52006DC0441

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 04.08.2006

COM(2006) 441 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Humanitárius Segélyek Hivatala - (ECHO) Éves jelentés 2005 {SEC(2006) 1058}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Általános szakpolitikai kérdések 3

3. Áttekintés a DG ECHO humanitárius műveleteiről 5

3.1. Források elosztása 5

3.2. A 2005-ben megvalósult fő beavatkozások, régiók szerint 7

3.2.1. Afrika, karibi és csendes-óceáni térség (AKCS-országok) 7

3.2.2. Orosz Föderáció 7

3.2.3. Földközi-tengeri térség és Közel-Kelet 8

3.2.4. Ázsia 8

3.2.5. Latin-Amerika 8

3.3. Katasztrófa elhárítási tevékenységek (DIPECHO) 9

3.4. A humanitárius műveletek fő partnerei 9

4. Kapcsolatok más EU intézményekkel, tagállamokkal, fő humanitárius partnerekkel és EU-n kívüli adományozókkal 10

4.1. EU intézmények és tagállamok 10

4.2. Kapcsolatok a nemzetközi intézményekkel és a fő EU-n kívüli adományozókkal 11

4.3. Tematikus támogatás 12

5. Egyéb tevékenységek 12

5.1. A helyszíneken tevékenykedő szakértők 12

5.2. Biztonsági kérdések 13

5.3. Kommunikáció és információ 14

5.4. Ellenőrzés és értékelések 14

5.4.1. A kapacitás növelését célzó felülvizsgálatok. 14

5.4.2. Egy partnerség értékelése 15

5.4.3. A műveletek értékelése 15

5.5. Képzés és tanulmányok 15

6. Következtetés 16

BEVEZETÉS

Az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek Hivatalának (DG ECHO) feladata az Európai Unión kívüli országokban bekövetkező konfliktusok illetve természeti vagy ember által előidézett katasztrófák áldozatainak nyújtott humanitárius segítségnyújtás. A Hivatal küldetése az élet védelme és oltalma, a szenvedések enyhítése vagy megelőzése, és a humanitárius válsághelyzet által sújtott EU-n kívüli országok lakossága integritásának és méltóságának megóvása[1]. A DG ECHO kizárólag rászorultsági szempontok alapján, a politikai nézeteket figyelmen kívül hagyva tett kötelezettségvállalást e segítség nyújtására.

Humanitárius szempontból nézve 2005. különösen nehéznek bizonyult az egymást követő jelentős természeti csapások miatt, amelyek a meglévő, egyes esetekben súlyosbodó – pl. Dárfúr - humanitárius válsághelyzeteken túlmenően történtek. Az év a 2004 decemberében az Indiai-óceán partján 12 országot érintő szökőár - az évszázad egyik legjelentősebb csapásának - közvetlen következményeivel kezdődött, ezt követte Afrikában a Szaharától délre fekvő területeket érintő szárazság, egy heves hurrikán szezon Közép-Amerikában és végül, a 2005. októberi földrengés Pakisztánban.

Ugyanakkor világszerte ezrek vesztették életüket egyéb válsághelyzetekben anélkül, hogy a közvéleményben tudatosult volna ez a sajnálatos helyzet. Ezeket az Európai Bizottság olyan „feledésbe merült válsághelyzeteknek” nevezi, amelyekkel a média nem foglalkozott – vagy már nem foglalkozik – és amelyek áldozatai kevés segítségnyújtásban részesülnek. A DG ECHO egyik célkitűzése, hogy csökkentse az ilyen, többnyire elhúzódó válsághelyzetek áldozatainak szenvedését.

Általában véve a természeti és az ember által előidézett katasztrófák egyre nagyobb számú embert érintettek világszerte. A természeti csapások száma és súlyossága, valamint az áldozatok száma nőtt, és az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódni fog. Ezzel párhuzamosan a konfliktusok egyre tovább tartanak és egyre pusztítóbbak, még ha a menekültek áradatának száma csökken is.

A DG ECHO – amellett, hogy az általános humanitárius szükségletekre összpontosít – továbbra is kiemelt figyelmet fordított az olyan átfogó kérdéseknek, mint a sürgősségi és a fejlesztési segélyek közötti kapcsolat (LRRD[2]), a katasztrófákra való felkészülés, valamint a HIV/AIDS, az ivóvíz és a gyermekek problémája.

E jelentés a DG ECHO 2005-ös főbb tevékenységeit foglalja össze. A melléklet további részleteket tartalmaz – a DG ECHO által támogatott humanitárius műveletek országonkénti áttekintésével.

ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI KÉRDÉSEK

A humanitárius műveleteken túl a nemrég kialakult válsághelyzetekben, mint például a szökőár (2004. december) és a pakisztáni földrengés (2005. október) során nyert tapasztalatok nemzetközi szinten ösztönözték a gondolkodást a teljes humanitárius rendszer reagálási képességének fejlesztéséről. A nemzetközi reagálás megmutatta, hogy a jelenlegi rendszer nem mindig biztosítja időben az érintett lakosság alapvető szükségleteinek ellátását. Ugyancsak megerősítette, hogy a humanitárius segítségnyújtás terén új szereplők jelentek meg, mint például a tagállamok polgári védelmi egységei vagy a katonaság, melynek logisztikai kapacitása létfontosságúnak bizonyult a gyorssegély intézkedések során.

E folyamat eredményeképpen a humanitárius reagálások kiszámíthatóságának, időszerűségének és eredményességének fejlesztését célzó humanitárius segítségnyújtási ENSZ reformok sorát hagyta jóvá az ENSZ szervezete, köztük az ENSZ közgyűlése, az ECOSOC[3] és a Humanitárius Ügyek Intézményközi Állandó Bizottsága. A reform program olyan elemeket tartalmaz, mint a humanitárius reagálási képesség és a Humanitárius Ügyek Koordinációs Rendszerének erősítése, valamint a kiszámítható források biztosítása.

