyi kapcsolattartó pontot, és közli ezeknek az elérhetőségi adatait a többi tagállammal és a Bizottsággal.

10. A Bizottság közzéteszi és rendszeresen frissíti a termékügyi kapcsolattartó pontok listáját.

8. cikk

11. A termékügyi kapcsolattartó pontok kérésre biztosítják a következő információkat:

a) a nemzeti területen egy adott terméktípusra alkalmazandó műszaki szabályok;

b) a nemzeti hatóságok elérhetőségi adatai, amelyek lehetővé teszik, hogy közvetlenül lépjenek velük kapcsolatba, beleértve az adott műszaki szabályok nemzeti területen való végrehajtásának felügyeletéért felelős hatóságok adatait;

c) a nemzeti területen általánosan rendelkezésre álló jogorvoslatok a hatáskörrel rendelkező hatóságok illetve a gyártó vagy a forgalmazó közötti vita esetén;

d) a nemzeti hatóságtól különböző olyan szövetségek vagy szervezetek elérhetőségi adatai, amelyektől a gyártók vagy forgalmazók a nemzeti területen gyakorlati segítséget kaphatnak.

12. A termékügyi kapcsolattartó pontok az (1) bekezdésben említett információk továbbítására irányuló kérésekre a beérkezésüket követően húsz munkanapon belül válaszolnak.

13. A termékügyi kapcsolattartó pontot a 4. cikkben előírtaknak megfelelő írásbeli értesítésekben és határozatokban értesítik abban a tagállamban, ahol a gyártó vagy forgalmazó jogszerűen forgalmazta az adott terméket, kivéve ha az információ közzététele sértené egy gazdasági szereplő kereskedelmi érdekeit, beleértve a szellemi tulajdont is. A termékügyi kapcsolattartó pontnak joga van észrevételeit benyújtani az érintett nemzeti hatóságnak.

9. cikk

A Bizottság a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban telematikai hálózatot hozhat létre az e rendelet szerinti termékügyi kapcsolattartó pontok között zajló információcsere végrehajtása céljából.

4. fejezet

Záró rendelkezések

10. cikk

14. A tagállamok a Bizottság kérésére az e rendelet végrehajtásáról szóló részletes jelentést küldenek a Bizottságnak, a 4. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése alapján küldött írásbeli értesítésekre és határozatokra vonatkozó részletes információkkal.

15. A Bizottság a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követő öt éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.

11. cikk

16. A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöki tisztjét a Bizottság képviselője tölti be.

17. Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. cikkében megállapított tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a fenti határozat 7. cikkének (3) bekezdésével és 8. cikkével összhangban.

12. cikk

A 3052/95/EK határozat hatályát veszti.

13. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

JOGALKOTÁSI PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ irányítási és KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett politikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek): TEVÉKENYSÉGALAPÚ KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉS 2 (ABB2) – Áruk belső piaca és ágazati politikák.

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA–tételek)), beleértve a következő költségvetési megnevezéseket:

02.03.01

3.2. A fellépés és a pénzügyi hatás időtartama:

Folyamatos

3.3. Költségvetési jellemzők:

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | Fejezet a pénzügyi tervben |

02.03.01 | Nem kötelező | Diff. | NEM | IGEN | NEM | 1a |

4. FORRÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok összefoglalása

millió euró (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2011 és azt követően | Összesen |

Működési kiadások[16] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1. | a | 0.2 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0.2 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0.1 | 0.1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0.2 |

Referenciaösszegen belüli igazgatási kiadások[17] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDA) | 8.2.4. | c | 0 | 0.5 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.7 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 0.2 | 0.5 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.9 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 0.1 | 0.6 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.9 |

A referenciaösszegben nem szereplő igazgatási kiadások[18] |

Humán erőforrások és kapcsolódó kiadások (NDA) | 8.2.5. | d | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A referenciaösszegen kívüli, humán erőforrásoktól és kapcsolódó költségektől eltérő igazgatási költségek (NDA) | 8.2.6. | e | 0.05 | 0.05 | 0.15 | 0.25 | 0.15 | 0.15 | 0.8 |

A beavatkozás teljes indikatív pénzügyi költsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a humán erőforrások költségét | a+c+d+e | 0.25 | 0.55 | 0.20 | 0.30 | 0.20 | 0.20 | 1.7 |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a humán erőforrások költségét | b+c+d+e | 0.15 | 0.65 | 0.20 | 0.30 | 0.20 | 0.20 | 1.7 |

A társfinanszírozás részletei: nincs társfinanszírozás

4.1.2. A pénzügyi programozhatósággal való összeegyeztethetőség

A javaslat összeegyeztethető a meglévő pénzügyi programozással. Pénzügyi vonzatát a Bizottság hivatalos pénzügyi programjában szereplő érintett költségvetési tétel tekintetében már tervbe vett hitelekből fogják finanszírozni.

