Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52007DC0409

    A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A mobiltelevíziók belső piacának megerősítése {SEC(2007) 980} {SEC(2007) 981}

    /* COM/2007/0409 végleges */

    52007DC0409




    [pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

    Brüsszel, 18.7.2007

    COM(2007) 409 végleges

    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

    A mobiltelevíziók belső piacának megerősítése

    {SEC(2007) 980}{SEC(2007) 981}

    A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

    A mobiltelevíziók belső piacának megerősítése

    1. MOBILTELEVÍZIÓ : ÚJ LEHETőSÉG AZ EU SZÁMÁRA

    A mobiltelevízió az audiovizuális tartalom mobil eszközre történő továbbítását jelenti[1]. A mobiltelevízió képes gyökeresen megváltoztatni a fogyasztók szokásait a televízióhasználat és az audiovizuális szolgáltatások igénybevételének terén. Lehetővé teszi, hogy bármely tartalmat, bármely időben, bárhol meg lehessen nézni, továbbá az interaktivitás új világát tárja elénk, melyben a hagyományos és a kreatív tartalom egyedi lehívása kiegészül az egyes fogyasztók egyéni szükségleihez és ízléséhez szabott szolgáltatásokkal. A mobiltelevízió két erőteljes társadalmi tendencia – a nagyobb mobilitás és a médiatartalomhoz való hozzáférés új formái – gyújtópontjában áll. Emiatt a gyorsan növekvő, következő fogyasztói technológiák egyikévé válhat.

    A személyes mobilkommunikáció – mely az egyik legdinamikusabb európai piac – és az audiovizuális tartalom egyesítése révén a mobiltelevízió a nagy értékű, innovatív szolgáltatások határán van. Becslések szerint 2011-re 7–20 milliárd eurós piaccá bővülhet, világszerte 200–500 millió fogyasztóhoz eljutva[2]. A digitális konvergencia egyik példája, a Bizottság i2010 információs társadalmi stratégiájának középpontjában álló fogalom. A digitális konvergencia új üzleti lehetőségeket, új munkahelyeket, a fogyasztók számára pedig új szolgáltatásokat biztosít Európában, hozzájárulva ezáltal az európai versenyképességhez és jóléthez, a növekedést és munkahelyteremtést célzó, megújult lisszaboni stratégiával és az Európai Tanács 2006. tavaszi ülésén elfogadott intézkedésekkel összhangban. A mobiltelevízió fejlődése jól illeszkedik az Európai Tanács Lahtiban megrendezett informális üléséhez intézett, az innovációt támogató, modern Európáról szóló bizottsági közleményben [3] meghatározott célkitűzésekbe.

    Az európai készülékgyártóknak és a szolgáltatóknak kiemelkedő szerepük van a mobiltelevízió kikísérletezésében és világszerte történő kereskedelmi bevezetésében. A mobiltelevíziós szolgáltatások bevezetése és elterjedése azonban eddig lassan történt az Unióban. Európa fő partnerországaiban – főleg Ázsiában és az USÁ-ban – a versenytársak jelentős előrelépést tettek, így Európa számára fennáll a veszély, hogy elveszíti versenyelőnyét a mobilszolgáltatások terén [4] és elszalasztja a növekedés és innováció nagy lehetőségét, hacsak nem sikerül elegendő lendületet és megfelelő koordinációs szintet elérni Európában.

