52006PC0401

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 19.7.2006

COM(2006) 401 végleges

2006/0140 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendelet e tekintetben történő módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság) {SEC(2006) 953}{SEC(2006) 954}{SEC(2006) 955}

INDOKOLÁS

1. BEVEZETÉS

2004. október 26-án a Tanács elfogadta az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) felállításáról szóló 2007/2004/EK rendeletet[1].

Az Ügynökség 2005-ben kezdte meg működését, és azóta a tagállamokkal együtt számos műveletet megvalósított a külső határokon.

A Szerződés 64. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a 2007/2004/EK tanácsi rendelet 8. cikke szerint az Ügynökség támogatást nyújt azon tagállamok részére, amelyek a külső határokon fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülmények esetén ezt kérik. E támogatás magában foglalhatja a többi tagállammal folytatott koordinációt, valamint a külső határok ellenőrzése és őrizete céljából az Ügynökség saját szakértőinek igénybevételét műszaki eszközeikkel együtt.

A tagállamok külső határain megvalósuló operatív együttműködés összehangolásával kapcsolatban az Ügynökség és a külső határszakértők közös egységének égisze alatt szerzett gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy közös szabályok kialakítására van szükség azon feladatokra vonatkozóan, amelyeket valamely tagállam határőrei egy közös művelet részeként egy másik tagállam területén hajthatnak végre.

Figyelemmel arra, hogy számos tagállam számára kritikus helyzetet jelent a tengeren érkező nagyszámú illegális bevándorló beáramlása, szükségesnek tűnik a tagállamok és a Közösség között e területen megvalósuló szolidaritás további erősítése olyan gyorsreagálású határvédelmi csapatok létrehozásával, amelyek ilyen helyzetekben – ideértve a schengeni határkódex megfelelő végrehajtását is – közvetlenül és hatékonyan segíthetik a tagállamok nemzeti határvédelmi szolgálatait.

E javaslat célja ennek megfelelően egy olyan mechanizmus létrehozása, amely által a külső határaik ellenőrzése során különös nehézségekkel szembesülő tagállamok ideiglenesen felhasználhatnák más tagállamok határvédelemmel kapcsolatos szakértelmét és személyi állományát. Más tagállamok határőreinek a lehető leghatékonyabb igénybevétele érdekében a javaslat azokat a feladatokat is meghatározza, amelyeket e tisztviselőknek egy másik tagállamban megvalósuló operatív tevékenységek során kell végrehajtaniuk.

E javaslat nem terjed ki a külső határaik mindennapos ellenőrzésében és felügyeletében kölcsönös segítséget nyújtó tagállamok közötti kétoldalú együttműködésre. Az Európai Tanács az úgynevezett hágai programban[2], amely a 2004. november 4-én és 5-én ülésező Európai Tanács következtetéseinek részét képezi, és amely meghatározza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség jövőbeli fejlesztésének prioritásait, „olyan nemzeti szakértőkből álló csoportok létrehozására” szólított fel, „amelyek gyors technikai és operatív segítséget tudnak nyújtani az azt igénylő tagállamoknak, az irányítási ügynökség által végzett megfelelő kockázatelemzést követően és annak keretében eljárva, az ilyen csoportok megfelelő hatásköreiről és támogatásáról szóló […] bizottsági javaslat alapján”.

Az Európai Tanács a 2005. december 15–16-i ülésének következtetéseiben[3] felkérte a Bizottságot, hogy „2006 tavaszáig a hágai programmal összhangban nyújtson be javaslatot olyan nemzeti szakértőkből álló csoportok létrehozására, amelyek gyors technikai és operatív segítséget tudnak nyújtani nagyszámú bevándorló beáramlása esetén.”

A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet e tekintetben történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló ezen javaslat az Európai Tanács e felkérésének kíván eleget tenni.

A javaslat, amely figyelembe veszi a végrehajtási hatáskörökkel való felruházásról szóló tanulmány[4] eredményeit, a nemzeti szakértői csoportok – az Ügynökség keretében eljáró gyorsreagálású határvédelmi csapatok – felállítása mellett közös szabályokat vezet be azon feladatokra vonatkozóan, amelyeket más tagállamok kiküldött határőrei közös műveletek lebonyolítása céljából vagy az Ügynökség által irányított csoportok tagjaként végrehajthatnak.

Meg kell jegyezni, hogy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok teljesen elkülönülnek majd mind a FRONTEX közös támogatócsoportjaitól, amelyeket az Ügynökség maga állít fel, mind pedig a menekültügyi együttműködési hálózattól, amely többek között megkönnyíti a menekültügyi szakértők együttműködését, és amelynek a létrehozására vonatkozó javaslatot a Bizottság 2006 során kívánja előterjeszteni.

A menekültügyi együttműködési hálózat létrehozására irányuló jövőbeli bizottsági javaslat e javaslat kiegészítését jelenti többek között azáltal, hogy más tagállamokból megkönnyíti a menekültügyi szakértők, tolmácsok, pszichológusok stb. önkéntes alapon történő kiküldését az ezt kérő tagállamba, amennyiben az említett tagállamba hirtelen nagyszámú olyan személy érkezik, akiknek nemzetközi védelemre lehet szükségük, és ez jelentős megterhelést jelent a tagállam befogadó létesítményeire vagy menekültügyi rendszerére.

A FRONTEX közös támogatócsoportjai lényegében egy gyakorlati rendszert jelentenek a tagállamok nemzeti határőrségei tisztviselőinek összegyűjtéséhez az Ügynökség által szervezett rendszeres közös műveletekben való részvétel céljából. Az Ügynökség közös műveletei sajátos helyzetek és problémák – mint például a tagállamok területén bekövetkező főbb nemzetközi események vagy a külső határok bizonyos problémás szakaszainak ellenőrzése – megoldására irányulnak, valamint kettős célt szolgálnak: erősítik a kérdéses határszakasz ellenőrzését és felügyeletét, ugyanakkor helyi képzést is nyújtanak a részt vevő tisztviselők számára. A közös műveleteket és a kísérleti projekteket egy évre előre tervezik meg, így nem alkalmasak válsághelyzetek kezelésére. A gyorsreagálású határvédelmi csapatokat azonban kizárólag abból a célból hozzák létre, hogy segítsék a különös megterhelést jelentő helyzetekkel szembesülő tagállamokat mindenekelőtt akkor, ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, akik az Európai Unióba illegálisan próbálnak belépni. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok nem használhatók fel közös műveletekben vagy kísérleti projektekben való részvételre, továbbá a közös műveletektől eltérően a gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak a kérelmező tagállamban történő bevetése nem jár együtt képzéssel vagy gyakorlatokkal, mivel a csapatok tagjai olyan szakértők, akik a kérelmező tagállam nemzeti határvédelmi szolgálata által megvalósított ellenőrzés és felügyelet során felmerült hiányosságokat orvosolják. Ezenkívül a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésének időtartama általában meghaladja majd a közös műveletek átlagos időtartamát, és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésével ellentétben – amelyek költségét kizárólag a Közösség fedezi – a FRONTEX közös támogatócsoportjai tisztviselőinek részvételével folyó közös műveleteket rendszerint a tagállamok társfinanszírozzák. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok általi szolgálatra előirányzott tisztviselők egyidejűleg részét képezhessék a FRONTEX közös támogatócsoportjain keresztül az Ügynökség rendelkezésére álló általános szakértői bázisnak.

