52006PC0007

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.1.2006

COM(2006) 7 végleges

2006/0008 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és a XI. melléklet tartalmának meghatározásáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

110 | A javaslat indítéka és célkitűzései A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 83. cikke előírja, hogy „az egyes tagállamok jogszabályainak végrehajtására vonatkozó különös szabályokat a XI. melléklet tartalmazza”. A 883/2004 rendelet (41) preambulumbekezdése szerint „a koordinációs szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében szükség van olyan különös rendelkezések megállapítására, amelyek megfelelnek a nemzeti jogszabályok sajátos jellemzőinek”. |

120 | Általános háttér A 883/2004 rendelet az 1408/71/EGK rendelet helyébe lép, amely a szociális biztonsági rendszerek koordinációját jelenleg biztosítja. Az új rendelet leegyszerűsíti és korszerűsíti a meglévő jogszabályt. A 883/2004 rendelet XI. melléklete előírja „a tagállamok jogszabályainak alkalmazására vonatkozó különleges rendelkezéseket”, és az 1408/71 rendelet ennek megfelelő VI. melléklete helyébe lép. A 833/2004 rendelet előírja, hogy a XI. melléklet tartalmát e rendelet hatályba lépése előtt meg kell határozni. Ez a melléklet szükséges az egyes tagállamok különféle szociális biztonsági rendszerei sajátosságainak figyelembe vételéhez. A korszerűsített rendeletről folyó tárgyalások során a XI. melléklet néhány bejegyzéséről külön megállapodtak (lásd a 8851/04 ADD 1. tanácsi dokumentumot). Néhány regionális ellátást illetően a Németországra és Ausztriára vonatkozó bejegyzéseket, amelyekről eredetileg 2003 júniusában állapodtak meg, azonban nem illesztették be ebbe a javaslatba az Európai Bíróság esetjogának későbbi fejleményei miatt (lásd a C-286/03 Hosse ügyben a főtanácsnok 2005. október 20-i véleményét). Továbbá a „C. DÁNIA” címsor alatt a 4. bejegyzésben a 647/2005/EK rendelet elfogadásának keretén belül állapodtak meg, amely módosította az 1408/71 rendeletet. |

130 | A javaslat által érintett területet szabályozó hatályos rendelkezések A 883/2004 rendelet XI. melléklete az 1408/71 rendelet VI. mellékletének felel meg. Mindkét melléklet különös rendelkezéseket ír elő a tagállamok jogszabályainak alkalmazására vonatkozóan. A leegyszerűsítés általános célkitűzésének megfelelően a XI. melléklet kevesebb bejegyzést tartalmaz, mint a jelenlegi VI. melléklet. |

141 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Nem alkalmazható. |

KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELT FELEKKEL ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekelt felekkel |

211 | A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása Mivel a 883/2004 rendelet XI. melléklete különös rendelkezéseket ír elő a tagállamok jogszabályainak alkalmazására vonatkozóan, mindegyik tagállamot felkérték, hogy nyújtsa be a jogszabályok alkalmazásához szükséges javaslatait. A bizottsági szolgálatok ezután értékelték a javaslatokat, és az érintett tagállamok tisztviselőivel megvitatták a további részleteket. |

212 | A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja A tagállamok körülbelül 150 bejegyzést kérelmeztek a XI. mellékletben. Hozzávetőlegesen 50 javaslatot fogadtak el a mellékletbe történő beillesztésre. A XI. melléklet bejegyzéseire vonatkozó további általános jellegű kérelmeket a 883/04 rendelet módosítására irányuló kisebb javaslatok fedik le; ezek főleg technikai jellegűek. A végrehajtási rendeletjavaslatban további kérdéseket is figyelembe vettek. Végül a többi kérelem mellékletbe illesztését nem találták indokoltnak, ugyanis a 883/2004 rendelet szempontjából feleslegesek vagy azzal összeférhetetlenek voltak. |

Szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

229 | Nem volt szükség külső szakvéleményekre. |

230 | Hatásvizsgálat A 883/2004 rendelet leegyszerűsíti és korszerűsíti a meglévő jogszabályt. A rendelet előírja, hogy a XI. melléklet tartalmát a rendelet hatályba lépése előtt meg kell határozni. Ez a melléklet szükséges az egyes tagállamok különféle szociális biztonsági rendszerei sajátosságainak figyelembevételéhez. A javaslat megkönnyíti a tagállamokban a szociális biztonsági rendszerek koordinációját, valamint korszerűsíti és leegyszerűsíti a meglévő eljárásokat. Ez pozitív hatással lesz a meglévő jogszabályhoz képest, és javítani fogja az adminisztratív eljárásokat a rendelet valamennyi alkalmazójának, beleértve a szociális biztonságért felelős nemzeti hatóságokat, a munkáltatókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat és az egyes polgárokat. Ezen a ponton azonban még nehéz lenne felmérni a konkrét hatást. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javasolt intézkedés összefoglalása A 883/2004 rendelet XI. melléklete bizonyos módszereket ír elő az egyes tagállamok jogszabályának alkalmazásához. Ez a melléklet megkönnyíti a 883/2004 rendelet alkalmazását azáltal, hogy a közösségi jogszabályok és a nemzeti jog között gördülékeny együttműködést biztosít. A XI. melléklet minden egyes tagállam számára külön szakaszt tartalmaz, amely szükség esetén kiegészítő rendelkezéseket foglal magában az adott tagállam jogszabályainak sajátos szempontjaira vonatkozóan. Valamennyi bejegyzés célja az, hogy az érintett tagállamban a rendeletet gördülékenyen lehessen alkalmazni. |

310 | Jogalap Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 42. és 308. cikke. |

320 | A szubszidiaritás elve Érvényesül a szubszidiaritás elve, mivel a javaslat nem esik a Közösség kizárólagos hatáskörébe. |

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani a következő ok(ok) miatt. |

321 | A Szerződés 42. cikke szerint a szociális biztonság terén koordinációs intézkedések formájában közösségi fellépésre van szükség, és biztosítani kell, hogy a Szerződésben leírtak szerint a szabad mozgáshoz való jog teljes mértékben gyakorolható legyen. Ilyen koordináció nélkül fennállna a veszély, hogy a szabad mozgás működésképtelen lenne, ugyanis az emberek kevesebb valószínűséggel használnák ki ezt a jogukat, ha ez valójában azt jelentené, hogy elvesztik egy másik tagállamban szerzett szociális biztonsági jogaikat. A szociális biztonságról szóló meglévő közösségi jogszabályoknak nem az a célja, hogy a különböző nemzeti szociális biztonsági rendszerek helyébe lépjenek. Hangsúlyozni kell, hogy a javasolt rendelet nem harmonizációs intézkedés, és nem lépi túl a hatékony koordinációhoz szükséges szintet. A javaslat alapvetően a meglévő intézkedések egyszerűsítését célozza. A XI. melléklet elsősorban a tagállamok hozzájárulásain alapul. A tagállamok azonban nemzeti szinten nem hozhatnak ilyen rendelkezéseket, mivel esetlegesen ellentmondásba kerülne a rendelettel. Ezért a XI. mellékletben biztosítani kell, hogy a rendelet helyesen kerül átültetésre, és így az érintett tagállamban hatékonyan alkalmazható. |

A javaslat célkitűzéseit közösségi fellépés segítségével hatékonyabban lehet majd megvalósítani a következő ok(ok) miatt. |

324 | A szociális biztonsági rendszerek koordinációja – amelynek a XI. melléklet a részét képezi – kizárólag közösségi szinten történhet. A cél annak biztosítása, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinációja valamennyi tagállamban hatékonyan működjön. |

325 | A minőségi mutatókat illetően mivel a javaslat tisztán koordinációs intézkedés, csak közösségi szinten léptethető hatályba. A javaslat a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek hatékonyabb koordinációjához vezet. |

327 | Saját szociális biztonsági rendszerük megszervezéséért és finanszírozásárt továbbra is a tagállamok a felelősek. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat az alábbi ok(ok) miatt eleget tesz az arányosság elvének. |

