52006SC1726

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 22.12.2006

SEC(2006) 1726

A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA Kísérődokumentum a következő javaslathoz

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról A hatásvizsgálat összefoglalása {COM(2006) 852 véglegesSEC(2006) 1725}

A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATAINAK MUNKADOKUMENTUMA

A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvről szóló javaslatra vonatkozó hatásvizsgálat összefoglalása

Vezető főigazgatóság: Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóság

1. szakasz: Eljárási kérdések és konzultáció az érdekelt felekkel

A kezdeményezés előkészítése 2005 elején kezdődött. A hatásvizsgálat 2006 májusában kezdődött el és 2006 augusztusában ért véget, külső szakvélemények felhasználása nélkül.

A tagállamokkal és az EFTA-országokkal főként a veszélyesáru-szállítási szabályozási bizottságon keresztül konzultáltak.

Az Európai Parlamentet folyamatosan tájékoztatták a bizottság munkájáról.

A bizottságban megfigyelőként részt vevő érdekelt felek folyamatosan ismertették nézeteiket.

A Your Voice In Europe portálon lefolytatott nyilvános konzultáció 2006. május 21-én indult és 2006. július 31-én ért véget.

2. szakasz: Problémameghatározás

2.1. A veszélyes áruk szárazföldi szállításának áttekintése

A következő táblázat szállítási mód szerint mutatja be a 15 tagú EU országaiban a szárazföldi teherszállítás és veszélyesáru-szállítás 2002. évi teljes mennyiségét .

SZÁLLÍTÁS MÓDJA | SZÁLLÍTÁS (milliárd tonna-km) | A BELFÖLDI SZÁLLÍTÁS RÉSZESEDÉSE (milliárd tonna-km) |

Teher összesen | Veszélyes áruk | Teher összesen | Veszélyes áruk |

Közút | 1100 | 64 | 990 | 58 |

Vasút | 218 | 28 | 131 | 19 |

Belvíz | 99 | 19 | 29 | 6 |

Összesen | 1417 | 111 | 1150 | 84 |

Az új tagállamok adatainak hozzáadása a fenti számokhoz a teljes teherszállítást mintegy 25%, a veszélyesáru-szállítást pedig mintegy 30% becsült értékkel növelné.

2.2. A nemzetközi szárazföldi veszélyesáru-szállításra vonatkozó európai szabályozás

A veszélyes áruk nemzetközi szállítását az Egyesült Nemzetek veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlásain (Recommendations on the Transport of Dangerous Goods Model Regulations) alapuló nemzetközi megállapodások szabályozzák. Az ENSZ-ajánlások végrehajtása a szárazföldi szállítási módok tekintetében három eszközzel történt:

- A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás ( ADR )

- A veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló előírás ( RID )

- A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodás ( ADN )

Majdnem minden EU-ország aláírta az ADR-t és a RID-et.

Az ADN még nem lépett hatályba. Ratifikációja folyamatban van, és várhatóan legkésőbb 2009-ben hatályba lép. Az ADN-t kilenc EU-ország írta alá. Pillanatnyilag két másik ADN-alapú rendszert (ADNR, ADND) alkalmaznak a Rajna és a Duna térségében, amelyet azon térségek országai aláírtak. Ezenfelül léteznek a belföldi szállításra vonatkozó nemzeti szabályok.

2.3. A szárazföldi veszélyesáru-szállításról szóló európai uniós jogszabályok

Az EU jogszabályai kiegészítik a veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi előírásokat a nemzetközi megállapodások szabályainak a belföldi szállításra történő alkalmazásával. Ezek a következő szabályokból állnak:

Az ARD-t és a RID-et két jogszabály, úgynevezett keretirányelv – a 94/55/EK (ADR) és a 96/49/EK (RID) tanácsi irányelv – formájában beépítették a közösségi joganyagba.

A Bizottság 1997-ben javaslatot tett a következő irányelvre: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a veszélyes áruk belvízi szállításáról . Mivel az ADN-megállapodást nem kötötték meg a várakozásoknak megfelelően, a javaslatot nem fogadták el, majd 2004-ben visszavonták.

A keretirányelvekhez kapcsolódóan elfogadtak két, a veszélyes áruk szállításánál alkalmazott biztonsági tanácsadókról szóló, mindhárom szárazföldi szállítási módra kiterjedő irányelvet: a 96/35/EK tanácsi irányelvet és a 2000/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet .

Végül az alábbi négy bizottsági határozat biztosít nemzeti szinten eltéréseket a tagállamoknak a keretirányelvek alól: a 2005/263/EK, a 2005/903/EK, a 2005/180/EK és a 2005/777/EK.

2.4. Fellépést igénylő problémák

A szárazföldi veszélyesáru-szállítást szabályozó európai uniós jogszabályok csak a közúti és vasúti szállítási módra terjednek ki, a veszélyes áruk belvízi szállítására azonban nincsenek európai szabályok. A multimodális szállítás esetében nem kívánatos minden egyes mód tekintetében külön szabálykészletet fenntartani, amelyhez a jogalkalmazónak igazodnia kell. Amennyiben lehetséges, a szabályoknak egyezniük kell.

A veszélyes áruk szállítására vonatkozó jelenlegi uniós szabályozás történelmi okok miatt meglehetősen bonyolult, célszerű volna egyszerűsíteni.

2.5. Érintett felek

Az érintett felek a veszélyes áruk szállítási műveleteiben érdekelt társaságok.

2.6. Az EU cselekvési jogalapja

A Szerződés 71. cikke.

2.7. Szubszidiaritás és arányosság

Az ADR és a RID alkalmazásának – azok közúti és vasúti szállítási módokkal kapcsolatos közösségi joganyagba való bevonásával történő – megerősítése és kiterjesztése bizonyította az uniós beavatkozás indokoltságát. A belvízi szállítási mód és az ADN tekintetében hasonló jogállás létrehozása érdekében ugyanígy szükséges az uniós beavatkozás.

Az egyik ADN-t már alkalmazó vagy azt alkalmazni szándékozó tagállamok részéről csak nagyon kis mértékű többlet-erőfeszítés szükséges a hatály belföldi szállításra történő kiterjesztéséhez. Az arányosság kérdése különösen fontos a belvizeken nagyon kevés veszélyesáru-szállítást bonyolító vagy belvízi szállítást egyáltalán nem alkalmazó tagállamok számára. E kérdést az 5.3. pont tárgyalja.

2.8. Előrelátható problémák

A többféle szállítási módot ötvöző koncepciók terjedésével a különböző szállítási módokra vonatkozó különböző szabályok tovább súlyosbítják a multimodális szállítási műveletek során felmerülő napi problémákat és szükségtelenül növelik a költségeket. A belvízi szállítás tekintetében a nemzetközi és belföldi műveletekre vonatkozó eltérő szabályok ellehetetlenítik e – különben sok esetben a legkedvezőbb – szállítási mód fejlődését.

3. szakasz: Célkitűzések

Az általános szakpolitikai célkitűzés a veszélyesáru-szállítás biztonságosságának biztosítása az EU területén.

Az ADR, RID és – hamarosan – ADN nemzetközi megállapodások a nemzetközi szállítás terén megvalósítják a célkitűzéseket. Az EU területén szükséges ezenfelül ugyanezen célkitűzések alkalmazása a belföldi szállításra.

Mostanáig a belföldi veszélyesáru-szállításra vonatkozó uniós jogszabályok a közúti és vasúti szállítási módokra korlátozódtak. A harmadik nemzetközi megállapodás – az ADN – várhatóan hamarosan hatályba lép; ezért a jövőben indokolt valamennyi belföldi szállítási mód összehangolt kezelése. A belföldi szállítás tekintetében legalább a nemzetközi szféráéval megegyező biztonsági szint biztosítása megelőzi a vízi baleseteket, ezáltal támogatja a fenntartható fejlődés stratégiáját, különösen a környezet és a társadalom tekintetében.

A veszélyes áruk szállításáról szóló két meglévő keretirányelvet többször módosították. A Bizottság Jogi Szolgálata ezért kodifikációs eljárást indított a jogszabályok egyszerűsítése érdekében, de az eljárást megszakították az uniós beavatkozás belvízi szállítási módra történő kiterjesztésével kapcsolatos elgondolás mérlegelésének kezdetekor. Úgy vélték, hogy kedvezőbb megoldás lenne a meglévő irányelvek egyetlen – a kívánt kiterjesztett hatályú – jogszabállyal történő helyettesítése. Ez az uniós jogszabályok lisszaboni stratégiával összhangban lévő egyszerűsítését jelentené.