2. CÉLKITŰZÉS

A külső határokkal kapcsolatos közösségi politika fő célkitűzése egy olyan integrált határigazgatás kialakítása, amely magas szintű és egységes személyellenőrzést és külső határfelügyeletet biztosít. E célkitűzés, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség lényegi előfeltétele, a Szerződés 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelően többek között megköveteli a külső határoknál a személyek ellenőrzése során a tagállamok által követendő normákra és eljárásokra vonatkozó közös szabályok elfogadását.

A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének[5] az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásával átstrukturálták és aktualizálták a schengeni vívmányoknak a külső határokra vonatkozó jogi rendelkezéseit.

Hasonlóképpen az Ügynökség létrehozásával közösségi mechanizmust vezettek be a tagállamok között a külső határokon megvalósuló operatív együttműködés összehangolására, ezáltal erősítve a fent említett közösségi kódexben foglalt közös szabályok megfelelő operatív szintű végrehajtását.

A következő lépés egy európai szintű integrált határigazgatási rendszer kialakítása. Ennek megfelelően e rendeletjavaslat célja az Ügynökség keretében végzett operatív tevékenységek hatékonyabbá tétele, valamint a külső határok területén a tagállamok és a Közösség közötti szolidaritás további erősítése az alábbiak által:

a) gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás létrehozása, valamint olyan rendelkezések bevezetése, amelyek lehetővé teszik az Ügynökség számára a tagállamok nemzeti határőrségeinek tisztviselőiből álló gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítását és bevetését. E csapatok ideiglenesen bevethetők a különös megterhelést jelentő helyzettel szembesülő kérelmező tagállamban mindenekelőtt akkor, ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, akik az Európai Unióba illegálisan próbálnak belépni; valamint

b) közös szabályok bevezetése más tagállamok olyan kiküldött határőreinek feladataira vonatkozóan, akik közös műveletekben vesznek részt, vagy akiket a kérelmező tagállamban a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjaiként vetnek be.

A rendeletjavaslat alapvetően két részből áll; az egyik a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetésével, valamint e csapatok feladatával és finanszírozásával foglalkozik, a másik pedig a gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak az Ügynökség keretében történő bevetése tekintetében módosítja a 2007/2004/EK tanácsi rendeletet.

2.1. Gyorsreagálású határvédelmi csapatok

Megjegyzendő, hogy az egyes tagállamok maguk döntenek arról, hogy e csapatok felállításához tisztviselők rendelkezésre bocsátásával aktívan részt kívánnak-e venni a gyorsreagálású határvédelmi csapatokban vagy sem. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok továbbá csak valamely tagállam kérelmére vethetők be. Mindazonáltal a rendeletjavaslat meghatározza a személyellenőrzéssel és a külső határfelügyelettel összefüggő azon feladatokat, amelyeket a kiküldött tisztviselők és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjai végrehajthatnak. Ez szükséges annak biztosításához, hogy a külső határokon megvalósuló közös műveletek és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésének sikere ne függjön – ahogyan jelenleg ez a helyzet – a tagállamok nagyon eltérő nemzeti szabályaitól arra vonatkozóan, hogy a kiküldött tisztviselők milyen mértékben vehetnek részt a külső határokon megvalósuló ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekben.

Ez a költséghatékonyság szempontjából is jelentőséggel bír. Amennyiben a Közösség vállalja, hogy megszervezi és finanszírozza más tagállamok szakosított tisztviselőinek bevetését az ezt kérelmező tagállamban külső határainak ellenőrzése és felügyelete céljából, akkor e szakértőket a leghatékonyabban kell alkalmazni, vagyis az ellenőrzési és felügyeleti tevékenységekben való részvétel során azokat az adott tagállam nemzeti határőreivel egyenrangúnak kell tekinteni.

A gyorsreagálású határvédelmi csapatokat illetően a javaslat előirányozza azon nemzeti határőröket felsoroló listák felállítását, akiket a tagállamok készek az Ügynökség rendelkezésére bocsátani a kérelmező tagállamban való bevetés céljából olyan körülmények esetén, amelyek az említett tagállam külső határain megerősített technikai és operatív támogatást tesznek szükségessé. A gyorsreagálású határvédelmi csapatokban szolgálatot teljesítő tisztviselők nem tartoznak majd az Ügynökség személyzetébe, hanem nemzeti határőrségük tisztviselői maradnak, és így azon szakértő tisztviselők állandó bázisát képezik, akiket az Ügynökség kérelem esetén a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetéséhez igénybe vehet. Azon tagállamok, amelyek nyilatkoznak arról, hogy készek gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítása céljából tisztviselőket bocsátani az Ügynökség rendelkezésére, e tisztviselőket egy másik tagállamban rövid ideig tartó bevetés vagy az éves ütemtervvel összhangban rendszeres képzés és gyakorlatok céljából az Ügynökség rendelkezésére bocsátják. A tisztviselőknek a gyorsreagálású határvédelmi csapatokban való részvételével kapcsolatos költségeket a rendszeres illetmény kivételével az Ügynökség fedezi[6].

Annak érdekében, hogy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjai ugyanolyan nagy szakértelemmel rendelkezzenek határellenőrzési kérdésekben, és válsághelyzetekben hatékonyan tudjanak együtt dolgozni, az Ügynökség a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjainak alap- és továbbképzést nyújt, valamint rendszeres gyakorlatokat tart. A csapatok tagjai az Ügynökség kérésére kötelesek részt venni e tevékenységekben, valamint az adott tagállamban történő bevetésben. A csapatok tagjai a képzés, a gyakorlat és a bevetés idejére napidíjat kapnak az ügynökségtől. Az Ügynökség a külső határok ellenőrzéséhez és felügyeletéhez technikai felszerelést szerezhet be a gyorsreagálású határvédelmi csapatok keretében való felhasználás céljából[7].

A javaslat szerint az a tagállam, amely a külső határain megerősített technikai és operatív támogatást szükségessé tevő körülményekkel találja szemben magát, kérheti az Ügynökségtől egy vagy több gyorsreagálású határvédelmi csapat ideiglenes bevetését a területén. A kérelemmel kapcsolatos döntés meghozatala előtt az Ügynökség felméri a kérelmező tagállam külső határain fennálló helyzetet azon információk alapján, amelyeket az adott vagy bármely más tagállam szolgáltat. E célból az Ügynökség szükség esetén értékelő kiküldetést szervezhet. Az Ügynökség általános, illetve az adott helyzetre vonatkozó kockázatelemzéseket is felhasznál. A 2007/2004/EK tanácsi rendelet 8. cikkének a) pontjában javasolt megszövegezése szerint az Ügynökség nem köteles minden esetben bevetni a gyorsreagálású határvédelmi csapatokat. A döntés a helyzet súlyosságától függ. Néhány esetben az Ügynökség ügyvezető igazgatója dönthet úgy is, hogy a kérelmező tagállamot egyszerűen a többi tagállammal való összehangolásban segíti a külső határain felmerült problémák kezelése érdekében. Az ügyvezető igazgató továbbá tanácsadás céljából a kérelmező tagállam rendelkezésére bocsáthatja az Ügynökség saját szakértőit is. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetését tehát olyan súlyosabb válsághelyzetekre tartják majd fenn, amelyekben más támogatási intézkedések elégtelenek lennének.

