52007DC0756

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 27.11.2007

COM(2007) 756 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK

Hatodik jelentés az euroövezet jövőbeli bővítésének gyakorlati előkészületeiről {SEC(2007) 1574}

1. BEVEZETÉS

Az euro 2008. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételek Ciprus és Málta részéről történő megteremtéséről szóló 2007. július 10-i tanácsi határozatokat[1] követően mindkét országban folyik az eurobevezetés gyakorlati előkészítése. Ennek a jelentésnek a tárgyát ezek a gyakorlati előkészületek képezik, különösen az eurokészpénz bevezetése a gazdasági életbe, a magánszférában zajló előkészületek, illetve az euro Cipruson és Máltán történő bevezetésével kapcsolatos közvélemény.

A Bizottság mellékelt munkadokumentuma további technikai adatok iránti igényt fogalmaz meg, mind a szóban forgó két ország, mind a további érintett tagállamok részéről.

Ezt a jelentést öt régebbi, 2004 novembere és 2007 júliusa között kiadott, az euroövezet kibővítéséhez szükséges előkészületekről szóló jelentés[2] előzte meg.

2. AZ ELőKÉSZÜLETEK JELENLEGI FÁZISA

2.1. Ciprus

2.1.1. Hogyan vezetik be az eurokészpénzt a ciprusi gazdaságba, és milyen módon vonják ki a készpénzforgalomból a ciprusi fontot?

Az eurobevezetés Cipruson azt jelenti, hogy 775 000 fős népesség vesz majd részt a fontról euróra való átállásban, magánemberként is és cégek vagy állami intézménynek munkatársaiként is. Az euro fizikai bevezetéséért, illetve a font visszavonásáért a forgalomból a Ciprusi Központi Bank (CKB) a felelős.

Az eurobankjegyek és euroérmék iránti igény

Ahhoz, hogy helyettesítsük a Cipruson forgalomban lévő fontot eurokészpénzzel, szükség van 60,7 millió eurobankjegyre (1 190 millió euro értékben) és 395 millió euroérmére (100,26 millió euro értékben), a CKB számításai szerint.

Az Európai Központi Bank határozatának megfelelően – amely szerint az euroövezetbe újonnan belépők az Eurosystemtől kölcsönözhetnek szükséges mennyiségű eurobankjegyet, és azt később azokkal az átállás utáni bankjegyekkel fizethetik ki, amelyek előállítását már maguk oldották meg – az EKB október folyamán kapott eurobankjegyeket Görögország Központi Bankjától.

A ciprusi euroérméket a Finnországi Pénzverde állította elő, nyilvános ajánlattételi felhívást követően. A tömegtermelés akkor kezdődött el, amikor a Tanács 2007. július 10-én úgy határozott, hogy Ciprus 2008. január 1-jén bevezetheti az eurót. Az érmék 60%-a október közepére konténerekben megérkezett, a maradék 40% szállítása november közepére várható.

Előrefeltöltés és továbbított előrefeltöltés

Annak érdekében, hogy az áttérés zökkenőmentes legyen, az EKB előrefeltöltést alkalmaz, azaz még az euronap[3] előtt ellátja a kereskedelmi bankokat eurobankjegyekkel és euroérmékkel. Az előrefeltöltés október 22-én kezdődött el az euroérmék, és november 19-én az eurobankjegyek esetében. A CKB számításai szerint a Ciprusra beáramló eurobankjegyek értékének körülbelül a 80%-át (azaz 48,4 millió bankjegyet 950 millió euro értékben) és az euroérmék értékének a 64%-át (azaz 251,2 millió érmét körülbelül 64 millió euro értékben) még az euronap előtt vezetik be a ciprusi gazdaságba. Az előrefeltöltés összesen körülbelül 900 bankfiókot érint (átlagosan egy fiókra 860 lakos jut).