    Emiatt tervet szükséges készíteni Európa számára. Ma a mobiltelevíziók piaca még nagyon korai szakaszban tart: 2006 kulcsfontosságú év volt a kísérleti projektek és a közlés szempontjából; 2007-ben Olaszország, Finnország, kisebb mértékben pedig Németország és az Egyesült Királyság kereskedelmi műveleteket végez, Németország, Franciarszág és Spanyolország pedig egyéb nemzeti bevezetéseket tervez. Az elterjedés azonban technológiai és szabályozási bizonytalanságok miatt nagyon lassú. 2008-at általában döntő fontosságú évnek tekintik a mobiltelevízió Unióban való elterjedése szempontjából, olyan fontos sportesemények miatt mint a Labdarúgó Európabajnokság és az Olimpiai Játékok, melyek egyedülálló lehetőséget biztosítanak a fogyasztók figyelmének fokozott felkeltéséhez és annak elősegítéséhez, hogy a fogyasztók elfogadják az új szolgáltatásokat. Az Európai Unió proaktív megközelítését indokló közérdekű cél, hogy az európai polgárok lehetőséget kapjanak az ezen innovatív szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez 2008-ban, valamint annak biztosítása, hogy az európai vállalkozások részt vegyenek ebben az innovációban.

    Ezen innovatív szolgáltatások EU-n belüli sikeres elfogadása olyan kedvező környezet kialakításától függ, mely lehetővé teszi az üzemeltetők és a fogyasztók számára, hogy kihasználják a belső piac előnyeit és megvalósítsák a szükséges méretgazdaságosságot.

    A mobiltelevíziós továbbítás különböző formákban történhet, élő adástól az időben eltérő adás („time-shifted") továbbításáig vagy az egyedi lehívásig („on-demand”). A mobiltelevíziós szolgáltatások továbbítása különböző hálózatokon történhet, belértve a cellarendszerű mobilt, a földi sugárzást, a műholdast és az Internet-alapút. Hasznos különbséget tenni az „ unicast ” („egy adó – egy fogadó”) és a „ broadcast ” („egy adó – több fogadó”) mobiltelevízió között[5]. E közleményben és a kísérő hatásvizsgálatban a mobiltelevízió fogalma kizárólag a „broadcast” földi sugárzásos mobiltelevízióra terjed ki . Ennek oka az, hogy a meglévő mobilkommunikációs hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szakpolitika és szabályozási keret már működik és e szolgáltatások az Unióban a legtöbb harmadik generáció (3G)-üzemeltető kereskedelmi kínálatának részeként jól fejlődtek. Ezen kívül csak a „broadcast” kategória képes ugyanazt a tartalmat egyidejelűg nagyszámú felhasználóhoz továbbítani, emiatt fontos szerepe van a mobiltelevíziós szolgáltatások tömeges telepítésében. A mobil műholdas szolgáltatások ( Mobile Satellite Services , MSS) szintén fontos platformot jelenthetnek a mobiltelevízió alkalmazások számára. Mindazonáltal a mobil földi szolgáltatásoktól eltérő problémákkal kell szembenézniük, melyekkel külön bizottsági kezdeményezés foglalkozik[6].

    2. A SIKER Fő ZÁLOGAI

    2006-ban a Bizottság párbeszédet kezdeményezett az érdekelt felekkel a fejlődő mobiltelevíziós szolgáltatásokat övező problémák kijelölése és kezelése céljából. A Bizottság szolgálatai elősegítették egy ipari ernyőcsoport, az Európai Mobil Műsorszórási Tanács (EMBC) létrehozását, mely fórum először fogja össze valamennyi érintett ipari szereplőt, beleértve a műsorszolgáltatókat, gyártókat, tartalomszolgáltatókat és telekommunikációs üzemeltetőket. Az EMBC ipari ajánlásokat fogalmazott meg 2007 márciusában. A tagállamokkal szintén rendszeres konzultációkra került sor konkrét kérdésekben, olyan intézményi fórumok keretében mint a Rádiófrekvencia Szakpolitikai Csoport, a Rádiófrekvencia Bizottság és a Kommunikációs Bizottság[7]. A Bizottság továbbra is konzultációkat folytat az érdekelt felekkel, beleértve a fogyasztói szervezeteket, és felszólítja a gazdasági ágazatot, hogy folytassa az interoperabilitásra irányuló munkát, különösen a továbbítás és s szolgáltatás szintjén.