Az ügyvezető igazgató a kérelemről annak megérkezésétől számított öt munkanapon belül dönt, és erről a főbb indokok megjelölésével írásban tájékoztatja a kérelmező tagállamot és az Igazgatótanácsot.

Amennyiben az ügyvezető igazgató a kérelemnek helyt ad, elkészítenek egy operatív tervet, amely részletesen leírja a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) bevetésének időtartamát, felhasználásuk pontos földrajzi helyét, a csapatok feladatait, összetételét és számát, az egyes csapatok feladatait, valamint az utasítási láncban elfoglalt helyüket és a kérelmező tagállam nemzeti határőrségétől kirendelt parancsnokaik nevét és beosztását. Megjegyzendő, hogy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok aktuális összetétele a helyzettől és a helybeli szükségletektől függően esetenként eltérő lesz. Az operatív tervnek a kérelmező tagállam vagy az Ügynökség összekötő tisztviselője által javasolt bármilyen módosítását vagy kiigazítását jóvá kell hagynia az ügyvezető igazgatónak és a kérelmező tagállamnak.

Így a bevetendő gyorsreagálású határvédelmi csapatokat a kérelmező tagállamban fennálló speciális helyzethez igazítják. A csapatokat az operatív terv elfogadásától számított öt munkanapon belül bevetik.

Egy az ügyvezető igazgató által az Ügynökség személyzetéből kijelölt összekötő tisztviselő kíséri a gyorsreagálású határvédelmi csapatokat a kérelmező tagállamban történő bevetés során. Az összekötő tisztviselő képviseli az Ügynökséget a csapatok tagjaival és azon tagállammal szemben, amelyben a bevetésükre sor kerül. Megfigyelőként tevékenykedik, és jelentést tesz az Ügynökségnek a bevetés valamennyi aspektusáról.

Az összekötő tisztviselő különösen:

- az Ügynökség és a fogadó tagállam közötti összekötőként tevékenykedik,

- az Ügynökség és a csapat(ok) tagjai közötti összekötőként tevékenykedik, és az Ügynökség nevében utóbbiaknak támogatást nyújt a csapat(ok) bevetésének feltételeivel kapcsolatos kérdésekben,

- figyelemmel kíséri az operatív terv végrehajtását,

- értékeli a csapat(ok) bevetésének hatását.

A fogadó tagállam tájékoztatja az összekötő tisztviselőt a hatóságai által a gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal kapcsolatban hozott valamennyi döntésről.

A bevetés ideje alatt az Ügynökség fedezi a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjainak és az Ügynökség összekötő tisztviselőjének összes utazási és szállásköltségét. A kérelmező tagállam rendelkezik a gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal, amelynek tagjai a bevetés ideje alatt származási tagállamuktól semmilyen utasítást nem fogadhatnak el.

2.2. A kiküldött tisztviselők és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjainak a személyellenőrzéssel és a külső határok felügyeletével kapcsolatos feladatai

Jelenleg tagállamonként eltér azon kiküldött határőrök jogi helyzete, akik másik tagállamban teljesítenek szolgálatot. Néhány tagállamban lehetőség van arra, hogy e tisztviselőket feladatok egész sorával bízzák meg, míg más tagállamokban a kiküldött tisztviselőkre csak nagyon kevés feladat ruházható.

Mivel a személyek külső határokon történő ellenőrzését a közösségi jog szabályozza, és a tagállamok között a külső határokon megvalósuló operatív együttműködést egy közösségi ügynökség hangolja össze, a kiküldött tisztviselők jelenlegi jogi helyzete – ahogyan azt a tagállamok nemzeti joga szabályozza – már nem tekinthető kielégítőnek a kívánt eredmények eléréséhez.

Ha például A tagállamban az Ügynökség által összehangolt közös műveletben részt vevő kiküldött tisztviselők nem végezhetnek személyellenőrzést a határátkelőhelyeken, hanem csak megfigyelők lehetnek, miközben a szomszédos B tagállamban az ilyen közös műveletben részt vevő ugyanezen kiküldött tisztviselők végezhetnek ilyen ellenőrzéseket, a két közös művelet eredménye nagyon eltérő lesz mind a költséghatékonyság, mind pedig a tagállamok nemzeti határőrségei közötti európai szintű együttműködés elősegítése tekintetében. Nyilvánvalóan ugyanez vonatkozik a gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak a tagállamokban történő bevetésére is.

Ennek megfelelően fel kell állítani azon feladatok listáját, amelyekkel más tagállamok kiküldött határőrei is megbízhatók. A rendeletjavaslat azonban kifejezetten az Ügynökség által összehangolt közös műveletekre és a gyorsreagálású határvédelmi csapatoknak az Ügynökség keretében a kérelmező tagállamban történő bevetésére korlátozza a külső határok ellenőrzésével és felügyeletével kapcsolatosan a kiküldött tisztviselők és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjai által ellátható feladatok harmonizálásának alkalmazási körét.

Az Ügynökség által összehangolt közös műveletekben való részvétel és a kérelmező tagállamban történő bevetés céljából a kiküldött tisztviselőknek és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjainak az alábbi feladatokat kell ellátniuk.

A személyek külső határokon történő ellenőrzése tekintetében:

1. a határt átlépő személyek úti okmányainak ellenőrzése ezen okmányok érvényességének és hitelességének, valamint a személyek azonosságának megállapítása érdekében;

2. technikai eszközök alkalmazása az úti okmányok a) pont szerinti ellenőrzéséhez;

3. a határt átlépő személyek megkérdezése az utazás céljának és feltételeinek, valamint annak ellenőrzése érdekében, hogy rendelkeznek-e a tartózkodásukra elegendő anyagi eszközzel és a szükséges iratokkal;

4. annak ellenőrzése, hogy az adott személy a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) nem áll-e beléptetés megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

5. be- és kilépéskor az úti okmányok lepecsételése a közösségi kódex 10. cikkével összhangban;

6. a határt átlépő személyek birtokában lévő szállítóeszközök és tárgyak átkutatása a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban.

A külső határok felügyelete tekintetében:

7. technikai eszközök használata a külső határterület ellenőrzéséhez;

8. gyalogos és járműves járőrözésben való részvétel a fogadó tagállam külső határterületén;

9. a fogadó tagállam külső határai illegális átlépésének megakadályozása e tagállam nemzeti jogával összhangban.

A Bizottság szükségesnek tartja, hogy e feladatokat az Ügynökség által összehangolt közös műveletekben részt vevő kiküldött tisztviselők, valamint a kérelmező tagállamban bevetett gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjai is elláthassák. Ennek alapját a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexében foglalt, a személyellenőrzésre és a külső határok felügyeletére vonatkozó közös szabályok jelentik.

A kiküldött tisztviselők és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjai továbbá jogosultak saját egyenruhájuk viselésére, mindenesetre azonban olyan jelzéssel, amely egyértelműen utal a közös műveletben/gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésében való részvételükre. Ezenkívül igazolványt is kapnak, amely azonosítja őket, és bizonyítja, hogy jogosultak a fent említett feladatok ellátására.

A közös nyomozócsoportokról szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat[8] alapján szabályozott a kiküldött tisztviselők és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjainak a származási tagállamuktól eltérő tagállamban teljesítendő szolgálat során fennálló büntetőjogi és polgári jogi felelőssége is.