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás.

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre

4.2. A teljes munkaidős egyenértékben kifejezett humán erőforrás (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes alkalmazottakat és a külső személyzetet) – részletesen ld. 8.2.1. pontban

Éves szükségletek | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 és azt követően |

A személyzet teljes létszáma | 1.4 | 1.4 | 1.4 | 1.4 | 1.4 | 1.4 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. A szükséglet kielégítésére rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A javaslat kísérő intézkedésként előírja egy, a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékeket vagy termékekkel kapcsolatos szempontokat tartalmazó részletes lista elkészítését, valamint egy honlap ezt követő létrehozását, ahol a listát közzé fogják tenni. Esetlegesen szükség lehet a rendelet végrehajtásával foglalkozó szemináriumok szervezésére. Emellett a javaslat egy konzultációs bizottság létrehozását írja elő.

A javaslat általános célkitűzéseit az indokolás ismerteti.

5.2. A Közösség részvétele által keletkező hozzáadott érték és a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és lehetséges szinergiája

Az áruk belső piacának megteremtése az Európai Közösség egyik célkitűzése. Az EK-Szerződés 14. cikkének (2) bekezdése szerint a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. A tagállamok között az áruk behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések tilalma az EK-Szerződés egyik fő elve (3. cikk (1) bekezdés a) pont és 28–30. cikk).

A döntési lehetőségek összehasonlítása az EK-Szerződés 95. cikkének (1) bekezdése alapján a szabályozási megközelítés irányába mutat. Ez a bekezdés meghatározza, hogy – a 94. cikktől eltérve és ha a Szerződés másként nem rendelkezik – a 14. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére vonatkozó intézkedéseinek elfogadásával érhető el, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.

5.3. A javaslat célkitűzései, várt eredményei és kapcsolódó mutatói a tevékenységalapú irányítási keret összefüggésében

A kibővített egységes piac összefüggésében az uniós szintű fellépés nyilvánvaló hozzáadott értéket képvisel, valamint nagy, egységes piacot biztosít, és méretgazdaságosságot tesz lehetővé az európai vállalkozások számára. E piac zökkenőmentes működéséhez ugyanakkor – erősen nemzetek feletti jellege miatt – uniós szintű beavatkozásra van szükség, az EK beavatkozásának a szigorúan szükséges minimumra való korlátozása mellett.

A javaslat fő célkitűzése a nem harmonizált területhez tartozó áruk szabad mozgásának biztosítása. A javaslat csak a célkitűzésének elérésével összeegyeztethető minimális gazdasági terhet jelentheti, és hatékonynak és könnyen alkalmazhatónak kell lennie. A célkitűzések és a várható eredmények részletesebb és technikai leírását a hatásvizsgálat tartalmazza.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

Központosított irányítás – közvetlenül a Bizottság által

Idevágó észrevételek: szolgáltatásokat kell igénybe venni a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékeket vagy termékekkel kapcsolatos szempontokat tartalmazó részletes lista összeállításához, valamint a listát közétevő honlap elkészítéséhez.

6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Ellenőrző rendszer

A kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékeket vagy termékekkel kapcsolatos szempontokat tartalmazó részletes lista összeállítását, valamint ezt követően a listát közzétevő honlap elkészítését a tagállamoknak a rendelettel létrehozott bizottságban dolgozó képviselőivel együttműködve a Bizottság fogja ellenőrizni. Ezen túlmenően, a termékügyi kapcsolattartó pontokat szükség esetén arra kérhetik, hogy vegyenek részt ebben az ellenőrzésben.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A felmérések és a rendelkezésre álló szakirodalom szerint egyelőre nem létezik a kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékeket vagy termékekkel kapcsolatos szempontokat tartalmazó részletes lista.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (a múltbeli hasonló tapasztalatokból leszűrt tanulság)

Nem alkalmazandó.