Következő lépésként a kereskedelmi bankoknak kell gondoskodniuk arról, hogy a készpénzforgalmat bonyolító, de különösen a kiskereskedelmi cégek jussanak hozzá eurokészpénzhez még az euronap előtt (továbbított előrefeltöltés), és képesek legyenek euróban visszaadni, de csak az euronapot követően. Ez azért fontos, mert így a minimumra csökken az az időszak, amikor párhuzamosan használják az eurót és a nemzeti valutát. A kasszafeltöltés részleteit a bankok és az ügyfeleik közötti szerződések tartalmazzák, meghatározva a szállítások időpontjait, a terhelési napot, a szükséges biztosítékokat és a fedezetek feltételeit. Bár a CKB és a kereskedelmi bankok aktív szerepet vállalnak abban, hogy elmagyarázzák a feltöltés fontosságát, az üzleti élet szereplői részéről a vártnál lényegesen alacsonyabb mértékben érkeztek megrendelések eurokészpénzre. További lépéseket is tettek, hogy aktivizálják a vállalkozásokat, ezek már hoztak pozitív eredményeket. December 31-én, ami speciális munkaszüneti nap, a bankok kkv-kat töltenek fel kisebb mennyiségű eurokészpénzzel. További erőfeszítéseket kell tenni ahhoz, hogy megvalósuljon a megfelelő szintű előrefeltöltés.

A művelet részeként 2007. december 3-tól 40 000 előre csomagolt euroérmekészlet (kezdőkészlet) lesz kapható a vállalkozások részére (készletenként 172 euro értékben) és 250 000 minikészlet a lakosság részére (készletenként 17,09 euro értékben). A készletek csomagolása egyszerű lesz, hogy azok ne gyűjteményekbe, hanem a forgalomba kerüljenek.

Néhány bank továbbá november 1-jétől átváltási árfolyamon, de átváltási díj felszámítása nélkül vált át saját ügyfeleiknek ciprusi fontot euróra, hogy a lakosság felkészülhessen az euróban való fizetésre az euronapot követően.

Készpénz bevezetése a gazdaságba 2008. január 1-jétől

Legtöbb eurobankjegy ATM-eken keresztül kerül majd forgalomba. Cipruson körülbelül 550 ATM-et működtetnek hitelintézetek, gyakorlatilag valamennyit banképületekben, ami azonnali utántöltést tesz lehetővé. Néhány nagyobb bank bejelentette, hogy ATM-jeik december 31-én este térnek át az euróra. Az ATM-ek legalább 70%-a legkésőbb euronap éjszaka egy órára tér át az euróra, míg a többi bank legkésőbb aznap délre. Normális körülmények között valamennyi ATM-ben 170 000 lehívásra kerül sor hetente, ennek értéke 22 millió euro (2006. évi átlagadatok).

Az euronapot követő néhány hétben az ATM-ek csak 10 és 20 eurós címleteket adnak majd ki, hogy a készpénzforgalom során a kereskedőknek kevesebbet kelljen visszaadniuk[4]. Hasonló okból a bankok is vállalták, hogy az euronapot követő időszakban csak kisebb címleteket adnak majd ki (elsősorban 5, 10 és 20, de maximum 50 eurós címletet).

A kereskedelmi szektor jelenti majd elsősorban azt a csatornát, amelyen az euroérmék beáramlanak majd a gazdaságba, mivel az érmék kiadása a bankokban nem általános gyakorlat. A nemzeti készpénz „visszaforgatásának” elkerülése érdekében a kereskedelmi szektortól azt várják, hogy az euronapot követően csak euróban adjanak vissza.

A nemzeti valuta visszakerülése

Ami a nemzeti valuta visszakerülését illeti, a CKB fokozta kampányát, hogy a polgárok vagy költsék el a felhalmozott készpénzüket, vagy helyezzék azt bankokba 2007 októberében. CKB számításai szerint ez év végére 80,9 millió nemzeti bankjegy és 472,7 millió nemzeti pénzérme lesz forgalomban. Arra számítanak, hogy ezen bankjegyek többsége és a pénzérméknek körülbelül a fele visszakerül a CKB-hez.

2008. január 1-jén, ami egy munkaszüneti nap, több központi elhelyezkedésű nagyobb bankfiók nyitva tart majd, hogy megkönnyítsék az áttérést a ciprusi fontról az euróra.

A bankok 2008. június 30-áig váltják át díjmentesen ciprusi fontot euróra, a következő összeghatárokig: egy ügyfél és egy tranzakció bankjegyek esetében 1000 CYP, ugyanez érmék esetében 50 CYP. A CKB folytatja a díjmentes átváltást az euronapot követő tíz éven keresztül a bankjegyek esetében, és két éven keresztül az érmék esetében.