Amennyiben e jogalkotási intézkedést végrehajtják, még lesznek további célkitűzések az egyszerűsítés terén:

Egyrészt az ADN-nek az uniós joganyag hatálya alá történő bevonása szükségtelenné tenné a veszélyes áruk szállításánál alkalmazott biztonsági tanácsadókról szóló két irányelvet, így azokat hatályon kívül helyezhetnék.

Másrészt a két keretirányelv rendelkezései nem szükségszerűen azonosak még ott sem, ahol ez lehetséges lenne, valamint jelenleg elavult vagy a közeljövőben elavulttá váló rendelkezéseket is tartalmaznak. Most lehetőség nyílik mindhárom szállítási mód tekintetében a lehető legegységesebb rendelkezések megállapítására, az elavult rendelkezések visszavonására és a jövőben nyilvánvalóan elavulttá váló rendelkezések előkészítésére.

Harmadrészt a nemzeti eltérésekről szóló négy bizottsági határozatot bele lehetne foglalni a tervezett új keretirányelvbe.

Végül mintegy 2000 oldallal lehetne csökkenteni a joganyag terjedelmét.

4. szakasz: Szakpolitikai lehetőségek

Három megoldási lehetőséget mérlegeltek.

4.1. 1. lehetőség: Változatlan politika, csak kodifikáció

A veszélyes áruk szállításáról szóló meglévő uniós jogszabályok hatályát és tartalmát jelenlegi formájában megtartják. A belvízi szállítást nem foglalják a közösségi joganyagba. Csak a kodifikációs eljárást végzik el a meglévő joganyag tekintetében.

4.2. 2. lehetőség: Kodifikáció és új szabályozás a belvízi hajózásban

A kodifikációt elvégzik az 1. lehetőséghez hasonlóan, ezen túlmenően pedig a belvízi veszélyesáru-szállításra és az ADN-re kiterjedő új uniós jogszabályt hoznak létre.

4.3. 3. lehetőség: A hatályos jog felülvizsgálata, a belvízi hajózás területén is

A veszélyes áruk szállításáról szóló meglévő uniós jogszabályokat felülvizsgálják és egyszerűsítik, a keretirányelveket egybefoglalják, és a jogszabályok hatályát kiterjesztik a belvízi szállításra az ADN értelmében.

5. szakasz: Hatásvizsgálat

5.1. A szakpolitikai lehetőségek valószínű gazdasági, társadalmi és környezeti hatása

A szakpolitikai lehetőségek különböző fokú gazdasági, társadalmi és környezeti hatással bírnak, noha a hatás egészében meglehetősen kis mértékűnek tűnik.

A veszélyes áruk szállítása tekintetében vitathatatlanul szabályokra van szükség annak biztosítására, hogy e műveleteket a lakosságra, a környezetre és a szállítási műveletekbe bevont munkavállalókra háruló kockázat lehető legkisebbre való csökkentése mellett végezzék el. Következésképpen nem történt a szabályok eltörlésére vagy a rendszer alapvető megváltoztatására irányuló kezdeményezés: a veszélyes áruk létezését nem lehet megkérdőjelezni, és elkerülhetetlen azok egyik helyről a másikra történő szállítása.

Az 1. lehetőség gyakorlatilag nem változtatná meg a szakpolitikákat és a szabályokat. A kodifikáció valószínűleg – korlátozott mértékben – felhasználóbarátabbá tenné a szabályok alkalmazását egyszerűen az aktusok, módosítások és kereszthivatkozások jelentős mértékű csökkentése által. Az egyszerűsített szabályokat várhatóan készségesebben elfogadják, ennek megfelelően a kockázatok is csökkennének, ami pedig valamennyi – gazdasági, társadalmi és környezeti – területen csökkentené a negatív hatás valószínűségét. Mindamellett, bár e változásokat az érdekeltek üdvözölnék, azok hatása valamennyi területen várhatóan korlátozott lenne.

A 2. lehetőség a belvízi szállítással bővíti az 1. lehetőséget. A veszélyes áruk közúti és vasúti szállításához hasonlóan a belvízi szállítás sem valósulhat meg a biztonságos szállítást és általában a társadalomra, az érintett munkavállalókra és a környezetre háruló kockázat lehető legkisebbre való csökkentését biztosító szabályok nélkül. A Rajna- (ADNR) és a Duna- (ADND) menti területeken folytatott nemzetközi szállítási műveletekre, valamint a veszélyes áru szállítására használt belvízi utakkal rendelkező országokban a belföldi műveletekre vonatkozóan szabályozást vezettek be. Az adott nemzetközi megállapodások jellegétől függően a nemzetközi szabályok lehetnek kötelezőek vagy nem kötelezőek: utóbbi esetben más szabályok is hatályban lehetnek. A nemzeti szabályok kiegészítik a nemzetközi szállításra vonatkozó hatályos szabályokat.