A kiküldött tisztviselők és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjai által elvégzendő feladatok nem érintik a közös visszatérési műveleteket, mivel az Ügynökség szerepe e tekintetben arra korlátozódik, hogy a tagállamokat szükség esetén támogassa a közös visszatérési műveletek megszervezésében. Ezenkívül e javaslat azzal is foglalkozik, hogy a kiküldött tisztviselőket és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjait hogyan lehetne a fogadó tagállam nemzeti határőrségének rendszerébe integrálni a közös művelet vagy a csapatok e tagállam területén történő bevetésének ideje alatt. A legtöbb esetben a közös visszatérési műveletek jellege és az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges hatáskörök jelentősen különböznek a külső határokon végzett közös műveletekkel kapcsolatban fent említett helyzettől, és eltérő jogi keretet igényelnének.

3. VÉGREHAJTÁS

A gyorsreagálású határvédelmi csapatokat az Ügynökség a tagállamokkal szoros együttműködésben állítja fel. Az Ügynökség hatáskörébe tartozik a csapatok irányítása mind az adminisztráció (a rendelkezésre álló tisztviselők listáinak vezetése és különleges képzések szervezése a számukra), mind pedig a csapatoknak a kérelmező tagállamokban történő bevetésével kapcsolatos valamennyi döntés meghozatala tekintetében.

A kiküldött tisztviselőknek és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjainak a személyellenőrzéssel és a külső határok felügyeletével kapcsolatos feladatait meghatározó rendelkezések végrehajtása az Ügynökség összehangolása alatt a külső határokon megvalósuló tagállami operatív együttműködés keretében történik.

4. FINANSZÍROZÁS

A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállításának és fenntartásának költségeit, ideértve a képzés, a gyakorlatok és a bevetés költségeit is, az Ügynökség költségvetése fedezi.

5. A JOGALAP MEGVÁLASZTÁSA

E rendelet jogalapját az Európai Közösséget létrehozó szerződés 62. cikke (2) bekezdésének a) pontja és 66. cikke jelenti, amelyek közvetlen célkitűzése a személyek külső határokon történő ellenőrzésével kapcsolatban a tagállamok között megvalósuló operatív együttműködés még hatékonyabbá tétele, valamint e területen a tagállamok és a Közösség közötti szolidaritás elősegítése.

6. SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

A vízumokról, menekültügyről, bevándorlásról és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikákról szóló IV. rész e területeken hatásköröket ruház a Közösségre. E hatásköröket ugyanakkor az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amennyiben a közösségi szinten végrehajtott intézkedés annak terjedelme vagy hatása miatt egyértelműen előnyösebb, mint a tagállami szintű intézkedések. A rendeletjavaslat megfelel e követelményeknek.

Szubszidiaritás

Az egyes tagállamok nem tudnak koherens és harmonizált jogi szabályozást biztosítani más tagállamok kiküldött határőreire való feladatátruházás vonatkozásában a külső határokon az Ügynökség által összehangolt közös műveletekben való részvétel és a kérelmező tagállamban történő bevetés céljából. A megfelelő szintű harmonizáció biztosítása érdekében tehát közösségi jogi aktusra van szükség.

Ugyanígy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítása és irányítása sem érhető el tagállami szinten, hanem közösségi fellépést és összehangolást igényel.

Arányosság

A rendelet közös szabályokat vezet be más tagállamok kiküldött határőreire való feladat-átruházás vonatkozásában a külső határokon az Ügynökség által összehangolt közös műveletekben való részvétel és a kérelmező tagállamban történő bevetés céljából. Rendelkezik továbbá gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállításáról is. Ilyen kérdésekre rendeletbe foglalt világos és egységes szabályoknak kell vonatkozniuk, amely a közösségi ügynökségeket létrehozó rendeletek módosításának megfelelő jogi eszköze. A rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

2006/0140 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendelet e tekintetben történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 62. cikke (2) bekezdésének a) pontjára és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[9],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[11],

mivel:

(1) 2004. október 26-án a Tanács elfogadta az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) felállításáról szóló 2007/2004/EK rendeletet.

(2) Az a tagállam, amely a külső határain megerősített technikai és operatív támogatást szükségessé tevő körülményekkel szembesül, a Szerződés 64. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, a 2007/2004/EK rendelet 8. cikke alapján koordinációs támogatást kérhet az Ügynökségtől, amennyiben több állam is érintett, és/vagy kérheti, hogy az Ügynökség szakértői nyújtsanak segítséget illetékes hatóságainak.

(3) Szem előtt tartva, hogy a tagállamoknak külső határaikon időről időre válsághelyzetekkel kell szembenézniük különösen akkor, ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, akik az Európai Unióba illegálisan próbálnak belépni, nem tekinthetők kielégítőnek a személyellenőrzés és a külső határok felügyelete tekintetében európai szinten nyújtott hatékony gyakorlati támogatás tekintetében rendelkezésre álló jelenlegi lehetőségek.

(4) A tagállamok számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség keretében nemzeti határőreik ideiglenes támogatása érdekében olyan gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetését kérjék a területükön, amelyek más tagállamok különlegesen képzett szakértőiből állnak.

(5) Létre kell tehát hozni egy eljárást gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására.

(6) A nemzeti határőrökkel folytatott munka hatékonysága érdekében a szakértők számára lehetővé kell tenni, hogy a segítségüket kérő tagállamban történő bevetés során végezhessenek személyellenőrzéssel és a külső határok felügyeletével összefüggő feladatokat.

(7) Ugyanígy az Ügynökség által összehangolt közös műveletek hatékonyságát is növelni kell azáltal, hogy más tagállamok kiküldött tisztviselői számára ideiglenesen lehetővé teszik a személyellenőrzéssel és a külső határok felügyeletével összefüggő feladatok végzését a segítségüket kérő tagállamban történő bevetés során.

(8) A 2007/2004/EK rendeletbe tehát új rendelkezéseket kell felvenni más tagállamok azon kiküldött határőreinek és különlegesen képzett szakértőinek feladatai vonatkozásában, akiket az Ügynökség keretében valamely tagállamban ennek kérésére vetnek be.

(9) A 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10) Mivel e rendelet célkitűzéseit – nevezetesen közös szabályok bevezetését a más tagállamok kiküldött határőrei által elvégzendő feladatokra, valamint más tagállamok szakértőiből álló olyan csapatok felállítására vonatkozóan, amelyeket valamely kérelmező tagállam területén ennek kérésére kell bevetni – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az arányosság elvével összhangban, amelyet ugyancsak e cikk rögzít, e rendelet nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(11) E rendelet tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (2) bekezdésében elismert, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogokat és elveket.

(12) Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló 1999/437/EK tanácsi határozat[12] 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(13) Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2004/849/EK tanácsi határozat[13] és a 2004/860/EK tanácsi határozat[14] 4. cikkének (1) bekezdésével.

(14) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazható. Mivel e rendelet az Európai Közösséget létrehozó szerződés harmadik része IV. címe rendelkezéseinek megfelelően a schengeni vívmányokat fejleszti tovább, az említett jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban Dániának hat hónappal azt követően, hogy a Tanács elfogadta ezt a rendeletet, döntenie kell arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e vagy sem.

(15) E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben az Egyesült Királyságnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozattal[15] összhangban az Egyesült Királyság nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ennélfogva nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazható.

(16) E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyekben az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[16] összhangban Írország nem vesz részt. Írország ennélfogva nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazható.