A DG ECHO 2005. során végig aktívan őrködött annak biztosításán, hogy a pártatlanság, a semlegesség és a függetlenség humanitárius elvei mind az EU intézményeinek, mind a nemzetközi fórumok napirendjén kiemelt helyen szerepeljenek. Ezt tükrözte a szökőárat követő, EU által támogatott cselekvési terv az EU katasztrófákra való reagálási képességének erősítéséről, amely megerősíti, hogy az EU segítségnyújtó műveleteinek tiszteletben kell tartania a humanitárius elveket.

A DG ECHO 2005-ben továbbra is követte a hatékony humanitárius segítségnyújtási (GHD) kezdeményezést és a végrehajtási csoport számos technikai ülésén vett részt Genfben és Londonban. 2005-ben a GHD-vel kapcsolatos munka a teljesítmény-mérésekre/mutatókra, szakértői értékelésekre, valamint az OECD/DAC-ra és a jelentési kötelezettségek harmonizációjára összpontosult. 2005 júliusában a DG ECHO részt vett egy magas szintű ülésen, amelyet a kanadai kormány rendezett New Yorkban, hogy felmérjék a Stockholmi végrehajtási terv megvalósításában elért haladást. Az ENSZ ECOSOC 2005-ös humanitárius részlegének hátterében a DG ECHO a „Hatékony humanitárius segítségnyújtás – a haladás értékelése két év elteltével” című panelbeszélgetésen is részt vett.

Végül, a DG ECHO az ágazati és keresztirányú prioritásokkal is foglalkozik, valamint – amikor ez lehetséges és helytálló – a fejlesztési tevékenységekre irányuló átmeneti folyamatokat (LRRD) is ösztönzi, ami a sikeres kivonulási stratégia feltétele. Ebben az összefüggésben a DG ECHO fokozatosan csökkentette műveleteit Angolában és fejlesztési szereplőknek adta át feladatait Tádzsikisztánban és Kambodzsában, azzal a szándékkal, hogy 2006-ban teljes mértékben kivonul. A Kongói Demokratikus Köztársaságban a DG ECHO egyes területeken a tevékenységeit a DG DEV-nek és a Világbanknak át tudta adni, lehetővé téve, hogy a legveszélyeztetettebb és legzavarosabb területekkel foglalkozzon az ország keleti részén.

Ami a gyermekeket illeti, 2005-ben tovább dolgoztak a humanitárius válsághelyzetek által érintett gyermekekre vonatkozó politikai iránymutatásokon. Ezek az iránymutatások 2006-ban kapják meg végleges formájukat. 2005-ben 42 szerződés kezelte kiemelt helyen a gyermekekkel kapcsolatos tevékenységeket (pl. terapeutikus élelmezés, védőoltások, a gyermekkatonák re-integrálása) összesen 30 millió EUR összegben. Ezen felül számos más szerződés vonatkozik több kedvezményezettre, és mégis tartalmaz kifejezetten a gyermekekre irányuló részt.

2005. végén a szükséghelyzetekben rendelkezésre álló ivóvízről és higiéniai körülményekről szóló áttekintés és iránymutatás került közzétételre a DG ECHO weboldalán. Ezeket a fő partnereknek bemutatták, akik jól fogadták.

ÁTTEKINTÉS A DG ECHO HUMANITÁRIUS MűVELETEIRőL

Források elosztása

A Hivatal által nyújtott támogatások regionális megoszlása jól tükrözi, hogy a DG ECHO 2005-ben a globális humanitárius szükségletek változásaival összhangban reagált a humanitárius szükséghelyzetekre, amelynek során a „feledésbe került válsághelyzetek” kiemelt figyelmet kaptak. Annak biztosítása érdekében, hogy a műveleteit a rászorultság függvényében végezze, a Hivatal munkaprogramjának alapjául egy, a rászorultság világméretű felmérésén (GNA) alapuló módszert alkalmazott. E módszer segítségével több mint 130 fejlődő ország általános helyzete hasonlítható össze mutatók (a humán fejlesztés, a szegénység, a természeti katasztrófák kockázata, a konfliktusok, a menekültek, a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek (IDP-k), az öt éven aluliak alultápláltsága és halandósága, illetve egyéb adományozói hozzájárulások) alapján.

Az értékelés eredménye megtalálható az Europa-szerveren: http://ec.europa.eu/comm/echo/information/strategy/index_fr.htm.

A DG ECHO 2005-ben összesen 652,5 millió EUR értékben, 91 finanszírozási határozat segítségével reagált a humanitárius válsághelyzetekre: 629,33 millió EUR-t a Bizottság költségvetéséből finanszírozott és 23,2 millió EUR-t az EFA-tól hívott le. A kötelezettségvállalási előirányzatok végrehajtása 100%-os volt. Az AKCS-országok kapták a legtöbb támogatást (244,2 millió EUR), és csak kevéssel maradt le Ázsia (239,25 millió EUR – a szökőárral kapcsolatos műveleteket is beleértve). Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a 2005-ben elfogadott humanitárius segítségnyújtási határozatok földrajzi megoszlásáról (az összegek millió euroban vannak megadva):

Egység/Régió | Összeg millió EUR-ban |

ECHO -1: Afrika, karibi és csendes-óceáni régió | 244,217 | 37% |

Afrika szarva [4] | 85,120 | 13% |

Nagy-tavak vidéke | 71, 000 | 11% |

Nyugat-Afrika | 52,550 | 8% |

Karibi, csendes-óceáni, indiai-óceáni térség | 8,297 | 1% |

Dél-Afrika | 27,250 | 4% |

ECHO -2: Kelet-Európa, Orosz Föderáció, Dél-Kaukázus, Közép-Ázsia (Mongóliával), Közel-Kelet, Földközi-tengeri térség | 84,087 | 13% |