    E konzultációk eredményeképpen három olyan tényező emelhető ki, mely elengedhetetlenül szükséges a mobiltelevízió sikeres bevezetéséhez:

    - Technikai szempontok (szabványok/interoperabilitás);

    - Innovációt és beruházást elősegítő szabályozási környezet;

    - A mobiltelevíziós szolgáltatások minőségi frekvenciájának biztosítása.

    2.1. Technikai szempontok (szabványok/interoperabilitás)

    A mobiltelevízióra vonatkozó közös műszaki szabvány elfogadása jelentős előnyöket biztosítana az európai fogyasztóknak és az iparnak. A mobiltelevízió értékláncának valamennyi szereplője – készülékgyártók, alkalmazás-fejlesztők, műsorszolgáltatók, tartalomkészítők, mobilüzemeltetők – számára biztonságot nyújtana a technológiai döntéshozatalban. Csak előre kiszámítható környezetben valósulhatnak meg beruházások a készülékgyártásban és a szolgáltatás-fejlesztésben, segítve ezáltal a szolgáltatások beindításához szükséges méretgazdaságosság kialakítását. A készülékek és szolgáltatások rendelkezésre állása, valamint az árcsökkenés fokozni fogja a keresletet, segítve ezáltal a kritikus tömeg elérését és biztosítva a mobiltelevízió megtérülését vizsgáló elemzések fenntarthatóságát.

    A GSM általános sikere – mely Európát vezető nemzetközi szerephez juttatta a mobil kommunikáció terén – rámutat azokra az előnyökre, melyek megnövekedhetnek, ha az ipar valmennyi szereplője megállapodik arról, hogy közös szabvány alapján fejleszt ki új szolgáltatást. A műsorszórás területén is széles körben elterjedt a közös szabványok használatára vonatkozó megállapodás. Napjainkban valamennyi európai digitális műsorszóró platform esetében a továbbítási technikák a megfelelő DVB-családhoz tartozó szabványokon alapulnak[8], melyeket az Európai Bizottság is aktívan ösztönöz harmadik országokkal való kapcsolataiban és melyek az európai kutatás támogatását is élvezik. Egy közös szabványra vonatkozó konszenzus elősegítené, hogy a mobil vevőberendezés képes legyen bármely európai műsorszóró mobiltelevíziós hálózaton működni, növelve ezáltal a fogyasztók bizalmát. A mobiltelevízió-működtetők számára könnyebbé fog válni a technológia kiválasztása. A mobiltelevíziós szolgáltatások sikeres telepítése Japánban, Dél-Koreában és az Egyesült Államokban az egységes szabványtól függ.

    Európában jelenleg fennáll a belső piac széttöredezettségének a veszélye , mivel számos mobiltelevízió technológia létezik a különféle platformok esetében, így a fentiekben vázolt előnyök nem aknázhatók ki. A földi digitális technológiákon alapuló kísérletek és kereskedelmi bevezetések[9] között a DVB-H -t[10] használják a legtöbb országban, melyet széles körben nyitott és stabil szabványnak tekintenek. A többi kísérlet és kereskedelmi bevezetés T-DMB -t[11] használ. Egyéb technológiák tesztelése is megkezdődött Európában[12].

    A Bizottság támogatja az ipar megközelítéseit a szabványok és az interoperabilitás problémáinak meghatározása tekintetében, különösen a gyorsan fejlődő technológiák esetében. A mobiltelevíziót illetően az EMBC elismerte a közös szabványról való megállapodás előnyeit, melyek révén jelentős méretgazdaságosság érhető el Európában. Az EMBC azonban nem javasolt közös szabványt. Ennélfogva nagyobb erőfeszítésekre van szükség e téren. A jelenlegi helyzetben a DVB-H tűnik a legerősebb versenyzőnek a jövőbeli európai földi mobiltelevízió-telepítés szempontjából. Európában már a legelterjedtebb szabványnak számít és nemzetközi viszonylatban is egyre kedveltebb. Világszerte – beleértve az USÁ-t és Ázsiát – közel 40 DVB-H kísérleti hálózatot használtak kísérletekhez. E kísérletek közül 25-öt Európában végeztek. Az Unión belül 15 tagállamban már végeztek kísérleteket, a DVB-H szolgáltatások kereskedelmi bevezetésében Olaszország jár az élen, melyet most Finnország, Franciaország, Németország és Spanyolország követ, mely országok szintén hoznak intézkedéseket a DVB-H hálózatok 2007-es üzembe helyezése érdekében.