Csekkek; POS-terminálok

Cipruson körülbelül 25 millió csekket használnak évente. Mivel azok a csekkek, amelyeket ciprusi fontban állítottak ki, és amelyek későbbi keltezésűek, mint 2007. december 31., nem lesznek érvényesek, a bankok elkezdték az euroalapú csekkfüzetek kiosztását ügyfeleik körében; ezek a csekkfüzetek már most is forgalomban vannak.

A körülbelül 19 000 Cipruson működő kereskedelmi terminált 2008. január 1-jén állítják át euróra. Azokat a terminálokat, amelyek például szállodákban és éttermekben vannak, és Szilveszterkor egész éjszaka kell fogadniuk fizetéseket, azonnal, az euronap hajnalán 00.01 perckor állítják át.

Az euro védelme a hamisítással szemben

Létrehozták a szükséges rendszert az euro hamisítással szembeni védelme érdekében[5]. Ciprusi szakértők továbbá részt vettek megfelelő képzésekben és munkacsoportokban a Bizottság, az Európai Központi Bank és az Europol keretében.

2.1.2. Mennyire felkészültek a vállalkozások az átállásra?

2007 szeptemberében az Európai Bizottság nevében Eurobarométer felmérést végeztek Cipruson a vállalkozások körében, együttműködve a ciprusi hatóságokkal. Ezt a felmérést egy másik előzte meg, amelyet 2007 januárjában végeztek[6]. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások felkészültek a váltásra, és a felkészülés során nem ütköztek nagyobb nehézségekbe. 2007 szeptember közepére gyakorlatilag valamennyi vállalkozás (97%) elkezdte a felkészülést az átállásra, de legtöbbjük ezt már 2007 áprilisában (88%) megkezdte.

Az ügyfélkapcsolataik során készpénzforgalmat bonyolító vállalkozások több mint 88%-a jelezte, hogy arra számítanak, hogy bankjaiktól kapnak majd eurobankjegyeket az euronapot megelőzően. Ötből négy vállalkozás (80%) arra számít, hogy számítógépes rendszereik (pl. könyvelési, számlázási, fizetési rendszerek) készen állnak majd az euróra való átálláshoz rögtön 2008. január 1-jén.

Több mint 9 vállalkozás a 10-ből tisztában van azzal, hogy 2007 szeptembere óta az árakat ciprusi fontban és euróban kell feltüntetni, és a vállalkozások túlnyomó többsége nem találja nehéznek ennek a kötelezettségnek a teljesítését. Ami a vállalkozások árpolitikáját illeti, a szeptemberi felmérés pozitív tendenciát mutatott. Az olyan lélektani árak esetében, mint például CYP 5,99, ahol az euróba való átszámítás nem kerek számot eredményez, a vállalkozások 17%-a (januárban 3%) jelezte, hogy lefelé kerekítik majd az árakat, míg csupán 3% (januárban 16%) jelezte azt, hogy felfelé. Sőt, azok aránya, akik azt mondják, hogy pontosan alkalmazzák majd az átváltást, és nem fognak kerekíteni, a januári 28%-ról 51%-ra nőtt szeptemberre.

2.1.3. Milyen lépésekre kerül sor annak érdekében, hogy a közvélemény az átállást ne kapcsolja össze az áremelkedéssel?

A legutóbbi euróval kapcsolatos Eurobarométer-felmérések szerint a válaszadók 74%-a még mindig attól tart, hogy az euróra való átállás árnövekedéssel jár majd[7]. Ez mindössze kis különbséget jelent a 2007 áprilisának adataihoz képest, amikor 78% osztotta ezt az aggodalmat[8].

