52006DC0134

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 17.3.2006

COM(2006) 134 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Az EU új idegenforgalmi politikája: a partnerség erősítése az európai idegenforgalom területén

IDEGENFORGALOM ÉS A MEGÚJULT LISSZABONI STRATÉGIA

A növekedés és a munkahelyteremtés által jelentett kihívás

2005 februárjában a Bizottság új irányvonalat javasolt a lisszaboni stratégiához, amelynek értelmében az Európai Unió erőfeszítései két fő feladatra összpontosulnának – erősebb és tartósabb növekedés megvalósítása, valamint több és jobb minőségű munkahely teremtése[1].

1997. óta EU-szinten számos alkalommal felismerték, hogy az idegenforgalom hozzá tud járulni a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez[2]. A globalizáció, a demográfiai változások és a közlekedés fejlődése döntő tényezőt jelent ezen ágazat gyors növekedésében. Európa látnivalóinak gazdagsága és idegenforgalmi szolgáltatásainak minősége révén a világ első számú turisztikai célpontja. Az idegenforgalom tehát olyan tevékenység, mely jelentős szerepet játszhat a növekedés és a munkahelyteremtés stratégiai célkitűzésének elérésében.

Az idegenforgalom olyan, több területre kiterjedő ágazat, mely számos különböző szolgáltatást és szakmát foglal magában, és sok más gazdasági tevékenységhez kapcsolódik. Hatással van olyan ágazatokra mint a közlekedés, az építőipar, a kiskereskedelem, valamint számos olyan ágazatra, mely szabadidős termékeket gyárt, vagy üdüléssel, illetve üzleti utakkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. Noha néhány nagy nemzetközi társaság is jelen van, az ágazatra mégis elsősorban a kkv-k túlsúlya a jellemző. A legszűkebb értelemben vett európai idegenforgalmi ágazat a Közösség GDP-jének több mint 4 %-át állítja elő, és körülbelül 2 millió vállalkozást érint, melyek a teljes munkaerő körülbelül 4 %-át alkalmazzák (ez megközelítőleg 8 millió munkahelyet jelent). Amennyiben figyelembe vesszük az egyéb kapcsolódó ágazatokat is, az idegenforgalom körülbelül 11 %-kal járul hozzá a GDP-hez, és a munkaerő több mint 12 %-át (24 millió munkahely) foglalkoztatja.

Az idegenforgalomban a munkahelyek száma az európai gazdaság egészéhez képest átlagosan nagyobb mértékben növekedett. Az elmúlt évtizedben a vendéglátóiparban (szállodák, éttermek és kávéházak) foglalkoztatottak számának éves növekedése szinte mindig meghaladta az összfoglalkoztatottság növekedési arányát[3]. Annak oka, hogy az idegenforgalmi ágazat – különösen a nők, fiatalok és kevésbé szakképzett személyek esetében – hozzá tud járulni a munkahelyteremtéshez, a részmunkaidős foglalkoztatás magas szintjében és a rugalmas munkafeltételekben keresendő. A munkaerő rugalmasságát megfelelő intézkedésekkel kell kiegészíteni a munkahelyi biztonság és a képzettség növelése érdekében.

Az idegenforgalom jelentős szerepet játszik az európai régiók döntő többségének fejlődésében. Az idegenforgalmi célokra kialakított infrastruktúra hozzájárul a helyi fejlődéshez, és még a hanyatló ipari vagy mezőgazdasági területeken, illetve rehabilitálás alatt lévő városi térségekben is munkahelyek létesülnek, illetve maradnak fenn. Az, hogy növelni kell a régiók vonzerejét, egyre több turisztikai célpontnak minősülő helyet és gazdasági szereplőt ösztönöz arra, hogy fenntarthatóbb és környezetbarát gyakorlatok és politikák felé forduljon. A fenntartható idegenforgalom egyre több területen döntő szerepet játszik a kulturális és természeti örökség megőrzésében és fejlesztésében a művészetektől a helyi gasztronómián és kézművességen keresztül a biológiai sokféleség védelméig[4]. Ez pedig kedvező hatással van a munkahelyteremtésre és a növekedésre. A Bizottság és az idegenfogalom szereplői felismerték ezt, és jelenleg dolgozzák ki a 21. európai idegenforgalmi menetrendet.