Noha értékelik, hogy számos tagállam igyekezett nemzeti szabályait összhangba hozni a nemzetköziekkel, továbbra is tény, hogy még mindig igen sokféle szabály létezik egyszerre, különösen a kibővített Közösségben. A veszélyes áruk szállításáról szóló, az érintett termékek nagy száma miatt elkerülhetetlenül összetett szabályok mellett a gazdasági szereplőknek csak egy szabálykészletnek kellene megfelelniük a belföldi és a nemzetközi szállítási műveletek tekintetében egyaránt. Mivel a nemzetközi szabálykészlet hamarosan kötelezővé válik az ADN-t aláíró tagállamok számára, logikus ugyanezen szabályok használata a belföldi műveletekre is.

A szereplők tekintetében képviselt nyilvánvaló gazdasági előnyök mellett a társadalmi hatás szintén kedvező. Szabályokat kell létrehozni a munkavállalók védelme és biztonsága érdekében, különösen a veszélyes áruk szállítása terén. Elismert tény, hogy az ADN bizonyos szintű védelmet nyújt a veszélyes áruk szállítása során bekövetkező balesetek, illetve véletlen veszélyesanyag-kibocsátás ellen; ezt a védelmi szintet élvezte a legtöbb munkavállaló az ADN-megállapodás alapját képező Rajna-ADN-ben foglalt biztonsági szabályokon keresztül is. A szabály ezenfelül hasonlóan megfelelő védelmet nyújt a mentőalakulatoknak is váratlan esemény vagy baleset esetén. Ahol a javasolt szabályokat kielégítően végrehajtják, igen jelentős környezeti hatás is tapasztalható lesz a belvízi veszélyesáru-szállítás során bekövetkező váratlan események vagy balesetek kockázatának lényeges csökkenése által.

Szükséges természetesen a kérdéses szabályok végrehajtása. Egyetlen szabálykészlet jelentősen megkönnyítené a tagállamok végrehajtással kapcsolatos feladatait. Valójában egyes tagállamok főként a végrehajtást kívánták egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni, amikor máris megpróbálták csökkenteni a belső piacaikon alkalmazandó rendszerek számát.

Összegezve a fentieket, az egész EU-ra, illetve a nemzetközi és belföldi szállítási műveletekre egyaránt kiterjedő belvízi veszélyesáru-szállítási rendszer létrehozása kedvező hatással bír a gazdaságra, a társadalomra, a környezetre és a végrehajtásra nézve is. A piacnak szabályokra van szüksége a szállítással kapcsolatos kockázatok tekintetében. Értelemszerű a jelentős belvízi piacokkal rendelkező tagállamok által nemzetközi kötelezettségeik tekintetében mindenképpen alkalmazandó szabálykészlet – nevezetesen az ADN-rendszer – használata.

A 3. lehetőség a 2. lehetőségen felül egy felülvizsgálattal kapcsolatos elemet is tartalmaz a javaslatban. E felülvizsgálat két részből áll. Az első célja az elavult rendelkezések eltávolítása. E lehetőség kodifikációs folyamaton belül nem lenne elérhető. Aligha lehet kétséges az elavult rendelkezések eltávolításának hasznossága. Fennmaradásuk csak szükségtelenül bonyolulttá teszi az önmagában is összetett kérdéskört, ami a kockázatok és költségek növekedéséhez vezet. A második rész tárgya a három szárazföldi szállítási módra (közúti, vasúti és belvízi) vonatkozó szabályok lehetőség szerinti összehangolása. A szállítási műveletek folyamatosan növekvő száma több szállítási módot tesz szükségessé, és az egyes módok tekintetében különböző szabálykészletek alkalmazása szükségtelenül megdrágítja és bonyolítja a műveleteket. Egy összehangolt szabálykészlet nyilvánvalóan megkönnyíti a multimodális szállítást.