Az elmúlt néhány hónapban a ciprusi hatóságok további lépéseket tettek annak érdekében, hogy biztosítsák az árstabilitást, és növeljék a fogyasztók bizalmát az átállással kapcsolatban. Az árak kettős feltüntetése 2007. szeptember 1-jétől kötelezővé vált a vállalkozások számára Cipruson. Ennek megvalósítását gondosan felügyeli az öt Euro Megfigyelőközpont, amelyeket az ország különböző részein hoztak létre, és amelyek több mint 100 felügyelőt küldenek ki rendszeresen a kereskedelmi pontok mindegyikébe. Az Euro Megfigyelőközpontok tíz tagból állnak, többek között a területi megbízottból, a kormány képviselőiből, a fogyasztói szövetségek, a szakszervezetek és az üzleti szféra képviselőiből. Rögtön a kezdetektől a kereskedők 80%-a helyesen, a törvényi előírásoknak megfelelően tüntette fel az árakat mindkét pénznemben, míg a többieknek segítséget nyújtottak az árak helyes, párhuzamos feltüntetéséhez. Általában pozitív az árak párhuzamos feltüntetésének a visszhangja, sőt, úgy tűnik, hogy az árak hangsúlyosabb feltüntetése hozzájárul a nagyobb átláthatósághoz.

Körülbelül 7130 vállalkozás, köztük nagyobb kereskedelmi vállalkozások és bankok, csatlakoztak a Tisztességes Árképzési Kódexhez, amelyet a kormány kezdeményezett 2007 júliusában. Számukra lehetővé tették, hogy a Kódex logóját kiállítsák üzleteikben és bankfiókjaikban, amennyiben magukra vállalják azt, hogy a Kódexnek megfelelően járnak el, azaz tisztességesen valósítják meg az átállást, nem hajtva hasznot az átállási folyamatból. A Pénzügyminisztérium a résztvevő vállalkozások listáját a ciprusi eurohonlapon és a közlönyben megjelenteti. A Kódex 2008. július 10-éig érvényes.

2007 szeptemberétől a Pénzügyminisztérium és a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, a Statisztikai Hivatallal és a Ciprusi Fogyasztói Szövetséggel együttműködve rendszeresen felügyeli az árakat. A Statisztikai Hivatal nevezetesen egy olyan termékkosár árainak alakulását felügyeli, amellyel kapcsolatban más országokban a tapasztalat azt mutatta, hogy a benne lévő termékek ára indokolatlanul megnőtt. A fogyasztók tájékoztatása érdekében havonta megjelentetik a legkedvezőbb árakat nyújtó kereskedők listáját.

Továbbá a Fogyasztók Ciprusi Szövetsége olyan felméréseket végez és jelentet meg, amelyek 11 000 kereskedelmi pont 80 000 termékének áralakulását elemzik. A júliustól szeptemberig tartó periódusra vonatkozó első eredmények azt mutatják, hogy a termékek körülbelül 80%-ának az ára stabil maradt vagy csökkent, míg az árnövekedés különböző mértéke a termékek fennmaradó 20%-át jellemezte. A Szövetség azt tervezi, hogy a jelentős árnövekedés eseteit sajtóban publikálja majd, azon indoklás kíséretében, amelyet a szóban forgó kereskedő fogalmaz meg.

2.1.4. Mennyire felkészültek a polgárok az átállásra?

Ciprus jelentősen megnövelte erőfeszítéseit az euróval kapcsolatos kommunikáció terén az elmúlt hónapokban. A Pénzügyminisztérium és a CKB szorosan együttműködik a vállalkozói és fogyasztói szervezetekkel, valamint az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal.

A lakossághoz az információt sajtókampányok útján juttatják el, amelyeket részben az Európai Bizottság támogat. A legfontosabb üzenetek érintik az átváltási árfolyam rögzítését, a Tisztességes Árképzési Kódexet, az árak két pénznemben való feltüntetését, a nemzeti valutában történt megtakarítások átcsoportosítását, illetve a fokozott fogyasztói tudatosságot. A kampányt valamennyi sajtófajtában folytatták, és különösen a televízióban (körülbelül 2500 alkalom), rádióban (körülbelül 6500 alkalom) és nyomtatott sajtóban (körülbelül 200 alkalom).

A Tisztességes Árképzési Kódexszel és az árak párhuzamos feltüntetésével kapcsolatos promóciós anyagot (plakátok, brosúrák) valamennyi vállalkozáshoz eljuttatták, iskolákban és szociális munkásoknak előadásokat tartottak, és elindítottak egy iskolai versenyt. A nemzeti eurohonlapot rendszeresen frissítik, és a hatóságok rendszeresen tájékoztatják a sajtót. Különleges célcsoportokhoz (a kkv-k, a sebezhető emberek csoportjai, a nők, a fiatalok) plakátokkal és brosúrákkal jutnak el, a vakokhoz “beszélő kártyákkal”. Ebben a folyamatban közreműködnek az Euro Megfigyelőközpontok, illetve négy “eurobusz”, amelyek bejárják a szigetet. Az ingyenes telefonvonalon körülbelül 500 telefonhívás érkezik hetente.