Orosz Föderáció, Dél-Kaukázus és Közép-Ázsia (Mongóliával) | 35,200 | 6% |

Földközi-tengeri országok | 9,311 | 1% |

Közel-Kelet | 39,576 | 6% |

ECHO -3: Ázsia, Közép- és Dél-Amerika | 256,945 | 40% |

Ázsia (a szökőárra fordított 122,83 EUR-val) | 239,245 | 37% |

Közép- és Dél-Amerika | 17,700 | 3% |

Dipecho – Katasztrófákra való felkészülés [5] | 17,500 | 3% |

Tematikus támogatás | 20,500 | 3% |

Technikai segítségnyújtás (szakértők és előlegszámlák) | 22,750 | 3% |

Támogatáscélú támogatások (ellenőrzés, értékelés, információ és kommunikáció, stb.) | 6,500 | 1% |

ÖSSZESEN 2005-BEN | 652,499 | 100% |

Az e felmérés alapján megállapított rangsorolás szerint az országok felső 25%-a tartozik a leginkább, a középső 50%-a a közepesen, míg a fennmaradó 25%-a a kevésbé rászoruló országok közé. A felmérés segítségével a DG ECHO nagyobb rálátással tudja felmérni a rászorultság által vezérelt stratégiája eredményességét.

E módszert a 2005. december 31-i állapot szerinti eredményekre alkalmazva kiderül, hogy az Európai Fejlesztési Alapból (EFA) és a költségvetés 23 02 alcíméből előirányzott 652,5 millió EUR[6] 48%-át (312 millió EUR-t) a leginkább rászoruló országok, 21%-át (136,8 millió EUR-t) a közepesen rászoruló országok, míg 1,0%-át (6,9 millió EUR-t) a kevésbé rászoruló országok (az ún. rászoruló térségek) kapták. A fennmaradó összeget (196,6 EUR vagy 30%) a szökőárra való reagálást szolgáló tevékenységekre (122,83 millió EUR), katasztrófa-elhárítási tevékenységekre („DIPECHO” program), tematikus támogatásra, technikai segítségnyújtásra, valamint támogatáscélú kiadásokra fordították.

A DG ECHO segítségnyújtási stratégiájában továbbra is a feledésbe merült válsághelyzetek álltak a középpontban. Ez olyan helyzetekre vonatkozik, ahol valamely jelentős humanitárius rászorultság kevés figyelemben részesül az adományozók – amit a nyújtott támogatás szintje tükröz – és a média részéről. Annak az elemzésnek és módszernek az alapjául, amelyet a DG ECHO a feledésbe merült válsághelyzetek azonosítása érdekében végez, egyrészt a mennyiségi adatok (szerény médiaszereplés, vagy a magas fokú rászorultság mellett alacsony adományozói támogatás), másrészt a minőségi szempontok (a DG ECHO szakértői és szakelőadói által végzett szemle) szolgálnak. 2005-ben a feledésbe merült válsághelyzetekkel sújtott területek közé tartozott Algéria (Nyugat-Szahara), Indonézia, Mianmar/Thaiföld, Nepál, Észak-Kaukázus (Csecsenföld), Tádzsikisztán, Szomália és Uganda. Az év során a fenti válsághelyzetekre összesen 89,1 millió EUR támogatást utaltak ki, ami az EFA-tól és a költségvetés 23 02 alcíméből előirányzott 652,5 millió EUR 13,6%-át, valamint a földrajzi határozatokban előirányzott összegek 20%-át (462,4 millió EUR-t) jelenti, szökőár nélkül.

A 2005-ben megvalósult fő beavatkozások, régiók szerint

E beavatkozások részletei megtalálhatóak a melléklet I. részében.

Afrika, karibi és csendes-óceáni térség (AKCS-országok)

2005-ben a DG ECHO 244 milliót utalt ki az AKCS-országok részére. A legfontosabb beavatkozások a következő térségekben történtek:

- Szudán : az észak és dél között 20 éve tartó konfliktust követően 2005 januárjában kezdeményezett békefolyamatot nem terjesztették ki Dárfúrra, ahol a helyzet még kaotikusabbá és lobbanékonyabbá vált. Az afrikai kontinensen Dárfúrban zajlik a legnagyobb nyílt konfliktus. A konfliktus által érintett és segítségnyújtásra szoruló emberek száma tovább nőtt, a dárfúri régió lakosságának felét is elérve. Az eredeti 20 millió EUR juttatás gyorsan kimerült, majd több költségvetési kiegészítést kérelmeztek az év során, ami összesen 45 millió EUR-t tett ki, de ehhez hozzá kell adni a Csádban tartózkodó szudáni menekülteknek juttatott 12 millió EUR-t is.

- Kongói Demokratikus Köztársaság , támogatás összesen 38 millió EUR értékben. Az ország keleti része (Felső-Zaire, Kivu és Shaba) továbbra is veszélyeztetett annak ellenére, hogy erőteljes ENSZ haderő telepítés történt és így aránylag javult a helyzet. 2005-ben a lakóhelyüket elhagyni kényszerült, az újra települő és a befogadó családok átfogó, közösségi alapú, a közvetlen szükségletek kielégítése mellett a termelő tevékenységhez való visszatérést elősegítő segélycsomagot kaptak, ezáltal hozzájárulva a konfliktus által érintett területek stabilizációjához.

- Nyugat-Afrika part menti térsége (Guinea, Libéria és Elefántcsontpart): A 2005-ben kiutalt keretet (29,2 millió EUR) a jelentős menekült lakosságra és a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre (IDP) fordították, akiknek a normális élethez való visszatérésben nyújtottak segítséget.

- Niger és Mali: A DG ECHO gyorsan kiutalt 8,3 millió EUR-t a 2005-ben Nigerben és Maliban hirtelen felmerült élelmezési válsághelyzet enyhítésére. A lakosság legveszélyeztetettebb része számára az alapvető egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférés biztosítása és az élelmezési központok üzemeltetése elsőbbséget élvezett.

Orosz Föderáció

Ami az Észak-Kaukázust illeti, nincs kilátásban tartós békerendezés és a csecsenföldi rendezetlen konfliktus hatásai az egész régióban érezhetőek voltak, ahol az erőszak az év során tovább terjedt. A lakosság alapvető szükségleteit a több mint öt éve tartó konfliktus során a nemzetközi közösség továbbra is többnyire elhanyagolta. Ez a feledésbe merült válsághelyzet maradt a DG ECHO egyik operatív prioritása, 26,3 millió EUR finanszírozással.

