52006PC0016

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 31.1.2006

COM(2006) 16 végleges

2006/0006 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE 110 A javaslat indokai és célja A 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 89. cikke előírja, hogy az említett rendelet részletes végrehajtási szabályait egy későbbi rendelet határozza meg. 120 Általános összefüggés A nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinálásának szabályai a személyek szabad mozgásának keretébe tartoznak, és hozzá kell járulniuk az EU területén mozgó európai polgárok életszínvonalának és alkalmazásuk feltételeinek javításához. Jelenleg a koordinálást az 1408/71/EGK rendelet és 574/72/EGK végrehajtási rendelete biztosítja. A 883/204/EK rendelet rendeltetése az, hogy az 1408/71/EGK rendelet helyébe lépjen. Azonban a 883/204/EK rendelet koordinálása új szabályainak alkalmazása csak a megfelelő végrehajtási rendelet elfogadása után történhet meg, amely így az 574/72/EGK rendelet helyébe lép. A forma tekintetében a javasolt jogalkotási eszköz megfelel a jelenleg meglévőnek. A tartalom tekintetében célja a meglévő szabályok korszerűsítése és egyszerűsítése. 130 Hatályos rendelkezések a javaslat területén A legutóbb a 2005. április 13-i 647/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel módosított, az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet (HL L 117., 2005. május 4.). Hasonlóság: mind az 574/72/EGK rendeletnek, mind pedig a javaslatnak a célja a szociális biztonsági rendszerek koordinálása végrehajtási szabályainak megállapítása. Különbség: a javaslat célja az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek egyszerűsítése és korszerűsítése, különösen a szociális biztonsági intézmények közötti együttműködés megerősítésével és a szociális biztonsági intézmények közötti adatcsere módszereinek javításával. 141 Az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel fennálló összhang Nem alkalmazandó. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK Konzultáció az érdekelt felekkel 211 Az alkalmazott konzultációs módszerek, megcélzott főbb területek és a válaszadók általános profilja A végrehajtási rendeletre irányuló javaslat lényegében arra irányul, hogy pontosan meghatározza a rendelet felhasználói – a tagállamok polgárai és szociális biztonsági intézményei – számára az alaprendelet elveinek végrehajtásához szükséges eljárásokat. Az öregségi nyugdíj területén például meg kell határozni, hogy a biztosítottnak milyen lépést kell megtenni a nyugdíjának megállapításához, melyik intézményhez kell benyújtania a kérelmét, ha több tagállamban is dolgozott, hogyan történik az intézmények egymás közötti adatcseréje az érdekelt teljes előmenetelének figyelembevétele érdekében, és hogyan számolják ki – a rá vonatkozók mindegyike tekintetében – a folyósítandó nyugdíjat. A 883/2004/EK rendelet kedvezményezettjei érdekében az intézmények közötti mindennapi együttműködés hatékonyabb megszervezésére vonatkozó konkrét javaslatok kidolgozásához a tagállamokban számos szakértői konzultációt tartottak a szociális biztonság témakörében. Ezek célja főként a megfelelőbb szintű szakértelem felkutatása volt, különösen a szociális biztonsági intézmények szintjén. E célból több munkacsoportot hoztak létre, amelyek a szociális biztonsági rendszerek hatálya alá tartozó különböző kockázatoknak felelnek meg: betegség, munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések, rokkantság, öregség, munkanélküliség, családi ellátások. Ezen kívül a Bizottság szolgálatai – a migráns munkavállalók szociális biztonságával foglalkozó igazgatási bizottság (MMSZBB), valamint az MMSZBB keretén belül a technikai bizottság és a könyvvizsgáló bizottság – szoros és állandó kapcsolatban állnak a tagállamok által a koordinációs szabályok alkalmazására kijelölt szakértőkkel. 212 A kapott válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja A szakértői munkacsoportok összeültek. Egy horizontális feladattal rendelkező csoport – pontosabban az a csoport, amelynek feladata a végrehajtási rendelet szerkezetére és általános hangvételére vonatkozó javaslatok kiállítása – iránymutatásokat tartalmazó informális összefoglaló jelentést tett. Ezen iránymutatások nagy részét követték a javaslatban. A szakértői vélemények megszerzése és felhasználása 221 Érintett tudományos / szakértői területek Szociális biztonság. 222 Alkalmazott módszertan A szociális biztonság különböző területeinek szakértőiből alakított munkacsoportok: betegség, munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések, rokkantság, öregség, munkanélküliség, családi ellátások. 223 Főbb szervezetek / megkérdezett szakértők A tagállamokban a szociális biztonság területén számos szakértői konzultációt folytattak. Ezek célja főként a legmegfelelőbb szintű szakértői vélemények felkutatása volt, különösen a szociális biztonsági intézmények szintjén. E célból több munkacsoportot hoztak létre, amelyek a szociális biztonsági rendszerek alá tartozó különböző kockázatoknak felelnek meg: betegség, munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések, rokkantság, öregség, munkanélküliség, családi ellátások. 2249 A kapott és felhasznált vélemények összefoglalása A lehetségesen súlyos kockázatok és a visszafordíthatatlan következmények fennállása nem került említésre. 225 Az eljárások egyszerűsítésének szükségessége a rendelet felhasználói, a szociális biztonsági intézmények, az illetékes hatóságok, a munkáltatók és a biztosítottak, a bérből és fizetésből élő munkavállalók és önálló vállalkozók számára, valamint a különböző szereplők jogainak és kötelezettségeinek pontosítása a szociális biztonsági rendszerek koordinálásában. 226 A szakértői véleményeknek a nyilvánosság rendelkezésére bocsátásához felhasznált eszközök Figyelembe véve az anyag szakmaiságát, és a kapott szakértői vélemény informális jellegét, a jelentéseket nem tárják a nyilvánosság elé. 230 Hatásvizsgálat A végrehajtási rendelet teszi lehetővé a polgárok számára, hogy részesüljenek a 883/2004/EK rendelet előnyeiből. Meg kell várni az alaprendeletből és az annak végrehajtási rendeletéből álló jogalkotási eszköz elfogadását, hogy a megújított szabályok kifejthessék a hatásukat a korszerűsítés, valamint a polgárok jogainak egyszerűsítése és javítása területén. A jelenleg hatályban lévő 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet helyébe a 883/2004/EK rendelet és annak végrehajtási rendelete lép. Ezek a jogi eszközök nem járhatnak a jelenlegi helyzethez képest különleges negatív hatással a szociális biztonsági intézmények és hivatalok, a dolgozók vagy a munkáltatók munkaterhei és költségei tekintetében. Ellenkezőleg, mivel ezen új szabályok célja a szociális biztonsági rendszerek koordinálása működésének javítása, és az eljárások megkönnyítése a rendelet minden felhasználója számára, azok elfogadása többletet jelent számukra a jelenleg alkalmazandó szabályokhoz képest. Ebben a szakaszban nehéz lemérni az ezen új szabályokból származó eredményességi hasznot a szociális biztonsági intézmények, a munkáltatók – különösen a KKV-k – és a biztosítottak, a bérből és fizetésből élő munkavállalók, valamint az önálló vállalkozók számára. A javasolt intézkedések célja a polgároknak nyújtott szolgáltatások javítása. Különösen a több tagállamban dolgozott személyek nyugdíjának kiszámításához és folyósításához szükséges idő lerövidítésére vonatkozó intézkedések meghozatalával e javaslat az Unión belüli szabad mozgás feltételei javításának irányába halad. Ezen kívül ezek a javaslatok az e-közigazgatás témakörébe illeszkednek, mivel az elektronikus eszközöknek a szociális biztonsági intézmények közötti információcserében történő felhasználása lényeges szempont az eljárások meggyorsításában. Az elektronikus eszközök használatának fontosságát az intézmények közötti adatcserében egyébként minden tagállam elismeri, az MMSZBB által elfogadott cselekvési terv összefüggésében. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 305 A javasolt intézkedések összefoglalása A nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtási rendelete javaslatának célja a jelenlegi rendelkezések – a 1408/71/EGK rendelet és annak 574/72/EGK végrehajtási rendelete – korszerűsítésének és egyszerűsítésének elvégzése. Ez a személyek unióbeli szabad mozgásának alapvető eszköze. A javaslat célja a 883/2004/EK rendelet szabályai konkrét végrehajtása eljárásainak megállapítása minden érintett szereplő – a biztosítottak, a szociális biztonsági rendszerek intézményei, és a tagállamok illetékes hatóságai – számára. A javaslat kiegészíti a 883/2004/EK rendeletben elért korszerűsítési munkát, és megkísérli a jelenlegi eljárások javítását a számos területen meglévő rendelkezések egyszerűsítésével és pontosításával. E tekintetben a javaslat célja a különböző résztvevők jogainak és kötelezettségeinek egyértelműbb kiemelése a végrehajtandó eljárásokon keresztül. E javaslat célja a 883/2004/EK rendeletben szereplő különböző résztvevők közötti együttműködés elmélyítése következtetéseinek levonása is. Az a tény, hogy a 883/2004/EK rendelet immár minden európai polgárt érint – mivel az a nem aktív személyekre is vonatkozik –, magában foglalja a szociális biztonsági intézmények és a tagállamok közötti együttműködés módjainak és eljárásainak korszerűsítését is. Egészen pontosan a biztosítottak számára az eljárások megkönnyítéséről, valamint a szociális biztonsági rendszer különféle intézményei (betegség, munkahelyi baleset, foglalkozási megbetegedés, rokkantság, nyugdíj, munkanélküliség, családi ellátások) által történő válaszadás és a határokon átnyúló esetek kezelése határidejének meggyorsításáról van szó. Ez a cél magában foglalja, hogy különleges hangsúlyt kell helyezni az információcsere modern módszereire. Az intézmények közötti elektronikus adatcsere nélkülözhetetlennek tűnik a koordinálás működéséhez szükséges információk továbbításának megkönnyítéséhez és különösen a biztosítottak jogainak megállapításához és kiszámításához. 310 Jogalap Az EK-Szerződés 42. és 308. cikke. 320 A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elvét akkor kell alkalmazni, ha a javaslat nem a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozó területet érint. A javaslat céljai nem valósíthatók meg megfelelő módon a tagállamok fellépése révén a következő okok miatt. 321 A tervezett célt – azaz a szociális biztonság koordinálási intézkedéseinek biztosítását célzó végrehajtási szabályok elfogadását – a tagállamok nem tudják megfelelő módon megvalósítani, ahogyan azt a 883/2004/EK rendelet kifejezetten hangsúlyozza (45. preambulumbekezdés). Valójában az EK-Szerződés 42. cikke megállapítja, hogy a szociális biztonság területén a Tanács elfogadja a szükséges intézkedéseket a munkavállalók szabad mozgásának megteremtéséhez. E rendelkezések koordinálási rendelet formájában jelentek meg, amelynek hatályát fokozatosan kiterjesztették az önálló vállalkozókra, a diákokra, a nyugdíjjogosultakra, a tisztviselőkre, és ezentúl minden biztosítottra. A jellege folytán e rendelet célja csak az ahhoz szükséges intézkedések megállapítása, hogy a biztosított egy másik tagállamban utazzon, tartózkodjon vagy lakjon anélkül, hogy elveszítené a szociális biztonsághoz való jogát. A jogok megtartásának biztosítására a rendelet különböző szabályokat határoz meg, amelyek a szociális biztonság különböző területei egyedi igényeinek felelnek meg. Mindazonáltal általános elveket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a koordináció működését. Ezek között az elvek között szerepel a végrehajtási jogszabályok egységessége, a tények besorolása és az egyenlő bánásmód. A tagállamoknak be kell tartaniuk azokat, mindazonáltal kizárólag a tagállamok határozhatják meg, szervezhetik és finanszírozhatják a saját nemzeti szociális biztonsági rendszerüket. 323 Mivel határokon átnyúló helyzetekről van szó, egyetlen állam sem járhat el egyedül. A meglévő kétoldalú megállapodások helyébe a koordinálási rendelet lépett, amely így lehetővé tette az egyszerűsítést és a biztosítottak tekintetében az egyenlő bánásmódot minden, a szociális biztonságról szóló alkalmazandó nemzeti jogszabály tiszteletben tartásával. A javaslat céljai közösségi fellépéssel jobban megvalósíthatók a következő okok miatt. 324 A nemzeti szociális biztonsági rendszerek koordinálásának csak közösségi szinten van értelme: annak alapja és indoka a személyek szabad mozgása az Unión belül. 325 Ez a szabályozás minden olyan európai polgárra vonatkozik, aki bármely okból az Unióban utazik. 327 Egyedül a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel a nemzeti szociális biztonsági rendszereik meghatározására, szervezésére és finanszírozására. A javaslat így megfelel a szubszidiaritás elvének. Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő okokból. 331 A tagállamok, az illetékes hatóságok és a szociális biztonsági intézmények továbbra is egyedül rendelkeznek hatáskörrel a nemzeti szociális biztonsági rendszerük meghatározására, szervezésére és finanszírozására. 332 Az eljárások javítása, valamint a különböző szereplők jogainak és kötelezettségeinek pontosítása alkalmas az igazgatási kezelési költségek tekintetében történő megtakarításokra (a szociális biztonsági intézmények közötti követelések megtérítése), és hatékony válasz a polgárok igényeire (a megtérítések és az ellátások kifizetései határidejének javítása). Az intézmények közötti együttműködés megerősítése jelentős tényező a csalás és a visszaélések elleni küzdelemben. A jogi eszközök megválasztása 341 Javasolt jogi eszköz(ök): rendelet. 342 Más jogi eszközök nem volnának megfelelőek a következő okok miatt. A meglévő jogalkotási eszköz, azaz az 574/72/EGK rendelet – amely az 1408/71/EGK rendelet végrehajtási rendelete – korszerűsítése, amely helyébe a 883/2004/EK rendelet lép. Emlékeztetőül, az 1408/71/EGK rendelet koordinációs, és nem harmonizációs rendelet, mivel egyedül a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel a saját szociális biztonsági rendszerük szervezésére és finanszírozására. A Szerződés által biztosított, a személyek szabad mozgására vonatkozó jogukat gyakorló biztosítottak jogainak védelmére választott koordinációs rendelet a kitűzött céllal arányos, ahogyan azt a jogalkotó a Szerződés 42. cikkében meghatározta. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁS 409 A javaslatnak nincs hatása a Közösség költségvetésére. KIEGÉSZÍTő TÁJÉKOZTATÁS Szimuláció, kísérleti szakasz és átmeneti időszak 507 A javaslat átmeneti időszak tárgyát képezte vagy fogja képezni. 510 Egyszerűsítés 511 A javaslat a jogszabályi keret egyszerűsítését, a (nemzeti vagy európai) hatóságokra alkalmazandó közigazgatási eljárások egyszerűsítését, valamint a szervezetekre és magánszemélyekre alkalmazandó közigazgatási eljárások egyszerűsítését vezeti be. 512 A javaslat könnyítése, a mellékletek eltörlése. 513 Elektronikus információcsere módszereinek használata, és az adatcserék megkönnyítése céljából munka az elektronikus formátumú dokumentumokon. 514 A szociális biztonsági intézmények közötti együttműködés megerősítése annak elkerülésére, hogy az eljárások terheit elsősorban a biztosítottakra hárítsák. A különböző szereplők szerepeinek pontosítása. 560 Európai Gazdasági Térség ● Ez a jogiaktus-tervezet az EGT-megállapodás egyik területéhez tartozik, így azt helyénvaló kiterjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. 570 A javaslat részletes magyarázata fejezetenként vagy cikkenként A végrehajtási rendeletre irányuló javaslat a 883/2004/EK rendelet szerkezetéhez illeszkedik, I. címe „Általános rendelkezések”, II. címe „Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása”, III. címe pedig a szolgáltatások különböző csoportjaira alkalmazandó különleges rendelkezéseket tartalmaz: betegbiztosítási ellátások, anyasági és azzal egyenrangú apasági ellátások; munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére szóló ellátások; haláleseti juttatás; rokkantsági ellátások; öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások; munkanélküli ellátások; családi ellátások; IV. címe „Pénzügyi rendelkezések”, V. címe „Különböző átmeneti és záró rendelkezések”. Ez a végrehajtási rendelet lehetővé teszi a 883/2004/EK rendelet hatálybalépését. Azonban figyelembe véve a rendelet által érintett felek megfelelő tájékoztatásának szükségességét és a nehézségek előidézésének elkerülését, különösen az intézmények között az elszámolások megállapítása esetében egy legalább hat hónapos időtartamot határoznak meg a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó új rendelkezések hatálybalépésére. |

- 2006/0006 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról

(EGT és Svájc vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 308. cikkére,

tekintettel a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról[1] szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 89. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[3],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [4],

a Szerződés 251. cikkében szereplő eljárásnak megfelelően[5],

mivel:

(1) A 883/2004/EK rendelet korszerűsíti a tagállamok nemzeti szociális biztonsági rendszereinek koordinálását, megállapítva a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket és eljárásokat, ügyelve azoknak az érintett szereplők érdekében történő egyszerűsítésére. Végrehajtási szabályait meg kell állapítani.