Augusztusban a ciprusi hatóságok módosították kommunikációs stratégiájukat, és felkérték a kommunikációs ügynökséget, hogy módosítsa a kampány tartalmát olyan módon, hogy az célzottabban irányuljon az egyes olyan csoportok igényeire, amelyek még mindig szkeptikusak az euro előnyeivel szemben.

A legutóbbi Eurobarométer felmérés azt mutatja, hogy az eurotámogatottság nő, habár alacsony szintről elindulva: a válaszadók 44%-a azt mondta, hogy ők személyesen nagyon vagy meglehetősen örülnek, hogy euro váltja fel a nemzeti valutájukat (2007 áprilisában ez az arány 40%, 2006 szeptemberében 32% volt).

Úgy tűnik, joggal feltételezhető, hogy a folyamatban lévő kommunikációs kampány kulcsfontosságú az euro támogatottságának növelésében. Más tényezők a következőket támasztják alá: a megkérdezettek 67%-a úgy érezte, hogy nagyon vagy meglehetősen jól tájékozott az euro bevezetésével kapcsolatban, ami hatalmas ugrás a régebbi adatokhoz képest (47% 2007 áprilisában és 39% 2006 szeptemberében). Hasonlóképpen javult a tájékozottság az euro néhány kulcsfontosságú tulajdonságával és az EMU-val kapcsolatban.

2.1.5. Következtetés

Az elmúlt néhány hónapban Cipruson jelentős előrelépés történt az euróra való átálláshoz szükséges gyakorlati előkészületek terén, és úgy tűnik, Ciprus általában véve jól felkészült az eurobevezetésre. Annak érdekében, hogy az euronaptól kezdődően a vállalkozások, és különösen a kereskedők, kizárólag euróban tudjanak visszaadni, a Központi Banknak és a bankoknak folytatniuk kell erőfeszítéseiket, hogy meggyőzzék a vállalkozásokat az előrefeltöltés fontosságáról. Az euróval kapcsolatos kommunikációnak továbbá arra kell még fokozottabban irányulnia, hogy az euro támogatottsága tovább erősödjön.

2.2. Málta

2.2.1. Hogyan kerül bevezetésre az eurokészpénz a máltai gazdaságba, és hogyan vonják ki a készpénzforgalomból a máltai lírát?

Máltán 400 000-es lakosság tér majd át a máltai líráról euróra. A Máltai Központi Bank (MKB) számításai szerint 41,51 millió eurobankjegyre (799 millió euro értékben) és 140 millió euroérmére (39,29 millió euro értékben) van szükség, hogy a jelenleg forgalomban lévő máltai lírát felváltsa az euro.

Az MKB a szükséges eurobankjegyeket a Banca d'Italia-tól kölcsönözte. A máltai euroérméket a párizsi Monnaie de Paris állította elő, és ezek 2007. szeptember közepe és október vége között megérkeztek Máltára.

A kereskedelmi bankok eurokészpénzzel való előrefeltöltése szeptember 15-én kezdődött el. Összességében az eurobankjegyek 92,5%-át (38,43 millió bankjegy 749 millió euro értékben), illetve az euroérmék 71%-át (99,12 millió érme 27,81 millió euro értékben) kiszállítják az ország 107 bankfiókjába még az euronap előtt.

Az MKB számításai szerint a bankjegyek 4,5%-át és az érmék 19,5%-át a bankok, feltöltési megállapodások keretében, kiszállítják a velük kapcsolatban álló vállalkozásokhoz még az euronap előtt, 2007. december 1-jét követően. Ezek a számítások magukba foglalják a 33 000 induló készletet a vállalkozások részére (készletenként 131 euro értékben) és 330 000 minikészletet a lakosság részére (készletenként 11,65 euro értékben). Ezekhez bankokban lehet majd hozzájutni, az előbbiekhez 2007. december 1-jétől, az utóbbiakhoz december 10-től.