331 | A 883/2004 rendelet már megkívánja ezt a fajta fellépést, mivel a XI. melléklet e rendelet része. |

332 | A javaslat megkönnyíti a tagállamok számára a szociális bizotnsági rendszerek koordinációját, így előnyös mind a polgárok, mind a szociális biztonságért felelős nemzeti hatóságok számára. Ezek a különös rendelkezések a tagállamok javaslatain alapulnak, azaz az esetleges pénzügyi és adminisztratív terhek minimálisra csökkennek, és arányosak a fent említett célkitűzéssel. Valójában a XI. melléklet nélkül a pénzügyi és adminisztratív terhek valószínűleg nagyobbak lennének. |

Az eszközök megválasztása |

341 | Javasolt eszközök: rendelet. |

342 | Egyéb eszközök a következő ok(ok) miatt nem lennének megfelelőek. Nincs más lehetőség, ugyanis a 883/2004 rendelet ezt a fajta fellépést kívánja meg, mivel a XI. melléklet e rendelet része. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZAT |

409 | A javaslat nincs kihatással a Közösség költségvetésére. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

510 | Jogszabályok egyszerűsítése |

511 | A javaslat jogszabályok és az (uniós vagy nemzeti) hatóságok adminisztratív eljárásainak egyszerűsítéséről gondoskodik. |

512 | A 883/2004 rendelet XI. mellékletének kevesebb bejegyzése lesz, mint az 1408/71 rendelet annak megfelelő VI. mellékletének. |

513 | A XI. melléklet megkönnyíti a koordinációs feladatokat az illetékes nemzeti hatóságok számára, mivel egyes tagállamok jogszabályainak alkalmazására vonatkozóan különös rendelkezéseket tartalmaz. |

560 | Európai Gazdasági Térség A javasolt jogi aktus érinti az EGT-t, ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. |

570 | A javaslat részletes magyarázata 1. A XI. melléklet célja a tagállamok különféle szociális biztonsági rendszere sajátosságainak figyelembevétele. A tagállamok benyújtották a Bizottságnak kérelmeiket, valamint jogi és praktikus magyarázatot adtak rendszerükről és jogszabályaikról. 2. Az ésszerűség igényének megfelelően közös megközelítést követtek annak biztosítása érdekében, hogy az különböző tagállamokra vonatkozó azon bejegyzéseket, amelyek hasonló jellegűek, illetve ugyanazt a célt tűzték ki, elméletileg ugyanúgy kezeljék. 3. Néhány bejegyzést nem vontak be a XI. mellékletbe, mivel vagy a 883/04 rendelet tisztázása segítségével, vagy egy végrehajtási rendeletjavaslatban szereplő rendelkezésen keresztül a kérdést magasabb szintre emelték. 4. A 883/04 rendelet rendelkezéseiben néhány technikai módosítás történt, hogy magukba foglaljanak általános jellegű bejegyzéseket is, és elkerülhetőek legyenek a XI. mellékletben a különböző tagállamokra vonatkozó hasonló bejegyzések. 5. Mivel a 883/04 rendelet célja azon szociális biztonsági jogszabályok koordinálása, amelyekért kizárólag a tagállamok a felelősek, azok a bejegyzések, amelyek nem férnek össze a rendelet célkitűzéseivel, illetve amelyek kizárólag a nemzeti jogszabályok értelemzésének letisztázására törekednek, nem kerültek bele a XI. mellékletbe. |

1. 2006/0008 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet módosításáról és a XI. melléklet tartalmának meghatározásáról

(EGT és Svájc vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 42. és 308. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára[1],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[4],

mivel:

(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 51. cikke (3) bekezdése, 56. cikke (1) bekezdése és 83. cikke különös rendelkezéseket ír elő a tagállamok jogszabályainak alkalmazására vonatkozóan, amelyeket e rendelet XI. melléklete határoz meg. A XI. melléklet figyelembe kívánja venni a tagállamok különböző szociális biztonsági rendszereinek sajátosságait, hogy megkönnyítse a koordinációs szabályok alkalmazását.

(2) Néhány tagállam kérte, hogy a XI. mellékletbe kerüljenek be szociális biztonsági rendszerük alkalmazására vonatkozó bejegyzések, valamint a Bizottságnak jogi és praktikus magyarázatot adtak jogszabályaikról és rendszerükről.

(3) Az új rendelet ésszerűsítése és leegyszerűsítése igényének megfelelően közös megközelítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a különböző tagállamokra vonatkozó azon bejegyzéseket, amelyek hasonló jellegűek, illetve ugyanazt a célt tűzték ki, elméletileg ugyanúgy kezeljék.

(4) Mivel a 883/2004/EK rendelet célja azon szociális biztonsági jogszabályok koordinálása, amelyekért kizárólag a tagállamok a felelősek, azok a bejegyzések, amelyek nem férnek össze a rendelet célkitűzéseivel, illetve amelyek kizárólag a nemzeti jogszabályok értelemzésének letisztázására törekednek, nem kerülnek bele a XI. mellékletbe.

(5) Néhány kérelem felvetett több tagállam számára közös kérdéseket: ezért helyénvaló ezeket a kérdéseket több tagállam számára hasonló rendelkezések helyett általánosabb szinten kezelni: vagy a 883/2004/EK rendelet törzsszövegében, illetve egy másik mellékletében annak letisztázásán keresztül, amelyet ennek megfelelően módosítani kell, vagy a 89. cikkben említett végrehajtási rendeletben szereplő rendelkezésen keresztül a XI. mellékletben.

(6) Szintén helyénvaló egyes különleges kérdésekkel a XI. melléklet helyett egyéb mellékletekben foglalkozni céljuk és tartalmuk szerint a rendelet mellékletei közötti következetesség biztosítása érdekében.

(7) Tájékoztatás kérése vagy a tagállamok intézményeihez kártérítési igény benyújtása során a polgárok számára a rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében az érintett tagállam jogszabályaira való utalást adott esetben az eredeti nyelven is meg kell tenni bármilyen esetleges félreértés elkerülése végett.

(8) A 883/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9) A 883/2004/EK rendelet értelmében a végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó. Ezért az a rendelet ugyanezen naptól kezdődően alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 883/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 14. cikk (4) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„4 Ha az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerbe történő belépést bármely tagállam jogszabályai ahhoz a feltételhez kötik, hogy az adott tagállamban lakóhellyel kell rendelkezni, illetve munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként előzőleg tevékenységet kellett folytatni, az 5. cikk b) pontja csak azokra a személyekre vonatkozik, akik egy korábbi időszakban munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység alapján e tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartoztak.

5 Ha az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerbe történő belépést bármely tagállam jogszabályai ahhoz a feltételhez kötik, hogy a személynek korábban biztosítási időt kellett szereznie, a belépés csak olyan személyeknek engedélyezhető, akik e tagállamban ugyanazon rendszeren belül szereztek biztosítási időt.”

2. Az 51. cikk (3) bekezdésében „a XI. mellékletben előírt eljárásokkal összhangban” elé „adott esetben” kerül.

3. Az 52. cikk (4) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„4 Az illetékes intézmény eltekinthet az időarányos számítástól:

a) ha a tagállamok egyikében az (1) bekezdés a) pontja szerinti számítás eredményeként a független ellátás változatlanul megegyezik vagy magasabb, mint az (1) bekezdés b) pontja szerint kiszámított arányos ellátás;

b) ha a nyugdíj meghatározott járulékrendszeren alapul.

Az a) és b) pontban említett helyzeteket a VIII. melléklet határozza meg.”

4. Az 56. cikk (1) bekezdése c) pontjában „a XI. mellékletben előírt eljárásokkal összhangban” elé „adott esetben” kerül.

5. A mellékletek e rendelet mellékletének megfelelően módosulnak.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő […]. napon lép hatályba.

A végrehajtási rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

Az elnök az elnök

MELLÉKLET

A 883/2004/EK rendelet mellékletei a következőképpen módosulnak.

