52006DC0500

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 22.9.2006

COM(2006) 500 végleges

2006/0172 (CNS)

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálatáról (a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet 92. cikke alapján) {SEC(2006) 1167}

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról és helyesbítéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálatáról (a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet 92. cikke alapján)

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 3

2. A JELENTÉS HATÁLYA 3

3. A JELENLEGI HELYZET ÉS A LEGÚJABB FEJLEMÉNYEK AZ EU 15 RÉGI TAGÁLLAMÁBAN 4

3.1 A támogatási rendszer alkalmazása 4

3.2 Növények és területek az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszerben 5

3.3 Az energianövények rövid távú fejlődési kilátásai a 15 régi tagállamban 5

3.4 Az értékelő jelentés első megállapításai 5

4. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK HELYZETE ÉS A TÁMOGATÁSI RENDSZER ALKALMAZÁSA 7

4.1. Az energianövényekre vonatkozó támogatás jogállása 7

4.2. A bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezés végrehajtása 7

4.3 Az energianövények rövid távú fejlődési kilátásai az új tagállamokban 8

5. A JÖVő: HOGYAN LEHET FEJLESZTENI A TÁMOGATÁSI RENDSZERT 8

5.1. Az energianövényekre vonatkozó támogatás kiterjesztése az összes tagállamra 8

5.2 A garantált legnagyobb terület kiigazítása 8

5.3. Az évelő növények telepítésére vonatkozó nemzeti támogatás bevezetése 9

5.4. Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer egyszerűsítésének lehetőségei 9

6. KÖVETKEZTETÉSEK 10

1. BEVEZETÉS

A KAP-reform elkészítésekor a Bizottság javasolta a meglévő nem élelmezési célú területpihentetési rendszerre (non-food set-aside scheme – NFSA) vonatkozó szabályozásnak CO2-kvótával (carbon credit), vagyis az energianövényekre vonatkozó nem terményspecifikus pénzügyi támogatással való helyettesítését, melynek célja a szén-dioxid-kibocsátás helyettesítése, míg a területpihentetési rendszer kötelező hosszú távú vetésforgón kívüli területpihentetéssé vált volna.

A 2003-as KAP reform eredménye, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet fenntartja a meglévő területpihentetési rendszert (és a nem élelmezési célú területpihentetési rendszert is) és a rendelet IV. címének 5. fejezetében bevezet egy az energianövények termesztésére vonatkozó új támogatást. E támogatás összege hektáronként 45 euro a tagállamok közt nem felosztott 1 500 000 hektár garantált legnagyobb területre.

A két rendszer ( nem élelmezési célú növénytermesztés a pihentetett területen és energianövények ) párhuzamosan működik, és mindkettő hozzájárul az energianövények elterjedésének támogatásához. A mezőgazdasági termelők helyzetüktől függően választhatják az egyik vagy a másik rendszert. Az energianövényekre vonatkozó támogatás azonban nem nyújtható pihentetés alatt álló területekre, de a nem élelmezési célú területpihentetési rendszer keretében a pihentetett területen energetikai céllal nyersanyagot termesztő mezőgazdasági termelők jogosultak megkapni a pihentetési támogatást vagy területpihentetési támogatás iránti jogosultságuk értékét.

A tanácsi rendelet 92. cikke értelmében a Bizottság 2006. december 31-ig jelentést nyújt be a Tanácshoz a rendszer végrehajtásáról, adott esetben megfelelő javaslatokkal együtt, figyelemmel az EU bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezésének végrehajtására.

2. A JELENTÉS HATÁLYA

Ez a jelentés figyelembe veszi a rendszer végrehajtásának első két évében szerzett tapasztalatokat és az EU bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezésének legújabb fejleményeit, ideértve a biomassza cselekvési tervet[1] és a Bizottság bioüzemanyagokról szóló közleményét[2], továbbá a Tanács 2006. február 20-i 2708. ülésének következtetéseit, amelyben a delegációk „felkérik a Bizottságot arra, miszerint az energianövény-rendszer felülvizsgálatakor biztosítsa, hogy a rendszer összhangban legyen az EU átfogó biofűtő és -üzemanyagokra vonatkozó politikájával, valamint hogy valamennyi tagállamban megfelelő ösztönzők álljanak rendelkezésre az energianövény-fejlesztéshez, és hogy e felülvizsgálatban egyszerűsítésre kerüljön sor az energianövény-rendtartás tekintetében” , valamint az Energiaügyi Tanács 2006. június 8-i következtetéseit, amelyben felkéri a Bizottságot, hogy „egyszerűsítse a bioenergia termelésével és felhasználásával kapcsolatos adminisztratív eljárásokat a KAP keretében, és tegye lehetővé az energianövények támogatási rendszerének valamennyi tagállamra való teljes mértékű és következetes alkalmazását”.

A fentiek alapján a jelentés megvizsgálja, hogyan lehetne tovább fejleszteni a rendszer hatékonyságát 2007-től. Következésképp és az időzítés miatt a jelentés nem foglalkozhat az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer és a bioüzemanyagokról szóló irányelv folyamatban lévő felülvizsgálata közti kapcsolatokkal. Ez a jelentés szintén nem veheti figyelembe a Tanács 2006. tavaszi ülésszakának következtetéseit, ahol az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy a bioüzemanyagok vonatkozásában 2015-re új, 8%-os cél tűzhető ki. E fejlemények eredményeinek az energianövények támogatási rendszerére és más, bioüzemanyagokhoz és biomasszához kapcsolódó KAP-intézkedésekre gyakorolt lehetséges hatását egy későbbi szakaszban kell megvizsgálni.