(2) A szociális biztonsági intézmények közötti hatékonyabb és szorosabb együttműködés megszervezése lényeges tényező annak érdekében, hogy lehetővé váljon a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek számára, hogy jogaikat a legkedvezőbb határidőn belül és feltételek mellett élvezhessék.

(3) Az elektronikus eszközök használata alkalmas a tagállami intézmények közötti gyors és megbízható adatcserére. Ezen adatok elektronikus kezelése biztosan hozzájárul az eljárások meggyorsításához az érintett személyek számára. Az érintettt személyeknek egyébként élvezniük kell minden, a személyes adatok kezelésével és ezen adatok szabad mozgásával kapcsolatos, a magánszemélyek védelmére vonatkozó és közösségi rendelkezésekben meghatározott minden biztosítékot.

(4) Amennyiben a 883/2004/EK rendelet alkalmazásában közreműködni kívánó tagállami szervezetek adatait – beleértve az elektronikus adatokat is – olyan formában bocsátják rendelkezésre, amely lehetővé teszi a megfelelő időben történő frisssítést, az megkönnyíti a tagállami intézmények közötti adatcserét. Ez a megközelítés, amely előnyben részesíti a tisztán ténybeli információk helytállóságát, valamint hogy ezen adatok a polgárok számára azonnal rendelkezésre álljanak, jelentős egyszerűsítést jelent, amelyet e rendelettel kell bevezetni.

(5) Bizonyos eljárások megerősítésének nagyobb jogbiztonságot és átláthatóságot kell hoznia a 883/2004/EK rendelet felhasználóinak. Különösen a bizonyos kötelezettségek vagy bizonyos közigazgatási lépések megtételének közös határideje megállapításának hozzá kell járulnia a biztosítottak és az intézmények közötti kapcsolatok egyértelművé tételéhez és megszervezéséhez.

(6) A tagállamoknak, azok illetékes hatóságainak, illetve a szociális biztonsági intézményeknek rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy egymás között megállapodjanak az általuk leghatékonyabbnak, és a szociális biztonsági rendszereikhez leginkább igazodónak ítélt könnyített eljárásokról és közigazgatási megállapodásokról. Azonban az ilyen megállapodások nem sérthetik a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek jogait.

(7) A szociális biztonság területére jellemző összetettség azt igényli, hogy a tagállamok minden intézménye különleges erőfeszítést tegyen a biztosítottak érdekében, hogy ne szankcionálják azon érintett személyeket, akik nem juttatták el a kérelmüket vagy bizonyos információkat a 883/2004/EK rendeletben és az e rendeletben meghatározott szabályok és eljárások alapján az e kérelem kezelésére felhatalmazott intézménynek.

(8) Az illetékes intézmény – azaz amely jogszabályai alkalmazandók, vagy amelynek bizonyos ellátásokat ki kell fizetnie – meghatározásához a biztosított és a család tagjainak objektív helyzetét több tagállam intézményeinek kell megvizsgálnia. Az intézmények közötti e nélkülözhetetlen adatcserék időtartama alatt az érintett személy védelmének biztosítására célszerű ideiglenes jelleggel megállapítani valamely szociális biztonsági joghoz való csatlakozását.

(9) Az e rendelet által meghatározott számos intézkedésnek és eljárásnak az a célja, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítson a tagállamok által a 883/2004/EK rendelet keretében alkalmazandó előírásoknak. E pontosítások az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatából, az igazgatási bizottság határozataiból, valamint a Szerződésben meghatározott alapvető szabadságok keretén belül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának több mint harminc éves tapasztalatából erednek.

(10) A 883/2004/EK rendelet hatályának a biztosítottak összességére – beleértve a nem aktív személyeket is – történő kiterjesztése bizonyos egyedi szabályokat és eljárásokat igényel e személyek tekintetében, különösen a lakóhelyük szerinti különböző tagállamokban fizetett vagy nem fizetett tevékenységet soha nem folytatott személyek által gyermekek nevelésének szentelt időszakai figyelembevételére alkalmazandó jogszabályok meghatározására.

(11) Bizonyos eljárásoknak tükrözniük kell a terhek tagállamok közötti kiegyensúlyozott megoszlásának követelményét is. Különösen a betegbiztosítási terület keretén belül, ezen eljárásoknak figyelembe kell venniük egyrészről azon tagállamok helyzetét, amelyek a biztosítottak fogadási költségeit fizetik, azok rendelkezésére bocsátva az egészségügyi rendszerüket, és másrészről azon tagállamokét, amelyek intézményei a biztosítottjaik által a lakóhelyüktől eltérő tagállamban kapott természetbeni ellátások pénzügyi terheit viselik.

(12) A 883/2004/EK rendelet egyedi keretén belül a „rendszeres juttatások” keretében egyértelművé kell tenni a természetbeni betegbiztosítási ellátásokhoz - azaz azon ellátásokhoz, amelyekért egy biztosított a lakóhelyétől és a biztosítottsága helyétől eltérő tagállamban folyamodik - kapcsolódó kiadások átvételének feltételeit. A biztosított előzetes engedélyezési kérelmére vonatkozó kötelezettségeit, valamint az intézménynek az ügyfél tekintetében az engedélyezés feltételeire vonatkozó kötelezettségeit pontosítani kell. Helyénvaló pontosítani a fent említett engedélyezés alapján egy másik tagállamban kapott ellátások pénzügyi terhei átvételének következményeit is.

(13) A tagállamok intézményei között felmerülő ilyen követelések kifizetése határidejének lerövidítéséhez leginkább szükséges eljárások lényegesnek tűnnek az adatcserék tekintetében a bizalom fenntartása, és a tagállamok szociális biztonsági rendszerei számára elengedhetetlen, hatékony és eredményes igazgatás követelményének való megfelelés érdekében. Ezért célszerű megerősíteni a betegbiztosítási és munkanélküli ellátások összefüggésében a követelések kezelését érintő eljárásokat.

(14) Mivel a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszerek a biztosítottak szolidaritásán alapulnak, meg kell határozni a nem járó ellátásokhoz, vagy a nem folyósított járulékokhoz kapcsolódó követelések hatékonyabb megtérítésének mechanizmusát. Az együttműködés megszervezése során a tagállamok pénzügyi érdekeinek jobb védelme érdekében, az intézmények közötti – különösen az adóügyi igazgatások közötti – kölcsönös segítségnyújtási eljárásokat pontosítani kell a bizonyos járulékokkal, terhekkel és díjakkal kapcsolatos követelések beszedésére vonatkozó kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 1976. március 15-i 76/308/EGK tanácsi irányelv[6] és más intézkedések rendelkezései alapján.

(15) A biztosítottaknak a jogaikról és a kötelezettségeikről való tájékoztatása lényeges eleme az illetékes hatóságokkal és a tagállami intézményekkel való, bizalmon alapuló kapcsolatnak.

(16) Mivel a tervezett fellépés célját – azaz a személyek szabad mozgása hatékony gyakorlásának biztosítására irányuló koordinációs intézkedések elfogadása – a tagállamok nem tudják megfelelő módon megvalósítani, és az a fellépés mérete és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében szereplő szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben szereplő arányosság elvének megfelelően e rendelet nem terjed túl a cél eléréséhez szükségeseken.

(17) E rendeletnek a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, március 21-i 574/72/EGK rendelet[7] helyébe kell lépnie.

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

I. CÍM- ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet - Fogalommeghatározások

1. cikk Fogalommeghatározások

(1) E rendelet értelmében a 883/2004/EK rendelet fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokon kívül:

a) „hozzáférési pont” valamely tagállam illetékes hatósága által kijelölt szervezet, amelynek feladata a 883/2004/EK rendelet és e rendelet alkalmazásához szükséges adatok elektronikus úton történő küldése és fogadása a közös hálózaton keresztül, amelyben ezeket az adatokat kicserélik egyrészről az adott tagállam illetékes hatóságai, és másrészről más tagállamok illetékes hatóságai és/vagy hozzáférési pontjai között;

b) „kapcsolattartó szervezet” valamely tagállam illetékes hatósága által a 883/2004/EK rendelet 3. cikkében szereplő szociális biztonsági területek tekintetében kijelölt szervezet, amely képes megfelelni a tagállami intézmények tájékoztatás és segítségnyújtás iránti kérelmeinek, és amelyhez azok különösen e rendelet IV. címének keretén belül fordulhatnak;

c) „dokumentum” az igazgatási bizottság által azonosított azon adatok összessége – az adathordozótól függetlenül –, amelyek alkalmasak az elektronikus úton történő cserére, és amelyek közlése szükséges a 883/2004/EK rendelet és e rendelet rendelkezéseinek érvényesüléséhez;

d) „szabványosított elektronikus üzenet” az igazgatási bizottság által a tagállamok intézményei közötti információcserére meghatározott formátumban szerkesztett dokumentum;

e) „elektronikus úton történő továbbítás” elektronikus adatkezelési eszközök (beleértve a numerikus tömörítést is) útján történő továbbítás vezetéken, rádión, optikai vagy más elektromágneses eljárással;

f) „technikai bizottság” a 883/2004/EK rendelet 73. cikkében szereplő bizottság;

g) „könyvvizsgáló bizottság” a 883/2004/EK rendelet 74. cikkében szereplő bizottság.

II. fejezet – Az együttműködésre és az adatcserére vonatkozó rendelkezések

2. cikk Az intézmények közötti adatcserék hatálya és szabályai

(1) A tagállami intézmények közölnek egymással minden, a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személy jogai és kötelezettségei megállapításához és meghatározásához – különösen az ellátások megfelelő összegének, valamint a szociális biztonsági járulékok megállapításához – szükséges adatot.

(2) Amennyiben egy biztosított tévedésből nem az e rendelet szerint kijelölt intézménynek továbbított tájékoztatást, dokumentumokat vagy kérelmeket, e tájékoztatást, dokumentumokat vagy kérelmeket az első intézménynek haladéktalanul továbbítania kell az e rendelet által kijelölt intézménynek, feltüntetve azt az időpontot, amikor azokat eredetileg benyújtották. Az utóbbi intézményre nézve ez az időpont kötelező.

(3) A tagállami intézmények közötti adatközlés akár maguk között, akár hozzáférési ponton vagy kapcsolattartó szervezeten keresztül történik.

(4) Amennyiben az adatközlés hozzáférési ponton vagy kapcsolattartó szervezeten keresztül történt, ezt a hozzáférési pontot vagy kapcsolattartó szervezetet a hozzá intézett kérelmek határideje tekintetében a megkeresett intézmény szerepét és feladatát teljesítő megkeresett intézménynek kell tekinteni abban a tagállamban.

3. cikk A kedvezményezettek és az intézmények közötti adatcserék hatálya és szabályai

(1) Bármely, a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személy köteles megadni az illetékes intézménynek minden tájékoztatást vagy igazoló dokumentumot, amely a helyzete, a családja helyzete, illetve a jogai és kötelezettségei megállapításához, azok fenntartásához, valamint az alkalmazandó jogszabályok meghatározásához, és az annak tekintetében fennálló kötelezettségeihez szükséges.

Különösen, amennyiben egy jogszabályi rendelkezés előírja, hogy az ellátások összegét a gyermekeken kívüli családtagok figyelembevételével kell megállapítani, a biztosítottnak igazolást kell benyújtania a nem az ellátást elszámoló intézmény helye szerinti tagállamban lakó családtagjaira vonatkozóan, e családtagok figyelembevétele érdekében.

(2) Az a tagállam, amely a jogszabályai vagy az 52. cikkben szereplő helyzet alapján ezeket az adatokat összegyűjti, biztosítja az érintett személyeknek az ezen adatokhoz való hozzáférést és azok helyesbítését, a személyes adatok kezelése és ezen adatok szabad mozgása tekintetében a magánszemélyek védelmére vonatkozó közösségi rendelkezések betartásával.

(3) Az illetékes tagállam intézményei közlik az információkat, és kiállítják a biztosítottak számára a szükséges dokumentumokat.

(4) Egy tagállam illetékes intézménye, amely egy másik tagállam területén lakó vagy tartózkodó személy jogairól szóló határozatot tartalmazó dokumentumot közvetlenül küld, a küldemény hordozójától és módjától függetlenül kéri a kézhezvétel igazolását. A kézhezvétel igazolása bármely hordozón vagy eszközzel megadható.

(5) A (4) bekezdésben szereplő határozat elküldése bizonyítékának hiányában a 883/2004/EK rendelet értelmében megnyílt jogok jogvesztő és elévülési határideje nem érvényesíthető a kedvezményezettekkel szemben.

(6) Amennyiben a (4) cikkben szereplő határozat elküldésének időpontja megfelelően megállapított, az illetékes intézmény határozata az érdekelttel szemben az adott időpontot követő egy hónapon belüli érvényesíthető. Ha azonban a határozatot meghozó tagállam jogszabályai hosszabb határidőt állapítanak meg, akkor azt a határidőt kell alkalmazni.

(7) Minden esetben az érintett személy a határozatot meghozó intézmény által alkalmazott jogszabályokban megállapított jogorvoslati lehetőségekkel és eljárásokkal élhet.

(8) Az igazgatási bizottság meghatározza az e rendelkezés végrehajtásának gyakorlati szabályait arra az esetre, ha a határozatot az érintett személynek elektronikus úton küldik.

4. cikk Az adatcserék formája és módja

(1) Az igazgatási bizottság megállapítja a dokumentumok tartalmát és a szabványosított elektronikus üzenetek formáját.

(2) Az intézmények, a hozzáférési pontok vagy a kapcsolattartási szervezetek közötti adattovábbítás elektronikus úton történik egy közös, biztonságossá tett kereten belül, amely képes a titkosság és az adatcsere védelmének biztosítására.

(3) A kedvezményezettekkel való kapcsolattartás során az intézmények előnyben részesítik az elektronikus technikák alkalmazását.

5. cikk Egy másik tagállamban kiállított dokumentumok és igazoló dokumentumok jogi értéke

(1) A valamely tagállam intézménye által a 883/2004/EK rendelet és e rendelet alkalmazása céljából egy személy helyzetének igazolására kiállított dokumentumok, valamint egy másik tagállam hatóságai – beleértve az adóhatóságokat is – által kiállított igazoló dokumentumok a többi tagállam intézményeire nézve kötelezőek a dokumentumokat és az igazoló dokumentumokat kiállító tagállam illetékes hatósága által történő visszavonásáig vagy érvénytelenné nyilvánításáig.

(2) A dokumentum megalapozottsága vagy az abban szereplő bejegyzések alapját képező tények tekintetében felmerült kétség esetén a dokumentumot átvevő tagállami intézmény a kiállító intézményhez fordul a szükséges pontosítások, és adott esetben a szóban forgó dokumentum visszavonásának kérelmével.

(3) Ha az érintett intézmények között a dokumentumot átvevő intézmény kérelmének időpontját követő egy hónapon belül nem jön létre megállapodás, a 883/2004/EK rendelet 76. cikke (6) bekezdésének megfelelően a megkeresést követő hat hónapon belül az igazgatási bizottsághoz lehet fordulni az álláspontok összeegyeztetése érdekében.

6. cikk Jogszabályok ideiglenes alkalmazása és ellátások ideiglenes folyósítása

(1) Amennyiben az alkalmazandó jogszabályok megállapítása tekintetében felmerülő bizonytalanság két vagy több tagállam intézményei vagy illetékes hatóságai közötti kapcsolatfelvételt teszi szükségessé, az érintett személy esetében ideiglenesen a következő jogszabályokat kell alkalmazni:

a) a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai, amennyiben a tevékenysége vagy tevékenységei egy részét ott végzi, vagy amennyiben nem végez fizetett vagy nem fizetett tevékenységet;

b) más esetekben azon tagállam jogszabályai, ahol elsőként nyújtott be biztosításra vonatkozó kérelmet.

(2) Az ellátások szolgáltatására felhívott intézmény megállapításának tárgyában két vagy több tagállam intézményei vagy illetékes hatóságai között fennálló nézetkülönbség esetén az ellátások igénylésére jogosult érdekelt – ha ezt nem vitatják – ideiglenesen a lakóhelye szerinti, vagy – ha az érdekelt nem a szóban forgó tagállamok valamelyikének területén lakik – azon intézmény által alkalmazott jogszabályokban meghatározott ellátásokban részesül, amelyhez a kérelmet elsőként benyújtották.

(3) Amennyiben megállapítást nyert, hogy az alkalmazandó jogszabályok nem az ideiglenes biztosítás szerinti tagállam szerinti jogszabályok, vagy hogy az ellátásokat ideiglenesen folyósító intézmény nem az illetékes intézmény, az illetékesnek bizonyult intézményt az ideiglenes biztosítás időpontjától, illetve a szóban forgó ellátások első ideiglenes folyósításától kezdődően kell illetékesnek tekinteni.

(4) Szükség esetén az illetékes intézmény rendezi az érintett személy pénzügyi helyzetét a járulékok és az ellátások tekintetében a 71. és 72., és adott esetben a 73-82. cikkben szereplő szabályok alapján.

7. cikk Ideiglenes elszámolási kötelezettség

(1) Az az intézmény, amely nem rendelkezik valamely ellátás vagy járulék összegének végleges kiszámítását lehetővé tévő adatokkal, intézkedik ezen ellátás vagy járulék ideiglenes elszámolásáról.

(2) A szóban forgó ellátás vagy járulék új számítását azonnal el kell készíteni, amint az érintett intézmény hozzájutott az igazoló dokumentumokhoz.