1. Az I. melléklet II. szakaszában a „C. FRANCIAORSZÁG” címsor alatti szöveg a következő tagmondattal egészül ki:

„, kivéve ha olyan személynek fizetik ki, aki a 12. vagy 16. cikk értelmében továbbra is a francia jogszabályok hatálya alá tartozik.”

2. A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a) a melléklet címe helyébe a következő szöveg lép: „OLYAN ESETEK, AMIKOR EL LEHET TEKINTENI AZ IDŐARÁNYOS SZÁMÍTÁSTÓL”;

b) az „A. DÁNIA" címsor alatti bejegyzés a következő bejegyzéssel egészül ki:„AA. NÉMETORSZÁGA Berufsst ä ndische Versorgungseinrichtung f ü r die kammerf ä higen Berufe (olyan szakmák jóléti intézménye, amelyek felállították saját szakmai szövetségeiket) ellátásai.”;

c) a „B. FRANCIAORSZÁG" címsor alatti bejegyzés a következő bejegyzéssel egészül ki:„Alap vagy kiegészítő nyugdíjpénztárak, amelyekben az öregségi ellátásokat nyugdíjpontok alapján számítják ki.”;

d) az „D. HOLLANDIA” címsor alatti bejegyzés a következő bejegyzéssel egészül ki:„DA. AUSZTRIAA Versorgungseinrichtung der Kammern der Freien Berufe (a szabadfoglalkozásúak szakmai szövetségeinek jóléti intézménye) ellátásai vagy ellátásainak része, amelyet kizárólag tőkealapú nyugdíjrendszer finanszíroz, vagy nyugdíjszámlarendszeren alapul.DB. LENGYELORSZÁG„Öregségi nyugdíjak a rendszer értelmében a meghatározott járulék elve alapján.”;

e) a „G. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG” címsor alatti bejegyzés a következő bejegyzéssel egészül ki:„Progresszív nyugdíjakra irányuló valamennyi kérelem: e nyugdíjakat az 1965-ös nemzeti biztosítási törvény 36. és 37. szakasza és az 1966-os nemzeti biztosítási törvény (Észak-Írország) 35. és 36. szakasza értelmében fizettek ki.Kiegészítő nyugdíjra irányuló valamennyi kérelem a szociális biztonsági járulékokról és ellátásokról szóló, 1992. évi törvény 44. szakasza és a szociális biztonsági járulékokról és ellátásokról szóló, 1992. évi törvény (Észak-Írország) 44. szakasza értelmében.”.

3. A XI. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„XI. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK JOGSZABÁLYAINAK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

(51. cikk (3) bekezdése, 56. cikk (1) bekezdése és 83. cikk)

A. BELGIUM

Nincs.

B. CSEH KÖZTÁRSASÁG

Nincs.

C. DÁNIA

1. Azok a személyek, akik a rendelet III. címe 1. fejezete értelmében természetbeni ellátásokra jogosultak, dániai tartózkodásuk ideje alatt ugyanolyan feltételek mellett jogosultak ezekre az ellátásokra, mint azok, akik a lov om offentlig sygesikring (nemzeti egészségbiztosítási törvény) értelmében az 1. csoportba tartoznak.

2. a) A lov om szociális nyugdíj (szociális nyugdíjtörvény) szerint a nyugdíj kiszámítása szempontjából a határ menti ingázó vagy az idénymunkás által Dániában szerzett szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő a túlélő házastárs által Dániában szerzett tartózkodási időnek tekintendő, amennyiben a túlélő házastárs a fenti időszak folyamán házastársi életközösségben élt a fent említett munkavállalóval, illetve nem élt tőle összeférhetetlenség miatt ténylegesen külön, és feltéve hogy a fenti időszak alatt a házastárs egy másik tagállam területén rendelkezett lakóhellyel. E bekezdés alkalmazásában az „idénymunka” olyan munkát jelent, amely az évszakok váltakozásától függően minden évben automatikusan visszatér.

b) A lov om szociális nyugdíj (szociális nyugdíjtörvény) szerint a nyugdíj kiszámítása szempontjából a 2. bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó személy által 1984. január 1-je előtt Dániában szerzett munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő a túlélő házastárs által Dániában szerzett tartózkodási időnek tekintendő, amennyiben a túlélő házastárs a fenti időszak folyamán házastársi életközösségben élt a munkavállalóval vagy önálló vállalkozóval, illetve nem élt tőle összeférhetetlenség miatt ténylegesen külön, és feltéve hogy a fenti időszak alatt a házastárs egy másik tagállam területén rendelkezett lakóhellyel.

c) Az a) és b) pont szerint figyelembe veendő időszakokat nem kell figyelembe venni, ha egybeesnek az érintett személynek egy másik tagállam kötelező biztosításáról szóló jogszabályai szerint járó nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett időszakokkal vagy azokkal az időszakokkal, amikor az érintett személy e jogszabályok alapján nyugdíjban részesült. Ezeket az időszakokat azonban figyelembe kell venni, ha az említett nyugdíj éves összege kevesebb a szociális nyugdíj alapösszegének felénél.

3. a) A 6. cikk rendelkezései ellenére azok a személyek, akik egy vagy több tagállamban nem álltak munkaviszonyban, csak akkor jogosultak a dán szociális nyugdíjra, ha jelenleg vagy korábban legalább három évig Dániában állandó lakóhellyel rendelkeznek/rendelkeztek, feltéve ha megfelelnek a dán jogszabályok által előírt korhatároknak. Figyelemmel a 4. cikkre a 7. cikk nem alkalmazandó olyan dán szociális nyugdíjra, amelyre ilyen személyek jogosultságot szereztek.

b) A fent említett rendelkezések nem alkalmazandók a dán szociális nyugdíjjogosultságra olyan személyek családtagjai számára, akik jelenleg vagy korábban Dániában munkaviszonyban állnak/álltak, vagy diákok, illetve családtagjaik számára.

4. A ledighedsydelsé be („rugalmas munka” rendszer) belépett munkanélkülieknek nyújtott ideiglenes ellátást (1997. június 10-i 455. törvény) e rendelet III. címének 6. fejezete tárgyalja. A másik tagállamba kerülő munkanélkülieket illetően a 64. és 65. cikk alkalmazandó, amennyiben e tagállamnak azonos kategóriájú személyek számára hasonló foglalkoztatási rendszerei vannak.

5. Ha a dán szociális nyugdíj kedvezményezettje egy másik tagállamtól is jogosult túlélő hozzátartozói nyugdíjra, ezek a nyugdíjak a dán jogszabályok alkalmazásában a rendelet 53. cikkének (1) bekezdése értelmében ugyanolyan típusú ellátásoknak tekintendők azzal a feltétellel, hogy az a személy, aki által szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő a túlélő hozzátartozói nyugdíj kiszámításának alapjául szolgál, szintén jogosult dán szociális nyugdíjra.

D. NÉMETORSZÁG

1. Az 5. cikk a) pontja ellenére másik tagállam intézménye által fizetett nyugdíjakra kizárólag a német jogszabályok által meghatározott mértékben a nyugdíjasokra vonatkozó betegbiztosítással egybekötött kötelező biztosítást kell kötni.

2. A német jogszabályok által előírt nyugdíjban és egy másik tagállam jogszabályai által előírt nyugdíjban részesülő személy a 23. cikk alkalmazásában természetbeni betegségi és anyasági ellátásra jogosultnak tekintendő, amennyiben a Sozialgesetzbuch V (szociális törvénykönyv V. könyve) 8. cikke (1) bekezdésének 4. pontja értelmében e személy mentesül a kötelező betegbiztosítás alól.

3. Az 5. cikk a) pontja ellenére a Sozialgesetzbuch VI (szociális törvénykönyv VI. könye) 5. cikke (4) bekezdésének 1. pontjában előírt rendelkezések nem alkalmazandók egy másik tagállam jogszabályai értelmében teljes öregségi nyugdíjra jogosult személyre, amennyiben e személy kötelező csatlakozást kérelmez.