Az idő szűkössége miatt ez a jelentés nem foglalkozik mélyebb elemzést igénylő kérdésekkel (pl. a nem élelmezési célú területpihentetési és az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer közti kapcsolat, vagy a rendszer hozzájárulása a mezőgazdasági termelők bevételeihez). Ezekkel a kérdésekkel a KAP 2008-as átfogó felülvizsgálata során foglalkozunk, amely a bioüzemanyagokról szóló irányelv felülvizsgálatának eredményeit is figyelembe veszi, például a következők vonatkozásában:

- a bioüzemanyagok használatának ösztönzéséhez szükséges további intézkedések;

- a keresleti oldali intézkedések mellett a kínálati oldali intézkedések szükségességének foka;

- és hogy szükséges-e a mezőgazdasági termelőket az évelő növények termesztésére való átállásra jobban ösztönözni.

3. A JELENLEGI HELYZET ÉS A LEGÚJABB FEJLEMÉNYEK AZ EU 15 RÉGI TAGÁLLAMÁBAN

3.1. A támogatási rendszer alkalmazása

Az energianövényekre vonatkozó támogatást először 2004-ben alkalmazták. Azon területek mérete, amelyek esetében a támogatási program végrehajtásának első két évében az energianövényekre vonatkozó közvetlen kifizetést igényeltek, jóval a 1,5 millió hektár garantált legnagyobb terület alatt volt: a teljes terület 2004-ben 300 000 hektár (kb. 20%) körül és 2005-ben 570 000 hektár (38%) körül volt. A legfontosabb országok, amelyek alkalmazták ezt a rendszert, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság. A 2006-ra vonatkozó előzetes adatok azt sugallják, hogy az erőteljes növekedés folytatódik. 2006-ra vonatkozó pontos adatokat a tagállamok 2006. szeptember közepén bocsátanak rendelkezésre.

Az energianövény-termesztés egy bizonyos része azonban nem részesül sem a területpihentetési, sem az energianövény-támogatásból. A Mezőgazdasági Főigazgatóság munkatársainak becslései szerint a 2004/05-ös gazdasági évben a biodízel-termelésre használt repceterületek 24%-ára és 2005/06-ban a 38%-ára nem igényeltek támogatást.

E helyzet lehetséges okai következőképp foglalhatók össze:

a) Az energianövény-támogatás és a nem élelmezési célú területpihentetési rendszer két, egymást kiegészítő rendszer. Míg a nem élelmezési célú területpihentetési rendszerben nincs elmaradt haszon a nyersanyagok tekintetében, az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszerben a nyersanyagok versengenek az élelmiszer- és takarmánynövényekkel a piacon. Ezért az energianövények támogatási rendszere nem fedi le a növények energetikai célú termesztését a pihentetett területen, hanem kiegészítő lehetőséget jelent a mezőgazdasági termelőknek speciális támogatás megszerzésére.

b) A rendszer igazgatási szabályai bonyolultnak tűnhetnek, ami korlátozhatja a fejlődését. Valószínűleg csökkenti a nehézségeket a cukorreform során bevezetett azon lehetőség, hogy az átvevő részt vesz a támogatási rendszer igazgatásában.

c) A mezőgazdasági termelő kötelezettsége arra, hogy szerződést kössön az átvevővel/feldolgozóval az egységes kérelmük elküldésének időpontjáig, ami korlátozza a rendszer rugalmasságát és a termelő döntési szabadságát a termények felhasználásával kapcsolatban (a piaci ártól függően élelmezési célú vagy nem élelmezési célú eladás). Ennek valószínűsíthető eredménye az, hogy néhány mezőgazdasági termelő az energianövényekre vonatkozó rendszeren és a nem élelmezési célú területpihentetési rendszeren kívül termeszt energianövényeket, célzott támogatás nélkül, mivel úgy véli,a szerződéskötési kötelezettség hátrányait nem kompenzálja teljes mértékben a rendszer által nyújtott pénzügyi előny. A szerződéskötési kötelezettség azonban e két rendszer kulcseleme, az ellenőrizhetőség és a feldolgozó tevékenységeinek irányítása szempontjából is.

3.2. Növények és területek az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszerben

E jelentés I. melléklete tartalmazza a 2004-ben és 2005-ben energianövényekkel beültetett területeket a SAPS[3]-ot nem alkalmazó tagállamokban (EU-15 valamint Málta és Szlovénia), a II. melléklet a rendszer keretében 2004-ben termeszett növényeket tagállamok szerint.

3.3. Az energianövények rövid távú fejlődési kilátásai a 15 régi tagállamban

A bioetanol- és a biodízel-termelés alakulásának adatai, valamint az utóbbi időben épített kapacitások drámai növekedést jeleznek előre az energianövények iránti keresletben a következő néhány évre (részletek a jelentés III. és IV. mellékletében[4]).

A bioetanol esetében például a termelési kapacitás 2005 és 2008 között megnégyszereződhet, és a fő termelési kapacitások Franciaországban, Németországban és Spanyolországban fognak kialakulni. Összesen kb. 42 bioetanol-üzem létezhet 2008-ban, míg 2005-ben mindössze 13 üzem működött. Hasonlóképp a biodízel-termelési kapacitás is majdnem megkétszereződhet 2005 és 2007 között, melynek során a fő beruházások Németországban, Franciaországban és Spanyolországban jönnek létre.