III. fejezet – A 883/2004/EK rendelet további általános végrehajtási rendelkezései

8. cikk Két vagy több tagállam közötti igazgatási megállapodások

(1) E rendelet rendelkezései a 883/2004/EK rendelet 8. cikkében szereplő egyezmények alkalmazására vonatkozó megállapodások helyébe lépnek, kivéve a 883/2004/EK rendelet II. mellékletében szereplő egyezményekre vonatkozó megállapodások rendelkezéseit, amennyiben az említett megállapodások rendelkezései szerepelnek e rendelet 1. mellékletében.

(2) A tagállamok szükség esetén a 883/2004/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében meghatározott egyezmények alkalmazására vonatkozó megállapodásokat köthetnek egymás között, amennyiben e megállapodások nem sértik a kedvezményezettek jogait.

9. cikk Intézmények közötti további eljárások

(1) Két vagy több tagállam, illetve azok illetékes hatóságai vagy intézményei a II-IV. cím rendelkezéseiben meghatározottaktól eltérő eljárásokban is megállapodhatnak, amennyiben ezek az eljárások nem sértik a kedvezményezettek jogait.

(2) Az e célból kötött megállapodásokat az igazgatási bizottság tudomására hozzák, és azokat e rendelet 1. mellékletében felsorolják.

10. cikk Az ellátások halmozódásának elkerülése

Amennyiben két vagy több tagállam jogszabályai alapján járó ellátásokat kölcsönösen csökkentik, felfüggesztik vagy eltörlik, az érintett tagállamok jogszabályai által előírt csökkentési, felfüggesztési vagy eltörlési záradékok szigorú alkalmazása esetében ki nem fizetendő összegeket elosztják a csökkentésnek, felfüggesztésnek vagy eltörlésnek alávetett ellátások számával.

11. cikk A lakóhely meghatározásának elemei

(1) A több tagállam intézményei közötti nehézségek megoldására – mint amilyen a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személy lakóhelyének megállapítása – ezek az intézmények közös megállapodással meghatározzák az érintett személy érdekkörét, a következő adatok és tények figyelembevételével:

a) a tartózkodás időtartama és folyamatossága;

b) a családi helyzet, különösen a gyermekek beiskolázásának helye, és a családi kapcsolatok;

c) ha munkavállalóról van szó, az a tény, hogy állandó munkával rendelkezik;

d) a személy akarata – ahogyan az az összes körülményből kiderül – különösen azon okok, amelyek a költözésre indították;

e) az a tagállam, ahol a személy adófizetésre kötelezett az összes jövedelme tekintetében, azok forrásától függetlenül.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő különböző követelmények alkalmazása nem teszi lehetővé az intézmények számára a megállapodást, a szóban forgó személy kifejezett akaratát kell meghatározónak tekinteni a lakóhelyének megállapítása tekintetében.

12. cikk Az időszakok összesítése

(1) A 883/2004/EK rendelet 6. cikke alkalmazásának értelmében az illetékes intézmény azon tagállam intézményéhez fordul, amely jogszabályainak hatálya alá a biztosított korábban tartozott, az utóbbi jogszabályai alapján megszerzett biztosítási, alkalmazási, önálló vállalkozó tevékenységre vagy helyben lakásra vonatkozó időszakokkal kapcsolatos közlések megszerzéséért.

(2) A valamely tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helyben lakási időszakok hozzáadódnak a bármely más tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helyben lakási időszakokhoz, amennyiben az ellátásokhoz való jog megszerzése, fenntartása vagy érvényesítése céljából szükséges azt megtenni, feltéve, hogy ezek az időszakok nem egymásra halmozódnak.

(3) Amennyiben a valamely tagállam jogszabályai alapján kötelező biztosítás címén megszerzett biztosítási vagy helyben lakási időszak egybeesik egy másik tagállam jogszabályai alapján önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás címén megszerzett biztosítási időszakkal, csak a kötelező biztosítás címén megszerzett időszakot kell figyelembe venni.

(4) Amennyiben egy tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helyben lakási időszak – nem hasonló időszak – egybeesik egy másik tagállam jogszabályai értelmében hasonló időszakkal, egyedül a nem hasonló időszakot kell figyelembe venni.

(5) Minden, egy vagy több tagállam jogszabályai alapján hasonló időszakot csak azon tagállam intézménye vehet figyelembe, amely jogszabályainak hatálya alá a biztosított az említett időszak előtt legutoljára kötelezően tartozott. Abban az esetben, ha a biztosított nem tartozott kötelezően valamely tagállam jogszabályainak hatálya alá az említett időszak előtt, azt figyelembe kell vennie azon tagállam intézményének, amely jogszabályainak hatálya alá a biztosított először tartozott kötelezően az említett időszak után.

(6) Abban az esetben, ha nem lehet pontosan meghatározni azt az időszakot, amelyben bizonyos biztosítási vagy helyben lakási időszakokat egy tagállam jogszabályai alapján megszereztek, vélelmezik, hogy ezek az időszakok nem egy másik tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helyben lakási időszakokra rakódnak, és azt figyelembe veszik, amennyiben azok hasznosan számításba vehetők.

13. cikk A biztosítási időszakok átváltásának szabályai

Amennyiben a valamely tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási időszakokat más egységekben fejezik ki, mint amelyeket a másik tagállam jogszabályai használnak, az összesítés céljából szükséges átváltást a következő szabályok szerint végzik el:

a) egy nap nyolc órának felel meg, és fordítva;

b) öt nap egy hétnek felel meg, és fordítva;

c) huszonkét nap egy hónapnak felel meg és fordítva;

d) három hónap, tizenhárom hét vagy hatvanhat nap egy negyedévnek felel meg, és fordítva;

e) a heteknek hónapokra való átváltása esetében és fordítva, a heteket és a hónapokat napokra kell átváltani;

f) az a)-e) pontok alkalmazásának nem lehet az a hatása, hogy az egy naptári év folyamán megszerzett biztosítási időszakok egészére nézve kétszázhatvannégy napnál vagy ötvenkét hétnél vagy tizenkét hónapnál vagy négy negyedévnél nagyobb szám keletkezzen.

Amennyiben a valamely tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási időszakokat hónapokban fejezik ki, az egy hónapos szakasznak megfelelő napokat az első albekezdésben szereplő átváltási szabályok alapján egy egész hónapnak tekintik.

II . CÍM – AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

14. cikk A 883/2004/EK rendelet 12. és 13. cikkére vonatkozó pontosítások

(1) A 883/2004/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazása céljából a követelmény, amely alapján megállapítható, hogy egy önálló vállalkozó által az egyik tagállamban megkezdett tevékenység „hasonló” a rendesen gyakorolt önálló tevékenységhez, az a tevékenység tényleges jellege, és nem a tagállam által e tevékenységnek esetlegesen adott – fizetett vagy önálló tevékenység – minősítés.

(2) A 883/2004/EK rendelet 13. cikke (1) és (2) bekezdésének alkalmazása céljából „egy fizetett vagy önálló tevékenység lényeges része” egy tagállamban gyakoroltnak minősül, ha a fizetésből élő vagy önálló vállalkozó a tevékenységeinek mennyiségileg jelentős részét ott gyakorolja, anélkül, hogy szükségszerűen e tevékenységek nagyobb részéről lenne szó. A valamely tagállamban gyakorolt tevékenység semmiképpen nem tekinthető lényegesnek, ha az a munkavállaló összes tevékenységének az üzleti forgalom, munkaidő, illetve a bérezés vagy a jövedelem szempontjából annak 25%-ánál alacsonyabb.

(3) A 883/2004/EK rendelet 13. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából egy önálló vállalkozó „érdekkörét” úgy kell meghatározni, hogy figyelembe veszik a szakmai tevékenységei elemeinek összességét, különösen azt a helyet, ahol az érdekelt tevékenységeinek állandó székhelye van, a szokásos jelleget vagy a gyakorolt tevékenység időtartamát, a tagállamot, ahol az érdekelt a jövedelmei összessége tekintetében – azok forrásától függetlenül – adóalany, valamint az érdekelt akaratát, ahogyan az az összes körülményből kiderül.

(4) Abban az esetben, ha egy személy a fizetett tevékenységét két vagy több tagállamban az Unión kívül letelepedett munkáltató számára végzi, és amennyiben ez a személy valamely tagállamban lakik anélkül, hogy ott lényeges tevékenységet folytatna, akkor a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik.

15. cikk A 883/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazására irányuló eljárás

Amennyiben egy tisztviselő a tevékenységét nem az illetékes tagállamban végzi, az illetékes intézmény arról előzetesen értesíti a másik tagállamban kijelölt intézményt.

16. cikk A 883/2004/EK rendelet 12. cikkének alkalmazására irányuló eljárás

(1) Az a munkáltató, aki a 883/2004/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában kiküld egy munkavállalót, hogy egy munkát a nevében egy másik tagállamban végezzen el, erről – amikor ez megvalósítható – előzetesen értesíti azon tagállam illetékes intézményét, amely jogszabályait alkalmazni kell. Ez az intézmény értesíti azon tagállam kijelölt intézményét, ahová a munkavállalót kiküldték.

(2) Az önálló vállalkozó, aki a 883/2004/EK rendelet 12. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában egy másik tagállamban kezd tevékenységbe erről – amikor ez megvalósítható – előzetesen értesíti azon tagállam illetékes intézményét, amely jogszabályait alkalmazni kell. Ez az intézmény értesíti azon tagállam kijelölt intézményét, ahol az önálló vállalkozó tevékenységbe kezd.

17. cikk A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének alkalmazására irányuló eljárás

(1) Az a személy, aki két vagy több tagállamban végez tevékenységet, erről értesíti a lakóhelye szerinti tagállam kijelölt hatóságát. Ez az intézmény átküldi az erre vonatkozó tájékoztatást minden olyan tagállam kijelölt intézményének, ahol tevékenység végzése folyik.

(2) A 883/2004/EK rendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében szereplő helyzetekben az érintett tagállamok által kijelölt intézmények közös megállapodással meghatározzák az érdekeltre alkalmazandó jogszabályokat a 883/2004/EK rendelet 13. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint e rendelet 14. cikke (2) és (3) bekezdésének figyelembevételével.

(3) Az alkalmazandó jogszabályok meghatározása az (1) bekezdésnek megfelelően az információnak a biztosított lakóhelye szerinti kijelölt intézményhez való továbbítását követő hónapon belül történik.Amennyiben az alkalmazandó jogszabályokat nem határozták meg, az érintett személy ideiglenesen a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozik.A (2) bekezdés keretében az érintett intézmények közötti egyeztetési eljárás végén azon tagállam illetékes intézménye, amely jogszabályait alkalmazandónak nyilvánították, erről azonnal értesíti az érdekeltet.

18. cikk A 883/2004/EK rendelet 15. cikkének alkalmazására irányuló eljárás

A segítő tisztviselő a 883/2004/EK rendelet 15. cikkében meghatározott választási lehetőséggel rendelkezik a munkaszerződés megkötésekor. A szerződés megkötésére felhatalmazott hatóság értesíti azon tagállam illetékes intézményét, amely jogszabályait a segítő tisztviselő választotta.

19. cikk A biztosítottak tájékoztatása

(1) Az alkalmazandó jog szerinti tagállam illetékes intézménye értesíti az érintett személyt – valamint adott esetben annak munkáltatóját vagy munkáltatóit – az e jogból eredő kötelezettségeiről. Megadja nekik a jogszabályokban előírt alakiságok megtételéhez szükséges segítséget.

(2) Az érintett személy vagy a munkáltató kérésére azon tagállam illetékes intézménye, amelynek jogszabályai a 883/2004/EK rendelet II. címének rendelkezései értelmében alkalmazandók, tanúsítja, hogy ezeket a jogszabályokat kell alkalmazni, és adott esetben jelzi, hogy mely időpontig és milyen feltételekkel.

20. cikk Az intézmények közötti együttműködés

(1) A 17. cikk (1) bekezdésében szereplő intézmények közölnek a valamely személyre alkalmazandó jog szerinti tagállam illetékes intézményével minden, a járulékok megállapításához szükséges információt, amelyre a személy és annak munkáltatója vagy munkáltatói e jog alapján kötelesek.

(2) A valamely személyre alkalmazandóvá vált jog szerinti tagállam illetékes intézménye értesíti azon tagállam illetékes hatóságát, amely jogának hatálya alá a személy a legutóbb tartozott, feltüntetve azt az időpontot, amelytől e jog alkalmazása kezdődik.

21. cikk A munkáltató kötelezettségei

(1) Egy munkavállaló munkáltatója köteles az e munkavállalóra alkalmazandó jog által meghatározott – különösen az e jog által meghatározott járulékok fizetésére vonatkozó – kötelezettségeknek eleget tenni.

(2) Az a munkáltató, amely nem rendelkezik telephellyel az alkalmazandó jog szerinti tagállamban, és a bérből és fizetésből élő munkavállaló megállapodhat, hogy ez utóbbi hajtja végre a munkáltató járulékfizetési kötelezettségeit annak nevében. A munkáltatónak közölnie kell az ilyen megállapodást e tagállam illetékes intézményével.

III. cím – A különböző ellátási kategóriákra alkalmazandó különleges rendelkezések

I. fejezet – Betegségbiztosítási, anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások

22. cikk Általános végrehajtási szabályok

(1) Az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy a biztosítottakat tájékoztatják a természetbeni ellátásokhoz kapcsolódó költségek átvételével kapcsolatos eljárásokról és feltételekről, amennyiben ezen ellátásokat nem az illetékes intézmény vagy a lakóhely szerinti tagállam területén kapják.

(2) A 25. és a 26. cikk nem sérti a tagállamok nemzeti rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek az (1) bekezdésben szereplő helyzetekben a természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó kedvezőbb pénzügyi átvételt tesznek lehetővé, mint amelyek a 883/2004/EK rendeletből következnek.

(3) Két vagy több tagállam, illetve azok illetékes hatóságai egymás között más eljárásokról és szabályokról is megegyezhetnek a 25., 26. és 27. cikk alkalmazása tekintetében. Azonban az e célból megkötött megállapodások nem járhatnak kedvezőtlenebb hatással az érintett személyek természetbeni ellátásai pénzügyi átvételének feltételeire és összegeire, mint amelyek e rendelet alkalmazásából következnének. E megállapodásokat az igazgatási bizottság tudomására kell hozni.

(4) Amennyiben a nemzeti jogszabályok az e fejezetben szereplő, ellátásokhoz való jogot a nyugdíjjogosultságnak rendeli alá, kizárólag e tagállam valamely intézményétől járó nyugdíjat kell figyelembe venni.

23. cikk A lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamban a rendszerek sokfélesége esetén alkalmazandó rendszer

Ha a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti jog több betegségbiztosítási, anyasági vagy apasági rendszert tartalmaz, a 883/2004/EK rendelet 17. cikke, 19. cikkének (1) bekezdése, és a 20., 22., 24., 26. és 27. cikke értelmében alkalmazandó rendelkezések a bérből és fizetésből élő munkavállalók általános rendszerére vonatkozó jogszabályok.

24. cikk Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban lévő lakóhely

(1) A 883/2004/EK rendelet 17. cikke alkalmazása céljából a biztosított vagy annak családtagjai kötelesek bejelentkezni a lakóhely szerinti intézménynél, átadva azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy az illetékes tagállam terhére természetbeni ellátásokra jogosultak.E dokumentumot az illetékes hatóság állítja ki, adott esetben a munkáltató által adott felvilágosításokra tekintettel. Ha a biztosított vagy a családtagjai nem adják át az említett dokumentumot, a lakóhely szerinti intézmény az illetékes intézményhez fordul a szükséges információk megszerzése érdekében.

(2) A lakóhely szerinti intézmény tájékoztatja az illetékes intézményt minden, az (1) bekezdés rendelkezéseinek értelmében megtett bejelentkezésről.

(3) E cikk rendelkezéseit a megfelelő változtatásokkal kell alkalmazni a 883/2004/EK rendelet 22., 24., 25. és 26. cikkében szereplő személyekre.

25. cikk Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban való tartózkodás

A) Eljárás és a jog hatálya

(1) A 883/2004/EK rendelet 19. cikkének alkalmazása céljából a lakóhely szerinti tagállam területének elhagyása előtt a biztosított kéri az illetékes hatóságát, hogy juttassa el hozzá a természetbeni ellátásokra való jogosultságát igazoló dokumentumot.A 883/2004/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdésében szereplő nyugdíjjogosultak vagy családtagjaik a kérelmüket a lakóhely szerinti intézményhez küldik, amely adott esetben átküldi azt annak az intézménynek, amelyiket a nyugdíjjogosult lakóhelye szerinti tagállamban a természetbeni ellátásokhoz kapcsolódó kiadások terhelik.

(2) A 883/2004/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének megfelelően ha a természetbeni ellátások orvosi szempontból szükségesnek bizonyulnak a biztosított számára a tartózkodása alatt, az bemutatja az (1) bekezdésben említett dokumentumot a tartózkodási hely szerinti tagállamban a kezelést nyújtónak, amely alkalmazza rá azon jog rendelkezéseit, amelyek rá alkalmazandók lennének, ha az e rendelet 23. cikkében szereplő rendszer hatálya alá tartozna a tartózkodási hely szerinti tagállamban.Ha a biztosított nem rendelkezik az említett dokumentummal, a tartózkodási hely szerinti intézmény az illetékes intézményhez fordul a szükséges információkért.

