52006IP0346

P6_TA(2006)0346

EU-Kína kapcsolatok

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Kína közötti kapcsolatokról (2005/2161(INI))

Az Európai Parlament,

- tekintettel az EU és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének 2005-ös, 30. évfordulójára,

- tekintettel a 2003-ban elindított EU-Kína stratégiai partnerségre,

- tekintettel a Kínával ápolt kapcsolatok fő jogi keretére, az 1985 májusában aláírt EK-Kína kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodásra [1], amely magában foglalja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, valamint az EU-Kína együttműködési programot,

- tekintettel a Bizottság "Fejlődő partnerség: közös érdekek és kihívások az EU és Kína kapcsolataiban" című zöld könyvére (COM(2003)0533), amelyet az Európai Tanács 2003. október 13-án fogadott el,

- tekintettel a Kína által készített első EU-ról szóló politikai dokumentumra, amelyet 2003. október 13-án adtak ki,

- tekintettel az EU és Kína között zajló politikai párbeszédre, amelyet hivatalosan 1994-ben, Kína nemzetközi szintű felemelkedő hatalomként való elismeréseként indítottak el,

- tekintettel az EU és Kína közötti párbeszédre az emberi jogokról, amelyet 1996 januárjában kezdeményeztek bés amely megszakadt, de 1997-ben újraindult, valamint a Trojka 2005. októberi látogatására Hszincsiangba, amely az EU-Kína Emberi Jogi Párbeszéd keretében zajlott le, továbbá a 2005 decemberében, Londonban megrendezett EU-Kína Emberi Jogi Párbeszéd Szemináriumra, amelyen az Európai Parlament megfigyelőként vett részt,

- tekintettel a Kína és a Bizottság között zajló ágazati párbeszédekre, például a legutóbb elindított párbeszédre a foglalkoztatásról és a szellemi tulajdonjogokról,

- tekintettel az EK és Kína közötti tudományos és technológiai egyezményre, amely 2000-ben lépett hatályba és amelyet 2004-ben újítottak meg [2],

- tekintettel az EU Galileo műholdas navigációs programjában való kínai együttműködésről szóló, 2003. október 30-án aláírt megállapodásra,

- tekintettel a 8. EU-Kína csúcstalálkozóra, amelyre 2005 szeptemberében Pekingben került sor, és a lezárásaként kiadott közös nyilatkozatra, továbbá a soron következő 9. EU-Kína csúcstalálkozóra, amelyre 2006 második felében Finnországban kerül sor,

- tekintettel a 8. EU-Kína csúcstalálkozón aláírt, a klímaváltozásról szóló közös nyilatkozatra, és az ebben foglalt, az előrehaladott, csaknem nulla gázkibocsátással működő, szénbefogáson és -tároláson (CCS) alapuló szénipari technológia Kínában és Európában történő kidolgozására és bemutatására irányuló kötelezettségvállalásra,

- tekintettel a 10. Nemzeti Népi Kongresszusra ( 2006. március 5- 14.) és az arra Ven Csia-pao kormánya által készített jelentésre,

- tekintettel a két legutóbbi parlamentközi találkozóra Kínával, amelyre 2004 márciusában Pekingben, Sanghajban és Hainanban, valamint 2005 októberében Brüsszelben került sor,

- tekintettel a legutóbbi Kínáról szóló állásfoglalásaira, különösen a 2005. október 13-i, az EU és Kína kereskedelmi kapcsolatainak kilátásairól [3], a 2005. szeptember 8-i, az emberi jogok Kína általi, különösen a vallásszabadságot érintő megsértéséről [4], a 2005. április 28-i, az emberi jogok világhelyzetéről szóló 2004-es éves jelentésről és az EU ezzel kapcsolatos politikájáról [5], valamint a 2002. április 11-i, az EU Kínával kapcsolatos stratégiájáról [6] szóló állásfoglalására,

- tekintettel az EU fegyverembargójára, melyet az 1989. júniusi Tienanmen téri fellépés után vezettek be, és amelyet az Európai Parlament a közös kül- és biztonságpolitika főbb szempontjairól és alapvető választásairól szóló 2006. február 2-i állásfoglalásában [7] támogatott,

- tekintettel az EU, Kína és Tajvan közötti kapcsolatokról és a távol-keleti biztonsági helyzetről szóló 2005. július 7-i állásfoglalására [8],

- tekintettel a Tibetről és az emberi jogok kínai helyzetéről szóló korábbi állásfoglalásaira, valamint a bebörtönzött és megkínzott, és ezért életveszélyben levő Tenzin Delek Rinpocse láma ügyéről szóló 2004. november 18-i [9], 2005. január 13-i [10] és 2005. október 27-i [11] állásfoglalására,

- tekintettel arra, hogy az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd nem halad előre,

- tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

- tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A6-0257/2006),

A. mivel az EU és Kína közötti stratégiai partnerség rendkívül fontos az EU és Kína közötti kapcsolatok szempontjából; mivel a valódi stratégiai partnerséget a mindkét fél számára közös értékekre kell alapozni;

B. mivel az "egy Kína-elv" elfogadása erősíti a tajvani kérdés konstruktív párbeszéd révén történő békés megoldásának tiszteletben tartását;

C. mivel az EU és Kína közötti kapcsolat alapját a demokratikus értékek mellett a szavahihetőségnek, stabilitásnak a demokratikus értékeknek és a felelősségnek kell képeznie;

D. mivel az EU Kínával fenntartott kapcsolatának erősítése kulcsfontosságú az olyan globális kihívások kezeléséhez, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a fegyverek elterjedésének megakadályozása;

E. mivel Kína önmagában a kereskedelmi globalizáció legnagyobb kihívása, és mivel hatalmas gazdasági fellendülésen megy keresztül, évi 9%-os becsült növekedési rátával;

F. mivel Kína erőteljes gazdasági fejlődése, melyhez nem mellékesen az ENSZ Biztonsági Tanácsában való állandó tagsága és a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO) való tagsága párosul, arra készteti az országot, hogy egyre nagyobb nemzetközi felelősséget vállaljon;

G. mivel az EU és Kína közötti "ágazati párbeszédek" az elmúlt években jelentősen fokozódtak;

H. mivel az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere és a legnagyobb befektető Kínában, és mivel Kína az EU második legnagyobb kereskedelmi partnere; mivel a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok háttérbe szorították a demokratikus reformok, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság kérdését;

I. mivel a WTO-tagság mind az EU, mind Kína számára számos jogot és kötelességet jelent; mivel ezen felül a fenti kötelezettségek közül sokat még mindig nem alkalmaznak és hajtanak végre megfelelően kínai részről, különösen azokat, amelyek a szellemi tulajdonjogokra, a nemzeti elbánásra és az átláthatóságra vonatkoznak;

J. mivel az európai piacon elkobzott hamisított áruk 70%-a Kínából származik, és mivel a vámszervek minden évben közel ötmillió hamisított ruházati cikket és kiegészítőt koboznak el;

K. mivel a piacgazdasági státusz inkább gazdasági, mint politikai eszköz; mivel Kínának a piacgazdasági státusz megszerzése érdekében javítania kell teljesítményét;

L. mivel az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok megkövetelik a WTO szabályain, valamint a méltányos és tisztességes versenyen alapuló kölcsönös piacra jutást;

M. mivel a kínai vezetés "A politikai demokrácia létrehozása Kínában" (2005) című fehér könyvében megerősíti a Kínai Kommunista Pártnak (KKP) Kína szocialista kormányzati rendszerében betöltött elsőségét;