(17) Az e rendelet 7. cikke (1) bekezdése d) pontjában és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések, amennyiben a Schengeni Információs Rendszerhez való hozzáférésre vonatkoznak, a 2003-as és a 2005-ös csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló vagy azokkal egyéb módon összefüggő rendelkezéseket jelentenek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikkTárgy

E rendelet gyors technikai és operatív segítségnyújtás céljából eljárást vezet be gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására arra az esetre, ha ezt különös megterhelést jelentő helyzettel szembesülő tagállam kérelmezi, különösen ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, akik az Európai Unióba illegálisan próbálnak belépni. A rendelet továbbá meghatározza a kiküldött tisztviselők és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjai által a tagállamuktól eltérő más tagállamban végrehajtott műveletek során végzendő feladatokat.

2. cikkFogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. „az Ügynökség”: az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség, amely gyorsreagálású határvédelmi csapatokat vet be;

2. „közös műveletek”: a 2007/2004/EK rendelet 3. cikkében említett közös műveletek;

3. „kísérleti projektek”: a 2007/2004/EK rendelet 3. cikkében említett kísérleti projektek;

4. „kiküldött tisztviselők”: más tagállamok határvédelmi szolgálatainak azon tisztviselői, akik [valamely tagállam területén] közös műveletekben vagy kísérleti projektekben vesznek részt;

5. „a csapat(ok) tagjai”: a tagállamok határvédelmi szolgálatainak a gyorsreagálású határvédelmi csapatokban szolgálatot teljesítő tisztviselői;

6. „kérelmező tagállam”: az a tagállam, amely az Ügynökségtől a területén gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetését kéri;

7. „fogadó tagállam”: az a tagállam, amelynek területén közös műveletet vagy kísérleti projektet hajtanak végre, illetve gyorsreagálású határvédelmi csapatokat vetnek be;

8. „származási tagállam”: az a tagállam, amelynek nemzeti határvédelmi szolgálatához a kiküldött tisztviselő vagy a csapat tagja tartozik.

3. cikkA gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetétele és bevetése

(1) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetételét az Ügynökség határozza meg a 2007/2004/EK rendelet 8b. cikkével összhangban.

Az Ügynökség a csapatokat e rendelet 8f. cikkével összhangban veti be.

(2) A tagállamok megküldik nemzeti határőrségük azon tisztviselőinek nevét, akiket gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítása céljából az Ügynökség rendelkezésére kívánnak bocsátani.

(3) A tagállamok kérésre az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett tisztviselőket az alábbi tevékenységekben való részvétel céljából:

10. képzések és gyakorlatok az Ügynökség éves munkaprogramjába felvett ütemtervvel összhangban;

11. rövid ideig tartó bevetés másik tagállamban.

(4) A (3) bekezdésben említett tevékenységekkel kapcsolatos költségeket az Ügynökség fedezi a 2007/2004/EK rendelet 8d. cikkével összhangban.

4. cikkA csapatok tagjainak jogai és kötelezettségei

(1) A csapatok tagjai tagállamuk nemzeti határőrségének tisztviselői maradnak, és illetményüket továbbra is ettől kapják. A csapatok tagjaiként való bevetés során utasításokat azonban csak a fogadó tagállamtól fogadhatnak el a 2007/2004/EK rendelet 8f. cikkének (3) bekezdése szerint az Ügynökség és e tagállam által megállapított operatív tervvel összhangban.

(2) Azon tisztviselők, akik nevét e rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerint az Ügynökséggel közlik, részt vesznek az Ügynökség által a 2007/2004/EK rendelet 8e. cikkével összhangban nyújtott, feladataikkal összefüggő alap- és továbbképzéseken, valamint rendszeres gyakorlatokon.

(3) A tisztviselők az Ügynökség által szervezett képzéseken és gyakorlatokon való részvétel, valamint a csapatok tagjaiként való bevetés idejére a 2007/2004/EK rendelet 8d. cikkével összhangban napidíjat kapnak.

5. cikkA gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetése

(1) A gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) bevetése során a csapat(ok) feletti utasítási jogkört az operatív tervvel összhangban a fogadó tagállam gyakorolja. A kérelmező tagállam illetékes hatóságai által haladéktalanul tájékoztatja az Ügynökséget a csapat(ok)ra vonatkozóan hozott valamennyi döntésről, ideértve különösen az operatív terv módosítására vagy kiigazítására irányuló javaslatokat.

(2) A fogadó tagállam minden szükséges támogatást megad az Ügynökség azon összekötő tisztviselőjének, aki a gyorsreagálású határvédelmi csapatokat kíséri, ideértve a csapat(ok)hoz való korlátlan hozzáférést a bevetés teljes időtartama alatt.

6. cikkA kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjainak feladatai

(1) Az Ügynökség által összehangolt közös műveletek és kísérleti projektek, valamint a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetése céljából a kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjai e tevékenységek során a 7. és 8. cikkben említett feladatokat látják el.

(2) A kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjai a 7. és a 8. cikkben említett feladatokat a közösségi joggal és a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban látják el. A fogadó tagállam nemzeti határőrsége tisztviselőinek utasítása szerint járnak el.

(3) A kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjai a 7. és a 8. cikkben említett feladatok ellátása során jogosultak saját egyenruhájuk viselésére.

Egyenruhájukon az Európai Unió jelével ellátott kék karszalagot viselnek, amely jelzi, hogy az Ügynökség által összehangolt közös műveletben vagy kísérleti projektben, illetve gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésében vesznek részt.

A kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjai a fogadó tagállam nemzeti hatóságaival és a polgárokkal szembeni azonosítás céljából mindig maguknál tartják a 9. cikk szerinti akkreditációs igazolványt, amelyet kérésre felmutatnak.

(4) A származási tagállamukban szolgálati fegyver viselésére jogosult kiküldött tisztviselők és a csapatok ilyen tagjai a 7. és a 8. cikkben említett feladatok ellátása során csak a fogadó tagállam beleegyezésével és annak nemzeti jogával összhangban viselhetnek ilyen fegyvert.

7. cikkHatárellenőrzések

(1) A határellenőrzési tevékenységekben részt vevő kiküldött tisztviselők és a csapatok ilyen tagjai az 562/2006/EK rendelet 7. cikke értelmében az alábbi feladatokat látják el a fogadó tagállamban:

12. a határt átlépő személyek úti okmányainak ellenőrzése ezen okmányok érvényességének és hitelességének, valamint a személyek azonosságának megállapítása érdekében;

13. technikai eszközök alkalmazása az úti okmányok a) pont szerinti ellenőrzéséhez;

14. a határt átlépő személyek megkérdezése az utazás céljának és feltételeinek, valamint annak ellenőrzése érdekében, hogy az adott személy rendelkezik-e a tartózkodására elegendő anyagi eszközzel és a szükséges iratokkal;

15. annak ellenőrzése, hogy a határt átlépő személyek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) nem állnak-e beléptetés megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

16. be- és kilépéskor az úti okmányok lepecsételése az 562/2006/EK rendelet 10. cikkével összhangban;

17. a határt átlépő személyek birtokában lévő szállítóeszközök és tárgyak átkutatása a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti célból a kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjainak a SIS-hez és a nemzeti adatbázisokhoz való hozzáférését a közösségi jog, illetve a fogadó tagállam nemzeti joga szabályozza.

(3) Az 562/2006/EK rendelet 13. cikke szerinti, a beléptetés megtagadására vonatkozó döntést a kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjai csak a fogadó tagállam nemzeti határőrségének utasítási jogkörrel rendelkező tisztviselőjével való konzultáció után és annak beleegyezésével hozhatnak.