A komplex szabályok csökkentik a szállításhoz kapcsolódó biztonsági és környezeti kockázatokat is. Elismert tény tehát, hogy a szabályok összehangolása kedvező hatással lenne minden területre: a gazdaságra a költségek csökkentése által; társadalmi téren a könnyebben alkalmazható, így nagyobb biztonságot nyújtó szabályok által; és környezeti téren ugyanezen okokból. A kevésbé változatos szabályok megkönnyítenék a nemzeti hatóságok általi végrehajtást. Az összehangolt, felhasználóbarátabb szabálykészlet jelentősen növelhetné az érdekelt felek megfelelőségét is.

Bár mindegyik lehetőség kedvező hatással bír a gazdaság, a társadalom, a környezet és a végrehajtás terén, a 3. lehetőség e szempontból a legkedvezőbb.

A belvízi veszélyesáru-szállítást nem bonyolító, vagy más tagállamokhoz kapcsolódó belvízi utakkal nem rendelkező tagállamok különös helyzetét az 5.3. pont tárgyalja.

5.2. A közösségi jog egyszerűsítésére gyakorolt hatás

Az 1. és 2. lehetőség csak a kodifikáció – gyakorlatilag a meglévő irányelvek egységes szerkezetbe foglalása – által egyszerűsítené a közösségi jogot.

A 3. lehetőség ennél jóval tovább megy a felhasználóbarátabb egyszerűsítés irányába, az összes jelenlegi irányelv és határozat egyetlen uniós jogszabályba történő foglalásával.

5.3. Regionális különbségek a hatás terén

A 3. szakpolitikai lehetőségnél felvázolt jogalkotási kezdeményezés úgy rendelkezik, hogy a más tagállamokkal való belvízi kapcsolattal nem rendelkező tagállamok dönthetnek az EU szabályai vagy más szabályok további alkalmazása mellett. Ugyanígy a belvízi veszélyesáru-szállítást egyáltalán nem bonyolító tagállamok sem lennének kötelesek végrehajtani a javasolt irányelvet.

5.4. Az EU területén kívüli hatás

A közúti és vasúti szállítás tekintetében egyik szakpolitikai lehetőség sem változtatná meg az Európai Unión kívüli országokkal kapcsolatos helyzetet.

A 2. és 3. szakpolitikai lehetőség valószínűleg elősegítené a belvízi veszélyesáru-szállításra vonatkozó szabályok összehangolását az Európai Unión kívüli európai országokban is.

5.5. A nyilvános konzultáció eredménye

A válaszadók igen nagy többsége a DG TREN által a 6.2. pontban javasolt szakpolitikát támogatja.

6. szakasz: A lehetőségek összevetése

6.1. A hatások összefoglalása

A három kiválasztott szakpolitikai lehetőség közötti egyetlen jelentős különbség a belvízi szállítási módnak a közösségi jogba történő belefoglalása vagy annak hiánya. Ezenfelül a 2. és 3. lehetőség különbözik a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok öszehangolása és egyszerűsítése szintjének tekintetében.

Az alábbi összehasonlító táblázatok a három lehetőség becsült hatásait mutatják be.

Hatás | Szakpolitikai lehetőségek |

1. Változatlan politika, csak kodifikáció | 2. Kodifikáció + Belvízi szállítás | 3. Felülvizsgálat + Belvízi szállítás |

A szállítás biztonságosságának javítása | nem | valószínűleg | valószínűleg |

A szállítási szolgáltatások szabad mozgásának előmozdítása | nem | valószínűleg | valószínűleg |

A balesetek környezeti kockázatának csökkentése | nem | valószínűleg | valószínűleg |

Az uniós joganyag egyszerűsítése | bizonyos mértékig | bizonyos mértékig | jelentősen |

Az uniós joganyag aktualizálása | bizonyos mértékig | bizonyos mértékig | teljesen |

A szállítási módokra vonatkozó szabályok összehangolása | nem | nem | igen |

6.2. Előnyben részesített lehetőség

Mivel az ADN hamarosan hatályba lép, indokolt a veszélyes áruk szállításáról szóló jelenlegi uniós jogszabályok hatályának a belvízi szállítási módra történő kiterjesztése. Ennek eléréséhez a 2. és a 3. szakpolitikai lehetőség áll rendelkezésre. Mivel egyedül a 3. lehetőség által érhető el e téren a közösségi jog teljes összehangolásával és egyszerűsítésével kapcsolatos célkitűzés, az előnyben részesített lehetőség a jogszabályok felülvizsgálata és azok belvízi szállítási módra történő kiterjesztése.