4. E rendelet 5. cikke a) pontja és a Sozialgesetzbuch VI (szociális törvénykönyv VI. könyve) 7. cikke (3) bekezdése ellenére az olyan személy, akinek egy másik tagállamban kötelező biztosítása van, vagy egy másik tagállam jogszabályai értelmében öregségi nyugdíjban részesül, csatlakozhat az önkéntes biztosítási rendszerhez Németországban.

5. A pauschale Anrechnungszeit -ot (az ellátások kiosztásánál figyelembe vett átlagos időszakokat) a Sozialgesetzbuch VI (szociális törvénykönyv VI. könyve) 253. cikke értelmében kizárólag a Németországban szerzett időszakok alapján határozzák meg.

6. Olyan esetekben, amelyekre az 1991. december 31-én hatályos német nyugdíjjogszabályok alkalmazandók, kizárólag az azon a napon hatályos német jogszabályok alkalmazandók a német Ersatzzeiten (beszámítható idő) beszámítása céljára.

E. ÉSZTORSZÁG

1. A szülői ellátás kiszámításához az Észtországon kívüli tagállamokban töltött szolgálati időszakok úgy tekintendők, hogy azok a szociális adó ugyanazon átlagos összegén alapulnak, mint amelyet az Észtországban töltött összesített szolgálati időszakok alatt fizettek. Amennyiben a referenciaév alatt a személy csak más tagállamokban állt munkaviszonyban, az ellátás kiszámítása úgy tekintendő, hogy az a referenciaév és a szülési szabadság között Észtországban fizetett szociális adó átlagán alapul.

F. GÖRÖGORSZÁG

Nincs.

G. SPANYOLORSZÁG

1 Valamennyi spanyol szociális biztonsági rendszerben – kivéve a köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre és az igazságügyi hatóságokra vonatkozó rendszert – a spanyol jogszabályok értelmében már nem biztosított személy e rendelet III. címe 5. fejezete alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkeztekor mégis biztosítottnak tekintendő, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkeztekor egy másik tagállam jogszabályai értelmében biztosított, vagy – annak hiányában – olyan esetben, amikor egy másik tagállam jogszabályai értelmében ugyanazon biztosítási esemény esetén ellátás jár. Ez utóbbi feltétel azonban az 57. cikk (1) bekezdésében említett esetben teljesítettnek tekintendő.

2 E rendelet III. címének 5. fejezete rendelkezéseinek végrehajtása céljából azokat az éveket, amelyek a munkavállalónak még hátravannak a Ley de clases pasivas del Estado (a közalkalmazotti státuszból nyugdíjazottakról szóló törvény) kodifikált szövegének 31. cikke 4. pontjában előírt nyugdíjkorhatár vagy a kötelező nyugdíjazás eléréséhez, csak akkor veszik figyelembe teljesített szolgálatként, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor, amelyből adódóan rokkantsági vagy haláleseti nyugdíj jár, a kedvezményezett a spanyol közalkalmazottakra vonatkozó különleges rendszerbe tartozott, vagy olyan tevékenységet végzett, amely alapján e rendszerhez hasonló bánásmódban részesült.

3 a) Az 56. cikk (1) bekezdése c) pontja értelmében az elméleti spanyol ellátás a spanyol szociális biztonsági rendszer számára az utolsó járulék befizetését közvetlenül megelőző évek során a személy tényleges járuléka alapján kerül kiszámításra. Ha a nyugdíj alapösszegének kiszámításakor más tagállamok jogszabályai értelmében biztosítási és/vagy tartózkodási időket kell figyelembe venni, Spanyolországban azt a járulékalapot kell alkalmazni a fent említett időszakokhoz, amely időben legközelebb esik a referenciaidőszakokhoz, figyelembe véve a kiskereskedelmi árindex alakulását.

3 b) A kapott nyugdíj összegét növelni kell a minden egyes egymást követő évre az azonos jellegű nyugdíjakra kiszámított növekmény és átértékelés összegével.

4 Más tagállamokban teljesített olyan időszakok, amelyeket a köztisztviselőkre, a fegyveres erőkre, vagy az igazságügyi hatóságokra vonatkozó különleges rendszerbe kell beszámítani, a rendelet 56. cikke alkalmazásában ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint az időben azokhoz legközelebb álló, köztisztviselőként Spanyolországban szerzett időszakok.

H. FRANCIAORSZÁG

1. Azon személyek számára, akik a rendelet 17., 24. vagy 26. cikke értelmében természetbeni ellátásban részesülnek, és a Haut-Rhin, Bas-Rhin vagy Moselle francia megyében élnek, a költségeik fedezéséért felelős, másik tagállam intézménye nevében nyújtott természetbeni ellátások tartalmazzák mind az általános betegbiztosítási rendszer, mind az Alsace-Moselle-i kötelező kiegészítő helyi betegbiztosítási rendszer által nyújtott ellátásokat.

2. A rendelet III. címe 5. fejezete alkalmazásában a munkavállalói vagy az önálló vállalkozói tevékenységben jelenleg vagy korábban részt vevő személyre alkalmazandó francia jogszabályok tartalmazzák az érintett személyre alkalmazandó alapvető öregségi biztosítási rendszer(eke)t és a kiegészítő nyugdíjrendszer(eke)t egyaránt.

I. ÍRORSZÁG

1. Az ír jogszabályok értelmében a betegbiztosítási ellátások vagy a munkanélküli segély odaítélése érdekében a jövedelmek kiszámolása céljából az adott évben a munkavállalók átlagos heti jövedelmének megfelelő összeg a 21. cikk (2) bekezdése és a 62. cikk ellenére beszámításra kerül a munkavállaló számára munkavállalói tevékenysége minden egyes hetét illetően egy másik tagállam jogszabályai értelmében az előírt időszakban.

2. A 46. cikk alkalmazásában amennyiben az érintett személy keresőképtelenné, majd rokkanttá válik, miközben egy másik tagállam jogszabályai hatálya alá tartozik, Írország az 1993-as szociális jóléti (kodifikált) törvény 95. szakasza (1) bekezdése a) pontja alkalmazásában figyelembe vesz minden olyan időszakot, amely során – a keresőképtelenséget követő rokkantságot illetően – az ír jogszabályok értelmében keresőképtelennek volt tekintendő.

J. OLASZORSZÁG

Nincs.

K. CIPRUS

A 6., 51. és 61. cikk rendelkezéseinek alkalmazásában az 1980. október 6-án vagy azután kezdődő valamennyi időszak esetében a Ciprusi Köztársaság jogszabályai értelmében biztosítási hét kerül meghatározásra oly módon, hogy az adott időszak teljes biztosítható jövedelmét elosztják az adott hozzájárulási évben alkalmazandó biztosítható alapjövedelem heti összegével, feltéve ha a hetek így meghatározott száma az adott időszakban nem haladja meg a naptári hetek számát.

L. LETTORSZÁG

Nincs.

M. LITVÁNIA

Nincs.

N. LUXEMBURG

Nincs.

O. MAGYARORSZÁG

Nincs.

P. MÁLTA

Nincs.