Az idegenforgalomnak köszönhetően az európai turisztikai célpontokat választók kapcsolatba kerülnek értékeinkkel és örökségünkkel. Az idegenforgalom hozzájárul ahhoz, hogy az emberek jobban megértsék egymást, és segíti az európai identitás kialakulását. Ezenkívül a különböző társadalmi, gazdasági és kulturális csoportok közötti kapcsolatokon keresztül ösztönzi a kultúrák közötti párbeszédet is.

Az Európai Unió legutóbbi bővítésével nőtt az európai turisztikai célpontok és termékek változatossága, így számos olyan természeti és kulturális látnivaló kínálkozik, melyet az európai polgárok sok esetben nem ismernek. Az új tagállamok és a tagjelölt országok idegenforgalmi fejlődése hozzájárul majd az európai idegenforgalmi ágazat révén megvalósuló növekedéshez és munkahelyteremtéshez.

Az idegenforgalom tehát a megújult lisszaboni stratégia egyik jelentős területe; végrehajtása nem csak a közigazgatás feladata. A lisszaboni kihívásoknak való megfelelés érdekében valamennyi, uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű érintettet be kell vonni a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló új partnerségbe.

Az idegenforgalom előtt álló kihívások

Az Európa demográfiai szerkezetében bekövetkező változások döntő hatással lesznek az idegenforgalomra. Az idősebb (65 éves vagy a feletti) emberek száma folyamatosan nő, mivel a népesség egészét a korábbi generációkhoz képest jobb egészségi állapot, magasabb várható élettartam és nagyobb vásárlóerő jellemzi. Így növekedni fog az egyre többet utazó, ötven évnél idősebb emberek száma.

Az idegenforgalom e jelentős növekedésével párhuzamosan változni fog a kereslet az idegenforgalom bizonyos típusai iránt. Várhatóan az egészségturizmus, valamint a kulturális és természeti örökséghez kötődő idegenforgalom területén lesz a legjelentősebb növekedés.

Noha Európa a világ leglátogatottabb régiója, az ide irányuló nemzetközi idegenforgalom a világátlagnál kisebb mértékben növekszik. Olyan új, rivális turisztikai célpontok jelennek meg és fejlődnek rohamosan, melyek innovatív termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, ami tovább fokozza a világszintű versenyt, amellyel az EU-nak szembe kell néznie.

Általános felismerés az is, hogy az idegenforgalom saját sikerének áldozatává válhat, amennyiben nem fenntartható módon fejlődik. A biológiai sokféleség, az ökoszisztéma működése, a természeti erőforrások és a nem megújítható kulturális örökség vagy akár városi térségek életképessége is veszélybe kerülhet az idegenforgalom féktelen fejlődése esetén. A gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság kulcsfontosságú tényezők a turisztikai célpontok versenyképessége és az ott élők jóléte, a munkahelyteremtés, valamint a természeti és kulturális látnivalók megőrzése és fejlesztése szempontjából.

Az olyan kihívásoknak való megfelelés érdekében, mint a demográfiai változások, a külső verseny, a fenntarthatóság szükségessége és az idegenforgalom meghatározott formái iránti igény, Európának arra kell összpontosítania erőfeszítéseit, hogy növelje versenyképességét. A versenyképesebb idegenforgalmi ágazat és a fenntartható, turisztikai célpontnak minősülő helyek hozzájárulnának a megújult lisszaboni stratégia sikeréhez és a turisták megelégedéséhez, valamint ahhoz, hogy Európa mint a világ első számú turisztikai célpontja meg tudja őrizni ezt a helyét.

Az idegenforgalom szereplői közötti párbeszéd és partnerség

Az idegenforgalom olyan tevékenység, mely nagyon sokféle szereplőt és különböző szintű szakpolitikai intézkedéseket érint. Ezek és az idegenforgalom fejlődése közvetlenül vagy közvetetten, kölcsönösen befolyásolják egymást. Az idegenforgalom kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének elősegítése érdekében párbeszéd szükséges az ágazati szociális partnerek, az érintett szereplők és a hatóságok között.