(3) A 883/2004/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésében említett természetbeni ellátások azon természetbeni ellátásokra vonatkoznak, amelyeket a tartózkodási hely szerinti tagállamban kell szolgáltatni ez utóbbi jogszabályai alapján, hogy a biztosított ne kényszerüljön a tartózkodásának előre látható időpontja előtt a lakóhelyére visszatérni, hogy ott kapja meg az állapota miatt megkívánt kezelést.

(4) Az (1)-(3) bekezdést a megfelelő változtatásokkal kell alkalmazni a biztosított családtagjaira.

B) A természetbeni ellátások átvételére és/vagy megtérítésére vonatkozó eljárás és szabályok

(5) Ha a biztosított ténylegesen részben vagy egészben viselte a 883/2004/EK rendelet 19. cikke keretében nyújtott természetbeni ellátások költségét, a tartózkodási hely szerinti intézményhez küldi a megtérítés iránti kérelmét. Az közvetlenül megtéríti neki az ellátásoknak megfelelő kiadások összegét, a jogszabályai szerinti díjszabás határain belül és feltételei mellett.

(6) Ha e költségek megtérítését nem kérték közvetlenül a tartózkodási hely szerinti intézménynél, az érintett személy felmerült költségeit az illetékes intézmény téríti meg a tartózkodási hely szerinti intézmény által alkalmazott térítési díjak alapján.A tartózkodási hely szerinti intézmény köteles megadni az illetékes intézménynek a szükséges felvilágosítást e díjakról.Ha a tartózkodási hely szerinti tagállam jogszabályai nem határoznak meg megtérítési díjakat, az illetékes intézmény az általa alkalmazott díjak alapján eljárhat, anélkül, hogy a biztosított beleegyezése szükséges lenne.

(7) A (6) bekezdés első albekezdésétől eltérve az illetékes intézmény az általa alkalmazott megtérítési díjakon járhat el a felmerült költségek megtérítése tekintetében, feltéve, hogy a biztosított hozzájárult e rendelkezés alkalmazásához, és a jogszabályok lehetővé teszik az ilyen kiadások megtérítését.

(8) Amennyiben lényeges kiadásokról van szó, az illetékes intézmény megfelelő előleget folyósíthat a biztosítottnak, amint az a megtérítési kérelmét benyújtotta hozzá.

26. cikk Rendszeres juttatások

A) Engedélyezési eljárás

(1) A nyugdíjjogosultak és a 883/2004/EK rendelet 27. cikkének (5) bekezdésében felsoroltaktól eltérő családtagjaik esetében a lakóhely szerinti tagállamban nyújtott természetbeni juttatásokhoz kapcsolódó kiadásokat viselő tagállami intézményt kell illetékes intézménynek tekinteni a 883/2004/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében szereplő engedélyezés megadására.

(2) A 883/2004/EK rendelet 20. cikke (1) bekezdésének, és 27. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából, amennyiben a személy nem az illetékes tagállam területén lakik, a 883/2004/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében szereplő engedélyt a lakóhely szerinti intézmény kéri az illetékes intézménytől. A lakóhely szerinti intézmény jelzi azon okokat – különösen a 883/2004/EK rendelet 20. cikke (2) bekezdésében említetteket –, amelyek miatt a szóban forgó személy esetében az engedélyt kérik.

Ha az elküldést követő tizenöt „naptári napon” belül nem érkezik válasz, az engedélyt az illetékes intézmény által megadottnak kell tekinteni.A lakóhely szerinti intézmény az illetékes intézmény nevében megadja az engedélyt az érintett személynek.Az illetékes intézmény az engedély megadására irányuló eljárás alatt bármikor rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy az érintett személyt az általa kiválasztott orvossal a tartózkodási vagy lakóhely szerinti tagállamban ellenőriztesse.

(3) A (2) bekezdésben szereplő eljárás nem alkalmazható, amennyiben a szóban forgó természetbeni ellátások létfenntartási jellegűek. Ebben az esetben a 883/2004/EK rendelet 20. cikke (2) bekezdésében szereplő előzetes engedélyt a lakóhely szerinti intézmény adja meg az illetékes hatóság nevében, amelyet a lakóhely szerinti állam intézménye haladéktalanul értesít.Az illetékes intézménynek el kell fogadnia az engedélyt kiadó, a lakóhely szerinti intézmény által elfogadott orvosok által tett megállapításokat, és a létfenntartási jellegű ellátások szükségességével kapcsolatos terápiás lehetőségeket.

(4) Az érintett személy továbbítja az engedélyt a tartózkodási hely szerinti intézménynek. Az tájékoztatja a biztosított lakóhelye szerinti intézményt a személy egészségi állapotának változásáról, amennyiben orvosilag szükségesnek tűnik a kezelés kiegészítése. A lakóhely szerinti intézmény azonnal továbbítja ezeket az információkat az illetékes intézménynek.

B) A természetbeni ellátások átvétele rendszeres juttatások keretében.

(5) Amennyiben az engedélyt megadták, az illetékes intézmény a legmagasabb díjjal biztosítja a kiadások átvételét. Következésképpen, ha a szóban forgó természetbeni juttatások esetében a tartózkodási hely szerinti intézmény díjai alacsonyabbak az illetékes hatóságéinál, a biztosított kérheti az illetékes hatóságtól a különbözetet a díjainak keretén belül.

C) Az utazási és tartózkodási költségek átvétele a rendszeres juttatások keretén belül.

(6) Amennyiben az illetékes intézmény engedélyt ad, a személy kezelésétől elválaszthatatlan utazási és tartózkodási költségeket az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályoknak megfelelően pénzügyileg átveszik az érintett személy, és – ha szükséges – az őt kísérő személy esetében.

D) Családtagok

(7) Az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit a megfelelő változtatásokkal a biztosított családtagjaira is alkalmazni kell.

27. cikk Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban való tartózkodás vagy helyben lakás esetén a munkaképtelenségre vonatkozó pénzbeni ellátások

A ) A biztosított által követendő eljárás

(1) A 883/2004/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének értelmében vett munkaképtelenséggel kapcsolatos pénzbeni ellátásban való részesüléshez a biztosítottnak ki kell állíttatnia azt a dokumentumot, amelyen az egészségi állapotát megállapító, a lakóhely szerinti tagállam orvosa a munkaképtelenségét igazolja.

(2) A biztosított az orvosi vizsgálatot követő három munkanapon belül továbbítja a kitöltött dokumentumot az alábbiaknak:

a) a lakóhely szerinti intézmény, ha a személy ott végez szakmai tevékenységet;

b) más esetekben az illetékes intézmény.

(3) A (1) és (2) bekezdésben szereplő dokumentum továbbítása nem mentesíti a biztosítottat az alól, hogy az alkalmazandó jogban meghatározott kötelezettségeinek eleget tegyen, különösen a munkáltatója tekintetében.

(4) Amennyiben a biztosított folytatja a munkát, arról értesíti az illetékes hatóságot, amely adott esetben tájékoztatja a lakóhely szerinti intézményt.

B) A lakóhely szerinti tagállam intézménye által követendő eljárás

(5) Az illetékes intézmény kérésére vagy a (2) bekezdés a) pontjában szereplő esetekben, a lakóhely szerinti intézmény szükség esetén orvosi ellenőrzésnek vetheti alá a biztosítottat, mintha az ott lenne biztosított. Az ellenőrzést végző orvos jelentésében szereplő adatokat – amelyek feltüntetik különösen a munkaképtelenség valószínű időtartamát – a lakóhely szerinti intézmény továbbítja az illetékes intézményhez az ellenőrzést követő három munkanapon belül.

(6) A lakóhely szerinti intézmény szükség esetén utólag elvégzi a biztosított igazgatási vagy orvosi ellenőrzését, mintha az ott lenne biztosított. Amint az intézmény megállapítja, hogy az érdekelt képes folytatni a munkát, arról haladéktalanul értesíti az érdekeltet és az illetékes intézményt, feltüntetve azt az időpontot, amikor a munkaképtelenség véget ér. A (10) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül az érdekelt értesítése az illetékes hatóság nevében hozott határozatnak felel meg.

(7) Az illetékes intézmény kérésére a lakóhely szerinti intézménynek ellenőriztetnie kell a biztosított személyt az illetékes intézmény által választott orvossal.

C) Az illetékes intézmény által követendő eljárás.

(8) Az illetékes intézmény a pénzbeni ellátásokat közvetlenül az érintett személynek folyósítja, és arról értesíti a lakóhely szerinti intézményt. Ha azonban a lakóhely szerinti intézmény folyósítja a pénzbeni ellátást az illetékes intézmény nevében, ez utóbbi értesíti az érdekeltet a jogairól. Közli a lakóhely szerinti intézménnyel a pénzbeni ellátások összegét, a folyósításuk időpontját, a megadásuk maximális időtartamát, ahogyan azt az illetékes állam jogszabályai meghatározzák.

(9) A 883/2004/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából a kezelőorvos igazolása alapján egy másik tagállamban letelepedett biztosított munkaképtelenségi igazolásában szereplő megjegyzések kötelezőek az illetékes intézményre nézve, amennyiben nem történt visszaélés.

(10) Ha az illetékes intézmény úgy dönt, hogy visszautasítja a pénzbeni ellátásokat, mert a biztosított személy nem tartozik a lakóhely szerinti tagállam jogszabályaiban meghatározott alakiságok hatálya alá vagy ha a választása szerinti orvossal megállapíttatja, hogy a biztosított képes a munka folytatására, döntéséről értesíti a biztosítottat, és ezzel egy időben a lakóhely szerinti intézményt.

D) Eljárás az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban való tartózkodás esetén.

(11) Az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit a megfelelő változtatásokkal kell alkalmazni, amennyiben a biztosított nem az illetékes tagállamban tartózkodik.

28. cikk A 883/2004/EK rendelet 28. cikkének alkalmazása

(1) A 883/2004/EK rendelet 28. cikkének (1) bekezdését a rokkantsági nyugdíj jogosultjaira is alkalmazni kell. A „kezelés folytatása” a betegség nyomon követése annak befejeződéséig.

(2) „Kezelés” minden olyan orvosi ellátás, amely elvégzésének célja a személyek egészségének védelme, fenntartása vagy helyreállítása.

(3) A 883/2004/EK rendelet 28. cikkének (1) bekezdését a megfelelő változtatásokkal kell alkalmazni a teljesen munkanélküli határ menti ingázóra, valamint annak családtagjaira, amennyiben az illetékes tagállam nem szerepel a 883/2004/EK rendelet III. mellékletében található jegyzékben.

29. cikk A nyugdíjjogosult járulékai

(1) Amennyiben a 883/2004/EK rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében szereplő intézmény az említett rendelet 5. cikkének alkalmazásában figyelembe veszi az egy vagy több tagállam jogszabályai alapján megszerzett nyugdíjakat vagy járadékokat, a járulékok számítása alapjának meghatározásához csak azon nyugdíjak vagy járadékok összegét értékeli, amelyeket az érintett személynek folyósít.

(2) A szóban forgó nyugdíjakból vagy járadékokból levont járulékok összege semmilyen esetben sem lehet magasabb annál az összegnél, amely olyan személytől jár, aki a 883/2004/EK rendelet 30. cikkében meghatározott tagállamban azonos jövedelemmel rendelkezik.

30. cikk A 883/2004/EK rendelet 34. cikkének alkalmazása

(1) A 883/2004/EK rendelet 34. cikkének alkalmazása céljából a tartós ápolást biztosító ellátások nem az e rendelet 28. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kezelések, hanem az érintett személy önállósága mértékétől függően a mindennapi élet fenntartásához vagy annak segítéséhez nyújtott ellátások.

(2) A lakóhely szerinti intézmény értesíti az érintett személyt a halmozódás elkerüléséről szóló szabály meglétéről, és azon feltételekről, amelyek mellett azt a szóban forgó tartós ápolást biztosító ellátásokra alkalmazni kell. Az ilyen szabályok alkalmazásának azonban biztosítania kell a nem az illetékes tagállam területén tartózkodó személynek egy olyan ellátási összegre való jogot, amely legalább azonos azzal, amit akkor igényelhetne, ha e tagállamban lakna.

(3) Az igazgatási bizottság adott esetben megállapítja e cikk végrehajtási szabályait.

31. cikk Különleges alkalmazási intézkedések

(1) A 883/2004/EK rendelet III. címe 1. fejezetének a természetbeni ellátásokra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók azon személyekre, akiknek a természetbeni ellátásra kizárólag az e rendelet 2. mellékletében említett valamely tagállam tisztviselőire alkalmazandó különleges rendszer értelmében jogosultak.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére a 883/2004/EK rendelet 23. cikkét kell alkalmazni minden olyan személyre, aki a 2. mellékletben említett valamely tagállam tisztviselőire alkalmazandó rendszere értelmében is, és egy másik tagállam jogszabályainak értelmében is kap nyugdíjat.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés gyakorlati végrehajtási szabályait az igazgatási bizottság hozza meg.

II. fejezet – Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére szóló ellátások

32. cikk Természetbeni és pénzbeni ellátásokra való jogosultsága a nem az illetékes tagállamban lévő lakóhely vagy tartózkodás esetén

A 883/2004/EK rendelet 36. cikke (1) bekezdésének alkalmazása céljából az e rendelet 24-27. cikkében meghatározott eljárásokat a megfelelően alkalmazni kell.

33. cikk Rendszeres juttatások

A 883/2004/EK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében előírt engedélyt az illetékes intézmény nem utasíthatja vissza munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés áldozatává vált, bérből és fizetésből élő munkavállaló vagy önálló vállalkozó esetében az intézmény terhére megállapított ellátásra jogosultság esetében, amennyiben az állapotának megfelelő kezelés orvosi szempontból elfogadható időn belül nem adható meg számára a lakóhelye szerinti tagállamban, figyelembe véve az aktuális egészségi állapotát és a betegség valószínű alakulását.

34. cikk Intézmények közötti együttműködés az illetékes tagállamtól eltérő tagállam területén bekövetkezett munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén

(1) Amennyiben munkahelyi baleset történik vagy amennyiben a foglalkozási megbetegedést először megállapítják az illetékes tagállamtól eltérő tagállam területén, a munkahelyi balesetet vagy a foglalkozási megbetegedést az illetékes állam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően kell bejelenteni adott esetben azon tagállam hatályos jogszabályi rendelkezéseinek sérelme nélkül, ahol a munkahelyi baleset bekövetkezett vagy a foglalkozási megbetegedést orvosilag először megállapították, és amely rendelkezéseket ilyen esetben továbbra is alkalmazni kell. Ezt a nyilatkozatot az illetékes intézményhez címezik, és annak egy másolatát megküldik a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézménynek.

(2) Azon tagállam intézménye, amelynek területén a munkahelyi baleset bekövetkezett vagy a foglalkozási megbetegedést orvosilag először megállapították, közli az illetékes intézménnyel az e területen kiállított orvosi igazolásokat, és ez utóbbi kérésére minden megfelelő tájékoztatást.

(3) Ha az illetékes tagállamtól eltérő tagállam területén munkavégzéssel összefüggő közúti baleset bekövetkezése esetében vizsgálatot kell indítani az első tagállam területén, az illetékes intézmény e célból vizsgálót jelölhet ki, aki erről tájékoztatja e tagállam hatóságait. E hatóságok segítik a vizsgálót különösen egy, a jegyzőkönyvek és a balesetre vonatkozó minden más dokumentum megvizsgálásában történő segítségnyújtással megbízott személy kijelölésével.

(4) A kezelés végén a baleset vagy a megbetegedés végleges következményeire – különösen a beteg aktuális állapotára, valamint a sérülés gyógyulására vagy állapotára – vonatkozó orvosi igazolásokkal kísért részletes jelentést továbbítanak az illetékes intézménynek. A vonatkozó tiszteletdíjakat a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézmény fizeti a saját díjai szerint, az illetékes intézmény terhére.

(5) A lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézmény kérésére – adott esetben – az illetékes intézmény értesíti a betegség gyógyulásának időpontjára vagy a sérülés állapotára vonatkozó határozatról, valamint adott esetben a járadék megadására vonatkozó határozatról.

35. cikk A baleset vagy a megbetegedés munkahelyi jellegének vitatása

(1) Amennyiben az illetékes intézmény vitatja, hogy a 883/2004/EK rendelet 36. cikke (2) bekezdésének keretében a munkahelyi balesetekre vagy foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, erről azonnal értesíti a természetbeni ellátásokat nyújtó, a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes intézményt, amelyek hatáskörébe a betegségbiztosítás tartozik.

(2) Amennyiben e tárgyban végleges határozatot hoznak, az illetékes intézmény azonnal értesíti erről a természetbeni ellátásokat nyújtó, a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes intézményt. Ez folytatja betegbiztosítás címén a természetbeni ellátások nyújtását, ha a bérből és fizetésből élő munkavállalónak vagy az önálló vállalkozónak arra joga van, amennyiben nem munkahelyi balesetről vagy foglalkozási megbetegedésről van szó. Ellenkező esetben az érdekelt által betegbiztosítás címén a baleset vagy a megbetegedés első orvosi megállapítása óta kapott természetbeni ellátásokat munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetére kapott ellátásoknak kell tekinteni.