Q. HOLLANDIA

1. Egészségbiztosítás

a) A holland jogszabályok szerinti természetbeni ellátásokra való jogosultság tekintetében a természetbeni ellátásokra jogosult személyek e rendelet III. címének 1. és 2. fejezete alkalmazásában a következőt jelentik:

i) olyan személyek, akiknek a Zorgverzekeringswet (egészségbiztosítási törvény) 2. cikke értelmében biztosítást kell kötniük egy egészségbiztosítónál,valamint

ii) amennyiben az i) pontba nem tartoznak bele, olyan személyek, akik más tagállam lakosai, és akik a rendelet értelmében a lakóhelyük szerinti államban egészségügyi ellátásra jogosultak úgy, hogy a költségeket Hollandia fedezi.

b) Az 1. bekezdés a) pontjának i) alpontjában említett személyek a Zorgverzekeringswet tel (egészségbiztosítási törvény) összhangban az egyik egészségbiztosítónál biztosítást kötnek, az 1. bekezdés a) pontjának ii) alpontjában említett személyeknek pedig nyilvántartásba kell vetetniük magukat a College voor zorgverzekeringen nél (egészségbiztosítási testület).

c) A Zorgverzekeringswet (egészségbiztosítási törvény) és az Algemene wet bijzondere ziektekosten (a rendkívüli egészségügyi költségek elleni általános biztosítási rendszerről szóló törvény) rendelkezései a járulékok befizetésének felelősségére vonatkozóan az 1. bekezdés a) pontjában említett személyekre és családtagjaikra alkalmazandók. A családtagokat illetően a járulékok azt a személyt terhelik, akitől az egészségügyi ellátásra való jogosultság származik.

d) Az 1. bekezdése a) pontjának ii) alpontjában említett személyeket illetően a College voor zorgverzekeringen nél (egészségbiztosítási testület) kései nyilvántartásbavétel esetén értelemszerűen a Zorgverzekeringswet (egészségbiztosítási törvény) kései biztosításkötésről szóló rendelkezései alkalmazandók.

e) Azok a személyek, akik egy Hollandián kívüli tagállam jogszabályai értelmében természetbeni ellátásra jogosultak, Hollandiában lakóhellyel rendelkeznek vagy ideiglenesen Hollandiában tartózkodnak, a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti intézmény által a hollandiai biztosítottakra nyújtott szakpolitikának megfelelően jogosultak természetbeni ellátásra, figyelembe véve a Zorgverzekeringswet (egészségbiztosítási törvény) 11. cikke (1), (2) és (3) bekezdését és 19. cikke (1) bekezdését, valamint jogosultak az Algemene wet bijzondere ziektekosten (a rendkívüli egészségügyi költségek elleni általános biztosítási rendszerről szóló törvény) által nyújtott természetbeni ellátásra is.

f) A 23–30. cikk alkalmazásában a holland jogszabályok értelmében fizetendő nyugdíjaknak a következő ellátások kezelendők:

– a köztisztviselőknek és ezek túlélő hozzátartozóinak fizetendő nyugdíjakról szóló, 1966. január 6-i törvény ( Algemene burgerlijke pensioenwet ) (Hollandia köztisztviselői nyugdíjról szóló törvénye) szerint megállapított nyugdíjak;

– a katonai állomány tagjainak és ezek túlélő hozzátartozóinak fizetendő nyugdíjakról szóló, 1966. január 6-i törvény ( Algemene militaire pensioenwet ) (katonai nyugdíjtörvény) szerint megállapított nyugdíjak;

– a katonai állományban keresőképtelenségre irányuló ellátásokról szóló, 1972. június 7-i törvény ( Wet arbeidsongeschiktheidsvoorziening militairen ) (katonai keresőképtelenségi törvény) szerint megállapított, keresőképtelenségre irányuló ellátások;

– az NV Nederlandse Spoorwegen (Holland Vasúttársaság) alkalmazottaira és ezek túlélő hozzátartozóinak fizetendő nyugdíjakról szóló, 1967. február 15-i törvény ( Spoorwegpensioenwet ) (vasúti nyugdíjtörvény) szerint megállapított nyugdíjak;

- a Holland Vasúttársaság foglalkoztatási feltételeit szabályozó rendelet ( Reglement Dienstvoorwaarden Nederlandse Spoorwegen ) szerint megállapított nyugdíjak;

– a 65 éves nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjazott személyeknek juttatott ellátások olyan nyugdíjrendszer keretében, amelynek célja, hogy idős éveikre rendszeres jövedelemhez juttassa az egykori munkavállalókat, vagy a munkaerőpiac idő előtti elhagyása esetén nyújtott ellátások az 55 éves vagy idősebb munkavállalók részére az állam által vagy a kollektív szerződésben meghatározott rendszer keretében, amely ellátás összege az utolsó fizetés legkevesebb 70 %-a.

g) E rendelet III. címének 1. és 2. fejezete alkalmazásában a holland rendszer értelmében az egészségügyi ellátás létesítményeihez korlátozottan hozzáférő személyeknek az egészségügyi ellátások korlátozott mértékű igénybevétele miatt járó díjvisszatérítés pénzbeni betegellátásnak minősül.

h) A 34. cikk alkalmazásakor Hollandia a ténylegesen felmerülő költségekhez legközelebb eső összegek becsléséről listát bocsát rendelkezésre.

2. Az Algemene Ouderdomswet (AOW) alkalmazása (általános öregségi biztosításról szóló holland jogszabályok)

a) Az Algemene Ouderdomswet (AOW) (általános öregségi biztosításról szóló holland jogszabályok) 13. cikkének (1) bekezdésében említett csökkentés nem alkalmazható az 1957. január 1-je előtti azon naptári évekre, amelyek során a jogosult nem elégíti ki ezeknek az éveknek biztosítási időként történő elismerését lehetővé tevő alábbi feltételeket:

- 15 és 65 éves kora között Hollandia területén lakóhellyel rendelkezett, vagy

- más tagállam területén lakóhellyel rendelkező munkavállalóként Hollandiában végzett munkát egy ott letelepedett munkáltatónál, vagy

- olyan időszakok során, amelyek a holland szociális biztonsági rendszer értelmében biztosítási időnek tekintendők, másik tagállamban végzett munkát.

Az AOW 7. cikkétől eltérően nyugdíjra jogosultnak tekintendők azok a személyek is, akik csak 1957. január 1-je előtt rendelkeztek lakóhellyel vagy álltak munkaviszonyban a fenti feltételekkel összhangban.

b) Az AOW 13. cikkének (1) bekezdésében említett csökkentés nem alkalmazható az 1989. augusztus 2-a előtti naptári évekre, amelyek során a házasságban élő vagy házasságban élt személy 15. és 65. életéve között nem rendelkezett a fent említett jogszabályok szerinti biztosítással, miközben egy Hollandián kívüli tagállam területén rendelkezett lakóhellyel, ha ezek a naptári évek egybeesnek az adott személy házastársa által a fenti jogszabályok szerint szerzett biztosítási idővel vagy a 2. bekezdés a) pontja szerint figyelembe veendő naptári évekkel, feltéve hogy a házasság fennállt a fenti időszakban.Az AOW 7. cikkétől eltérően ez a személy nyugdíjra jogosultnak tekintendő.

c) Az AOW 13. cikke (2) bekezdésében említett csökkentés nem alkalmazható az 1957. január 1-je előtti azon naptári évekre, amelyek során a nyugdíjas házastársa nem elégíti ki ezeknek az éveknek biztosítási időként történő elismerését lehetővé tevő alábbi feltételeket:

- 15 és 65 éves kora között Hollandia területén rendelkezett lakóhellyel, vagy

- más tagállam területén lakóhellyel rendelkező munkavállalóként Hollandiában végzett munkát egy ott letelepedett munkáltatónál, vagy

- olyan időszakok során, amelyek a holland szociális biztonsági rendszer értelmében biztosítási időnek tekintendők, másik tagállamban végzett munkát.

d) Az AOW 13. cikkének (2) bekezdésében említett csökkentés nem alkalmazható az 1989. augusztus 2-a előtti naptári évekre, amelyek során a nyugdíjas házastársa 15. és 65. életéve között egy Hollandián kívüli tagállamban rendelkezett lakóhellyel, és nem rendelkezett a fent említett jogszabályok szerinti biztosítással, ha ezek a naptári évek egybeesnek a házastárs által a fenti jogszabályok szerint szerzett biztosítási idővel vagy a 2. bekezdés a) pontja szerint figyelembe veendő naptári évekkel, feltéve hogy a házasság fennállt a fenti időszakban.

e) A 2. bekezdés a), b), c) és d) pontja nem alkalmazandó olyan időszakokra, amelyek egybeesnek a következő időszakokkal:

- olyan időszakok, amelyek figyelembe vehetők a nyugdíjjogosultságok kiszámolásához egy Hollandián kívüli tagállam öregkori biztosítási jogszabályai értelmében, vagy