Földközi-tengeri térség és Közel-Kelet

Tekintettel a borzasztó humanitárius helyzetre és arra, hogy nincs politikai megoldás a konfliktusra, a Hivatal a palesztin lakosság támogatására a megszállt palesztin területeken, illetve Szíriában, Jordániában és Libanonban, továbbra is jelentős pénzügyi támogatást (36,6 millió EUR) nyújtott, valamint a szaharai menekülteknek Algériában, akik továbbra is teljes mértékben függenek a humanitárius segítségnyújtástól (9,3 millió EUR).

Ázsia

Bár a szökőár 2004. utolsó napjaiban következett be és a sürgős döntéseket az elkövetkező napokban hozták meg, szinte minden tevékenység 2005-ben történt. A műveletek nagyobbik része Indonéziában és Sri Lankán valósult meg, de kisebb műveleteket Indiában, a Maldív-szigeteken és Thaiföldön is hajtottak végre. A bizottsági eljárások lehetővé tették a gyors reagálást a szökőárra: 3 millió EUR-t ítéltek oda a katasztrófa napján, amit további 20 millió EUR követett a következő öt napon belül. 2005 februárjában további 80 millió EUR-t nyújtottak, amit 2005 decemberében 20 millió EUR követett, a teljes összeget 123 millió EUR-ra emelve. A finanszírozás magas szintje különösen a sürgősségi segítségnyújtási szakaszból az újjáépítési szakaszba való áttérés vártnál hosszabb volta miatt bizonyult helyesnek[7].

2005 októberében egy pusztító földrengés történt Pakisztánban és Indiában, amely 75 000 emberéletet követelt[8]. Két nappal a katasztrófa után 3 millió EUR elsődleges sürgősségi segélyt utaltak ki és 4 nappal később további forrásokat (10 millió EUR) mozgósítottak, nevezetesen az Európai Bizottság gyorssegély tartalékából. A DG ECHO összesen 48 millió EUR-t tudott kiutalni az év végéig.

A DG ECHO 20 millió EUR-t mozgósított az afgán válsághelyzet áldozatai számára, ami fedezte a menekültek nyilvántartásba vételét és átszállítását Pakisztánból és Iránból Afganisztánba; menedékhelyet, ivóvizet és higiéniai körülményeket a legrászorultabbaknak Afganisztánban; valamint folyamatos támogatást a legrászorultabbaknak a maradó menekültek közül.

2005-ben a DG ECHO Észak-Koreában folytatta fontos közreműködését, 13,7 millió EUR pénzügyi támogatást fordítva az egészségügyi szolgáltatásokra, ivóvízre és higiéniai körülményekre, valamint az alapvető egészségügyi felszerelések biztosítására.

Latin -Amerika

A fő beavatkozás Kolumbiában történt, ahová 12 millió EUR-t utaltak ki az erőszak által érintett lakosság támogatására. 2005 első nyolc hónapjában több mint 39 000 ember kapott élelmiszert és nem élelmiszer-jellegű cikkeket a lakóhelyük elhagyására való kényszerülést követő három hónapon belül. E vészhelyzeti időszakot követően több mint 70 000 lakóhelyét elhagyni kényszerült, elzárt és elszigetelt közösségben, valamint veszélyeztetett befogadó közösségben élő személy részesült segítségnyújtásban, nem élelmiszer-jellegű cikkek, biztonságos ivóvízhez való hozzáférés, alapvető egészségügyi szolgáltatások, továbbá gyermekek számára oktatási szolgáltatások és pszichoszociális segítségnyújtás formájában.

Katasztrófa elhárítási tevékenységek (DIPECHO)

Az 1257/96 rendelet 2f cikke rendelkezésének megfelelően a DG ECHO a világ számos olyan régiójában támogatja a katasztrófa elhárítási tevékenységeket, ahol várhatóak természeti csapások, azért, hogy segítsék a lakosságot egy új katasztrófa esetében gyorsan reagálni és ezáltal életeket menthessenek meg. A világ lakosságát 2005-ben érintő óriási katasztrófák bizonyították e tevékenységek értékét.

A katasztrófa elhárítási tevékenységeket többnyire olyan országokban hajtják végre, ahol a DG ECHO már támogat humanitárius tevékenységeket, de a DIPECHO projektek jelenthetik akár a DG ECHO egyetlen tevékenységét is a térségben, mint például 2005-ben Vietnámban, Nicaraguában vagy az Andok országaiban. A DIPECHO keretein belül a DG ECHO 2005-ben az Andok Közösséget, Közép-Ázsiát, Dél-Ázsiát és a Karib-térséget érintő cselekvési terveket fogadott el, összesen 17,5 millió EUR értékben. Azért választották ki ezeket a régiókat, mert itt a természeti csapások nagy kockázatot jelentenek és a lakosság nagyon veszélyeztetett, figyelembe véve a helyi erőforrások és helytállási képesség hiányát is.

Ezenkívül módszeresen bevonnak egy katasztrófákra való felkészülési elemet is a természeti csapásokra való humanitárius célú reagálásokba. Például ez történt a szökőár, a pakisztáni földrengés vagy a karibi régióban pusztító hurrikánok áldozatait támogató határozatok meghozatalakor.

A humanitárius műveletek fő partnerei

A DG ECHO az általa nyújtott humanitárius segítségnyújtást partnereken keresztül hajtja végre. A DG ECHO körülbelül 200 nem kormányzati szervezettel, ENSZ intézménnyel és nemzetközi szervezettel, mint például a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségével dolgozik együtt.

A DG ECHO számára fontos, hogy sokféle partnere legyen. Ez teszi lehetővé a növekvő rászorultsági lista hatékony kezelését az egész világon. A DG ECHO egyre szorosabb munkakapcsolatot alakít ki a partnereivel, mind a politikai kérdések, mind a humanitárius műveletek irányításának szintjén.