Az ilyen döntéssel szembeni jogorvoslati kérelmet a fogadó tagállam illetékes hatóságaihoz lehet benyújtani.

8. cikkFelügyelet

A felügyeleti tevékenységekben részt vevő kiküldött tisztviselők és a csapatok ilyen tagjai az 562/2006/EK rendelet 12. cikke értelmében az alábbi feladatokat látják el a fogadó tagállamban:

18. technikai eszközök használata a külső határterület ellenőrzéséhez;

19. gyalogos és járműves járőrözésben való részvétel a fogadó tagállam külső határterületén;

20. a fogadó tagállam külső határai illegális átlépésének megakadályozása a közösségi joggal és e tagállam nemzeti jogával összhangban.

9. cikkAkkreditációs igazolvány

(1) A fogadó tagállam a kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjai részére igazolványt állít ki, amely azonosítja őket, és bizonyítja a 7. és a 8. cikkben említett feladatok ellátására való jogosultságukat. Az igazolvány a következőket tartalmazza:

21. a kiküldött tisztviselőnek/a csapat tagjának a nevét és állampolgárságát;

22. a kiküldött tisztviselőnek/a csapat tagjának a beosztását;

23. a kiküldött tisztviselőnek/a csapat tagjának új keletű digitális fényképét;

24. információk arról a közös műveletről/bevetésről, amelyben a kiküldött tisztviselő/a csapat tagja részt vesz;

25. azon feladatok, amelyeket a kiküldött tisztviselő/a csapat tagja a 7. és a 8. cikk szerint elláthat;

26. azon időszak, amelyben a kiküldött tisztviselőnek/a csapat tagjának a 7. és a 8. cikkben említett feladatokat el kell látnia.

(2) Az igazolványt a közös művelet, a kísérleti projekt vagy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésének befejeztével a fogadó tagállamnak vissza kell szolgáltatni.

10. cikkA kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjainak polgári jogi felelőssége

(1) Amennyiben a kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjai nem abban a tagállamban tevékenykednek, mint amely tagállam határőrségének tisztviselői, a közös művelet vagy a csapatok bevetése során általuk okozott károkért a származási tagállam(ok) felel(nek) a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban.

(2) A fogadó tagállam az ilyen kárt a sértetteknek vagy a nevükben eljárni jogosult személyeknek nemzeti jogával összhangban megtéríti.

(3) A származási tagállam(ok) megtérítik a fogadó tagállam által a sértetteknek vagy a nevükben eljárni jogosult személyeknek fizetett összegeket.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben – harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével – minden tagállam lemond az olyan károk megtérítésének igényléséről, amelyet egy másik tagállamtól szenvedett el.

11. cikkA kiküldött tisztviselők és a csapatok tagjainak büntetőjogi felelőssége

A közös műveletek, a kísérleti projektek vagy a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetése során a kiküldött tisztviselőket és a csapatok tagjait a sérelmükre vagy általuk elkövetett bűncselekmények tekintetében a fogadó tagállam tisztviselőinek kell tekinteni.

12. cikkMódosítás

A 2007/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) A 2. cikk (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

„g) gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetése különös megterhelést jelentő helyzetekben támogatást kérő tagállamokban, különösen akkor, ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, akik az Európai Unióba illegálisan próbálnak belépni;”

(2) A 8. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az Ügynökség a külső határok ellenőrzéséhez és felügyeletéhez technikai felszerelést szerezhet be, amelyet a szakértői és a gyorsreagálású határvédelmi csapatok [keretében] a kérdéses tagállam(ok)ban történő bevetésük ideje alatt felhasználnak.”

(3) A rendelet a következő 8a–8h. cikkel egészül ki:

„8a. cikkGyorsreagálású határvédelmi csapatok

Amennyiben a 8. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett intézkedések nem elegendőek a különös megterhelést jelentő helyzet kezeléséhez, az Ügynökség a kérelmező tagállamban megfelelő időtartamra bevethet egy vagy több gyorsreagálású határvédelmi csapatot.

8b. cikkA gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetétele

(1) Az Ügynökség névsort készít és tart fenn azon tisztviselőkről, akiket a tagállamok a/az …/…/EK rendelet [e rendelet] 3. cikkének (2) bekezdése értelmében az Ügynökség rendelkezésére bocsátanak.

Az Ügynökség e listák elkészítése során figyelembe veszi a tisztviselők ide vonatkozó szakmai tapasztalatát, és különösen a nyelvtudást.

(2) Az Ügynökség a gyorsreagálású határvédelmi csapatok összetételének meghatározásakor figyelembe veszi azon különös körülményeket, amelyekkel a kérelmező tagállam szembenéz. A csapat összetételének összhangban kell lennie a 8f. cikk (3) bekezdése szerint elkészített operatív tervvel.

8c. cikkNemzeti kapcsolattartó pont

A tagállamok a gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal kapcsolatos ügyekben az Ügynökséggel folytatott kommunikáció céljából nemzeti kapcsolattartó pontot jelölnek ki. A nemzeti kapcsolattartó pont bármikor elérhető.

8d. cikkKöltségek

(1) A rendes illetmény kivételével az Ügynökség fedezi az azzal kapcsolatos alábbi költségeket, hogy a/az …/…/EK rendelet [e rendelet] 3. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett célokból a tagállamok nemzeti határőrségükből tisztviselőket bocsátanak rendelkezésre gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítása érdekében:

27. a származási tagállamból a fogadó tagállamba való utazás költségei;

28. az oltásokkal kapcsolatos költségek;

29. a bevetés miatt szükséges külön biztosítással kapcsolatos költségek;

30. a/az …/…/EK rendelet [e rendelet] 4. cikkének (3) bekezdése szerinti napidíjak.

(2) A gyorsreagálású határvédelmi csapatok tagjainak járó napidíj kifizetésére vonatkozó részletes szabályokat az Igazgatótanács állapítja meg.

8e. cikkKépzés és gyakorlatok

Az Ügynökség azon tisztviselők számára, akik neve a 8b. cikkben említett listákon szerepel, feladataikkal összefüggő alap- és továbbképzést nyújt. Az Ügynökség az éves munkaprogramjában foglalt ütemtervvel összhangban e tisztviselőknek rendszeres gyakorlatokat is tart.

8f. cikkA gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésére vonatkozó eljárás

(1) A 8a. cikkel összhangban valamely tagállam gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésére irányuló kérelméről való döntés során az ügyvezető igazgató figyelembe veszi az Ügynökség kockázatelemzéseinek eredményeit, valamint a kérelmező tagállam és bármely másik tagállam által szolgáltatott minden más vonatkozó információt. Az ügyvezető igazgató a kérelmező tagállam külső határain fennálló helyzet felmérése érdekében szükség esetén kiküldheti az Ügynökség szakértőjét.

(2) Az ügyvezető igazgató a gyorsreagálású határvédelmi csapatok bevetésére irányuló kérelemről a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől számított öt munkanapon belül dönt. Az ügyvezető igazgató a kérelmező tagállamot és az Igazgatótanácsot határozatáról egyidejűleg értesíti írásban. A határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló főbb indokokat.

(3) Amennyiben az ügyvezető igazgató egy vagy több gyorsreagálású határvédelmi csapat bevetéséről dönt, az Ügynökség és a kérelmező tagállam a 8g. cikkel összhangban haladéktalanul operatív tervet készít.