3.4. Az értékelő jelentés első megállapításai

A Mezőgazdasági Főigazgatósággal kötött szerződés alapján a DEIAgra – Università degli studi di Bologna e jelentés megfogalmazásakor egy tanulmányt végez a közös agrárpolitka (KAP) energianövényekre vonatkozó intézkedéseinek végrehajtásáról és a bioenergia-piacról. Az előzetes megállapítások alapjául korlátozott számú, reprezentatívabbnak talált bioenergia-termelési típus regionális szinten végzett vizsgálata szolgál. Az eredmények érvényessége ezért a tanulmányozott régiókra és bioenergia-termelési eljárásokra korlátozódik[5].

Az energianövényekre vonatkozó támogatás a mezőgazdasági termelő által ugyanazért a terményért megszerezhető piaci árrés[6] jelentős százalékát teheti ki, ha a piaci árrés szűk vagy negatív. Ennek jelei mutatkoznak különösen: a biogázhoz termelt kukorica esetében Alsó-Szászországban, a biodízelhez termelt napraforgó és a bioetanolhoz termelt árpa esetében Kasztília és Leónban, az erőművekben való közvetlen elégetésre termelt kanáriköles esetében Oulu-ban (Finnországban). Ha a piaci árrés magasabb, az energianövények támogatása a piaci árrés alacsonyabb százalékát teszi ki, de nem elhanyagolható[7], mint azt az alábbi tanulmányozott esetek mutatták: biogázhoz termelt kukorica Karintiában, biodízelhez termelt repce Alsó-Szászországban, bioetanolhoz termelt búza Champagne-Ardennes és biodízelhez termelt repce Felső-Normandia régiókban. Ez azt jelenti, hogy az energiatermelésre alkalmas növényeket alacsony piaci árréssel termesztő mezőgazdasági termelőket arra ösztönzi az energianövény-támogatás, hogy a terményeket inkább energetikai célokra szánják. Az energianövény-támogatásban részesülő területek lendületesen növekednek: legalább háromjegyű növekedési ráta volt megfigyelhető 2004 és 2005 között a 15 régi tagállam majdnem mindegyikében. A legnagyobb garantált területet azonban nem érték el a végrehajtás első két évében.

A nem élelmezési célú területpihentetési rendszer – amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy nem élelmiszercélú terméket termeljenek a pihentetett területeken – a gyakorlatban az energianövények fejlődésének kedvező, jelentős intézkedésnek bizonyult: a nem élelmezési célú területpihentetési rendszerben érintett területek több mint 95%-án energianövényeket termesztettek.

Az energianövények termesztését azonban nem csak az olyan speciális támogatás ösztönzi, mint az energianövény-támogatás vagy a nem élelmezési célú területpihentetési rendszer. Különösképp az energianövény-támogatáshoz kapcsolódik nagy adminisztratív teher és bizonyos mértékű rugalmatlanság a végső felhasználási cél tekintetében. Amikor a mezőgazdasági termelők benyújtják az energianövény-támogatás iránti kérelmet, elveszítik a lehetőséget, hogy az aratás pillanatában szabadon választhassanak a növények különböző lehetséges felhasználási céljai közt (élelmiszer; takarmány; nem élelmezési célú felhasználás, az energiát is beleértve). Mivel ez esetleg nyereségvesztéssel jár, korlátozhatja az energianövény-támogatás elterjedését. Ezenkívül az elmúlt években jelentős területeken termesztettek energianövényeket az energianövény-támogatás nélkül és a nem élelmezési célú területpihentetési rendszeren kívül.[8] Az energianövények piaci árrése valóban magas néhány esetben. Továbbá az egységes támogatási rendszer bevezetéséig a legtöbb energetikai célra termesztett növény jogosult volt a szántóföldi növényekre vonatkozó támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra.

4. AZ ÚJ TAGÁLLAMOK HELYZETE ÉS A TÁMOGATÁSI RENDSZER ALKALMAZÁSA

4.1. Az energianövényekre vonatkozó támogatás jogállása

A KAP-reform keretében (1782/2003/EK tanácsi rendelet 143b. cikke) az új tagállamok választhatták az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) alkalmazását, amely szerint a támogatható mezőgazdasági földterületek hektárja után egységes támogatási összeg jár egy nemzeti felső határ mértékéig, amit az adott új tagállam számára a kérdéses évre megállapított közvetlen kifizetések összege alapján határoznak meg.

Az egységes területalapú támogatási rendszer hatályos szabályai kizárják az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer alkalmazását az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban. Területpihentetési kötelezettség hiányában ezekben a tagállamokban nincs lehetőség energianövények termesztésére a pihentetett területeken.

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143c. cikkével összhangban azonban az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállam dönthet úgy, hogy – a Bizottság engedélyének birtokában – az energianövények vonatkozásában nemzeti kiegészítő közvetlen támogatást (CNDP vagy „kiegészítés”) nyújt a mezőgazdasági termelőknek. Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143a. cikkével összhangban a nemzeti kiegészítések maximális összegénél figyelembe kell venni az adott bevezetési szintet.