Az összes (154) ATM körülbelül 60%-a 2008. január 1. éjféltől kisebb címleteket fog kiadni (elsősorban 10 és 20 eurós címleteket). Délre, ugyanazon a napon, az ATM-ek 85-90%-a ad majd ki eurót, míg a többi automata 16:00-ra lesz átállítva. Átlagosan valamennyi ATM-ben 306 000 lehívásra kerül sor hetente, ennek értéke 26,55 millió euro.

Tekintetbe véve, hogy Máltán különösen sok készpénz van forgalomban, az MKB 2007 szeptemberében elindított egy kampányt a televízióban és a sajtóban, amelyben arra ösztönözte az embereket, hogy megtakarításaikat bankokban helyezzék el, hogy minél kevesebb nemzeti valutát kelljen beváltani az euronapot követően. Számítások szerint 2008. január 1-jét követően 37 millió bankjegy és 128 millió érme kerül majd vissza az MKB-hez.

A bankok vállalták, hogy december 1-jétől díjmentesen, átváltási árfolyamon váltják át a máltai líra bankjegyeit és érméit euróra, amennyiben az eurobankjegyek rendelkezésre állnak majd. Ennek célja elsősorban az, hogy a kisvállalkozások hozzáférjenek valamennyi eurobankjegyhez még az euróra való áttérés előtt. A lakosságot figyelmeztetik majd, hogy az euro csak 2008. január 1-jén válik törvényes fizetési eszközzé. Attól a naptól 2008. március 31-ig a kereskedelmi bankok ügyfeleik számára átváltási árfolyamon díjmentesen váltják be a nemzeti valutát euróra, a nem ügyfeleknek pedig MTL 250 (582,34 euro) összeghatárig. Az MKB folytatja majd a máltai líra érméinek és bankjegyeinek beváltását, az előbbit 2010. február 1-jéig, az utóbbit 2018. február 1-jéig.

A bankok, úgy mint általában, nyitva tartanak december 31-én, és zárva lesznek január 1-jén. Január 2-án és 3-án csak olyan ügyleteket lehet majd bonyolítani, mint készpénz befizetése betéti számlára, külföldi valuta beváltása vagy beváltás euróra. Január 4-én és 5-én délután négyig meghosszabbítják a nyitva tartást. A meghosszabbított időszakban csak olyan tranzakciókat lehet majd végezni, mint készpénz befizetése betéti számlára, külföldi valuta beváltása vagy beváltás euróra.

Máltán körülbelül 12 millió csekket használnak évente. A máltai lírában 2008. január 1-je előtt kibocsátott csekkeket a kibocsátástól számított hathónapos rendes érvényességi időszak során el fogják fogadni, hacsak nem rövidebb érvényességi periódusra állították ki. A máltai lírában vezetett számlákhoz kibocsátott és 2008. január 1-je előtt euróban kiállított csekkeket a kereskedelmi bankok el fogják fogadni, amennyiben ezt a dátumot követően mutatják be azokat.

Létrehozták a szükséges rendszert az euro hamisítással szembeni védelme érdekében[9]. Máltai szakértők továbbá részt vettek megfelelő képzésekben és munkacsoportokban a Bizottság, az Európai Központi Bank és az Europol keretében.

2.2.2. Mennyire felkészültek a vállalkozások az átállásra?

Augusztus második felében és szeptember elején a nemzeti euroátállási bizottság (NECC), együttműködve a Nemzeti Statisztikai Hivatallal, végzett egy felmérést a máltai üzleti szektor felkészültségéről az euróra való átállásra[10]. Gyakorlatilag mind a 908 vállalkozás (16 500 fős lakosságot képviselték), amely részt vett a felmérésben (98%), tudta, hogy 2008. január 1-jén eurobevezetésre kerül sor, és a többség (56%) tudta, hogy az az időszak, amelynek során mindkét valuta forgalomban lesz, és mindkét pénznemben lehet elfogadni fizetséget, egy hónapig tart majd. Tízből kilenc vállalkozás tisztában volt azzal, hogy attól a naptól kezdve euróban lehet csak visszaadni.