(4) Mihelyt az operatív tervet jóváhagyták, az ügyvezető igazgató tájékoztatja azon tagállamokat, amelyek határőreit a gyorsreagálású határvédelmi csapatok keretében bevetik. E tájékoztatást írásban megküldik a 8c. cikk alapján felállított nemzeti kapcsolattartó pontoknak, a bevetés időpontjának megjelölésével együtt. Egyidejűleg megküldik számukra az operatív terv másolatát is.

(5) A gyorsreagálású határvédelmi csapato(ka)t legkésőbb öt munkanapon belül vetik be azt követően, hogy az Ügynökség és a kérelmező tagállam az operatív tervet jóváhagyta.

8g. cikk Operatív terv

(1) Az Ügynökség és a kérelmező tagállam operatív tervet hagy jóvá, amely részletesen meghatározza a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) bevetésének pontos feltételeit. Az operatív terv az alábbiakat tartalmazza:

31. a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) bevetésének előrelátható időtartama;

32. a kérelmező tagállam azon földrajzi területeinek pontos meghatározása, ahol a gyorsreagálású határvédelmi csapato(ka)t bevetik;

33. a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) feladatai a bevetés időtartama alatt;

34. a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) összetétele;

35. a gyorsreagálású határvédelmi csapatokkal együtt bevetendő technikai felszerelés;

36. olyan további feladatok, amelyek ellátásával a kérelmező tagállam a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) tagjait a bevetés időtartamára megbízza;

37. a kérelmező tagállam nemzeti határőrsége azon tisztviselőinek neve és beosztása, akik utasítási jogköre alá a bevetés időtartama alatt a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) tartoznak, valamint a csapat(ok) utasítási láncban elfoglalt helye.

(2) Az operatív terv bármilyen módosítását vagy kiigazítását az Ügynökség ügyvezető igazgatójának és a kérelmező tagállamnak egyaránt jóvá kell hagynia.

8h. cikk Összekötő tisztviselő

(1) Az ügyvezető igazgató az Ügynökség személyzetéből egy vagy több olyan szakértőt nevez ki, akiket összekötő tisztviselőként küldenek ki a csapat(ok)hoz, és akik az Ügynökséget képviselik, valamint megfigyelőként tevékenykednek. Az ügyvezető igazgató a fogadó tagállamot értesíti a kinevezésről.

(2) Az összekötő tisztviselő jelentést tesz az Ügynökségnek a csapatok bevetésének valamennyi aspektusáról.

Az összekötő tisztviselő különösen:

38. az Ügynökség és a fogadó tagállam közötti összekötőként tevékenykedik;

39. az Ügynökség és a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) tagjai közötti összekötőként tevékenykedik, és az Ügynökség nevében utóbbiaknak támogatást nyújt a csapat(ok) bevetésének feltételeivel kapcsolatos kérdésekben;

40. figyelemmel kíséri az operatív terv végrehajtását;

41. értékeli a gyorsreagálású határvédelmi csapat(ok) bevetésének hatását, többek között abból a célból, hogy az Ügynökségnek az operatív terv esetleges módosítását vagy kiigazítását javasolja.

(3) Az összekötő tisztviselő feladatainak ellátása során utasításokat kizárólag az Ügynökségtől fogadhat el.”

(4) A 10. cikket el kell hagyni.

13. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 12. cikk csak [ a hatálybalépés időpontját követő három hónap ] -tól/-től alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME:

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendelet e tekintetben történő módosításáról

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ GAZDÁLKODÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

Szakpolitikai terület: 18 – Bel- és igazságügy.

Tevékenységek: 18 02 – Külső határok, vízumpolitika és a személyek szabad mozgása

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)), beleértve a következő megnevezéseket:

18 02 03 01: Igazgatási kiadások (1. és 2. cím)

18 02 03 02: Működési kiadások (3. cím)

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

A fellépés a javasolt rendelet hatálybalépésének napján kezdődik, és addig tart, amíg a rendelet alkalmazandó.

E javasolt rendelet módosítja az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló rendeletet. A javasolt rendelet feladatot ruház az Ügynökségre. Ez azonban nem jár pénzügyi kihatással a bevételekre. A pénzügyi kihatás a javasolt rendelet által előirányzott további feladat miatt kizárólag a költségvetési kiadásokban jelentkezik.

3.3. Költségvetési jellemzők :

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

18 02 03 01 | nem kötelező | diff. | nem | nem | nem | 3A. sz. |

18 02 03 02 | nem kötelező | diff. | nem | nem | nem | 3A. sz. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

Az e táblázatban szereplő összegek csak azon pénzügyi forrásokra utalnak, amelyekre az Ügynökségnek a javaslat által ráruházott új feladatok elvégzéséhez szüksége lesz. Ezen összegek tehát nem tartalmazzák az Ügynökség által már végzendő egyéb feladatokkal összefüggő költségeket.

Az összegek beletartoznak a többéves pénzügyi programozás keretében előirányzott összegekbe (a 2007-re vonatkozó előzetes költségvetési tervezet V. dokumentuma), kiegészítő előirányzatokra tehát nincs szükség.

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 és később | Összesen |

Működési kiadások[17] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 12.600 |

Kifizetési előirányzatok | b | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 12.600 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[18] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás | 8.2.4 | c | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 12.600 |

Kifizetési előirányzatok | b+c | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 2.100 | 12.600 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó igazgatási kiadások[19] – Nem alkalmazható |

Személyi és a kapcsolódó kiadások | 8.2.5 | d |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások | 8.2.6 | e |

A fellépés indikatív összköltsége – Nem alkalmazható |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | a+c+d+e |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b+c+d+e |

A társfinanszírozás részletezése

Ha a javaslat tagállamok vagy más szervek (kérjük, nevezze meg) általi társfinanszírozást tartalmaz, az alábbi táblázatban adja meg a társfinanszírozás becsült szintjét (a táblázat további sorokkal bővíthető, ha a társfinanszírozást várhatóan több szerv nyújtja):

millió EUR (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 és később | Összesen |

Norvégia és Izland | f | 0.043 | 0.043 | 0.043 | 0.043 | 0.043 | 0.043 | 0.259 |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f | 2.143 | 2.143 | 2.143 | 2.143 | 2.143 | 2.143 | 12.859 |

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló rendelet (a 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti.

Norvégia és Izland a FRONTEX tevékenységeiben egy megállapodás alapján vesz teljes mértékben részt. E két ország – részvételük keretében – pénzügyi hozzájárulást nyújt.

Indikatív hozzájárulás: 2,06 % (2006-os adatok).

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

( A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás[20] rendelkezéseinek alkalmazására (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

( A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( A javaslatnak van pénzügyi kihatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

millió EUR (egy tizedesjegyig)

fellépést megelőzően [n-1. év] | A fellépés után |

A személyi állomány teljes létszáma |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

E javasolt rendelet fő célkitűzése, hogy javítsa a tagállamok között az EU külső határain megvalósuló operatív együttműködést azáltal, hogy az Ügynökség által a 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelettel összhangban jelenleg végzett feladatainak listáját újabb feladattal egészíti ki. Az új feladat olyan „gyorsreagálású határvédelmi csapatok” felállítását jelenti, amelyek a szárazföldi, légi, illetve tengeri határok ellenőrzéséért és felügyeletéért felelősek. További részletek az „Indokolásban” találhatók.