36. cikk Eljárás a több tagállamban foglalkozási megbetegedés kockázatának való kitettség esetén

(1) A 883/2004/EK rendelet 38. cikkében meghatározott esetben a foglalkozási megbetegedésről szóló nyilatkozatot továbbítják azon állam foglalkozási megbetegedések ügyében illetékes intézményének, amely jogszabályainak hatálya alatt a beteg legutóbb gyakorolt olyan tevékenységet, amely a szóban forgó megbetegedést okozhatta, vagy a lakóhely szerinti intézménynek, amely továbbítja azt a nyilatkozatot az említett illetékes intézménynek.

Ha ez utóbbi intézmény megállapítja, hogy a szóban forgó megbetegedés okozására alkalmas tevékenységet a legutóbb egy másik tagállam jogszabályainak hatálya alatt gyakorolták, továbbítja a nyilatkozatot és a kísérő dokumentumokat e tagállam megfelelő intézményének.

(2) Amennyiben azon tagállam intézménye, amely jogszabályainak hatálya alatt a beteg legutóbb gyakorolt a megbetegedés okozására alkalmas tevékenységet, megállapítja, hogy a beteg vagy annak túlélő hozzátartozói nem felelnek meg e jogszabályok feltételeinek, az említett intézmény haladéktalanul továbbítja a nyilatkozatot és az azt kísérő minden dokumentumot – beleértve az orvos szakértők jelentéseit és igazolásait is, amelyeket az előző intézmény végzett, valamint a második albekezdésben szereplő határozat másolatát – azon tagállam intézményének, amely jogszabályainak hatálya alatt a beteg korábban gyakorolt a megbetegedés okozására alkalmas tevékenységet.

A határozatáról egyidejűleg értesíti a biztosított személyt, jelezve különösen azon okokat, amelyek az ellátások elutasítását indokolják, a fellebbezési lehetőségeket és határidőket, valamint azt az időpontot, amikor az ügyiratot áttették azon tagállam intézményéhez, amely jogszabályainak hatálya alatt a biztosított személy korábban gyakorolta a szóban forgó foglalkozási megbetegedés okozására alkalmas tevékenységet.

(3) Adott esetben helyénvaló ugyanezen eljárás szerint azon tagállam megfelelő intézményéig visszanyúlni, amely jogszabályainak hatálya alatt a beteg legelőször gyakorolta a megbetegedés okozására alkalmas tevékenységet.

37. cikk Az intézmények közötti információcsere, és előleg folyósítása elutasító határozat elleni fellebbezés esetén

(1) A valamely tagállam – amely jogszabályainak hatálya alatt a beteg a szóban forgó megbetegedés okozására alkalmas tevékenységet gyakorolt – intézménye által hozott határozat elleni fellebbezés esetében ez az intézmény köteles erről értesíteni azon intézményt, amelyhez a nyilatkozatot a 36. cikk (2) bekezdésében szereplő eljárás szerint továbbítottál, és utólag értesíteni azt a végleges határozatról.

(2) Ha az ellátásokhoz való jog nyitva áll az intézmény által alkalmazott jogszabályok alapján, ez az intézmény előleget folyósít, amelynek összegét adott esetben azon intézménnyel folytatott konzultációt követően állapítják meg, amely határozata ellen a fellebbezést benyújtották. Ez utóbbi intézmény megtéríti az előleg kifizetett összegeit, ha a fellebbezés során ellátásokat kell nyújtania. Ezt az összeget a 71. cikkben szereplő eljárásnak megfelelően levonják az érdekeltnek járó ellátások összegéből.

38. cikk Foglalkozási megbetegedés súlyosbodása

A 883/2044/EK rendelet 39. cikkében szereplő esetekben a kérelmet előterjesztőnek meg kell adnia minden, a szóban forgó szakmai megbetegedést megelőzően kapott ellátásra vonatkozó tájékoztatást azon tagállam intézménye számára, amelynél az ellátásokhoz való jogát érvényesíti. Ez az intézmény az általa szükségesnek ítélt tájékoztatások érdekében bármely más olyan intézményhez fordulhat, amely korábban illetékes volt.

39. cikk A korábban vagy később bekövetkező munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a munkaképtelenség mértékének megállapítása

(1) A 883/2044/EK rendelet 40. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából, amennyiben egy korábbi vagy későbbi munkaképtelenséget egy akkor bekövetkezett baleset okozott, amikor az érdekelt egy olyan tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott, amely nem tesz különbséget a munkaképtelenség eredete szerint a korábbi vagy későbbi munkaképtelenség tekintetében illetékes intézmény, illetve a szóban forgó tagállam illetékes hatósága által kijelölt szervezet köteles egy másik tagállam illetékes intézménye kérésére tájékoztatást adni a korábbi vagy későbbi munkaképtelenség mértékéről, valamint – amennyiben lehetséges – megadni azon tájékoztatásokat, amelyek lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a munkaképtelenség a második tagállam intézménye által alkalmazott jogszabályok értelmében munkahelyi baleset következménye-e.

Ezen esetekben az illetékes intézmény az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően figyelembe veszi az ellátások összegének meghatározására való jog megnyílásához az e korábbi vagy későbbi esetek által okozott munkaképtelenség mértékét.

40. cikk Kiegészítő járadékok vagy ellátások iránti kérelmek benyújtása és vizsgálata

(1) Egy tagállam jogszabályai alapján kiegészítő járadékban vagy ellátásban való részesüléshez a bérből és fizetésből élő munkavállaló vagy önálló vállalkozó, illetve annak egy másik tagállam területén lakó túlélő hozzátartozói kötelesek kérelmet benyújtani az illetékes intézményhez vagy a lakóhely szerinti intézményhez, amely azt az illetékes intézményhez továbbítja. A kérelmet az előírt igazoló dokumentumok kísérik, és azt az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok rendelkezései alapján kell kiállítani.

(2) Az illetékes intézmény közvetlenül vagy az illetékes állam kapcsolattartó szervezetén keresztül értesíti a kérelmezőt a határozatáról; e határozat másolatát azon tagállam kapcsolattartó szervezetének küldi, amely területén a kérelmező lakik.

41. cikk Különleges alkalmazási intézkedések

A 883/2004/EK rendelet III. címe 2. fejezetének a természetbeni ellátásokról szóló rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon személyekre, akiknek a természetbeni ellátásra kizárólag az e rendelet 2. mellékletében említett tagállamok tisztviselőire alkalmazandó különleges rendszer értelmében van joguk.

III. fejezet – Haláleseti juttatások

42. cikk Haláleseti juttatás iránti kérelem

A 883/2004/EK rendelet 42. és 43. cikkének alkalmazása céljából a haláleseti juttatás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti intézménynek kell küldeni.

IV. fejezet – Rokkantsági ellátások, valamint öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjak

43. cikk Az ellátás kiszámítása

(1) A 883/2004/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az ellátás elméleti és tényleges összegének kiszámítása céljából e rendelet 12. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésében szereplő szabályokat kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakokat e rendelet 12. cikkének (3) bekezdése értelmében nem vették figyelembe, azon tagállam intézménye, amelynek jogszabályai alapján ezen időszakokat megszerezték, kiszámítja az általa alkalmazandó jogszabályok alapján az ezen időszakoknak megfelelő összegeket. Az ellátás tényleges, a 883/2004/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján számított összegét növelik az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakoknak megfelelő összeggel.

(3) Minden tagállam intézménye az általa alkalmazott jog alapján kiszámítja az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időszakoknak megfelelő, azok után járó összeget, amely a 883/2004/EK rendelet 53. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem tartozik egy másik tagállam megszüntetési, csökkentési vagy felfüggesztési záradékainak hatálya alá.

44. cikk A gyermekneveléssel töltött időszakok figyelembevétele

A 883/2004/EK rendelet II. címe rendelkezéseinek értelmében a meghatározott tagállami illetékesség sérelme nélkül azon tagállam intézményének, amely területén a nyugdíjban részesülő a gyermek születését követő tizenkét hónap alatt a leghosszabb ideig lakott, figyelembe kell vennie a gyermek más tagállamban való nevelésének időszakait, amennyiben egy másik tagállam jogszabályai nem válnak alkalmazandóvá az érintett személy esetében munkavállalás vagy önálló munkavégzés miatt.

45. cikk Ellátások iránti kérelem

A) Az ellátások iránti kérelem benyújtása a 883/2004/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdésének értelmében

(1) A 883/2004/EK rendelet 44. cikke (2) bekezdésének értelmében az ellátásokban való részesüléshez a kérelmező kérelmet nyújt be azon tagállam intézményéhez, amely jogszabályainak hatálya alá a rokkantsággal vagy e rokkantság súlyosbodásával járó munkaképtelenség bekövetkeztekor tartozott.

(2) Ha a pénzbeni betegbiztosítási ellátásokat megadták, ezen ellátások megadása időszakának lejártát adott esetben úgy kell tekinteni, mint az ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontját.

(3) A 883/2004/EK rendelet 47. cikke (1) bekezdésének b) pontjában szereplő esetben az az intézmény, amelyhez az érdekelt a legutóbb csatlakozott, értesíti az ellátásokat kezdetben nyújtó intézményt az általa alkalmazott jogszabályok értelmében nyújtott ellátások összegéről és hatályáról. Ezen időponttól számítva a rokkantság súlyosbodása előtt járó ellátásokat meg kell szüntetni, vagy a 883/2004/EK rendelet 47. cikke (2) bekezdésében szereplő kiegészítés erejéig csökkenteni kell.

B) Más ellátás iránti kérelmek benyújtása

(4) A 883/2004/EK rendelet 44. cikkének (2) bekezdésében szereplő helyzetektől eltérő helyzetekben a kérelmező kérelmet nyújt be a lakóhelye szerinti intézményhez – ha az érdekelt az adott időben az ezen intézmény által alkalmazott jog hatálya alá tartozott – vagy más esetekben azon tagállam intézményéhez, amely jogának hatálya alá az érdekelt a legutóbb tartozott.

(5) A kérelem benyújtásának időpontja minden érintett intézmény tekintetében érvényes.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérve, ha a kérelemben a kérelmező a kifejezett felhívás ellenére nem tüntetett fel minden, a más tagállam jogszabályai alapján megszerzett biztosítási vagy helyben lakási időszakot, azt az időpontot kell a kérelemnek a szóban forgó jogot alkalmazó intézményhez való benyújtása időpontjának tekinteni, amikor a kérelmező az eredeti kérelmét kiegészíti, vagy új kérelmet nyújt be a hiányzó időszakok tekintetében, e jog kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

(7) Egy tagállam intézményéhez benyújtott ellátások iránti kérelem automatikusan maga után vonja minden szóban forgó tagállam ellátásainak kísérő megállapítását érvényesítését azon feltételek mellett, amelyeknek a kérelmező megfelel.Mindazonáltal e kísérő megállapításnak nincs helye, ha – a 883/2004/EK rendelet 50. cikke (1) bekezdésének megfelelően – a kérelmező az egy vagy több tagállam jogszabályai alapján megszerzett ellátások megállapításának a felfüggesztését kérte.

46. cikk A kérelmező által a kérelemhez csatolandó dokumentumok és adatok

(1) A kérelmező a kérelmet a 45. cikk (1) és (4) bekezdésében szereplő intézmény által alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint nyújtja be, és csatolja az előírt igazoló dokumentumokat. A kérelmező megemlít minden tagállami rokkantsági, öregségi vagy haláleseti (nyugdíjak) biztosítási intézményt vagy intézményeket, amelyhez a biztosított csatlakozott, akár – ha bérből és fizetésből élő munkavállalóról van szó – azon munkáltatót vagy munkáltatókat, amelyek a tagállamok területén foglalkoztatták, továbbá benyújtja a birtokában lévő vonatkozó igazolásokat.

(2) Ha a 883/2004/EK rendelet 50. cikke (1) bekezdésének megfelelően a kérelmező azt kéri, hogy az egy vagy több tagállam jogszabályai alapján megszerzett öregségi ellátások megállapítását felfüggesszék, meg kell jelölnie, hogy mely jogszabály alapján kéri az ellátások megállapításának felfüggesztését.

47. cikk A kérelmeknek az intézmények által történő megvizsgálása

A) A vizsgáló intézmény

(1) Az ellátás iránti kérelmet a 45. cikk (1) vagy (4) bekezdésének megfelelően az az intézmény vizsgálja, amelynek azt címezték vagy továbbították. Ez az intézmény a továbbiakban „a vizsgáló intézmény”.

B) A 883/2004/EK rendelet 44. cikke alkalmazásában az ellátási kérelmek vizsgálata

(2) A 883/2004/EK rendelet 44. cikkének (3) bekezdésében szereplő esetben a vizsgáló intézmény az érdekelt összes adatát továbbítja annak az intézménynek, amelyhez az korábban csatlakozott, amely intézmény maga is megvizsgálja az ügyiratot.

(3) A 48-52. cikket nem kell alkalmazni a 883/2004/EK rendelet 44. cikkében szereplő kérelmek vizsgálatára.

C) Más ellátás iránti kérelmek vizsgálat

(4) A 883/2004/EK rendelet 44. cikkében szereplő helyzetektől eltérő helyzetekben a vizsgáló intézmény azonnal továbbítja az ellátások iránti kérelmeket minden szóban forgó intézménynek, hogy azokat minden intézmény egyidejűleg és haladéktalanul megvizsgálhassa. Az közli velük az általa alkalmazott jog alapján megszerzett biztosítási vagy helyben lakási időszakokat, adott esetben a kérelmező által benyújtott igazolásokkal.

(5) Minden más szóban forgó intézmény közli a vizsgáló intézménnyel az általa alkalmazott jog alapján megszerzett biztosítási vagy helyben lakási időszakokat. Az e rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében szereplő helyzet kivételével minden intézmény jelzi számára a 883/2004/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő független ellátás összegét is, ha az ellátásokhoz való jog – kizárólag a nemzeti jog figyelembevételével – nyitva áll.

(6) A vizsgáló intézmény átad minden általa kapott tájékoztatást minden szóban forgó intézménynek. Ezen az alapon minden szóban forgó intézmény elvégzi az ellátások elvi és tényleges összegeinek kiszámítását a 883/2004/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően, és közli ezeket az összegeket a vizsgáló intézménnyel.

(7) Amint a vizsgáló intézmény az (5) bekezdésben szereplő tájékoztatás alapján megállapítja, hogy helyénvaló a 883/2004/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében vagy 57. cikke (2) vagy (3) bekezdésében szereplő rendelkezések alkalmazása, erről értesíti a többi szóban forgó intézményt.

(8) A 883/2004/EK rendelet 50. cikkének (1) bekezdésében meghatározott felfüggesztési jog gyakorlásának a kérelmező számára történő lehetővé tétele érdekében a vizsgáló intézmény közli vele azokat az információkat, amelyekkel rendelkezik, hogy lehetővé tegye számára az általa igényelt ellátások kísérő megállapítása következményeinek megismerését. A kérelmező eljuttatja a vizsgáló intézményhez a megállapítás felfüggesztésére irányuló minden esetleges kérelmet, amelyet az haladéktalanul továbbít a szóban forgó intézménynek.

48. cikk A határozatnak a kérelmezővel történő közlése

(1) Minden intézmény az általa alkalmazott rendelkezések szerint értesíti a kérelmezőt az általa hozott megállapítási határozatról. Minden határozatban szerepelnek az alkalmazható fellebbezési lehetőségek és határidők. A vizsgáló intézmény számára minden határozat másolatát továbbítják. A határozatok másolatának kézhezvételekor a vizsgáló intézmény összefoglaló feljegyzést küld a határozatokról a kérelmezőnek annak nyelvén, és a 3. cikk (4) bekezdésében szereplő szabályok alapján. Ezt az összefoglaló feljegyzést a többi szóban forgó intézménynek is továbbítja.

(2) A kérelmezőnek a 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően megküldött összefoglaló feljegyzést új határozatnak kell tekinteni, amely fellebbezés tárgya lehet.

49. cikk A rokkantság mértékének megállapítása

(1) Abban az esetben, ha a 883/2004/EK rendelet 46. cikkének (3) bekezdésében szereplő rendelkezéseket kell alkalmazni, kizárólag a vizsgáló intézmény jogosult határozatot hozni a kérelmező rokkantságának tárgyában. A vizsgáló intézmény akkor hozza meg ezt a határozatot, amint abban a helyzetben van, hogy az általa alkalmazott jogszabályokban megállapított jog megnyílásának feltételei teljesülnek, figyelembe véve adott esetben a 883/2004/EK rendelet 6. és 51. cikkének rendelkezéseit. Az intézmény haladéktalanul közli e határozatot a többi szóban forgó intézménnyel.

Ha a jog megnyílásának feltételei – az általa alkalmazott jogszabályokban a rokkantsági fok vonatkozásában meghatározott feltételektől eltérő feltételek – nem teljesülnek a 883/2004/EK rendelet 6. és 51. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével, a vizsgáló intézmény erről azonnal értesíti azon tagállam illetékes intézményét, amely jogszabályainak hatálya alá a kérelmező a legutóbb tartozott. Ez utóbbi intézmény jogosult a kérelmező rokkantsági fokára vonatkozó határozat meghozatalára, ha az általa alkalmazott jogszabályban megállapított jog megnyílásának feltételei teljesülnek; a határozatról haladéktalanul értesíti a többi szóban forgó intézményt.