A vállalkozások többsége (55%) arra számított, hogy bankjától kap majd eurokészpénzt 2008. január 1-je előtt. A fennmaradó 33%-nak, amely nem tervezett előrefeltöltést, több mint az egyharmada (37%) már rendelkezik eurokészpénzzel, vagy ATM-ekből vagy bankokból szerzi majd be azt januárban, míg egynegyede (26%) nem végez készpénztranzakciókat.

Az átállással kapcsolatos, számítógépes rendszereket érintő változtatásokkal kapcsolatban leggyakrabban a logisztika, ezt követően az értékesítés és a marketing, a könyvelés és a humán erőforrások területén működő rendszereket említették. A vállalkozásoknak körülbelül az egyharmada (31%) addigra frissítette könyvelési rendszerét az euróra való átállás figyelembevételével. Ez meglehetősen alacsony aránynak tűnik, de figyelembe kell venni, hogy a máltai vállalkozások igen nagy hányada kisvállalkozás (valamennyi vállalkozás 72%-a olyan egyéni vállalkozó, akiknek nincsen alkalmazottjuk, és akiknél általában nem alkalmaznak számítógépes könyvelési rendszereket).

A NECC elindított egy intenzív képzési programot, amelynek keretében 70 munkatárs euróval kapcsolatos képzéseket végez közvetlenül a kkv szektor számára, emellett meghonosították a „képezd az oktatót” szemléletet, így a nagyobb vállalkozások saját szervezetükön belül meg tudják szervezni a további képzéseket.

2.2.3. Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az átállást a közvélemény ne kapcsolja össze az áremelkedéssel?

A máltaiak kétharmada (65%) továbbra is tart az áremelkedéstől mint az eurobevezetés következményétől, és 76% tart a visszaélésektől. E félelmek eloszlatására a NECC egy sor lépést valósít meg[11]. Az árak mindkét pénznemben való feltüntetése kötelezővé vált 2007. július 11-én, és az is marad 2008. június 30-ig. A FAIR kezdeményezést – amelynek keretében több, mint 6 500 vállalkozás (a kiskereskedelmi egységek mintegy 80%-a) vállalta, hogy nem emel árat „azért, mert más pénznemre való átállás zajlik” – árstabilitási megállapodások egészítették ki, amelyeket a NECC számos importőrrel, forgalmazóval és gyártóval kötött 2007 augusztusában és szeptemberében. Ezekben a megállapodásokban a vállalkozások vállalták, hogy a termékek és szolgáltatások széles skálája esetében az árak változatlanok maradnak az átallást megelőző és követő bizonyok időszak során. Az árak figyelése, amelyet jelenleg a máltai hatóságok végeznek, kulcsfontosságú marad az árak alakulásának értékeléséhez és a fogyasztók tájékoztatásához. Ennek a figyelésnek folytatódnia kell az egész 2008-as évben, amikor a FAIR kezdeményezés és az árak mindkét pénznemben való feltüntetése már befejeződik.

2.2.4. Mennyire felkészültek a polgárok az átállásra?

A NECC, amely felelős az eurobevezetéssel kapcsolatos kommunikációs kampánystratégiáért, egy rövidebb szünet után 2007 augusztusában, elindította a kampány utolsó, intenzív és átfogó szakaszát az eurobevezetéssel kapcsolatos „gyakorlati teendőkre” koncentrálva (például mikor kell leadni a máltai lírát, hogyan kell használni az euroátváltót). Ennek a kampánynak egy részét az Európai Bizottság támogatja.

A tömegkommunikációs eszközökben folytatott kampányt – ezt az újságokban, a folyóiratokban, a televízióban, a rádióban, a buszmegállókban és az óriásplakátokon folytatták – kiegészítik olyan speciális tevékenységek, amelyek egyes célcsoportok felvilágosítására irányulnak: plébániákon euroközpontokat hoztak létre, hogy a falusi emberek fel tudják tenni kérdéseiket, egy oktatócsomagot fejlesztettek ki azoknak az oktatóknak, akik sebezhető emberek csoportjainak tartanak oktatást, és elindítottak egy euróval kapcsolatos középiskolai versenyt. További olyan lépésekre is sor került, mint a három visszaszámláló óra felállítása Málta központi helyszínein, illetve a vezető máltai televíziós csatornák napi esti híradásába 1,5 perces „eurohírek” beépítése. Az Európai Bizottsággal és az Európai Központi Bankkal együttműködve Málta októberben megrendezte az EMU-ról és az euróról szóló konferenciát.