N. mivel az egykori Középső Királyság ma az egész nemzetre kiterjedő bírósági hálózattal rendelkezik, amely jelentős bizonyítéka a fejlődésnek a körülbelül három évtizeddel ezelőtti helyzethez képest;

O. mivel a 10. Népi Kongresszus ( 2006. március 5- 14) során a Legfelső Népbíróság egyik szóvivője kijelentette, hogy Kína nem fogja eltörölni a nemzetközileg kifogásolt halálbüntetést, mivel a Kínai Népköztársaság továbbra is fejlődő ország a szocializmus korai fázisában;

P. mivel a kivégzések száma Kínában államtitok, de mivel kínai jogászok becslései szerint körülbelül 8000 ember hal meg így évente;

Q. mivel 2005-ben a kínai biztonsági szervek 87000 tömeges "incidenst" regisztráltak, ami 2004-hez képest 6,6%-os növekedést jelent;

R. mivel a belföldi társadalomtudósok figyelmeztetései szerint a kínai vezetés harmonikus társadalomra irányuló politikája és az új szocialista falvak építése tükrözik a Kínai Népköztársaság jelenlegi veszélyes átmeneti fázisát a piacgazdaság felé;

S. mivel a Kínai Népköztársaság 1976-ban bevezette az "egyke" politikát, melyről jelenleg figyelemfelkeltő címmel vitáznak "Megöregszik-e Kína, mielőtt meggazdagodna?";

T. mivel Kína 1996-ban kiutasította Pekingből a Friedrich Naumann Alapítványt;

U. mivel 2004 márciusában Kína olyan rendelkezést foglalt alkotmányába, amely szerint az emberi jogokat az állam tiszteletben tartja és garantálja; mivel Kína aláírta, de nem erősítette meg a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát;

V. mivel folyamatosan érkeznek nyugtalanító jelentések a politikai indíttatású, különösen a vallási és etnikai kisebbségek tagjait érintő bebörtönzésekről, állítólagos kínzásokról, a kényszermunka széles körű igénybevételéről, a halálbüntetés gyakori alkalmazásáról, illetve a vallás- és szólásszabadság, valamint a média, többek között az internet szabadságának módszeres elnyomásáról;

W. mivel az új vallásügyi rendelkezések 2005. március 1-én hatályba léptek;

X. mivel az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának a személyek erőszakos vagy nem önszántukból történő eltűnésével foglalkozó munkacsoportja megállapította, hogy a 2006 áprilisában, Genfben tartott ülése egybeesett Gedun Choeki Nyima, a tibeti pancsen láma 17. születésnapjával, akit a kínaiak hat éves korában saját és szülei akarata ellenére elraboltak;

Y. mivel 2005. november 20. és december 2. között az eredeti kérés után mintegy egy évtizeddel végre megvalósult az ENSZ kínzásokat vizsgáló különmegbízottjának látogatása a Kínai Népköztársaságba; mivel azonban az ENSZ vallás és meggyőződés szabadságával foglalkozó különmegbízottját nem fogadták Kínában, hogy az 1994 novemberében az elődje által tett látogatását követő látogatást tegyen, és mivel Kína nem állított ki állandó meghívót az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának összes tematikus eljárására vonatkozóan;

Z. mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) a 2006. évi világméretű felhívásában ismételten felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy hirdessen ki megfelelő nemzeti menekültügyi szabályozást, és biztosítson fokozottabb kapcsolattartást az esetleg nemzetközi védelmet igénylő, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból (Észak-Korea) érkező menekültekkel;

AA. mivel a Legfelső Népbíróság 2005-ös évkönyve szerint 2004-ben mintegy 400 polgárt ítéltek el politikai bűncselekményekért, ami a korábbi évhez képest 25%-os növekedés,

AB. mivel a Dui Hua Alapítvány szerint - amely különleges konzultációs státuszt kapott az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsától - a Kínai Népköztársaságban jelenleg 3000-3500 ember van börtönben "a közbiztonság veszélyeztetésének" bűntette miatt,

AC. mivel a "Google" internetes portál meghajolt a kínai hatóságok által előírt korlátozások előtt, letiltva az olyan kritikus elemeket és szavakat tartalmazó honlapok elérhetőségét, mint "Tajvan", "függetlenség", "Tibet" vagy "Tienanmen",

AD. mivel 2006. március 14-én a Reuters és a BBC külügyi hírszolgálata egy ( 2006. március 2-i keltezésű), a Kínai Népköztársaság több korábbi magas rangú kádere által írt nyílt levélről tett jelentést, amelyben kritizálták a megerősített sajtócenzúrát,

AE. mivel folytatódik a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen végzett kampány, amely "a három gonoszt", azaz a vallási szélsőségeket, a szakadárságot és a terrorizmust célozza, és az állami média szerint tavaly számos letartóztatáshoz vezetett,

AF. mivel a kínai kormány a Kína tibeti területeivel kapcsolatos információkat és az oda való belépést szigorúan ellenőrzi, nehéz pontosan meghatározni az emberi jogok megsértésének körét,

AG. mivel a kínai vezetőség hangsúlyozza Kína "békés felemelkedését" és "békés fejlődését" a Kínai Népköztársaságnak a világ színpadára való csodálatra méltó visszatérése tekintetében,

AH. mivel a Kínai Népköztársaság és Tajvan közötti közeledés lehetőségét életben kell tartani; mivel erre a lehetőségre békés eszközökkel kell törekedni, párbeszéd és diplomácia útján, figyelembe véve mindkét oldal népének akaratát is,

AI. mivel a Kína és Japán közti kétoldalú kapcsolatok megromlásának okai politikaiak és nem gazdaságiak,

AJ. mivel a Kína mint újjáéledő hatalommal szembeni jelenlegi amerikai megközelítést két stratégia, a tartózkodás és az elkötelezettség ötvözeteként lehet jellemezni,

AK. mivel Kína elkötelezettsége és befolyása Afrikában jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben,

AL. mivel Kína jelentős pénzügyi és üzleti kapcsolatokat tart fenn az Iráni Iszlám Köztársasággal (olaj- és gázkutatás és ezek importja, fegyverexport), támogatva együttműködéstől mentes és provokatív nukleáris magatartását, és döntő szerepet játszhatna abban, hogy meggyőzze Iránt arról, hogy ez utóbbi tanúsítson nagyobb együttműködést nukleáris kérdésekben,

AM. mivel Kína a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) keretében együttműködik a szomszédos országokkal,

AN. mivel Kína és az Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) 2002-ben úgy döntött, hogy létrehoz egy ASEAN-Kína szabadkereskedelmi területet,

AO. mivel az elmúlt néhány év során mind a Bizottság, mind a Parlament folyamatos figyelmet fordított Makaóra és Hongkongra,

Az EU és Kína együttműködése

1. örömmel várja az EU-Kína stratégiai partnerség kezdetét és a szorosabb együttműködést, amely igen széles körű kérdésekre terjed majd ki; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg összefüggő és koherens Kína-politikát;

2. üdvözli a Bizottság munkáját a Kínával folytatott ágazati párbeszédek terén, amelyek a környezetvédelemtől a társadalmi és emberi jogi ügyekig kérdések széles körét ölelik fel, és kéri, hogy a Parlament rendszeres időközönként kapjon tájékoztatást az elért előrehaladásról;

3. felszólítja Kínát és az EU-t, hogy alapozzák partnerségüket és kétoldalú kapcsolatukat a kölcsönös nyitottság elvére, valamint a szavahihetőség, a stabilitás, felelősség és a kölcsönös megértés alapelvére; sürgeti Kínát és az EU-t, hogy ezen az alapon javítsák együttműködésüket, hogy stabil, felelős és hiteles szerepet játsszanak a nemzetközi közösségben;

4. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolatok bővülése semmilyen jelentős előrehaladást nem hozott a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság terén, amelyek a Kína és az EU közötti politikai párbeszéd alapvető elemei; e tekintetben úgy gondolja, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének együtt kell járnia a valódi, gyümölcsöző és eredményes politikai párbeszéd kialakulásával;

Gazdasági helyzet

5. megjegyzi, hogy az EU a bővítést követően Japánt megelőzve Kína legfontosabb kereskedelmi partnere lett, valamint hogy Kína már nem az EU harmadik kereskedelmi partnere, hanem az USA után a második;

6. megállapítja, hogy a kínai kereskedelmi mérleg 2005-ben 102 milliárd USD-t tett ki és ezáltal az előző évhez képest (32 milliárd USD) több mint kétszeresére nőtt; megállapítja, hogy a valutatartalékok 2005-ben mintegy 819 milliárd USD-t tettek ki, ami az azt megelőző évhez képest 209 milliárd dolláros növekményt jelent; megállapítja, hogy tovább folytatódó tendencia esetén Kína 2006 végére előreláthatólag több mint 1000 milliárd USD valutatartalékkal rendelkezhet, és ezáltal a világ legnagyobb valutabirtokosa lesz; megállapítja, hogy a 2006-ra vonatkozó első előrejelzések mintegy 50 milliárd USD tőkebeáramlásból indulnak ki, amely főként hosszú távú közvetlen magánbefektetések formájában jelentkezik majd; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy Kína lazítani kezdett politikáján, amely valutáját (renminbi) az USA dollárhoz köti, és így valutája esetleges újraértékeléséhez nem elutasítóan áll hozzá; úgy véli, hogy a hitelezés túl alacsony kockázati felárára történő figyelmeztetéseket ennek során komolyan kell venni;

7. tudomásul veszi Kína gyors gazdasági fejlődését, amely a világ negyedik legnagyobb gazdaságává teszi a dollárelszámolás szerint, még jelenlegi alulértékelt árfolyama szerint is; ennek megfelelően felszólítja a Bizottságot, hogy gyakoroljon politikai és gazdasági nyomást a mesterségesen alacsony értéken tartott kínai valuta átváltási árfolyamának rugalmasabbá tétele érdekében, mivel ez a világkereskedelem fokozatos liberalizációjával szemben hat; felszólítja Kínát, hogy fokozatosan térjen át átváltási árfolyamának lebegtetésére; felszólítja Kínát, hogy ahelyett, hogy valutáját a dollárhoz köti, kösse azt egy valutakosárhoz, melyben az euró is szerepel;

8. aggodalmát fejezi ki a javak egyenlőtlen és méltánytalan elosztása, a tömeges munkanélküliség és a szabályozatlan urbanizáció, a bűnözés és a korrupció növekvő mértéke és nem utolsósorban a környezeti problémák kialakulása miatt Kínában;

9. elismeri, hogy Kína több mint gyorsan növekvő piac; hangsúlyozza, hogy egy ilyen méretű ország folyamatos technológiai forradalma óriási hatással van a világgazdaságra;

10. úgy ítéli meg, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés Kína és az EU számára egyaránt óriási jelentőséggel bír; hangsúlyozza, hogy a kínai gazdaság szabályozatlan növekedés miatti stagnálása súlyos veszélyt jelent mind Kína belső stabilitására, mind a világgazdaság jólétére; felismeri, hogy a Kínában tapasztalható gyors gazdasági növekedés komoly kihívást jelent a klímaváltozás elleni nemzetközi küzdelem számára annál fogva, hogy a szénnel fűtött erőművek széndioxid-kibocsátása 2030-ig kétszeresére emelkedik;

11. üdvözli, hogy a Bizottság 2006 őszére kezdeményezte az Unió Kínával fenntartott hosszú távú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatairól szóló stratégiai dokumentum közzétételét, hogy megfelelőbben jelezhessék előre Kína gazdasági felemelkedésének hatását és hogy elkerüljék az eseti döntéshozatalt, elősegítve ezáltal, hogy Kínát többé ne fenyegetésnek, hanem kihívásnak és fejlődő partnernek tekintsék;

12. hangsúlyozza, hogy az egyre pozitívabb kereskedelmi kapcsolatnak az emberi jogi reformok területén is eredményt kell hoznia, és elismeri, hogy amíg nincs jogilag kötelező erejű magatartási kódex a fegyverexportálásra vonatkozóan és amíg az emberi jogok, valamint a polgári és politikai szabadságok helyzetét - beleértve a Tienanmen téri eseményeket - nem tisztázzák megfelelően, az EU-nak nem kellene visszavonnia a fegyverembargót;

13. felszólítja Kínát, hogy alakítson ki stabil és hiteles befektetési klímát a külföldi ipar részére, és a külföldi társaságok jogbiztonsága javítása legyen elsődleges számára;

14. emlékezteti Kínát, hogy a piacok további megnyitása a külföldi társaságok és a befektetők számára a stratégiai partnerség elválaszthatatlan részének tekintendő, különös tekintettel a távközlési, a banki és a pénzügyi szolgáltató ágazatra; felszólítja Kínát, hogy piacát és gazdasági rendszerét ennek megfelelően reformálja meg és a dömpingellenes szabályokat pontosabban tartsa be és szigorúbban hajtsa végre;

15. a lábbeliágazatban folytatott dömpingellenes vizsgálat eredményeinek fényében, amelyek bebizonyították, hogy Kína az állami beavatkozás és a szociális dömping gyakorlatát folytatta, és figyelembe véve a Bizottság e versenytorzítás korrigálására tett lépéseit, sürgeti az Uniót, hogy kereskedelmi partnereivel - köztük Kínával - tartassa be a tisztességes és méltányos kereskedelem szabályait; felhívja a Bizottságot, hogy a dömpingellenes intézkedések alkalmazásának módjáról szóló, hamarosan esedékes döntés megfontolásakor egyszerűsítse az eljárásokat annak érdekében, hogy a KKV-k könnyebben alkalmazhassák a dömpingellenes mechanizmusokat; emellett szorgalmazza a dömpingellenes eljárás átláthatóbbá tételét;

16. úgy véli, hogy a kínai bankrendszer modernizálására és liberalizálására irányuló erőfeszítések keretében az EU-nak továbbra is szorosan együtt kellene működnie a kínai hatóságokkal a nemzetközi számviteli és a Bázel II. szabványok elfogadása érdekében, amelyek nagyobb biztonságot nyújtanának az EU befektetőinek;

17. üdvözli a kínai pénzügyi szektor gyors modernizációját; hangsúlyozza azonban a zökkenőmentes átmenet biztosításának rendkívüli fontosságát a globális pénzügyi piacokra esetleg hatással bíró pénzügyi instabilitás elkerülése érdekében; javasolja, hogy a globális pénzügyi piacok közötti "lefelé húzó versengés" ("race to the bottom") jellegű káros szabályozási versenyt el kell kerülni; azt javasolja, hogy a világszinten jelentős szabályozók a legmagasabb színvonalú szabványokat támogassák; emlékeztet arra, hogy maga az EU is kötelezettséget vállalt a szabványok globális konvergenciájára a számvitel (nemzetközi pénzügyi beszámolási szabványok - IFRS), a könyvvizsgálat (nemzetközi könyvvizsgálati szabványok - ISAS), a hitelintézetekre vonatkozó tőkekövetelmények (Bázel II.), a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem (a pénzmosással foglalkozó pénzügyi munkacsoport - FATF - ajánlásai) és az értékpapír-piaci szabályok (Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete - IOSCO - szabványok) terén; rámutat, hogy az EU kész lenne felajánlani adott esetben a tapasztalatait és a segítségnyújtását a kínai hatóságoknak a konvergencia megvalósítása érdekében;