Az idegenforgalommal kapcsolatos döntéshozatali eljárás minden szintjén szükség van az összes érintett szereplő közötti partnerségekre is. A partnerségeknek központi szerepet kell betölteniük minden (európai, nemzeti, regionális és helyi; köz- és magán-) szinten megvalósuló fellépésnél.

ÚJ EURÓPAI IDEGENFORGALMI POLITIKA

A kihívások, melyek előtt az európai idegenforgalom áll, EU-szinten egységes politikai választ követelnek. Ennek a politikának olyan világos és megvalósítható célokra kell összpontosulnia, melyeket a döntéshozók, a munkáltatók és munkavállalók, valamint a helyi lakosság is a magáénak érez. A lehető legjobban fel kell használnia a rendelkezésre álló forrásokat, és élnie kell az összes lehetséges szinergia által nyújtott előnyökkel. A már megtett intézkedések teljes skáláján kell alapulnia, és egyértelműen hozzáadott értéket kell jelentenie a nemzeti és regionális politikák és intézkedések tekintetében. Az európai idegenforgalmi politikának tehát ki kell egészítenie a tagállamokban folytatott politikát.

A Bizottság szándéka, hogy olyan új európai idegenforgalmi politikát vezessen be, mely az eddig szerzett tapasztalatokon alapul, és választ ad a jelen kihívásaira. E politika fő célja az lesz, hogy az idegenforgalom Európában és világszerte megvalósuló fenntartható növekedésével javítsa az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességét, valamint több és jobb minőségű munkahelyet teremtsen .

E politika végrehajtása során a Bizottság szoros partnerséget alakít ki a tagállamok hatóságaival és az idegenforgalmi ágazat szereplőivel.

Az eddig szerzett tapasztalatok, valamint az érintett felek széles körével folytatott eszmecsere alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e politika végrehajtásának legmegfelelőbb eszköze a Bizottságon és a nemzeti hatóságokon belüli koordináció, a különböző szereplők közötti együttműködés, valamint meghatározott támogató intézkedések bevezetése.

A politika a következő főbb területekre összpontosít majd:

Az idegenforgalmat érintő integrációs intézkedések

A szabályozás javítása

Számos szakpolitikai terület szabályozása különös jelentőséggel bírhat az idegenforgalmi ágazat és az idegenforgalmi célpontok versenyképessége szempontjából. Az idegenforgalmat érintő politikák nagy száma miatt aktívan elő kell segíteni a szabályozás javítását nemzeti és európai szinten egyaránt.

„Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén” című közleményében[5] a Bizottság az európai versenyképesség javítása érdekében a szabályozás javításának további elősegítésére új megközelítést határoz meg, amely a következőkre összpontosít:

(1) Az új javaslatok hatásvizsgálatának javítása és kiterjesztése. Ez az integrált megközelítés biztosítja, hogy az idegenforgalmat teljes mértékben figyelembe vegyék minden olyan javaslat hatásvizsgálata során, mely várhatóan érinti az ágazatot;

(2) A függőben lévő jogalkotási javaslatok előzetes vizsgálata; valamint

(3) A fennálló európai jogszabályok egyszerűsítése[6]. Ez kiterjed majd olyan jogszabályokra, mint például a szervezett utazást szabályozó irányelv és az időben megosztott használati jogra vonatkozó irányelv, mely utóbbi elsőbbséget élvez.

A Bizottság a jövőben is rendszeresen konzultál az érintett szereplőkkel arról, hogy az elkövetkező években az egyszerűsítési program hogyan fejleszthető tovább. A Bizottság felkéri az idegenforgalom szereplőit, hogy aktívan vegyenek részt a szabályozási környezet javítására irányuló erőfeszítésekben. Az idegenforgalmi ágazatra nehezedő adminisztratív terhek növekedésének elkerülése érdekében e fellépésnek a nemzeti szintű szabályozásra is ki kell terjednie.