    Több oka is van annak, hogy miért a DVB-H-t választották Európában a piaci szereplők . A DVB-H teljes mértékben visszamenőleg kompatibilis („backwards compatible”) a DVB-T-vel. Ez különösen fontos az európai, digitális műsorszórásra való áttérés szempontjából, mivel a DVB-T-t földi digitális továbbításra használják Európában mindenütt. Ezen kívül a know-how tekintetében a hálózat-üzemeltetők tapasztalattal rendelkeznek a DVB-T hálózatok kiépítésében és működtetésében. Az európai, egyesült államokbeli és ázsiai gyártók többsége DVB-H készüléket és rendszereket javasol, mivel a DVB-H teljesen szabványosított rendszer.

    Emiatt a Bizottság úgy véli, a DVB-H képezi majd a földi mobiltelevíziós szolgáltatások Unión belüli sikeres bevezetésének és elfogadásának az alapját. Ösztönözni fogja az iparral folytatott párbeszédet annak érdekében, hogy széleskörű konszenzus alakuljon ki a DVB-H alkalmazását illetően. E konszenzus támogatása céljából a Bizottságnak szándékában áll megtenni a szükséges lépéseket a DVB-H-nak az Európai Unió Hivatalos Lapjában [13] közzétett szabványok jegyzékébe[14] való felvétele érdekében. A DVB-H-nak a szabványok jegyzékébe való felvétele azt vonja maga után, hogy a tagállamokat felkérik, ösztönözzék a DVB-H használatát a földi mobiltelevíziós szolgáltatások biztosítása esetén. A Bizottság felszólítja az ipart annak biztosítására, hogy haladéktalanul rendeződjenek a DVB-H-hoz kapcsolódó szellemi tulajdonjogokra vonatkozó, lezáratlan kérdések[15]. A Bizottság továbbra is nyomon követi majd az Unión belüli helyzetet és 2008 közepén állhat elő javaslatokkal, valamint – szükség esetén – lépéseket tehet egy nyílt szabvány kötelezővé tétele érdekében[16].

    Ezen kívül az interoperabilitás fontos célkitűzés marad . A múlt tapasztalatai – főleg az interaktív televíziózás területén – azt mutatták, hogy egy közös szabvány önmagában nem elegendő az interoperabilitás biztosításához, különösen a fizikai jeltovábbításnál magasabb szintek esetében. Ennélfogva a Bizottság ösztönözni fogja, hogy az érdekelt felek működjenek együtt azon közös célt szem előtt tartva, hogy maximalizálják a fogyasztók szolgáltatásokhoz való hozzáférését, különösen nyílt szabványokra támaszkodva.

    2.2. Innovációt és beruházást elősegítő szabályozási környezet a mobiltelevíziók terén

    A mobiltelevíziós szolgáltatások engedélyezése terén jelentősen eltérnek a nemzeti megközelítések. Több tagállamban a mobiltelevízióra a műsorszórásra alkalmazandó általános rendszer az irányadó. Más tagállamokban nincsenek konkrét szabályok vagy az ezen új szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret még vita tárgyát képezi. Ezidáig kevés a tapasztalat a kizárólag mobil továbbítást alkalmazó műsorszóró szolgáltatásokkal (vagyis melyek nem rendelkeznek „hagyományos” műsorszóró engedéllyel a médiatörvény értelmében) kapcsolatban. Ez a helyzet nagyfokú szabályozási bizonytalanságot okoz, egyes esetekben pedig joghézagot , ami kedvezőtlenül hat a lehetséges mobiltelevízió-üzemeltetőkre a belső piacon.