18. úgy ítéli meg, hogy Kínában jelentős regionális fejlődésbeli egyenlőtlenségek és általánosabb szinten jövedelmi egyenlőtlenségek mutatkoznak, és az új kínai vezetésnek el kell köteleznie magát amellett, hogy ezekkel a problémákkal a Bizottság segítségének és tapasztalatának felhasználásával foglalkozni fog;

19. felszólítja Kínát, hogy alkalmazzon átlátható és tisztességes eljárást a közbeszerzési szerződések odaítélésére, ami a külföldi vállalkozások számára egyenlő részvételi feltételeket biztosít;

20. úgy ítéli meg, hogy a szerzői jogok megsértésével és az európai termékek és márkák hamisításával a kínai ipar súlyosan megsérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat; sürgeti Kínát, hogy fokozza jelentősen a szellemi tulajdonjogok védelmét a kínai és a külföldi találmányok tekintetében; felszólítja Kínát, hogy tartsa fenn a szellemi tulajdonjogok védelmére vonatkozó jelenlegi törvényeket; üdvözli a szellemi tulajdonjogi tanszék felállítását a Pekingi Egyetemen;

21. elismeri Kína piacgazdasági státuszának jelentőségét; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a piacgazdasági státusz inkább gazdasági, mintsem politikai eszköz; sürgeti Kínát, hogy csökkentse az állami beavatkozást a gazdaságban, továbbá javítsa teljesítményét a vállalatirányítási és számviteli rendszereknek való megfelelés, valamint a nem kellően hatékony csődszabályok terén;

22. megállapítja, hogy a lábbeli ágazatban a közelmúltban felmerült problémák azt mutatják, hogy Kínának megfelelőbb dömpingellenes politikát kell alkalmaznia; hangsúlyozza, hogy Kína WTO-tagságát figyelembe véve sürgősen szükség van ilyen politikára;

23. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy ismerje el, miszerint a textil-, ruha- és lábbeli ágazatokban felmerülő nehézségek az egész rendszert áthatják, és felszólítja a Bizottságot, hogy a Kínával kapcsolatos gazdasági és kereskedelmi stratégia felülvizsgálatakor korrigálja a jelenlegi egyenlőtlenségeket és jelezze előre a kihívásokat;

24. felszólítja Kínát, hogy fogadjon el egy nagyobb mértékben a szociális (oktatás, egészségügy, nyugdíjak stb.) és háztartási fogyasztáson, és kevésbé a beruházáson és a kivitelen alapuló gazdaságpolitikát;

25. felhívja a Bizottságot, hogy segítse a kínai hatóságokat a szellemi tulajdonjogok megsértése és a termékhamisítás elleni kampányukban;

Belsõ helyzet

26. osztja azt a nézetet, hogy Kína jövőbeli fejlődését jelenleg nehéz megjósolni, és az elsősorban a belső kérdésektől függ, mint például a gazdaság zökkenőmentes további fejlődése és a népesség nagy része életszínvonalának fokozatos javulása;

27. teljes mértékben egyetért a fent említett fehér könyv azon következtetésével, hogy az elkövetkezőkben a kínai társadalom egészében erősíteni kell a demokrácia fogalmát és a jogi fogalmak ismeretét;

28. hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság gyors társadalmi-gazdasági modernizációját össze kell kapcsolni a szükséges politikai pluralizmussal és az intézményi modernizációval, és hogy ez bőségesen táplálkozhat olyan belső forrásokból, mint a késő XIX. század liberális reformereinek munkái, különösen Szun Jat-szen gondolatai;

29. megjegyzi, hogy a szociális biztonság, a munkahelyi egészség és biztonság, a szakszervezet alapítási jog, az ipari kapcsolatok és a szociális párbeszéd kialakítása jelentik a legnagyobb kihívásokat Kína jövője szempontjából; felhívja Kínát, hogy ratifikálja a Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO) kulcsfontosságú egyezményeit, különösen az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. egyezményt,valamint a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. egyezményt, továbbá, hogy tegyen eleget a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretintézkedéseinek, és hozzon hatékony intézkedéseket a modern rabszolgaság, a gyermekmunka és a kizsákmányolás valamennyi formája elleni küzdelem érdekében, különösen ami a női munkavállalókat érinti, annak érdekében, hogy biztosítsa a munkavállalók alapvető jogainak tiszteletben tartását és hogy elejét vegye a szociális dömpingnek; felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a strukturált párbeszédet a kínai felekkel e területeken és erről rendszeresen jelezzen vissza;

30. úgy véli, hogy a független szakszervezetek alapításának tilalma a munkásoknak a kényszerleépítések,bérek és más juttatások elmaradása, a hivatali korrupció és a rossz irányítás ellen Kína-szerte fokozódó tiltakozásai és tüntetései fényében a szándékolttal éppen ellenkező hatást váltanak ki; ezért felhívja a kínai kormányt, hogy ismerje el és garantálja a szólás- és az egyesülési szabadság alapjogát, valamint a sztrájkhoz való jogot;

31. felhívja a figyelmet a gyermekmunka fokozódó problémájára Kínában, valamint azokra a rossz munkakörülményekre,amelyek a dolgozó gyermekeket sújtják országszerte, annak ellenére, hogy a kínai munkajog tiltja a gyermekmunkát; ezért sürgeti a kínai hatóságokat, hogy ne csak a törvény betartását javítsák, de a gyermekmunka problémájának kiváltó okait - többek között a fokozódó gazdasági egyenlőtlenségeket, a gyorsan változó társadalmi szerkezetet és az oktatási rendszer kudarcát - is orvosolják annak érdekében,hogy minden gyermek számára megfelelő és megfizethető oktatást biztosítsanak;

32. aggodalmát fejezi ki Kína 150 millió vidékről bevándorló munkavállalója ijesztő társadalmi-gazdasági megkülönböztetése miatt; tudomásul veszi a probléma megoldására a kínai kormány által tett intézkedéseket,amelyeket a 2006. március 28-án közzétett, új kormányzati iránymutatások jeleznek, és kifejezi azon szándékát, hogy szorosan nyomon kövesse ezen új politika végrehajtásának eredményeit;

33. felszólítja az Európai Uniót, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a Makaón és Hongkongban fennálló helyzetet, és reméli, hogy e két tapasztalat bátorító vonatkozásai példaként és ösztönzőként szolgálnak a kínai politikai fejlődéshez;

34. hangsúlyozza, hogy amíg a Kínai Népköztársaságban a Kínai Kommunista Párt nincs alkotmányos állami rendnek alávetve, addig mindig állam marad az államban és így kiszolgáltatott marad olyan komoly hatalomi visszaéléseknek, mint például a káderkorrupció nemzeti réme, és egy ilyen helyzet aláássa a jogállamiságon alapuló társadalom létrehozásának esélyeit;

35. csatlakozik a kínai jogászok lapjaiban kifejezett kritikához, mely szerint a kínai alkotmány 126. cikkében szerepelnie kellene annak is, hogy a Kínai Népköztársaságnak vagy a kínai kormánynak tilos beavatkoznia az igazságszolgáltatás folyamatába;