5.2. A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A javasolt rendelet módosítja az Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendeletet. A hatályban lévő rendeletet kiegészíti azáltal, hogy az Ügynökség által jelenleg végzett feladatokat új feladattal egészíti ki. A hatályban lévő rendelethez hasonlóan a javasolt rendelet más fennálló pénzügyi eszközöket – úgymint az ARGO – is kiegészít. E javaslat az Ügynökség felállítása által már korábban elért hozzáadott értékre épül, mivel az Ügynökség – koherenciát és egységes fellépést biztosítva – olyan horizontális feladatokat végez, amelyek korábban nemzeti projektek voltak, és amelyeket nem irányítanak központilag.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

Célkitűzés:

A tagállamok szárazföldi, légi és tengeri határainak hatékony ellenőrzése és felügyelete.

Eredmények:

Gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítása olyan tagállamok támogatására, amelyek fokozott technikai és operatív segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülnek.

Mutatók:

A kérelmező tagállam számára gyors technikai és operatív segítségnyújtás céljából bevetett gyorsreagálású határvédelmi csapatok száma.

A gyorsreagálású határvédelmi csapatokban részt vevő tisztviselők számára nyújtott képzések és gyakorlatok száma.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

( Központosított irányítás

( közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösségek által létrehozott, a költségvetési rendelet 185. cikkében említettek szerinti szervek

( tagállami közintézmények/közfeladatot ellátó szervek

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzés:

A tevékenységet a 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelettel létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (FRONTEX) hajtja végre.

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

Az Ügynökség által végzett tevékenységek – ideértve a javasolt rendeletből eredő új tevékenységeket is – figyelemmel kísérése továbbra is az Igazgatótanács által a megelőző évről készített éves tevékenységi jelentés, valamint a következő évre vonatkozó munkaprogram által történik, amelyeket eljuttatnak a Bizottsághoz, a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez.

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A Bizottság jelenleg végzi a hatásvizsgálatot.

6.2.2. Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

Nem alkalmazható.

6.2.3. A jövőbeni értékelések feltételei és gyakorisága

Az Ügynökség tevékenységének megkezdésétől számított három éven belül, majd ezt követően minden ötödik évben az Igazgatótanács megbízást ad az Ügynökség felállításáról szóló 2007/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásának független külső értékelésére. Mivel e javasolt rendelet a 2007/2004/EK tanácsi rendeletet módosítja, az értékelés a javasolt rendeletet is érinti.

Az értékelés során megvizsgálják, hogy az Ügynökség milyen hatékonyan teljesíti megbízatását, ideértve tehát a javasolt rendelet által az Ügynökségre ruházott új feladatokat is. Az értékelés kiterjed az Ügynökség hatásának és munkamódszereinek vizsgálatára is. Az értékelés figyelembe veszi az érdekeltek szempontjait európai és nemzeti szinten egyaránt.

Az Igazgatótanács az értékelés eredményeit megkapja, és e rendelet, az Ügynökség, valamint munkamódszerei módosítására ajánlásokat tesz a Bizottságnak, amely ezen ajánlásokat saját véleményével és a megfelelő javaslatokkal együtt továbbítja a Tanácshoz. Adott esetben mellékelni kell egy cselekvési tervet ütemtervvel együtt. Az értékelés eredményeit és a javaslatokat egyaránt közzéteszik.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre. Minden évben benyújtja a Bizottságnak, az Igazgatótanácsnak és a Számvevőszéknek az előző pénzügyi év összes bevételére és kiadására vonatkozó részletes elszámolást. Ezenkívül a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata a kockázatok ellenőrzésével segítséget nyújt az Ügynökség pénzügyi műveleteinek igazgatásához, továbbá figyelemmel kíséri a szabályok betartását azáltal, hogy az igazgatás és az ellenőrzési rendszerek minőségéről független véleményt ad, valamint ajánlásokat tesz a műveletek hatékonyságának javítására és az Ügynökség forrásainak gazdaságos felhasználására.

Az Ügynökség belső ellenőrzési rendszert hoz létre a Bizottság által saját átszervezése keretében bevezetett rendszerhez hasonlóan.

A személyzet a csalás elleni küzdelem érdekében teljes mértékben együttműködik az OLAF-fal.

A Számvevőszék a Szerződés 248. cikkével összhangban megvizsgálja az elszámolást, és az Ügynökség tevékenységeiről évente jelentést tesz közzé.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[23] (XX 01 01) | A*/adminisztrátor |

B*, C*/asszisztens |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott állomány[24] |

A(z) XX 01 04/05. jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[25] |

ÖSSZESEN |

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

Az Ügynökségre ruházott új feladatokkal – vagyis a szárazföldi, légi, illetve tengeri határok ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős „gyorsreagálású határvédelmi csapatok” felállításával – összefüggő összes tevékenység összehangolása.

8.2.3. A – jogszabályban meghatározott – állomány származási helye

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet keretében már hozzárendelt álláshelyek

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (18 02 03 01 – Igazgatási kiadások)

millió EUR (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | ÖSSZESEN |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás |

– belső |

– külső |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás |

8.2.5. A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek NEM ALKALMAZHATÓ, mivel kiegészítő forrásokra nincs szükség.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01.) |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (adja meg a költségvetési tételt) |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány |

8.2.6. A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások millió EUR (három tizedesjegyig) |

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01. – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02. – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03. – Bizottságok[27] |

XX 01 02 11 04. – Tanulmányok és konzultációk |

XX 01 02 11 05. – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások |

[1] HL L 349., 2004.11.25., 1. o.

[2] 14292/04 CONCL 3 dokumentum.

[3] 15914/05 REV 1 CONCL 3 dokumentum.

[4] Az UNISYS által készített tanulmány az EU külső határain tevékenykedő határőrök végrehajtási hatáskörökkel való felruházásáról (2006).

[5] A 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelet.

[6] Az Ügynökség által fedezendő költségek a következők: szállás-, megélhetési és utazási költségek, valamint adott esetben védőoltással vagy külön biztosítással kapcsolatos költségek.

[7] Az Ügynökség ellenőrzési és felügyeleti célokra szükség esetén technikai felszerelést szerezhet be a gyorsreagálású határvédelmi csapatok számára. Ez lehet például rádió-hírközlési, éjjellátó berendezés stb.

[8] HL L 162., 2002.6.20., 1. o.

[9] HL C […]., [ …]., […]. o.

[10] HL C […]., [ …]., […]. o.

[11] HL C […]., [ …]., […]. o.

[12] HL L 176., 1999.7.10., 31. o.

[13] HL L 368., 2004.12.15., 26. o.

[14] HL L 370., 2004.12.17., 78. o.

[15] HL L 131., 2000.6.1., 43. o.

[16] HL L 64., 2002.3.7., 20. o.

[17] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[18] A(z) xx cím xx 01 04. jogcímcsoportja alá tartozó kiadások.

[19] A(z) xx 01. alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoportokon kívüli kiadások.

[20] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[21] Szükség esetén, ha a fellépés időtartama hat évnél hosszabb, a táblázat további oszlopokkal bővíthető.

[22] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[23] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[24] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[25] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[26] Hivatkozni kell az érintett végrehajtó hivatal(ok)ra vonatkozó pénzügyi kimutatásra.

[27] Nevezze meg a bizottság típusát, és azt a csoportot, amelyhez tartozik.