Szakpolitikai koordináció

Az európai idegenforgalom versenyképességét elősegítő legtöbb közösségi fellépés vállalkozáspolitikai intézkedéseken keresztül valósul meg. Közvetlenül vagy közvetetten azonban sok más európai szakpolitika is kihat az idegenforgalomra[7].

A Bizottság minden évben megvizsgálja majd a munkaprogramjában szereplő olyan kezdeményezéseket, melyek az idegenforgalmat is érinthetik, annak biztosítása érdekében, hogy az ágazat versenyképességére gyakorolt hatásukat már korai szakaszban figyelembe vegyék. Ez összhangban van az Európai Parlament kérésével, melyet az „Új perspektívák és új kihívások a fenntartható európai idegenforgalomért” című 2005-ös jelentésében[8] fogalmazott meg.

A Bizottság a jövőben is törekszik arra, hogy az idegenforgalmi tanácsadó bizottságot hatékonyan, időben és átlátható módon tájékoztassa a munkaprogramjában foglalt, idegenforgalommal kapcsolatos kezdeményezésekről. Ez lehetővé teszi, hogy a közigazgatási rendszerek is rendszeresen tájékoztassák a különböző szereplőket nemzeti, regionális és helyi szinten a Bizottság kezdeményezéseiről.

A Bizottság továbbra is konzultál az idegenforgalom szereplőivel az idegenforgalmat érintő kérdésekről és kezdeményezésekről, és tájékoztatja őket azokról. Ez olyan interaktív folyamat, amely összességében pozitív eredményekhez vezetett, és amelyet erősíteni és folyamatosan javítani kell. Ebben az összefüggésben a jelenleg kidolgozás alatt lévő, a tengeri ügyekről szóló és a tengerparti, illetve tengeri idegenforgalommal foglalkozó zöld könyv további lehetőséget nyújt arra, hogy számos érintett szereplő hozzájárulhasson az uniós politikai döntéshozatalhoz.

A rendelkezésre álló európai pénzügyi eszközök felhasználásának javítása

Az idegenforgalom nagymértékben részesült a különböző európai pénzügyi eszközök nyújtotta pénzügyi támogatásból. A 2007–2013-as időszakban a strukturális alapok és más EU-programok pénzügyi támogatást nyújtanak az idegenforgalmi vállalkozások, szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésére.

A Bizottság a társadalmi-gazdasági fejlődés elősegítése érdekében előirányozta a fenntartható idegenforgalommal kapcsolatos projektek Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA)[9] keresztüli finanszírozását. A „konvergencia”, a „versenyképesség és foglalkoztatás”, valamint az „európai területi együttműködés” célkitűzései keretében az ERFA fenntarthatóbb idegenforgalmi elképzeléseket támogat majd a kulturális és természeti örökség fejlesztése, a hozzáférhetőség és a mobilitás infrastrukturális intézkedésekkel való javítása, valamint az IKT, az innovatív kkv-k, a vállalkozások közötti hálózatok és csoportosulások, a magasabb hozzáadott-értékkel bíró szolgáltatások, a határokon átnyúló közös idegenforgalmi stratégiák és a tapasztalatok régiók közötti cseréjének elősegítése, illetve támogatása érdekében.

Az idegenforgalom szempontjából rendkívül nagy jelentőségűek a környezeti és közlekedési infrastruktúrák, melyek szintén finanszírozást kapnak a Kohéziós Alapból.

Az idegenforgalom fejlesztése – munkahely-teremtési lehetőségei miatt – az Európai Szociális Alap (ESZA) intézkedéseinek egyik fontos területe. Az idegenforgalmi ágazat termelékenységének, valamint a foglalkoztatás és a szolgáltatások minőségének javítása érdekében az ESZA társfinanszíroz többek között oktatási programokat és szakképzési célú projekteket.