2005-ben a DG ECHO a műveleteit főleg nem kormányzati szervezeteken (54%), ENSZ intézményeken (32%) és nemzetközi szervezeteken (11%) keresztül hajtotta végre. A partnercsoportok közötti éves eloszlás további részleteit megtekintheti a melléklet II.5. és II.6. pontja alatt.

Végül évente támogatási eszközt hoznak létre a nem kormányzati szervezetekkel történő jobb együttműködés ösztönzése és azok kapacitásának megerősítése érdekében. Ez összhangban van számos, a DG ECHO által megjelölt prioritással és célja kisebb támogatásokat juttatni képzési kezdeményezésekhez vagy tanulmányokhoz. Ugyancsak hozzájárul a humanitárius kérdések megértéséhez és a megfelelő politikai reakciók kialakításához. Egy ajánlattételi felhívást követően 2005 augusztusában összesen 500 000 EUR értékben ítéltek oda támogatásokat. A kiválasztott négy projekt célja a humanitárius nem kormányzati szervezetek adminisztratív képességeinek fejlesztése, valamint a minőségi javulás a műveletek tervezése, kivitelezése és végrehajtása terén.

KAPCSOLATOK MÁS EU INTÉZMÉNYEKKEL, TAGÁLLAMOKKAL, Fő HUMANITÁRIUS PARTNEREKKEL ÉS EU-N KÍVÜLI ADOMÁNYOZÓKKAL

EU intézmények és tagállamok

2005-ben a DG ECHO továbbra is EU szinten aktívan dolgozott azon, hogy a humanitárius elvek az EU intézmények napirendjén a kiemelkedő kérdések között szerepeljenek.

A Humanitárius Segélyek Hivatala más bizottsági szolgálatokkal (Külkapcsolati Főigazgatóság, Fejlesztési Főigazgatóság, Európai Támogatások Együttműködési Hivatala és Környezetvédelmi Főigazgatóság) is szoros kapcsolatot tartott fenn a következetes, átfogó közösségi reakció biztosítása érdekében. Ezen felül a DG ECHO különböző üléseken és tanácsi munkacsoportokon is részt vett, hogy ismertesse különleges küldetését és a kapcsolatát más, sürgősségi fellépésekben résztvevő EU-s eszközökkel.

A szökőárat követően egy uniós cselekvési tervet fogadtak el, amely a katasztrófákra való reagálási képesség további fejlesztését szolgáló folyamatot indított el. Az uniós cselekvési terv lehetséges intézkedéseket – többek között a meglévő eszközök jobb felhasználását, amit fejleszteni lehetne - jelölt meg az EU-n belüli és az azon kívüli katasztrófák kezelésére. A DG ECHO hozzájárult „az EU harmadik országok katasztrófáira és válságaira történő reagálásának erősítéséről” szóló bizottsági közlemény megfogalmazásához, amelyet e cselekvési tervre (2005. április 20.) reagálva fogadtak el[9]. Ebben a közleményben a DG ECHO számos, az EU-n kívüli katasztrófákra történő humanitárius reagálás megvalósításának és összehangoltságának megerősítését célzó intézkedést jelölt meg, mint például (1) a helyszínen tevékenykedő szakemberek számának növelését; (2) az Egyesült Nemzetek Humanitárius Ügyekért felelős Koordinációs Hivatalának (OCHA), az Egyesült Nemzetek Szervezetének katasztrófafelmérő és koordináló csoportjainak (UNDAC) és a Vöröskereszt FACT[10] értékelési és koordinációs módszertanának megismertetését a szakemberekkel (annak érdekében, hogy a szükségletek felmérése során termékeny együttműködés jöhessen létre); végül (3) a DG ECHO regionális területi irodái szintjén olyan előretolt, gyorsan mobilizálható készenléti kapacitás létrehozását, amely lehetővé teszi a vészhelyzetekre szakosodott és több ágazatot képviselő szakemberekből álló csoportok 24 órán belül történő bevetését.

A Tanács Főtitkárságán az EU katonai állományának (EUMS) polgári-katonai sejtjébe a Bizottság két képviselőt nevezett ki. A DG ECHO szoros kapcsolatot tart fenn ezzel az újonnan létrehozott szervvel, hogy biztosítsa, a humanitárius elvek és az ENSZ iránymutatásai megfelelően tükröződjenek a sejt munkájában, és különösen a sejt által kidolgozott, a stratégiai tervezést szolgáló vonatkozó forgatókönyvekben.

A DG ECHO hozzájárult egy válságkezelési forgatókönyv humanitárius elemének kidolgozásához is. A DG ECHO úgy vélte, hogy ez egy lehetőség felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak egy válságkezelési eszköz: a tevékenysége nem politikai megfontolásoktól függ, hanem csakis a természeti vagy az ember által előidézett katasztrófák áldozatainak szükségletei irányítják, a humanitárius elveknek és a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően.

Végül a Humanitárius Segélybizottság (HAC) 2005-ben nyolc ülést tartott a tagállamok képviselőivel. Ezen felül a luxemburgi és a brit elnökség két nem hivatalos HAC ülést hívott össze, a nemzetközi humanitárius jog, illetve a humanitárius reformok megtárgyalására.

Kapcsolatok a nemzetközi intézményekkel és a fő EU-n kívüli adományozókkal

Ahogy az általános szakpolitikai kérdések tárgyalásakor már utaltunk rá, az elmúlt néhány évben a humanitárius vészhelyzetekre való nemzetközi reagálások megmutatták, hogy a jelenlegi rendszer lehetővé teszi az egyes válsághelyzeteknél az eltérő reagálást, de jelentős válsághelyzetben a meglévő kapacitás szintje gyakran nem elég akár az alapvető szükségletek megfelelő módon történő kielégítésére sem. 2005. olyan év volt, amely a nemzetközi humanitárius rendszer lehetséges reformprogramjának alapos átgondolására ösztönzött.