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazni nem kívánó új tagállamokra (Szlovénia, Málta) ugyanazok az általános feltételek vonatkoznak, mint a 15 régi tagállamra, kivéve, hogy az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143a. cikkében meghatározott „bevezetés” alkalmazandó. Ezért alkalmazható az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer a garantált legnagyobb területtel, és a kötelező területpihentetés (a pihentetett területeken energianövények termesztésének a lehetőségével együtt).

4.2. A bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezés végrehajtása

Az 25-tagú EU bioüzemanyag-fogyasztásáról és a nemzeti célelőirányzatokról elérhető adatok azt mutatják, hogy számos új tagállam az EU bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezésének végrehajtásával kapcsolatos céljait a 15-tagú Unió tagállamainak céljaival összhangban, vagy azokat meghaladva rögzítette. Minden új tagállam elfogadott már a bioüzemanyagok előállítását és használatát támogató nemzeti intézkedéseket (pl. jövedékiadó-mentesség).

Néhány új tagállam a CNDP keretében nemzeti támogatást nyújt az energianövények termesztéséhez[9], ami ezekben az országokban az energianövények iránti jelentős érdeklődést tükrözi.

Ezekből az adatokból az derül ki, hogy az új tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy megfeleljenek a bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezésnek. Ugyanazok a kötelezettségeik és ugyanazok a vállalásaik, mint a többi tagállamnak.

Csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre adat az új tagállamok azon területeiről, amelyeken energianövényeket termesztenek. A biodízel termelési kapacitására vonatkozó adatokból (lásd a jelentés III. mellékletét) azonban kiderül, hogy míg az új tagállamokbeli szántóföldek a 25-tagú EU teljes szántóföld-területének kb. 30%-át teszik ki, addig a biodízel-termelési kapacitás csak a teljes EU-25 kapacitás 8–10%-ának felel meg. Míg a termelési kapacitás közel 50%-kal nőtt 2005 és 2006 között, ez a növekedés az új tagállamokban csak 20% volt.

4.3. Az energianövények rövid távú fejlődési kilátásai az új tagállamokban

A III. és IV. mellékletben szerepelnek az energianövény-termesztésre használt területek, a termelési kapacitás és bioüzemanyagok előállításának alakulására vonatkozó adatok és elemzések, köztük az új tagállamok jelenlegi és jövőbeli termelési kapacitásaival kapcsolatos adatok.

Új bioetanol-termelési kapacitásokat építenek az új tagállamokban. Míg 2005-ben csak Lengyelország (2 üzem) és Magyarország (2 üzem) rendelkezett összesen 135 000 tonna kapacitással, 2008-ban a kapacitás az 1 128 000 tonnát is elérheti hat új tagállamban, 20 működő üzemmel. Különösen Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság válhatnak jelentős új bioetanol-termelőkké. Hasonlóképp a biodízel-termelési kapacitás megkétszereződhet 2005 és 2007 között, az új tagállamok – főként Lengyelország és a Cseh Köztársaság – kb. 10%-os részesedésével.

5. A JÖVő: HOGYAN LEHET FEJLESZTENI A TÁMOGATÁSI RENDSZERT

5.1. Az energianövényekre vonatkozó támogatás kiterjesztése az összes tagállamra

Az EU bioüzemanyagokról szóló stratégiájában rögzített stratégiai célok, a rendszer végrehajtásának két évében szerzett tapasztalatok, az energianövény-ágazat EU-szerte zajló fejlődése alapján és a Tanács 2006. február 20-i 2708. ülésének következtetéseinek ismeretében a Bizottság javasolja az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer 2007-től való kiterjesztését az összes tagállamra, beleértve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokat is. A Bizottság szerint ugyanolyan ösztönzést kell biztosítani az új tagállamokban az energianövények termesztéséhez, mint az EU 15 régi tagállamában. Ezért a rendszert a 15 régi tagállamban jelenleg érvényes feltételekkel azonos feltételekkel kell bevezetni, beleértve az energianövény-támogatás teljes kifizetését.

5.2. A garantált legnagyobb terület kiigazítása

Az új tagállamok körülbelül 30 millió hektár szántófölddel rendelkeznek, ami a 25-tagú EU összes szántóföldjének (104,3 millió hektár) kb. 30%-a. Az ebben a jelentésben bemutatott feltevések alapján nincs okunk azt gondolni, hogy a termelési potenciál az új tagállamokban alacsonyabb, mint a régiekben. Ha végiggondoljuk, hogy az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokat nem érinti a nem élelmezési célú területpihentetési rendszer, és hogy a tengerparttal nem rendelkező országokban[10] (Magyarország, a Cseh és a Szlovák Köztársaság) a területek nagyobb részét lehetne energianövény-termesztésre használni, akkor az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer kiterjesztésével jóval magasabb lehetne az energianövények termesztésére szánt földterület aránya.

Figyelembe véve az energianövényekkel beültetett területek alakulását 2004 és 2006 között a 15 régi tagállamban, valamint azt, hogy a KAP felülvizsgálatára a tervek szerint 2008-ban kerül sor, kérdés, hogy a jelenlegi garantált legnagyobb terület elegendő lesz-e az igények fedezésére 2007–2008-ban, mert ha nem, az az energianövények hektáronkénti támogatásának csökkenésével járna. A cukorreform következtében a cukorrépa is jogosulttá vált az energianövény-támogatásra. Ez az energianövényekkel beültetett területek potenciális növekedését jelenti.

A Bizottság úgy véli, hogy az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer kiterjesztése az új tagállamokra 2007-től szükségessé tenné az energianövények garantált legnagyobb területének a megnövelését is, legalább a szántóföldek arányában.