Az ESZA az idegenforgalmi mikrovállalkozások elindításához nyújtott támogatáshoz kapcsolódóan célzott szakképzést is nyújt. Ezen intézkedések nagyon hatékonyan segítik a gazdasági tevékenységet és a foglalkoztatást. Az Alap társfinanszírozza a szakmai mobilitást elősegítő fellépéseket is.

Miután az Európai Parlament a jövőbeli Leonardo da Vinci programba (az élethosszig tartó tanulás új integrált programjának része)[10] meghatározott intézkedés bevezetését kezdeményezte olyan mobilitási program formájában, mely a szakmunkástanulókat és fiatal felnőtteket a szakmai alapképzésben segíti, a Bizottság 2005-ben számos olyan előkészítő tanulmányt indított el, mely az európai szakmunkástanuló-képzés lehetséges modelljei fő jellemzőinek meghatározására szolgál. E tanulmányok jobban megvilágítják majd, milyen akadályai lehetnek a szakmai képzésben a mobilitásnak. Az idegenforgalmat jelölték meg lehetséges kísérleti ágazatként. Ettől konkrét megoldási javaslatok várhatók, amelyek az alapját képezik majd az e kísérleti projekt második szakaszában végrehajtandó egyedi fellépésekből álló programnak.

Mivel a vidéki térségek vonzóbbá váltak, és számos kényelmi szolgáltatást biztosítanak, az utóbbi évtizedekben a vidéki turizmus – a mezőgazdasági tevékenységekkel megfelelően integráltan – a vidéki gazdaság diverzifikációjának egyik fontos tényezője lett. Ez az új tagállamok és a tagjelölt országok számára is kiváló lehetőséget jelenthet. Az új Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap a következőkhöz nyújt majd támogatást:

- a mezőgazdasági termelés és a termékek minőségének javítása;

- a környezet és a táj állapotának javítása;

- idegenforgalmi tevékenységek ösztönzése a vidéki gazdaság diverzifikációjának részeként;

- a kulturális örökség megőrzésével, helyreállításával és fejlesztésével összefüggő tanulmányok és beruházások.

A javasolt új Európai Halászati Alap (EHA) új prioritásként vezeti be „a halászati térségek fenntartható fejlődését”. Az Alap célja, hogy enyhítse a halászati ágazat szerkezetátalakításának társadalmi-gazdasági hatásait, továbbá a diverzifikáció és a foglalkoztatási alternatívák kialakítása segítségével megújítsa a halászattól függő térségek szerkezetét. A halászok számára az egyik alternatíva az ökoturizmus lehetne. Az EHA támogatja majd a kisebb halászati vállalkozásokat és az idegenforgalmi infrastruktúrát is. Az Alap – a tengeri halászat mellett – támogatja az olyan tevékenységekre való átképzéseket is, melyek kötődhetnek az idegenforgalomhoz.

A javasolt „versenyképességi és innovációs keretprogram”[11] támogatja majd az EU vállalkozásainak és különösen a kkv-knek a versenyképességét.

A javasolt 7. kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó EK-keretprogram[12] által támogatott kutatások eredményeiből az idegenforgalmi ágazat is részesülhet, ideértve például az információs és kommunikációs technológiákkal, a műholdas alkalmazásokkal, a kulturális örökséggel és a földhasználattal kapcsolatos kutatásokat. A kutatások alapját a korábbi keretprogramok által támogatott kutatások jelentik, melyeket meg kell ismertetni a politikai döntéshozókkal és az érintett szereplőkkel.

Valamennyi szinten szükség van a tagállamok, a régiók, a helyi hatóságok és az ágazat együttműködésére, hogy az idegenforgalom teljes mértékben profitálhasson az európai pénzügyi eszközökből, és hogy az ágazatot valamennyi kapcsolódó projekt tervezésénél figyelembe vegyék.

Az idegenforgalom fenntarthatóságának elősegítése

A 21. európai idegenforgalmi menetrend

A növekedés és a munkahelyteremtés elsődleges prioritásával együtt jár a társadalmi és környezeti célkitűzések előmozdítása. A megújult lisszaboni stratégia a fenntartható fejlődés – mint a Szerződésben meghatározott átfogó célkitűzés – lényegi összetevője, melynek értelmében fenntartható módon kell fokozni a jelen és jövendő nemzedékek jólétét és javítani életfeltételeiket.