6.2.3. A jövőbeli értékelés szabályai és gyakorisága

A jövőbeli értékelési tevékenységek szabályait és gyakoriságát az alkalmazandó szabályokkal összhangban fogják meghatározni.

7. Csalás elleni intézkedések

A 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20. és 21. sz. belső ellenőrzési szabvány teljes körű alkalmazása.

A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet keretében finanszírozott intézkedések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekeit a csalás, a korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésével és szabálytalanságok feltárása esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabásával védjék, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel valamint az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 5-i 1073/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[19] (XX 01 01) | A*/AD | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

B*, C*/AST | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 | 0.4 |

A XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet[20] | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb személyzet[21] | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

ÖSSZESEN | 1.4 | 1.4 | 1.4 | 1.4 | 1.4 | 1.4 |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A javaslat nyomon követésén túlmenően a feladatok a következőkből fognak állni:

- A kölcsönös elismerés hatálya alá tartozó termékeket vagy termékekkel kapcsolatos szempontokat tartalmazó részletes lista létrehozása;

- Ezt követően egy honlap létrehozása, ahol a listát közzé fogják tenni.

8.2.3. A (jogszabályban meghatározott) személyzet származási helye

Az érintett szolgálaton belül meglévő források felhasználásával átcsoportosítandó állások (belső áthelyezés)

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió euró (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 és azt követően | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

- belső | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

- külső | 0 | 0.5 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.7 |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 0 | 0.5 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.7 |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beleszámított humánerőforrás-költségek és kapcsolódó költségek

millió euró (három tizedesjegyig)

A humán erőforrás típusa | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott személyzet (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett nemzeti szakértők, szerződéses alkalmazottak, stb.) (adja meg a költségvetési tételt) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

Humánerőforrás-költségek és a kapcsolódó költségek összesen (a referenciaösszegbe NINCS beleszámítva) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beleszámított egyéb kiadások millió euró (három tizedesjegyig) |

2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012és azt követően | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.05 | 0.3 |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | 0 | 0 | 0.1 | 0.1 | 0 | 0 | 0.2 |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[22] | 0 | 0 | 0 | 0.1 | 0.1 | 0.1 | 0.3 |

XX 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

XX 01 02 11 05 – Információs rendszerek | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

2. Összes egyéb irányítási kiadás (XX 01 02 11) | 0.05 | 0.05 | 0.15 | 0.25 | 0.15 | 0.15 | 0.8 |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (részletezve, a költségvetési tétel megadásával) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

A humánerőforrás- és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen (a referenciaösszegbe NINCS beleszámítva) | 0.05 | 0.05 | 0.15 | 0.25 | 0.15 | 0.15 | 0.8 |

[1] HL C […]., […], […]. o.

[2] HL C […]., […], […]. o.

[3] HL C […]., […], […]. o.

[4] HL C […]., […], […]. o.

[5] HL C 141., 2000.5.19., 5. o.

[6] HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

[7] HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb a 2006. április 7-i 575/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 100., 2006.4.8., 3. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 191., 2004.5.28., 1. o. A legutóbb a 2006. május 23-i 776/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 136., 2006.5.24., 3. o.) módosított rendelet.

[9] HL L 164., 2004.4.30., 44-. o.; helyesbített változat: HL L 220., 2004.6.21., 16. o.

[10] HL L 235., 1996.9.17., 6. o. A legutóbb a 2004/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 164., 2004.4.30., 114. o.) módosított irányelv.

[11] HL L 110., 2001.4.20., 1. o. A legutóbb a 2004/50/EK irányelvvel módosított irányelv.

[12] HL L 144., 2004.4.30., 62. o.; helyesbített változat: HL L 181., 2004.5.18., 25. o.

[13] HL L 321., 1995.12.30., 1. o.

[14] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

[15] HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

[16] Olyan kiadás, amely nem tartozik az érintett xx cím xx 01 alcímébe.

[17] Kiadások a(z) xx cím xx 01 04 jogcímcsoportján belül.

[18] A(z) xx 01 alcímbe tartozó, a(z) xx 01 04 vagy a(z) xx 01 05 jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[19] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[20] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[21] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[22] Tanácsadó bizottság.