- olyan időszakok, amelyekre az érintett személy öregségi nyugdíjat vett fel e jogszabályok értelmében.Másik tagállam rendszere szerinti önkéntes biztosítási idők e rendelkezés alkalmazásában nem vehetők figyelembe.

f) A 2. bekezdés a), b), c) és d) pontja csak akkor alkalmazandó, ha az érintett személy egy vagy több tagállamban 59 éves kora után hat éven át lakóhellyel rendelkezett, és csak annyi időre alkalmazandó, ameddig a személy az egyik ilyen tagállamban lakóhellyel rendelkezik.

g) Az AOW IV. fejezetétől eltérően egy Hollandián kívüli tagállam lakosa, akinek házastársa e jogszabályok értelmében kötelező biztosítással rendelkezik, e jogszabályok értelmében engedélyt kap önkéntes biztosítás megkötésére azokra az időszakokra, amelyekre a házastárs kötelező biztosítással rendelkezik.Ezen engedély nem veszti hatályát, ha a házastárs kötelező biztosítása annak halála miatt megszűnik, és ha a túlélő csak az Algemene nabestaandenwet (a túlélő hátramaradottakra alkalmazandó általános törvényről szóló holland jogszabály) alapján részesül nyugdíjban.Mindenesetre az önkéntes biztosításra vonatkozó engedély azon a napon hatályát veszti, amikor a személy eléri a 65 éves kort.Az önkéntes biztosításra fizetendő járulékot az AOW értelmében az önkéntes biztosítási járulék meghatározására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni. Ha azonban az önkéntes biztosítás a 2. bekezdés b) pontjában említett biztosítási időből következik, a járulékot az AOW értelmében a kötelező biztosítási járulék meghatározására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni a Hollandiában szerzettnek tekintendő jövedelem figyelembevételével.

h) A 2. bekezdés g) pontjában említett engedély nem adható oda olyan személynek, aki másik tagállam jogszabályai értelmében biztosított nyugdíjakra vagy túlélő hozzátartozói ellátásra.

i) Aki a 2. bekezdés g) pontja értelmében önkéntes biztosítást kíván kötni, ezt a Szociális Biztosítási Banknál ( Sociale Verzekeringsbank ) kell kérelmeznie legfeljebb egy évvel azután a nap után, hogy a részvételi feltételek teljesültek.

j) Az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában csak a 15. életév betöltése után szerzett biztosítási idők vehetők figyelembe biztosítási időkként az AOW értelmében.

3. Az Algemene nabestaandenwet (ANW) (Hollandia túlélő hátramaradottakra alkalmazandó általános törvénye) alkalmazása

a) Olyan személy, aki az Algemene nabestaandenwet (ANW) (Hollandia túlélő hátramaradottakra alkalmazandó általános törvénye) értelmében kötelezően biztosított, a III. cím 5. fejezete alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkeztekor e jogszabályok értelmében tekintendő biztosítottnak, ha a személy ugyanarra a kockázatra egy másik tagállam jogszabályai értelmében biztosított, vagy annak hiányában olyan esetben, amikor a túlélő nyugdíja egy másik tagállam jogszabályai értelmében fizetendő. Ez utóbbi feltétel azonban az 57. cikk (1) bekezdésében említett esetben teljesítettnek tekintendő.

b) Ha a túlélő házastárs az ANW értelmében a 3. bekezdés a) pontja szerint túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosult, e nyugdíj az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint kerül kiszámításra.E rendelkezések alkalmazásában az 1959. október 1-je előtti biztosítási idők a holland jogszabályok értelmében szintén szerzett biztosítási időknek tekintendők, ha ezen időszakok során a biztosított személy 15. életéve betöltése után:

- Hollandiában lakóhellyel rendelkezett, vagy

- más tagállam területén lakóhellyel rendelkező munkavállalóként Hollandiában végzett munkát egy ott letelepedett munkáltatónál, vagy

- olyan időszakok során, amelyek a holland szociális biztonsági rendszer értelmében biztosítási időszaknak tekintendők, másik tagállamban végzett munkát.

c) Nem veszik figyelembe azokat a 3. bekezdés b) pontja értelmében figyelembe veendő időszakokat, amelyek egybeesnek egy másik tagállam jogszabályai értelmében a túlélő hozzátartozói nyugdíjat illetően a teljesített kötelező biztosítási időkkel.

d) Az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában csak a 15. életév betöltése után szerzett biztosítási idők vehetők figyelembe biztosítási időkként a holland jogszabályok értelmében.

e) Az ANW 63. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve egy Hollandián kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, akinek a házastársa az ANW értelmében kötelezően biztosított, engedélyt kap önkéntes biztosítás megkötésére e jogszabály értelmében, feltéve ha ez a biztosítás [ a 883/04 rendelet alkalmazásának első napja ]-án/én már megkezdődött, de csak azokra az időszakokra, amelyekre a házastárs kötelezően biztosított. Ez az engedélyezés az ANW értelmében a házastárs kötelező biztosítása befejeződésének napjától fogva megszűnik, kivéve ha a házastárs kötelező biztosítása halála miatt fejeződött be, és a túlélő hozzátartozó csak az ANW értelmében kap nyugdíjat.Mindenesetre az önkéntes biztosításra vonatkozó engedély azon a napon hatályát veszti, amikor a személy eléri a 65 éves kort.Az önkéntes biztosításra fizetendő járulékot az ANW értelmében az önkéntes biztosítási járulékok meghatározására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni. Ha azonban az önkéntes biztosítás a 2. bekezdés b) pontjában említett biztosítási időből következik, a járulékot az ANW értelmében a kötelező biztosítási járulékok meghatározására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell meghatározni a Hollandiában szerzettnek tekintendő jövedelem figyelembevételével.

4. A keresőképtelenségre vonatkozó biztosításról szóló holland jogszabályok alkalmazása

a) Olyan személy, aki már nem biztosított az Algemene Arbeidsongeschiktheidswet (AAW) (a keresőképtelenségről szóló általános törvény), a Wet arbeidsongeschiktheidsverzekering zelfstandigen (WAZ) (önálló vállalkozók törvénye a keresőképtelenségről) és/vagy a Wet op de arbeidsongeschiktheidsverzekering (WAO) (keresőképtelenségről szóló törvény) értelmében, a III. cím 5. fejezete alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkezésekor mégis biztosítottnak tekintendő, amennyiben ugyanazon biztosítási eseményre egy másik tagállam jogszabályai értelmében biztosított, vagy – annak hiányában – olyan esetben, amikor egy másik tagállam jogszabályai értelmében ugyanazon biztosítási esemény esetén ellátás jár. Ez utóbbi feltétel azonban az 57. cikk (1) bekezdésében említett esetben teljesítettnek tekintendő.

b) Amennyiben a 4. bekezdés a) pontja értelmében az érintett személy holland rokkantsági ellátásra jogosult, az ellátás kiszámításához az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett összeg a következőképpen kerül kiszámításra:

i) a WAO-ben előírt rendelkezéseknek megfelelően, amennyiben a keresőképtelenség kialakulása előtt közvetlenül a személy munkavállalóként tevékenységet folytatott az 1. cikk a) pontja értelmében;

ii) a WAZ-ben előírt rendelkezéseknek megfelelően, amennyiben a keresőképtelenség kialakulása előtt közvetlenül az érintett személy önálló vállalkozóként tevékenységet folytatott az 1. cikk b) pontja értelmében.

c) Az ellátások WAO vagy a WAZ értelmében történő kiszámításához a holland intézményeknek a következőket kell figyelembe venni:

- 1967. július 1-je előtt Hollandiában teljesített fizetett munkaviszony és az eként kezelt időszakok;

- a WAO értelmében szerzett biztosítási idők;

- az érintett személy által 15. életéve betöltése után az AAW értelmében szerzett biztosítási idők, ha ezek nem esnek egybe a WAO értelmében szerzett biztosítási időkkel;

- a WAZ értelmében szerzett biztosítási idők.