A Bizottság már „Az európai idegenforgalom fenntarthatóságára vonatkozó alapvető iránymutatások” című közleményében[13] rámutatott arra, hogy az európai idegenforgalom gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságának biztosítása lényegi jelentőséggel bír a tekintetben, hogy hozzájárul a fenntartható fejlődéshez Európában és az egész világon, továbbá lényegi feltétele e gazdaságilag jelentős ágazat életképességének, folyamatos növekedésének, versenyképességének és üzleti sikerének. A Bizottság ezt követően megkezdte a 21. európai idegenforgalmi menetrend kidolgozását.

A Bizottság 2004-ben felállította az idegenforgalom fenntarthatóságával foglalkozó csoportot, hogy ösztönözze az érintett szereplők közötti szinergiákat, és segítse az európai idegenforgalom fenntarthatóságára vonatkozó 21. menetrend kidolgozásának folyamatát. E csoport szakértőkből áll, és kiegyensúlyozottan képviseli az ágazati szervezeteket, a turisztikai célpontok képviselőit, valamint a szakszervezeteket/civil társadalmat. A csoportban képviseltetik magukat a tagállami hatóságok, valamint nemzetközi szervezetek is, mint például a Turisztikai Világszervezet. A csoport különös figyelmet fordít a környezettel kapcsolatos kérdésekre.

A csoport 2006-ban fejezi be a munkáját, amelyről jelentést terjeszt elő. Ezt követően a Bizottság megkezdi a meghozandó intézkedések kidolgozását, és e javaslat alapján tervei szerint 2007-ig javaslatot terjeszt elő a 21. európai idegenforgalmi menetrendről.

Az európai idegenforgalom fenntarthatóságát elősegítő egyedi intézkedések

A 21. európai idegenforgalmi menetrend kidolgozása és végrehajtása hosszú távú folyamat. Ennek kiegészítéseképpen a Bizottság az európai idegenforgalom gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát elősegítő egyedi intézkedéseket is tervez, úgymint:

- az idegenforgalom területén működő kkv-kat támogató nemzeti és nemzetközi intézkedések meghatározása, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét szolgáló eljárás bevezetése;

- annak értékelése, hogy a jobb hozzáférhetőség az idegenforgalmi ágazatban milyen gazdasági hatásokkal jár a makrogazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra, a kkv-k üzleti lehetőségeire, a szolgáltatások minőségére és a versenyképességre;

- a „turizmus mindenkinek” célkitűzéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése;

- „Képzési területek az idegenforgalmi ágazatban” címmel kézikönyv megjelentetése a továbbképzés támogatása érdekében az összes érintett szereplő bevonásával;

- a part menti és a tengeri idegenforgalomban megfigyelhető foglalkoztatási tendenciák tanulmányozása;

- hivatalos statisztikák készítése és ún. „e-Business W@tch”-tanulmányok készíttetése annak értékelésére, milyen következményekkel és hatásokkal jár majd az elektronikus kereskedelem az idegenforgalmi ágazatra;

- a Bizottság kezdeményezéseinek folytatása, valamint együttműködés a tagállamokkal, az ágazattal és a Turisztikai Világszervezettel a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelem érdekében, különösen azokban az esetekben, amikor e bűncselekményeket turisták követik el.

Az idegenforgalommal kapcsolatos ismeretek szélesítése és nagyobb nyilvánosság

Az európai idegenforgalommal kapcsolatos ismeretek szélesítése

A döntéshozóknak a köz- és a magánszférában egyaránt összehangolt, részletesebb és kellő időben hozzáférhető statisztikákra van szükségük. Az európai idegenforgalom fejlődésének és a fogyasztók igényeinek figyelembevétele érdekében átdolgozzák az idegenforgalomra vonatkozó statisztikai információgyűjtésről szóló 95/57/EK tanácsi irányelvet[14]. Jelentősen javítani kell a szabályozást például az adatok időszerűsége, pontossága, megbízhatósága és összehasonlíthatósága vonatkozásában.