2005 márciusában az ENSZ főtitkára előterjesztette „Nagyobb szabadságban” című jelentését. Ami a humanitárius segítségnyújtást illeti, a jelentés megállapította, hogy 3 kulcsfontosságú területen van szükség a rendszer fejlesztésére: az operatív ENSZ intézmények és azok nem kormányzati szervezeti végrehajtó partnereinek kiszámíthatóbb és időszerűbb finanszírozása a gyorssegély tevékenységek vállalásakor; mind a helyszíni, mind a központi szintű koordináció megerősítése; valamint a reagálási képesség megerősítése, beleértve a világosabb ágazati felelősséget és elszámoltathatóságot.

2005. során a DG ECHO végig gondosan figyelte mindezeket a fejleményeket. Részt vett a humanitárius reformmal kapcsolatos üléseken és hozzászólt a különböző tárgyalt kezdeményezésekhez.

2005 decemberében Michel biztost meghívták, hogy vegyen részt az Ügynökségek Közötti Állandó Bizottság (IASC) ülésén. Az Ügynökségek Közötti Állandó Bizottság (IASC) egy egyedülálló, ügynökségek közötti fórum a kulcsfontosságú ENSZ-es és nem ENSZ-es humanitárius partnerekkel való koordinációra, a politikák kialakítására és a döntéshozatalra. Michel biztos találkozott minden ENSZ operatív szervezet, a Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vörös Kereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége és a Nemzetközi Migrációs Szervezet vezetőivel, valamint a nem kormányzati szervezetek képviselőivel. Michel biztos megosztotta a Bizottság nézeteit a humanitárius rendszer reformjáról az IASC tagjaival.

2005-ben a fő partnerekkel (OCHA – ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodája, UNICEF, WHO, WFP – ENSZ Világélelmezési Programja, ICRC - Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottsága, IFRC - Vörös Kereszt Nemzetközi Szövetsége, UNHCR - Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága, VOICE - Válsághelyzetben Együttműködő Önkéntes Szervezetek, valamint multiszektorális keretrendszer) az éves stratégiai programpárbeszéd keretei között üléseket tartottak az egyes szervezetek stratégiájának és prioritásainak megtárgyalására.

A szökőárra történő reagálás első tanulságainak levonása érdekében a DG ECHO részt vett a „Hat hónappal a szökőár után: értékelés az EU és az ENSZ által” című rendezvényen, amelyet az EU soros elnöksége (Luxemburg) és az ENSZ OCHA szerveztek.

A DG ECHO különböző üléseken is részt vett, amelyeken más fő adományozókkal mélyrehatóan tárgyaltak olyan kérdésekről mint a humanitárius elvek vagy a katonai és polgári védelmi eszközök humanitárius műveletekben való felhasználása.

A fő EU-n kívüli adományozókkal való kapcsolatát illetően a DG ECHO folytatta az Egyesült Államok kormányzatával való párbeszédét a humanitárius politikák/reagálások koordinálására, valamint a jelenlegi válsághelyzetekben a humanitárius fejleményeket érintő közös aggályok megvitatására. Az ECHO/Egyesült Államok stratégiai párbeszéd évenkénti ülése folytatódott.

Az Egyesült Államokkal közösen szervezett libériai és guineai misszió a libériai menekültek és a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek önkéntes hazatérésének ellenőrzésére az első negyedévben zajlott le. A misszió közös ajánlásait a „Koordinációról, a hazatelepülésről, a saját hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekről, élelmezési helyzetről és az átmenetről” közösen adták át az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának, az OCHA-nak, a WFP-nek, valamint a libériai humanitárius koordinátornak.

A DG ECHO a Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (CIDA) képviselőivel is találkozott a jövőbeli együttműködés lehetőségének feltárása érdekében.

Tematikus támogatás

A humanitárius segítségnyújtás tényleges megvalósításában a fő nemzetközi humanitárius szervezetek (ENSZ és Vöröskereszt mozgalom) által betöltött központi szerep miatt a DG ECHO továbbra is támogatta azok intézményes kapacitásának megerősítését a tematikus támogatási programokon keresztül.

2005-ben a DG ECHO anyagilag támogatta a következőket: informatikai rendszerek kifejlesztését az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodája által (4 millió EUR), többek között humanitárius információs központok (pl. Sri Lanka, Aceh, Niger, Pakisztán), a ReliefWeb, illetve a globális katasztrófa-riasztási és koordinációs rendszer (GDACS) felállításával; a WHO egészségügyi vészhelyzetekre való reagálási képességének megerősítését (4 millió EUR); a Vörös Kereszt Nemzetközi Bizottságának a fegyveres konfliktusok áldozatainak védelmét szolgáló tevékenységeit (4 millió EUR) (pl. Közép-Afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Ruanda, Azerbajdzsán, Fülöp-szigetek és Pakisztán), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága védelmi programját (5 millió EUR). A tematikus támogatás a Nemzetközi Vörös Kereszt Szövetségének katasztrófa-kezelési programjához is hozzájárult (3,5 millió EUR). 2005-ben az UNICEF által irányított gyermekvédelmi (2 millió EUR) és katasztrófákra való felkészülési (5,7 millió EUR) projekteket is hajtottak végre az előző évből származó forrásokból.

EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK

A helyszíneken tevékenykedő szakértők

Az EU harmadik országok katasztrófáira és válságaira történő reagálásának erősítéséről szóló cselekvési terv (lásd 4.1. pont) a helyszínen tevékenykedő ECHO szakemberek számának jelentős növekedését jelezte előre.

A DG ECHO azt a középtávú célt tűzte ki, hogy körülbelül 100 szakértő legyen a terepen 2005 végére. Következésképpen 41 új álláshelyet hoztak létre, amelyek közül 5 közvetlenül kapcsolódik a szökőárhoz. 28 a 6 regionális támogatási hivatal létszámát növeli és 8 olyan új álláshely, amely a meglévő és az új hivatalokat bővíti. 2005 végére 83 szakértő volt a helyszíneken és további 13 szakértőt jelöltek ki, akiknek a szerződése 2006 első felében kezdődik.