5. A családi ellátásokról szóló holland jogszabályok alkalmazása

a) Olyan személy, akire egy negyedév során az Algemene Kinderbijslagwet (AKW) (családi ellátásokról szóló általános törvény) alkalmazandó, és aki a negyedév első napján egy másik tagállam megfelelő jogszabályai hatálya alá tartozott, ettől az első naptól fogva a holland jogszabályok általi biztosítottnak tekintendő.

b) Az 5. bekezdés a) pontja értelmében az AKW által biztosítottnak tekintett személy által igényelhető családi ellátás összegét a 89. cikkben említett végrehajtási rendeletben előírt intézkedésekkel összhangban kell megállapítani.

R. AUSZTRIA

1. Egy másik tagállamban történő iskolába vagy ehhez hasonló oktatási intézménybe járás úgy tekintendő, hogy az megfelel az Allgemeines Sozialversicherungsgesetz (ASVG) (általános szociális biztonsági törvény) 227. cikke (1) bekezdésének 1) pontja és 228. cikke (1) bekezdése 3) pontja, a Gewerbliches Sozialversicherungsgesetz (GSVG) (kereskedelemben részt vevő személyek szociális biztosításáról szóló szövetségi törvény) 116. cikke (7) bekezdése és a Bauern-Sozialversicherungsgesetz (BSVG) (gazdálkodók szociális biztonsági törvénye) 107. cikke (7) bekezdése szerinti iskolába vagy oktatási intézménybe járásnak, amennyiben az érintett személy bármikor osztrák jogszabályok hatálya alá tartozott olyan alapon, hogy munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytatott, és az ASVG 227. cikke (3) bekezdése, a GSVG 116. cikke (9) bekezdése és a BSGV 107. cikke (9) bekezdése értelmében előírt járulékokat befizette.

2. Amennyiben a(z) [ az új végrehajtási rendelet 12. általános rendelkezése ] az Allgemeines Sozialversicherungsgesetz (ASVG) (általános szociális biztonsági törvény) 227a. és 228a. cikke szerint, a Gewerbliches Sozialversicherungsgesetz (GSVG) (kereskedelemben részt vevő személyek szociális biztosításáról szóló szövetségi törvény) 116a. és 116b. cikke szerint és a Bauern-Sozialversicherungsgesetz (BSVG) (gazdálkodók szociális biztonsági törvénye) 107a. és 107b. cikke szerint olyan gyermekgondozási időszakokhoz vezet, amelyet egy másik tagállamban szerzett biztosítási idők hatálytalanítanak, az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja i) alpontja értelmében kiszámított elméleti összeget azzal az összeggel növelni kell, amely az osztrák jogszabályok értelmében felmerülne, ha a gyermekgondozási időszakokat figyelembe vennék e biztosítási időkre vonatkozóan.

3. Az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett időarányos ellátás kiszámításához a kiegészítő biztosítási járulék különleges növedékeit és az osztrák jogszabályok szerinti bányászati kiegészítő ellátást figyelmen kívül kell hagyni. Ilyen esetekben az e járulékok nélkül kiszámított időarányos ellátás adott esetben emelkedik a kiegészítő biztosítási járulék nem csökkentett különleges növedékeivel és a bányászati kiegészítő ellátással.

4. Amennyiben a 6. cikk értelmében egy osztrák nyugdíjrendszer szerint beszámítható időszakokat szereztek, de ezek az Allgemeines Sozialversicherungsgesetz (ASVG) (általános szociális biztonsági törvény) 238. és 239. cikkével, a Gewerbliches Sozialversicherungsgesetz (GSVG) (kereskedelemben részt vevő személyek szociális biztosításáról szóló szövetségi törvény) 122. és 123. cikkével, valamint a Bauern-Sozialversicherungsgesetz (BSVG) (gazdálkodók szociális biztonsági törvénye) 113. és 114. cikkével összhangban nem szolgálhatnak a kiszámítás alapjául, a gyermekgondozási időszakokra vonatkozó számítási alapot az ASVG 239. cikke, a GSVG 123. cikke és a BSVG 114. cikke szerint kell alkalmazni.

5. E rendelet alkalmazása hatásaként nem csökken az ellátásra való jogosultság olyan személyek számára, akik politikai vagy vallási okokból vagy származásuk miatt szociális biztonságukban kárt szenvedtek.

S. LENGYELORSZÁG

Nincs.

T. PORTUGÁLIA

Nincs.

U. SZLOVÉNIA

Nincs.

V. SZLOVÁKIA

Nincs.

W. FINNORSZÁG

1. Olyan személy, aki a nemzeti nyugdíjrendszer értelmében már nem biztosított, e rendelet III. címe 5. fejezete rendelkezéseinek alkalmazásában a biztosítási esemény bekövetkezésekor mégis biztosítottnak tekintendő, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor egy másik tagállam jogszabályai értelmében ugyanarra a biztosítási eseményre biztosított, vagy – annak hiányában – olyan esetben, amikor egy másik tagállam jogszabályai értelmében ugyanazon biztosítási esemény esetén ellátás jár. Ez utóbbi feltétel azonban az 57. cikk (1) bekezdésében említett esetben teljesítettnek tekintendő.

2. Az 52–54. cikk értelmében a jogosultság megállapítása és a finn nemzeti nyugdíj összegének kiszámítása céljából egy másik tagállam jogszabályai értelmében szerzett nyugdíjak ugyanolyan bánásmódban részesülnek, mint a finn jogszabályok értelmében szerzett nyugdíjak.

3. A jövedelemalapú nyugdíjakra vonatkozó finn jogszabályok értelmében az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja i) alpontjának az ellátásra jogosító időszakban szerzett jövedelmek kiszámításához való alkalmazásában, ha a munkavállaló másik tagállamban teljesített munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenysége okán a finn jogszabályok által előírt referenciaidőszak egy részére biztosítási idővel rendelkezik, az ellátásra jogosító időszak alatt szerzett jövedelem megegyezik a referenciaidőszak Finnországban töltött része során szerzett összes jövedelem és a Finnországban teljesült referenciaidőszak hónapjai számának hányadosával.

X. SVÉDORSZÁG

1. Amennyiben a 67. cikk rendelkezései értelmében egy munkanélküli családtagnak szülői szabadság esetén nyújtott támogatást fizetnek, a szülői szabadság esetén nyújtott támogatás az alap- vagy legalacsonyabb szintnek megfelelő szinten fizetendő ki.

2. E rendelet biztosítási idők halmozására vonatkozó rendelkezései nem terjednek ki a svéd jogban az 1937-ben vagy korábban született, a nyugdíjazás kérelmezése előtt meghatározott ideig Svédországban élő személyek minimálnyugdíj-jogosultságára vonatkozó átmeneti intézkedéseire (2000:798 törvény).

3. A Lag (1962:381) om allmän försäkrings (nemzeti biztosítási törvény) 8. fejezetével összhangban a jövedelemalapú betegellátási és keresetpótló juttatás meghatározásához szükséges fiktív jövedelem kiszámítására az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

a) ha a biztosítási idő alatt a biztosított személy munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként végzett tevékenysége alapján egyszerre tartozott egy vagy több tagállam jogszabályainak hatálya alá, az érintett tagállam(ok)ban szerzett jövedelme egyenlő a biztosított személy által a referenciaidőszakban Svédországban töltött idő alatt szerzett bruttó éves bér átlagával, amely a Svédországban szerzett jövedelem és a fizetett hónapok számának hányadosa;

b) ha az ellátások kiszámítása a 46. cikk értelmében történik, és a munkavállaló Svédországban nem rendelkezett biztosítással, a referenciaidőszakot a fenti törvény 8. fejezetének 2. és 8. cikkével összhangban oly módon kell meghatározni, mintha az érintett személy Svédországban lenne biztosított. Ha ezen időszak alatt a jövedelemalapú időskori nyugdíjról szóló törvény (1998:674) értelmében az érintett személy nyugdíjra jogosító jövedelemmel nem rendelkezik, a referenciaidőszakot attól a korábbi időponttól kezdődően kell meghatározni, amikor a biztosított Svédországban állt munkaviszonyban.