Adott esetben helyénvaló ugyanilyen feltételek mellett a jog megnyílása érdekében visszanyúlni a rokkantság tekintetében illetékes azon tagállam intézményéhez, amely jogszabályainak hatálya alá a kérelmező először tartozott.

(2) Abban az esetben, ha a 883/2004/EK rendelet 46. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni a rokkantsági fok meghatározása tekintetében, minden intézménynek lehetősége van a kérelmező megvizsgálására az általa választott orvossal. Mindazonáltal egy tagállami intézmény figyelembe veszi az orvosi dokumentumokat és jelentéseket, valamint a többi tagállam intézményei által összegyűjtött igazgatási jellegű tájékoztatásokat, mintha azokat a saját tagállamában állították volna ki.

(3) Amennyiben az orvosi vizsgálat nem az érdekelt lakóhelye szerinti tagállamban történt, az azzal kapcsolatos utazási és tartózkodási költségeket az ezen orvosi vizsgálatot elvégeztető intézmény állja.

50. cikk Ideiglenes előlegek és az ellátásokra nyújtott előlegek

(1) E rendelet 7. cikke ellenére bármely intézmény, amely az ellátások iránti kérelem vizsgálatának folyamán megállapítja, hogy az általa alkalmazott jogszabályok címén a kérelmező független ellátásra jogosult, a 883/2004/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően azonnal folyósítja ezen ellátást. Ezt a kifizetést ideiglenesnek kell tekinteni, ha a kérelem vizsgálata eljárásának eredménye érintheti a megadott összeget.

(2) Ha ideiglenesen egyetlen ellátás sem folyósítható a kérelmezőnek az (1) bekezdés értelmében, de a kapott információkból következik, hogy a 883/2004/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében egy jog nyitva áll, a vizsgáló intézmény beszedhető előleget folyósít számára, amely összege a lehető legközelebb áll ahhoz, amelyet a 883/2004/EK rendelet 52. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében valószínűleg megállapítanak.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében ideiglenes ellátások folyósítására kötelezett intézmény erről azonnal értesíti a kérelmezőt, kifejezetten felhívva a figyelmét a meghozott intézkedés ideiglenes jellegére, és arra a tényre, hogy csak a későbbi megállapítási határozat képezheti fellebbezés tárgyát.

51. cikk Az ellátások újbóli kiszámítása

(1) A 883/2004/EK rendelet 48. cikke (3) és (4) bekezdésének, 50. cikke (4) bekezdésének, és 59. cikke (1) bekezdésének értelmében az ellátások újbóli kiszámítása esetében e rendelet 50. cikkét kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az ellátás újbóli kiszámítása, megszüntetése vagy felfüggesztése esetében a határozatot meghozó intézmény késedelem nélkül értesíti az érdekeltet a 3. cikk (4)-(7) bekezdésében meghatározott eljárás szerint, és értesít minden intézményt, amelyek tekintetében az érdekeltnek jogai állnak fenn.

52. cikk Az ellátások megállapításának felgyorsítására irányuló intézkedések

(1) Amennyiben egy tagállam jogszabályai egy személyre alkalmazandóvá válnak, az e tagállam illetékes hatósága által kijelölt szervezet továbbít minden, az e személy azonosítására vonatkozó tájékoztatást a személy állampolgársága szerinti tagállam által kijelölt szervezetnek, beleértve az első tagállam nyugdíjügyekben illetékes intézménye által neki adott azonosító számot, valamint az említett illetékes intézmény nevét. E szervezettel közöl minden más, a nyugdíjak utólagos megállapításának megkönnyítésére és meggyorsítására alkalmas információt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása tekintetében a hontalanokat és a menekülteket, valamint azon személyeket, akik sohasem tartoztak azon tagállam jogszabályainak hatálya alá, amelyben laknak, úgy kell tekinteni, mint azon tagállamból származókat, amely jogszabályainak hatálya alá először tartoztak.

(3) A szóban forgó intézmények eljárnak – az érdekelt vagy azon intézmény kérelmére, amelyhez az csatlakozott – a előmenetelének újbóli felépítésére legkésőbb a nyugdíjjogosultság időpontjának elérését megelőző egy évvel kezdődően.

(4) Az igazgatási bizottság megállapítja az előző bekezdések rendelkezéseinek végrehajtási szabályait.

53. cikk Koordinálási intézkedések egy tagállamban

(1) Ha a nemzeti jogszabályok tartalmaznak szabályokat a nyugdíj megállapításáért felelős intézmény meghatározására, kizárólag az e tagállam jogszabályainak hatálya alatt megszerzett időszakok figyelembevételekor e szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a nemzeti jogszabályok tartalmaznak a tisztviselőkre vonatkozó különleges rendszerek és a bérből és fizetésből élő munkavállalók általános rendszere közötti koordinációra vonatkozó szabályokat, azokat a 883/2004/EK rendelet és e rendelet rendelkezései nem érintik.

V. fejezet – Munkanélküli ellátások

54. cikk Az ellátások kiszámítása

(1) A 883/2004/EK rendelet 62. cikke (3) bekezdésének alkalmazása céljából azon tagállam illetékes intézménye, amely hatálya alá az érintett személy a legutóbbi fizetett vagy önálló tevékenység végzése alatt tartozott, közöl a lakóhely szerinti intézménnyel – annak kérésére – minden, a munkanélküli ellátások kiszámításához szükséges adatot, különösen a fizetés vagy a szakmai jövedelem összegét.

(2) A 883/2004/EK rendelet 62. cikkének alkalmazása céljából amennyiben az említett rendelet 65. cikkének (5) bekezdésében szereplő munkavállaló – aki nem határ menti ingázó – sohasem volt a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó fizetésből élő munkavállaló, a munkanélküli ellátásokat azon szokásos fizetés alapján kell kiszámolni, amely e tagállamban megfelel annak, vagy hasonló ahhoz a munkához, amelyet egy másik tagállam területén legutóbb végzett.

(3) A 883/2004/EK rendelet 62. cikkének alkalmazása céljából, és az említett rendelet 63. cikke ellenére egy tagállam illetékes intézménye, amely jogszabályai meghatározzák, hogy az ellátások kiszámítása a családtagok száma szerint változik, az érdekelt másik tagállamban lakó családtagjait is számításba veszi, mintha azok az illetékes tagállamban laknának. Ezt a rendelkezést nem alkalmazzák, ha a családtagok lakóhelye szerinti tagállamban egy másik személynek van joga munkanélküli ellátásokra, amely számításához e családtagokat figyelembe vették.

55. cikk Egy másik tagállamba távozó munkavállaló ellátásokhoz való joga fenntartásának feltételei és korlátai

(1) A 883/2004/EK rendelet 64. cikke rendelkezéseiből történő részesülés céljából az a munkanélküli, aki egy másik tagállamba távozik, indulása előtt értesíti az illetékes intézményt és igazoló dokumentumot kér arról, hogy a 883/2004/EK rendelet 64. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételek szerint továbbra is joga van az ellátásokra.

Ez az intézmény tájékoztatja őt a kötelezettségeiről, és elküldi neki az említett dokumentumot, amely tartalmazza különösen:

a) az az időpont, amikortól a munkanélküli nem állt az illetékes állam foglalkoztatási szolgálatainak rendelkezésére;

b) a 883/2004/EK rendelet 64. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően az arra megadott határidő, hogy munkakeresőként regisztráltassa magát azon tagállamban, ahová a munkanélküli távozott;

c) az a maximális időtartam, amíg az ellátásokhoz való jog megőrizhető a 883/2004/EK rendelet 64. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően;

d) az ellátáshoz való jog módosítására alkalmas tények.

(2) A munkanélküli a 883/2004/EK rendelet 64. cikke (1) bekezdése b) pontja rendelkezéseinek megfelelően munkakeresőként regisztráltatja magát azon tagállam foglalkoztatási szolgálatainál, ahová távozott, és átadja e tagállam intézményének az (1) bekezdésben szereplő dokumentumot. Ennek hiányában annak a helynek az intézménye, ahová a munkanélküli távozott, az illetékes intézményhez fordul a szükséges információk megszerzéséért.

(3) Azon tagállam foglalkoztatási szolgálatai, ahová a munkanélküli munkakeresés céljából távozott, tájékoztatja a munkanélkülit a kötelezettségeiről.

(4) Azon hely szerinti intézmény, ahová a munkanélküli távozott, azonnal értesíti az illetékes intézményt a munkanélkülinek a foglalkoztatási szolgálatoknál történt regisztrációjának időpontjáról, és annak új címéről.

Azon időszakban, amely alatt a munkanélkülinek joga van az ellátások fenntartására, minden hónapban elküldi az illetékes intézménynek a munkanélküli helyzetének nyomon követésére vonatkozó információkat, különösen ha az folyamatosan szerepel a foglalkoztatási szolgálatoknál, és ha igazodik a szervezett ellenőrzések eljárásaihoz.

(5) Azon hely szerinti intézmény, ahová a munkanélküli távozott, úgy végzi el vagy végezteti el az ellenőrzést, mintha az általa alkalmazott jog értelmében ellátásokban részesülő munkanélküliről lenne szó. Azonnal értesíti az illetékes intézményt minden, az (1) bekezdés d) pontjában szereplő tény bekövetkeztéről.

(6) Két vagy több tagállam illetékes hatósága vagy intézménye egymás között meghatározhatja azon intézkedéseket, amelyek célja a 883/2004/EK rendelet 64. cikke értelmében e tagállamok valamelyikébe távozó munkanélküliek munkakeresésének elősegítése.

56. cikk Az illetékes tagállamtól eltérő tagállamban lakó munkanélküli

(1) Amennyiben a munkanélküli a 883/2004/EK rendelet 65. cikke (2) bekezdésének megfelelően úgy határoz, hogy munkakeresőként regisztráltatja magát a lakóhelye szerinti tagállamban és abban a tagállamban is, ahol utoljára fizetett munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykedett, arról elsőként értesíti a lakóhelye szerinti intézményt és foglalkoztatási szolgálatokat.

Azon tagállam foglalkoztatási szolgálatainak kérésére, ahol utoljára fizetett munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként tevékenykedett, a lakóhelye szerinti tagállam foglalkoztatási szolgálatai átküldik a munkanélküli regisztrációjára és munkakeresésére vonatkozó információkat.

(2) Amennyiben a lakóhely szerinti tagállam jogszabályainak értelmében az ellátásokhoz való jog a munkanélküli által végrehajtandó bizonyos kötelezettségekhez kötött, annak a másik tagállam foglalkoztatási szolgálatainál tett esetleges kötelezettségvállalásait figyelembe veszik. A munkanélkülinek kell tájékoztatnia a lakóhelye szerinti intézményt e kötelezettségvállalások ütemezéséről és jellegéről.

(3) A 883/2004/EK rendelet 65. cikke (5) bekezdése b) pontjának alkalmazása céljából azon tagállam intézménye, amely jogszabályainak hatálya alá a munkavállaló a legutóbb tartozott, jelzi a lakóhely szerinti intézménynek – annak kérésére – hogy a munkavállaló jogosult-e ellátásokra a 883/2004/EK rendelet 64. cikke értelmében.

VI. fejezet – Családi ellátások

57. cikk Elsőbbségi szabályok kumuláció esetén

A 883/2004/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése b) pontja i. alpontjának alkalmazása céljából, amennyiben a gyermekek lakóhelye nem teszi lehetővé elsőbbségi sorrend megállapítását, minden érintett tagállam kiszámítja az ellátások összegét, beleszámítva a nem a területén lakó gyermekeket is. Azon tagállam illetékes intézménye, amely a legmagasabb összegű ellátást állapítja meg, megadja ezen összeg egészét. A másik tagállam illetékes intézménye megtéríti számára az említett összeg felét, az ezen utóbbi tagállam jogszabályai által megállapított összeg erejéig.

58. cikk Az ugyanazon időszakban vagy időszak részeiben egymást követően több tagállam jogának hatálya alá tartozó személy esetében alkalmazandó szabályok

(1) Ha egy személy egymás után két tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott egy naptári hónapon belül, bármi is legyen az e tagállamok jogszabályai által meghatározott családi ellátások folyósításának esedékessége, a családi támogatásokat az érintett időszak folyamán alkalmazott jogszabályai alkalmazásával folyósító intézmény viseli ezt a terhet a folyó hónap végéig.

(2) Az említett intézmény értesíti a másik tagállam intézményét azon esedékességről, amikor a szóban forgó családi ellátások folyósítását befejezi.

59. cikk A 883/2004/EK rendelet 67. és 68. cikkének alkalmazására irányuló eljárás

(1) A családi ellátások megadása iránti kérelmet elsőbbségi sorrendben a következőkhöz címezik:

a) a foglalkoztatás szerinti tagállam intézményéhez, amennyiben fizetett munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység címén ellátáshoz való jog áll fenn, és a kérelmező házastársa nem rendelkezik fizetett munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység címén ellátáshoz való joggal egy másik tagállamban;

b) más esetekben a gyermekek lakóhelye szerinti intézményhez, vagy ha a gyermekek különböző tagállamokban laknak, azok valamelyikéhez.

(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően a megkeresett intézmény a kérelmező által nyújtott részletes információk alapján megvizsgálja a kérelmet, és minden olyan esetben, amikor szükséges, ideiglenes határozatot hoz az alkalmazandó elsőbbségi szabályokról, figyelembe véve a kérelmező családi helyzetét jellemző ténybeli és jogi elemek összességét. Erről tájékoztatja a kérelmezőt, és ideiglenesen folyósítja az általa alkalmazott jogszabályok alapján megállapított ellátásokat.

(3) Az adott ügyben alkalmazandó elsőbbségi szabályokról hozott ideiglenes határozatot a többi olyan tagállam minden intézményéhez címzik, amelyek jogszabályai esetlegesen megnyitják az ellátáshoz való jogot. Ezen intézményeknek az ideiglenes határozat elküldésétől számított egy hónap áll rendelkezésükre annak megtámadására, illetve kiegészítő tájékoztatások kérésére.

E határidő lejártával az (1) bekezdésnek megfelelően a megkeresett intézmény határozata az érintett intézmények által megtámadhatóvá válik. Ezen az alapon ezen intézmények mindegyike elvégzi a kedvezményezettnek járó ellátások összegének levonását, és azt a lehető leghamarabb továbbítja a megkeresett intézménynek.

(4) Az (1) bekezdésnek megfelelően a megkeresett intézmény elküldi a kérelmezőnek az ellátások megadásának elsőbbségi sorrendjére vonatkozó, az érintett intézmények által megállapított levonással kísért határozatot.

(5) Az az intézmény, amely ideiglenesen olyan összeget folyósított, amely meghaladja azt, amely végül őt terhelte, az elsőbbségi intézményhez fordul a többlet megtérítéséért, a 71. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.

60. cikk A 883/2004/EK rendelet 69. cikkének alkalmazására irányuló eljárás

A 883/2004/EK rendelet 69. cikke alkalmazásában, ha az illetékes intézmény megállapítja, hogy a jog nem nyílik meg az általa alkalmazott jog rendelkezéseinek értelmében, a szükséges dokumentumokkal és tájékoztatásokkal együtt haladéktalanul továbbítja e kérelmet azon tagállam intézményének, amely jogának hatálya alá a személy a leghosszabb ideig tartozott. Adott esetben helyénvaló visszanyúlni ugyanilyen körülmények között azon tagállam intézményéig, amely jogszabályainak hatálya alatt az érdekelt a legrövidebb biztosítási vagy helyben lakási időszakát szerezte meg .

IV . CÍM – PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

I . fejezet – Az ellátások megtérítése a 883/2004/EK rendelet 35. cikkének (1) bekezdése, és 41. cikke végrehajtására

1. rész – Az ellátások megtérítése a valós kiadások alapján

61. cikk Elvek

(1) A 883/2004/EK rendelet 35. cikke (1) bekezdésének és 41. cikkének alkalmazása céljából a nyújtott természetbeni ellátások tényleges összegét az illetékes intézmény megtéríti a szolgáltató intézménynek – ahogyan az ez utóbbi intézmény nyilvántartásából kiderül – kivéve e rendelet 62. cikkének alkalmazása esetén.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása céljából a biztosítottétól eltérő, másik tagállamban lakó családtagok lakóhelye szerinti illetékes intézmény a 883/2004/EK rendelet 20. cikkének (4) bekezdésében szereplő esetekben, valamint a nyugdíjjogosult és családtagjai lakóhelye szerinti intézmény a 883/2004/EK rendelet 27. cikkének (5) bekezdésében szereplő esetekben illetékes intézménynek minősül.

(3) Ha az (1) bekezdésben szereplő ellátások tényleges összege egészben vagy részben nem következik az azt szolgáltató intézmény nyilvántartásából, a megtérítendő összeget a rendelkezésre álló adatok alapján a megfelelő hivatkozásokból megállapított átalány alapján határozzák meg. Az igazgatási bizottság értékeli az átalány számításának alapját, és abból állapítja meg az összeget.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátásokat nyújtó intézmény által alkalmazott jogszabályok hatálya alá tartozó biztosítottakra alkalmazandónál magasabb díjak nem vehetők figyelembe a megtérítésnél.