A regionális támogatási hivatalok létszámának növelésével együtt járt az egyes hivatalok standard szervezetének meghatározása, valamint egyes szakértői álláshelyek, pl. gyors reagálási koordinátor, vándorló tisztviselő, biztonsági tisztviselő és egészségügyi, élelmiszersegély, élelmiszer-biztonsági, táplálkozási és katasztrófa elhárítási kérdésekben jártas ágazati szakemberek szükség szerinti kiküldése, valamint a tematikus támogatással foglalkozó szakértői csoport létrehozása.

A cél az volt, hogy lehetővé tegyék a DG ECHO számára, hogy új válsághelyzetekben gyorsan ki tudja küldeni szakértőit a humanitárius szükségletek felmérésére és, hogy részt tudjon venni a többi fő szervezettel együtt a humanitárius tevékenységek helyszínen történő koordinálásában. A DG ECHO 2005 októberében próbára tehette kibővített szervezetét a Pakisztánban, Indiában és Afganisztánban történt jelentős földrengést követően, amikor a szakértőket aznap mozgósították a sürgősségi felmérések elvégzésére és ez egy azonnali elsődleges sürgősségi határozatot eredményezett.

Különleges szakértői hálózatokat és munkacsoportokat hoztak létre, hogy a DG ECHO politikáiban az összehangoltság és következetesség biztosítása érdekében technikai tanácsadást és támogatást nyújtsanak mind a központoknak, mind a helyszíneken, valamint operatív iránymutatások és elfogadott gyakorlatok létrehozására.

Biztonsági kérdések

A helyszínen tevékenykedő humanitárius alkalmazottak biztonsága növekvő gondot jelent minden humanitárius szervezetnek. A humanitárius munkavállalók között történt halálesetek száma jelentősen nőtt az elmúlt pár évben.

Ezért a DG ECHO 2005-ben biztonsági felülvizsgálatot kezdett a 2004-es biztonsági vizsgálat nyomon követésére. A 2004-es vizsgálat számos olyan területet azonosított, amelyek a humanitárius szervezetek további figyelmét igénylik, többek között: az oktatók biztonsági képzését; információk összegyűjtését (beleértve a statisztikai adatok gyűjtését), az összegyűjtött információk elemzését és terjesztését; valamint nem kormányzati szervezetek biztonsági koordinációs rendszereit.

E második felülvizsgálattal a DG ECHO szándéka a nem kormányzati szervezetek további segítése a humanitárius alkalmazottak biztonságára vonatkozó felelősségük teljesítésében. E felülvizsgálat azáltal teremt értéket, hogy elsődlegesen a nem kormányzati szervezetek biztonsági oktatóinak képzési módszereket dolgoz ki, amelyeket a helyszínen próbára tesznek; valamint egyéb eszközöket hoz létre, amelyeket azért tesznek közzé, hogy a nem kormányzati szervezeteket biztonságigazgatási képességeik kiépítésében és fenntartásában segítsék.

A DG ECHO elkötelezte magát amellett, hogy a partnereit segítse azon erőfeszítéseikben, hogy biztosítani tudják a helyszínen tevékenykedő alkalmazottak számára az eredményes és biztonságos munkavégzés lehetőségét, és ösztönzi a humanitárius célok hirdetését. Ezek megóvására a legjobb módszer magas szinten tartani a helyes adományozói elvek mellett való elkötelezettséget, megőrizni a kiváló minőségű segítségnyújtás melletti elkötelezettséget, valamint kétoldalú és többoldalú humanitárius fórumokon ápolni az átlátható párbeszédet más kulcsfontosságú szereplőkkel.

Kommunikáció és információ

Kommunikációs stratégiája tekintetében a DG ECHO az EU humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó értékeinek, elveinek és gyakorlati sikereinek terjesztését célzó cselekvések széles körére vállalkozott. A televízió, a rádió és más tömegkommunikációs eszközök segítségével folytatta a nagyközönség tájékoztatását a DG ECHO munkájáról.

Az óriási katasztrófákról – a szökőárról és a dél-ázsiai földrengésről – az ENSZ intézményekkel és nem kormányzati szervezetekkel partnerségben audiovizuális híradások készültek.

További ilyen kommunikációs termékek voltak, többek között, a sajtóközlemények, a weboldalon közzétett szemtanú vallomások és a szerkesztői rovatok a légitársaságok fedélzeti magazinjaiban.

Kísérleti műveletként Csehországban integrált tájékoztató kampányt bonyolítottak le, amely egy média rendezvényt Prágában (Humanitárius falu), iskolai látogatásokat, kiadványokat és egy, a kampányt szolgáló weboldalt is magában foglalt.

A DG ECHO továbbra is kiemelten foglalkozott a külön célközönségeket, különösen a fiatalokat és a véleményformálókat megcélzó kommunikációval, azáltal, hogy részt vett konferenciákon és kiállítások vagy más rendezvények megszervezésében.

Ellenőrzés és értékelések

A DG ECHO a rendelkezésére álló hivatalos mechanizmusok segítségével rendszeresen ellenőrzi a pénzügyi tájékoztatást, és megfelelő információkkal szolgál az irányításról. A Hivatal az általános eredménytáblájába speciális pénzügyi mutatókat épített be. A humanitárius tevékenységeket a központban és a helyszínen egyaránt pénzügyi ellenőrzések alá vonja. 2005-ben a humanitárius szervezetek központjaiban összesen 142 ellenőrzés volt folyamatban, illetve fejeződött be, míg 24 (helyszíni és hivatali) operatív ellenőrzésre került sor.

A DG ECHO minden évben hozzávetőleg nyolc-tíz műveletéről végez értékelést , földrajzi alapon, a partnerek és tematikus kérdések szerint.

A kapacitás növelését célzó felülvizsgálatok.