4. a) A jövedelemalapú túlélői hozzátartozói nyugdíj (2000:461 törvény) összegének megállapításához szükséges fiktív nyugdíj kiszámításához, amennyiben a svéd jog által előírt azon követelmény, amely szerint az elhunyt halálát közvetlenül megelőző, a nyugdíjjogosultsághoz szükséges legkevesebb 3–5 naptári év (referenciaidőszak) nem teljesül, a többi tagállamban szerzett biztosítási időt ugyanúgy kell figyelembe venni, mintha azok Svédországban teljesültek volna. Az egyéb tagállamokban szerzett biztosítási időt a Svédországban a nyugdíjba számító évek átlaga alapján veszik figyelembe. Ha az érintett személy Svédországban csupán egy évig kapott nyugdíjra feljogosító jövedelmet, a másik tagállamban szerzett minden egyes biztosítási idő a megfelelő összeggel egyenlő.

b) A 2003. január 1-jén vagy azt követően bekövetkezett halál esetén járó özvegyi nyugdíj megállapításához szükséges fiktív nyugdíj kiszámításához, amennyiben a svéd jog által előírt azon követelmény, amely szerint az elhunyt halálát közvetlenül megelőző, a nyugdíjjogosultsághoz legkevesebb 2–4 év (referenciaidőszak) szükséges, nem teljesül, valamint a biztosítási idők a referenciaidőszak alatt egy másik tagállamban kerültek megszerzésre, ezeket az éveket a svéd évhez hasonló nyugdíjkrediteken alapuló éveknek kell tekinteni.

Y. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1. Amennyiben az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében egy személy öregségi nyugdíjra lehet jogosult a következő feltételek teljesülése mellett:

a) egy egykori házastárs járulékait úgy veszik figyelembe, mintha az a személy saját járulékai lennének; vagy

b) a személy házastársa vagy egykori házastársa eleget tesz a járulékfizetésre vonatkozó feltételeknek,akkor – feltéve ha a házastárs vagy az egykori házastárs munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységet gyakorol(t), és kettő vagy annál több tagállam jogszabályai hatálya alá tartozott – az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében történő jogosultság megállapításához minden egyes esetben e rendelet III. címe 5. fejezetének rendlekezései alkalmazandók. Ilyen esteben az említett 5. fejezetben a „biztosítási időkre” történő hivatkozások úgy értendők, mint a következő személyek által szerzett biztosítási idők:

i) házastárs vagy egykori házastárs, amennyiben a kérelem benyújtója:

- házasságban élő asszony; vagy

- olyan személy, akinek a házassága nem a házastárs halála miatt ért véget, vagy

ii) egykori házastárs, amennyiben a kérelem benyújtója:

- megözvegyült férj, aki közvetlenül a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nem jogosult megözvegyült szülőt illető támogatásra; vagy

- megözvegyült feleség, aki közvetlenül a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nem jogosult megözvegyült anyát illető támogatásra, megözvegyült szülőt illető támogatásra vagy özvegyi nyugdíjra, illetve aki csak az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerint számított életkor alapján járó özvegyi nyugdíjra jogosult, és ezen alkalmazásban az „életkor alapján járó özvegyi nyugdíj” olyan özvegyi nyugdíjat jelent, amelyet a szociális biztonsági járulékokról és ellátásokról szóló, 1992. évi törvény 39(4) szakaszával összhangban csökkentett mértékben kell kifizetni.

2. Az ápolási díjra, gondozói támogatásra és a fogyatékossággal élők megélhetési támogatására való jogosultságot szabályozó rendelkezésekre vonatkozóan a 6. cikk alkalmazásában az Egyesült Királyságon kívüli másik tagállam területén teljesített munkavállalói, önálló vállalkozói tevékenység vagy tartózkodási időszak olyan mértékben kerül figyelembevételre, amennyire szükséges az Egyesült Királyságban való tartózkodás feltételei kielégítéséhez az azt megelőző napon, hogy a szóban forgó ellátásra való jogosultság először felmerül.

3. A 7. cikk az Egyesült Királyság rokkantsági ellátásának, öregkori vagy túlélő hozzártatozói pénzbeni ellátásának, munkahelyi balesetek vagy foglalkozási megbetegedések esetén fizetett nyugdíjának és haláleseti juttatásának valamennyi olyan kedvezményezettjére alkalmazandó, aki egy másik tagállam területén tartózkodik.

4. A 46. cikk alkalmazásakor amennyiben az érintett személy keresőképtelen, ami rokkantsághoz vezet, miközben egy másik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, az Egyesült Királyság a szociális biztonsági járulékokról és ellátásokról szóló, 1992. évi törvény 30A szakasza (5) pontja alkalmazásában figyelembe vesz minden olyan időszakot, amely során az érintett személy keresőképtelenségéből kifolyólag a következő ellátásokban részesült:

i) betegbiztosítási pénzbeni ellátás vagy ehelyett fizetés,

ii) a III. cím 4. és 5. fejezete értelmében fizetett ellátások a keresőképtelenségből következő rokkantságra vonatkozóan,

a másik tagállam jogszabályai értelmében úgy, mintha az a szociális biztonsági járulékokról és ellátásokról szóló, 1992. évi törvény 30A szakaszának (1)-(4) bekezdésével összhangban fizetett, rövid távú rokkantsági ellátás lenne.

5. A 46. cikk alkalmazásakor csak olyan időszakokat kell figyelembe venni, amelyek során az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében a személy keresőképtelen volt.

6. (1) A kereseti tényezőknek az Egyesült Királyság jogszabályai szerinti ellátásokra való jogosultság meghatározása céljából történő kiszámításának alkalmazásában, minden munkahétre, amely folyamán egy munkavállaló egy másik tagállam jogszabályai hatálya alatt állt, és amely az Egyesült Királyság jogszabályainak értelmében az adott adóévben kezdődött el, az érintett személy úgy tekintendő, hogy munkavállalóként járulékot fizetett, vagy olyan jövedelme van, amely után járukékot fizetett az adott év felső jövedelemhatárának kétharmadának megfelelő jövedelem alapján.

(2) Az 52. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii) alpontja alkalmazásában, amennyiben:

a) az 1975. április 6-án vagy azután kezdődő bármelyik adóévben a munkavállalói tevékenységet folytató személy kizárólag az Egyesült Királyságon kívüli tagállamban szerzett biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási időt, és a fenti 6. bekezdés (1) pontjának alkalmazása következtében az adott év az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében az 52. cikk (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja alkalmazásában jogosultságot igazoló évnek számít, a munkavállalót úgy kell tekinteni, mint aki az adott évben a fenti másik tagállamban 52 hétig rendelkezett biztosítással;

b) az 1975. április 6-án vagy azután kezdődő adóévek az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében a rendelet 52. cikke (1) bekezdése b) pontjának i) alpontja alkalmazásában nem számítanak jogosultságot igazoló évnek, a fenti évben szerzett biztosítási, szolgálati vagy tartózkodási időt figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A kereseti tényezők biztosítási idővé történő átváltásához az Egyesült Királyság jogszabályai értelmében az adott adóévben elért kereseti tényezőt el kell osztani az arra az adóévre megállapított kereset alsó határával. A kapott eredményt egész számként kell megadni, a maradékot figyelmen kívül kell hagyni. Az ilyen módon kapott számmal fejezik ki a tárgyévben az Egyesült Királyság jogszabályai szerint szerzett biztosítási hetek számát, feltéve hogy az így kapott szám nem haladhatja meg azoknak a heteknek a számát, amelyek folyamán abban az évben az érintett személy azon jogszabályok hatálya alá tartozott.”

[1] HL C […], […], […] o.

[2] HL C […], […], […] o.

[3] HL C […], […], […] o.

[4] HL C […], […], […] o.