5.3. Az évelő növények telepítésére vonatkozó nemzeti támogatás bevezetése

Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 56. cikkének (4) bekezdése felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy nemzeti támogatást fizessenek a biomassza pihentetett földterületen való termelésére szánt évelő növények telepítésével kapcsolatos költségek 50 %-a erejéig. E lehetőség kiterjesztése az energianövényekkel beültetett területekre lehetővé tenné a támogatás szintjének megemelését további KAP-kiadás nélkül. Mivel az energianövényekkel beültetett területeken jelenleg alacsony az évelő növények aránya, egy ilyen intézkedés javíthatna a jelenleg az olajnövényeknek kedvező egyensúlyhiányon. Ez a támogatás ösztönzés is lehetne az rosszabb minőségű szántóföldek vagy a nagy erózióveszélynek kitett területek alternatív és kevésbé intenzív használatára, így növelné a támogatási rendszer alkalmazásának környezeti előnyeit.

5.4. Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer egyszerűsítésének lehetőségei

Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer célja elsősorban bizonyos energiatermékek – pl. bioüzemanyagok vagy biomasszából előállított energia (lásd az 1782/2003/EK rendelet 88. cikkét) – előállítására szolgáló növények termesztésének ösztönzése.

A rendszer alkalmazásának két éve alatt több panasz is érkezett az ágazatból a rendszer összetettsége miatt, ami negatív hatással lehet a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók/átvevők részvételére a rendszerben. Ezért indokolt lenne a végrehajtási szabályok olyan egyszerűsítési lehetőségeinek további vizsgálata, amelyek a rendszer hatékonyságát nem veszélyeztetik.

A Tanács 2708. ülésének következtetéseire (lásd a 2. szakaszt) támaszkodva a Bizottság célja, hogy 2006 vége előtt az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer végrehajtásának egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokat terjesszen elő a Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottságának. Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer végrehajtási szabályain a következő területeken lehet egyszerűsíteni:

- a garanciarendszer felülvizsgálata a feldolgozó szintjén: Az olyan rendszer helyett, amelyben az átvevők és/vagy feldolgozók kötelesek garanciát fizetni minden egyes szerződés és a nyersanyagok minden egyes típusa után, mérlegelni lehetne egy olyan rendszer bevezetését, amelyben a mezőgazdasági termelőknek a jóváhagyott átvevőkhöz/feldolgozókhoz kell beszállítaniuk a nyersanyagot annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az energianövény-támogatásra;

- egyszerűsítések a mezőgazdasági termelő szintjén: a meglévő ellenőrző intézkedések felülvizsgálata arra az esetre, ha a mezőgazdasági üzemben gabonaféléket és olajnövényeket energetikai célokra használnak.

6. KÖVETKEZTETÉSEK

a) Helyénvaló lenne kiterjeszteni az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszert minden tagállamra – köztük az új tagállamokra is – az EU bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezéséhez való hozzájárulásuk megfelelő támogatása érdekében. Ez szükségessé teszi a garantált legnagyobb terület kiigazítását. A közösségi költségvetésben felmerülő többletköltség legfeljebb 4,5 millió euro a garantált legnagyobb terület minden egyes 100 000 hektáros megnövelésekor. A Bizottság szándékában áll időben benyújtani a megfelelő javaslatot a Tanácshoz. A garantált legnagyobb terület kiigazítása során figyelembe kell venni a rendszer potenciális kihasználását 2007-ben és 2008-ban, és felülvizsgálatára a KAP 2008-as átfogó felülvizsgálatának keretében kerül sor.

b) A végrehajtási szabályok jelentős egyszerűsítése növelné a rendszer vonzerejét a mezőgazdasági termelők és a feldolgozók számára is, és megerősítené az energianövények elterjedését támogató hatását. A Bizottság gondosan megvizsgálja, hogyan egyszerűsíthetők a rendszer végrehajtási szabályai úgy, hogy a támogatással való visszaélés kockázata minimális maradjon.

INDOKLÁS

Három évvel ezelőtt a Tanács politikai megállapodásra jutott a 2003-as KAP-reformról, ami megnyitotta az utat a gazdálkodóknak nyújtott uniós jövedelemtámogatás módszerének mélyreható átszervezése előtt, és bevezetett egy az energianövények termesztésére vonatkozó új támogatást, az EU mezőgazdaságának és a vidéki területeknek a fenntarthatóbb fejlesztése érdekében.

Még túl korai lenne a reform hatását átfogóan értékelni. A már megszerzett tapasztalatok alapján azonban úgy tűnik, hogy még ha általánosságban sikeres volt is a reform végrehajtása, a hatékonyság és/vagy az egyszerűsítés terén bizonyos kiigazításokra lehet szükség.