    A mobiltelevízió elfogadásához átlátható és rugalmas szabályozási környezetre van szükség. Míg egyértelmű, hogy az engedélyezési döntések nemzeti előjogok maradnak, az ipar az érvényben lévő engedélyezési keret tisztázását várja és ésszerű mértékű biztonságot keres e téren, különösen ha a mobiltelevíziós szolgáltatások különböző tagállamokban történő bevezetéséről van szó.

    A mobiltelevíziós szolgáltatásokra vonatkozó engedélyezési rendszereknek figyelembe kell venniük a belső piac szükségleteit és a cél az azonos versenyfeltélek megteremtése kell, hogy legyen, mely lehetővé teszi a különböző szereplők számára az egyenlő feltételek melletti versenyt. A szabályozási megközelítések Unión belüli konzisztenciájára az alkamazandó szabályozás tisztázása és az innovációt és a beruházást elősegítő szabályozási környezet kialakítása miatt van szükség. A Bizottság úgy véli, hogy a mobiltelevízió kialakulóban lévő szolgáltatás, melyre nem kell kötelezettségeket előírni. Például a kötelezettségekkel terheltség nem megengedett a kialakulóban lévő szolgáltatásoknál[17] és más hagyományos műsorszórási kötelezettségek nem megfelelőek a mobiltelevízió esetében. A tagállamok felkérést kapnak az ilyen szabályozási akadályok feltárására és felszámolására. Ezen kívül a tagállamoknak nem kell tiltaniuk az infrastruktúra-megosztást[18]; ösztönözniük kell a helymegosztást, ha erre a hálózattelepítés megkönnyítése miatt van szükség és azt kötelezővé kell tenniük adott esetben a lehetséges környezetvédelmi aggályok kezelése érdekében[19].

    A szabályozás és az engedélyezési rendszerek területén a Bizottság támogatja a tagállamok közötti kapcsolatokat információcsere és a bevált gyakorlatok kijelölése céljából. A Bizottság útmutatást ad szabályozási kérdésekben, adott esetben iránymutatások és ajánlások formájában

    2.3. A mobiltelevíziós szolgáltatások minőségi frekvenciájának biztosítása

    A mobiltelevízió sikeres telepítésének egyik záloga a rádiófrekvenciához való hozzáférés. Elsősorban a frekvencia teszi lehetővé a mobiltelevíziós szolgáltatásokat, hatást gyakorolva az interoperabilitásra, a fogyasztóbarát feltételekre és az üzemeltetők költségeire. A tagállamoknak és az Európai Bizottságnak közös megfontolásokat kell hozniuk egy olyan frekvenciapolitika kialakítása érdekében, mely megfelel a fogyasztók és az ipar által elvárt nagyfokú koordinációnak. Széleskörű a konszenzus a tagállamok között azokat az előnyöket illetően, melyek egy ilyen pán-európai megközelítés révén elérhetők.

    Figyelembe véve az eltérő frekvenciaigényeket, ebben a szakaszban az innovációs ciklus fő kihívása annak biztosítása, hogy a rádiófrekvencia-források szükséges típusait késedelem nélkül hozzáférhetővé tegyék a lehető legtöbb európai régióban. Ennélfogva fontos, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy a mobiltelevízióhoz szükséges frekvencia a megfelelő sávokon késedelem nélkül hozzáférhető legyen.

