52006PC0171

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 12.4.2006

COM(2006) 171 végleges

2004/0248 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az előre csomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről és a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján)

2004/0248 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

az előre csomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről és a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

1. ELŐZMÉNYEK

A COM(2004) 708 végleges javaslat elfogadása 2004. október 25.

A javaslatnak a Tanácshoz és az Európai Parlamentheztörténő továbbítása – COM(2004) 708 végleges – 2004/0248 (COD) –a Szerződés 95. cikkével összhangban: 2004. október 25.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye: 2005. április 6.

Az Európai Parlament véleménye – első olvasat: 2006. február 2.

2. A BIZOTTSÁGI JAVASLAT CÉLJA

A javaslat célja, hogy egyszerűsítse a névleges mennyiségekre vonatkozó jelenlegi EK jogszabályokat. E területen deregulálni fogja a jelenlegi EK- és nemzeti jogszabályokat. A rögzített kötelező névleges mennyiségek kivételként csak a bor- és szeszesital-ágazatban maradnak fenn.

3. A BIZOTTÁG VÉLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁSOKRÓL

3.1. A Bizottság által elfogadott módosítások: 1, 2, 8, 10, 11, 13, 14, 16.

A Bizottság az Európai Parlament által javasolt szöveggel elfogadja a következő módosításokat.

1. módosítás , amely szerint a fogyasztóvédelem a rögzített méretek bevezetése után elfogadott általános irányelvek által javult.

2. módosítás , amely részben fedi a (7) preambulumbekezdést, bevezet egy arra vonatkozó utalást, hogy néhány rögzített kötelező névleges mennyiséget egyelőre fenn kell tartani.

8. módosítás , amely bevezet egy, az irányelvek átültetésére vonatkozó szabványos preambulumbekezdést.

10. módosítás , amely egyértelművé teszi, hogy a rögzített névleges mennyiségekre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók a „duty-free” üzletekben árusított termékekre.

11. módosítás, amely az egyes ágazatokban alkalmazott rögzített névleges mennyiségekre vonatkozó eltérésre alkalmazandó 20 éves megszüntetési záradékot eltörli egy olyan rendelkezéssel, amely alapján a Bizottságnak az eltérés alkalmazásának szükségességét felül kell vizsgálnia (16. módosítás).

13. módosítás , amely eltörli a 4. cikkre való utalást, mivel az új 4. cikk megszünteti az aeroszol készülékek kötelező névleges mennyiségét (12. módosítás).

14. módosítás , amely eltörli a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségét, hogy megfelelési táblázatot készítsenek, mivel ez a 8. módosításban szereplő új preambulumbekezdésben már szerepel.

16. módosítás, amely bevezet egy felülvizsgálati záradékot, amely a Bizottság rendszeres, a 11. módosítással eltörölt megszüntetési záradék eltörléséből fakadó jelentéstételi kötelezettségéről rendelkezik.

3.2. A Bizottság által elvben elfogadott módosítások 3, 6, 7, 12, 20.

A Bizottság elvben elfogadja a következő módosításokat:

A 3. módosítás az (5) preambulumbekezdés után bevezet egy új preambulumbekezdést, amely szerint el kell indítani egy, a mértékegység szerinti árral kapcsolatos tájékoztatási kampányt. A Bizottság világosabb megfogalmazást javasol:

„Az irányelv végrehajtását a fogyasztók és az ipar számára nyújtott részletesebb információnak kell kísérnie a mértékegység szerinti ár jobb értelmezhetőségének érdekében ."

A 6. módosítás módosítja a megszüntetési záradék kötelező névleges mennyiségek esetében való alkalmazásának ösztönzésére utaló (8) preambulumbekezdést, és bevezet helyette egy felülvizsgálati záradékot. A Bizottság egyetért a felülvizsgálati záradékkal, de a javaslat alapgondolatának – vagyis annak, hogy a kötelező névleges mennyiségek rögzítése a dereguláció elvétől való eltérést jelenti – megfelelőbb szövegezést javasol; továbbá a preambulumbekezdésnek egyértelművé kell tennie, hogy azon ágazatok esetében, amelyekben mégis rögzítik a kötelező névleges mennyiségeket, csak azon mennyiségeket említsék, amelyekből a legtöbbet fogyasztóknak adnak el.