E javaslat célja a meghatározott konkrét kiigazítások 2007-től való alkalmazása; a következő területeken:

- a Tanácsnak szóló bizottsági jelentés következtetései az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer végrehajtásáról, vagyis, hogy az új tagállamok számára ugyanazon feltételek mellett legyen alkalmazható a támogatási rendszer, mint a régi tagállamokban, és engedélyezni kell az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszerből részesülő földterületen a biomassza-termelésre szánt évelő növények telepítéséhez nyújtott nemzeti támogatást;

- az egységes területalapú támogatási rendszert használó új tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani a gazdálkodóknak nyújtott jövedelemtámogatás ezen egyszerű módjának alkalmazására 2010 végéig; az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamok számára a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények kölcsönös megfeleltetésbe való bevonása alóli mentesség azonban nem hosszabbítható meg 2008 után; a vidékfejlesztés keretében a 2. tengelyhez kapcsolódó intézkedések (adott esetben szankciókkal sújtható) kiindulási alapjának a meg nem hosszabbítással való összeegyeztethetőségét biztosítandó, a 1698/2005/EK tanácsi rendelet 51. cikkét megfelelően módosítani kell;

- az egységes támogatási rendszer keretében az olajfákkal beültetett földterületre vonatkozó támogathatósági szabályok egyszerűsítése;

- néhány szükséges szabály bevezetése a cukorágazathoz kapcsolódó közvetlen kifizetések tekintetében.

2006/0172 (CNS)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról és helyesbítéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. cikkére és 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére[11],

mivel:

(1) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet[12] létrehozta a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályait, és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott bizonyos támogatási rendszereket.

(2) Az 1782/2003/EK rendelet 42. cikkének (8) bekezdése az örökség esetének kivételével megtiltja a nemzeti tartalék felhasználásával létrehozott jogosultságok átruházását. Egyesülések és szétválások esetében azonban indokolt lehetővé tenni a mezőgazdasági termelők számára a nemzeti tartalékból kiosztott támogatási jogosultságok átvitelét a kialakuló új mezőgazdasági üzembe vagy üzemekbe.

(3) A tapasztalat azt mutatja, hogy a termeléstől független jövedelemtámogatási rendszer vonatkozásában a mezőgazdasági területek támogathatóságának szabályai egyszerűek is lehetnek. Különösen indokolt az olajfákkal beültetett mezőgazdasági területekre vonatkozó egységes támogatási rendszerre vonatkozó támogathatósági szabályok egyszerűsítése.

(4) Jelenleg az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamok: a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia (az „új” tagállamok) ki vannak zárva az energianövények közösségi támogatásából. Az energianövények támogatási rendszerének az 1782/2003/EK rendelet 92. cikke értelmében elvégzett felülvizsgálatából kiderült, hogy helyénvaló az energianövényekre vonatkozó támogatást 2007-től azonos feltételekkel minden tagállamra kiterjeszteni. Ezért a garantált legnagyobb területet arányosan meg kell növelni, elő kell írni, hogy az új tagállamokban a támogatási rendszerek bevezetéséhez előírt növekedési ütem nem alkalmazandó az energianövények támogatási rendszerére, és módosítani kell az egységes területalapú támogatási rendszerre vonatkozó szabályokat.

(5) Az évelő energianövények szerepének megerősítése és e növények termelésének ösztönzése érdekében a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy legfeljebb 50%-ig terjedő állami támogatást nyújtsanak az évelő növényeknek az energianövényekre vonatkozó támogatásban részesült területekre való telepítésével kapcsolatos költségekhez.

(6) Az új tagállamok cukorrépa- és cukornádtermelői csatlakozásuk óta részesültek a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendelet[13] keretében nyújtott ártámogatás előnyeiből. Ezért az 1782/2003/EK rendelet 10f. fejezetében meghatározott, a cukorrépa- és cukornádtermelőkre vonatkozó közösségi támogatásra a cukorrépa- és cukornádtermelők támogatásának alkalmazási időpontjától kezdve nem vonatkozik a rendelet 143a. cikkében előírt növekedési ütem.

(7) A tapasztalatok szerint az egységes területalapú támogatási rendszer a mezőgazdasági termelőknek nyújtott termeléstől független jövedelemtámogatás nyújtásának hatékony és egyszerű rendszere. Az egyszerűsítés érdekében indokolt engedélyezni az „új” tagállamok számára, hogy 2010 végéig alkalmazzák ezt a rendszert. Nem tűnik azonban helyénvalónak az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamok számára megadott, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények kölcsönös megfeleltetésbe való bevonásának kötelezettsége alóli mentesség 2008-nál tovább történő meghosszabbítása. Bizonyos vidékfejlesztési intézkedéseknek a meg nem hosszabbítással való összeegyeztethetőségét biztosítandó, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet[14] 51. cikkében ezt figyelembe kell venni.

(8) Normál körülmények között a mezőgazdasági termelők megegyezhetnek maguk között az elkülönített cukortámogatásban részesült mezőgazdasági üzem (vagy annak egy része) átruházási feltételeiről. Öröklés esetében azonban helyénvaló arról rendelkezni, hogy az örökös kapja az elkülönített cukortámogatást.

(9) Ezért az 1782/2003/EK és az 1698/2005/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(10) Az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendelet[15] módosította az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletét. Egy hiba következtében az olívaolajra és a komlóra vonatkozó bejegyzésekben nem vették figyelembe az említett melléklet azon módosításait, amelyeket a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról, továbbá az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 795/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2005. december 22-i 2183/2005/EK bizottsági rendelet[16] vezetett be. Az 1782/2003/EK rendelet I. mellékletét ezért megfelelően helyesbíteni kell, a 2183/2005/EK rendelet alkalmazásának időpontjától kezdődő hatállyal,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1782/2003/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) A 42. cikk (8) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A tényleges vagy várható örökség címén való átszállás vagy egyesülések és szétválások esetének kivételével, és a 46. cikktől eltérve a nemzeti tartalék felhasználásával létrehozott jogosultságok nem ruházhatók át a kiutalásuk kezdetétől számított öt éven belül. Egyesülés vagy szétválás esetében az új mezőgazdasági üzem(ek)et kezelő mezőgazdasági termelő(k)nél maradnak az eredetileg a nemzeti tartalékból kiosztott jogosultságok az öt éves időtartam fennmaradó részére.”