(5) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a 27. cikk (8) bekezdésének második mondata rendelkezéseinek megfelelően folyósított pénzbeni ellátások megtérítésére megfelelően alkalmazni kell.

2. rész – Az ellátások megtérítése átalány alapján

62. cikk Az érintett tagállamok azonosítása

(1) A 883/2004/EK rendelet 35. cikkének (2) bekezdésében említett azon tagállamok, amelyek jogi vagy közigazgatási szerkezete nem teszi megfelelővé a tényleges költségek alapján történő megtérítést, e rendelet 3. mellékletében szerepelnek.

(2) A tagállamok lemondhatnak az átalánydíjas megtérítési módszer használatáról, ha ez a lemondás a naptári év kezdetén lép hatályba. Ebben az esetben az érintett tagállamnak legkésőbb a változás hatálybalépésének évét megelőző év júniusának végéig értesítenie kell az igazgatási bizottságot a változásról.

(3) Az e rendelet 3. mellékletében említett tagállamok esetében a 883/2004/EK rendelet 17. cikke alapján a biztosítottétól eltérő tagállamban lakó családtagoknak, valamint a 883/2004/EK rendelet 22. cikke, 24. cikkének (1) bekezdése, 25. és 26. cikke alapján a nyugdíjjogosultaknak és azok családtagjainak nyújtott természetbeni ellátások összegét az illetékes intézmények térítik meg az említett ellátásokat nyújtó intézményeknek a minden naptári évben megállapított átalány alapján. Ezen átalány összegének a lehető legközelebb kell állnia a tényleges kiadásokhoz.

63. cikk Az átalány számítási módszere

(1) Minden adós tagállam esetében a naptári évre szóló átalány megfelel a keletkező termékek összegével, megszorozva különböző korcsoportokként a személyenkénti átlagos éves költségekkel, a korcsoportokban figyelembe veendő személyek számával, az eredményen csökkentést alkalmazva.

ÁTALÁNY = | [pic] |

E képletben a szimbólumok jelentése a következő:

- Az összeadás jele i (i értékek = 1, 2 és 3) az átalány számításához alkalmazott három korcsoport:

i = 1 : 20 évnél fiatalabb személyek

i = 2 : 20 és 64 év közötti személyek

i = 3 : 65 éves és annál idősebb személyek.

- Az X együttható (0 és 1 közötti szám) a (4) bekezdésben meghatározott, alkalmazott csökkentés.

- Yi a (2) bekezdésben meghatározott, az i korcsoportba tartozó személyek átlagos éves költsége.

- Zi a (3) bekezdésben meghatározott, az i korcsoport tagjainak figyelembe veendő átlagos száma.

(2) A személyenkénti éves átlagos költség (Yi) az i korcsoportban a jogszabályainak hatálya alá tartozó, és a területén lakó érintett korcsoport minden tagjának a hitelező tagállam által nyújtott természetbeni ellátások összességére vonatkozó éves költségei, elosztva az e korcsoport tagjai számának éves átlagával. A számítás során figyelembe veszik a költségeket a 23. cikkben szereplő rendszer keretében.

(3) Minden adós tagállam esetében a személyek számának átlaga (Zi) az i korcsoportban megfelel az e tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozó, és a hitelező tagállam természetbeni ellátásaiban az előbbi nevében való részesülésre elfogadott személyek számával.

A figyelembe veendő személyek számát a lakóhely szerinti intézmény által e célból az illetékes intézmény által megadott, az érdekeltek jogaira vonatkozó igazoló dokumentumok alapján vezetett jegyzék alapján határozzák meg.

(4) Az átalányra alkalmazandó csökkentés elvileg 15% (X = 0,15). Ez 20% (X = 0,20), amennyiben az illetékes hatóság szerepel a 883/2004/EK rendelet IV. mellékletében.

(5) Az igazgatási bizottság megállapítja az előző bekezdésekben szereplő átalány számítása elemeinek meghatározási módszereit és szabályait.

64. cikk Az éves átlagos költségek közlése

A meghatározott évre vonatkozó, a különböző korcsoportokban a személyenkénti éves átlagos költség összegét továbbítják a könyvvizsgáló bizottságnak, legkésőbb a tárgyévet követő második év június 30-án. Ha azt a fenti határidőn belül nem továbbítják, az előző év személyenkénti éves átlagos költség összegét alkalmazzák.

Az éves átlagos költségeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

3. rész – Közös rendelkezések

65. cikk Az intézmények közötti megtérítési eljárás

A 883/2004/EK rendelet 35. és 41. cikkében meghatározott, a tagállamok intézményei közötti megtérítéseket a kapcsolattartó szervezeten keresztül hajtják végre.

66. cikk Benyújtási határidők és a követelések kifizetése

(1) A tényleges költségek alapján megállapított követeléseket az ellátások nyújtásának naptári félévét követően legkésőbb hat hónappal kell benyújtani.

(2) Az egy naptári évre átalányalapon megállapított követeléseket azon hónapot követő hat hónapon belül kell benyújtani, amely során az érintett évre érvényes átlagos költségeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé tették.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett határidőn túl benyújtott követeléseket nem vesztik figyelembe.

(4) A követeléseket az adós intézmény igazolja és fizeti azon naptári félév végét követő hat hónapos időtartam vége előtt, amely során a követeléseket benyújtották. Adott esetben az adós intézmény e hat hónapos időtartam befejeződése előtt közli a hitelező intézménnyel a bizonyos költségek elutasítására vonatkozó határozatát.

(5) Amennyiben a követelés jellegét és összegét vitatják, azokat legkésőbb egy évvel azon naptári félév végét követő egy éven belül kell rendezni, amely során a követelést benyújtották. E határidő elteltével a szóban forgó követelést kifizetendőnek kell tekinteni.

67. cikk Késedelmi kamatok

(1) A 66. cikk (4) bekezdésében szereplő hat hónapos időtartam végétől számítva a ki nem fizetett követelések kamattal növekednek. Ezt a kamatot az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveleteire alkalmazott referencia-kamatláb alapján számítják ki. Az alkalmazandó referencia-kamatláb a fizetés esedékessége hónapjának első napján hatályban lévő referencia-kamatláb. Ezt a kamatlábat két százalékponttal növelik a 66. cikk (5) bekezdésében szereplő egy éves időszak végétől számítva.

(2) Az igazgatási bizottság megállapítja a kamatszámítás módszerét és alapját.

68. cikk Az éves elszámolások megállapítása

(1) Az igazgatási bizottság a 883/2004/EK rendelet 72. cikke g) pontjának megfelelően a könyvvizsgáló bizottság jelentése alapján minden naptári évre megállapítja a követelések helyzetét. E célból a kapcsolattartó szervezetek értesítik a könyvvizsgáló bizottságot – az általa megállapított határidőn belül és szabályok szerint – egyrészről a benyújtott rendezett vagy vitatott követelések összegéről (hitelezői helyzet), másrészről a kapott rendezett vagy vitatott követelések összegéről (adósi helyzet).

(2) Az igazgatási bizottság elvégeztethet minden hasznos igazolást az (1) bekezdésben meghatározott követelések éves helyzetének megállapítására szolgáló statisztikai és számviteli adatok ellenőrzéséhez, különösen azért, hogy meggyőződjenek ezen adatok és az e címben megállapított szabályok megfeleléséről.

II. fejezet – A munkanélküli ellátások megtérítése a 883/2004/EK rendelet 65. cikke alkalmazásában

69. cikk A munkanélküli ellátások megtérítése

A 883/2004/EK rendelet 65. cikkének (8) bekezdésében meghatározott megállapodás hiányában a lakóhely szerinti intézmény a 883/2004/EK rendelet 65. cikkének (6) és (7) bekezdése értelmében a munkanélküli ellátások megtérítésére irányuló kérelmet eljuttatja azon tagállam intézményéhez, amely jogszabályainak hatálya alá a kedvezményezett a legutóbb tartozott, hat hónappal azon munkanélküli ellátások utolsó kifizetése után, amelyre a megtérítést kérték. A kérelem feltünteti a 883/2004/EK rendelet 65. cikkének (6) és (7) bekezdésében előírt három vagy öt hónapos időszakok alatt folyósított ellátások összegét, azon időszakot, amelyre ezeket az ellátásokat folyósították, valamint a munkanélküli azonosító adatait.

Amennyiben a szóban forgó összegek vita tárgyát képezik az érintett intézmények között, e rendelet 66. cikke (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

III. fejezet – A túl magasan megállapított ellátások behajtása, az ideiglenes folyósítások visszaszerzése, beszámítás, a beszedéssel kapcsolatos segítségnyújtás.

1. rész - Elvek

70. cikk

(1) A 883/2004/EK rendelet 84. cikkének alkalmazása céljából, és az általa meghatározott kereten belül, amikor csak lehetséges, a követelések megtérítését elsősorban beszámítással végzik el úgy a hitelező intézmények (a továbbiakban: megkereső szervek) és az adós intézmények (a továbbiakban: megkeresett szervek), mint a biztosítottal szemben, e rendelet 71. és 72. cikkének megfelelően.

Amennyiben a követelés egészét vagy részét nem lehetett az első albekezdésben szereplő beszámítás útján megtéríteni, a kedvezményezettől járó összegeket a 73-82. cikk alapján térítik meg.

(2) A kapcsolattartó szervezetet megkeresett szervnek tekintik a hozzá küldött kérelmek tekintetében.

2. rész - Beszámítás

71. cikk A nem járó vagy túlzott mértékű pénzbeni ellátások

(1) Ha egy tagállam intézménye a kedvezményezettnek nagyobb összeget folyósított, mint amire az jogosult volt, ez az intézmény az általa alkalmazott jogszabályokban meghatározott feltételekkel és kereteken belül arra kéri a kedvezményezettnek ellátásokkal tartozó tagállamok intézményeit, hogy a kedvezményezettnek való tartozásaik összegéből tartsa vissza a többletként fizetett összeget. Ez utóbbi intézmény az általa alkalmazott jogszabályokban az ilyen beszámításra meghatározott feltételek és korlátok alapján úgy jár el a visszatartás során, mintha a saját maga által folyósított többletről lenne szó, és átutalja a visszatartott összeget a hitelező intézménynek.

(2) A 6. cikk keretén belül két hónappal az alkalmazandó jogszabályok vagy az ellátások folyósításáért felelős intézmény meghatározása után a pénzbeni ellátásokat ideiglenesen folyósító intézmény megállapítja azon összeg levonását, amellyel az illetékes intézmény neki tartozik. Amennyiben a kedvezményezett és/vagy az munkáltatója ideiglenesen fizetett járulékokat, azokat figyelembe veszik az említett összeg megállapítása során.

A kedvezményezettnek ellátásokkal tartozó illetékes intézmény visszatartja az ideiglenes fizetés címén járó összeget abból, amellyel ő tartozik az érdekeltnek. Az adós intézmény az általa alkalmazott jogszabályokban az ilyen beszámításra meghatározott feltételeket és korlátokat alkalmazza a visszatartás során, és haladéktalanul átutalja a visszatartott összeget a hitelező intézménynek.

(3) Amennyiben egy biztosított szociális támogatásban részesült egy tagállamban azon időszak alatt, amely folyamán egy másik tagállam joga alapján ellátásokra volt jogosult, a támogatást nyújtó szervezet – ha az említett személynek járó ellátásokra jogilag elfogadható jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésére – kérheti az e személynek ellátásokkal tartozó más tagállam adós intézményétől, hogy tartsa vissza a támogatás címén kiadott összeget az annak folyósított összegekből.

Ezt a rendelkezést a megfelelően kell alkalmazni az olyan biztosított családtagjaira, amely szociális támogatásban részesült egy tagállamban azon időszak alatt, amely során egy másik tagállam joga alapján az érintett családtag miatt ellátásokra volt jogosult.A hitelező intézmény továbbítja az adós intézménytől neki járó összeg levonását. Ez az általa alkalmazott jogszabályokban az ilyen beszámításra meghatározott feltételek és korlátok alapján jár el a visszatartás során, és haladéktalanul átutalja a visszatartott összeget a hitelező intézménynek.

(4) A (2) és a (3) bekezdésben szereplő esetekben az illetékes hatóság jegyzéket juttat el az érintett személy számára annak helyzetéről, amelyben feltünteti az általa alkalmazott jogszabályok tekintetében megmaradó tartozásokat vagy többletként utalt összegeket.

72. cikk A nem járó vagy túlzott mértékű járulékok

A 6. cikk keretében a biztosítottnál és/vagy annak munkáltatójánál ideiglenesen járulékot felszámított intézmény csak azután jár el a szóban forgó összegeknek az azokat fizető személyek számára való megtérítésében, hogy megkérdezte az illetékes intézményt a 6. cikk (3) bekezdése értelmében járó összegekről.

3. rész - Beszedés

73. cikk Tájékoztatási kérelem

(1) A megkereső szerv kérésére a megkeresett szerv közli vele a követelés beszedéséhez számára hasznos tájékoztatásokat.

A tájékoztatások megszerzése érdekében a megkeresett szerv gyakorolja a saját tagállamában létrejövő hasonló követelések beszedésére törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben megállapított hatásköröket.

(2) A tájékoztatás iránti kérelem feltünteti a nevet és a címet, valamint minden más olyan tájékoztatást, amelyhez a megkereső fél általában hozzáfér arról a személyről, akire a megadandó tájékoztatások vonatkoznak, valamint a követelés összegének jellegét, amely alapján a kérelmet megfogalmazták.

(3) A megkeresett szervnek nem kell elküldenie azokat a tájékoztatásokat, amelyet nem kap meg a saját tagállamában keletkezett hasonló követelések beszedése esetében.

(4) A megkeresett szerv tájékoztatja a megkereső szervet azon okokról, amelyek ellentmondanak annak, hogy a tájékoztatás iránti kérelemnek eleget tegyenek.

74. cikk Értesítés

(1) A megkereső szerv kérésére a megkeresett szerv értesíti a címzettet a saját tagállamában a megfelelő jogi aktusok – minden jogi aktus és határozat, beleértve a megkereső szerv tagállama által kiállított, a követelésre vagy annak beszedésére vonatkozó bírósági határozatokat – értesítése tekintetében hatályos jogi szabályok szerint.

(2) Az értesítés iránti kérelem feltünteti a nevet és a címet, valamint minden más olyan tájékoztatást, amelyhez a megkereső fél általában hozzáfér a címzettről, az értesítendő jogi aktus vagy határozat jellegét és tárgyát, és adott esetben a nevet és a címet, valamint minden más olyan tájékoztatást, amelyhez a megkereső fél általában hozzáfér az adósról, és a jogi aktusban vagy a határozatban szereplő követelésről, valamint minden más hasznos tájékoztatást.

(3) A megkereső szerv haladéktalanul tájékoztatja a kérelmezőt az értesítésre irányuló kérelem további sorsáról, és különösen azon időpontról, amikor a határozatot vagy a jogi aktust a címzetthez elküldték.

75. cikk Beszedés iránti kérelem

(1) A járulékok megtérítésének vagy a jogosulatlanul illetve túlzott összegben folyósított ellátások megállapítása iránti kérelemhez – amelyet a megkereső szerv a megkeresett szervnek küld – a megkeresett szerv tagállamában kiállított, végrehajtható, az okiratnak megfelelő hivatalos példányt vagy igazolt példányt, és – adott esetben – a beszedéshez szükséges más dokumentumoknak megfelelő eredeti vagy igazolt másolatot csatol.

(2) A megkereső szerv csak akkor fogalmazhat meg beszedési kérelmet:

a) ha a követelést vagy annak végrehajtását lehetővé tévő okiratot nem támadják meg a tagállamban, kivéve, ha a 78. cikk (2) bekezdésének második albekezdését kell alkalmazni;

b) amennyiben a saját tagállamában végrehajtotta a megfelelő beszedési eljárásokat, amelyek az (1) bekezdésben szereplő okmányok alapján alkalmazhatók, és amennyiben a meghozott intézkedések nem vezetnek majd a követelés teljes kifizetéséhez.

(3) A beszedési kérelem a következőket tartalmazza:

a) név, cím, és minden más, az érintett személy, vagy annak javait birtokló harmadik személyek azonosításához szükséges tájékoztatás;

b) minden, a megkeresett szerv azonosításához szükséges tájékoztatás;

c) a megkeresett szerv tagállamában kiállított okirat, amely annak végrehajtását lehetővé teszi;

d) a követelés jellege és összege, beleértve a főkövetelést, a kamatokat, és más pénzbüntetéseket, bírságokat és költségeket, az összeget a két szerv tagállamainak pénznemében tüntetik fel;

e) az okiratnak a címzettel a megkeresett vagy a megkereső szerv által történő közlésének időpontja;

f) azon időpontot, amelytől kezdve, és azon időszakot, amely alatt a megkereső szerv tagállamában hatályos jogszabályok szerint a végrehajtás lehetséges;

g) minden más hasznos tájékoztatás.

(4) A beszedés iránti kérelem ezen kívül a megkereső szerv azon nyilatkozatát is tartalmazza, amely megerősíti, hogy a (2) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek.