A tagállamokkal, a nemzeti statisztikai hivatalokkal és más érintett szereplőkkel partnerségben sor kerül továbbá az idegenforgalmi szatellitszámlák harmonizálásának és végrehajtásának javítására, mivel ezek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy pontosabb kép alakuljon ki az idegenforgalmi ágazat valódi méretéről és jelentőségéről. E munkát nagymértékben segítik majd a Bizottság által társfinanszírozott kísérleti projektek (2002–2006) során szerzett tapasztalatok.

Az Eurostat folytatja az ágazat és a közigazgatás számára hasznos különkiadványok készítését, mint például a „Turisztikai panorámát”, a „Turisztikai zsebkönyvet”, továbbá a téli és nyári tendenciákat, az idegenforgalomban használt IKT-t, az európaiak üdülési szokásait vagy az idegenforgalmi foglalkoztatást stb. bemutató „Statisztika röviden” különféle kiadásait.

Az európai turisztikai célpontok reklámozásának támogatása

A piacok globalizációja versenyhelyzetet, de egyúttal új lehetőségeket is teremtett, tekintettel az olyan új piacokról (mint Kína, Oroszország és India) érkező turistákra, akik drága utak iránt is érdeklődnek. Az egyre nagyobb számú turista Európába érkezése elősegíti majd a növekedést és a munkahelyteremtést.

Annak érdekében, hogy a turisták úgy tekintsenek Európára mint számos látványos idegenforgalmi célponttal rendelkező kontinensre, a Bizottság finanszírozta az európai idegenforgalmi célpontok portáljának létrehozását. A portál gyakorlati információkkal szolgál Európáról például az utazás megtervezéséhez (közlekedés, időjárás és naptár), úti célokat és programokat javasol, valamint nemzeti weboldalakhoz vezető linkeket is tartalmaz. A portál 2006 márciusában kezd működni az Európai Turisztikai Bizottság kezelésében.

Az európai városok és régiók számos kulturális eseménynek (úgymint a európai kulturális fővárosnak[15], illetve fesztiváloknak), valamint sportrendezvénynek adnak helyet, melyek az esemény előtt, alatt és után is fontos szerepet játszhatnak a házigazda város népszerűsítésében. Ilyen események különösen az idegenforgalom területén működő kkv-k számára lehetnek előnyösek, amennyiben a szervezés valamennyi szakaszában megfelelően részt vehetnek.

A Bizottság megvizsgálja, milyen hatásokkal járnak ezen események az elsősorban az idegenforgalom területén működő kkv-kra. E felmérés eredményeinek, valamint a rendezvények leendő házigazdái számára megfogalmazott ajánlásoknak a bemutatására egy európai konferencia keretében kerül sor.

Az idegenforgalom fenntarthatóságának elősegítése érdekében jelenleg számos európai idegenforgalmi célpont foglalkozik az eredményes gyakorlatok kidolgozásával. Az ilyen gyakorlatok példaként szolgálhatnak minden olyan turisztikai célpont számára, melyek javítani kívánják idegenforgalmukat. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve megvizsgálja, hogyan tehetők ismertté – esetleg egy „kiváló európai turisztikai célpont díj” létrehozásával – az ilyen bevált gyakorlatok.

Nagyobb nyilvánosság az idegenforgalom számára: közös cél

A Bizottság a nemzeti hatóságokkal és az ágazat szereplőivel partnerségben folyamatosan arra törekszik, hogy az európai idegenforgalom nagyobb nyilvánosságot kapjon, mivel összetettsége miatt gyakran csak szűken értelmezik, nem pedig olyan jelenségként fogják fel, amely a gazdasági és társadalmi szerkezet számos területére kihat.

2002 óta mindig más tagállamban évente megrendezik az Európai Idegenforgalmi Fórumot. A szervezés a Bizottság, a tagállamok és az európai idegenforgalmi ágazat szoros együttműködésével valósul meg. A fórumnak több új tagállamban (2004-ben Magyarországon, 2005-ben Máltán és 2006-ban Cipruson) történő megszervezése tovább növeli ezen esemény jelentőségét.