A legutóbbi, 2007. szeptemberi Eurobarométer felmérések nagyon bíztató képet mutatnak, ami bizonyítja a hatóságok által vezetett intenzív és átfogó kampány sikerességét. A tendencia pozitív marad, és az euro támogatottsága jó szintet ért el. A megkérdezettek 56%-a (szemben a 2007. áprilisi 54%-kal és a 2006. szeptemberi 48%-kal) azt állította, hogy ők személy szerint nagyon vagy meglehetősen örülnek az euro bevezetésének, ami a második legnagyobb ilyen mutató az érintett országokban. A támogatottság szintje ugyanakkor messze nem éri el a hasonló időszakban mért szlovéniai támogatottságot.

A folyamatos kommunikációs kampány eredményei más területen is megmutatkoznak. A válaszadók saját informáltságuk értékelésének szintje, amely már áprilisban is jónak volt mondható, tovább nőtt, hacsak egy kicsit is: a megkérdezettek 74%-a úgy vélte, hogy nagyon jól tájékozott, szemben a régebbi 71%-kal. A megkérdezettek 99%-a tudja, hogy 2008-ban be fogják vezetni az eurót. Kismértékben nőtt az euro és EMU kulcsfontosságú tulajdonságainak az ismerete is.

2.2.5. Következtetés

Az elmúlt néhány hónapban Máltán jelentős előrelépés történt az euróra való átálláshoz szükséges gyakorlati előkészületek terén, és úgy tűnik, Málta általában véve jól felkészült az eurobevezetésre. Annak érdekében, hogy az euronaptól kezdődően a vállalkozások kizárólag euróban tudjanak visszaadni, különös figyelmet kell fordítani az előrefeltöltés megfelelő szintjére. Az euróval kapcsolatos kommunikációnak továbbá arra kell még fokozottabban irányulnia, hogy az euro támogatottsága tovább erősödjön.

2.3 A többi tagállam

A Bizottság ehhez a jelentéshez csatolt munkadokumentuma áttekintést nyújt a többi olyan tagállam előkészületeiről, amely még az eurobevezetés előtt áll.

[1] A Tanács határozata (2007. július 10.) a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Ciprus általi, 2008. január 1-jén történő bevezetéséről, HL L 186., 2007.7.18., 29. o.; A Tanács határozata (2007. július 10.) az EK-Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésével összhangban a közös valuta Málta általi, 2008. január 1-jén történő bevezetéséről, HL L 186., 2007.7.18., 32. o.

[2] COM(2004) 748., 2004. november 10.; COM(2005) 545., 2005. november 4.; COM(2006) 322., 2006. június 22; COM(2006) 671., 2006. november 10; COM(2007)434., 2007. július 16.

[3] euronap az a nap, amikor az eurobankjegyek és euroérmék forgalomba kerülnek (Ciprus és Málta esetében 2008. január 1.).

[4] A kereskedők készpénz iránti igénye lényegesen magasabb lesz az átállást követő napokban és hetekben, mint a normál körülmények között, mivel a vevőktől kapott nemzeti valutát nem lehet majd használni visszajáróként, és mivel a vevők szélesebb körűen használják majd a nemzeti valutát vásárlásokhoz, hogy megszabaduljanak tőle anélkül, hogy a bankban kelljen beváltani. Ha az eurót használó vevők kisebb címletekkel fizetnek, vagy oda tudják adni a pontos összeget, a kereskedőknek kevesebb aprópénzre lesz szüksége.

[5] Lásd a negyedik jelentést, 8. o. (http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/transition/transition_main_en.htm).

[6] Lásd: Flash Eurobarometer 200. és 218. Valamennyi Eurobarométer felmérés a következő címen tekinthető meg: http://ec.europa.eu/public_opinion/euro_en.htm.

[7] Flash Eurobarométer 214., 2007. szeptember

[8] Flash Eurobarométer 207.

[9] Lásd a negyedik jelentést, 11. o.

[10] Lásd: http://www.euro.gov.mt/page.aspx?ID=590.

[11] Lásd az ötödik jelentést, 7. o. (http://ec.europa.eu/economy_finance/euro/transition/transition_main_en.htm).