„ Mivel a kötelező névleges mennyiségek fenntartása eltérésnek tekintendő , ezeket a tapasztalat fényében és a fogyasztók, valamint a termelők szükségleteinek a kielégítése céljából időszakosan újra kell értékelni . Ezen ágazatok esetében a meglévő közösségi jogszabályokat ki kell igazítani, különösen úgy, hogy a közösségi névleges mennyiségeket csak azok esetében rögzítsék, amelyekből a legtöbbet fogyasztóknak adnak el. ”

A 7. módosítással a Parlament egy második mondattal egészíti ki a (9) preambulumbekezdést, kifejezve a mennyiségre vonatkozó címkézés minőségével kapcsolatos aggodalmát, amelyet a Bizottság is oszt, és amely a 76/211 irányelv I. mellékletének az előre csomagolt termékek metrológiai követelményeit tartalmazó 3. pontja végrehajtására vonatkozik. A Bizottság azonban nem osztja az e módosításban a Parlament által kifejezésre juttatott véleményt, miszerint a rögzített névleges mennyiségek megvédik a kiszolgáltatott fogyasztókat. Továbbá a címkézés olvashatósága javításának szükségességét külön preambulumbekezdésben kell megfogalmazni.

(9) „Az átláthatóság erősítése érdekében az előre csomagolt termékek minden névleges mennyiségét egy külön jogszabály szövegében kell meghatározni, és a 75/106/EGK és a 80/232/EGK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(9a): A fogyasztók, különösen a kiszolgáltatott fogyasztók, így a fogyatékkal élők vagy az idős emberek védelmének javítása céljából megfelelő figyelmet kell fordítani arra, hogy a fogyasztási cikkeken található címkén feltüntetett súly- és mértékjelölések a szokásos kiszerelésű, előre csomagolt termékeken olvashatóbbak és láthatóbbak legyenek.

A 12. módosítás célja a rögzített névleges mennyiségek eltörlése azon termékek esetében, amelyeket aeroszol készülékekben árulnak. A Bizottság egyetért ezzel, a módosítás szövegét azonban technikai szempontból összhangba kell hozni az aeroszol adagolóra vonatkozó 75/324/EGK irányelvben használt terminológiával.

„1. Az aeroszol készüléken fel kell tüntetni a tartály teljes névleges űrtartalmát. A jelzésnek a tartalom névleges tömegével nem szabad összekeverhetőnek lennie.

2. A 75/324/EGK tanácsi irányelv 8. cikke (1) bekezdésétől eltérve nem kell feltüntetni a tartalom névleges súlyát az aeroszol-készülékben értékesített termékeken.”

A 20. módosítás az ágazat által is szükségesnek tartott további két méretet vezet be a szeszesitalok esetében. A Bizottság egyetért ezzel. Azonban a szeszesitalokról szóló tanácsi rendelet (1576/89/EK rendelet) terminológiával való összhang céljából a Parlament által használt „spirits” angol kifejezés helyett az angol „spirit drinks” kifejezést kell használni. [Megjegyzés: a magyar változatot a módosítás nem érinti.]

„ Szeszesitalok

100 ml – 2000 ml között csak a következő 9 méret:

Ml: 100 — 200 — 350 — 500 — 700 — 1000 — 1500 — 1750 — 2000”

3.3. A Bizottság által nem elfogadott módosítások: 4, 5, 9, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33.

A Bizottság a következő okokból nem fogadja el az új preambulumbekezdést bevezető 4. módosítást , amely szerint „az irányelv hatását vizsgáló célzott hatástanulmány” alapján a rögzített méreteknek jelentősége van a legérzékenyebb fogyasztókra nézve:

- A „tanulmányra” való utalás túl pontatlan.

- Az EP által végzett hatástanulmány nem érvelt e pont mellett meggyőzően. A bizottsági hatásvizsgálat nem támasztja alá az EP hatástanulmányának következtetéseit.

- A legérzékenyebb fogyasztók nem lesznek kevésbé érzékenyek a kötelező csomagméretek bevezetése által. Önmagában egy csomagot látva nem lehet megállapítani annak tényleges tartalmát, mivel az érzékelést erősen befolyásolja a csomagolóanyag (tetra-pack, műanyag, üveg), a tartály jellege (egyszer vagy többször használatos) és a csomagolás formája (gömbölyű, kocka). A fogyasztóknak ezért el kell olvasni a tartalomra vonatkozó adatokat.

A Bizottság nem fogadja el az 5. módosítást , mivel nincs arra bizonyíték, hogy a dereguláció a csomagméretek növekedéséhez és piaci problémákhoz vezet; különösen nem azokban az ágazatokban, amelyekben ezt a Parlament be kívánja vezetni.

A 9. módosítás számos ágazatot kivon az irányelv 1. cikkének hatálya alól, és ezekre továbbra is a nemzeti jogszabályok alkalmazását írja elő. A Bizottság nem ért ezzel egyet, mivel semmi nem támasztja alá azt, hogy ezen ágazatokban ilyen szabályozásra lenne szükség. Továbbá az irányelv nem veszélyeztetheti a belső piacot azzal, hogy lehetővé teszi a nemzeti eltérések alkalmazását, amelyeket nem lehetne a legálisan gyártott vagy más tagállamban forgalomba hozott termékekre alkalmazni.