36. azt várja, hogy új erőfeszítéseket fognak tenni az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében, és bízik abban, hogy a képzetlen bírák kompetens jogászokkal való felváltása megzabolázza az igazságszolgáltatásban tapasztalható korrupciót és ezáltal növeli ebbe az alapvető állami intézménybe vetett bizalmat;

37. üdvözli a Legfelső Népbíróság elnöke által a 10. Népi Kongresszuson tett ígéretet, mely szerint 2006 júliusától a halálbüntetés ellen beadott fellebbezéseket nyilvánosan tárgyalják; reméli, hogy ennek az ígéretnek megfelelően fognak cselekedni;

38. sürgeti Kínát, hogy törölje el a halálbüntetést és vezessen be moratóriumot a már elítélt személyek esetében; tudomásul veszi a kínai jogászok erőteljes jelzéseit, hogy a halálbüntetést csak súlyos, erőszakos bűncselekmények esetén kellene alkalmazni, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor 68 bűncselekmény esetében szabható ki, melyeknek fele nem főbenjáró bűn; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kínában sokkal több kivégzést hajtanak végre, mint bármely más országban a világon; felszólítja Kínát, hogy tegye közzé a 2005-2006-ban végrehajtott kivégzések hivatalos számát;

39. teljes mértékben támogatja Liu Zsenven professzor (jogász és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia tagja) követelését, hogy szigorú rendelkezések és ellenőrzések bevezetésével vessenek véget a kivégzett személyek szerveivel való illegális kereskedelemnek;

40. komoly aggodalmát fejezi ki a hatóságoknak az "agitátorok" elleni durva fellépése miatt; megjegyzi,hogy - a Pekingi Társadalomtudományi Akadémia kék könyve szerint - a tömeges tiltakozások okai között fellelhetők a különösen súlyos környezetvédelmi problémák, amelyek számos földműves életét és megélhetését veszélyeztetik az újonnan iparosított régiókban, valamint a földek építkezési célokkal történő szégyenteljes kisajátítása, hogy a helyi hatóságok önkényességét és korrupcióját ne is említsük;

41. üdvözli a kínai kormány szándékát, hogy áthidalják a part menti és vidéki régiók keresetei közötti növekvő szakadékot, megoldják a komoly környezetvédelmi problémákat, demonstrálják a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodást és hatékonyabb technológiákat fejlesszenek ki és ösztönözzenek;

42. felhívja a figyelmet arra, hogy Kína gazdasági növekedése különösen a széndioxid-kibocsátás következményeképpen milyen hatással van a természeti erőforrásokra, illetve a helyi és a globális környezetre; felhívja a kínai kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a környezet védelme és különösen annak érdekében, hogy biztosítsa az ivóvízkészletet a népesség számára, illetve hozzon intézkedéseket a légszennyezés ellen és a biológiai sokféleség megőrzése érdekében; intenzív párbeszédet sürget Kína és az Európai Unió között a természeti erőforrásokról és a környezetről;

43. sürgeti a hatóságokat, hogy nagy gondossággal felügyeljék a vidék javára létrehozott befektetési programjaikat a kínai kutatók által kifejezésre juttatott azon félelem fényében, mely szerint a helyi pártkáderek az "új falvakra" való utalásokat úgy értelmezik, mint a földművelők költségén végrehajtandó építési projekteket,valamint annak fényében, hogy mindezidáig az agrárszektorba irányított támogatásoknak csak egyötöde jutott el az arra jogosult földművesekhez;

44. aggodalmát fejezi ki a Kína tibeti részén továbbra is folytatódó komoly emberi jogi visszaélések miatt,beleértve a kínzásokat, az önkényes letartóztatásokat és fogva tartásokat, a házi őrizetet és a másképp gondolkodók egyéb, nem jogi felügyeletét, a nyilvános tárgyalás nélküli fogva tartásokat, a vallásszabadság és a szabad mozgás önkényes korlátozását; aggodalmát fejezi ki a 2005 októbere óta a tibeti kolostorokban és zárdákban folytatott, úgynevezett "hazafias nevelési" kampány intenzívebbé válása miatt, melynek során a tibetieket a dalai lámát mint veszélyes szeparatistát elítélő és Tibetet "Kína részeként" elismerő nyilatkozat aláírására kényszerítik, beleértve a Drepung kolostor szerzeteseinek letartóztatását 2005 novemberében,mert nem tagadták meg a dalai lámát; felszólítja Kínát, hogy tegye lehetővé egy független szervezet számára a találkozást Gedun Csöki Nyimával, a tibeti pancsen lámával és szüleivel, amint azt az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága kérte; felszólítja a kínai kormányt, hogy tegye intenzívebbé pozitív elkötelezettségét a lényegi tárgyalásra a dalai lámának Tibet autonómiájára vonatkozó követeléseivel kapcsolatban;

45. megállapítja, hogy Kína "egyke" politikája egyensúlyhiányhoz vezetett a népesség eloszlásában; sürgeti Kínát, hogy ismerje fel: a lakosság dolgozó és nem dolgozó részei között a jövőben kialakuló egyensúly óriási gazdasági hatással fog járni; hangsúlyozza, hogy az EU is küzd az elöregedés problémájával; felszólítja Kínát, hogy az "egyke" politikában rejlő gazdasági és társadalmi hátrányok kezelése érdekében gondolja át tényleges végrehajtását;

46. sürgeti a kínai hatóságokat, hogy a nemzeti jogalkotás keretében intézkedjenek az állatok jólétének védelme és a velük szembeni kegyetlenség megelőzése érdekében, különösen a bundájukért tenyésztett állatok vonatkozásában; sürgeti Kínát, hogy vessen véget az állatokkal szembeni - a hagyományos gyógyászat céljaiból következő - durva bánásmódnak, amire példa az orrszarvúszarv és a medveepe használata;

Emberi jogok

47. hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaságban az alapvető jogok betartása alkotmánybíróság felállítását követeli meg, ami nélkül az alkotmánymódosítások - például a 2004. márciusi - továbbra is jórészt jelképesek maradnak;

48. hangsúlyozza, hogy a kínai állampolgároknak törvényes garanciákkal kellene rendelkezniük alapvető jogaik vonatkozásában és sürgeti a bíróságokat, hogy az alkotmány alapján foglalkozzanak a nyilvánvaló egyenlőtlenségekkel, ezáltal törekedve a manapság apránként teret nyerő, egészséges igazságszolgáltatási folyamatra;

49. felhívja a figyelmet, hogy az államnak tartózkodnia kellene a vallás és annak kifejeződései megrendszabályozásától; a kínai tisztviselők között a vallás és különösen a törvényes vallás meghatározásáról zajló viták fényében megerősíti a nemzetközi normáknak megfelelő és valódi vallásszabadságot biztosító, átfogó vallástörvény szükségességét;

50. sajnálatát fejezi ki az alkotmányos (az Alkotmány 36. cikkében szereplő) vallásszabadság és az államnak vallási közösségek ügyeibe való folyamatos beavatkozása közötti ellentmondás miatt, különösen a vallási vezetők képzése, kiválasztása, kinevezése és a politikai nézetek beléjük sulykolása tekintetében; sajnálatát fejezi ki különösen annak gyakorlata miatt, hogy az állam csak öt vallásnak biztosítja a jogszerű létezéshez való jogot, és Kína saját "hazafias" vallási egyesületei ellenőrzése alá helyezi ezeket, továbbá amiatt, hogy csak a "normális" (zengcsang) vallási tevékenységek élveznek védelmet, és azok hivatalos nyilvántartásba vételét a "Három Autonómia" ernyőszervezet alapjául szolgáló elvek elfogadásától teszik függővé;