A Bizottság továbbra is valamennyi érintett szereplővel szoros partnerségben kívánja munkáját folytatni, hogy:

- a megvitatott kérdések az aktuális környezetben relevánsak legyenek;

- az idegenforgalom szereplői nagyobb mértékben vegyenek részt a fórumon; valamint

- ezen esemény egész Európában nagyobb nyilvánosságot kapjon.

A Tanács több elnöksége is szervezett üléseket az idegenforgalmi miniszterek számára, továbbá különkonferenciákat és eseményeket, valamint támogatta az Európai Idegenforgalmi Fórumnak otthont adó országot a szervezésben. Az ilyen események különösen értékesek, mivel megkönnyítik a szoros kapcsolatok kialakítását a döntéshozók és az érintett szereplők között, konkrét kérdésekre világítanak rá, és nagyobb nyilvánosságot biztosítanak az európai idegenforgalomnak. A Bizottság továbbra is aktívan támogatja az ilyen kezdeményezéseket, és erre ösztönzi a jövőbeli elnökségeket is.

KÖVETKEZTETÉS

Az idegenforgalom összetettsége és az érintett szereplők széles skálája szükségessé teszi, hogy valamennyi fél együttműködjön a vonatkozó európai politikák és intézkedések kidolgozása és végrehajtása során. A közösségi intézmények, nemzeti hatóságok, szakmai szervezetek, munkáltatók és munkavállalók, nem kormányzati szervezetek és kutatók között valamennyi szinten partnerséget kell kialakítani a versenyképesség javítása és az európai idegenforgalom jelentőségének tudatosítása érdekében. Az új politika keretében megvalósuló együttműködés és partnerségek továbbfejlesztésének kérdése rendszeresen megvitatható az Európai Idegenforgalmi Fórumon.

E közlemény azt mutatja be, hogy a Bizottság az EU jelenlegi jogi keretén belül mit és hogyan kíván tenni az idegenforgalom területén annak érdekében, hogy az ágazatban rejlő növekedési és munkahely-teremtési lehetőségek fenntartható módon kiaknázhatóbbak legyenek. Rávilágít továbbá arra, hogy a különböző érintett szereplők hogyan vonhatók be a közösségi intézkedésekbe. Az új politika az európai szakpolitikai munka valamennyi főbb kérdésével foglalkozik, és lehetővé teszi az összes érintett fél építő együttműködését. E politika sikere ugyanis valamennyi érintett szereplő reakciójától és aktív részvételétől függ.

[1] COM(2005) 24., 2005.2.2.

[2] Lásd: http://europa.eu.int/comm/enterprise/services/tourismeu.htm#factsandfigures

[3] Eurostat-statisztika 2005/32.

[4] Az európai fenntartható fejlődési stratégia 2005–2010. Lásd: http://europa.eu.int/comm/sustainable/sds2005-2010/index_en.htm

[5] COM(2005) 97., 2005.3.16.

[6] A már elfogadott jogszabályok egy példája a 2005/36/EK irányelv, mely egységesíti és modernizálja a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó jelenlegi szabályokat, és így megkönnyíti az idegenforgalmi ágazatban tevékenykedők számára a szolgáltatások nyújtását.

[7] Lásd: http://europa.eu.int/comm/enterprise/services/tourism/policy-areas/measures.htm és más kezdeményezések, mint például a belső piacon nyújtott szolgáltatásokról szóló irányelvre vonatkozó javaslat.

[8] PE 353.597/v03-00.

[9] Lásd: http://europa.eu.int/comm/regional_policy/index_en.htm

[10] COM(2004) 474., 2004.7.14.

[11] COM (2005) 121 végleges, 2005.4.6.

[12] Lásd: http://europa.eu.int/comm/research/future/index_en.cfm

[13] COM(2003) 716 végleges, 2003.11.21.

[14] HL L 291., 1995.12.6., 32–39. o.

[15] Lásd: http://europa.eu.int/comm/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_eu_en.html