(5) A megkereső fél – amint tudomására jut – a megkeresett félnek elküldi a beszedési kérelmet indokoló ügyre vonatkozó minden hasznos tájékoztatást.

76 . cikk A beszedést lehetővé tévő okirat

(1) A követelés beszedésének végrehajtását lehetővé tévő okiratot közvetlenül elismerik, és azt automatikusan a megkeresett fél követelésének végrehajtását lehetővé tévő jogi eszközként kezelik.

(2) Az (1) bekezdés ellenére a követelés beszedését lehetővé tévő végrehajtható okirat adott esetben, és a megkeresett szerv tagállamában hatályos rendelkezéseknek megfelelően az e tagállam területén végrehajtást engedélyező okiratként hagyható jóvá, és ismerhető el, illetve azzal kiegészíthető vagy helyettesíthető.

A kérelem kézhezvételének időpontját követő három hónapon belül az illetékes hatóságok törekednek az okirat jóváhagyásával, elismerésével, kiegészítésével vagy helyettesítésével járó alakiságok befejezésére, kivéve, ha a harmadik albekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Azok nem utasíthatók el, ha az okiratot helyesen állították ki. A három hónapos határidő elmulasztása esetén a megkeresett szerv értesíti a megkereső szervet a mulasztás okairól.

Ha ezen alakiságok valamelyike a követelésre vagy a megkereső szerv által kiállított, a beszedést lehetővé tévő okirat megtámadására ad alkalmat, a 78. cikket kell alkalmazni.

77. cikk A fizetésre vonatkozó szabályok és határidők

(1) A beszedést a megkeresett szerv tagállamának pénznemében hajtják végre. A megkeresett szerv átutalja a megkereső szervnek az általa beszedett követelés teljes összegét.

(2) A megkeresett fél – ha a tagállamában hatályos törvények, rendeletek és közigazgatási gyakorlatok lehetővé teszik, és miután konzultált a megkereső féllel – fizetési határidőt adhat az adósnak, vagy fokozatos fizetést engedélyezhet. A megkeresett fél által e fizetési határidő miatt felszámított kamatokat szintén átutalják a megkereső félnek.

Azon időponttól kezdve, hogy a követelés beszedésének végrehajtását lehetővé tévő okiratot a 76. cikknek megfelelően közvetlenül elismerték vagy jóváhagyták, elismerték, kiegészítették vagy helyettesítették, minden fizetési késedelemért kamatot számítanak fel a megkeresett szerv tagállamában hatályos törvények, rendeletek és közigazgatási gyakorlatok értelmében, és azokat a megkereső szerv tagállamának átutalják.

78. cikk A követelés vagy a beszedést lehetővé tévő okirat megtámadása

(1) Ha a beszedési eljárás során a megkereső szerv tagállamában kiállított követelést vagy beszedésének végrehajtását lehetővé tevő okiratot az érdekelt megtámadja, a keresetet a megkereső fél tagállamának illetékes intézménye előtt nyújtja be, ez utóbbi hatályos jogszabályainak megfelelően. Ezt a lépést a megkereső szerv közli a megkeresett szervvel. Ezen kívül az érdekelt értesítheti a megkeresett szervet.

(2) Amint a megkeresett szerv – akár a megkereső szervtől, akár az érdekelttől – megkapta az (1) bekezdésben előírt értesítést, felfüggeszti a végrehajtási eljárást a tárgyban hatáskörrel rendelkező fórum határozatáig, kivéve a megkereső fél ellenkező kérése esetén, a második albekezdésnek. Ha szükségesnek találja, óvintézkedéseket tehet a beszedés biztosítására, amennyiben azt a tagállamában hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezések lehetővé teszik hasonló követelések esetében.

Az első albekezdés ellenére a megkereső szerv a tagállamában hatályos törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási gyakorlatoknak megfelelően kérheti a megkeresett szervet, hogy szedjen be egy megtámadott követelést, amennyiben a megkeresett szerv tagállamában hatályos törvények, rendeletek és közigazgatási gyakorlatok azt lehetővé teszik. Ha a jogvita kimenetele az adós számára kedvező, a megkereső szerv köteles megtéríteni minden beszedett összeget , valamint minden fizetendő beszámítást a megkeresett fél tagállamában hatályos jogszabályoknak megfelelően.

(3) Amennyiben a vita a megkeresett szerv tagállamában hozott végrehajtási intézkedésekre vonatkozik, a keresetet – a törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelően – e tagállam hatáskörrel rendelkező fórumhoz nyújtják be.

(4) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező fórum, amelyhez az (1) bekezdésnek megfelelően a keresetet benyújtották rendes vagy közigazgatási bíróság, e bíróság határozata – amennyiben a megkereső szervre kedvező, és lehetővé teszi a megkereső szerv tagállamában a követelés beszedését – „végrehajtható okirat”, és a követelés beszedését e határozat alapján hajtják végre.

79. cikk A támogatás korlátai

(1) A megkeresett szerv nem köteles:

a) nyújtani a 73-78. cikkben szereplő segítséget, ha a követelés beszedése az adós helyzete miatt gazdasági vagy szociális téren súlyos nehézségeket okoz tagállamában, amennyiben a megkeresett szerv tagállamában hatályos törvények, rendeletek és közigazgatási gyakorlatok egy ilyen intézkedést lehetővé tesznek hasonló nemzeti követelések esetében;

b) nyújtani a 73-78. cikkben szereplő segítséget, amennyiben a 73-75. cikk alapján az eredeti kérelem a beszedést lehetővé tévő végrehajtható okiratnak, a megkereső fél tagállamában hatályos törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási gyakorlatnak megfelelő kiállítása óta a kérelemig eltelt több mint öt éves követelésekre vonatkozik. Ha azonban a követelést vagy az okiratot megtámadták, a határidő akkor kezdődik, amikor a megkereső állam megállapítja, hogy a követelés vagy a beszedést lehetővé tévő végrehajtható okirat már nem támadható meg.

80. cikk Óvintézkedések

A megkereső szerv indokolt kérelmére a megkeresett szerv óvintézkedéseket hoz a követelés beszedésének biztosítására, amennyiben a megkeresett szerv tagállamában hatályos törvényi és rendeleti rendelkezések azt lehetővé teszik.

Az első albekezdés végrehajtásához a 73-75. cikk és a 77. cikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

81. cikk Költségek

(1) Semmilyen végrehajtási költség nem kérhető, amennyiben a követelést a 71-72. cikkben szereplő beszámítási módszerrel szedik be.

(2) A megkeresett szerv az érintett személy esetében is beszed minden, a 73-77. és 81. cikk keretében történő beszedéshez kapcsolódó minden költséget, és a tagállamában a hasonló követelésekre alkalmazandó törvényi és rendeleti rendelkezéseknek megfelelően megőrzi az összeget.

(3) A tagállamok mindkét részről lemondanak a 883/2004/EK rendelet és az e rendelet szabályainak alkalmazása során tett kölcsönös segítségnyújtásból eredő költségek bármely megtérítéséről.

(4) A beszedések során a nagyon magas költségek miatt felmerülő különleges nehézség esetében a megkereső és a megkeresett szervek megállapíthatják a szóban forgó ügy egyedi megtérítési szabályait.

(5) A megkereső szerv tagállamának illetékes hatósága a megkeresett szerv tagállamának illetékes hatóságával szemben helyt áll minden olyan esetben felmerült költségek vagy viselt veszteségek tekintetében, amelyet a követelés valódiságára vagy a megkereső fél által kiállított okirat érvényességére nézve megalapozatlannak ismertek el.

V. cím – Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések

82. cikk Igazgatási és orvosi ellenőrzés

(1) A 27. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben a III. cím I., II. és IV. fejezetében szereplő ellátások kedvezményezettje nem az adós intézmény területe szerinti tagállamban lakik, az orvosi ellenőrzést ezen intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el az utóbbi intézmény által alkalmazott jogszabályokban meghatározott szabályok szerint. Ebben az esetben az adós intézményt kötik a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény megállapításai.

Ha a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézményt a 883/2004/EK rendelet 82. cikke értelmében orvosi vizsgálat elvégzésére szólítják fel, az az általa alkalmazott jogszabályokban meghatározott szabályok szerint jár el. Ilyen szabályok hiányában az adós intézményhez fordul az alkalmazandó szabályok megismerése céljából.Az adós intézmény továbbra is rendelkezik azzal a lehetőséggel, hogy a kedvezményezettet a választása szerinti orvossal vizsgáltassa meg. A kedvezményezett azonban csak akkor szólítható fel arra, hogy az adós intézmény szerinti tagállamba menjen, ha képes megtenni az utat anélkül, hogy az ártson az egészségének, valamint, hogy a kapcsolódó utazási és tartózkodási költségeket az adós intézményre terhelje.

(2) Amennyiben a III. cím I., II. és IV. fejezetében szereplő ellátások kedvezményezettje nem az adós intézmény területe szerinti tagállamban tartózkodik vagy lakik, az igazgatási ellenőrzést ezen intézmény kérésére a kedvezményezett tartózkodási vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el. Az adós intézmény közli a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézménnyel azokat a pontokat, amelyek vonatkozásában az igazgatási ellenőrzést el kell végezni. Ennek hiányában a tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény végzi el az ellenőrzést a jogszabályaiban megállapított szabályok szerint.A tartózkodási hely vagy a lakóhely szerinti intézmény köteles jelentést eljuttatni az ellenőrzést kérő adós intézményhez.

83. cikk Értesítések

(1) A tagállamok értesítik a Bizottságot a 883/2004/EK rendelet 1. cikkének m), q) és r) pontjában, és az e rendelet 1. cikkének a) és b) pontjában szereplő szervekre, valamint az e rendelet II. címében említett kijelölt intézményekre vonatkozó adatokról.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szerveket – azonosítási kód és elektronikus cím formájában – elektronikus azonosítóval kell ellátni.

(3) Az igazgatási bizottság megállapítja az (1) bekezdésben szereplő adatok értesítésére vonatkozó szabályokat, beleértve a közös formátumot és a mintát is.

(4) E rendelet 4. melléklete jelöli meg a nyilvánosság számára hozzáférhető, az (1) bekezdésben szereplő információkat összegző adatbázist.

(5) A tagállamok biztosítják az (1) bekezdésben szereplő információk állandó naprakésszé tételét.

84. cikk Dokumentumok

(1) A 883/2004/EK rendelet és az e rendelet alkalmazásához szükséges dokumentumok mintáit, formáit és formátumait a 4. cikk rendelkezései alapján az igazgatási bizottság állapítja meg.Az illetékes intézmények azokat az e rendelet hatálya alá tartozó személyek rendelkezésére bocsátják.

(2) Kölcsönös kapcsolataikban két vagy több tagállam illetékes hatóságai vagy intézményei megállapodhatnak egyszerűsített dokumentumok vagy könnyített adatcserék alkalmazásáról. E megállapodásokat az igazgatási bizottság tudomására hozzák.

85. cikk Információ

(1) Az igazgatási bizottság kidolgozza az ahhoz szükséges információkat, hogy az érdekeltekkel megismertessék a jogaikat, valamint az azok érvényesítéséhez elvégzendő igazgatási alakiságokat. Az információk terjesztését elsősorban elektronikus úton – a nyilvánosság számára hozzáférhető internetes honlapokra történő feltételükkel – biztosítják. Az igazgatási bizottság megbizonyosodik azok rendszeres naprakésszé tételéről.

(2) A 883/2004/EK rendelet 75. cikkében szereplő konzultációs bizottság véleményeket és ajánlásokat adhat ki az információk és azok terjesztésének javítására.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a szükséges információk a 883/2004/EK rendelet hatálya alá tartozó személyek rendelkezésére álljanak, hogy jelezzék számukra a 883/2004/EK rendeletben és az e rendeletben meghatározott változtatásokat annak érdekében, hogy lehetővé váljon számunkra jogaik érvényesítése.

(4) Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy intézményeiket tájékoztatják, valamint, hogy azok a 883/2004/EK rendelet és az e rendelet területén és feltételekkel alkalmazzák a közösségi jogszabályi vagy nem jogszabályi rendelkezéseket, beleértve az igazgatási bizottság határozatait.

86. cikk A pénznemek átváltása

A 883/2004/EK rendelet és az e rendelet rendelkezéseinek alkalmazásában a két pénznem közötti átváltási arány az Európai Központi Bank által közzétett referencia átváltási árfolyam.

87. cikk Statisztikák

Az illetékes hatóságok elkészítik és továbbítják a statisztikákat a 883/2004/EK rendelet és e rendelet értelmében az igazgatási bizottság titkárságának. Ezen adatokat az igazgatási bizottság által meghatározott tervet és módszert követve gyűjtik össze és szervezik meg. A Bizottság biztosítja e tájékoztatások terjesztését.

88. cikk A mellékletek módosítása

E rendelet 1., 2., 3. és 4. melléklete, valamint a 883/2004/EK rendelet I., VI., VII., VIII., IX. melléklete az érdekelt tagállam vagy tagállamok, illetve azok illetékes hatóságainak kérésére, és az igazgatási bizottság egyhangú jóváhagyásával bizottsági rendelettel módosítható.

89. cikk Átmeneti rendelkezések

A 883/2004/EK rendelet 87. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni az e rendelet hatálya alá tartozó helyzetekben.

90. cikk Hatályon kívül helyezés

(1) Az 574/72/EGK tanácsi rendelet e rendelet alkalmazásának időpontjától hatályát veszti.Az 574/72/EGK rendelet azonban hatályban marad és továbbra is joghatással bír a következők alkalmazásában:

a) az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK rendelet rendelkezéseinek valamely harmadik ország e rendelkezések által pusztán állampolgárságuk okán nem érintett állampolgáraira való kiterjesztéséről szóló, 2003. május 14-i 859/2003/EK tanácsi rendelet[8], amíg az említett rendeletet nem helyezik hatályon kívül, vagy nem módosítják;

b) Grönland tekintetében a migráns munkavállalók szociális biztonságára vonatkozó közösségi szabályok technikai kiigazításainak megállapításáról szóló, 1985. június 13-i 1661/85/EGK tanácsi rendelet[9], amíg az említett rendeletet nem helyezik hatályon kívül, vagy nem módosítják;

c) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás[10], az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás[11], és más, az 574/72/EGK rendeletre hivatkozó megállapodások, amíg az említett megállapodásokat e rendelet függvényében nem módosítják.

(2) A Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló, 1998. június 29-i 98/49/EK tanácsi irányelvben[12] az 574/72/EGK rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni.

91. cikk Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hatodik hónapban lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/én

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

1. MELLÉKLET

A kétoldalú egyezmények hatályban tartott és új végrehajtási rendelkezései

(8. cikk (1) bekezdés, és 9. cikk (2) bekezdés)

2. MELLÉKLET

A tisztviselőkre alkalmazandó különleges rendszerek

(31. és 41. cikk)

A. Azon tisztviselőkre alkalmazandó különleges rendszerek, akik vonatkozásában nem kell alkalmazni a 883/2004/EK rendeletnek a természetbeni juttatásokra vonatkozó III. címe 1. fejezetének rendelkezéseit.

1. Németország

Versorgungssystem für Beamte (tisztviselők betegbiztosítási rendszere)

2. Spanyolország

Mutualismo administrativo (a tisztviselőkre, a fegyveres erőkre és az igazságügyi igazgatásra alkalmazandó különleges rendszer)

B. Azon tisztviselőkre alkalmazandó különleges rendszerek, akik vonatkozásában nem kell alkalmazni a 883/2004/EK rendeletnek a természetbeni juttatásokra vonatkozó III. címe 2. fejezetének rendelkezéseit.

1. Németország

Unfallfürsorge für Beamte (tisztviselők balesetbiztosítási rendszere)

3. MELLÉKLET

Az ellátások költségeit átalány alapján megtérítő tagállamok

(62. cikk (1) bekezdés)

4. MELLÉKLET

Illetékes hatóságok és intézmények, a lakóhely és a tartózkodási hely szerinti intézmények, hozzáférési pontok, az illetékes hatóságok által kijelölt intézmények és szervezetek.

( 84. cikk (4) bekezdés)

[1] HL L 166., 2004.4.30., 1. o., a HL L 200., 2004.6.7., 1. o. helyesbítése.

[2] A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 166., 2004.4.30., a HL L 200., 2004.6.7. helyesbítése.

[3] HL C ., . o.

[4] HL C ., . o.

[5] HL C ., . o.

[6] HL L 73., 1976.3.19., 18. o.. A legutóbb a 2001. június 15-i 2001/44/EK tanácsi irányelvvel(HL L 175., 2001.6.28., 7. o.) módosított irányelv.

[7] HL L 74., 1972.3.27., 1. o. A legutóbb a 647/2005 /EK rendelettel (HL L 28.,1997.1.30.) módosított rendelet.

[8] HL L 124., 2003.5.20., 1. o.

[9] HL L 160., 1985.6.20., 7. o.

[10] HL L 1., 1994.1.31., 1. o.

[11] HL L 114., 2002.4.30., 6. o. A legutóbb az EU-Svájc Vegyesbizottság 2. sz. határozatával módosított megállapodás (HL L 187., 2003.7.26., 55. o.)

[12] HL L 209., 1998.7.25., 46. o.