- A humanitárius műveletek finanszírozásával kapcsolatos ivóvízre és higiéniai körülményekre vonatkozó kérdések felülvizsgálata az EK humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelete alapján .

A felülvizsgálat egy vitaanyagot és egy modell iránymutatást eredményezett. A vitaanyag megvizsgálta az EK humanitárius segítségnyújtásról szóló rendeletét, a politikákat és finanszírozási kérdéseket, a tendenciákat a humanitárius segítségnyújtásban, az ivóvíz és higiéniai körülmények ágazatában a kulcskérdéseket, az előírások alkalmazását, valamint a kulcsfontosságú következtetéseket és ajánlásokat. A modell iránymutatás a vitaanyagot gyakorlati útmutatóvá alakította át: hogyan lehet átfogó - nemi, környezetvédelmi, stb. - kérdéseket megoldani, hogyan lehet integrálni a higiéniához kapcsolódó magatartásban bekövetkezett változásokat, a vészhelyzeti forgatókönyv helyes gyakorlatát, a katasztrófa elhárítást és az arra való felkészülést, valamint a szabványok alkalmazását. Az iránymutatás hivatkozásképpen a létező irodalmat és referenciaanyagokat is magában foglalja.

- A humanitárius műveleteknek az EK humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelete szerinti finanszírozásával kapcsolatos átfogó és más kulcsfontosságú kérdések felülvizsgálata.

Egy partnerség értékelése

- Értékelés a DG ECHO és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közötti partnerségről és az ENSZ Menekültügyi Biztosság DG ECHO által finanszírozott tevékenységeiről.

Az értékelés az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a DG ECHO számára világos ténymegállapításokat, következtetéseket és ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy hogyan fejlesszék az átfogó DG ECHO-ENSZ Menekültügyi Főbiztosság közötti partnerséget, mind műveleti, mind tematikus szinten.

A műveletek értékelése

2005-ben Haitiről, Burundiról, Ugandáról, Sri Lankáról[11] és Észak-Koreáról, valamint a karibi-térségben a katasztrófa elhárítási tevékenységekről készítettek értékeléseket. Az értékelők általános értékelése szerint az ezekben az országokban a DG ECHO által finanszírozott tevékenységek valóban megfeleltek a kulcsfontosságú humanitárius célkitűzéseknek.

További részleteket találhat ezekről az értékelésekről a DG ECHO weboldalán: http://ec.europa.eu/comm/echo/evaluation/index_en.htm.

Képzés és tanulmányok

2005-ben jelentős erőfeszítést tettek, hogy bővítsék a DG ECHO és a partnerek alkalmazottainak ismereteit a partnerségi keretmegállapodásról (FPA), amely a DG ECHO és partnerei közötti kapcsolatot szabályozza. Mintegy 500 ember hasznára váltak ezek a megbeszélések. Ezen felül az FPA különböző szempontjairól az alátámasztásul szolgáló dokumentumok egy csoportja hozzáférhető a DG ECHO weboldalán.

A DG ECHO továbbra is támogatta a humanitárius segítségnyújtási hálózat (NOHA) munkáját, amely szervezet egész Európából hét egyetem bevonásával (Université Catholique de Louvain - Belgium, Université Paul Cézanne Aix-Marseille III (UPCAM) - Franciaország, Ruhr-Universität Bochum - Németország, University College of Dublin - Írország, Universidad de Deusto - Spanyolország, Uppsala-i Egyetem - Svédország és Gröningen-i Egyetem - Hollandia), egy éves képzés keretében több tudományágat felölelő, posztgraduális diploma megszerzését teszi lehetővé, nem kormányzati szervezetek, kormányközi szervezetek és a humanitárius segélynyújtási közösség más szereplői támogatásával.

KÖVETKEZTETÉS

2005 kihívást jelentett a DG ECHO számára, a humanitárius válsághelyzetek nagy száma és súlyossága miatt. A DG ECHO mindazonáltal képes volt a feladatát a küldetésének megfelelően ellátni. A jövőben a DG ECHO-nak szembe kell néznie más kihívásokkal is, mint például a humanitárius területen az új szereplőkkel (nevezetesen a polgári védelmi egységek) való kapcsolat megteremtésével és a 2005-ben kezdeményezett humanitárius rendszer reformjának[12] végrehajtásával.

A DG ECHO aktívan támogatni fogja ezt a reform folyamatot, hogy biztosítsa a globális humanitárius reagálási képesség és hatékonyság fejlesztését.

[1] 1996. június 20-i 1257/96/EK tanácsi rendelet

[2] A sürgősségi segélynyújtás, a rehabilitáció és a fejlődés kapcsolata

[3] ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács

[4] Beleértve az ECHO által finanszírozott légi műveleteket

[5] Lásd a Dipecho régiónkénti eloszlását a melléklet II.4. pontja alatt

[6] A szökőárra való reagálást szolgáló tevékenységek nélkül az összes kötelezettségvállalás 529,7 millió EUR, amely 59%-a jutott a leginkább rászoruló térségeknek, 21%-a a közepesen rászoruló térségeknek és 1%-a jutott a kevésbé rászoruló térségeknek. A maradék 73,8 millió EUR, vagy 14%, amit katasztrófa-elhárítási tevékenységekre („DIPECHO” program), tematikus támogatásra, technikai segítségnyújtásra, valamint támogatáscélú kiadásokra költöttek.

[7] 3/2006. sz. külön jelentés az Európai Bizottság szökőárhoz kapcsolódó humanitárius segítségnyújtási reagálásáról (az EK-Szerződés 248. cikke (4) bekezdése második albekezdése értelmében), a Bizottság válaszaival együtt.

[8] USAID tájékoztató – 2006. február 24. http://www.usaid.gov/press/factsheets/2006/fs060227.html

[9] COM (2005) 153 végleges.

[10] http://www.ifrc.org/what/disasters/fact/

[11] Az értékelést Indiában, a tamil nadu-i tamil menekült táborokban is elvégezték.

[12] A humanitárius rendszer reformjának részleteit lásd a 2. részben.