    Fontos figyelembe venni Európa digitális televízióra való átállását, ami már jól előrehaladott egyes tagállamokban, valamint az analóg televízió 2012-ig történő kiiktatását[20]. Ez a folyamat értékes frekvenciák nagy mennyiségét szabadítja fel (az ún. digitális többlet ). E frekvencia kiutalásának európai szintű, összehangolt megközelítése szükséges az átállás előnyeinek kiaknázásához és annak lehetővé tételéhez, hogy új, innovatív szolgáltatások épüljenek ki az Unióban. A mobiltelevízió az egyik olyan lehetséges szolgáltatás, mely kiaknázhatja a digitális többlet előnyeit[21]. Természetesen más sávokat is figyelembe kell venni és meg kell vizsgálni az időzítés és a kivitelezhetőség kérdését is. A határokon átnyúló követelményeket is tekintetbe kell venni.

    Technikai jellemzői miatt az URH-sáv (470-862 MHz) frekvenciáját tartják a legmegfelelőbbnek a mobil multimédia szolgáltatások esetében. Amiatt is előnyös, mert a DVB-H kompatibilis a DVB-T-vel. E frekvencia használatát azonban korlátozzák a digitális többletre vonatkozó, eltérő nemzeti politikák, valamint az EU-koordináció hiánya. A Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy az URH-frekvencia egy részét – amint az felszabadul – tegyék elérhetővé a mobiltelevíziós szolgáltatások számára. A Bizottság szolgálatai felkérték a tagállamokat, vizsgálják meg, hogy a digitális többleten belül megvalósítható-e egy alsáv elkülönítése a mobiltelevízió számára . Egy 2007 végére tervezett, a digitális többletről szóló bizottsági közlemény vázolni fogja a bizottsági stratégiát az átállás miatt – különösen az URH-sávban – felszabadított frekvencia használatáról.

    Ezen kívül a Bizottság már együttműködik a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy legalább néhány harmonizált frekvencia rendelkezésre álljon , hogy el lehessen indítani a mobiltelevíziós szolgáltatásokat. Az úgynevezett L-sáv (1452-1492 MHz) – melyet néhány tagállam jelenleg a DAB-on[22] alapuló digitális rádióhoz használ – tartalékmegoldást jelenthet számos piacon, ahol nem áll rendelkezésre más frekvencia. A Bizottság javaslatokat tett e sáv megnyitására, technológiák szélesebb skálájának – beleértve a mobil multimédia szolgáltatásokat – alkalmazása céljából.

    3. MOBILTELEVÍZIÓRA VONATKOZÓ INTEGRÁLT POLITIKA

    E közlemény az EU e-kommunikációra vonatkozó szabályozási keretéhez kapcsolódó kérdésekre összpontosít (technológia, engedélyezési rendszerek és frekvenciapolitika). A mobiltelevízió sikeres telepítése és elterjedése alapvetően más elemektől függ, mint például a tartalom rendelkezésre állásától . Az audiovizuális média szolgáltatásokról szóló új irányelvjavaslat várhatóan korszerűsített keretet biztosít majd a mobiltelevízió tartalom számára is, függetlenül attól, hogy műsorszórásról vagy egyedi lehívásról van-e szó.

    Egy másik fontos kihívás prémium mobiltelevízió tartalom kínálata rugalmas, platformokon és határokon átlépő alapon, mely megfelelő díjazást biztosít a jogosultaknak. Ahhoz, hogy bármikor, bárhol és bármilyen eszközön mobiltelevíziót lehessen nézni, szerzői joghoz kapcsolódó megközelítésre és politikára van szükség, mely magában foglalhatja különösen a pán-európai licencjogot.

    Egy 2007 folyamán elfogadásra kerülő, az on-line tartalomról szóló és az említett kérdések közül néhánnyal foglalkozó bizottsági közlemény szintén fontos lesz a mobiltelevízió szempontjából.