51. felszólítja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a Kínai Népköztársaságban a vallási megygyőződésük miatt bebörtönzött püspökök sorsával kapcsolatban a fent említett 2005. szeptember 8-i állásfoglalásában tett nyilatkozatot követően hozott intézkedésekről; ezen felül felszólítja a Kínai Népköztársaság hatóságait, hogy haladéktalanul engedjék szabadon a keresztény egyház összes olyan tagját, akiket még mindig jogtalanul tartanak börtönben és üldöznek;

52. megállapítja, hogy Kínában több keresztény gyakorolja vallását "illegális" kultikus helyeken (mind protestáns házi templomokban, mind a Vatikánhoz hű "földalatti" katolikus csoportokban), mint ahányan a "hazafias" kultikus helyeken, és mivel mindkét vallási csoport törvénytisztelő polgárokból áll, egyikük sem fenyegeti a közbiztonságot; felszólítja a kínai kormányt, hogy hagyjon fel e keresztény csoportok üldözésével és bebörtönzésével; fenntartja, hogy a "hazafias egyházakkal" nem azonosuló keresztényeknek jogukban áll szabadon gyakorolni vallásukat;

53. elítéli a vallásszabadság súlyos megsértését a közelmúlt törvénytelen püspökszentelései által ( 2006. április 30., Kunming - Jünnan; 2006. május 3., Vuhan - Anhui), amelyek nem utolsósorban a nem egyházi szervezetek által a Vatikánhoz hű katolikus papságra gyakorolt jelentős nyomásból erednek;

54. úgy ítéli meg, hogy a legutóbbi felszentelések ellentmondanak a kínai hatóságok közelmúltbeli kijelentéseinek,melyek szerint meg kívánják teremteni a Kínai Népköztársaság és a Szentszék között az őszinte és építő jellegű párbeszéd lehetőségét; ezért rámutat az egyház szabadsága tiszteletben tartásának és intézményi autonómiájának mindenfajta külső beavatkozással szemben történő megőrzése szükségességére,melyek - a felek által tárgyalt kéréseket visszautasító gesztusokban kifejeződve - aláássák a kölcsönös párbeszédbe vetett bizalmat és a szabadság terén Kínában tett előrelépéseket;

55. rámutat, hogy a kínzásokat vizsgáló ENSZ különmegbízott megbízatásának teljesítését követően köszönetet mondott a Külügyminisztériumnak együttműködéséért, ám rosszallását fejezte ki azzal kapcsolatban,hogy az Állambiztonsági és a Közbiztonsági Minisztérium akadályozta és korlátozta tényfeltárási kísérleteit;

56. súlyos aggodalmát fejezi ki az ENSZ kínzásokat vizsgáló különmegbízottja azon megállapítása miatt,mely szerint a kínzás gyakorlata továbbra is széles körben elterjedt Kínában, mely elítélendő helyzetet egyre több kormánytisztviselő és jelentés ismeri el, továbbá "a kézzelfogható félelem és az öncenzúra" miatt, amelyet őrizetesekkel folytatott beszélgetéseiben figyelt meg;

57. jóváhagyja a különmegbízott előzetes ajánlásait a kínai kormány felé, pl. a büntetőjog reformjáról,hogy azt egészítsék ki az ENSZ kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezményében szereplő meghatározásnak megfelelően a kínzás bűncselekményével, illetve hogy a kínzásnak és nem megfelelő bánásmódnak kitett fogva tartottak számára független panasztételi mechanizmust hozzanak létre;

58. felszólítja a kínai kormányt, hogy vizsgálja felül "a közbiztonság fenyegetése" miatti ítéleteket, mivel az esetek túlnyomó többségében a vádlottak nem tettek mást, mint bátran gyakorolták alapvető alkotmányos jogaikat azáltal, hogy nyíltan kritizálták kormány és a Kommunista Párt politikáját;

59. ismételten felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy javítsa börtöneiben a fogva tartás feltételeit és hagyja abba, illetve szüntesse meg a fogva tartottak kínzását;

60. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Tienanmen téri tüntetésekben való részvételért bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátása terén semmilyen jelentős előrehaladás nem történt, és hasonlóképpen sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy a kínai hatóságok továbbra sem vesznek tudomást az 1989-es események teljes körű és pártatlan kivizsgálását sürgető felszólításokról; felszólítja a kínai hatóságokat a Tienanmen téri incidens hivatalos átértékelésére, a politikai foglyok listájának közzétételére és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra;

61. elítéli a kínai hatóságok által a közelmúltban, a saját tekintélyüket fenyegető jogi kihívások eltiprása céljából, ügyvédek ellen elkövetett sérelmeket; felhívja a kínai hatóságokat, hogy közöljék a bűntett gyanújával fogva tartott Kao Cse-seng emberi jogi jogász (és a legszókimondóbb kínai ügyvédek és ellenzékiek egyike) tartózkodási helyét és engedjék őt szabadon, amennyiben nem emelnek vádat ellene egy elismert bűncselekmény miatt; hasonlóképpen felszólít Csen Kuang-cseng szabadon bocsátására is, akit több mint négy év börtönbüntetéssel sújtottak és aki a mezőgazdasággal foglalkozók ügyvédje, továbbá aki a helyi hatóságokat kényszerabortusz és kényszersterilizáció lefolytatása miatt perelni akaró állampolgárokat segítette,továbbá Pu Tung-vej szabadon bocsátására, akire két és fél évi "munka általi átnevelést" róttak ki és egy ismeretlen helyen tartják fogva; ezért sürgeti a hatóságokat annak biztosítására, hogy az emberi jogokért küzdők anélkül folytathassanak békés és törvényes tevékenységet, hogy önkényes letartóztatástól, kínzástól vagy embertelen bánásmódtól kelljen tartaniuk és, hogy megfelelő jogi képviselethez jussanak letartóztatásuk esetén;

62. csatlakozik az ENSZ kínzásokat vizsgáló különmegbízottjához, az ENSZ önkényes letartóztatásokkal foglalkozó munkacsoportjához és az ENSZ emberi jogi főbiztosához, és sürgeti a kínai kormányt, hogy szüntesse meg a "munkával való átnevelést" és az őrizetesek kényszerű átnevelésének hasonló formáit a börtönökben, a tárgyalás előtti fogházakban és a pszichiátriai klinikákon;

63. elutasítja a politikai és társadalmi ellenzék esetében országszerte alkalmazott "Ankang" rendőrségi pszichiátriai rendszert, amely azt állítja magáról, hogy "pihenés és nyugalom révén állítja helyre az egészséget",de valójában a "páciensek" megtörésére szolgál; inti a hatóságokat, hogy az Ankang-láncnak 22 klinikáról 125 klinikára való kiterjesztése helyett inkább töröljék el ezt az ország becsületén esett szennyfoltot;

64. elítéli az egész országban megtalálható Laogai munkatáborokat, amelyekben a Kínai Népköztársaság a demokrácia mellett kiálló aktivistákat, munkajogi aktivistákat és a kisebbségek tagjait tartja fogva tisztességes tárgyalás nélkül, és kényszeríti őket arra, hogy felháborító körülmények között, orvosi ellátás nélkül dolgozzanak; sürgeti Kínát, hogy ratifikálja a kötelező és kényszermunka felszámolásáról szóló 29. és 105. ILO-egyezményt; felhívja Kínát, hogy minden exportált áruról adjon írásos nyilatkozatot, hogy azt nem kényszermunkával állították elő Laogai táborban, és ha ilyen biztosíték nem adható, ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tiltsa meg annak behozatalát az EU-ba;

65. felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy tartsa tiszteletben a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi genfi egyezmény és annak 1967. évi jegyzőkönyve szerint fennálló nemzetközi kötelezettségeit, és tegye lehetővé az ENSZ menekültügyi főbiztosa számára, hogy kapcsolatba léphessen a menedékjogot kérő észak-koreaiakkal, akiknek szükségük lehet nemzetközi védelemre;

66. mélységesen elítéli a Falun Kung híveinek börtönben történő fogva tartását és kínzását, a "munkával való átnevelést" végző táborokat, pszichiátriai kórházakat és "jogi oktató iskolákat"; aggodalmát fejezi ki a fogva tartott Falun Kung hívek szerveinek sebészi eltávolításáról és kórházaknak történő eladásáról szóló beszámolókkal kapcsolatban; sürgeti a kínai kormányt, hogy vessen véget a Falun Kung hívek fogva tartásának és kínzásának, és azonnal bocsássa őket szabadon;

67. mérhetetlen nyugtalanságát fejezi ki a nők és lányok jogainak számos megsértését illetően, melyek a kínai kormány családtervezési politikájának kényszerített betartatásából erednek, beleértve a szelektív abortuszokat,a kényszerű meddővé tételt, és azt, hogy a lánygyermekekről nagy arányban lemondanak;

68. sürgeti Kínát, hogy minden további késedelem nélkül erősítse meg és hajtsa végre a polgári és politikai jogokról nemzetközi egyezségokmányát;

69. egyetért a Reuters/BBC fent említett nyílt levele által megfogalmazott üzenettel - amelyet sajnos viszszatartottak a kínai nyilvánosságtól -, miszerint a jelenleg alkalmazott cenzúrapolitika hátráltatja Kína politikai fejlődését;

70. mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Kínai Népköztársaságban korlátozzák a szólásszabadságot és az internethez való szabad hozzáférést; megismétli a Pekinghez intézett kéréseit, hogy tartózkodjon a szólásszabadság mellett kiállók megfélemlítésétől, zaklatásától vagy bebörtönzésétől, függetlenül attól,hogy az elnyomás újságírókra vagy emberi jogi aktivistákra irányul, vagy arra, hogy lehetetlenné tegyék az információk felhasználását az állami cenzúrának nem megfelelő weboldalak letiltása révén; ennélfogva elítéli a Népi Kongresszus által elfogadott, az internet cenzúrázásáról szóló törvényt és a meglévő, általánosságban csak "Kínai Nagy Tűzfal" néven ismert internet cenzúrázási rendszert; felhív, hogy haladéktalanul engedélyezzék újra az AsiaNews.it webhelyet az interneten, vagy legalábbis ne tiltsák le, mivel amellett, hogy kiváló információforrás Ázsiáról és képviseli az emberi jogokat, elősegíti a Vatikán és a Kínai Népköztársaság közötti párbeszéd megindulását és így a kínai egyház egységét;

71. aggodalmát fejezi ki a Yahoo és a Google vezető internetes cégek felelőtlen politikájával kapcsolatban,melyek közvetlenül vagy közvetve meghajoltak a kínai kormány cenzúrakövetelései előtt;

72. felszólítja a kínai hatóságokat, hogy újra nyissák meg a Friedrich Naumann Alapítvány irodáját Pekingben, hogy az alapítvány folytathassa a fejlődéssel és demokráciával kapcsolatos munkáját;

73. elismeri Kína növekvő befolyását a világban, különösen az olyan különféle országokban, mint Fehéroroszország,Venezuela, Szudán, Zimbabwe, Burma (Mianmar), Irán és Észak-Korea, melyekről szóló emberi jogi jelentések kapcsán az EU továbbra is igen kritikus;

74. felkéri a kínai hatóságokat és a Tanácsot, hogy a találkozókon szinkrontolmácsolás bevezetésével javítsa az emberi jogokról folytatott párbeszédet; arra kéri az Európai Parlament tagjait, hogy kínai parlamenti kollégáikkal együtt tevékenyebben vegyenek részt az emberi jogokról folytatott párbeszédben;

75. sajnálattal veszi tudomásul, hogy a hszincsiangi hatóságok egy csoportként kezelik a "három gonoszszal" állítólag kapcsolatba hozható egyéneket vagy szervezeteket, ami megnehezíti annak megállapítását,hogy valamely rajtaütés, letartóztatás vagy bírósági büntetés olyan személyek ellen irányult, akik békésen próbálták politikai vagy vallási nézeteiket kifejezni, vagy olyanok ellen, akik erőszakos cselekményekben vettek részt; hátráltató tényezőnek tekinti az ujgur könyvek hatóság általi megsemmisítését, melynek célja szerintük a történelmi tények torzítása és az etnikai szeparatizmus támogatása volt;

76. örömmel várja a Hongkong különleges közigazgatási körzet törvényhozó tanácsának elnökével és tagjaival létrejövő találkozót, akiket a többpárti demokrácia, a kormány törvényhozás felé történő elszámoltathatósága és a valóban hatékony kormányzás elvein alapuló választási rendszer révén választottak meg,ami Hongkong minden lakosának előnyét szolgálja;

77. tudomásul veszi, hogy Kína globális erőként világviszonylatban egyre nagyobb szerepet játszik; e tekintetben sürgeti a kínai kormányt, hogy növekvő felelősségei iránt teljes mértékben kötelezze el magát,aktívan vállaljon szerepet a nemzetközi szervezetekben és fórumokon, hogy segítse a békét és a konfliktusok békés megoldását, és támogassa a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság egyetemes értékeit;

Külpolitika és kapcsolat a szomszédokkal

78. felhívja a figyelmet a külvilág - különösen Peking regionális szomszédainak - aggodalmára Kína katonai kiadásai miatt, amelyek az 1990-es évek közepétől fogva két számjeggyel nőttek minden évben; hangsúlyozottan ajánlja, hogy változatlanul maradjon fenn a számos állásfoglalásával támogatott, Kínával szembeni uniós fegyverembargó, ameddig nem mutatkozik nagyobb előrehaladás az emberi jogi kérdések terén; ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy az európai szomszédsági politikával, valamint a partnerségi és együttműködési megállapodásokkal kapcsolatos további tárgyalásoknak ki kell terjedniük a Kínai Népköztársasággal folytatott fegyverkereskedelemre vonatkozó embargó betartására is;

79. hangsúlyozza a közvetlen kapcsolatot az európai katonai csúcstechnológiához való hozzáféréssel kapcsolatos egyértelmű kínai érdek és a Kínai Népköztársasággal szembeni fegyverembargó megszüntetése között, mely kapcsolat jelentős következményekkel jár a transzatlanti kapcsolat kohéziójára és a csúcstechnológiát alkalmazó európai fegyverágazat piaci helyzetére;

80. aggodalmát fejezi ki a Kínával a Galileo programot illetően folytatott együttműködés mélységével kapcsolatban, és további biztosítékok bevezetését sürgeti annak érdekében, hogy Kína vagy más partnerek a program keretében használt kényes technológiákat ne ültethessék át katonai alkalmazásokba;

81. megállapítja, hogy Kína 2005. március 14-i elszakadás elleni törvénye, valamint több mint 800 rakéta állomásoztatása a Kínai Népköztársaság Tajvannal szembeni, dél-keleti partjainál meghazudtolják a békés újraegyesülés alapelvét; felszólítja Kínát és Tajvant, hogy alakítsanak ki kölcsönös bizalmat és tiszteletet, és a nézeteltéréseket félretéve keressenek közös tárgyalási alapot, vezessék be a tengerszoroson átnyúló kapcsolatok békés és kiegyensúlyozott fejlesztéséhez szükséges politikai alapokat, újítsák fel az e kapcsolatokról folytatott párbeszédet, és erősítsék a gazdasági kapcsolatokat és együttműködést, különösen a Tajvani-szoroson átnyúló "három közvetlen kapcsolat" (posta, szállítás és kereskedelem) fejlesztésével;