(2) A 44. cikk (2) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A „támogatható hektárszám” kiterjed azon területekre is, amelyeket komlóval ültettek be vagy amelyekre átmeneti területpihentetési kötelezettség vonatkozik, vagy az olajfákkal beültetett területekre.”

(3) Az 51. cikkben az a) pont helyébe a következő lép:

„a) állandó kultúrák, kivéve az olajfákat vagy a komlót;”

(4) A 60. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Amennyiben egy tagállam él az 59. cikkben előírt lehetőséggel, a mezőgazdasági termelő – az 51. cikk b) és c) pontjától eltérve és e cikkel összhangban – a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban bejelentett parcellákat a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek, továbbá olyan burgonya termelésére is használhatja, amely nem burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya – amelyre e rendelet 93. cikke alapján támogatás jár –, azonban nem használhatja azokat az 51. cikk a) pontjában említett növények termesztésére.”

(5) A 71g. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A mezőgazdasági termelő – az 51. cikk b) és c) pontjától eltérve és e cikkel összhangban – a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban bejelentett parcellákat a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek, továbbá olyan burgonya termelésére is használhatja, amely nem burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya – amelyre e rendelet 93. cikke alapján támogatás jár –, azonban nem használhatja azokat az 51. cikk a) pontjában említett növények termesztésére.”

(6) A 88. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A 143a. és a 143c. cikkek nem alkalmazandók az energianövényekre vonatkozó támogatásra.”

(7) A 89. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 2 000 000 ha.”

(8) A szöveg a következő 90a. cikkel egészül ki:

„90a. cikkNemzeti támogatás

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy nemzeti támogatást nyújtsanak az évelő növényeknek az energianövényekre vonatkozó támogatásban részesült területekre való telepítésével kapcsolatos költségekhez legfeljebb azok 50%-áig.”

(9) A 110s. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A 143a. és a 143c. cikkek nem alkalmazandók a cukorrépa- és cukornádtermelőkre vonatkozó támogatásra.”

(10) A 143b. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok legkésőbb a csatlakozás időpontjában dönthetnek úgy, hogy a közvetlen kifizetéseket – a IV. cím 5. fejezetében meghatározott, energianövényekre vonatkozó támogatás kivételével – a (9) bekezdésben említett alkalmazási időtartam alatt felváltják a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított egységes területalapú támogatási rendszerrel.”

b) a (6) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő lép:

„2005. január 1-jétől 2008. december 31-ig a 3., 4., 6., 7. és 9. cikk alkalmazása nem kötelező az új tagállamok számára a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekhez kapcsolódó rendelkezések tekintetében.”

c) a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) A (11) bekezdés rendelkezései függvényében 2010 végéig minden új tagállam alkalmazhatja az egységes területalapú támogatási rendszert. Az új tagállamok legkésőbb az alkalmazás utolsó évének augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szándékukról.”

d) a (11) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő lép:

„Az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időtartamának a (9) bekezdésben említett végéig a 143a. cikkben megállapított százalékarány alkalmazandó. Amennyiben az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakát egy e bekezdés első albekezdésének b) pontja alapján hozott határozatnak megfelelően 2010 végénél tovább meghosszabbítják, az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása utolsó évének végéig a 143a. cikkben 2010-re meghatározott százalékarányt kell alkalmazni.”

(11) A 143ba. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés első albekezdésében az első mondat helyébe a következő lép:

„A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2006. április 30-ig határozhatnak úgy, hogy a 2006–2010. évek tekintetében elkülönített cukortámogatást nyújtanak az egységes területalapú támogatási rendszer alapján jogosult mezőgazdasági termelőknek.”

b) a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Tényleges vagy várható örökség esetében az elkülönített cukortámogatást a mezőgazdasági üzemet öröklő mezőgazdasági termelőnek kell nyújtani, amennyiben ez a termelő az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult.”

(12) Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet 51. cikkének (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdésben előírt eltérés 2008. december 31-ig alkalmazandó.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2007. január 1-jétől kell alkalmazni. Az 1. cikk (9), (11) és (12) bekezdését azonban 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, …-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

MELLÉKLET

Az 1782/2003/EK rendelet I. melléklete a következőképpen módosul:

(1) Az olívaolajra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„

Olívaolaj | E rendelet IV. címének 10b. fejezete | Területalapú támogatás |

A 795/2004/EK bizottsági rendelet1 48a. cikkének (11) bekezdése | Málta és Szlovénia esetében 2006-ban |

1 HL L 141., 2004.4.30., 1. o. |

”

(2) A komlóra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„

Komló | E rendelet IV. címének 10d. fejezete (***) (*****) | Területalapú támogatás |

A 795/2004/EK rendelet 48a. cikkének (12) bekezdése | Szlovénia esetében 2006-ban |

”

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS |

1. | KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK: 05 03 02 27 | ELŐIRÁNYZATOK (a 2007. évi előzetes költségvetési tervezet): 34,6 millió EUR |

2. | CÍM: A Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról és helyesbítéséről valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról |

3. | JOGALAP: A Szerződés 36. cikkére és 37. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére |

4. | CÉLKITŰZÉSEK: Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok számára lehetőséget biztosítani az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer kihasználására, és ugyanakkor a Közösség egészére vonatkozóan megnövelni a garantált legnagyobb terület 1,5 millió hektárról 2,0 millió hektárra. A cukorágazati rendtartás kiegészül a termeléstől függő átmeneti kifizetés bevezetésnek nem-alkalmazásáról szóló szabállyal, a cukorreform során elfogadott alapelvnek megfelelően. Az új tagállamok 2010 végéig alkalmazhatják az egységes területalapú támogatási rendszert, és az egységes támogatási rendszer olívaolajra vonatkozó szabályai is tisztázódnak. |

5. | PÉNZÜGYI KIHATÁSOK | 12 HÓNAPOS IDŐSZAK (millió euro) | FOLYÓ PÉNZÜGYI ÉV 2006 (millió euro) | KÖVETKEZŐ PÉNZÜGYI ÉV 2007 (millió euro) |

5.0 | KIADÁSOK – AZ EK KÖLTSÉGVETÉS TERHÉRE (VISSZATÉRÍTÉSEK/TÁMOGATÁSOK) – A NEMZETI HATÓSÁGOK TERHÉRE – EGYÉB | 22,5 | – | – |

5.1 | BEVÉTELEK – AZ EK SAJÁT FORRÁSAI (LEFÖLÖZÉSEK/VÁMOK) – NEMZETI | – | – | – |

2008 | 2009 | 2010 | 2011+ |

5.0.1 | TERVEZETT KIADÁSOK | 22,5 | 22,5 | 22,5 | 22,5 |

5.1.1 | TERVEZETT BEVÉTELEK | – | – | – | – |

5.2 | A SZÁMÍTÁS MÓDJA: – |

6.0 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS VONATKOZÓ FEJEZETÉBEN SZEREPLŐ ELŐIRÁNYZATOKBÓL? | IGEN NEM |

6.1 | FINANSZÍROZHATÓ-E A PROJEKT A FOLYÓ KÖLTSÉGVETÉS EGYIK FEJEZETÉBŐL A MÁSIKBA TÖRTÉNŐ ÁTCSOPORTOSÍTÁSSAL? | IGEN NEM |

6.2 | SZÜKSÉG LESZ-E PÓTKÖLTSÉGVETÉSRE? | IGEN NEM |

6.3 | KELL-E A JÖVŐBENI KÖLTSÉGVETÉSEKNEK MEGFELELŐ ELŐIRÁNYZATOKAT TARTALMAZNIUK? | IGEN NEM |

ÉSZREVÉTELEK: 1) A jelenlegi becslések szerint a legnagyobb garantált területet 2007-ben és 2008-ban nem fogják teljes mértékben kihasználni, mert a régi tagállamokban elég lassú az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer bevezetése, ami 2008-ban legfeljebb 20 millió euro, és 2009-ben legfeljebb 10 millió euro megtakarítást jelenthet a Közösség költségvetésében. 2) Az a tény, hogy az új tagállamok a kötelező pihentetési szabályokat csak 2010 után alkalmazzák, közvetett hatással lehet a gabonapiacra, esetleg nem számszerűsíthető költségekhez vezethet a közösségi költségvetésben 2010-ben és 2011-ben. |

[1] COM(2005) 628, 2005.12.7.

[2] COM(2006) 34, 2006.2.8.

[3] SAPS: egységes területalapú támogatási rendszer – további részletek a 4.1. pontban

[4] Az Európai Biodízel Tanács adatai például azt mutatják, hogy a 25-tagú Unióban a teljes biodízel-előállítás 2004 és 2006 között 65%-kal növekedett. A biodízel-kapacitásra vonatkozó becslések 2005 és 2006 között 43,5%-os növekedést mutatnak.

[5] Karintia (kukorica – biogáz), Alsó-Szászország (repce – biodízel, kukorica – biogáz), Castilla y Leon (napraforgó – biodízel, száraz vagy öntözött, árpa – bioetanol, száraz vagy öntözött), Oulu (Finnország) (kanáriköles – közvetlen elégetés erőművekben), Champagne-Ardennes (búza – bioetanol), Haute-Normandie (repce – biodízel).

[6] Piaci árrés: a piaci erők és a növény termelékenységének természetes változékonysága együttes hatásából eredő árrés, euro/hektárban.

[7] Nem elhanyagolható: Az energianövények támogatása ugyanazon termény piaci árrésének több mint 10%-át teszi ki.

[8] Lásd a 3.1. pontot

[9] Lengyelország 7 500 ha rövid rotációs idejű sarjerdő számára; Magyarország: Szántóföldi növények: 30 000 ha, energiafű (Miscantu): 11 000 ha, rövid rotációs idejű sarjerdő: 2 500 ha.

[10] Tengeri kikötőhöz közvetlen hozzáféréssel nem rendelkező tagállamok.

[11] HL C …, …, …. o.

[12] HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 953/2006/EK rendelettel (HL L 175., 2006.6.29., 1. o.) módosított rendelet.

[13] HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

[14] HL L 277., 2005.10.21., 1. o. A legutóbb a …/2006/EK rendelettel (HL L …,2006…, …. o.) módosított rendelet.

[15] HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

[16] HL L 347., 2005.12.30., 56. o.