    4. A KÖVETKEZő LÉPÉSEK

    A mobiltelevízió egy új és ígéretes konvergenciaplatform, mely fontos szerepet tölthet be azáltal, hogy ötvözi a telekommunikációt és az audiovizuális világot. A konvergencia áll az i2010-kezdeményezés középpontjában, mely új üzleti lehetőségeket, új munkahelyeket, a fogyasztók számára pedig új szolgáltatásokat biztosít Európában, hozzájárulva ezáltal az európai versenyképességhez és jóléthez. A mobiltelevízió sikeres európai bevezetéséhez és elterjedéséhez valamennyi érdekelt fél támogatására és aktív együttműködésére van szükség. Az alábbiakban kerülnek ismertetésre a megteendő főbb intézkedések:

    A tagállamokat felkérik, hogy :

    - Könnyítsék meg a mobiltelevízió-telepítést, figyelembe véve a maximális interoperabilitás biztosításának szükségességét. Ez magában foglalná a DVB-H bevezetésének ösztönzését is a tagállamok területén.

    - Alakítsanak ki kedvező szabályozási környezetet a mobiltelevíziós szolgáltatások esetében és valósítsák meg az egymás közötti koordinációt az engedélyezési rendszerekre vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje érdekében.

    - Tegyék hozzáférhetővé a frekvenciát – beleértve az URH-sávot, amint elérhető lesz – a lehető leggyorsabban a mobil műsorszórás számára.

    Az ipart felkérik, hogy :

    - Dolgozzon a maximális interoperabilitás elérésén, különösen pedig ösztönözze a konszenzust egy közös nyílt szabványra (DVB-H) vonatkozóan.

    - Járuljon hozzá a mobiltelevízió sikeres európai elterjedéséhez, adott esetben fenntartható párbeszéd és együttműködés révén.

    A Bizottság :

    - Ösztönözni fogja a konszenzust egy közös nyílt szabványra vonatkozóan. A konkrét intézkedések magukban foglalják az iparral folytatott párbeszédet és a DVB-H-nak a hivatalos uniós szabványok jegyzékébe való felvétele előkészítését.

    - Nyomon követi majd a korábbi intézkedések tagállamok általi végrehajtását és 2008 közepén állhat elő javaslatokkal, valamint – szükség esetén – lépéseket tehet egy nyílt szabvány kötelezővé tétele érdekében.

    - Iránymutatást ad az Unión belüli engedélyezési rendszerek átfogó keretére vonatkozóan. Kijelöli az uniós bevált gyakorlatokat és ösztönzi azok tagállamok általi elfogadását.

    - A „digitális többletre” (URH-sáv) vonatkozóan uniós stratégiát dolgoz ki, mely magában foglalná a mobil műsorszórási szolgáltatások számára a frekvencia biztosítását.

    [1] Számos eszköz alkalmas mobiltelevízió fogadására, de a legelterjedtebb a mobiltelefon.

    [2] Lásd a hatásvizsgálatot a piaci elemzések áttekintéséhez.

    [3] A Bizottság közleménye az Európai Tanácsnak (Lahtiban megrendezett informális ülés – Finnország, 2006. október 20.) egy innovációt támogató, modern Európáról, COM(2006) 589, 2006.10.12.., HL C 332., 2006.12.30., 42. o.

    [4] 2007 tavaszán például több mint 4 millió felhasználó volt Dél-Koreában és több mint 7 millió Japánban. Ezzel szemben Európában a fogyasztók a száma legfeljebb 500 000.

    [5] Az EMBC szerint a mobil műsorszórási szolgáltatás olyan szolgáltatás, mely egyidejűleg több címzettnek továbbítja a multimédia-tartalmat, (esetleg) anélkül, hogy ismert lenne a címzett.

    [6] A Bizottság a tagállamokkal együttműködve elfogadta a 2007/98/EK határozatot (HL L 43., 2007.2.15., 32. o.), fenntartva a 2 GHz frekvenciasávot az MSS rendszerek számára – beleértve a kiegészítő földi komponenseket – és megteremtve annak lehetőségét, hogy mobiltelevíziós szolgáltatásokat telepítsenek ezeken a sávokon. A Bizottság javasolja továbbá az engedélyezési eljárás és az üzemeltetők kiválasztásának EU-szintű koordinációját, a műholdas rendszerek határokon átnyúló jellegének megfelelő figyelembevétele céljából.