82. úgy véli, hogy a kínai anyaországgal való békés újraegyesülési folyamat lehetőségével kapcsolatban Tajvan 23 millió állampolgárának akaratát és jóváhagyását, valamint Tajvan területi szuverenitását és integritását feltétlenül tiszteletben kell tartani és figyelembe kell venni a Kínával Tajvan státuszáról folytatott tárgyalások során; rámutat, hogy segítene enyhíteni a feszültséget, ha a Kínai Népköztársaságban elindulna egy valóban demokratikus folyamat, és ez lehetővé tenné a két fél közötti lényegi párbeszéd újrakezdését;

83. felszólítja Kínát, hogy támogassa annak lehetőségét, hogy Tajvan megfigyelői státuszban részt vehessen az Egészségügyi Világszervezet közgyűlésén a tajvani polgárok, a szigeten tartózkodó nemzetközi képviselők és külföldi alkalmazottak, továbbá a világ teljes népessége egészségének védelme érdekében; ebben az összefüggésben emlékeztet, hogy az olyan fertőző betegségek, mint a HIV/AIDS, a tuberkulózis, a malária, a SARS és legújabban a madárinfluenza, nem ismernek határokat és világszintű együttműködést tesznek szükségessé, azért is, mert Tajvan az egyik legjelentősebb nemzetközi központ a Csendes-óceán nyugati részén; megismétli Tajvanhoz intézett felhívását, hogy képviseltesse magát jobban a nemzetközi fórumokon és szervezetekben, hogy véget vessen 23 millió ember nemzetközi közösségből való folyamatos és méltánytalan kizárásának;

84. arra következtet, hogy Peking és Tokió problémás kapcsolata a kölcsönös kihívás érzéséből fakad; Japán úgy érzi, hogy kihívást jelent Kína gazdasági felemelkedése, Kínának pedig Japán azon törekvése, hogy nagyobb és aktívabb politikai szerepre tegyen szert a régióban; felszólítja mindkét országot, hogy tartózkodjon minden olyan cselekedettől, amely sértheti a másik fél történelmi emlékeit vagy érzékenységét;

85. üdvözli az amerikai kezdeményezést, hogy stratégiai párbeszédet indítson Európával Kína felemelkedéséről, ami új központi eleme az "új" világ "régi" világgal szemben folytatott politikájának, és bátorítja az Európai Uniót és tagállamait, hogy alakítsanak ki stratégiai konszenzust e tekintetben;

86. kiemeli Kína meglevő és újonnan kialakuló energiaügyi kapcsolatainak globális fontosságát; felhívja a figyelmet Kína gazdasági növekedéshez társuló növekvő energiafogyasztásának a világ energiapiacára kifejtett hatására; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az energia kérdését vegyék fel az EU és Kína közötti kapcsolatokra vonatkozó hosszú távú stratégiába, és szükség esetén vessék fel ezt a kérdést a Kínával folytatott kapcsolattartás során;

87. elismeri az afrikai kontinens különleges gazdasági jelentőségét a Kínai Népköztársaság számára (olajimportja 30%-a, a kínai katonai eszközök növekvő piaca), ugyanakkor sürgeti a kínai vezetést, hogy az afrikai államokkal ápolt kapcsolataiban tegyen eleget kötelezettségeinek mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, és ösztönözze a felelősségteljes kormányzást, a demokráciát és a jogállamiságot, az emberi jogok tiszteletben tartását és a konfliktusok megelőzését;

88. ösztönzi a kínai hatóságokat, hogy Burmában (Mianmar) játsszanak aktív szerepet az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokratikus változás elérésében;

89. elvárja, hogy a Kínai Népköztársaság konkrét módon alkalmazza kihirdetett terrorizmusellenességét és a nukleáris fegyverek elterjedése elleni álláspontját Iránnal fenntartott befolyásos viszonyában; hangsúlyozza, hogy a Kínai Népköztársaság Iránnal kapcsolatos határozott álláspontja bizonyítaná hajlandóságát és képességét a nemzetközi felelősségvállalásra;

90. üdvözli Kína elkötelezettségét a hatpárti tárgyalások mellett és sürgeti a kínai kormányt, hogy tegyen többet a kelet-ázsiai biztonság és stabilitás előmozdítása érdekében, különösen a Koreai-félszigeten, és játszszon kezdeményezőbb szerepet a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése terén Észak-Koreában;

Következtetések

91. arra a következtetésre jut, hogy egy hiteles, stabil és felelős gazdasági és kereskedelmi kapcsolatot az EU és Kína között európai oldalról hosszú távú stratégiára, kínai oldalról pedig stabil befektetési klímára, a külföldi cégek számára a jogbiztonság növelésére, piacai megnyitásának folytatására és mindenekelőtt a tisztességes és igazságos kereskedelmi szabályok betartására, továbbá a WTO szabályainak gyakorlatba ültetésére kell alapozni, beleértve a TRIPS egyezmények betartását, különös tekintettel a szellemi tulajdonjogok védelmére;

92. hangsúlyozza a vállalatok társadalmi felelőssége koncepciójának fontosságát és a gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag fenntartható fejlődés előmozdításának szükségességét az EU és Kína közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon ezen elvek alkalmazásáról;

93. arra a következtetésre jut, hogy Kína belső helyzetét tovább kell javítani a demokratizálódás szerves folyamatának megerősítése, az igazságszolgáltatás professzionalizmusának fokozása, a halálbüntetés teljes eltörlése és mindenekfelett a kormány 10. Népi Kongresszus által támogatott szociális programjának végrehajtása révén, amely a kínai népesség megsegítése és a régió stabilitásának elősegítése érdekében támogatná az elmaradott vidéket, továbbá a kisebbségek védelme és a kulturális sokszínűség révén, különösen a tibeti és a hszincsiangi régióban;

94. arra a következtetésre jut, hogy Kínában csak a polgárok alapjogainak tiszteletben tartásával lehet visszaállítani a hiteles és felelős emberi jogi politikát, ahogy az a Népköztársaság alkotmányába bele van foglalva;

95. arra a következtetésre jut, hogy Kína nagymértékben hozzájárulhat a hiteles, stabil és felelős kül- és szomszédsági kapcsolatokhoz azáltal, ha elismeri a nemzetközi jog- és béketámogató rendszerben komoly érdekelt félként betöltött kulcsfontosságú szerepét, amely fontos lépést az EU jelentősen elő tudja mozdítani azáltal, hogy új, közös Kínával kapcsolatos stratégiát fogalmaz meg;

*

* *

96. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok, a csatlakozó és tagjelölt államok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság kormányának és a Kínai Népi Kongresszusnak, valamint a tajvani hatóságoknak.

[1] HL L 250., 1985.9.19., 2. o.

[2] HL L 6, 2000.1.11., 40. o.

[3] Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0381.

[4] HL C 193. E, 2006.8.17., 347. o.

[5] HL C 45. E, 2006.2.23., 107. o.

[6] HL C 127. E, 2003.5.29., 652. o.

[7] Elfogadott szövegek, P6_TA(2006)0037.

[8] HL C 157. E, 2006.7.6., 471. o.

[9] HL C 201. E, 2005.8.18., 122. o.

[10] HL C 247. E, 2005.10.6., 158. o.

[11] Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0416.

--------------------------------------------------