A 15. módosítás átmeneti rendszert vezet be azon termékekre, amelyek tekintetében a Parlament kötelező névleges mennyiségekre vonatkozó szabályozás bevezetését javasolja. Mivel a Bizottság új ágazatok szabályozását elutasítja, szintén ellenzi az átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezést.

A 17. módosítás bevezeti a kötelező névleges mennyiségű méreteket az emberi fogyasztásra szánt tej esetében, amelyeknél európai uniós szinten jelenleg nincs kötelezően rögzített méret. Néhány tagállamban nemzeti értékeket alkalmaznak, amelyek vagy kötelezők vagy választhatók a hazai termelők számára. Azonban a nemzeti jogszabályok soha nem alkalmazandók a másik tagállamban legálisan gyártott vagy forgalomba hozott termékekre. Nem szolgáltattak nyilvánvaló indokokat annak igazolására, hogy szükség van a tejtermékek kötelező névleges mennyiségét érintő közösségi szintű szabályozás bevezetésére.

A 18. és 19. módosítás az Egyesült Királyságban a tejre vonatkozó pintek kötelező névleges mennyiségét tükrözi. Mivel a Bizottság eltörli a 17. módosítást, a 18. és 19. módosítást is el kell törölni.

A 21., 22., 23., 24. és 25. módosítás öt olyan új ágazatban vezeti be a kötelező méreteket, amelyekre európai uniós szinten jelenleg nincs kötelezően rögzített méret. Néhány tagállamban nemzeti értékeket alkalmaznak, amelyek vagy kötelezők vagy választhatók a hazai termelők számára. Azonban a nemzeti jogszabályok soha nem alkalmazandók a másik tagállamban legálisan gyártott vagy forgalomba hozott termékekre. Nem szolgáltattak nyilvánvaló indokokat annak igazolására, hogy szükség van ezen öt ágazat esetében a kötelező névleges mennyiséget érintő közösségi szintű szabályozás bevezetésére.

A 26., 27., 28., 29. és 30. módosítás az öt új ágazat meghatározását tartalmazza. Mivel a Bizottság elutasítja a kötelező méretek rögzítését ezen ágazatok esetében, a javaslatban nincs szükség a maghatározásukra.

A 31. módosítás helyesbíti a melléklet 4. pontjában említett néhány kozmetikai termék fogalmát, amelyek kivételt képeznének a rögzített névleges mennyiség alól, amennyiben azokat aeroszolként értékesítik. A Parlament azonban eltörli a rögzített névleges mennyiségek elvét az aeroszol készülékben értékesített termékek esetében (8., 12. és 13. módosítás). Ennek következtében a melléklet 4. pontja tárgytalanná válik.

A 32. módosítás kivonja a vajat és a kávét a 9. módosítás hatálya alól, de megtartja a többi, 9. módosításban említett ágazatot, amely a Bizottság számára elfogadhatatlan.

A 32. módosítás bevezet két, Svédországban alkalmazott értéket – 300 és 330 ml – a 17. módosításban szereplő, emberi fogyasztásra szánt tej tekintetében, amely a Bizottság számára elfogadhatatlan.

4. EGYÉB JAVASLATOK

Az oldódó kávéról és a fehér cukorról szóló vertikális harmonizációs irányelvek 1990-es évek végén történő felülvizsgálata keretében a Bizottság javasolta, hogy töröljék el a névleges mennyiségek jelenlegi értékeit, a Parlament azonban ellenezte ezt. Egyeztető eljárás keretében végül módosították a vertikális irányelveket, és a Bizottság elfogadta, hogy az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó horizontális jogszabályok keretében e termékekre névleges mennyiségeket javasoljon. Ennek következtében, amikor a Bizottság 2004-ben benyújtotta jelenlegi, a névleges mennyiségek szabályozásának eltörlésére vonatkozó javaslatát, e termékek kivételt képeztek.

A Bizottság kötelezettségvállalása érintette az oldódó cikóriát is, időközben azonban ezen ágazat kérte, hogy ne vezessenek be kötelező névleges mennyiségeket.

A Bizottság szolgálatai által a 2005 decemberében elvégzett felmérés azt mutatja, hogy a tagállamok többsége ezen ágazatot már nem szabályozza, vagy már nem hatja végre az ezen ágazatokra vonatkozó meglévő nemzeti szabályait. Az e termékek esetében alkalmazandó kötelező névleges mennyiségek újbóli bevezetése melletti erős érvek hiányában, valamint az egyszerűsítés és a jobb szabályozás új politikájának hangsúlyozásával összhangban a Bizottság javasolja, hogy hagyják el a melléklet 2. pontját és ennek megfelelően a melléklet 3. pontjában a „fehér cukorra” és az „oldódó kávéra” vonatkozó fogalommeghatározásokat. Így a melléklet 3. pontja az új 2. pont lesz.

5. Módosított javaslat

Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 250. cikkének 2. bekezdésére a Bizottság a fentiek szerint módosítja javaslatát.