    [7] Engedélyezési albizottság.

    [8] DVB-S és DVB-S2 a műholdas műsorszórás, DVB-C a kábel-, és DVB-T a digitális földi szolgáltatás esetében.

    [9] A hibrid műholdas/földi rendszerek szintén fejlődnek, a csak földi rendszerek alternatívájaként, és nagyobb lefedettséget képesek biztosítani mint a csak földi rendszerek. A DVB-SH ilyen rendszer, mely az S-sávhoz és a hibrid (műholdas/földi) operációs elgondoláshoz alkalmassá tett DVB-H-ból áll.

    [10] Digitális Videó Műsorszórás közvetítése kézi termináloknak, DVB-T-szabványokon alapuló ETSI-szabvány.

    [11] Földi Digitális Multimédiás Műsorszórás, T-DAB-on alapuló ETSI-szabvány, beleértve a DAB-IP -t is (IP TV, DAB adatátvitelen keresztül). A T-DMB-szolgáltatást Németországban vezették be a 2006-os Labdarúgó Világbajnokság alkalmából. A DAB-IP-t jelenleg az Egyesült Királyságban használják.

    [12] Különösen a MediaFLO (Media Forward Link Only).

    [13] A Bizottság 2006/6364/EK határozata (2006. december 11.) az elektronikus hírközlő hálózatokra, az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra és a kapcsolódó eszközökre és szolgáltatásokra vonatkozó szabványoknak és/vagy előírásoknak minden korábbi változat helyébe lépő jegyzékéről (az értesítés a C(2006) 6364 számú dokumentummal történt). (2007/176/EK), HL L 86., 2007.3.27., 11. o.

    [14] 2002/21/EK irányelv (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról, (HL L 108., 2002.4.24., 23. o.). A 17. cikk tartalmazza a hivatkozott eljárást, mely tagállamokkal folytatott konzultációt, valamint további, a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó különleges bizottsági határozatot ír elő.

    [15] A DVB-T sikerét tapasztalva közös szabadalmat hoztak létre a DVB-H esetében.

    [16] A 2002/21/EK irányelv 17. cikkének (3) bekezdése szerint. Ez maga után vonná egy értesítés Hivatalos Lapban való közzétételét és valamennyi érinttet fél felhívást, hogy nyilvánosan tegye meg észrevételeit. A 17. cikk (3) bekezdése szerinti, valamennyi bizottsági javaslatot részletes hatásvizsgálat kísérné.

    [17] A 2002/22/EK egyetemes szolgáltatási irányelv (HL L 108., 2002.4.24., 51. o.) 31. cikke szerint csak olyan hálózatok esetében írhatók elő továbbítási kötelezettségek, ahol az ilyen hálózatok végfelhasználóinak jelentős hányada e hálózatokat használja a rádió- és televízióműsorok vételének fő eszközeként.

    [18] Ilyen megállapodásokat hoztak létre egyes piacokon a GSM és/vagy UMTS infrastruktúra keretében és e megállapodásokat a Bizottság mentesíti az EU versenyszabályai alól. A Bizottság 2003. július 16-i határozata (Ügyszám: COMP/38.369: T-Mobile Deutschland/O2 Germany: Network Sharing Rahmenvertrag), (HL L 75., 2004.3.12., 32. o.) és az Elsőfokú Bíróság 2006. május 2-i ítélete (T-328/03 sz. ügy)

    [19] A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 12. cikkével összhangban.

    [20] A Tanács támogatja e céldátumot, néhány tagállam azonban későbbi kiiktatást tervez.

    [21] Mint azt a finn elnökség által 2006. december 10-én Brüsszel megrendezett, az EU távközlési minisztereinek informális ülésén elismerték.

    [22] Digital Audio Broadcasting. A DAB fontos technológia a digitális rádió vonatkozásában.

    Top